Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

1960. január 22., péntek NÉFÜJS4U 5 A szülői munkaközösségek új feladutui Újfasiszta kísértetjárás Amikor az iskolákban lét­rehozták a szülői munkakö­zösségeket, oktatási és nevelé­si téren nagyot léptünk előre. Olyan szervezet kelt akkor életre, amely számtalan terü­leten sietett az iskola vezető­közössége — a pedagógusok segítségére. A nevelők mellett olyan szülők álltak, akik sok esetben két kezük munkájával tettek egyes iskolákat az ott folyó munka méltó helyévé. Az elmúlt évek folyamán útkeresés jellemezte a szülői munkaközösségeket. Von számtalan hely, ahol a szülőx közössége önkéntelenül is megtalálta a helyes vágányt, ahol szívesen belekapcsolódott az oktató, de főleg a nevelő­munkába. Ahol komoly társa­dalmi erőket mozgatva új tan­termeket építettek, vagy hoz­tak rendbe, ahol korszerűsí­tettek, bővítették az iskola fel­szerelését. Már most meg kell azonban jegyezni azt, hogy az ilyen iskoláknál nemcsak a szülők, de a pedagógusok is rájöttek arra, hogy közösen kell megoldani minden felme­rülő problémát. Ahol viszont a szülői mun­kaközösség szinte elszigetelten csak a saját elgondolásai sze­rint dolgozott, ahol a pedagó­gusok sem vettek annyi fárad ságot maguknak, hogy tájé­koztassák a szülőket a helyes pedagógiai elvekről, ott bizony kicsit elcsúszott a szülői mun­kaközösség — helvte’en irány­ba. Ilyen iskoláknál vált az­tán egyszerűen anyagi bázissá, csak gazdasági igények kielé­gítőjévé a szülők egyébként nagyszerű mozgalma. Mindnyájan emlékezünk még a mozgalomra. „Építsük, szépítsük iskolánkat!" E felhí­vás nyomán sz^ és száz régi iskola nyert kedves, otthonos belsőt, sok kevés tantermű in­tézmény bővült teremmel, szertárral, napközj otthonnal és úttörőotthonnal. Sok iskolá­ban megjelentek a szobafestő, asztalos, kályhás édesapák, hogy munkaidejük után neki­fogjanak gyermekeik második otthonának rendbehozásához. Szorgos édesanyák dolgoztak Megbolygatott hangyabolyhoz lehetne most hasonlítani a Fü­zesabonyi Gépállomás nagy szerelőcsarnokát. Mindenfelé széiielbontott gépalkatrészek hevernek, és közöttük hangya­szorgalommal serénykedő ola­jos kezű szerelők és traktoris­ták iavítgatják a beteg gépek alkatrészeit. Szorgalmas mun­ka. példás rend. és ió munka- fegyelem jellemzi ma a gép­állomás munkáiát. Néhány év alatt teljesen rendbejött az üzem szénája, kialakult az ál­landó munkás törzsgárda, rend­hez. fegyelemhez, becsületes munkához szoktak az itteni dol­gozók. Az elmondottakat mi sem bizonvítia iobban. mint a múlt évi 127 száza'ékos tervteljesítés, a több mint 73 ezer normálhol­das teliesítménv. amelyre ma jogosan lehet büszke minden génál'omási dolgozó. Az ered­mények oka nemcsak az e°vre javuló vezetésben keresendő, hanem a dolgozók egyre foko­zódó aktivitásában is. Srúmta^n ineaslat és kezdeményezés születik itt a dolgozók agyában, s ezt a nagy erőforrást ésszerűen fel is használják az üzem vezetői. A nagy szerelőcsarnok villa­mosműhelyében találjuk Koz­ma János elvtársat, az üzemi bizottság elnökét. Munkapad­ján a javításra kerülő Zetorok önindítóiának villamos alkat­részei hevernek, és amíg a te­kercseléseket végzi, elbeszélac- tünk a meevalósításra került javaslatokról. A beszélgetésből kitűnik hogv a gépállomás 5 tagú üze­mi bizottsága valóban a szívén viseli a iavaslatok valóra vál­tását. De beszél ienek inkább ma­guk a tények. Évek óta általános panasz a függönyökkel, a falra virá­gok kerültek, s a gyermekek arra ébredtek, hogy szinte na­gyobb, napfényesebb lett az osztályuk. Sok esetben azonban nem ez történt. Erről föltétien beszél­ni kell, mert még napjaink­ban is fordulnak elő blyan dol­gok, amiket sem a minisztéri­um, sem egyéb felettes szer­vek nem helyeselhetnek. Né­hány iskolában előfordult olyan eset, hogy a szülők — félreértve a mozgalom tartal­mát — súlyos anyagi áldoza­tokat követeltek a többi szü­lőktől. Az ilyen iskolákban az embernek az az érzése támad, hogy itt nem is komoly okta­tó-nevelőmunka folyik, hanem a fiatalok Idejének valamiféle kitöltéséről van szó. Ha a ne­velők itt, ezen a ponton köz­beszóltak volna, ha megmond­ták volna, hogy az iskolának meg keli hagyni a munkahely jelleget, akKor a már meglevő anyagiakat sokkal inkább az oktatói-nevelést, célzó módon lehetett volna felhasználni. Szerencsére ezek a jelenségek egyre ritkábbak. Egyrészt azért, mert a Művelődésügyi Minisztérium több ízben Kény­telen volt nyomatékosan fel­hívni a szülői munkaközössé­gek figyelmét az anyagiak helytelen felhasználási módjá­nak megszüntetésére. Másrészt azért csökkennek az ilyenfaj­ta „beruházások”, mert a pe­dagógusok is másként értéke­lik már a szülői munkaközös­ség munkáiénak lényegét. Nagymértékben hozzájárul! a helyes szemlélethez az a tény is. hogy a Nőtanács ke­zébe vette a szülői ’munkakö­zösségek munkáját. Állandóan napirenden tartják az ifjúság nevelését célzó megmozdulá­sokat. s természetesen elsősor­ban az iskola az a terület, ahol a legszervezettebb formá­ban folyik oktató-nevelő mun­ka. Mind több és több lesz az olyan iskola, ahol a régi érte­lemben vett különálló szerve­zet — a szülői munkaKözös- ség — megváltozott alapokra, egyre inkább a szülők és pe­volt, hogv az őszi kampány vé­gén a traktorosok sárosán, el­hanyagolt állapotban, és hiá­nyos felszereléssel adták át a gépeiket a javítóműhelynek Egy idő óta azután több dol­gozó kezdett gondolkodni azon. hogy ez nincs egészen rendién A traktoros ugyanis minden hónapban megkapja a gép kar­bantartásáért járó 250 forintos általányt, és ezért köteles a gé­nét rendbentartani. Miért ne lehetne elérni, hogv rendesen karbantartva, gázolalial letisz­títva adiák át a gépeiket? Fog­lalkozott ezzel az üzémi bizott­ság is. megbeszélték az üzem- vezetőséggel. és ezután megbíz­ták a segédraktárost azzal hogy ő vegye át a gépeket, de csakis kifogástalan állapotban Jelentős eredménnyel járt ez a javaslat. mert tavasz óta nem hoznak be gondozatlan gépet, és a javításokra fordítható órabér összegét nem kell gép­tisztításokra felhasználni. Egv gép tisztítása ugyanis átlag 5 órát számítva 3 forintos óra­bérrel 15 forintba kerül, ez 200 gépnél 3 ezer forintos megta­karítást jelent. Meghallgatásra talált Gulyás József ötlete is. aki azt java­solta. hogy az üzemanyag ki­töltéséhez készítsenek a hor­dókra rácsavarható csövet, úgynevezett gólvanyakat. s így egy csepp gázolaj sem vész kárba Jelentős üzemanvas- megtakarítást hozott ez. — ér­demes volt megvalósítani. Több hasznos elgondolás született már Kovács Benedek agyában is. s ezek között egyik legjelen­tősebb a hidraulikus hordó- emelöszerkezet elkészítése Nem kell most már embed erővel emelgetni az üzem­anyaggal teli nehéz hordókat, mert a villa alakú emelőszer­dagógusok közösségévé válik. S egyre inkább a nevelés, ok­tatás közös problémáit igyek­szik megoldani. Az apró mun­kák, a nagy tervek végered­ményben egyetlen cél érdeké­ben történnek: szocialista em­berré nevelni a felnövekvő nemzedéket. S ez olyan fel­adat, amit egyedül sem az is­kola, sem a szülői ház nem tud megvalósítani. Ehhez föl­tétlenül egybe kell hangolni az iskola és a családi otthon fő nevelési irányelveit. Ez vi­szont csak úgy lehetséges, ha a szülő tud az iskolában folyó munkáról. Itt van nagy szere­pe a szülői munkaközösség­nek. A nagy iskolai szülői mun­kaközösségeket az új felada­tok értelmében egyre inkább támogatják a jól megalapozott osztályközösségek. Hiszen ez természetes is, mert az osz­tályban a szülő sókkal jobban érdekeltté van téve minden tekintetben. S ha az osztály szülői közössége jó, a szülői értekezletek látogatottak, ha saját osztályuk munkatervét a pedagógussal közösen, az isko­la munkatervére építik, a mo­zaik kerek egészet ad. s az is­kola szülői és pedagógus kö­zössége már a legjobb úto' van a feladatok és tervek he­lyes megvalósításában. Az iskoláknak támaszkod rr- ok kell a rendtartás szellemé ben megszervezett iskolai szü­lői munkaközösségekre, s nagy­ág felelősségteljes munkájuk­ban komolv segítséget kaphat­nak tőlük, de csak akkor, ha közösen, a közös célokért dol­goznak. Ezer ágú tevékenysé­get talál magának a szülői munkaközösség. Éppen ezért örvendetes az a tény, hogy kü­lönösképp az országos konfe­rencia óta egyre jobban meg­találják a járható utat. Hogy ez így van, ezt ebben a pilla­natban még nem lehet szá­mokba lemérhetően bemutat­ni, hogy valóban az iskolád segítői, s a munka nehezét mór az újjászületett pedagó­gusok és szülői közösségek kezet villanymotor segítségével végzi el a rakodás munkáié’ Ugyancsak Kovács Benedek öt­lete segített az esztergályosok gondjain, amikor megoldotta a Zetor csapágyak felillesztését a haitókarra. Ezzel a megoldás­sal könnyebb, és sokkal ponto­sabb munkát tudnak végezni Nemcsak olyan iavaslatok születnek itt, amelyek a terme­lést segítik elő, hanem olyanok is. amelyek orvosolják a do'gozőlt szociálts és kulturális gondjait szebbé, könnyebbé teszik a dol­gozók életét. Az üzemi bizott­ság készséggel meghallgatja ezeket is, sőt mi több, amire csak lehetőség nyílik, minél előbb kivitelezi. Az egyik szakszervezeti gyű­lésen többen is kérték, hogy tisztíttassak már ki a víztor­nyot, mert sok szenny össze­gyűlt benne, és innen történik az egész üzem vízellátása. Az üzemvezetőség a kérésnek meg­felelően intézkedett. Leeresz­tették a 26 köbméteres tároló­ból a vizet, letisztították a fa­lait. fertőtlenítették az egész medencét. Az üzemi iroda felett televí­ziós készülék antennája feszül, a kultúrotthonban pedig estén­ként sok-sok ember figyeli a közvetítéseket Ezzel is a dolgo­zók kívánsága valósult meg, amikor az üzemi tanács közbe- iárásával az igazgatói alapból megvásárolták a készüléket De nemcsak a televízió szolgál­ja ttt a dolgozók szórakoztatá­sát. mert éooen a napokban eav magnetofonnal és egv ama­tőr fotolabora’óriumi berende­zéssel gyaranndott a kultúrott­hon felszerelése. A téli időszak beálltával igen sok lehetőségük van az embe­reknek az olvasásra és tanulás­ra — csak legyen hozzá elég könyvük. Ez az elképzelés sar­Jeges meglepetések... A tél elhozza örömeit, de elhozza meglepetéseit is. Pél­dául olyanokat, hogy van néhány építő vállalat itt a megyében is, ahol nem szá­mítottak arra az eshetőségre, hogy hideggel is járhatnak a téli hónapok. Nem számítot­tak rá még azután sem, hogy figyelmüket felhívták erre a nagyonis valószínű eshető­ségre. Így történhetett meg Hat- vanban is, hogy az úgyneve­zett „papagályházaknál” a hirtelen beköszöntött hideg tönkretette a vízvezetéket, amelyet nem láttak el hőszi­geteléssel. Bejött a hideg és a ház lakóinak egy része víz nélkül maradt, bár a műszaki ellenőr idejében figyelmez­tette az építő vállalatot. Azóta nem kis összegbe került a szétfagyott vezeték pótlása az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat­nak, míg kiolvasztották a je­get és megszabadították a la­kókat ettől a cseppet sem kellemes meglepetéstől. Ügy látszik azonban, Eger­ben sem számítottak hidegre az építők, mert a Marx Ká­roly utca 1. szám alatti, fris­sen tatarozott házban sem szigetelték a szabadban veze­tett lefolyót és itt is jeges meglepetést okoztak. A fi­gyelmeztetés pedig itt sem maradt el, csak az azt követő intézkedés. Mindenesetre fur­csa, hogy a milliókba kerülő építkezéseken ilyen alapvető hibákat vétenek — figyelmez­tetés után is —, amelyek jog­gal bosszantják a lakókat és az építtetöket, akik teljes ér­tékű munkát várnak pén­zükért. S joggal. K. E. MSZBT hir- A MAGYAR-UKRÁN kulturális dekád ideje alatt megyénkben kiselőadást tarta­nak az ukrán nép életéről. Az előadásokat a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság helyi szer­vei rendezik meg. javaslatait kallta Povázsai Istvánt, a káli üzemegység dolgozóját, amikor az egyik szakszervezeti gyűlé­sen azt iavasolta. hogy az üze­mi könyvtárból adianak át egv kisebb részt hozzáiuk. Kálba. 40 ember tartozik ehhez az üzemegységhez, tehát több em­ber kívánságát elégíti ki a ké­rés teljesítése. Természetes, hegy ezt a javaslatot sem lehe­tett megtagadni. Említsünk még meg egv olvan iavaslatot is. melvnek el­intézése most van folyamat­ban Tudvalevő, hogy a téli időszakban a környező közsé­gekből mind belárnak a trakto­risták a gépállomás központiá­ba. ahol a gépek javításában segédkeznek. Elléggé fárasztó ez, mert a legtöbben kerékpá­ron lámák ebben a rossz idő­ben. A beláró dolgozók kérel­mére az üzem vezetői nagysze­rű dolgot eszeltek ki. A Szi- halom községből bejárókat mindennap vontatóval hozzák be Füzesabonyba és este haza is szállítják őket. A gépállomás vezetői most azon fáradoznak, hogy személyszállítási enge­délyt karianak az egyik teher­gépkocsira, és akkor Dormánd- ról. Besenyőtelekről és Mező- tárkányról is mindennap ide szállítiák majd a dolgozókat. E néhány szerény példa ta­lán elég bizonyíték arra. hogv a Füzesabonyi Gépállomás ve­zetősége az üzemi bizottság közbeiárásával meghallgatja és tőle telhetőén valóra is váltja a dolgozók javaslatait. Kétszeres hasznot ielent ez. hiszen ered­ménye nemcsak a iobb munká­ban. hanem a dolgozók életé­nek szebbé tételében is meg­mutatkozik. A gépállomás ve­zetői mindannyian 161 tudiák hogy hatalmas erőforrás reilik az egyszerű emberek elgondo­lásaiban. Megéri tehát, ha rá- iuk hallgatnak, ha adnak a sza­vukra. Császár István Karácsony este, amikor a világ iószándékú emberei, a kivilágított fenyőfák fénye mellett, a béke és a szeretet jegyében ünnepeltek, — ak­kor a nyugat-németországi Köln városában a csatornák mélyéből előbújtak a fasiszta banditák. A város egyes épü­leteit hitleri horogkeresztek- kel és fasiszta jelszavakkal mázolták tele. E jelre, mint varázsszóra, nemcsak Európa, de világszerte is fellobbantak a fasiszta provokációk, — Angliában, Franciaországban, az északi és a Benelux álla­mokban, Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államok­ban és Dél-Amerikában, a Dél-afrikai Unióban és Auszt­ráliában és mindenekelőtt az adenaueri Német Szövetségi Köztársaságban, — több mint 20 államban. A világ becsületes közvéle­ménye a legteljesebb egység­ben ítéli el a hitleristák nyílt és arcátlan fellépését. Tizenöt esztendő után ismét megje­lentek a házak falán a horog- keresztek. a fajgyűlölet jel­szavai és Hitler neve! Volt rá eset, hogy Nyugat-Berlinben hitleri karlendítéssel üdvö­zölve léptek be egyesek nyil­vános szórakozóhelyekre. 1945 tavaszán a világ béke­szerető és becsületes népei azt hitték, hogy soha többé nem lesznek kénytelenek hallani vagy látni efféléket. Ade­nauer ..lóvoltából” azonban tévedtek! Világszerte keresik az ese­mények rugóit és okát. A be­csületes. szókimondó polgári demokratikus lapok is bevall­ják azt az igazságot, amelyet mi — a szocialista társadalom tagjai — is vallunk: a gyalá­zatos események csak azért következhettek be. mert Ade­nauer Németországában dú­san tenyészhet a hitleri fasiz­mus! Adenauer évek hosszú során át beépítette politikai, gazdasági és katonai rendsze­rébe a levert hitleri ideológia fanaükus harcosait. Amerikai segítséggel kiengedte a börtö­nök lakóit, a politikai bűnöző­ket és a tömeggvilkosokat Masa a szövetségi kormány sa’‘ó- és tájékoztató hivatalá­nak 1957. március 28-iki köz­leménye szerint: 1956. márci­us 31-én a bonni államamoa- rátus 161 202 olvan hivatalno­kot és alkalmazottatfoglalkoz- tatott. akik már a hitleri ál­lamigazgatásban is hivatalt viseltek. Jellemző, hogy 600 olyan iogász működ'k a bonni igazságügyi apparátusban, akiket aktív háborús és náci bűnökért súlyos felelősség terhel. Az utóbbi esztendők so^án sombamődiárs e's^ano- rodtak a legkülönféle fasisz­ta iellegű egyesületek, bajtár­si szövetségek. Az utóbbiak száma, mintegy 1200-at tesz ki. köztük van a fegyveres SS 45 ..ha«"ománváooló” egye­sülete! Az eseményeken nem is lehet csodálkozni az NSZK- ban. hiszen maga a belügymi­niszter. Herr Schröder is a hitleri SA egyik vezetője volt Oberländer áttelepítésügyi miniszter is SA Obersturm­bandführer volt. Dr. Herbert Dittmann külügyminiszterhe- Ivettes oed’e a náci külügy­minisztérium főtisztviselőinek bizalmas személyzeti osztá­lyát vehette. A bonni hadse­regnek 104 tábornoka van és ezek mindeevike hasonló rendfokozatban szolgálta Hit­lert. Adenauer engedélyezte a Hitler-adományozta fasiszta kitüntetések viselését, ezért pompáznak azután, min’eay tüntetésképpen az adenaeuri és a NATO-hadsereg vezető tisztjei oly gazdagon dekorál­va a hitleri lovag- és vaske­resztek legkülönbözőbb foko­zataival. Kevéssel a provoká­ciók fellépte előtt, maga a külügyminisztérium jegy­zékben állapította meg. hogy ..a szövetségi kormány soha nem ismerte el a nürnbergi perekben hozott ítéleteket. A nvugat-németországi iog sze­rint a Nümberaben elítélt sze­mélvek nem büntetett előéle- tűek”. Láthatjuk tehát, hogy Ade­nauer rendszeres intézkedései­vel. tetteivel, mintegy előcsa­logatta a még megmaradt fa­siszta elemeket a napfényre. Azon pedig nincs semmi cso­dálkozni való. hogy világszer­te léptek fel az ú jfasiszta tün­tetések, hiszen a bonni kül­ügyi szolgálat hemzseg Hitler kegyeltjeitől. íme csak egy kis Ízelítő. Werner von Bar­gen jelenleg a külügyminisz­térium kereskedelmi ügyosz­tályának vezetője. — Hitler uralma alatt a külügyminisz­térium nyugat-európai osztá­lyát vezette! Egyébként Bel­gium katonai parancsnoka mellett működvén, 15 000 bel­giumi zsidó elhurcolásáért ús felelős. Dr. Ham Herrenwarth von Bittenfeld Bonn londoni nagykövete, — Hitler idejé­ben a hírhedt Külügyi Hiva­talban tevékenykedett. Dr. Walter Becker, Adenauer kai­rói nagykövete. — egykor a Rio de Janeiro-i. a was­hingtoni és a madridi nagy- köve’ségen teliesí’ett külügyi szolgálatot. Herbert von Blankenhorn, aki egészen a közelmúltig Párizsban volt nagykövet. — a fasiszta ura­lom ideiében Athénben. Hel­sinkiben, Washingtonban és a svájci Bernben volt diploma­ta. A bekövetkezett események kézzelfoghatóan bizonyítják azt, hogy a kísértetjárás mö­gött a nyugatnémet milita- rizrnus, s revansizmus és neo- fasizmus áll, a maga „Deutschland über alles” esz. méjéval. A hitlerizmus rém­uralmára emlékeztető szob­rok meggy a’ázása révén kí­vánnak a csatorna mélyéről előbújt elemeik hangot adni azon aljas szándékuknak, hogy rehabilitálják a náciz­must. annak minden borzal­mával. A Heinlein-fasiszták nyíltan ki is fejezik ebbeit áráspontiukat. amikor kije­lentik: „Igenis! Ma márnvil- tan kimo”dha*juk: nemcsak hogy jövünk, hanem itt va­gyunk!" A rehabi'itációnak ad hangot a nyugatnémet Paul Hausser, volt SS-főcso- portvezetc is, „A feeyveres SS-ek bevetése” című köny­vében: „Ne feledjétek, hogy a fegyveres SS keretében az első européerek hullottak el... Ne álljatok még fél­úton.” A „Wiking-Ruf” cí­mű SS-újság pedig ígv lá­zit: „Az egykori fegyveres SS-e^nek joguk van Európá­ról euróvai közösségről és Európa védelméről beszé'ni. Ez az európai közösség elő­ször a mi sorainkban való­sult meg a gyakorlatban és a csatatéren.” A Hit’ert dicsőítő és ho- ros'rereszteiket mázoló gengszterek politikai ideoló­giáját fejen ki a „Geopoli­tik” című nyugatnémet fo­lyóirat is. amikor ezeket ír­ja: „A Szov'etunió csupán egy va’amit adhat Nvugat- Eurónának . .. életteret!” Logdman von Auen méglcvp- lezetlenebbül vallja az úi fa­sizmus cé’járói: ..Az a fel­adatunk, hogy szervezett for­mában jelen legyünk, hogy felemelhessük szavunkat, amikor eav napon lehetővé vá'ik Közép-Európa újjá- rendezése.” A Német Birodalmi Párt, a Deutsche Reichspartei az újfasiszta elemek fő góca és noha ezt a világon m'nden- ki tudja, az Adenauer-kor- mány tűri működését, mester­ségesen fátylat borítva a ná­ci banditák szerte Európá­ban. 1933-tól 1945-ig elköve­tett rémtetteire. A napjainkban bekövetke­zett események a világot ve- szé’yeztető fasiszta militaris­ta fenyegetés napnál is vilá­gosabb megnyilatkozásai! Ezeknek intő jeleknek kell lennlök a világ békeszerető népei felé, hogv az eddigiek­nél még szorosabbra zárt so­rokban vegye fel a harcot Nyugat-Németország demok­ratizálása, az erőszakkal ket­tészakított N ‘ -’©tország egye­sítése érdekében. Ha kell foggal és körömmel küzdeni a vi’ág becsületes, békeszere­tő népeinek azért, hogy a napjainkban provokációt oko­zó fasizmus utolsó pestisba- cillusát is eltiporja — de most már azután végérvé­nyesen. Sugár István fogják elvégezni. Cs. Ádám Éva Ahol meghallgatják a dolgozók

Next

/
Thumbnails
Contents