Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

1939. december lí., csütörtök NÉPÚJSÁG 5 Már az új tagok is szeretik a gépet... A KONGRESSZUS első nap­jának estéjén együtt ült a Jakab-család a 'ádió mellett. Azóta is emlék etükben ma­radtak a szavak Kádár elvtárs beszámolójából, azóta is el­mondta már néhányszor a csa­ládfő: bizony igaz az, hogy a gép kell, mert hasznos, jó, de igazán csak a nagy táblákon használhatják ki erejét. Nem úgy fogalmazta meg egyszer sem, mint azt a Poli­tikai Bizottság beszámolójában hallotta, nem így mondta: kor­szerű mezőgazdasági termelés csak a szocialista nagyüzemek­ben alakulhat ki, — de a sza­vak jelentése egy és ugyan­olyan mélyértelmű. Jakab Dániel, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet tag­ja, jól tudja, miért beszél így a gépről. Egészen messzire megy vissza az emlékezésben. A felszabadulás előtti időkbe, amikor már cseperedő fiával együtt járták az országot, a fővárost valamilyen munkáért. — Sokszor volt úgy, hogy egy darab kenyér nélkül indultunk útnak, s mikor hazajöttünk, sem tudtunk semmit hozni a családnak. A vonaton lógtunk, bújtunk a kalauz elől, nehogy elcsípjen, mert jegyre végképp nem volt pénzünk — mondja.— Vártunk csak, reméltünk vala­mi jobbat, s végre meg is kap­tuk. Nekünk hat hold földet jelentett a felszabadulás. Az első darab földet, amit magun­kénak mondhattunk. NEM TARTOTTA meg ma­gának sokáig a juttatottat Ja­kab Dániel. Nem azért, mert nem szerette — hiszen paraszt- ember —, hanem, mert ha egy­szer lehetőség volt a még jobb­ra, nem akart saját maga el­lensége lenni. — Itt, Füzesabonyban, úgy Ismernek, hogy az elsőkkel kezdtem meg a munkát az egyes típusú tszcs-ben. Aztán 1950-ben a Petőfi Termelőszö­vetkezet tagja lettem. Most Jakab néni szól közbe: — Tizennégy éves lányunk­nak már megvettük a szép szo­ba-bútort — mondja. — Minden évben építkeztünk — veszi sorjában a legnagyob­bakat a családfő. — Először rendbehoztäm a házat, aztán istállót, meg ólat építettem, de olyat, hogy megirigyelhetné bármelyik gazda. Tehenünk van. Egy hízót már levágtunk az idén, egyre meg nemsokára «zintén sor kerül. Három süldő a jövő évre nevelkedik, mert van mivel etetni. A padlás tele kukoricával a jószágnak, búzá­val nekünk. — SOKAT KELLETT ezért dolgozni a nyáron — szakad ki belőlem önkéntelenül, s az idős házigazda bólint rá. — Sokat — mondja, s rövid időre elhallgat. — De mondok én azért magának valamit — teszi aztán hozzá. — Azt, hogy mégis egészen más már min­den. Most .már azt sem tudjuk, hányféle gép segít a munká­ban. Traktorunk van jó né­hány fajta, ekénk is, ami úgy megforgatja a földet, ahogy az egyénieké sohasem volt fel­szántva. Korszerű vetőgép, tár­csa, borona, henger, burgonya- szedögép, minden nekünk se­gít. Az aratást már szinte ész­re sem vesszük, a cukorrépát vontató szállítja az állomásra, s egyszer csak úgy lesz — teszi hozzá ravaszkás nevetéssel —, hogy rám, a fogatosra nem lesz többé szükség: az ökreim nyu­galomba vonulnak. — Kifogást itt senkitől nem hallani a gépek ellen. De miért is szólnánk ellenük? Állatállo­mányunk van. Trágyázni tud­juk a földeket, a gép meg ezenkívül segít, hogy nagyobb termést takaríthassunk be. Eb­ben az évben is sokat ért a muiikája minden táblánkon. Annyira, hogy a Petőfi a zár­számadáskor 70 forintot oszt­hat egy munkaegységre. EZÉRT NINCS hát gondjuk Jakabéknak, ezért oly jókedvű mindig az egész család. Ezek az emberek saját tapasztala­taik alapján rájöttek már arra, mennyivel inkább mondhatják magukat embernek, s nem éjjel-nappal robotoló, görnyedik hátú, szikkadt rabszolgának, — a föld rabszolgájának, mióta a gépet, a technikát hívták segít­ségül munkájukhoz. Kevesebb törődéssel teremt­hetik meg maguknak a jólétet, s élnek a számukra kínálkozó lehetőséggel. Hogyan? Az a szó, hogy jól, ez esetben nem sokat mond. Sokkal kifejezőbb, ha leírom ide, mit kapott Ja­kab Dániel, a füzesabonyi Pe­tőfi Termelő.szövetkezet foga- tosa tebben az évben a közös gazdaságtól — csak előlegkép­pen. Pénzben csaknem 15 és fél ezer forintot. Terményben: 21 mázsa búzát, tizenkét mázsa árpát, borsót, kilenc mázsa ku­koricát — harmincöt mázsányi a háztájin is megtermett —, há­rom mázsa cukrot, hogy csak a nagyobbakat említsem. S a zár­számadás még hátra van. De mit szólnak mindezekhez a most belépett, már a közös­ben dolgozó új tagok? — Mit? — kérdez vissza Ja­kab bácsi. — Csak annyit, hogy már ők is szeretik a gépet. Né- hányan azok közül, akik ta­vasszal aláírták a belépési nyi­latkozatot, már segítettek az őszi közös vetésben. Reggel felálltak a vetőgép hátuljára, s estig le sem lehetett őket szed­ni onnan. Akkor meg azt mond­ták: így se dolgoztak még; mennyit elvetettek egy nap alatt, s még fele annyi fáradt­ságot sem éreznek, mint más­kor, amikor a maguk kis föld­jén végezték ugyanezt a mun­kát. — Ha én azt mondom, hogy jó dolog a gép, az már azért van, mert évek óta ismerem munkáját, . hasznát. De azok, akik most megszerették, nem­sokára azt mondják: a techni­ka elválaszthatatlan jó barát­jukká lett. Csak így lehet. Megérjük ezt az időt — rövid évek múlva. MEG, MERT NEMCSAK Ja­kab Dániel, a Petőfi Termelő- szövetkezet tagja, hanem sok ezer tagtársa hisz ebben me­gyénkben. S hitüknek nem más az alapja, mint éppen a kongresszusi, beszámoló a párt további célkitűzéseiről. Weidinger László Tófalun új történelmet írnak . .1: ^ „t. «1. iníirtiilrtAl Mám Wc AÓ YT1 Új hid és út épült Kisnánán TÖRTÉNETEK Az elmúlt héten adták át Kisnána községben a Rákóczi utcában épült új betonhidat, amelyet a községi tanács 18 000 forint értékben a köz­ségfejlesztési alapból építte­tett. Már nagy szükség volt az új betohhíd megépítésére, mert ezen a hídon járnak a kocsik a terményraktárba, az állatok a legelőre. Negyven méteres szakaszon társadalmi munkával megépí­tették a várhoz vezető utat is. Az elvégzett munka értéke több mint kétezer forintot tesz ki. adóim és tiltako­zik is bennem a tollforgató, mert oldalak témája, ami egy­két sorban most idekerül. íme mindjárt: Aldebrő körül volt egy lőszerraktár, annak egy parancsnoka, valami német őr­nagy .;. Ez az ember hiába, hogy nem vitte többre a ma­gyar nyelvvel „tudni, kicsi, mágyar”, megértette mégis a falu titkos érzelmét. A máso­MEGÉLHETNÉNEK és meg­______________élhetnek it t is a földből mindahányan. A pedagógusok sokat tettek, hogy a község népe helyes irányba induljon és eltagad- hatatlan a részük abban, hogy az igazi érzelem ismét meg­mutatkozott. Hogy azok a pa­rasztok, akik a saját föld szim­bólumát, a mezsgyekarót évti­zedeken át őrizték, most közös gazdálkodás útjára lépteik. És gyorsan tegyük hozzá: önként, !.iliiiiiiiiliiiiiiniiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«iiiiiaiiiiiitiiiiiii*iiiiiiiiiiianmiiiiiliiliiliiiuiiiiii*iLiniiiiiiii:iiiliiiiiiiiiiiiiiiuii!iiiiiiiiii!iii)iiiii,i i»iiiiuiiiiiiiiiiiiintimiiiiiiiiiiiiiitiii,niiiinHtinMiniiiii«tm*iiiiiit!iiiiniwitiii!iii!iiiiT!riiiiin«iiiiiiiiiiiiiitiniiitiiin I I bár Kápolna eltakarja a fő­úton járók elől, mégsem for­dul elő, h&gy az idő átúszott volna fölötte, hogy a történe­lem eseményeinek sodrából ki­maradt volna. Most új fejezet kezdődik a magyar parasztság történetében, s Tófalu népe megint csak beavatkozott, hal­lat magáról: a falu most már termelőszövetkezeti község. Honnan a község neve? Könnyű kérdés, tó és nádas övezte egykor a falut. Egyik­másik ember még ma is em­lékszik mit meséltek az öre­gek a tóról. Magyar honvéde­ket nyelt el 1849-ben belehaj­tották őket az osztrákok, so­kán odavesztek. A Honvéd­halmok oldalából még most is elő-előkerülnek a csontok. Nagy, véres harcok dúltak a környéken, tudott dolog. Mondják, hogy Tófalu kom­munista érzelmű község. Cse­lédemberek, úgy kezdték csak­nem valamennyien a Károlyi­birtokon. Ugyan milyen más érzelem eredhetne ebből? Soha mást nem éreztek a bőrükön a múltban, csak a mások gazdagságát. Szegény nép lakta mindig ezt a falut. Az érzelem .:; 1919-ben osztották először a földet: Gróf Károlyi Mihály baloldali szelek szerint hajlott, amikor a birtokán a földosz­tást elkezdte és leverte az első mezsgye-karót. Aztán, hogy megfordult a szél, kihúzták és majd 30 esztendeig őrizték ezt az első fadarabot a földnélkü­liek, azzal a meggyőződéssel, szükség lesz arra még. Ezzel keltek, ezzel feküdtek, ezzel a vággyal, ezzel a reménnyel. Mikor a 40-es évek közepe tá­ján, esztendők múlva ismét ott járt Károlyi, odavitték elé az egykori első mezsgyekarót a volt cselédei. Akkor már ők bírták a földet. sorát dik világháború végén meg­kezdték a község két szélén és robbantgatták sorba a háza­kat. Az öreg Gulyásnéról még most is beszél üt, ott maradt, nem ment ki a fészkéből, a viskóval együtt pusztult. Mint az öreg görög bölcs, évezredek­kel előtte, reszketeg görcsös sírásával hiába kérte: Ne za­varjátok köreimet. Csúfos ha­lállal halt. Talán sok is már a múlt emlegetéséből, az érzelem most másként, újból megmutatko­zott. erről beszéljünk. Mondták már azt is, elmara­dott község. Ugyan! Nemrég a sóderbányából, a föld alól, a mélyről, egy cserépedény ma­radványait ásták ki. A máz olyan rajta, hogy mesterét ma is dicsérné, találni hát nyomét századokra visszamenően is a kultúrának. Gazdagok sosem voltak, ez viszont igaz, a sze­génység is visszanyomta itt az embert. Tófalu 1956 óta önálló, Ko­rábban Aldebrővel együtt igaz­gatták. Hiba lenne megfeled­kezni arról, hogy felépült a község, tíz esztendő se kellett hozzá, a romok helyén minde­nütt új ház áll. Félmillióba került a Tama-híd, új iskolá­ban tanul a legifjabb nemze­dék és most is 200 000 forint költséggel bővült a villanyháló­zat. Igaz ez mind, mégis többet szokott meg a szemünk, mint amit itt, ha mindjárt új háza­kon belül is megtalálni. Jog­gal igényesebb az ember, mert legegyszerűbb az összevetés gyakorlata és kiderül azonnal: kétségtelen, Tófalu más közsé­gek mellett mindeddig elma­radt, szegényes. A föld jó, de nem sok, majd minden házból eljár valaki Sí­rokra, a gyárba dolgozni. Pedig::. maguktól. Nem kis dolog, mert mivel fogadta először az idős Simon Gyuláné, a kilencholdas gazda felesége az agitátorokat: — Megmondtam, nem me­gyek ... Elég volt a közösből a grófnál, a káptalannál... Gyereknek is tizennegyediknek születtem, magam akarok most már maradni... Magam, még a temetőben is úgy feküdni szélül, hogy szomszédom se legyen. Az ember is, ő is mindket­ten elismerik, hogy nem vitték őket a tsz-be. Nem hangzott egy rossz szó, szépen beszéltek itt. Sokat, sokszor, de szépen... Agitáltak: a mezőtárkányi, új- lőrincfalvi szövetkezeti tagok, meg a helyiek, a falu eleje, ta­nácsiak. párttagok, tanítók és eredménnyel jártak: — A ve­zetők jól csinálják, azt kell... Mi megtermeltük a lucemama- got, mást is. sosem maradtunk el... Kifizettük az adót és a többi a miénk volt. Most is úgy legyen, okosan csinálják. — Ezt ugyanaz a Simon Gyu­lán^ mondja, aki az imént még tiltakozott. És a férje, a hatvan egynéhány esztendős óriás baj- szú magyar csak bólogat hoz­zá: — Az ám. úgy legyen, hiszen értik itt az elnök, meg az ag- ronómus ... Csak az emberek is fogjanak hozzá... Ügy bi­zony... A művelődési ház igazgató­ja. Kovács Emil tanító, a táj* az emberek jó ismerője. Tőle tudom, hogy munkát kérnek: követelnek itt Tófalun. Meg­szántja a földet a gép. mi do* log jut nekik? Kevés ez a föld, sokan vannak, mihez kezde­nek? A Tárná mentén munkál­kodott régen egy bolgár ker­tész. Két holdból különben élt, mint itt mások 9—10-ből. Ezen a fekete földű részen öntözni kell és ott nem lehetnek ele­gen, annyi munkáskéz is elkeL Gyümölcsös, szőlő. 150 holdra mehet... adatok A SZAMOK, (Befejező rész.) Refej ezésül foglalkoznunk kell még az alábbi fon­tosabb kérdésekkel: Mi történik az esetben, ha s tag kötelességeit nem telje­síti? — A tag kártérítési fele­lőssége. — A tagság megszűné­sének esetei. — Az elhalt tsz- tag földingatlanának öröklése, — továbbá a tsz és a tsz-tag közötti jogviták hovátartozása. 1. Ha a tag rosszul dólgóZdk, először az elnök intézkedik, a munkát újra végezteti és ismé­telt fegyelmezetlenség esetén, figyelmeztetése után más munkára osztja be a tagot. Súlyosabb esetben a vezetőség felelősségre vonja, megkísérli a megjavítását és ha szüksé­ges, a közgyűlésnek tesz ja­vaslatot fegyelmi rendszabály alkalmazására. A közgyűlés azután a tagot, kisebb súlyú esetben szóbeli­leg megfeddi, vagy írásbeli meg­rovásban részesíti, súlyosabb esetben, vagy ismételt fegyel­mezetlenség után vezetői tisztségéből elmozdítja, ala­csonyabb munkakörbe osztja, Végül ki is zárhatja. Itt kell megjegyezni, hogy a neon tagként, hanem család­tagként dolgozó személy fe­gyelmezetlensége esetén, vele szemben a végrehajtási rende­let 17. §-a szerint kell eljárni. Először nevelő intézkedést (meggyőzést), figyelmeztetést kell alkalmazni, és ennek ered­ménytelensége esetén a család­tagot a munkából ki lehet re- keszteni, ami ellen a közgyű­léshez lehet panasszal élni. 2. Anyagilag is felelős a tag a termelőszövetkezetnek vét­kesen okozott kárért. Szándékos, vagy súlyos gon­datlanságból eredő károkozás esetén a felelősség teljes kár­térítésig terjedhet. Ugyanígy, ha a károkozó magatartás bűn- cselekménynek minősül. Egyébként a felelősség korlá­tozott, az előző évben egy tag- aa jutott átlag munkaegység­ül mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok jogai és kötelességei részesedés egy havi összegéig terjedhet. A kártérítési köte­lezettséget a vezetőség állapít­ja meg, ha az okozott kár egy évén belül a 300 forintot nem haladja meg, ezen felül a köz­gyűlés, büntető eljárás esetén a bíróság határoz. A vezetőségnek kártéríté- sí kötelezettséget meg­állapító határozata ellen a közgyűléshez, a közgyűlésnek elsőfokon hozott határozata ellen pedig a határozat köz­lésétől számított 30 napon be­lül a Termelőszövetkezeti Döntőbizottsághoz lehet for­dulni. A közgyűlésnek másod­fokon hozott határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A termelőszövetkezet a tag­jának okozott kárt a polgári jog szabályai szerint tartozik megtéríteni. A kár megtérítése felől a közgyűlés határoz, ha­tározata ellen a határozat köz­lésétől számított. 30 napion be­lül a Termelőszövetkezeti Dön­tőbizottsághoz lehet fordulni. 3. A tagsági viszony meg­szűnhet kilépéssel, kizárással, vagy a tag halálával. A termelőszövetkezetből a belépést követő három évig nem lehet kilépni. Rendkívüli ok miatt (családtag elhalálo­zása, házasságkötés, állami, vagy társadalmi megbízatás), a közgyűlés hozzájárulásával a gazdasági év vége előtt is ki lehet lépni. A kilépő — a rend­kívüli ok esetének kivételével — a gazdasági év végéig köte­les a közös munkában részt venni, ez alól azonban a köz­gyűlés őt felmentheti. |Z izámi csak azt lehet, aki . a Magyar Népköztársa­ság, annak társadalmi rendje, vagy a társadalmi tulajdon el­len elkövetett bűntett miatt három évet meghaladó börtön- büntetést kap, a munkafegyel­met ismételtein és súlyosan megsérti, számottevő anyagi kárt okoz, szándékosan, vagy súlyos ■ gondatlanságból, tsz- taghoz méltatlan életmódot folytat, ismételt figyelmezte­tés ellenére a törvényes kere­teket meghaladó háztáji gaz­dálkodást folytat, végül a ve­zetőség előzetes hozzájárulása nélkül munkaviszonyt létesít és azt a vezetőség ismételt felhívása ellenére sem szün­teti meg. A kizárásról szóló határozat­hoz a közgyűlés kétharmados közgyűlési határozata szüksé­ges. A tag indokolt! távolléte esetén kizárást kimondani nem lehet és a jegyzőkönyvben e határozatnál a jelenlevő tagok számát és hogy hányán szavaz­tak a kizárás mellett, fel kell tüntetni. A kizárt taggal szem­ben a tsz a gazdasági év végén számol el. A kizárt tagnak jo­ga van a Tsz Döntőbizottság­hoz panasszal fordulni. A tagság megszűnése esetén a volt taggal, vagy örökösével a gazdasági év végén el kell számolni. Ha a tagsági viszony törvényes kilépés folytán szűnt meg, a kilépéskor folyó gazdasági év végén, ha pedig a tagsági viszony kizárás foly­tán szűnik meg, a közgyűlés által meghatározott időpontban kell a tag által bevitt földdel azonos értékű, lehetőleg azonos nagyságú és művelési ágú fölö­det, elsősorban a termelőszö­vetkezet szétszórtan fekvő parcelláiból, vagy a községi ta­nács VB által ©rre a célra át­engedett állami tarjalókföld- ből, ezek hiányában' a táblák szélén levő földekből a volt tag részére kiadni. Rendkívüli ok miatt toör- tént kilépés esetén a ki­lépő kérésére a földet a ki- lép>éskor folyó gazdasági év .végén kell kiadni. Ha a föld kiadása nem a kilépéskor folyó gazdasági év vé­gén történik, a föld kiadá­sának időpontjáig a volt tag részére haszonbért kell fizJét- ni. A haszonbérlet címén be­vitt földet kilépés, vagy kizá­rás esetében nem lehet kiadni, a haszonbérlet a szerződés sze­rint továbbra fennmarad. 4. A termelőszövetkezeti tag, vagy családtagja halála esetén az elhaltnak a közös használat­ban levő földtulajdona öröklé­sére az általános örökösödési szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel: Ha az örökös is termelőszö­vetkezeti tag, (vagy rendszere­sen a tsz-ben dolgozó család­tag), úgy kell tekinteni, mint­ha a földet ő vitte volna be. Ha az örökös kívülálló, de me­zőgazdasági termeléssel élet­hivatásszerűen foglalkozik, ké­résére a termelőszövetkezet birtokában marad, úgy. hogy közte és az örökösök között tartós, határidő nélküli ha­szonbérleti jogviszony jön lét­re. A haszonélvezetre jogosult, túlélő házastársat, amennyiben a termelőszövetkezetnek tagja, földjáradék, egyébként haszon­bér illeti meg. Ha a földet az állam örökli, a föld a termelő- szövetkezet ingyenes és örök használatában marad. 5. Végül foglalkozni kell még a tsz és a tsz-tag közötti jog­viták hovatartozásáról. A Legfelsőbb Bíróság már 1956. év márciusában kimon­dotta a 235 sz. kollégiumi ál­lásfoglalásában. hogy a tagsági jogviszonyból eredő igény ér­vényesítése nem tartozik a bí­róság hatáskörébe. Az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 70. §-a kifejezetten kimondja, hogy ezek a jogviták a Termelőszö­vetkezeti Döntőbizottság hatás­körébe tartoznak, ^ Legfelsőbb Bíróság 1957. decemberében a 605. sz. kollégiumi állásfogla­lásában azt is kimondotta, hogy a kártérítési igények ér­vényesítése nem tartozik a bí­róságok hatáskörébe. Az 1959. évi 7-es törvényerejű rendelet és végrehajtási rendelet ezeket a kérdéseket a vezetőség és a közgyűlés hatáskörébe utalja. Bírósági útra azonban csak ab­ban az esetben tartozik, ha a károkozás folytán büntető el­járás is indult. Törvényre, rendeletre, jog­szabályokra szükség van, mert a munka eredményességének feltétele a szervezettség, a sza­bályszerű működés. De az egyéni és közösségi eredmé­nyesség nem azon múlik, hogy mi jár a szabályok sze­rint. vaav mire lehet őt köte­lezni. hanem attól függ. hogy milyen szívvel, lélekkel és tu­dással dolgozik valaki egy kö­zösségben. nemcsak maga. ha­nem embertársai javára. Ez pedig azt jelenti, hogy ahol mindenki képessége és munka­bírása maximumát adja. ott olyan virágzó eredmények szü­letnek, amelyek korlátlan fej­lődést biztosíthatnak. Dr. Áros Tibor, a Termelőszövetkezeti Tanács Heves megyei jogtanácsosa Báli Lajostól, a tanácselnöktől származnak: Két termelőszövetkezetbe ment a falu, a Béke a régebbi, a Pe­tőfi a nagyobb. Igaz, az utób­binak csak a földje több. tagja 85 család, akik több mint 100 holdat művelnek, a Béke Tsz 148 családja körülbelül 600 holddal bír. Emlegették már itt a falu­ban. egyesíteni kellene a ket­tőt, itt több a munkáskéz, ott nagyobb a föld ... — Mi benne vagyunk, de nem erőltetjük — így a ta­nácselnök. — A szervezés idején is a község döntött. Emlékszem Darányi Jánosra* az elnökre, hiszen ha futólag is, de nemrég volt, hogy talál­koztunk. Nem ismer most, de hogy is várhatnék most tőle mást. Ama bizonyos találko­zásunkkor messze látszott raj­ta, hogy emészti a gond. Le- verten állt. segítségért jött Ká­polnára a szomszédokhoz: —* Gép kell, vetni akarunk:. s Az idős elnök most fekszhc, húsz esztendeje elrúgta a bo­káját a ló. az ősszel a seb is­mét kiújult. Megkapták a gé­pet. csakhogy a Béke Tsz föld­je akkor még 1200 darabban szerteszét, elszórtan feküdt a határban. Zsákolt, igyekezett az elnök és megerőltette a lá­bát: — Sok már ez. ilyen ember­nek — zsörtölődik ősz, fehér hajú asszonya... Azért 120 holdat elvetet­tünk — beszéli az elnök. —• Különben ez a sok nép ke­nyér .nélkül marad ... Kényszerű pihenő ilyen idő­ben éjjel-nappal az agyat nyomni, de elégedetten, nyu­godtan tűri sorsát most már Darányi János. Kint az emberek a földet mérik, összekerül, egybe lesz most már a gazdaság, számba veszik mennyi munkáskézre számíthatnak, hogyan mennek a jövő esztendőnek ... Jönnek a tagok naponta, mondják, mire mentek. Viccelgetünk. | A KÓRHÁZBÓL úgy gedte ?az orvos; mehet, mert |nök. S — No, nem is bírtam vi imár sokáig... Nevet jóízűt igazából jkint a falu új történelme |szül, az akaratuk szerint. Kiss Jám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents