Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

1959. december 16., szerda NÉPÚJSÁG 5 Bevált a számítás • . • r atkaron, I f *ton ____________1_ laknak Benei < Já nosék. Kicsi, de szépen be­pucolt, kifestett házuk beljebb épült az úttól. A porta előtere üres, János bácsiék úgy terve­zik, ha majd az Imre fiú ha­zajön a katonaságtól, ide épí­tenek az utcai frontra egy új, . takaros házat. Olyat, amilyet . Harangozóék építenek a szom- ; szódban. Addig megfelel ez is. Benei János a ház mögött . tesz-vesz,- rendezget, úgy . mondja: rend a lelke minden- . nek. Meg aztán nem tudja megállni, hogy munka nélkül ténferegjen, hanem ha nincs ! is. keres magának. Mikor beVezet bennünket a házba, ugyancsak meglep az a 1 vita, ami ott fogad, Beneiné, ‘ meg két idős szomszédasszony : azt bizonygatja, hogy ő ugyan ■ nem hisz a babonában, de azt beszélték a faluban: „decem­ber 5-től három napig sötétség ' lesz. Azokat a házakat, ahol ! szentelt gyertyák égnek, elke- ; rüli a végzet, de ahol nem 1 lesz, ott menthetetlenül elpusz- , túl minden.” Félig-meddik el- ] hitte, de amikor az atkári pap nem szentelte meg a gyertya- . kát, ő bizony nem ment el 1 Gyöngyöshalászra, az ottani paphoz. i így beszélt az idősebbik, de : Beneiné, meg a fiatalabbik j szomszédasszony leintik. Ugyan, az ilyen babonákban még a bolond sem hisz már, 1 olyankor, amikor minden ház­ban ég a villany, meg szput- í nyikokat lőnek a Holdra. ( KIJELENTIK,^ ^ j a szóbeszédnek, s lám igazuk 1 is lett. Hiába készítette elő a f sok hiszékeny asszony a szen- teltgyertyákat, az ítéletidő csak nem akart eljönni Atkár- ra. Nem szaporítják tovább a szót. Búcsúznak. Négyen maradunk a kis szo­bában. A házigazda, felesége, meg mi ketten a tanácselnök­kel. Hogy kiment a két asz- szony, nem szakad el a beszéd fonala. Ha más témáról is, de tovább folyik a beszéd, s ugyan miről is eshet szó egy olyan községben, ahol a gazdák dön­tő többsége már termelőszö­vetkezetben dolgozik, mint a falu szövetkezeteiről, meg az életről, amit a közös munka annyira megváltoztatott. Benei János tavasszal lépett az új útra, 10 hold szántót és másfél hold szőlőt vitt a kö­zösbe. Húszán is felkeresték n. 2. A gazdasági természetű jogok a következők: a) Minden tagot megillet a munkában való részvétel joga, ami előfeltétele a tsz-tag meg­élhetésének. Mindenkit szak- képzettségének és képességé­nek megfelelően kell foglalkoz­tatni. b) Terhes nőket hatodik hó­naptól kezdve csak könnyű munkára lehet beosztani. A szülés előtti hat hétre és utáni hat hétre a munka alól men­tesíteni kell és erre a 12 hétre annál, aki a megelőző két év­ben rendes tagként részt vett a közös munkában, szülési Se­gély jár, ami minden napra, összesen 84 napra az alapsza­bályban biztosított munkaegy­ség jóváírását jelenti. Leg­alább 0,75 százalék munkaegy­séget kell biztosítani, tehát ez 63 teljes munkaegységét jelent. A két évben, amely feltétel­ként jelentkezik, évente leg­alább 80 munkaegységet, kis­gyermekes anyánál az alap­szabályban előírt munkaegysé­get kell teljesíteni és ebbe be­leszámít a betegség, a terhes­ségi 12 hét, valamint a tanfo­lyami idő, amely napok után 0,5 munkaegységet kell figye­lembe venni. c) Minden tag teljesített munkája szerint részesedik a tsz jövédelméből. A tagnak alapvető érdeke, hogy tényle­gesen elvégzett, jó munkájá­val minél magasabb munka­egységet érjen el, emellett ér­deke az is. hogy a tsz-nek mi­nél magasabb legyen az évi jövedelme — egy munkaegység értéke —, mert e két tényező befolyásolja a tag évi részese­már belépési nyilatkozattál, de ő mindnek nemet mondott. Aztán huszonegyediknek jött a Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke, Friss elvtárs. Meg is je­gyezte mikor belépett a szobá­ba: — Ugye hiába jöttem? — Nem a — mondtam, mert az Imre fiam, a gépállomás traktorosa a Petőfiben dolgo­zott mindig. Magát vártam! Alá is írtam azon nyomban a belépési nyilatkozatot, smég a tavasszal megkezdtem a munkát — később aztán az asszony is segített. — A só­gorék is beléptek a Micsurin­ba. Helyesel az asszony is, még megtoldja azzal: őneki is van egy kis része abban, hogy a szövetkezetben dolgozik a fér­je.-----■----------;------ nem bánta JANOS BÁCSI | tavas&zal) s most meg már örül is, hogy a kö2ös útra lépett. Egy lova volt. meg tehene, s azokhoz már hajnalban 3-kor fel kel­lett kelnie. Most meg — mond­ja — elég, ha hat előtt felke­lek. Tavasz óta mint kocsis dol­gozik a szövetkezetben, s a kö­zös állatokra ugyanolyan büsz­ke, mint a sajátjaira volt. — Nem győzöm eleget cso­dálni — folytatja a beszélge­tést — a 200 férőhelyes, meg a 100 férőhelyes magtárpadlá- sos istállónkat, olyanok, akár egy ügyes háziasszony kony­hája. Nincs is ilyen az egész környéken több. Jövőre meg építünk egy lóistállót. A követ már leszállítottuk, ide nem messzire — mutat a falu vége felé. — A farkasmályl kőbá­nyából kaptuit az építkezés­hez. Segített a szállításnál a gépállomás, meg több üzem. Tíz Zetor és négy teherautó szállította az új istállónak va­lót, mi meg hatvanan voltunk ott — régiek és újak vegyesen — pakoltunk. Ment a munka, mert megmagyaráztuk azok­nak is, akik most ősszel kezd­tek munkához, hogy az új épület már az övék is lesz. 28 vagon követ szállítottunk le egy nap alatt. Feleségét már inkább az évi jövedelem érdekli, s már azt számolgatja az elnökkel, hogy mennyit kapnak még, a férjé­vel közösen szerzett körülbe­lül 500 munkaegységre. Eddig már kaptak havonként egy­egy munkaegységre 10 forint előleget, ez havonta 500—600 forint készpénzt jelentett a háztartásban* Pénzt jelentett a háztáji szőlő, paradicsom, s ezenkívül kapott a család ár­pát, búzát, cukrot. A 360 kiló csöves kukoricából már felhiz­laltak egy hízót, s a másodikat most, karácsony előtt vágják le. Egyre több adat kerül az előlegként kapott készpénz, s termény számai alá,, s az ’át­számítás után — amelyben a tanácselnök, mint szakember segédkezik — a Benei házas­pár is csak kétkedve hiszi el — pedig az övék lesz —, hogy május óta szövetkezeti tagok, s a zárszámadáskor mintegy 30—31 ezer fornitot, kapna.c ketten, az asszonnyal. Eleinte maguk sem hiszik, de aztán rájönnek, hogy való­ban igaz a papírra vetett szám, mert ha összeszámolják: 8 ezer forint volt a Bözsi bútora, a kisebbik lányuknak ugyancsak nyolcezer forintos bútort vet­ted, meg aztán sokba volt a két esküvő. Ez pedig már több mint 20 ezer forint. Most nincs sok munka a szövetkezetben, többet lehe­tünk itthon — mondja Benei bácsi —, hát levágjuk a hízót, s elmegyünk a fiamhoz, Kalo­csára. mert már az mégse il­lik, hogy az őszön elment ka­tonának, s a szülei még nem látogatták meg. Kipótoljuk a látogatást most — mondja Be­neiné —, mert tudja, olyan jó gyerek az Imre, mikor még itt­hon volt, minden pénzét haza­adta, meg aztán a két lány férjhez ment, ő maradt itthon egyedül. A zárszámadáskor kapunk még pénzt, azt már rá költjük. így tervezgetnek Beneiék, a tavasz óta már közösben dol­gozó család. Búcsúzunk is, mert Benei János vezetőségi tag a szövetkezetben, s há­romkor vezetőségi gyűlésre Jönnék össke. A tanácselnök is! siet, mert várja még a sok munka, a hivatalban.---------- ^— az utcáig még __________ sarban já­runk, de Benei bácsi meg­nyugtat bennünket, hogy pát év múlva már új épület lesz itt is, olyan, mint a Harango­zóéké, ha azoknak tellett a szövetkezeti jövedelemből, ők se adják alább. Pi lisy Elemér Az éltető víz. • • (Tudósítónktól) AZ ÖNTÖZÉSES gazdálko­dás nagyobb jövedelmet hoz. Jól ismerik már ezt az igazsá­got a füzesabonyi járás dolgozó parasztjai, különösen azóta, amióta összefogva, nagyüzemi termeléssel igyekeznek egyre jobb és jobb termésátlagokat felmutatni. A füzesabonyi já­rás termelőszövetkezeteiben szinte kivétel nélkül elismerik a belterjes gazdálkodás nagy előnyeit, és meggyőződtek az öntözés hasznos voltáról. Nagy Sándor elvtárs, a járási tanács agronómusa a szakem­ber szemével nézve tájékoztat a járás öntözéses gazdálkodá­sának helyzetéről és azokról a lehetőségekről, amelyeket a jö­vőben még az eddigieknél is jobban felhasználhatnak a ter­melőszövetkezetek. — Minde­nekelőtt szólni kell arról, hogy a múltban, vagy legalább is a tsz-ek megalakulása előtt na- gyobbszabású öntözés nem volt. Csak a nagyüzemi gazdál­kodás teremtette meg ennek lehetőségét, és a jövőben is csak ez fejlesztheti tovább eredményesen. Ebben az esztendőben elég kis területen, 139 holdon folyt rendszeres öntözés. Ebből is a mezőszemerei Üj Világ Terme­lőszövetkezeté volt az oroszlán- rész. A szövetkezetiek Dobó Géza agronómus szakszerű ve­zetésével már ötödik éve ön­töznek. s az idén is 100 hold földre juttatták el az életet je­lentő vizet. Hogy mennyire hasznos és kifizető ez a vállal­kozás, íme a bizonyíték: a szö­vetkezet 40 hold takarmányt locsolt rendszeresen, és holdan­ként egy-egy kaszálás alkalmá­val öt mázsa volt a többlet. A 40 holdnál ez 200 mázsát je­lent és négyszeri kaszálást szá­mítva összesen 800 mázsa ér­tékes takarmánnyal többet raktak kazalba a mezőszeme- reiek. HASONLÖ JÓ eredménye­ket hozott a kapásnövények lo­csolása is, mert a paradicsom és burgonya termésátlaga mint­egy tíz százalékkal volt maga­sabb, mint a száraz kertészetek­ben. De nemcsak a mezősze­merei példa jelentős, hanem a füzesabonyi Petőfié is, ahol a 15 holdas káposztásban holdan­ként 30 mázsával többet ter­meltek. A szövetkezet vezető­sége már el is határozta, hogy az eddigi csörgedeztető öntözés helyett fejlettebb formákra tér át és öntözőgépet vásárol. Szé­pen jövedelmezett a sarudi Kossuth Tsz háromholdas, és a kompolti Űj Barázda Tsz öt és félholdas kertészete is. A járás szövetkezetei min­denhol megbarátkoztak az ön­tözéssel, nem idegenkednek tő­le, s a jövőbén egyre inkább hasznosítják. 1960-ra az idei 139 holdas területen kívül még 543 hold öntözésére adtak be vízigényt a termelőszövetkeze­tek. Hatalmas, ugrásszerű lé­pés ez előre. Az új igénylők között talál­juk a szihalmi Petőfit, a mező­szemerei Kossuthot. 50—50 hol­dat akarnak öntözni a Rimából. Az Eger patak vizére a füzes­abonyi Petőfi Tsz 33 holddal, a mezőtárkányi Szabadság Tsz 30 holddal tart igényt. A füzes­abonyi Szabad Nép Tsz a ta- karmánytérmesztés régi jó hír­nevét akarja visszaállítani, sőt túlszárnyalni az öntözéses gazdálkodással, ök a Laskó vi­zét vennék igénybe, de erre tart igényt a mezőtárkányi Pe­tőfi Tsz is, amely az idei 10 hold helyett jövőre legalább harminc holdon akar folytatni öntözéses gazdálkodást. NINCS TEHÄT hiány a kez­deményezésben s ezt örömmel lehet elkönyvelni, hiszen ez a módszer aranyat ér. A hiba azonban ott kezdődik, hogy nincs elég víz. A Rima vizének nagy részét elvezetik a mak­iári kertészek, ebből csak Me- zőszemerének jut, mivel vízjogi elsőbbséggel rendelkezik. Az Eger pataknál hasonló a hely­zet, ez sem bővizű. A Laskó patak mellett viszont Mezőtár- kánytól lefelé a poroszlói és a sarudi részen nincs elég alkal­mas talaj az öntözéses gazdál­kodásra. így a Vízügyi Igazga­tóság sajnos nem tudja teljesí­teni az összes kérelmeket, az ok, a vízhiány. Van-e hát megoldás, van-e kivezető út, amellyel segíteni lehet a helyzeten? A Vízügyi Igazgatóság szakembereinek sok gondot okoz az égető kér­dés megoldása, és távlati ter­vek kidolgozásával igyekeznek« termelőszövetkezeteink segít­ségére sietni. A segítségnyújtás egyik for­mája a patakok szabályozása lenne. Ezek szerint mederren­dezést hajtanának végre, bőví­tik a patakok medreit, levágják a felesleges kanyarokat. A víz lefolyása így meggyorsul, s ez­zel hamarabb, s nagyobb meny- nyiségben jut el a szükséges vízmennyiség az igénylőkhöz. Egy másik elgondolás szerint a Laskó patakban több helyen le­hetne víztárolót létesíteni úgy. hogy helyenként mély kutakat ásnának a patak medrébe. Ez a mélyítés kettős haszonnal jár­na, egyrészt azért, mert össze- gyűjtené a vizet, másrészt pe­dig sok altalajvizet is a felszín­re hozna. Sok ezer köbméter éltető vizet nyerne ezáltal a mezőgazdaság. ADDIG IS, amíg a vízügyi probléma megoldódik, minden termelőszövetkezet segíthet sa­ját magán, ahogyan tud. A csa­padékvizek felfogásával, a ta­lajvíz összegyűjtésével, ásott kutak, villanymotoros öntözők segítségével szakszerűen és ügyesen megoldható a szövet­kezetek egynéhány holdas ker­tészetének vízellátása. A tava­szi időszakban jól kihasznál­hatná a legelő-öntözés lehetősé­geit a szihalmi. a káli és a kompolti legeltetési bizottság, mivel ekkor még a szántóföldi kapás-növények nem vonják el a patakok vizét. A szihalmiak a Rimából, a káliak és kompol- tiak pedig a Tárnából nyerhet­nének vizet. A füzesabonyi járásban fel­ismerték az öntözéses gazdál­kodás hasznát és előnyeit, egy­re többen akarnak és tudnak is élni a kínálkozó lehetőségek­kel. Ezek után most már a víz­ügyi szervek segítőmunkáján a sor. Biztosították a férőhelyet és a takarmányt az egerszalóki Uj Élet Tsz-ben A tavasszal alakult egersza­lóki Üj Élet Termelőszövetke­zetben a vetés sikeres elvég­zése után megoldották a kö­zös állatállomány elhelyezésé­nek és takarmányellátásának problémáját is. Új istállóépü- let készítésére már nem futot­ta a fiatal termelőszövetkezei erejéből, ezért az állatokat na­gyobb istállókban helyezték el. Kisebb átalakítással sike­rült az állatokat egy-egy na­gyobb istállóban összehozni, így viszonylag közel egymás­hoz, a közös takarmányellátást is biztosítani tudják. Vásárol­tak 300 mázsa morzsolt ku­koricát, s a demjéni termelő- szövetkezettől 260 mázsa szá­lastakarmányt a meglevő 320 piázsa mellé, A szálastakar- mány-szükséglet még nincs a közösben, a meglevő boglyákat csak a szükséglet szerinti mennyiséggel bontják meg. 4 mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok jogai és kötelességei dését. Ezért egyrészt arra kell tör,ekednie, hogy minél maga­sabb munkaegységet érjen el, másrészt közre kell működnie javaslataival, kritikájával, el­lenőrzésével annak érdekében, hogy minél jobb tervezéssel, minél jobb munkaszervezéssel, minél jobb értékesítéssel a le­hető legjobb eredményt érje el, mert a tagot csupán a vég­zett munkája arányában illeti meg a részesedés, ami a tsz jogszabályok alapvető elve. d) A tsz-tag által közös hasz­nálatba adott saját föld után földjáradékot kell fizetni. A földjáradék a jövedelemelosz­tás módjával van szerves ösz- szefüggésben és rajta keresz­tül a föld tulajdonjogának el­ismerése jut anyagilag kifeje­zésre. e) Joga van minden önálló háztartással rendelkező tagnak — a pártoló tagot kivéve — háztáji gazdaságot fenntartani. Ez még a nyugdíjas, sőt a munkaképtelenné vált tagokat is megilleti, ha önálló háztar­tással rendelkeznek. Ha vala­ki önálló háztartást alapít, a háztáji földet ki kell adni. Te­rülete 1/i — 1 katasztrális hold közt mozog, és a közgyűlés dönti el, hogy ez mennyi le­het, azonban a házkörüli kert és gyümölcsös beszámít. f) Igen lényeges előnyöket biztosít a tsz-tagnak: az orvosi kezeléshez, a gyógyszerhez, a kórházi ápoláshoz, anyasági se­gélyhez, családi pótlókhoz, a baleseti kártalanításhoz és nyugdíjhoz (öregségi, rokkant­sági, özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás, haláleseti segély) való jog. g) Komoly gazdasági előnyö­ket biztosít a tag számára az a lehetőség, hogy a közgyűlés által megállapított feltételek mellett a tag igénybe veheti a szövetkezet gazdasági és szál­lítóeszközeit, üzemeit, a mű­helyeket és ezekért egy méltá­nyos térítést tartozik fizetni. h) Végül mindazok a jogok, előnyök, amelyeket számos rendelkezések biztosítanak a tsz tagjai számára. Például csa­ládi lakóházépítési kölcsön, háztáji földterület utáni adó- kedvezmény, és végül mind­azok a tengernyi sok és külön­böző kedvezményeik cs juttatá­sok, amelyekbe az állam a tsz közös gazdasága . útján része­síti a tagokat.. z alapszabályok a jógok mellett felsorolják a kötelezettségeket is és ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a legdöntőbb olyan lég­kör kialakítása, amely min­denki számára világossá teszi, hogy bár az alapszabály előbb sorolja fel a jogokat — egyrészt a szokásnál fogva, másrészt az előnyök hangsúlyozása érde­kében —, mégis mindenki azt érezze előbbre Valónak, hogy kötelességeit maradéktalanul teljesítse, mert a jogok gya­korlása csak úgy lehetséges, A csak akkor van meg a jogok aranyfedezete, e munkaered­mény, ha az egész tagság köte­lezettségének eleget tesz és a tervezett eredményt létrehozza. A tagok kötelezettségei há­rom irányúak: a törvényes­ség megtartása, a közös mun­ka elvégzése, a szövetkezeti va­gyon védelme. 1. A tag számára alapvető kötelesség a népi demokrácia törvényeinek, rendeletéinek megtartása mellett a legszigo­rúbban az alapszabáyok, ügy­rend és munkarend, közgyűlési határozatok, vezetőségi és el­nöki rendelkezéseik szerint el­járni. Ha valaki valamivel nem ért egyet, panaszt tehet, de amíg a kiadott rendelkezé­sen nem változtatnak, az min­denki számára kötelező, azt teljesíteni tartozik, mert kü­lönben súlyos károk keletkez­nek. Ezért célszerű és szükséges, hogy a tsz-ek munkarendet ké­szítsenek, amely a szövetkezet munkaszervezetének kialakítá­sáról és az egyes munkaszerve­zeti egységek irányításáról, az istállók, ólak rendjéről, az óvó- és tűzrendészet! szabályokról és állategészségügyi utasítá­sokról szóljanak. Továbbá ké­szítsenek ügyrendet, amelynek a tsz-vezetés ellenőrzésének ál­talános és konkrét szabályait kell tartalmaznia. 2. A munkában minden tag köteles személyesen részt ven­ni. Az alapszabály a férfiak, hők és a kisgyermekes anyák részére kötelező munkaegysé­geket állapít meg, amely fér­fiaknál 120-nál, nőknél 80-nál, a kisgyermekes anyáknál a közgyűlés által megállapított­nál kevesebb nem lehet. A munka pontos, lelkiismeretes és minőségileg kifögásolhatat- lan elvégzése elemi kötelessége a tagnak. 3. Igen lényeges kötelezett­ség a szövetkezeti vagyon gya­rapítása és védelme. A tagnak minden erejével közre kell működnie, hogy minden va­gyontárgy leltárban legyen, minden vagyontárgyat felelős személy őrizzen, minden ^va­gyonkezelőt időnként ellenőriz­zenek, a pénzkezelést, a mun­kaegység-előírásokat rendsze­resen és sűrűn felülvizsgálják, ami nemcsak a vagyon hat­hatós védelmét jelenti, hanem elősegíti a tsz gyarapodását. A tag kötelessége ugyan- csak ennek érdekében állandóan figyelemmel kísérni a munkák állását, annak me­netét, elvégzését, javítani a munkaszervezésben, elősegíteni a pénzügyi eredményességet, megkeresni a legjobb értéke­sítési lehetőséget, és ahol akár tudatos, akár gondatlan kár­tevést lát, azt azonnal jelen­teni kell, mert ez nemcsak a társadalmi tulajdon elleni bűn­tettet leplezi le, hanem azt, aki ilyesmiről tudomást szerez és nem jelenti, szintén megbün­tetik, a feljelentési kötelezett­ség elmulasztásának bűntette miatt. (Folytatjuk.) DR. ÁROS TIBOR Felépült a zaránki Új Élet istállója Zaránkom a tavasszal alakult a termelőszövetkezet, az ősszel kezdték a közös munikát, de máris szép eredményekkel büszkélkedhet az Üj Elet Tsz; jf Felépült a 102 férőhelyes j szarvasmarha-istálló, amely í mintegy 1 200 000 forintba ke- jrült. Az istálló ma már meg­ítélt, a tagság 102 szarvasmar- |hát adott össze. Az állatok «nagyszerű állapotban vannak Rés a termelőszövetkezet most jkéri a törzskönyvi ellenőrzésü­ket. __________ Mé g decemberben 14 új erőgép érkezik megyénkbe Megyénk termelőszövetkéze- tei nagy gondot fordítanak a «jövőben a gépesítésre. 1960- ban sok erőgépet vásárolnak« :-sőt még december hónapban |is sor kerül néhány helyen az "erőgépek beszerzésére. A ba­ráti országokból 14 erőgépet ;kap megyénk, ezeket még de­cember hónap folyamán átad­ják a tiszanánai termelőszö- |vetkezeteknek. a sarudi Kos­suth és a mezőtárkányi Búza­kalász tsz-eknek. Főként Be­lorusz és D 28 Wladimir trak­torokat kapnak a termelőszö­vetkezetek. Érdekes megje- «gyezni, hogy az újonnan ala­kult tsz-eknek is nagy a vá­sárlási kedvük, többen közülük tehergépkocsit igényeltek; ^Többek között a kápolnai Üj «Élet Tsz tagsága is elhatárol éta, hogy teherautót vásárol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents