Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-12 / 292. szám

é NÉPÚJSÁG 1959. december lí„ s*emb*fr 1959. december 12, szombat: 1919. A Vörös Hadsereg felszaba­dította Harkovot a fehérgárdisták megszállása alól. 1889-ben halt meg R. Browning Ängol költő. V Névnap O lie feledjük: vasárnap ti U C A Kössön jiik A napokban P. A. egri tanart beteg kislánya ügyében űz Egész­ségügyi Minisztérium kereste tele­fonon. A tanárt nem találták meg, mert az iparitanuló intézet vala­melyik osztályában éppen órát tar­tott. Sok telefonszolgálatos ezzel minden további nélkül befejezett­nek' tekintette volna az ügyet — nem így az egri központos! Szinte rejtélyes módon, pillanatok alatt kiderítette, hogy P. A. felesége az Útfenntartó Vállalat adminisztrá­ciós dolgozója, s mivel megítélése szerint a hívás rendkívüli fontos­sággal bírt, a következő percben már az Útfenntartó Vállalatnál csengett a telefon. És a tanár fele­ségének sikerült beszélnie a mi­nisztériummal. Nem nagy eset, de megesett. S ha már megesett, hadd tudjanak arról olvasóink, hogy a telefonközpontban mechanikus munkát végző emberekben érző, meleg szív dobog. Köszönjük ...-dy. — A VILLAMOSÜZEMI kiszisták a kongresszusi ver­senyben a műhely előtti út elkészítését vállalták. A Mát- ravidéki Erőmű dolgozói el­ismeréssel állapíthatják meg, hogy a fiatalok vállalásukat becsülettel teljesítették.- ELKÉSZÜLT a több millió forintos értéket képviselő két pajzsfejtési berendezés a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt gépüzemében. A pajzsfejtést ezekkel a berendezésekkel Várpalotán és Petőfi áltárón kezdik meg. — A Hatvani Cukorgyár­ban csütörtök délután párt- vezetőségi ülésen beszélték meg a kongresszus utáni fel­adatokat, különös tekintettel a munkaverseny további folytatására.- A. GYÖNGYÖSOROSZI ércbányászok jelentősen túltel­jesítették kongresszusi felaján­lásukat. hatvan folyóméter vá­gat helyett nyolcvanhat fo­lyómétert készítettek el. — A GYÖNGYÖSI Városi Tanács tanfolyamot szerve­zett a tanácstagok részére, amelyen a részvevők megis­merkednek a tanácstagok jo­gaival, kötelességeivel. Ezen­kívül előadásokat hallgatnak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről is.- A GYÖNGYÖSI Fodrász és Fényképész Ktsz-nél is csa­ládias Télapó-esten ajándékoz­ták meg a ktsz dolgozóinak 47 gyermekét. A fodrásztanulók közül hárman kapták jutái­mat és egy fényképésztanuló értékes könyv tulajdonosa lett. (Mészáros Elemér.) — NAGY SIKERREL mu­tatta be a kisnánai KISZ- szervezet a községben a Zsu­zsi című háromfelvonásos színművet.- SAJÁT ERŐBŐL biztosí­tottak helyet a megnövekedett közös állatállomány részére a tarnabodi Petőfi Tsz-ben. Egy régi istállót újítottak fel 67 ezer forintos költséggel. Az át­alakításhoz 50 ezer vályogtég­lát vertek ki. — DOMOSZLÓN 45 ezer forintos költséggel új öltözőt építenek a kultúrotthon mel­lé. A helyiséget még ebben az évben átadják.- FAVÁZAS, szabadkifutós növendékszállást ékítettek 48 ezer forintos költséggel, a ka- rácsondi Dózsa Tsz tagjai. Az 50 férőhelyes épület három ol­dala zárt. így már télen is be­köthetik az állatokat. — GYÖNGYÖSÖN a Mát- ravidéki Vendéglátóipari Vál­lalat csütörtökön és pénteken magyaros vacsora-estet és cukrászati bemutatót tartott a Szabadság Étteremben.- 25 ÜSZŐT vásárolt a nagykökényest Rákóczi Ter­melőszövetkezet. A vásárolt állatokból tizenhármat tovább- Imtyésztésre állítanák be. Késsül a Mátrát lilék Szótára így írtok ti? A GYÖNGYÖSI volt Orczy- kastély egyik szobájában nyel­vészeti kötetektől roskadozik a könyvállvány. Az íróasztal mellett szorgos munkában ta­lálja a látogató Fülöp Lajos fiatal tanárt, alá egyben a Mátra Múzeum tudományos kutatója és a Magyar Tudo­mányos Akadémia tájszótár készítésének megbízottja. A Mátravidék Szótárának gyűjtési munkálatai az elmúlt évben kezdődtek el. Kutató­pontokat jelöltek ki a Mát­rának főképp Gyöngyös előne- vű községeiből. Ezeket a köz­ségeket járják azután a szor­gosan jegyezgető gyűjtők. Idá­ig mintegy kétezerötszáz szó gyűlt össze. Az „alanyok” leg­inkább idősebb asszonyok, em­berek, akik a szavakat még eredeti hangalakban, jelentés­ben használják. A szótár célja: megmenteni, átmenteni népnyelvünk pusz- tulóban levő értékeit. Tudva­levő ugyanis, hogy az élet vál­tozására, fejlődésére élénken reagál a nyelv. Állandóan új szavak születnek, halnak el az idő múlásával. A civilizáció, a kultúra terjedése következté­ben egyre egységesebbé válik nyelvünk. Az emberek közös­ségi élete, az egységes cél felé törekvés, a közös munka létrehozza a gondolatok ki­cserélésének egységes eszközét is. A tájnye’vek lassan felszí­vódnak, a tájnyelvi sajátságok kipusztulnak. Ahogyan a nép­rajz kutatói gyűjtik a népi szokásokat, használati, ruháza­ti és egyéb eszközöket, úgy gyűjtik' a nyelvészek a táj­nyelvi sajátságokat. A SZAVAK GYŰJTÉSE, jelölése nem könnyű feladat. Komoly felkészülést igényel. Fülöp Lajos kutató segítőtár­sai mégis a gimnázium I—XI. osztá’yos tanulói. 14—15 éves diákokból alakította a gimná­ziumban a Bugát Pál magyar nyelvészeti szakkört, amelynek jelenleg 30 tagja van. A szak­kör célja: a Mátravidék nyelv­járási sajátosságainak és népi hagyományainak összegyűjtése. A tanulók kiképzése erre a munkára a szakköri foglalko­zásokon történik. Itt ismerked­nek meg a nyelvjárás-gyűjtés sajátos módszereivel, gyakorol­ják a fonetikai lejegyzést és a magnetofonnal való felvé­telt. A szakkör tagjainak mun­kája máris igen jelentős. Az iskolai tanulóknak ez a kis magja valóságos nyelvész­kampányt indított el az édes anyanyelv védelmében. Nyel­vészeti faliújsá,g működik a gimnáziumban, időnként nyelvőrszolgálatot tartanak, ahol főképp nyelvhelyességi kérdéseket tisztáznak, kiejtési és helyesírási versenyeket ren­deznek. A nyelvi kultúra szol­gálói és terjesztői ezek a ta­nulók, akik számára a nyelv­tan megszűnt száraz szabályok New York állam Buffalo vá­rosában ügyes újítást vezettem be: ha. egy gyereknek ki kell venni a manduláit, a doktor bácsi először is egy képes­könyvvel ajándékozza meg a kis pácienst. A könyv címe: „Henry a gyermekkórházban”. Sok-sok színes képpel, kifest­hető rajzokkal ábrázolja a kis Henry viszontagságait mandu­laműtét előtt, közben és utána. A gyerekek a képeskönyv hő­sén keresztül pontosan meg­tudják, hogy mi vár rájuk, megtanulják, hogy nem kell félni a műtéttől, mert egy kis torokfájás árán egyszer és mindenkorra megszabadulnak a sok bajt okozó manduláktól. A szakköri tagoknak évről évre el kell készíteniük egy- egy dolgozatot, amely a nép nyelvével, szokásaival, mun­kájával, művészetével foglal­kozik. Az 1958/59-es tanév dolgozatai között több tudomá­nyos igényességű is sorakozik. Valóban komoly, elmélyüH munkáról tanúskodnak. A szakkör tagjai ebben az évben részt vettek a Magyar Nyelvőr által meghirdetett országos pá­lyázaton és szép sikereket ér­tek el. Kecskés Péter és Farkas László szakköri tagok dolgozataikkal a középisko’ai tanulók csoportjában első he­lyezést értek el. A GYÖNGYÖSI gimnázium­ban a nyelvészeti szakkör is nagymértékben segíti az is­kola és az élet kapcsolatának szorosabbá válását. A szótárkészítés még csak a kezdeti szakaszában van, de a munka eredményét már most is tapasztalhatjuk. Nagy Andor Tudvalévőén nemcsak a ki­csinyek iszonyodnak a műté­tektől., Egy bostoni szívgyógyá­szati klinika négy gyógyult be­tege sikeres műtét után elha­tározta, hogy segítségére siet azoknak, akik hasonló beavat­kozásra szorulnak, de annyira félnek tőle, hogy nem merik rászánni magukat. A gyógyult betegek egyesületet alapítottak, amelynek ma már kétezer tag­ja és sok más városban műkö­dő szervezete is van. Az egye­sület együttműködik a nagy szívgyógyászati központokkal, elkéri a műtét előtt álló bete­gek nevét, cimét és megláto­gatja őket. A gyógyult, egész­séges emberek látványa, akik sikeres műtét után ismét nor­mális életmódot folytatnak, ki­váló hatással van azokra, akik aggódva gondolnak a küszö­bönálló operációra. gyűjteménye lenni. féljünk a műtétektől! EGRI VÖRÖS CSILLAG Kölyök (szélesvásznú; EGRI BRÖDY A cirkusz lány« GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A törvény az törvény GYÖNGYÖSI PUSKIN Nincs kegyelem HATVANI KOSSUTH Aranyszimfónia PÉTERVASARA A hetedik kereszt ] FÜZESABONY Veszélyes barátság Egerben este */s 8 órakor AZ ARANYEMBER (Madách-bérlet) Pélyen este 7 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Tatai József, Kovács József Attila, Sőregi Katalin, Ko­vács József László, Papp Miklós József, Czeglédl Mária Gizella, Pásztor Ferenc, Klimó János. Házasságot kötöttek: Oravecz Jó­zsef—Farkas Mária. Meghaltak: Oláh Vince, Nagy Ilona, Bemát János, Csengeri Sán­dor, Furucz István, Kozsa István­ná (Berényi Erzsébet). Csodálkozva olvasom az Élet és Irodalomban immá­ron hetek óta megjelenő „Így írtok ti” cíiriű házi faliújság számomra érthetetlen módon nyilvánosságra hozott írásait. Mikor először olvastam, azt hittem, szerkesztői tévedés, tréfa, valaki letépte az író- szövetség faliújságját, be­csempészte a kéziratok közé, s a dolgok mechanikája foly­tán — im napvilágot látott. Amikor másodszor olvastam, akkor még csak annyit szól­tam, hogy „ccc”, s még ezt is meglehetősen halkan, m'ert minek háborogni egy olyan ügyben, amely talán csak a kákán is csomót kereső lel­kem számára ügy, még an­nak se nagy. De mikor már harmadíz­ben olvastam, és tizedízben hallottam véleményemmel alapvetően és részleteiben is megegyező véleményt, a „ccc’’ helyett mást mondtam. Félreértés ne essék, azt én még csak kisebb hibának tar­tom — még azon is lehetne ! vitatkozni: valóban hiba-e? { —, hogy Karinthy után sza­badon, újból megjelenik, többek összefogásával, ez a sajátos műfaji forma. A nagyobb hiba, hogy ez többé- kevésbé kimeríti a szerényte­lenség kritériumát, hogy je­lenlegi formája, még inkább tartalma öncélú, szűk körnek írt — s ezért neveztem én faliújságnak. Karinthy híres sorozatá­ban a kor izmos, netnegysMT már klasszikus egyéniségeit örökítette meg a maga sajá­tos nyelvén. Azokat, illetőleg az olyan műveket, akiket és amelyeket jól ismert az ol­vasó, vagy azokat, akiket csak klasszikusnak próbált felkenni a 25 esztendő rend­szere, de akiket ezért szintén ismert a mainál lényegesen szűkebb irodalmi közvéle­mény. Most azonban, ebben a ro­vatban olyan nevek szerepel­nek jobbára, akiket csak kezd megismerni az olvasó, s akiknek kétségtelen tehet­ségén még csak vitatkozni sem akarok. Dehát hiába minden szellemes stílusfor­dulat karikírozása, hiába a nyelv frappáns tömörítése — ha egyszer az írót, nyelvét, stílusát még nem szívta ma­gába a közvélemény. Ezt a szellemességet csak azok ér­tik meg, akik nap mint nap találkoznak, akik fizikai ér­telemben is közel állnak egy­máshoz! S nem az olvasó, akinek szánták — ha szán­ták ... A törekvés örvendetes és megelégedéssel is tölt el, hogj irodalmi lapunk színesebb, elevenebb, az irodalmi életet több „vágányon” is kísérni akaró szerkesztést igyekszik megvalósítani. De az „így ír­tok ti” szerintem, legalábbis ferde vágány, ha nem vak­vágány! (gyürke 1200 milliárd frank szeszes italra A francia orvosok riadót fú- vatnak: a szeszes italok fo­gyasztása folytán erősen nö­vekszik a megbetegedések, balesetek, bűntettek száma. Franciaországban a kórház) betegek 40 százaléka, az ideg­gyógyintézetek betegeinek 50 százaléka, a munkatáborokba zárt személyek 75 százaléka, az üzemi balesetek 14 százalé­kéi, a gépkocsibalesetek 25 szá­zaléka, a bűntettek hat száza­léka az alkoholizmus követ­kezménye. Kiszámították, hogy óránként átlagban két ember halálát az alkohol okozza. A francia la­kosság évente 1200 milliárd frank értékű szeszes italt fo* gyászt. Igen nagy kárt okoz a borok hamisítása, az erjesztés ártalmas vegyi anyagokkal va­ló meggyorsítása, sth, Leánykereskedelem A Volksstimme cikksorozatban foglalkozik as egész világon ijesztő mértékben elterjedt leányke­reskedelemmel. Felhívja a figyel­met, hogy a má­sodik világháború után egyedül Fran­ciaországból, Bel­giumból és N ímet- országból kb. 250 ezer asszony és leány tűnt el, akikről soha többé nem hallottak hírt. Franciaország­ban nemrég Mada­me Lefebre kép­viselőnő a nemzet- gyűlésben megkér­dezte a biztonsági minisztert, mit tud arról a 100 000 francia asszonyról és leányról, akik a legutóbbi tíz év alatt nyomtalanul eltűntek Wramdm országból? A v&* lasz sajnálkozó vállrándítás volt. A miniszter ugyan megígérte, hogy mindent el fognak követni a leány* kereskedők kézre- kerítésére, mosta* náig azonban jó­formán egyetlen leánykereskedőt sem sikerült lelep* lezni. X tőkés országokban amá­^ sodik világháború befe­jezése óta, szinte egymást érik az újabb és újabb vallásos tár­gyú könyvek, és évről évre növekednek a példányszámoik. Az imperialista ideológia leg­hangosabb „prófétái" szemmel láthatóan azon fáradoznak nagy-nagy előszeretettel, hogy a vallást saját céljaikra hasz­nosítsák. Nemrégiben az egyik „élel­mes" amerikai újságírónő az­zal fordult az amerikai tudó­sok egyik hírességéhez: Vajon jó szemmel nézi-e a Minden­ható, hogy az emberek min­denféle szputnyikokkal. raké­tákkal háborgatják birodal­mát? Ugyan mit válaszolhatott volna a tudós erre a faramuci kérdésre? ... Azt, hogy termé­szetesen, az úr nem haragszik a- tudományos sikerek miatt; ami a Földön történik, amit az emberek művelnek, a Minden­ható beleegyezésének jegyé­ben áll. Az ilyen és ehhez hasonló interjúk úgyszólván minden­napos jelenségek az amerikai sajtóban... A Saturday Revue amerikai folyóirat például a közelmúlt­ban terjedelmes cikkben áldo­zott az utóbbi évek során meg­jelent legnépszerűbb vallásos könyvek értékelésének. A cikk Schneider és Dombasch: „Nép­szerű vallásos és szent köny­vek Amerikában” című mim. kájának megjelenése kapcsán látott napvilágot. A cikk ter­mészetesen nem akar leleplez­ni. sem bírálni — csupán re­gisztrálja a művek sorrendiét, a művekből vett legmegfele­lőbb citátumokkal Azt azon­ban merészség lenne állítani, Vallásosság és hogy a cikk közlésével semmi különösebb célja nem volt a Saturday Revue-nek. Mert a cél: felhívni a figyelmet a val­lásos irodaiam megjavításának szükségességére. A cikk — függetlenül a fo lyóirat és a cikkírók szándé­kától — nagyon figyelemre méltó, mert értékes dokumen­tumokat tartalmaz a vallás és az üzleti élet kapcsolatáról, a jelenkori Amerikában. ü'1 omwell, az egyik ilyen újabb keletű vallásos könyv szerzője érdekes filozó­fiai okfejtések sorozatán ma­gyarázza: a vallásos prédiká­ció és az üzleti siker semmi­ben sem különbözik egymás­tól, a két dolog alapelve ugyanaz! Az isteni tízparan­csolat egyikét, a „szeresd fele­barátodat. mint tenmagadat!", Com well így fejleszti tovább. „Jámbornak kell lenned, meri ha jámbor vagy és istenfélő — gazdag leszel. Akkor... meg- érdemled, hogy gazdag légy." De jócskán akadnak más még jellegzetesebb példák .. „Jézus, hatalmas szervezetei hozott létre; minden dogmától függetlenül el kell ismernünk, hogy csodáinak története vég­ső fokon nem más. mint üzle­ti sikereinek csodálatos törté­nete.” Az amerikai vallásos köny­vek szerzői a legbonyolultabb teológiai kérdésekre is egysze­rű és félreérthetetlen választ adnak. íme az adalékok: Mi az istenfélelem főikritériuma, döntő és meghatározó jegye? — „A gazdagság. Aly gazdag, az idvezül." Mi az istenháza? — „Ma már nincs különbség piac és templom kötött." És mi a mennyország? — „A mennyország nem más, mint az amerikai életforma.” Meg­lepő és újszerű „igazságok" ezek. Még inkább nevetsége­sek! Ennyire nyíltan a maguk ábrázatára fordítanak mindent, s az embernek hirtelen eszé­be jut! XII. Pius áldását adta a Mussolini-fasiszta politiká­ra, megáldotta a Duce-t szol­gáló fegyvereket, s imádkozott a Mindenhatóhoz, hogy segítse az „új" embereket. Hitlerrel szemben is hasonlóképpen járt el öpápasága. üzlet A milliomosok, a mammutvál­lalatok részvényesei, a hatal­mas pénzösszegekkel rendelke­ző bankvezetők — akiknek a bibliai tanítás szerint nehezebb bejutni a mennyek országába, mint a tevének átjutni a tű fokán — az amerikai vallásos könyvekben valóságos csoda­tevők. Krisztus versenytársai, Krisztussal szövetkezett üzleti vállalkozók. A szentéletű „bus- sinesmanek” ezért olyan kó­dexnek, olyan receptnek tekin­tik a vallást, amely felfedi előttünk minden üzleti siker titkát. „Hol vannak ma már azok a régi üzletemberek — kiált fel az egyik lelkesült szerző —•, akik azt állították, hogy vallásnak az üzletben nincs létjogosultsága? Napjainkban az üzletember mind a terme­lésben, mind az áru elhelyezé­sében és a vállalat vezetésében a legmodernebb, jól kipróbált módszereket alkalmazza és so­kan kezdenek ráébredni, hogy az egyik leghatásosabb mód­szer — az ima." \ | ás módszereik is akad- nak... A szerű a'kú Rockefeller, New York állam milliomos kormányzója nép­szerűségéne!! emeléséhez fiát, Stewe Rockefellert is feláldoz­ta. A fiú „feleségül vette” a Rockefeller-ház egyik svéd származású háztartási alkal­mazottját. Nagyszerű ütőkár­tya volt ez neki a választás; harcok idején. De az ilyen módszerekről hallgat az ame­rikai folyóirat.;, A Saturday Revue kom­mentál, hevülten magyarázgat ’— s ezekhez a sorokhoz semmi kiegészítés nem kell... Ügy­nök lett tehát az Isten. A kozmosz kifutója lett, fegyver, amelynek segítségével meghó­díthatjuk a boldogságot, lelki békességet és mindazt, amire szükség van az üdvösséghez. A vallásos könyvek nagy része, ha nyíltan nem is meri hirdet­ni, utal arra, hogy megfe.elő eszközök igénybevételével — imádkozás, gyónás, penitencia, stb.) — az isteni hatalom min­denhatóságát az üzleti életben is eredményesen felhasznál­hatjuk.” Meg kell mondani azonban, hogy a Saturday Revue némi njuigtalansággal szemléli, s bi­zony riadtsággal követi nyo­mon a vallásos irodalom ilyen- szerű „fejlődését”, — de azért egyáltalán nem marasztalja el a vallásos könyvek szerzőit, „Nem szabad vádolni -őket. Ezeket a könyveket a kereslet teremtette meg. Igen, mert szükségessé vált egy olyan val­lás, amely az üzletkötés elvein alapul." A Saturday Revue „ízlése­sebb”, kulturáltabb for­mában szeretné végigvinni, szeretné megvalósítani a vallás jelenkori célkitűzéseit. Éppen ezért azt javasolta, hogy minél gyakrabban forduljanak ta­nácsért az ősforráshoz, a Bib­liához. Aki pedig már megunta az ódon, nyers és durva veretű bibliai szöveget, az vásárolja meg a modern angol nyelvre átültetett, most meg:elent Új­szövetséget. Hat dollár az egész. Elgondolkoztató ez az „istenfélő" tanács. Nemde’! PATAKY DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents