Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

1989. december 19., csütörtök N K P 0 J S A (, Most kezdődik csak igazán...! reá Gyöngyös város anyakönyvébői Születtek? Trecska Tibor. Vasai! Zsuzsanna, Vafiáfl Margit. Farkas Gizella. Hérnédi Lajos, Terékl Ist* vän Csaba. Strausz Gyula, Ttifcftik Andrea, Kelemen József. Gonda Erika, Fülöp Gábor, Kolozsvári Ilona. Kunsági Béla. Szilágyi Er­nő, Szilágyi János. Bó’dlzs Tünde, Bangó Károly. Bognár József, Ko­vács József, Szikszai Béla. Házasságot kötőitek: Hegedűs János—Kovács Anna. Krakóczki Sándor—Szappan Terézia, Fülöp József—Tóth Mária. Tasi József— Horváth Erzsébet. Csépány Mihály —Gérnyi Zsuzsanna, Gál András— Treezler Rozália, Volent Miklós Péter—Benei Éva, Poczik Miklós László—AuersvVald Erna Ingrid, ivanics Orbán—Kanalas Mária, Gráf János—-Zalaba ‘Teréz Klára, Nagy Kovács Ferenc—Márkus Má­ria. Meghaltak: Kiss János. Hodu Si­mon. Kólrai Mihály. Máesár János. Kürti Győző Benedek. Fehér Im­re. Kiss Mihály. Lukacs István, Fáldy Mihály. Darázs András. Nagy József. Kerekharaszton biztosították a vásárolt állatok részére is a takarmányt A kerekharaszti Alkotmány IVnnelöszövetkezötben nagy gondot fordítanak a növény- termesztés mellett az állatál­lomány gondozására is. Saját tenyésztésű állatokon Kívül vásárolt állatokkal is fejlesztik a közös állományt. Az elmúlt hónapban vásároltak 15 tehe­net, s a múlt héten egészítet­ték ki 30-ra a hízőmarha-állo­nányukat. A vásárolt állatok részére biztosították a férőhelyet, s ugvancsaK gondoskodtak a ta­karmányellátásukról is. 1200 vagon silótakarmányba 1000 köbméter silókukoricát silóz­tak, 500 mázsa szálastakar­mányt, 10 vagon árpaszalmát biztosítottak a közös állatállo­mány 1-észéTe. Unőki értekezlet a Itl.SZÖV-székházba! A megye kisipari szövetke­zetéinek elnökei,, főkönyvelői és az ellenőrző bizottság elnö­keinek részvételével elnöki ér­tekezletet tartanak december 15-én Egerben, a KISZÖV- sZéKházban. Az értekezleten foglalkoznak a III. negyedév termelési ered­ményeivel, a pártkongresszus tiszteletére indított munka ver­seny jelenlegi állásával és a kisipari szövetkezetek jövő évi feladatainak ismertetésével Az elnöki értekezlet délelőtt 9 órakor kezdődik a székház kultú ftermében. Jiizio$ít»uk termelőszövetkezeteink közös áilatállomáuyáuak zavartalan növekedését Darálót ós benzinmotort vásárolt az egerszalóki Új Élet Tsz Az egerszalóki Üj Elet Ter­melőszövetkezet vezetőinek ja­vaslatára úgy határozott a tag­ság, hogy gépesítéssel egysze­rűsíteni fogják a munkafolya­matokat, s az innen felszaba­duló embereknek fontosabb helyen tudnak majd biztosítani munkát. A tavasszal alakult termelő- szövetkezet 15 évi hosszúlejá­ratú hitelt kapott, s így tudott vásárolni egy villanymotoros darálót, és egy benzinmotort. A vásárolt gépeket már üzembehelyezték, a huszon­Átalakítással biztosítottak helyet az állatok részóre Egerszaiókon Silóznak a verpeléti Dózsa Tsz tagjai A verpeléti Dózsa Termelő­szövetkezet tagjai most, az őszi betaxarítási munkák, a vetés elvégzése után sem pihennek. Míg a határban a gépállomás traktorosai szántják a földet, addig bent a gazdaságban az állatokról gondoskodnak. A szálas- és abraktakar­mány mellett nagy mennyisé­gű silótakarmányt is készíte­nek. CuKorrépafejet, répaszele­tet silóztak be vegyesen a jár- vasilózóval betakarított silóku­koricával. A szarvasmarhák részére 650 köbméter silóta­karmány biztosítja a téli és tavaszi ellátást. A tsz tagjai most a juhok részére tartósítanak takar­mányt. A szövetKezet juhta- nyáján 150 köbméter kukorica­szárat és répaszeletet silóznak. Átalakítással oldotta meg fé­rőhely problémáját az egersza- loki Vörös Csillag Termelő- szövetkezet a megnövekedett állatállománya részére. A szö­vetkezet tulajdonába tartozó I raktárrá, lakássá átépített volt istállót most kezelésébe vette, s állami hitellel, részben pe­dig saját erőből újra átalakí­totta. Kiütötték a közfalakat, s rendbehozták a padlást is. Az átalakításra 170 ezer fo­rintot fordítottak, s 52 szarvas- marha részére biztosítottak fé­rőhelyet A MEZŐGAZDASÁG szocia-1 lista átszervezése következté­ben a megye szántóterületének nagyobbik részén már kiala­kultak a nagyüzemi táblás gazdaságok. A kialakított táb­lás területekkel párhuzamosán szinte gomba módjára bújnak elő a földből a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges gazda­sági épületek, főleg istállók. A megépített istállókat szövet­kezeteink hamarosan benépe­sítik, részben a bevitt állatok­kal. részben vásárlások útján. Kormányzatunk — látva a nagyarányú fejlődést — folyó évben is több mint 7 000 000 forintot biztosított tenyész­állat vásárlásra szövetkezete­inknek. Megyénk szövetkezeteinek közös állatállománya a folyó év harmadik negyedévében erőteljes fejlődésnek indult A szarvas-marhaállomány 14,5 százalékkal, ezen belül a te­hénállomány 15,1 százalékkal, a sertésállomány 20,7 száza­lékkal, a juhállomány is több mint 20 százalékkal növeke­dett. A közös állomány gyors ütemű növekedését szükség­szerűen fokozni kell, egyrészt azért, mert a szövetkezeti ta­gok jövedelmét csak ebben az esetben lehet növelni, másrészt azért is. mert a lakosság hús- és állati termékekkel való fo­lyamatos és bőséges ellátását csak így tudjuk zavartalanul biztosítani. A fenti cél meg­valósítása érdekében több fel­adatot kell megoldani terme­lőszövetkezeteinkben. Még a tél beállta előtt — szükségszerű megoldásokkal is — a helyi körülményekhez ké­pest, össze kell vonni a közös állatállományt, Ezáltal az ál­latok takarmányozása, gondo­zása olcsóbb, kevesebb a fenti munkára a ráfordítási költség és ezáltal nagyobb az illető termelőszövetkezet jövedelme. AZ ÖSSZEVONT és kiala­kult közös állatállomány ta­karmányszükségletét minden körülmények között biztosíta­nunk kell. A betakarított és tárolt szálastakarmányt, vala­mint szalmakazlakat ügy kell betetőzni, hogy abból a vesz­teség csak minimális lehessen. Nagy gondot kell fordítani a silógödrök betetőzésére, illetve azok elegyengetésére. nehogy az egyenetlen ülepedés követ­keztében beszivárgás (beázás) történjen, mert ezáltal több mint 45 000 köbméter jóminő­ségű silótakarmányból igen nagy veszteségeink lehetnek. Már most, a téli takarmányo­zás előtt a készletünket úgy kell beosztani, hogy az űj ter­mésig elegendő legyen és leg­alább a 10 százalék tartalék- alapot is képeznünk kell. Ott, ahol a készlet nem fedi a szükségletet, a hiányzó meny- nyiséget a legsürgősebben meg kell vásárolni. Nagy gondot kell fordítani a feletetésre kerülő takarmány szakszerű előkészítésére (szecs rázás, pácolás. darálás, stb.), mert a szakszerűen előkészített takarmányt az állatok szíve­sebben fogyasztják és köny- nyebb az emészthetőségük. Különösen a tél folyamán, a takarmány előkészítésénél nem szabad megfeledkeznünk az ál­latok ásványi anyag szükség­letének biztosításáról, éppen ezért rendszeresen adagoljunk a feletetendő takarmányba ta­karmánysót és takarmányme- szet A hőmérő higanyszála fagu- ^ pont alá süllyedt, s ez észre is vehető az utcán járó­kelő embereken. Mindenki si­et, hogy dolgát végezve minél hamarább meleg szobába ke­rüljön. Mi is meggyorsítjuk lépteinket, hogy hamarosan el­érjük Kis Péterék lakását. A szoba meleg légköre gyor­san feloldja az ismerkedés utáni átmeneti feszültséget, s alig néhány perc elteltével úgy beszélgetünk egymással, mint­ha vagyon régi ismerősök len­nénk. A szoba egyszerű, és tisz­ta, pedig Mariska néni dolgos keze, betegsége óta csak a leg­szükségesebbeket tudta elvé­gezni. Sok mindenről esik ezó, a munkáról, a földekről, a terme­lőszövetkezetről, általában a dolgozó parasztok életéről. Beszélgetésünket a szomszéd érkezése szakítja meg. Vékony- dongájú. már nem éppen fiatal­Elmúlt az a világ... Értékesítsük bab termésünket a Terményíorgalmi Vállalat felvásárlóhelyein, magas árat fizetnek érte l HEVES MEGYEI TERMÉN YFORG ALMI VÁLLALAT ember, ruháját nagy kötény fe­di, alig látszik ki alóla ormót­lan csizmája. Köténye és keze kovászos, ahogy mondja: ke­nyérsütéshez készül. Nem sok időt tölt, sürgeti a munka, ha­marosan távozik. Nem ritka a falun az a férfi, aki ismeri ezt a férfiasnak ke­véssé mondható munkát. In­kább csak ott foglalkoznak ve­le, ahol híján van a fehérnép. Gondoltuk, itt is így lehet, de azért kíváncsiságból kérdezős­ködtünk felőle, tgy ismertünk meg egy szomorú történetet. Már harmincnál is több esz­tendeje, hogy a kőporost bar­langlakások egyikében élt Túri András, idős édesanyjával. Szép szál, nagy darab legény volt, ahogy mondani szokás: olyan, mint az élet. Szép volt, jó is, dolgozni is igen csak tu­dott. meg aztán szeretett is, csak éppen nagyon szegény volt. Lenn a faluban lakott Ba­log Erzsi, ki mindenben méltó párja volt Andrásnak, így nem csoda, hogy szerelmük úgy sarjadt ki, mint búza a jó zsí­ros, fekete földből. Szerették is egymást, szegények is voltak, így nyugton szövögethették le­endő házasságuk jövőbéli ter­veit. J ött azonban a katonai behívó, amely az elvá­lást jelentette. Búcsúzáskor András megkérte a barátjának hitt nagygazdafiút, hogy vi­gyázzon kedvesére, mondván, ne legyen számára a hirtelen jött magány olyan nehéz. A leány anyja örült a jómódú le­gény egyre gyakoribb látogatá­sának és amikor a házasságról is szó esett, leánya ellenvetéseit visszaverve azt mondta: „Csak nem akarsz tán a kőporost bar- langlakásban élni?” A vége házasság lett. De milyen rossz házasság. A fiatalasszony szép­sége, szorgalmas munkája sem tudta feledtetni szegénységét. Sok keserű napot szereztek az­zal. hogy szemébe vágták ezt. Nem javult helyzete kisfia megszületése után sem. pedig mennyire áhította a boldog családi életet... Sokszor vetődött fel benne az a gondolat, hogy mit is ér az élete megértés, szeretet nélkül. Egyik alkalommal éppen me­szeléshez készültek, és helyi szokás szerint a kőporosra ment kőporért, ahol a véletle­nül leomló fal maga alá temet­te. A közelben lakó — időközben leszerelt —, András talált rá és emelte ki holttestét a kőpor alól... „Nem ment hozzá a kőporos­ra lakni, de elment hozzá meg­halni” — mondogatták az em­berek. Eddig a történet a maga va­lóságában. A múló évek során e történetből hol elvettek, hol pedig hozzátettek, * lényege azonban ugyanaz maradt. Eb­ben az időben még sokszor nem a fcéí ember egymás iránt ér­zett vonzalma teremtette meg a boldogságot, hanem a földé. a vagyoné volt a döntő szó. A z öreg falióra arra fi- gyelmeztet bennünket, hogy az idő előrehaladt, men­nünk kell. Búcsút mondunk a háziaknak. Már az utcán sza- porázzuk lépteinket, fázósan összehúzva magunkon a kabá­tot, de gondolatunk egűre a hallott történet körül jár. Ma már ilyen történetekkel nem találkozunk. Elmúlt az a régi világ, s nem is tér vissza soha. VARJÜ VILMOS Figyelem ! A MEGFELELŐ elhelyezés­sel. szakszerű takarmányozás­sal párhuzamosan biztosítani kell az állatok gondozását Is. Ki kell alakítani — állandó jelleggel — a brigádokon és munkacsapatokon belül az ál­latgondozó személyzetet. Eze­ket a szövetkezeti dolgozókat a szövetkezeteken belül külön meg kell becsülni, hiszen ezek a dolgozók az év valamennyi napján, vasárnapon és ünnep­napokon is szolgálatban van­nak, a szövetkezeti vagyon gya­rapítása érdekében. Csak a fenti feltételek biz­tosítása után lehetséges szö­vetkezeteink tenyésztésében a tenyésztői munkára gondolni, ami a legfontosabb alapját ké­pezi a szövetkezeti közös állo­mány növekedésének. A szak­szerűen tartott nőivarú állatok ivarzása normális Időszakon­ként megismétlődik. Minden továbbtartásra alkalmas . álla­tot tehát termékenyíteni, liléi­vé fedeztetni kell, hogy a saá- porulat terén kiesés ne for­dulhasson elő. A szövetkezeti közös állo­mány megfelelő elhelyezésé­hez. takarmányozásához, gon­dozásához párosulnia teli az alapvető állategészségügyi kö­vetelményeknek. Gondolok itt arra, hogy az istállókban a tél folyamán is. havonta leg­alább egyszer végezzük el a fertőtlenítést. Üzemeltetni kell az istállók ajtaja előtt a fer­tőtlenítő ládákat, illetve sző­nyegeket. A tél folyamán is — főleg a déli órákban — enged­jük ki, különösen a növendék állatokat, a szabad levegőre, MINDEHHEZ a mezőgazda- sági szakembereknek, állator­vosoknak fokozott segítsége* kell nyújtaniok. hogy termelő- szövetkezeteink közös állatállo­mánya az elkövetkezendő idő­ből még erőteljesebben fejlőd­hessen, Papp Sándor, megyei főállattenyésztő Gyermekek öröme A verpeléti általános iskola az alsótagozatos szülői munka, közösség bevonásával osztá­lyonként szervezte meg a Tél­apó-ünnepséget. A szülők már hetekkel ezelőtt készültek er­re a meglepetésre. Esténként filmvetítéseket rendeztek, s 8 bevételt a gyermekek meg­ajándékozására fordították. A meglepetés sikerült, a gyerme­kek nagyon örültek az aján­déknak. ÁLLAMI GAZDASAGOK. GÉPÁLLOMÁSOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, KÖZÜLETEK! Év végi beruházási kereteinek felhasználásához, bőséges készlettel áll rendelkezésükre a Heves megyei MEZŐSZÖV Vállalat (Eger, Dobó tér. 6.) RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK: elektromotorokat, ívhegesztőket, mezőgazdasági gépeket, mezőgazdasági szerszámárukat, len- és kenderárukat, védőruházati cikkeket, esőszerű öntözőberendezéseket. Érdeklődőknek készséggel és szívesen adunk felvilágo­sítást TELEFON: IRODA: 17-60. RAKTÁR: 15-89. két. Készül a betonkifutó a malacok számára. Százhetven van 20 kocától, most válasz­tották el őket. Az elnök itt is megígéri az építőmesternek'.: holnap már tad adni segítsé­get, t/ [ccy a i a falu felé meg­VISSZA | mutatoU Friss László egy nagy táblát: 240 held búza egy tagban, az idén sikerült először ekkora táblát kialakítani. Messziről, amott, mintha új léckerítés látszanék. — Az új szőlőtelep, kilenc hold — mondja az elnök. Arról beszél majd, hogy a jövő esztendőben 14 holdat te­lepítenek még, és építkeznek is. De mennyire! Decemberben kijönnek, próbafúrásokat csi­nálnak ,és ha sikerül, öntözik is a földeket. A jövő őszre „telt ház” lesz az új Isiállóban, be­szereznek száz fejőstehenet, de lesz 40 koca is, az összes sza­porulatával. Megpróbálkoznak 1300-ban először, hét hold ve­gyes kertészettel... Tervek., És hogy élnek itt az erőbe- I rek? — A régiek kilencven szá- j za léka új házban lakik. Hányszor elmondjuk: új ház. De nem lehet, mégsem eleget beszélni erről, mert minden­képpen az emelkedés mércéje éppúgy, mint a rádió, a motor. Statisztika dolga a számok ös­szevetése, azonban ha nem fi­gyeljük a számokat, csak a magyar falut járjuk, akkor is megérezni valami hatalmas, gyökeres változást. Elég, ha eszébe jut az embernek egy régi kunyhó, amikor a sok új házat nézegeti. — Az idén ötven forint lesz egy munkaegység. lehetne több is, de az építkezés .;: — ezt mondja az elnök. Kell még egy kis idő: 700 hold földdel gyarapodtak és sovány ez. a föld, időbe telik, amíg megjavítják. Megkezdték már, kihordanak rá holdan­ként két mázsa műtrágyát. Tü- relem ... Most ötven forintot ér egy munkaegység. majd meglesz száz is. Biztosíték ez a nagyüzemi gazdaság. | AZT MONDJAK, 'j ^kt mezőgazdasági rmmkálp»V: Az atkári Petőfi Tsz tag)ai úgy vélekednek: — Most kezdődnek csak igazán.. s Kiss János zés. Különösen szép ez az új istálló azoknak, akik láttak már egy-két régi ólat. — Jó­kora „rőt” kéne megmérni a különbséget... Igaz, 1 300 000 forint is elég szép pénz: eny­nyibe került az egész épület. AZ ELNÖK 7" ,f.lQ lt.t.. ___________ építés korül tevékenykedett éppen, amikor megjöttünk — elégedett. — Kicsit lassan ugyan, de nagyszerű, minőségi munkát végeztek az építők. A belső építés folyik már a másik szakaszon is. Az építés- vezető egy embert és egy foga­tot Kért az elnöktől.. . Friss László biztatja: — Holnap meglesz. — Csak már készen lenne — mondja és megtudjuk azt is, bogy a termelőszövetkezet tag­jai eddig 130 000 forint értékű munkát végeztek az építkezé­sen, szívesen hozzáadnak még amennyit kell. Különben, itt járt egy bi­zottság és újabb építkezésre szerződtek a Petőfi Tsz tagjai. Szemben az új istállóval ötven férőhelyes növendékszállást építenek. Befejeződtek a mezőgazdasá­gi munkák ... Nem messze a nagy silógödörtől, a kazlak mellett a répaszeletet prizmáz- zák. lehetnek húszán is. Egy másik csoport a szőlőt fedi. Ha a sertésfarm felé tart az ember, jól látni őket, ahogyan dolgoznak. De itt az ideje a trágyahordásnak is. Ugye álcád tennivaló a határban is? A sertésólak környékén »um a vadlibák útját kémlelik: ta­tarozzák, javítják az épiilete­[aZT MONDJAK-} ^de£k a mezőgazdasági munkák. Mondják, ez igaz. mégsem igen találni a tsz-irodákban akönjs, velőn kívül mást. Az elnök? Kint jár.-kél a gazdaságban az emberek közt, mert ugyancsak dolgoznak és legfeljebb, ha ar­ról lehet szó, hogy a határban kint nem akad már úgy tenni­való, mint korábban. No, de ez is csak legfeljebb... Atkáron a Petőfi Tsz dátum szerint a legöregebb, ami kö­rülbelül azt jelenthetné, hogy az együtt eltöltött 11 esztendő után már rendelkeznek annyi helyzeti előnnyel, hogy ilyen­kor pihenésre adják magukat. Persze, hogy most mégis se­rénykednek, az korántsem je­lenti: pótolnivalójuk van, mert annak idején a dologidőben hűs helyre vonultak unalmat űzni. Erősödtek, új emberek jöt­tek. megnőtt a gazdaság és ez kissé újrakezdést is jeleni. Kezdés azoknak, akik közéjük álltak és bizony kezdés a ré­gieknek is. mert a termelőszö­vetkezet most lett igazából va­lódi nagyüzem. A birtokuk most már majd ezernégyszáz hold. A falu alatt délnek, — erre találni a szövetkezet földjeit és a tanyákat. Ahogy a községből kifelé szélesedik a határ, az út­tól balra, fölfelé egy kissé, ott a tsz nagy, új istállója, amiről már korábban megírtuk, hogy az építői átadták a fele részét. A homlokzati része előreugró, oszlopos. Bent még inkább elis­merésre készteti az embert a modern, nagyszerű berende­négykalapácsos darálóval nem­csak a szövetkezet, hanem a háztáji gazdálkodást folytató szövetkezeti tagok részére is végeznek munkát. Ugyancsak üzembahelyezték a benzinmo­tort is. Ezt az erőgépet télen szecskavágásra, nyáron pedig a kertészet öntözésére használ­ják fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents