Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

19S9. december 1#., esätörtök NÉPÚJSÁG Amíg lejut.. Újjáéledt a tarnazsadányi KISZ-szerrezet Eddig nem sok hírt hallattak: magukról a tarnazsadányi KISZ-fiatalok. Alapszerveze­tükben semmi élet nem volt, a vezetőséget is újjá kellett szervezni néhány héttel ez­előtt. Azóta fokozatosan meg. élénkült az élet a tamazsada- nyi KISZ-flatalok körében. Az új vezetőség a korábban szét­húzó alapszervezetet meet erős egységgé kovácsolja. Meg­szilárdul a fegyelem. A tanul­ni. szórakozni vágyó fiatalok a tanács segítségével új helyiség­be költöztek, amelynek belse­jét és padló j át társadalmi mun­kában hozták helyre. Uj lemezjátszós rádiót is vá­sároltak a tarnazsadányi KISZ- fiatalok, ami mellett esténként most már egyre többen szóra­koznak a szervezet helyiségé­ben. Megalakult a színjátszó csoport, megkezdődött a poli­tikai oktatás is. A világ térké­pe előtt című előadássorozat és a VII. pártkongresszus anyaga képezi ez utóbb* tár­gyát. . ___ Jó l slkerfilt az első ifinap Sírokban A Mátravtdéki Fémművek siroki lakótelepének kultúrhá- zában rendezték meg az első ifinapot. A falusi és a Fém­művek KISZ-szervezete közö­sen rendezte meg a szombat esti műsort. A műsor keretében szellemi öttusaversenyt is rendeztek, amelynek győztese CSárád! Má­ria lett. MW/CJ December 28-án indul Triesztből az Európa gőzös, amelynek fedélzetén öttagú magyar vadászexpedfeió utazik Afrikába. Az expedíció körül­belül három hónapot tölt Ke­nyában és Tanganyika egyes területein. Az expedíció veze­tője Dénes István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadá­szati osztályának vezetője, az út részvevőiről és céljáról a következőket mondta az MTI munkatársának: —‘ Magyar vadászexpedíció legutóbb 28 esztendővel ezelőtt járt Afrikában. Széchenyi Zsigmoná és tár­sai akkoriban sok értékes, eg­zotikus állattal gyarapították a Nemzeti Múzeum Afrika-tárát. Széchenyi Zsigmond hét ízben vadászott Afrikában és nyolc esztendőt töltött a fekete föld­részen. Nagy öröm számunkra, hogy vállalta a részvételt a mostani expedíciónkban. Gaz­dag tapasztalataival nagymér­tékben megkönnyíti majd a vadászatot és a tudományos munkát egyaránt. Az expedíció tagja még Böröczky Kornél, a Lovasberényi Vadgazdaság ve­zetője. dr. Szunyogh János, a Nemzeti Múzeum zoológusa és Schuller Imre filmoperatőr. Az Kerékpárlánc Budapesttől - Stockholmig got formáltak és barna fa­alapra kifeszítve, megőrzik a gyár dolgozói. A gyárban eddig elkészült kerékpárlánc Budapesttől a svédországi Stockholmig érne. cA bélelő Qiág, titka. ötvenedik házas­sági évfordulóm al­kalmából elmentem félévszázadom asszo­nyommal a színház­ba, ahol megnéztük az „Egy házasság tragé­diája” című drámát, ahol a házastársak boldog élet után el­váltak, majd újra ösz- szejöttek. Másnap új­ra elmentünk a szín­házba, mert ünnepelni legalább két napig jó, s megnéztük a „Két házasság tragédiája” című drámát, ahol a házastársak boldog élet után elváltak és újra összejöttek. Most már aztán puszta kí­váncsiságból elmen­tünk harmadnap is a színházba, ahol meg­néztük a „Három há­zasság tragédiája” cí­mű drámát, ahol a házait ársak boldog élet után elváltak, majd újra összejöttek. Ez a három dráma lehető legnagyobb mértékben elgondol­kodtatott, hisz a drá­maírókat nemcsak azért becsültem min­dig nagyra, mert olyan szép és okos, valamint érdekes dol­gokat tudnak monda­ni, de azért is, mert a drámaírók — ugye —, ismerik az életet, ezek után csak ők tudhat­ják, hogy milyen is az igazi házasság és bol­dogság. s nem én, aki csak egyet ismerek ötven év óta. S miután olvastam az újságban, hogy a színház új darab be­mutatójára készül, amelynek a címe „Négy házasság tragé­diája”, szembe kellett néznem a ténnyel, hogy én elpackáztam az ötven évemet, én voltaképpen nem is voltam boldog, mert hol a boldogság mos­tanában? Na hol? Hát a válóteremben és helységben, ahol újra találkoznak az egy­mást otthagyott felek. Addig nem, de most már megértik, hogy egymás nélkül fapa­pucsot sem ér az élet. s ebbe belenyugodva élnek, amíg a dráma­írók akarják. S miután a boldog­ságnak én se vagyok ellensége, némi erőfe­szítéssel sikerült meg­csalnom Amálkát. életem egyetlen pár­ját, sőt sikerült ezt vele el is hitetnem maid ezek után meg­győztem arról, hogy további boldogságunk egyetlen lehetséges útja. ha elválunk. — Nézd. kedvesem — mondtam Amálká- vak —, igaz, hogy öregek vagyunk, de konzrevatívoknak ne mondjon senki ’ min­ket ... Tartsunk lépést azzal a korral, amelyet a drámaírók diktálnak. mert csak köznevgfc ség tárgya vagyunk — mondtam és elváltam Amálkától. Két nap múlva szag­gatni kezdett a dere­kam. Amálka most itt van. kenegeti öreg csontjaimat és szidja a drámaírókat, mert miattuk mentem kü­lön és miattuk felej­tettem el felvenni a jéger alsómat. Amáíkának igaza van. de a drámaírók­nak is, mert most tényleg boldogabb va­gyok, hogy elmúlt ez a két nap. s a dere­kam se szaggat annyi­ra. Holnap színházba megyünk, megnézzük a legeslegújabb be­mutatót, az „öt há­zasság tragédiáját”. Jönnek a szomszédék is, ők még csak negy­ven éves házasok, s még nem voltak iga­zán boldogok. Most rajtuk a sor... (egri) expedíció összetételéből is szik, hogy sokoldalú munkál kívánunk végezni. Vadászjegyünk van elefánt, oroszlán, párduc, orrszarvú és kaffer-bivaly kilövésére. Ezen-, kívül kisebb vadakat, madara­kat, sőt rovarokat is gyűjtőnk, Az expedíció bizonyos néprajzi megfigyeléseket is végez. En­nek megfelelően nemcsak fegy­verekkel szereltük fel magun­kat, hanem a Híradó- és Do­kumentum Filmgyár az expe­díció céljaira 6000 méter, kü­lönleges minőségű, trópusi hő­séget tűrő filmet is rendelt. — Expedíciónk Afrikában el­sősorban tehergépkocsival köz­lekedik majd, s járunk olyas utakon is, ahol Széchenyi Zsig­mond már három évtizeddel ezelőtt megfordult. Ugyanazt az utat, amelyet ő három bét alatt tett meg, ml egy nap alatí hagyjuk magunk mögött. Televíziót vásárolt a Kápolnai Dohánybeváltó Régi vágya teljesült a Ká­polnai Dohánybeváltó fiataljai nak, amikor megkapták a tele. víziós készüléket A faluban ez az egyetlen te­levízió és így nem csoda, ha a község apraja-nagyja estén­ként meglátogatja a dohány­beváltó kultúrtermét, ahol gyö­nyörködnek a televíziós adá­sokban. A Vők Iskoláját, va­lamint az Ilyen nagy szerelem című darabot több mint százan tekintették meg a falusiak közül. A népművelési tanácsadók értekezlete Egerben Néhány hónappal ezelőtt alakultak meg országunkban, egyelőre mindössze hét megyé­ben, a megyei tanácsok műve­lődési osztályai mellett műkö­dő népművelési tanácsadó cso­portok , amelyek tagjai a kul­turális élet csaknem minden területét képviselik. Egy ta­nácsadó Heves megyében is működik. Kezdeti eredményei biztatónak mondhatók. A né­hány hónapos tevékenység után most Heves megye szék­helyét az a megtiszteltetés érte, hogy az országban működő népművelési tanácsadó csopor­tok vezetői és tagjai kedden és szerdán Egerben adtak egy­másnál,- találkozót, hogy első tapasztalatcsere-értekezletükön megbeszéljék: mit végeztek ed­dig, s milyen feladatokkal kell a jövőben foglalkozniok? MANAPSÁG egyre több szó ! esik a közelgő népszámlálás- j ról, éppen ezért úgy véljük, ' nem közömbös, hogy a nép- : számlálással kapcsolatos egyes ) kérdésekkel megismerked- \ jünk. Mielőtt a népszámlálás rész- : létkérdéseivel foglalkoznánk, > szükségesnek látszik röviden I ismertetni a magyar népszám- ! lálások történetét. A középkor- ; ban Európa-szerte és így ha- ; zánkban is főleg az egyházi | hatóságok tartottak bizonyos : népösszeírásokat. Ezek azon­ban nem terjedtek ki az egész ; lakosságra, főleg az egyházi és ! királyi birtokok jobbágyságá- ! nak felmérését szolgálták. ; Hazánkban az első hivatalos népszámlálást, amely az or­szág egész területére és vala- ' mennyi lakossára kiterjedt II. József hajtotta végre, 1784— 1785 között. Ezt követően 1804—1805-ben tartottak nép­számlálást. ez azonban a ne- ? messegre és a papságra nem ■i terjedt ki. Az 1848—49. évi sza- \ badságharc alatt is terveztek j újabb népszámlálást, azonban ennek végrehajtására nem ke- - rült sor. A szabadságharc bu­kása után, az abszolutizmus idején az osztrák hatóságok 1850-ben és 1857-ben tartottak népszámlálást hazánkban. Az első hivatalos, magyar 8 szervek által végrehajtott nép- 8 számlálást — a Magyar Sta­Népszámlálás 1960-ban sóbb szervekben dolgozó tíz és százezrek aktív munkája, se­gítsége. jószándéka, s tapaszta­latai nélkül képes lenne siker­re vinni a hároméves terv győztes befejezését, az egész dolgozó nép nevelését, mozgó­sítását, egy olyan közhangulat kialakítását, amelyről pregnáns példát szolgáltatott éppen a pártkongresszus. Mi marad tehát ebből az „amíg lejut’’ lobogóból? Nem más. mint megtépett zászló, amely mögül nagyonls küát- szik, hogv kispolgári kénye­lemszeretet, rosszul értelme­zett fenntartás emelgeti egyre fáradtabban a zászló nyelét. Mondani sem kell. hogy a zászlótartók zöme becsületes, jóindulatú ember, még akkor is, ha akad köztük szép szám­mal olyan, akire a legjobb in­dulattal sem lehet alkalmazni ezeket a jelzőket. S ezek az emberek meg fogják érteni az élet. az igazság nagy ereje győ­zi meg őket arról, hogy a jó­szándékú. önigazolást jelentő kifogások helyett sokkal jobb, ha például segítik a helyi ve­zetést, ahová lejutott a fel­sőbb határozat, hogy valóban népünk teljes megelégedésére valósuljon meg minden intéz­kedés. Korunk nem a kolostori Szemlélődés korszaka, hanem a tetteké. S ezt az igazságot semmilyen kifogás nem homá- lyosíthatja el. s ez az igazság előbb, vagy utóbb, de minden becsületes embert csatasorba állítt Gyurkó Géza ponti Bizottság és a párt szer­véi között, éppen azt igazolja hogy szabályos érrendszerről van itt, szó, amely viszi., hozza a tapasztalatokat, hatá rozatokat alulról felfelé és vi­szont, Enélkül nincs helyei vezetés, enélkül egyszerűen ve­zetés sincs — más szóval, hí valaki a felső vezetés jó mun­kája előtt hajt fejet, annak el kell ismernie az alsóbb párt­ós állami szervek jó munkájúi is. Ez olyan tény, amelyről csak azért lehet Vitatkozni, meri semmilyen jó szándékú vitá­nak akadályozói nem vagyunk és item is lehetünk, de amely­nek végső eredménye, konklú­ziója egyetlen pillanatig sem lehet kétséges. Azt akarnánk ezzel állítani, hogy a határozatok végrehaj­tása mindenütt a legtökélete­sebb rendben megy, hogy erre szót sein érdemes vesztegetni, hogy párt- és állami szerveink eljutottak a tökélynek arra a fokára, ahol mindén úgy megy már, mint az a bizonyos kari­kacsapás? Természetesen erről szó sincs. A határozatokat, in­tézkedéseket emberek hajtják Végre. Olyanok, akik éppen a párt egész politikájának szel­lemében nagyobb önállósággal rendelkeznek a határozatok he­lyes alkalmazásában, a helyi politika kialakításában, az élet szervezésében. S amikor azt mondjuk, hogy sok esetben ép­pen ennek az önállóságnak hiá­nya miatt, vagy helytelen meg­fontolások miatt egyes határo­zatok. egyes intézkedések nem jutnak teljes súllyal érvényre, —■ mi magunk is bíráljuk eze­ket a hibákat. Bíráljuk, de nem általánosítunk, mert nincs okunk rá, s nem vonunk le olyan következtetéseket, ame­lyek csak arra alkalmasak, hogy ..saját magunk” álláspontját, a kényelem, a fenntartás, a poli­tikai semlegesség álláspontját igazoljuk vele. Hogy a határozatok, amíg le­jutnak, alapvetően nem szen­vednek csorbát, hogy az intéz­kedések. elgondolások, amíg lejutnak, valójában sokszor még gazdagodnak a helyi ta­pasztalatokkal, az alsóbb veze­tés elgondolásaival, arra csak egyetlen példát. Nincs és nem volt. de nem is lehet olyan or­szágos vezetés, amely a maga helyes politikájával, ha az nem jut le. vagy alapvetően eltor­zul. amíg lejut, meg tudta vol­na oldani egy ország talpraál- lítását az ellenforradalom fél­halotti állapotából! Nincs és nem volt, de nem i6 lehet olyan vezetés, amely egymaga, az al­Ez a két szó hovatovább fo­galommá vált, jelszóvá, vagy ha úgy tetszik, olyan lobogóvá, amelyet fennen lehetett és gondolják, lehet höfdani„ho1mj fehér zászlóként: nekünk jó a Szándékunk, mi megegyeznénk, ha ... Erről a két szóról meg­emlékezett Kádár élvtárs is a kongresszuson, erről a két szó­tól volt vita és minden bi­zonnyal lesz is még. Az „amíg lejut’* ugyanis olyan védfal manapság, amely mögött meg­húzódik az óvatosság, a fenn­tartás, meghúzódik a kispol­gári aggódás és a kényelem, békés egyetértésben a nevetsé­gesen hangzó és nem is igaz „politikai semlegességgel”... Végül is a lényegi*« térve, Számosán akadtak és altadnak ma is, akik bizonytalanságu­kat, a népszerűségében már nagyon is megkopott „fenn­tartásukat’* azzal indokolják, hogy szép és jói mindaz, amit ott fenn elhatároznak, de amíg az lejut a középső szerveken keresztül az alsóbb szervekig, a párt Központi Bizottságától a pártszervezetekig, a Minisz­tertanácstól a községi taná­csig ... hajaj... mi lesz abból addigra! Magyarán mondva: semmi! Azazhogy éppen ellen­kezője annak, amit ©tt fenn elgondoltak, akartak és akar­nak. Az első pillantásra még úgy fest a dolog, hogy végered­ményben is ezek az emberek egyetértenek a felső vezetéssel, elismerik politikájának helyes­ségét. csak nem értenek egyet azzal, hogy ... Várjunk csak egy pillanatra: mivel is nem értenek egyet? Itt elgondolko­dik az ember, s rövid tűnődés után óhatatlanul a következő megállapítások megtételére kényszerül. A mi párts zervezeteink, amelyek az élet első front vo­nalában dolgoznak, a kommu­nisták, akik ott vannak min­denütt, nemcsak a határozato­kat hajtják végre, amelyeket a párt felső vezetése hoz. de véleményükkel, tanácsaikkal, tapasztalataikkal egyben meg­alapozzák egy új, az életet előbbre vivő határozat létre­jöttének gyakorlati körülmé­nyeit is. A rrrf párt és állami vezetésünk nem holmi elkép­zelt ideákat valósit meg, nem párnás ajtók mögött találja ki a „következő lépést” és nem keresztrejtvényekből fejti meg: milyen problémák foglalkoz­tatják a dolgozó népet. Az az egység, amely a kong­resszuson is megnyilvánult egyrészt a párt és az egész nép között, másrészt a Köz­A Mátravidéki Fémművek­ben november hónapban re­kordteljesítmény született. Az országban először itt készítet­tek kerékpórláncból januártól novemberig egymillió métert. A korszerű gépekkel felszerelt Csepelen sem tudták még ezt az eredményt elérni. A Mátravidéki Fémművek; kongresszusi munkaverseny-íj ben dolgozó munkásainak lel-p kesedése hozta ezt az ered-8 ményt. A múlt évben odaadó:? munkával csak 800 000 métert? tudtak egész évben termelni a8 kerékpárláncból és ez év no-' vem bér közepéig ugyanazokkal! a gépekkel már elkészítették? az egymilliomodik méter Ián-': cot A rekordteljesítmény mara-2 dandé emlékeként az egymil-3 liomodik méter láncból csilla-5 Túlteljesítenél* | esedékes adóbevételi tervüket y Hírt kaptunk az egri járási tanácstól. Arról szólt a hír, hogy a járás községei ebben az esztendőben derekasan kivet­ték részüket az adófizetésből,, s a bevételi terv teljesítéséből^ Eddig az egész járásban az évi? bevételi terv 65,78 százalékát? kellett volna teljesíteni, s ezzel szemben 73,60 százalékát telje-,: sítették. Az egyes községek kö­zött élen jár Sztícs, Bélapát­falva, Egerbakta és Noszvaj, de nem kell szégyenkezni ök a ba­latoniaknak, a szarvaskőiek- nek, az andomaktályalaknak, a demjénieknek, s még jó né-? hány község lakóinak sem. í vül az egyes országok gazda­sági adottságai is meghatároz­zák. Ugyanis a legfontosabb szempont az, hogy a népesség mozgása ebben az időpontban legyen a legkisebb. Közép- Európában. s így hazánkban is a népesség a tél folyamán a legstabilabb. Ezért általában a népszámlálásokat december vagy január hónap folyamán szokták megtartani. Hazánk­ban az 1960. évi népszámlálás eszmei időpontja 1960. január 1. 0 óra lesz. A NÉPSZÁMLÁLÁS gya­korlati végrehajtását, az ada­tok felvételét számlálóbiztosok végzik, akik zömmel a peda­gógusok közül kerülnek ki. Egy-egy számlálóbiztos mint­egy 300 személyt fog összeírni. A számlálóbiztosok munkáját az úgynevezett felülvizsgálók irányítják és ellenőrzik. Az adatfelvételt január 2-án kell megkezdeni, és a felvételi munkát január 10-ig kell befe­jezni. A fentiekben a népszámlálás egyes fontosabb kérdéseit csak röviden ismertettük, s remél­jük, hogy a lakosság széles ré­tegeinek támogatásával az 1960. évi népszámlálást sike­resen végrehajtjuk. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves megyei Igazgatósági. lálóbiztosok és felülvizsgálók a végrehajtás lebonyolításához szükséges szakmai utasításokat sajátítják eL A népszámlálás a népesség számbavételén túl kiterjed a lakások, lakóépületek és inté­zeti háztartások összeírására is. A személyi (demográfiai) kérdések a népszámlálás leg­természetesebb velejárói, és ér­telemszerű, hogy már a legré­gibb magyar népszámlálások­ban is hasonlóképpen fordultak elő. A kulturális és oktatási kérdések a további társadalom­politikai munkánkhoz nyújta­nak igen fontos segítséget. A foglalkozási és gazdasági jel­legű kérdések a tervezésnek igen fontos alapját képezik. A személyi jellegű kérdése­ken kívül — mint már emlí­tettük — az összeírás kiterjed a lakásokra és lakóházakra is. A lakásviszonyok megállapítá­sa szintén nélkülözhetetlen a tervezéshez, meggyőződésünK, hogy ezeknek pontos feltárása meg fogja könnyíteni a követ­kező évek lakásépítési és la­káselosztási programját. Igen fontos kérdés az össze- írási munka megszervezésénél az eszmei időpont meghatáro­zása. Ezt a megegyezéseken ki. tisztikai és gazdasági szerve több erőfeszítést tett az egyes államokban tartandó népszám- i lálások koordinálására, össze­hangolására. E célból szakbi­zottságot is hoztak létre, amely szakbizottság javasolta az ENSZ titkárságának, hogy 1960 körül tartsanak világ-népszám­lálást. Ugyanekkor kidolgozták a legfontosabb módszertani és fogalmi kérdéseket. A SZOCIALISTA országok népszámlálásainak koordinálá­sára a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részvevő országok képviselői 1956 őszén Moszkvában értekezletre jöt­tek össze, ahol hasonlóképpen azonosították a fogalmi és módszertani kérdéseket. A magyar népszámlálás elő­készítése. ezen bélül a nép­számlálási program kidolgozá­sa már 1958. évben megkezdő­dött. 1959 januárjában több községben és néhány városban próbanépszámlálást hajtottak végre. Hinnék tapasztalata alapján dolgozták ki a felte­endő kérdéscsoportokat, és ké­szítették el a népszámlálási kérdőíveket. Az előkészítő munkák már befejezéshez kö­zelednek. Jelenleg az oktatá­sok folynak, melyeken a nép­számlálásban részt vevő szám­tisztdkai Hivatal 1867-ben tör­tént felállítása után 1869-ben tartották. Ettől kezdve rend­szeresek voltak hazánkban s a népszámlálások, és 10 éven­ként ismétlődtek. AZ UTOLSÓ magyar nép­számlálás 1949. évben volt. Az azóta eltelt egy évtized szük­ségessé tette új népszámlálás végrehajtását. A népszámlálás megtartását szükségessé tette az a nagyarányú gazdasági és társadalmi változás, amely ha­zánkban az elmúlt 10 évben bekövetkezett. A népesség tár­sadalmi, gazdasági összetétele és földrajzi elhelyezkedése oly nagy mértékben változott, hogy ezek számszerű” adatait a hiva­talos. rendszeres statisztika nyomon követni nem tudta. Megfelelő népességi adatok hi­ánya már ma is igen sok ne­hézséget okozott a tervezés­ben. Különösképpen szükség van a pontos és részletes né­pességi. társadalmi adatokra második ötéves tervünk előké­szítésénél. és általában a táv­lati tervezéseknél. Külön súlyt ad a jelenlegi népszámlálásnak az, hogy kap­csolódik az úgynevezett „világ, néoszámlálás”-hoz. A második világháború után az Egyesült Nemzetek Szervezetének sta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents