Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

V1LA0 PROLETÁRJAI, EÜVESÜLJETEK! Autogramkérő úttörők közölt X. évfolyam, 286. szám ÄRA; 50 FILLÉR 1959. december 3., szombat Kádár János zárószavával befejeződött a beszámolók feletti vita Az MSZMP VII. kongresz- Rzusának pénteki ülését Lom­bos Ferenc, a .Győr megyei pártbizottság első titkára nyi­totta meg. A délelőtti tanácskozáson felszólalt Haled Bogdas.'a Szí­riái Kommunista Párt főtitká­ra, Artine Madeyan, Libanon Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja. Kádár János lépett ezután az előadói emelvényre, hogy le­zárja a beszámolókról folyó ■vitát. Kádár János beszédét többször szakította félbe a je­lenlevők tapsa. A küldöttek egyhangiílag jóváhagyták a Központi Bi­zottság beszi-molóját, valamint a második ötéves terv irány­elveiről, s a gazdasági felada­tokról szóló beszámolót és az előterjesztett határozati javas­latot. A zárszó után Marosán György, a Poltikai Bizottság tagja lépett a szónoki emel­vényre, s megkezdte beszá­molóját a szervezeti szabályzat módosításáról. Marosán György eivtárs elő­terjesztése után megkezdődött a vita a módosított szervezeti szabályzat felett, majd a kong­resszus részvevői egyhangúlag elfogadták azt. A szavazás után a Revíziós Bizottság jelentését terjesztet­ték elő, s ennek elfogadása után még három külföldi ven­dég szólalt fel. Ezzel az MSZ­MP VII. kongresszusa befejez­te pénteki tanácskozását. iliuscsuv elv társnak rövid magyarországi tartózkodásán nemcsak arra jutott ideje, hogy részt vegyen a kongresszuson, de arra is, hogy meglátogassa Budapest - ueit, s ott beszédeket mondjon, vagy egyszerűen, barátian elbeszélgessen a munkásokkp.1. Mint a fenti kép is mutatja, ezen túl még arra is futotta idejéből, de méginkább meleg emberi szívéből, hogy az úttörőkkel is néhány meghitt szót váltson. ,VWiAMAj\AAáAAAAWtAAAAAAA/WWVAAAAA/^/>AAA/WW\AA/VWSAlWSMAAMAAAAMAAAAA/WVWVVWA/W»<W^ Ez történt csütörtök délután az MSZMP VII. kongresszusán A csütörtök délutáni ülésen elsőnek I .AUSTIN REIDAR THORALF, a Norvég Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának titkára üdvözölte a kongresszust. Ezután FRITJOF LAGER, a Svéd Kommunista Párt politi­kai bizottságának tagja fejezte ki pártja Központi Bizottságá­nak jókívánságait. Ezt követően ABDALLAH MADDJERI, a Tuniszi Kom­munista Párt politikái bizottsá­gának tagja szólalt fel, sok si-. kert kívánva a _ kongresszus munkájához. Utána KISS KAROLY, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a Központi Bizott­ság beszámolójának a nemzet­közi kapcsolatokkal foglalkozó részéhez szólt hozzá. KISS KAROLY: Nem engedhetünk semmiféle külső nyomásnak Külpolitikánk következetes aiapelve, hogy a szilárd testvé­ri kapcsolatok megteremtésével és szakadatlan erősítésével össze kell fognunk valamennyi szocializmust építő országgal, elsősorban a szocialista tábor vezető erejével, a Szovjetunió­val. A szocialista tábor mind­inkább erősödő egysége és szo­ros gazdasági kapcsolata a je­ső Jelében mar-mar normalizá­lódtak. Az imperialisták a leg­utóbbi három esztendőben erő­nek erejével igyekeztek, hogy elgáncsoljanak bennünket, e nem riadtak, sőt még ma sem riadnak vissza, hogy hazánk, imépünb- Rágalmazásával mér­gezzék a nemzetközi ’ kapcsola­tok légkörét. A Pártunk és kormányunk na­letilag: nemzetközi helyzet egyik rendkívül fontos ténye­zője. Az ellenforradalom leverése óta a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink még job­ban erősödtek és kiterjedtek. Ez a szoros baráti kapcsolat a legteljesebb egyenjogúság és szuverenitásunk kölcsönös tisz­teletben tartásának alapján fej­lődik. Ez a jellemvonás gyöke­resen megkülönbözteti a szo­cialista tábor országainak szö­vetségét minden korábbi szö- ségi kötelékektől, amely ál- umiságunk kialakulása óta egyik, vagy másik országhoz v ötöt te Magyarországot. A tőkés országokkal, kialakí­tott kapcsolataink az ellenfor­radalom után megromlottak, jóllehet e kapcsolatok 1939. ei­gyon helyesen, megállapította és követte azt a külpolitikai irányvonalat, hogy mi minden országgal nor­mális államközi kapcsola­tok megteremtésére, illetve fenntartására törekszünk, ha a másik fél is érvénye­síti a belügyekbe való be nem avatkozás és a szuve­renitás kölcsönös tisztelet­ben tartásának alapelveit a nemzetközi kapcsolatok építésének gyakorlatában. Nem engedhettünk semmi­féle külső nyomásnak, amikor nyakunkra akarták küldeni a törvénytelenül kijelölt ENSZ- bizottságot és az ENSZ megbí­zottat, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe, s itt „vizsgálmt®­[ kát” folytassanak. Kádár elvtárs beszámolójá- i ban beszélt arról, hogy bér a j nemzetközi helyzetben az utób­bi időben enyhülés állt be, a kapitalista országokban még vannak és működnek nem je­lentéktelen békeellenes erők. Elsősorban áíl ez az Egyesült Állandókra. Kézzelfogható bi­zonyítéka ennek többek között az a tény, hogy ugyanakkor, amikor Eisenhower elnök úr és más vezető amerikai politiku­sok a nemzetközi helyzet eny­hülésének, a békés egymás mellett élés megvalósításának szükségességéről beszélnek, megint csak az Egyesült Álla­mok ENSZ delegációja volt az, amely kierőszakolta, hogy tűz­zék■ az ENSZ jelenleg folyó ülésszakának napirendjére az úgynevezett „magyar kérdést”. Azok, akik ezt a napirendre tűzést kezdeményezték és ki­erőszakolták, jól tudják, hogy az ENSZ légkörének mérgezé­sén kívül ezzel semmi ered­ményt nem érhetnek el. Az a kísérletük, hogy belügyeinkbe beavatkozzanak, mint ezelőtt már annyiszor, ezúttal is ku­darcba fog fulladni. Népi demokratikus államunk a békés egymás mellett élés politikája szellemében sok or­szággal diplomáciai, gazdasági, külkereskedelmi, kulturális kapcsolatot tart fenn. Egyértel­műen meghatározza külpoliti­kánkat, hogy tagjai vagyunk a varsói szerződésnek, részt ve­szünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájá­ban, tagjai vagyunk az Egye­sült Nemzetek Szervezetének, s ott állandó küldöttséggel kép­viseltetjük magunkat. Küldötteink rendszeresen részit vesznek az ENSZ közgyű­lésének teljes ülésein, illetve a közgyűlés idején működő hét bizottság munkájában. A Ma­gyar Népköztársaság tevéke­nyen részt vesz az európai gaz­dasági bizottságban és albizott­ságaiban, valamint képviselteti magát a szociális és gazdasági tanács regionális gazdasági bi­zottságaiban. Részt veszünk az ENSZ technikai segélynyújtási prog­ram végrehajtásában, a gazda­ságilag elmaradott országok technikai támogatásában. Tag­jai vagyunk az ENSZ számos specializált intézményének. Aktív szerepet játszunk több nemzetközi tömegszervezetben is: a Béke Vilégtanácsban, a Szakszervezeti Világszövetség­ben, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségben, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben.1 a Demokratikus Jogászok Nem- ! zetközi Szövetségében és má­sutt. Mintegy 280 .nemzetközi szervezetben van magyar kép­viselő. A tőkés országokkal való kapcsolataink normalizálásá­ban különös fontosságot tulaj­donítottunk és tulajdonítunk | Ausztriának. Ügy véljük, nem­csak a két ország érdeke, ha­nem az általános nemzetközi helyzet is szükségessé teszi a jószomszédi viszony kialakítá­sát. Ebben a vonatkozásban né­hány területen már örvendetes javulás tapasztalható, 'de oly­kor-olykor. még érezzük azokat az erőket; amelyek - elsősorban felelősek a magyar—osztrák viszony súlyos megromlásáért. Mi mindent megteszünk, hogy a mutatkozó javulási tendencia uralkodjék a két ország kapcsolataiban, s el­tűnjenek az összes hideg­háborús elemek a ma­gyar—osztrák viszonyból. Örömünkre és megelégedé­sünkre szolgál, hogy hazánk egyre teljesebb kapcsolatba kerül azokkal az afrikai és ázsiai országokkal, amelyek nemrég még az imperialista gyarmatosítók igájában síny­lődtek s ma már rátértek a nemzetközi függetlenség út­jára. Nem véletlen, hogy ez or­szágok többségében kudarcba fulladt az a rágalomhadjárat, amelyet az imperialista propa- ganda-gépeZet indított ’ elle­nünk', itít-ofct ma is folytat. Ma már számos ilyen országgal nagykövetségi szinten tart jut: fenn diplomáciai kapcsolatain­kat. Ezután á Magyar Szocialista Munkáspárt és a testvérpártól kapcsolatairól szólt Kiss Károly. Hangsúlyozta: a leg­utóbbi három évben kommu­nista testvér-pártjainkkal való kapcsolataink erősebbé, sokré­tűbbé váltak. E kapcsolatok a kommunista és a munkáspár­tok 1957-es moszkvai nyilatko­zata szellemében a kölcsönös megbecsülés, a nemzetltözi kommunista mozgalom eszmei, politikai egysége és az egyes országok kommunista pártjai önállóságának alapjára évül­tek. A következő felszólaló RÉVÉSZ GÉZA vezérezredes* honvédelmi miniszter, ä Köz­ponti Bizottság tagja volt. RÉVÉSZ GÉZA: Dolgozó népünkkel együtt a magyar néphadsereg személyi állománya is lelkesen, nagy várakozással készült pártunk e nagy jelentőségű kongresszusára erősebbek, eltéphetetlenebbek legyenek. Ezért legfontosabb feladatunk­nak tartottuk és tartjuk néphadseregünk erkölcsi, politikai szilárdságának megerősítését, a harcké­szültség és a proletárba* taloin iránti felelősség- érzet magas fokra emelé­sét. Révész Géza a továbbiakban hangoztatta, hogy népünk ab­ban a tudatban végezheti épí­tő munkáját: hadserege szo­ros egységben a Szovjetunió és a szocialista tábor orszá­gainak hadseregeivel •— meg­bízhatóan őrködik békés éle­tén, készen áll a béke és a szocializmus ellenségei támadó kísérleteinek visszaverésére. — Ez az erő nem az agresz- szió céljait szolgálja. A szocia­lista tábor országai nem fe­nyegetnek, nem veszélyeztet­nek senkit — nem akarunk há­borút, sőt készen állunk a leg­messzebbmenő leszerelésre, — de természetesen nem egyolda­lúan. Amíg a revansista nyu­gatnémet hadsereg erőltetett ütemű felfegyverzése folyik, amíg atomfegyvert adnak Hit­ler volt tábornokai kezébe, amíg katonai támaszpontok hálózata épült hazánk és a szo­cialista tábor köré, addig nem mondhatunk le békénk és füg­getlenségünknek arról a bizto­sítékáról, amelyet a magyar néphadsereg jelent. — Néphadseregünk katonái minden erejükkel arra töre­kednek, hogy pártunk vezeté­sével kivegyék részüket né­pünk építő munkájából, szilár­dan együtt haladjanak a szo­(Folytatás a 2. oldalon) — Néphadseregünkben a kommunisták és pártonkívüli- ek> sróles körben megvitatták a kongresszusi irányelveket és egységesen állást foglaltak cél­jai mellett, mert ezekben ha­zánk felvirágoztatásának to­vábbi ' nagyszerű programját látják. — Néphadseregünk az ellen- forradalmi lázadás leverése óta pártunk irányításával jelentősen Tisztikarunk ma politikailag egységesebb és szilárdabb, hi­vatástudata magasabb fokú, mint az ellenforradalmat meg­előző években volt. Néphadse­regünk katonái — dolgozó né­pünk fiai, munkás és dolgozó paraszt fiatalok, s ez kifejezi azt, hogy hadseregünk valóban a népé, valóban a munkásosz­tály és a vele szövetséges dol­gozó parasztság érdekeinek fejlődött. Az ellenforradalom elleni harcban a testvéri fegy­veres testületekkel együtt megedződött, újjászületett. fegyveres védelmezője. Ezer­nyi szál fűzi össze dolgozó népünkkel, s mi azon fárado­zunk, hogy ezek a szálak mind

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents