Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
1959, december 4., péntek nepcjsAo 7 Nagy érdeklődéssel figyelik a pártkongresszus beszámolóit a megye munkásai és parasztjai Hétfőn kezdte meg munkáját az MSZMP VII. kongresszusa, azóta ez áll az érdeklődés középpontjában. A beszámolókat, referátumokat nagy érdeklődéssel figyelik megyénk ipari üzemeinek munkásai és a falvak lakosai. Beszélgető csoportok alakulnak az ebédszünetben, úgy tárgyalják az üzemek dolgozói Kádár János, Fock Jenő beszámolóit és Hruscsov elvtárs hozzászólását. A Mátravidéki Fémművek 1-es üzemében párttagok és pártonkívüliek egyaránt figyelemmel hallgatják a rádió adásait és olvassák az újságokban megjelenő beszámolókat. Mi a véleménye a kongresz- szus eddigi munkájáról PLÖSZ ERNŐNEK, az l-es üzem MLO-vezető jenek? — A rádiót hallgatom minden este, már hétfő óta. Sok érdekes dolgot tartalmaz Kádár elvtárs előadói beszéde, amelyben mérlegeli hazánk bel- és külpolitikáját. Különösen érdekeltek a technológiai folyamatokat korszerűsítő tervek és a gyáripar nagyarányú fejlesztése. A távlati tervek reális alapról indulnak és ezért biztos a megvalósításuk. Remélem, a mi gyárunk életében is fordulópontot jelent ez a kongresszus, ml is bekapcsolódunk az értékesebb közszükségleti cikkek gyártásába. Egy-két öreg gépet biztosan itt is újakkal, modernekkel váltanak fel: Csak örömmel lehet fogadni Fock Jenő élvtárs referátumát, amely szerint az életszínvonal emelése; a reálbérek fokozott növelésével egyike a legfontosabb feladatoknak. Bízom abban és tudom, hogy amit a kongresszus tervezi az meg is valósul és ezzel én és családom élete is szebb és boldogabb lesz. NAGY KAROLY kápolnai tsz-tag: — Azt hallottam a rádióból, hogy az 1955—58-as év átlagához* viszonyítva, 30 százalékon felül tervezték a mezőgazdasági, termelés emelését az ötéves terv éveiben. — Fogós dolog lesz, de én, mint új tsz-tag, bízom benne, hogy megválósítjüli. Az elsők között léptem a tsz-be még szeptemberben, 28 hold földdel, Nagyon igazat mondott Kádár elvtárs a kongresszuson, hogy a tsz mindnyájunk ügye, közösen kell az újat a világra segíteni. — így kell ezt nyíltan megmondani, megmagyarázni, ezt akarjuk és így segítünk... Az ősszel jártak nálunk munkások, idegenként jöttek és most nem is egy jóbarátom van közöttünk. Még az ökör is összeveti a hátat a nehéz teher alatt, hogy könnyebb legyen, csak a teremtés koronája küszködjön egyedül? A nagygazdaságban segít a gép, olcsóbban, többet tudunk termelni. A kezdet kicsit nehéz, de csak azt mondhatom, hogy ez a kongresszus nekünk is meghúzza a mezsgyét, a járható utat. Ezután már csak jobb lehet! GYETVAI ISTVÁN. a Mátravidéki Fémművek diszpécsere: — Az üzemszervezéssel foglalkozó rész maradt meg bennem főképpen a kongresszusi anyag olvasása után. Mivel a beosztásomnál fogva is állandóan tanulni kell, így ezt figyelmesebben néztem. ■— Érdeklődéssel várom a híreket. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is nagyon foglalkoztat, mert többször járok falvakba és bizony nein egyszer nehéz feladatok elé állít egy-egy kérdés megválaszolása. — Mi lesz az öreg belépő tsz- tagokkal? Erre szeretnék választ kapni, ha nem is a kongresszustól, de az utána következő rend eletektől. Azt tudom, hegy már foglalkoznak ezzel a vezetőink és remélem, a közeljövőben tisztázódik ez a kérdés is. Sok embernek kényes kérdését tisztázza a kongresszus nyílt és őszinte hangja. Hruscsov elvtárs békeszózatát sem fogom elfelejteni egyhamar. Bár minden vezető politikus így akarná a békét, akkor nem kellene félni a pusztító atomháborútól. ★ Lehetne még sorolni az észrevételeket, amelyek mind azt tükrözik, hogy megyénk lakossága éber figyelemmel kíséri a VII. pártkongresszus eseményeit. Olvassák a terveket, az életszínvonal emeléséről és azt is tudják, hogy ezeket a terveket a munkások-parasztok kétkezi munkájára építették. A Mátravidéki Fémművek, a kál- kápolnai vasútállomás dolgozói, tsz-tagok, párttagok és pártonkívüliek bíznak a kongresszus munkájában, ahol az ő küldötteik szólalnak fel, az itthonmaradtak: véleményét is tolmácsolják. Talán még ennyire nem érdeklődtek politikai esemény iránt, mint ezekben a napokban, Nincs szervezett rádióhallgatás, mégis mindenki ezt tárgyalja mindenütt a munka- padok mellett, vetés közben és a tervező asztaloknál. (K. .1) Kevés támogatást kapnak a ,,Szocialista munkabrigád66 címért dolgozó fiatalok Tanácskoztak az ifjúsági brigádok képviselői Szerda délelőtt az egri szak-1 lítsák össze a brigádokat, haszervezeti székház tanácstér' mében a megyei KlSZ-bizott- ság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa meghívására gyűltek össze a megye ifjúsági brigádjainak képviselői, és a szakszervezeti aktivisták, hogy milyen tapasztalatai vannak a „Szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért indított mozgalomnak és mik akadályozzák a mozgalom további elterjedését. Mudriczki János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsénak titkára tartott beszámolót, melyben ismertette a mozga-. lom eredményeit, majd rámutatott, hogy milyen feladatok várnak az ifjúsági brigádokra, amelyek el akarják nyerni a szocialista munkabrigád címet. A tanácskozás célja főleg az volt, hogy az ifjúsági brigádok képviselői számoljanak be tapasztalataikról, és kérjenek választ tisztázatlan kérdéseikre. A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár KISZ-titkára arról adott számot, hogy négy, fiatalokból álló brigád dolgozik, hogy elnyerje a kitüntető címet és felvehesse a Szerszám- és Készülékgyár az „ifjúsági üzem” nevet. Hangsúlyozta, hogy nem válogatják ki a legjobb szakmunkásokat, a legpéldúsabb magatartásé embereket, hogy azokból álTízéves a hompolti Új Barázda Tsz (Tudósítónktól) Amikor tíz évvel ezelőtt Kompölton elterjedt a hír, hogy termelőszövetkezet alakult a községben, egyesek lekicsinylőén mosolyogtak: no, ebből sem lesz semmi, mások meg kígyót, békát kiabáltak azokra. akik a közös gazdálkodás útját választották. Most, a gazdasági év Végén, különösen hogy az már a tizedik, nem árt egy kicsit visszanézni: meddig jutottak, hogyan is állnak a kompoltl tsz-ben és hol kell még a munkát javítani. Az idén cukorrépából 312 mázsát, marharépából 410-et, hibrid kukoricából, májusi mor- zsoltra átszámítva 17 mázsát, tavaszárpából 16 mázsát termeltek holdanként és az ötholdas kertészet 140 ezer forintot jövedelmezett a tagságnak. Ez év elején elhatározták, hogy a teljesített munkaegység 60 százalékát havonként forintban kiadják. Persze, a föld egyszer terem a Tárná partján is, és hogy a határozatot betarthassák. tervszerű állattartásra, lépcsőzetes hizlalásra kellett berendezkedni. így akkor is volt pénze a tsz-nek, amikor a kertészetből nem lehetett árulni, és a terményfel- vásárlóhoz sem szállítottak. Az idén 174 százalékra teljesítették az áruértékesítési tervet. Ezért a rendes áron felül, ráadásként 12 ezer forint hitel- elengedést kapott a szövetkezet. De tudtak arról a rendeletről is — és bátran éltek vele —. hogyha holdanként egy mázsa műtrágyát kiszórnak, akkor 25-75 százalékos árengedményt kapnak. A banknak sincs panasza erre a szövetkezetre. mert fizetési kötelezettségének időben eleget tesz, sorbanállás egész évben nem volt. A vezetőség úgy számolja, hogy az idén 54-55 forint jut egy munkaegységre. Nem akarjuk azt mondani — és a tagság sem állítja —, hogy Kompolton minden rendjén megy. Probléma és baj is akad még bőven. A bajok és nehézségek kiindulópontja az. hogy a mindössze. 184 hold földre is kevés a tagok száma, különösen a férfi munkaerő. A gépállomás sokat segít ugyan, de a, legnagyobb, munkaidőben; a tavasziak vetésekor’ kaszáláskor. aratáskor hiányzik a munkáskéz. Igyekeznek, az asszonyok is a férfiakkal egy sorban dolgoznak, de sokszor nem győzik a munkát, a késedelemből meg kár származik. — De tavaszra megoldjuk ezt a problémát is •— mondták többen Kompolton. S ez a fogadalom. amely mögött tíz év áll —. nem lesz üres szó. (F. L.) nem a gyengébb képzettségű, és fegyelmezetlen emberek nevelését tartják a brigádok egyik fő feladatának, örömmel közölte, hogy rövidesen újabb hat-hét brigád csatlakozik a mozgalomhoz. IJtassy Mátyás, egercsehi bánya ÜB-titkára elmondotta, hogy a megye első három brigádja, amely munkába kezdett e cím elnyeréséért, a követelmények teljesítése után már a cím boldog birtokosa, s nemsokára elnyerik a szocialista munkabrigád oklevelet is. Olyan példamutató munkát végeztek, s magatartást tanúsítottak, hogy a trösztön belül is első helyre kerültek a brigádok versenyében, pedig olyan nehéz munkahelyen dolgoztak, ahol a többi brigád csak kis teljesítményekre volt képes. A hozzászólók jórésze panaszolta, hogy a műszakiaktól, az üzem vezetőitől nem kapják meg a szükséges támogatást, ezt mondták a Gyöngyösi XII- es akna fiataljai, a Recski Ércbánya küldötte is, s ez figyelmeztetés, hiszen ez a mozgalom igen hasznos és joggal követelhetik meg e brigádok tagjai, hogy az üzemek vezetői kellően támogassák őket. Ezért fordultak felhívással a tanácskozás részvevői a megye „Szocialista munkabrigád” címért dolgozó munkacsapataihoz ás az üzemek vezetőihez, gondoskodjanak arról, hogy minden ilyen brigádot egy-egy felelős beosztásban levő műszaki vezető patronáljon, hogy sikerrel teljesíthessék vállalásukat. A tanácskozás részvevői kérték, hogy a ,,Szocialista munkabrigád" cím elnyerése jogosítsa fel a brigád tagjait jelvény viselésére. Ez a szimbólum a gyáron kívül is a példás magaviseletre kötelezze a brigád tagjait, s legyen egyben erkölcsi elismerése szorgalmas munkájuknak, példás magatartásuknak. A megjelentek táviratban biztosították az MSZMP VII. kongresszusát arról, hogy a megye „Szocialista munkabrigád” címért dolgozó fiataljai derekasan kiveszik részüket a második ötéves terv teljesítéséből és sok sikert kívántak e fontos tanácskozásnak. (KE) Békében akarunk élni Béke-nagygyűlés a kál-kápolnai vasútállomás kultúrházában Szerdán este hét órára zsúr tolásig megtöltötték a kál-kápolnai vasútállomás kultúrhá- zát a környékbeli vasutasok. A három éve, immár hagyományossá vált béke-nagygyü- lésre érkeztek az újabb csoportok. A gyűlésen képviseltette magát a községi tanács, a hevesi honvédség, a nőtanács, a füzesabonyi csomóponti pártbizottság. A díszelnökség megválasztása után dr. Pásztor Pál tartotta meg ünnepi beszédét, amelyben méltatta az ülésező pártkongresszus jelentőségét, beszélt a bel- és a külpolitikai helyzet örvendetes alakulásáról. — Nem akarhatja egy ember sem, hogy újra gyilkos bombát szállító repülőgépek feketítsék be az eget és az atomhalál talán örökre nyomorékká zsugo- j rítaná az emberiséget — han- j goztatta beszédében az előadó. ! A beszéd nagy része foglal-1 kozott a kál-kápolnai vasutasok kongresszusi munkaeredményeivel, s hibáival. A nagy tapssal fogadott beszédre Kis Zoltán, a békebizottság elnöke határozati javaslatot terjesztett be, amelyben további lelkiismeretes munkára hívja' fel a munkásokat. A béke-nagygyűlés táviratban üdvözölte az ülésező , kongresszust. A vasutasok a gyűlés befejezése után közös vacsorán vettek részt az állomás éttermében. — ÜZEMRÉSZENKÉNT szakszervezeti taggyűlést tartottak szerdán délután a Mátravidéki Fémművekben, ahol az iib. féléves munkáját és az üzemi problémákat tárgyalták meg. termelőszövetkezeti község Bükkszék most mér termelőszövetkezeti község. Szerdán délelőtt megfogalmazták a táviratot, amelyben a pártkongresszusnak megüzenték az eseményt. Ügy mondják itt, fellélegzett a Község, megtették a nagy lépést és az emberek elégedettek, boldogok most már, hogy megtörtént. Húsz esztendeje, hogy Bükkszék nevezetes község. Valamikor olaj után kutattak itt a Mátra mögött és a kis falucska mellett nem olajat, hanem vizet találtak. Ennek a víznek köszönheti aztán a község a nevét, a hírét, mert rövidesen elterjedt nagyszerű gyógyhatásának ereje. Itt a hegy mögött, erdők között, közel a gyógyforráshoz, ki gondolná a bükkszéki népről. hogy jelentős részük mezőgazdasági munkával foglalkozik. Pedig jobbadán a földből élnek itt is az emberek. A Kövesdy báró 600 holdja tette ki a határ jelentős részét korábban és a legnagyobb gazdánák is csak 28 holdja volt itt a faluban, ebből is csak egy akadt. Legtöbbjük egy-kót holddal, ha rendelkezett. Summásként, napszámban dolgoztak, vagy mint cselédek. Erre pedig rosszabb a föld. gyengébb, későbben kel ki. később érik a Vetés. Különösen nehéz sors jutott az ilyen hegyvidéki parasztembereknek. Maga a falu. amolyan kis hegyi fészek, felényi lehetett abban az időben; néhány utca. középen a templom, egy kétt an termes iskola, két tanítóval, aztán az egészről aligha lehetne többet mondani. Lehet, hogy megraj- zolgatták Bükkszéknek is az ideális képét, ahol az emberi boldogság húzódik meg a hegyvidék mögötti kis házakban. A természethez oly közelálló ember romantikája ... Csodálták, megbámulták, biztos, mint a Hortobágy szilaj pásztorát. Orvos viszont nem volt a faluban és gyalog jártak majd 30 kilométerre, Egerbe. Ennyit a múltról, Bükkszék múltjáról. A jelenről nehéz lenne az elmúlt romantikus képet megfesteni, nem azért, mintha a természet szépsége megkopott volna, inkább emellett azt a változást kötelező észrevenni, ami a falu. az emberek életében bekövetkezett. Megnövekedett a község. Tíz esztendeje fölépült legalább kilencven új ház, de orVos is él már n faluban, köves úton járnak, napontá többször fordul az autóbusz... BÜKKSZÉK | A kisparcellák egy-két holdról hat-hét holdra nőttek. Egyszóval megváltozott az élet. A bükkszéki fürdőin százezer ember fordult meg a nyáron. Ez a szám is évről évre növekedett, míg eljutott idáig és most arról beszélnek a falu vezetői, hogy a községet üdülőhellyé nyilvánítják. De ugyanakkor megjegyzik: most már lehet, mert el tudják tartani a vendégeket. Most már igen ..: Bükkszék termelőszövetkezeti község. A tanácsházára még mindig jönnek. Egymásnak adják az emberek a kilincset, a falu többsége aláírta a belépési nyilatkozatot, néhányon, akik leim arad lak, azdk jönnek még Utólag. Meggondolták. Egy hét leforgása alatt történt minden, erről beszélnek a község vezetői: Ivádi Joachim, a tanácselnök. Zagyva Gábor, a párttitkár és Huszár Pál út- őr, öreg kommunista, agitátor’. Idősebb emberek mindahányat és nem tagadják, kissé elfáradtak. A községben majd minden házban megfordultak, sok-sok emberrel beszéltek ... Nehéz volt na, segíteni. Huszár Pál fogalmazta meg: — Tíz e z- tendeje dolgozunk és most mutatkozott meg igazán a munkánk eredménye. Vizsgáztunk most, mit végeztünk eddig mennyire jutottunk az embereknél. Megértenek-e bennünket. elfogadják-e a szavunkat? És segíteni kellett, mert nem könnyű választani. Itt még sohasem volt termelőszövetkezet és mi gyakorlati példákra, itt helyben, nem tudtunk hivatkozni. De a szavunkra hallgattak az emberek. A szép szóra. Mert elmondták, hogy az egész községben minden háznál a meggyőzés okos, értelmes szavai hatottak. Bükkszék dolgozó parasztsága önként választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, önként, mert megértették velük a népnevelők, hogy az új előnyösebb. jobb és boldogabb életet biztosít. A párt és tömegszervezeti vezetők nyolc-, tizedmagukkal járták a falut. Eljöttek a szomszéd községek termelőszövetkezeteinek tagjai Száj Iáról, Terpesről, elmondani, hogy mit jelent közösen művelni a földet, termelőszövetkezetben dolgozni. De segítettek a Mátravidéki Fémművek munkásai is. Valamennyien őszinte segítőszándékkal érkeztek és a falu meghallgatta őket, elfogadta a szavukat. Bükkszéken sokáig emlékezetes marad ~z a hét és az emlékek közt semmi zavaró, kesernyés íz nem maradt. Zagyva Gábor, a község párttitkára elmondta, hogy a kommunisták kezdték, a párttagok voltak az elsők, akik aláírták a belépési nyilatkozatot, őket követték a tanácstagok... íme a falu vezetőinek a becsülete. Követte őket később minden ember. Azt mondták itt a tanácsházán, hogy az emberek föllélegeztek a faluban, most már elégedett mindenki, mert elhatározták magukat. a döntő lépésre. Hozzátartozik ehhez a beszámolóhoz, hogy az utóbbi napokban már nemcsak a népnevelők, hanem a falu lakói, az új gazdák is siettették ezt a folyamatot, a község együttesen igyekezett, hogy máné’. előbb mindenki tagja legyen a termelőszövetkezetnek. Házról házra járt egyik másik ember. miután aláírta a belépési nyilatkozatot... így tett Koska Császi József is, az idős amerikás magyar. Este van már, ég a villany, ahogy beszélgetünk. Nagy, hatalmas ember Koska Császi József, ki sem nézném belőle, hogy már 64 esztendős. Arrébb a felesége a vajat köpüli, róla eszembe jut Munkácsy Mihály képe. rajta mér jobban meglátszik az idő. Semmi nélkül kezdték, meglett mostanra a 21 hold földjük. Az ember megjárta Amerikát, a felesége itthon gürcölt. Császi József annyit dolgozott életében, hogy majd beleszakadt, előfordult, hogy este a kezefejéve! tűrte le a nadrágját, mert a munkától össze- gémberedtek az ujjai. — Sókat olvastam ón, kérem és értem az idők járását — így nyilatkozik. — Sok embernek elmondtam itt a faluban, hogy a szövetkezet az olyan, ahogy az ember dolgozik. Az biztos, hogy a föld egyben sokkal jobban fizet. Elérkezett ennek az ideje, hát rajta, magam is mentem, csináljuk meg. Elmondja sorban, hogy első nem akart lenni, de utolsó sem, huszonhetedik lett. Rendeztek egy gyűlést, ahol arról volt szó, hogy mikor kezdjenek; ott már megmondta kerek- perec. azonnal, mert minél tovább húzzák az időt, annál többet vesztenek. Kevés az őszi vetés, tavasszal már együtt kell a földekre kimenni, behozni a lemaradást. Nem messze innen, csak pár házzal arrébb, ott Iákik Juhász János. Fiatalabb ember, 36 esztendős, tíz holdat művelt eddig. Az eddigi életét bogozzuk, számbavesszüK ketten a jövedelmét. — Vegyen csak elő papírt, ceruzát — mondja és diktálja az évi bevételt. Harmincegyezer forint. Ketten keresték a feleségével. Számolnám tovább, most a kiadások sora következnék, de ezt nem javalja, elintézi ezzel. — Volt belőle elég. A termelőszövetkezetben ezt a pénzt vígan megkeresik. — Azt mondja erre: — Sok helyen többet is. Megfontolt lépés tehát, hogy a belépési nyilatkozat alá odaírta a nevét. Számolt és ezután döntött. Arról beszél most, hogy Bükkszéken is megadatott a lehetőség. Előfordult, hogy neki is megtermett egy holdon 16 mázsa búzája, a gabonából hogyne lehetne több vagy ennyi a közösben. Legelő bőven kerül a környéken, kicsapnak rá annyi jószágot, amennyi elfér. Lehet gyömölcsöst telepíteni; Fölmérte hát a lehetőséget is. Bizakodnak, készülnek a bükkszéki dolgozó parasztok. A napokban megtartják az első, az alakuló közgyűlést. Az agitátorok munkáját dicséri, hogy kevés kérdés maradt válasz nélkül. A közgyűlésen megválasztják a vezetőket, nevet adnak a termelőszövetkezetüknek, és már a közös, együttes munkáról beszélnek. A tanácsházán festik a táblákat, amelyek a falu két szélére kerülnek: ..Bükkszék termelőszövetkezeti község”. Kiss János
