Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

4 nepüjság 1959. december Si.* csütörtí® 1959. december 31., csütörtök: 1659-ben halt meg Apáczai Csere János, tudós és pedagógus. 1649-ben született ifj. Ábrányi Kornél író. 1899-ben halt meg Karl Millöcker osztrák operett-zeneszerző. 1799-ben halt meg Jean Francois Marmontel francia író. 38 ú j tanterem Közismert tény, hogy isko­láinkban — különösen a vidéki általános iskolákban — nagy a zsúfoltság. Ezen a helyzeten még az úgynevezett kétműsza- kos tanítási rendszer sem segít különösebben. Az egyedüli megoldás: új iskolák, új tan­termek építése. Államunk nagy összegeket fordít erre a célra. Megyénkben ebben az évben 38 korszerű tanterem építé­sét fejezték be, ami igen je­lentős szám oktatásügyünk szempontjából. Az új tanter­mekben már folyik a tanítás. A 38 új tanterem önmagáért beszél, de jelentősége a kívül­állók számára akkor lesz tel­jes, ha azt is tudják: ennyi tanterem a horthysta „kultúr- állam’‘-ban nyolc-tíz év alatt épült, s azok is korszerűtlenek, „olcsók” voltak. Az új tanter­mek nálunk a felnövekvő új nemzedék jövőjét szolgálják — ez vezeti államunkat az épí­tésben most is, a jövőben is. Szaporodó tantermek — szapo­rodó művelt ifjúság... (~r) — 50 FÉRŐHELYES nö- vendégszállást, 20 férőhelyes sertésfiaztatót és 300 férőhe­lyes juhhodályt építenek az 1960-as évben a tiszanánai Lenin Tsz tagjai. Az építke­zés munkáit házi építőbrigád­dal végzik el.- NAGYSZABÁSÜ irodalmi Tst megrendezésére készülnek az OK1SZ és a K1SZÖV veze­tői és dolgozói. Az irodalmi estet az új év első hónapjaiban tartják meg az egri Gárdonyi Géza Színházban. — 48—50 FORINTOT fizet az idén egy munkaegységre a tiszanánai Petőfi Termelőszö­vetkezet.- TOVÁBB FOLYIK az eger—bélapátfalvi út korszerű­sítési munkája. Az éles ka­nyarokat átvágják és kiszé­lesítik az utakat, hogy a meg­növekedett forgalom zavarta­lan legyen. A munkálatokat előreláthatóan 1960 második félévében fejezik be. — NAGY SIKERREL ren­dezte meg Vámosgyörkön a 101. magyarnóta-estet a köz­ség kultúrcsoportja. A sike­res műsor után éjfél utánig táncoltak a fiatalok. _ DECEMBER 31-től ja­nuár 14-ig kéthetes „hideg ál­lásra” beszüntetik a munkát a Bélapátfalvi Cement- és Mész- mű bélkői kőbányájában. __ 40 SÜLDŐT vásároltak a lőrinci Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai. Az állatok le­szállítása már megtörtént, a férőhelyet már előre biztosí­tották a szövetkezet tagjai.- AZ ORSZÁG cukorgyá­rait az új évben 100 millió forinttal korszerűsítik. Jelen­tős felújítás lesz megyénk két cukorgyárában, a Hatvani és a Selypi Cukorgyárban is. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Uapkiadó Vállalat. % Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. relefon: 56-74. 56-78 Postafiók: 33. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. rerjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 11 Ft. Gyöngyösi mérleg ÍGY, ÉV VÉGÉN, minden üzem, vállalat és intézmény mérleget Készít, hogy megtud­ja: hogyan zárult az év, meny­nyi a nyereség, s rni a vesz­teség? Szükséges, hogy egy-egy vá­ros közösségénél is mérlegre tegyük: mit végeztünk, merre billen évi mérlegünk? Gyöngyösön gazdasági téren nincs szégyenkezni valónk. A város vezetősége a tanács ha­tározata alapján vásárolt egy kőzúzót, egy úthengert és egy billenős teherautót. Bár ez a beruházás sokba került, és pil­lanatnyilag hátrányos helyzet­be jutottunk, mert csak később jelentkezik majd kedvező ha­tása, mégis sok utat, járdát építettünk segítségükkel. A múlt rezsim ötven év alatt sem épített ennyit. Elkészült a 800 személyes szélesvásznú, szabadtéri mozi. Befejeztük a négyezer sze­mélyt befogadó szabadtéri színpad építését. Több mint hatezer méter járdát építettünk, illetve javí­tottunk meg. A megépített és megjavított utak hossza há­romezer méter. Átadtuk rendeltetésének a — szintén községfejlesztési alapból készült — emeletes orvosi rendelőt, amely két körzet betegellátását van hi­vatva szolgálni. Befejezés előtt áll a műem­lékszámba menő Orczy-kastély restaurálása, amely egyébként a Mátra Múzeummal, a Széché­nyi tudományos könyvtárral és szabadtéri színpaddal a vá­ros kulturális központja. Elkészült a város közepén a parkosított tér, Nemecz Jó­zsefnek, — városunk 19-es már­tírjának mellszobrával. Közvetlen átadás előtt áll az új, modern autóbuszmegálló. A FŐTÉREN már égnek, a város többi részén hamarosan kígyóinak a neonfények, hogy modem világítással lássák ál a várost. Ez bizony sok milliós telje­sítés! Nem is futotta volna az állami pénzből, úgy kellett megtoldani társadalmi mun­kával. Nem kevesebb, mint másfél millió volt ez a segít­ség. A sodró élet, az atomkor tempója gondolkozásra készte­ti a város népét. Több mint félezer ember tanul, képezi magát. Sokan az általános is­kola hetedik, nyolcadik osztá­lyát végzik, mások gimnázium és Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatán át igyekez­nek behatolni a tudományok labirintusába. Sokan vannak olyanok is, akik az egyetemek levelező tagozatán iparkodnak elsajátítani a legmagasabb fo­kú szakismereteket. Folyik a pártoktatás. Sok .n vesznek részt a népfront-t c- tatáson. Nagy közkedvelts« nek örvend a beindított „s: i- lők akadémiája”. A Gazdak r- ben és üzemekben a TIT ,s- meretterjesztő előadások foly­nak, de a könyvelői tanfolya­mat is sokan látogatják. Amit Széchenyi a reform­kor küszöbén meghirdetett, a „kiművelt emberfők sokasága” csak most valósulhat meg. Ez a nagy méretű és soxoldalú tanulási kedv, nagymértékben befolyásolta gazdasági ered­ményeinket is. Minden társa­dalmi rétegben terjed a fény, kezdenek látni az emberek, akik előtt a tudás tárházának egyre szélesebb kapui tárulnak fel. Ha valaki Gyöngyösre jön, hogy megfigyelje eredmé­nyeinket, ebből a szellemi életből vajmi keveset lát, pe­dig ez egyik alapvető pillére sikereinknek. HA VALAKI megfigyeli ipari tanulóink megváltozott életét, viselkedését, műveltsé­gét, az véleményt alkothat magának az itt végbemenő kul túrforradalomról. Az országban végbemenő er­kölcsi-világnézeti átalakulás­ról, klasszikus meghatározást resszuson: „Nem tudunk jól­lakni úgy, hogy mások éhez­zenek körülöttünk.” Gyöngyösre vonatkoztatva ez annyit jelent: a város határá­ban levő Mátra korlátlan mennyiségű követ adott uta- ink, járdáink megjavításához és megépítéséhez. De ez már nekünk nem elég! Szeretnénk adni Poroszlónak is, ahol fe­neketlen a sár. De szeretnénk adni a Jászságnak, a Kunság­nak és az egész országnak. Az Országos Tervhivatal most kezdte meg a vidéki vá­rosok és községek ipartelepí­tésének kidolgozását. Bizonyá­ra gondolnak a sáros alföldi falvakra, a tsz-községek utcái­ra, a bekötő utakra! Gondol­nak arra, hogy folytatni kell a falu és város közötti különb­ségek felszámolását, és meg­felelő mennyiségű beruházás­ról gondoskodnak majd a kő­bányák kibővítéséről, felszere­léseinek modernizálásával ;s törődnek. Ha minden kis falunak min­den utcáját kiköveznék, ne­künk még mindig nagyon sok kövünk maradna. És nem kel­lene érte külföldi valuta sem. GYÖNGYÖSÖN az év ele­jén tett nagymérvű beruházá­sok, a lakosság áldozatkészsé­ge és öntudata, a város veze­tőségének lelkiismeretes és ál­dozatos munkája lesz záloga annak, hogy az elkövetkezen­dő év még nagyobb sikerek­nek, még nagyobb eredmé­nyeknek lesz a boldog, új esz­tendeje. dr. Molnár Mihály adott Kádár elvtárs a kong­népfront-ti tkár EGRI VÖRÖS CSILLAG Szegény gazdagok (szélesvásznú) EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ali baba » GYÖNGYÖSI PUSKIN Bum a katona HATVANI KOSSUTH Kilenc élet HEVES Vakmerő szív PÉTERVÁSARA A harangok Rómába mentek FÜZESABONY Apák iskolája Egerben este 7 órakor: Hawai rózsája (bérletszünet) Gugyera viccet mesél Gugyera viccet mesél. Gugyera úgy tud viccet me­sélni, mint a ri- nocerosz balettoz- ni. Gugyera viccei rettenetesek és ré­giek, egykorúnk a barlangi ember sziklarajzaival, bár az' sincs kizárva, hogy Neand End­rét már ilyen vic­cekért bunkózta le Cromag Tóni. Es Gugyera megvan győződve arról, hogy az ö viccei olyanok, amelyek­től dőlni lehet és hasat fogni, hogy élőadása tele van sikkel, szellemmel, megelevenítő erő­vel, bájjal és hu­morral, vérbő gesztusokkal, meg miegyebekkel. Gugyerát utálom és lassan megutá­lok minden viccet is, mert állandóan arcom előtt lebeg Gugyera gugyera arca, állandóan hallom hangját, amelyhez képest egy kiszolgált lé­lekharang a bosto­ni szimfonikusok, s megőrjítenek hamleti gesztusai, amelyek csak ak­kor tennének bol­doggá, ha tenyeré­ben saját koponyá­ját tartaná. De ez a Gugyera olyan, mini a sáskajárás, egyszerűen nem lehet kikerülni, le­csap, letarol min­den nyugalmat, minden lelkibékét, minden belülről fakadó filozofikus humort... Ö, bol­dog kor, mikor az ember még csak tagolatlan hango­kat tudott töppedt száján kiejteni. De Gugyeráért az emberek is fe­lelősek. Mindenki megfogja a saját hasát, ha viccet hall tőle. úgy dő- ledeznek, mint vi­harban a nádszál, biztatják, lelkesí­tik, és biztosítják, hogy hozzá ha­sonló vicctalentum egy évezredben, ha egy akad, de az is biztos az ősapja volt, akitől örököl­te ezt az izét... Engem is leál­lít tegnap, amint sűrű gyomorrontá­sommal igyekez­tem békés tájak felé, leállít és már mondja is: — Hahó, de jú, hogy látom, kar­tár skám... Jaj, de jó... Olyan viccem van, de olyan. Ide figyeljen, két híd beszélget és az egyik kérdi a má­siktól. hogy vagy, kiskomám... Mire a másik azt mond­ja, hagyjad, kisko­mám, nincs egy pillérem se... Jó, mi? Na, van egy másik... ...és én fogom a a hasam és dőlök, mint szélvészben a. nádszál, mert igaz, hogy ronda egy utolsó alak ez a Gugyera, dehát tiszteld főnököd, hogy hosszú életű lehessél a földön... Sürgősen ledobom magam a földre, s ott fetrengek ne­vetőgörcsben, — amely lehet, hogy nem is nevető, mindegy, hadd lás­sa, rám mindig, mindenben számít­hat... (egri) 4 léglökéses repülőgépek védelmében Hangmérésekkel megállapí­tották, hogy a léglökéses repü­lőgép semmivel sem okoz na­gyobb zajt mint a hagyomá­nyos légcsavaros gép. Az em­beri fül csak a léglökéses mo­tor okozta zaj magasabb frek­venciája miatt érzi ezt a han­got kellemetlenebbnek. Hozzá­járul ehhez az is, hogy a lég­lökéses gépek zaja, rendkívüli sebességük miatt váratlanul éri fülünket. Ebből következik, hogy nem mindig az dönti eí egy zaj nagyságát, hogy meny­nyi a fon-száma; Karácsondi színjátszók jártak karácsonykor Visontán Karácsony „harmadik nap­ján”, vasárnap Visontán szere­ptelt a karácsondi művelődési otthon színjátszó csoportja. A Százszor szép szerelem című háromfelvonásos zenés, táncos vígjátékot mutatták be az itt lakóknak, és az előadás végén Dán Gyula, a karácsondi mű­velődési otthon vezetője, a színjátszó csoport „atyja” el­mondta, hogy közel egy esz­tendeje vendégeskedtek utol­jára Visontán. A Százszor szép szerelem visontai előadása a negyvenedik volt és ezután még tíz községben mutatják be ezt a darabot a karácsondi színjátszók. A sorozatos szereplések mel­lett a karácsondiak már új műsorra készülődnek. Legkö­zelebbi bemutatójuk a Hon­vágy című színmű lesz. (Murcsányi) Az év utolsó napjaiban fel­kerestük Vadász Károly elv­társat, az Országos Takarék- pénztár Heves megyei fiókjá­nak igazgatóját s kértük, nyi­latkozzék lapunk olvasóinak az Országos Takarékpénztár He­ves megyei fiókjának 1959. évi munkájáról s jövő évi terveik­86 öttalálatos lottó ... vagy még ennél is nagyobb összeg a megye takarékbetétállománya ről. A Heves megyei fiók igaz­gatója kérésünkre a követke­zőket mondotta: A takarékpénztárnak igen sokrétű és szerteágazó a mun­katerülete. Egyik feladatunk a takarékoskodással függ össze. Az utóbbi években ezen a te­rületen nagyon szép eredmé­nyeket értünk el. Egyre emel­kedik az életszínvonal, s a la­kosság, a békés jövőre gon­dolva, mind nagyobb és na­gyobb összegeket helyez el ta­karékbetétkönyvbe. A fizetési napokon a fizetésből és bérből élő dolgozók tömegesen hozzák be kisebb-nagyobb összegű megtakarított forintjaikat a betétkönyveikbe. A falusi lakosság a felsza­badulás után még sokáig tartóz­kodott attól, hogy pénzét taka­rékbetétkönyvbe helyezze el, de ma már a parasztság is be­látja, hogy pénzének ez a leg­jobb helye és számítanak a ka­matokra is. Jellemző példa er­re, hogy az ősz folyamán az új termelőszövetkezeti tagok több mint kétmillió forintot he­lyeztek el betétben a takarék- pénztár Heves megyei fiókjai­nál. A lakosság bizalmát, s vele együtt az életszínvonal emelke­dését is mutatják a következő adatok: 1955-ben Heves me­gyében 3600 betétkönyvben csupán 850 000 forint volt, 1956 decemberében 22 000 betét­könyvben 8 300 000, míg nap­jainkban 40 000 betétkönyvben 86 millió forintot helyeztek él a megye lakói. Sok mindent elárul az az adat is, mely azt mutatja, hogy 1951-ben egy Heves megyei lakosra 2,60 fo­rint, míg 1959-ben 270 forint betét jutott. A nyereségrészesedésekből például a dolgozók 6 700 000 forintot, a bányászok hűségju­talmukból 6 800 000 forintot helyeztek el a takarékban. A vállalatoknál működő KST-kben (Kölcsönös < Segítő Takarékpénztár) megyénkben 11 000 dolgozó takarékoskodik évről évre magasabb összegek­kel. Jelenleg havonta 1 000 000 forintot fizetnek be a KST-k, és több mint hatezren vették igénybe a KST-kölcsönöket. Jelentős összeget tesz ki a diákság takarékbetét állomá­nya is. Megyénkben körülbelül 45 000 tanuló gyűjti forintjait a nyári táborozásokra, kerék­párra, sportfelszerelésekre, s egyéb hasznos dolgokra. Ebben az esztendőben ezek a gyere­kek több mint két és félmillió forintot gyűjtöttek össze és ez­zel megkímélték szüleiket az egyszerre esedékes nagyobb ki­adásoktól. Ezek a diákok, akik már most, az iskola padjaiban megszokják a takarékosságot, ha felnőnek, nagy hasznát ve­szik majd takarékos életmód­juknak. A takarékpénztár másik igen fontos üzletága a különböző hitelek folyósítása. Az év folyamán a megyében több mint ezer családi ház építéséhez nyújtottunk állami támogatást, 34 millió forint összeggel. Ezek az emberek né­hány esztendővel ezelőtt még nem gondoltak arra, hogy rö­vid idő alatt saját házukban laknak családjaikkal. Nagy segítséget jelenítenek a lakosság részére az áruvásár­lási kölcsönök is. Közel hétez­ren vették igénybe ezt az álla­mi segítséget és 13 500 000 fo­rintot kaptak kölcsön az ál­lamtól különböző vásárlásokra. Ezt az összeget 6, 8, 10, vagy 12 hónap alatt fizethetik vissza. Az első félévben főleg rádióra, mosógépekre s motorkerékpár- vásárlásra kértek, az utóbbi hónapokban pedig kályhákra, varrógépekre, magnetofonokra, fényképezőgépekre, s ágyne­műk vásárlására adtunk köl­csönöket. Petőfibányán nagyon sok te­levíziós készülék vásárlására vették igénybe az állami hitelt. Gépjármű vásárlásához is ad­tunk segítséget, közel egymil­lió forintot fizettünk ki a me­gyében gépjárművásárlási hi­telre is. Folyósítottunk még hiteleket tsz-tagok részére háztáji állat­vásárlásokra. ezenkívül adtunk mésztermelői, kisipari és kis­kereskedői hiteleket is. Igyekeztünk segíteni a lakás­hiány enyhítésén is, ezért ez évben az egri Egészségház ut­cában egy kilenc lakásos kor­szerű öröklakást építettünk. A lakásokat még befejezés előtt értékesítettük, mégpedig igen előnyös formában. A vételár húsz-harminc százalékát kellett csupán befizetni, míg a többi összeget huszonöt év alatt té­rítik vissza az államnak. Az öröklakásépítési akció tehát igen előnyös a lakosság részé­re, ezért a további igények ki­elégítésére tervbe vettük Eger­ben és Gyöngyösön az örök­lakások építését. Nagyon nagy az érdeklődés a személyi hitelek iránt is. Az év folyamán több mint két­millió forintot folyósítottunk betétes ügyfeleink részére. Eb­ben a kölcsönfajtában ugyanis csak azok részesülhetnek, akik­nek az OTP-nél, vagy a pos­tánál takarékbetétkönyvük van. Igen népszerű üzletága a ta­karékpénztárnak a totó- és lot­tószelvények értékesítése. A ki­lenc OTP-fiókon kívül négy totó—lottó-iroda, háromszáz­húsz albizományos és vala­mennyi postahivatal foglalko­zik ezzel a munkával. A totózás és lottózás nagyon népszerű a megyében. Egerben például minden ezer lakosra hetenként átlag 537 szelvény jut. Nemcsak a szelvényvásárlás jelentős Heves megyében, ha­nem a szerencse is el-elláto- gat me énk lakóihoz. Az év folyamán sok ezer két- és há- romtalálatos rvereményen kí­vül kifizettünk négy 12 talála- tos totó- és 43 négytalálatos lottónyereményt, összesen 4 millió forint értékben. Ezen-, kívül sokan nyertek a tárgy­nyeremény-sorso'-y—'--ói is. A napokban készült el Mikófal- ván Sike D. József lottónyere­ménye, egy kétszobás, fürdő­szobás, modern családi ház. Az elmúlt napokban nyert egy egri lottózó Moszkvics "feze­mé] ygépkocsit, többen motor- kerékpárt, televíziót és több­ezer forintos vásárlási utalvá­nyokat nyertek. ,.z 1959-es esztendőben tehát megnőtt a takarékpénztár for­galma, s az elkövetkezendő esztendőben még tovább akar­juk növelni azt. Emelni akar­juk a takarékbetétállományt, s ezzel Dárhuzamosan még tebb segítséget, még több hitelt akarunk adni a lakosságnak. A lakáshiány további enyhí­tését szolgálva, a takarékpénz­tár végzi az emeletráépítések pénzügyi támogatását is. Je­lenleg Egerben négy helyen végzik az emeletráépíté, '—-in­kái atait, s így huszonhat lakás készül majd el rövidesen. 1960- ra már ötven igénylő fizette be részletét az újabb emelet- ráépítési akcióra. A takarékpénztár feladata a házhely eV ' ■'-—ütése is. Az elmúlt évben közel 300 ház­helyet adtunk el a megye te­rületén. Ezzel a munkával foglalkozni kívánunk a követ­kező esztendőben is és felada­tunk lesz a kisebb államosított házak értékesítése is. A házak iránt igen nagy érdeklődés mu­tatkozik. Elsősorban természe­tesen a bentlakók részéről. Ez a vásárlás is előnyös lesz a lakosság számára, hiszen a vevő a megállapított árnak csupán tíz százalékát fizeti ki készpénzben, míg a hátralevő összeget 25 év alatt havi ösz- szegekben törleszti. Az új munkaterületeken kí­vül természetesen 1960-ban is építkezési kölcsönökkel, sze­mélyi, és áruvásárlási hitelek­kel is rendelkezésére állunk ügyfeleinknek. Terveink között szerepel Bélapátfalván egy új fiók megnyitása és remélhető­leg megoldást nyer régi prob­lémánk is: beköltözhetünk új helyiségünkbe, a Textilnagy- keresfcedelmi Vállalat jelenlegi épületébe — fejezte be nyilat­kozatát Vadász Károly elv­társ.

Next

/
Thumbnails
Contents