Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

1959. december 30., szerda nepüjsag s Nyolcmillió forintos munkát végez el 1960-ban a péfsrasári községfejlesztési brigád A PÄRT KÖZPONTI Veze- re tőségének határozatára, 1949- től minden évben a városok, községek községfejlesztési ter­vet készítenek. E tervek alap­ján alakítják, szépítik a taná­csok vezetésével a községek arculatát. Az elmúlt tíz év hozott is Szép eredményeket. Megyénk városaiban, községeiben új utak. hidak, közületi épületek, kultúrházak épültek, éppen e tervek alapján a lakosság nagyarányú hozzájárulásával. Lapunkban mi is beszámol­tunk és beszámolunk arról, hogy hol, melyik községben, mit építenek. Természetesen több esetben objektív akadá­lyok miatt (anyag-, munkaerő- hiány) az előre tervezett köz­ségfejlesztési feladatot nem tudták teljesíteni. Éppen e tervek elősegítésé­ért alakult meg a Pétervásári Járási Tanács augusztusi ta­nácsülésének határozatára egy községfejlesztési brigád. Az el­múlt öt hónap alatt ez a bri­gád igét sokat és szép ered­ményt ért el. Felkerestük Forgács Miklóst, a brigád vezetőjét, tájékoz­tasson bennünket eddigi mun­kájukról. jövő évi terveikről. Mint megtudtuk, a pétervásári járás volt az, ahol a közsé­gek az éves községfejlesztési tervüket csak részben tudták teljesíteni, éppen a korábban említett objektív akadályok miatt. Az 1958-as esztendőben 74 százalékban, és 1959 júliu­sáig mindössze 25 százalékban álltak e terv teljesítésével, s jelen'tag már arról számolhat­nak be, hogy még november hónapban teljesítették a já­rásban a közséefejleszíésá tér­AZ AUGUSZTUSBAN meg­alakult hattagú brigád az első időkben sok nehézséggel küzdött. A községek 240 ezer forintot adtak össze, hogy a brigád megkezdhesse munká­Cikkünk nyomán Lapunk december 29-i szá­mában „Nyújtott ünnep volt az egri fürdőben!” címmel cik­ket közöltünk, amelyben kifo­gásoltuk az Egri Gőzfürdő nyitvatartási idejének beosz­tását. A fürdő vezetősége értesítet­te szerkesztőségünket, hogy a dolgozók kívánságára csütörtö­kön — az eddigi szokástól elté­rően — egész nap reggel 8-tól este 6-ig, szombaton ugyancsak reggel 8-tól este 6-ig és vasár­nap reggel 7-től fél 1-ig nyitva tart. ját, amely hónapról hónapra mind létszámilag, mind pedig a megbízások növekedésével egyre jobb eredményeket ért el. Kü’önösen nagy probléma volt az anyag. Helyi anyagokra volt szükségük, amelyeket elő­ször fel kellett kutatniok a községekben. Sikerült a bri­gádnak két kőbányát is nyitni Sírokban és Recsken. A siroki kőbányában főleg ér ítőköve- ket, a recskiben pedig útbur­koló követ termelnek. A recs­ki kőbányánál már kőzúzó is van, s jelenleg 500 köbméter anyag vár elszállításra, hogy a briaád tagjai a tavasszal megkezdhessék az útburkolást. Megtudtuk még Forgács Mik­lóstól azt is, hogy a jövő évben egy 14 tonnás Diesel-hengert és és egy három és féltonnás bil­lenő gépkocsit is kapnak mun­kájuk megkönnyítésére. Az öthónapos munkájukat értékelve, megállapítható, hogy a hat létszámról 70-re emelke­dett brigád jó munkát vég­zett, A járás községiéiben ösz- szesen körülbelül S00 folyómé­ter utat javítottak meg, ezen­kívül több közületi épületet tataroztak. Bükkszéken orvosi és tanácsadó épületet építet­tek, Erdőkövesden, Bükkszent- erzsébeten renoválták a kul- túrházat, Szederkénypusztán pedig teljesen Új kultúrházat építettek. Kisfüzesen két híd épült e brigád munkájával. A JÖVŐ ÉVI terveikről ér­deklődve, megtudtuk, hogy mintegy nyolcmillió forintos megbízásuk lesz, amely mun­kák elvégzésével a községek is tudják terveiket teljesíte­ni. Elsőrendű célja a brigád­nak az, hogy a határidős mun­kákat időre elvégezzék és a munka mellett a gépesítés nö­velésével állandóan csökkent­sék az önköltséget. Nem kis prob’éma az sem, hogy egy- egy községben általában kis­méretű munkák vannak (20— 30 ezer forint). Ezáltal a bri­gád tagjai több esetben 10— 15 helyen dolgoznak a járás­ban. így a szétforgácsolódás megnehezíti az ellenőrzést. Azonban ez is megoldódik az­zal, hogy a jövő évben egy fő­könyvelő, műszaki vezető és adminisztrátor kezd munká­hoz. A jövő évben még nagyobb gondot fordítanak a szakem­berek beállítására. Lesz a bri­gádban asztalos, villanyszerelő, szobafestő szakmunkás is. Ez­által a brigád egy épü’et épí­tésénél teljes munkát tud vé­gezni. A munkások fizetéséről érdeklődve, megtudtuk, hogv álta’ában a szakmunkások 1800 forintot, a betanított munkások 2500, a segédmunkások 1200 forintot keresnek. Természe­tesen folyamatos és több mun­ka esetén a fizetés is ennek arányában nő. HELYES VOLT ennek a bri­gádnak a létrehozása, mint az eddigiek is mutatják, nagy se­gítséget tud nyújtani a köz­ségi tanácsoknak terveik telje­sítésében, amelyen keresztül meggyorsul a járásban az utak. hidak építése, a községek új arculatának kialakítása. Bár még fiatal a brigád, de remél­jük. hogy az új év végére hasonló, s még szebb eredmé­nyekről számolhatunk majd be. Kiss Béla Bélapátfalván jártunk : Megkezdődött a nagyjavítás és korszerűsítés a cementgyárban A BÉLKÖ sziklás hegy­oldalának ki­robbantott, mély „sebhelyeit” ólomszínű, lomha felhők ta­karják. A hatalmas hegyóriás deres fejét büszkén veti az égre és rá sem hederít a lábá­nál dohogó gyárra. Az este még messzi jár és műsZakVál- tás sincs, mégis leálltak a drótkötélpálya rozsdás csilléi. A gyár főmérnöke arról tájé­koztat bennünket, hogy most nagyjavításra állt le a cement­üzem kétharmada, a klinker- üzem két nagy kemencéjében és a cementcsogalóban teljes nagyjavítás folyik. Lakatosok, villanyszerelők, esztergályosok és kazángépészek egész hada veszi kezelésbe a gépeket, mal­mokat és kazánokat. Szétsze- re’nek és tüzetesen megvizsgál­nak minden alkatrészt, hogy a rejtett hibákat és az alattomos belső kopásokat is felfedezzék A Loesche-malomnál Pocik Imre brigádja, a nyers oldali brigádnál Ferenc Gábor cso­portja. amott a kemence bri­gád szorgoskodik, hogy ideié­ben elvégzett, alapos munkával megakadályozzák a jövő évi üzemzavarokat és betervezett, ésszerű munkával megelőzzék a nagyobb bajt és rongálódáso­kat. ala­posan EZT A MUNKÁT elő kell készíteni és szervezet­ten kell végezni. Még így is kellemetlen meglepetések érhe­tik az embert. Mert ki számí­tott volna rá, hogy egy év alatt cÁ Lyukas pjj.lóo-e.1'­A szomszédban be­szélte két öreg ember, nem is beszéd volt az, inkább emlékezés. Lassan, pusmogva szóltak, mintha nem akarták volna meg­zavarni a szobára ült csend halk neszezését. A fogak között szűr­ték a szót, s közben jókora füstöt bodorí- tottak elő a pipából — Ihun van e, ez a pulóver vót •— húzza ki a kabát alá gyömö­szölt téli holmit az öreg István bácsi. — A lyukat mán be- fótta az asszony, de a cérna szinirűl lehet látni még. Mutatja a színeha- gyott szövetdarabot, mintha valamilyen ereklyét őrizne évek óta a kabátja alatt. — Csendes gyerek vöt. Itt üldögélt, ami­kor nem vigyázta az udvaron felállított ágyút — mormol a bajusza alatt először érthetetlen szavakat az öreg. — A háborúba, ak­kor, igen, negyvenöt­ben. Szovjet katonák kvártélyoztak nálunk is, köztük vót a Mitya is, olyan idős lehetett, mint az én Jóskám, huszonegy éves. Már gagyarászott valamit magyarul, nehezen ér­tettem, amikor mond­ta, hogy — nekem van te nagyapám. tJgy is hívott: papa. — Két hétig vótak itt. Felderítésre men­tek, mindnyájan visz- szagyöttek, csak ő nem, a Mitya, őt az ölükben hozták. — Hidegbe hozták, december vót. Ott di­deregtem mellette, még élt -r kicsit megáll az öreg, mint­ha pihenne, pedig az emlékekkel birkózik. Nagyfiát vitte el a há­ború, árván, egyedül maradtak, mint a kisujjam. — Papának vinni én melegruhát, Uk­rajnába — így mu­tatta ezt a pulóvert. Mikor átadta, még meleg vót a keze, rám nézett és a szeme sarkában két könny­csepp jelent meg. Az­óta mán a tizenötödik telet taposom, de ilyenkor mindig eszembe jut, decem­berbe, az év utolsó napjaiba. Szegény Mi­tya... (—ács) tönkremennek a hegybontó ba- ger motorjai. Erre csak akkor döbbentek rá, amikor a napok­ban szétszerelték. A TMK anyagmegrendeléséből az idén valahogy kimaradt egy mész- üzemi golyóscsapágy és most sok szaladgálást és bosszúságot okoz annak pótlása. Egyes al­katrészeket és Csavarokat nem tudnak beszerezni, tehát házi­lag kénytelenek azt gyártani. A legtöbb fejtörést az örlőgolyó. a dömper-fogaskerekek és a go­lyóscsapágyak beszerzése okozza. Egyszóval, munka és bosszúság akad az év utolsó napjaira is bőven. A nagyjavításokkal egyidejű­leg végzik a korszerűsítéseket. Nagy szükség van erre. mert ha nincsenek is rossz állapot­ban a gépek, de meglehetősen elavultak és drágán üzemelnek A korszerűtlen hajtóműveket — a régi szíjmeghajtást —. ki­cserélik. egyedi hajtóműveket építenek be. modern, sebesség- váltó szerkezettel. A cementgyár műszaki kol­lektívája nagyszabású korsze­rűsítési programot dolgozott ki Ennek következtében sok nehéz munkafolyamatot gépesítenek és lényegesen olcsóbbá teszik a termelést. A tervek elkészül­tek. a bélapá+falviak most már nagyon várják a sokmilliós be­ruházások és az import anya­gok biztosítását. A CEMENTGYÁRIAK gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkeznek a nagyjavítás és a korszerűsítés egybekapcsolásá­nak fontosságáról és előnyeiről Tavaly a cementcsomagoló nagyjavítása közben az egyik egység korszerűsítését sikerrel oldották meg és a másik egység nagyjavítása közben most fo­lyik a korszerűsítés. Ered­mény: biztonságosabb üzemel­tess és 20—25 százalékos vil. lamosenergia-megtakarítás. A munkálatok kezdeményezése és a tervek elkészítése Dobrányi László mérnök szaktudásáról tanúskodik. A szénőrlőberendezés hosszú éveken át nehézkesen műkö­dött, rendkívül rossz volt a gé­pek kihasználása és nem tud­tak elegendő őrölt szenet biz­tosítani az üzemnek. A műsza­kiak vezetésével a Loesche karbantartó lakatosok és he­gesztők hosszú kísérletezés és szívós munkája nyomán lé­nyeges újítás született a gyár­ban. A görgők és őrlőtányé- rok élettartamát elektróda fel­hegesztés útján háromszorosá­ra emelték. Az újítás eredmé­nyeként 1959-ben őröltszén-hi- ány miatt egy percig sem állt a gyár. az üzemrész teljesítmé­nyét megduplázták és az utó­kalkuláció közel 300 ezer forin­tos megtakarítást igazol. Elkészítették az 1960. évi mű­szaki fejlesztési terveket is. A gyár igénye 700 000 forint, a felújítások összege pedig meg­haladja a 13 millió forintot. A BÉLAPÁTFALVI Cement- és Mészmű 1959-ben többet termelt, mint fennállása óta bármikor és az 1960. évi terv előirányzatai még ezt is lóval meghaladják. Az egyre növekvő feladatoknak csak úgy tudnak megfelelni, ha rendben tartják és óvják a gépeket, ha nagy súlyt helyeznek a nagy­javításokra és ezzel egyidejűleg a korszerűsítésekre egyaránt. A cementgyárban látottak azt pél­dázzák, hoav a munkások és a műszakiak összefogásával gyor­san haladhatunk előre, és a bélapátfalviak máris nagy lép­tekkel menetelnek a kijelölt úton. FAZEKAS LÄSZLÖ ^ímMelö,z^dke2dtl!&t^ VISZNEK Elkészült a viszneki Béke Termelőszövetkezet új, száz férőhelyes istállója. Már meg­történt a műszaki átadás, s az ünnepek után a szövetkezet ve­zetősége megtárgyalta, hogy napokon belül be kell fejezni az istálló benépesítését. Ennek érdekében már megkezdték munkájukat a felvásárló bri­gádok, amelynek tagjai a már felleltározott állatok átvevését végzik. Még a napokban 84 te­ai.iiHiiiiiiiiiiiiii(iiiiiii!tiiiiiiiHit]iiiR!iii:iiiR[iiniiikiiiiiiui!iiiiii!iuatiifiiiii]ii[iiuaiiiiiaiiiiia!i»iiiiiiii«niiiiiii,.iaiiii:i]ifiiiiiiiia!iiiiiiiai[iiii!ii!i« ikiiRiiRiiiiiiiiiiiiiiiiwiiiiaiiaiiaiiRiiaiiRiiiiiRiiauRiianafiRiikiiBiiRiiBiiaiiRiiRitaiiaiiaiiRiiiiiiiiRiiRNa'iaiiaiikiiiiiaiiaiiRiiaiiRitaiiiiik (Tudósítónktól.) POSZTÓS IMRE, a porosz­lói Üj Élet Termelőszövetke­zet elnöke alaposan megfázott. Reggel, amikor a hízókat vit­ték az átadásra, még kutya baja sem volt, de egész nap úgy átjárta testét a metsző, hűvös szél, hogy most már alig lézeng. Kis lakásában há­nyát fekve kucorodik össze az ágyán, szinte szedi magába a szoba jóleső melegét. S amíg a nagylánya a patikában jár gyógyszerért, addig a felesége serényen szűri le a jó, finom húslevest, ami majd ismét éle­tet ver az emberbe. Az elnök lakása kicsiny, méghozzá elég régi, zsúpfede- les épület, az ablakon alig két tenyérnyi szűk résen halvá­nyan szűrődik be a téli dél­utánok ólamszürke napvilága. Nehezen indul a beszélgetés, hisz Posztós bácsi fáradt és úgy tűnik mintha a szoba fél­homálya is álmosítóan ráülne a bennelevők agyára és nyel­vére, mintha egy kissé meg­bénítaná az emberben a cse­lekvést és az akaratot. De ez csak a látszat. Az idős elnök legényesen felül az ágyban, szenvedéllyel beszél és magya­ráz, frissen kergetik egymást a gondolatai, amint az ő éle­tükről, a közösség dolgairól magyaráz. — Hallottuk, Imre bátyám, hogy igen nagy fába vágták a fejszéjüket, elterjedt a kire annak, hogy ez a szövetkezet milyen nagy beruházásokat visz véghez a közeljövőben. — — így igaz, szó szerint — feleli Posztós Imre — mert minden okunk megvan rá, hogy így cselekedjünk. Hogy miért? Rögtön elmondom. Jf «V ••• rr 9 v r r j • y Akik a jövőjüket építik MAR A HARMADIK esz­tendeje, hogy együtt gazdál­kodunk de idáig még csak I-es típusú szövetkezetben él­tünk és dolgoztunk. Igaz, sok jót és szép eredményeket ho­zott a három esztendő, de még­is rá kellett jönnünk arra, hogy most is csak ott va­gyunk, ahonnan elindultunk. Nem tudunk ötről hatra ha­ladni, nem volt egy fia jószá­gunk, vagy egy árva gépünk sem, amit magáénak mondha­tott volna a közösség. Tavasz- szal már világosan láttuk, csak a fejlettebb gazdálkodási for­ma hozhat komoly előrehala­dást így 107 család, másfélezer hold jó poroszlói televényföl- dön látott hozzá a közös mun­kához. A nyár folyamán bizto­sították a közös jószág takar­mányellátását, egybeszántot­ták a tarlót, elvetették a jövő évi kenyémekvalót, kezdik ki­alakítani a közös joszágállo- mányt. A kezdeti nehézségek igaz, itt sem maradtak el, sőt még ma is bőven van gond és tennivaló. Kevés a férőhely. A legeltetési bizottságtól kapott istállóban csak a 170 juhot és nyolc lovat tudtak összeszorí­tani. A többi ló 01 áh Ká­roly szövetkezeti tag istálló­jában van. A 27 szarvasmarha két másik tag istállójában nyert elhelyezést, szintén szükségmegoldás. I A szövetkezet tagjai előre­látó. okos emberek, mindany- nyian jó gazdálkodók. Azt is jól tudják, hogy ilyen szük­ségmegoldásokkal nem lehet tartós eredményeket elérni, és kell a beruházásokra. El is ké­szült a terv, több mint másfél- millió forint értékben sok új épület, gép és egyéb létesít­mény gazdagítja majd az Űj Élet Tsz közösségét. A KŐVETKEZŐ gazdasági évben hitelt kapnak egy 50 férőhelyes, magtárpadlásos is­tálló építésére. Nem messze hozzá 300 férőhelyes juhho- dály épül, valamint 20 férőhe­lyes sertésfiaztató és 50 férő­helyes sertéshizlaló. A fiazta- tó, a nyári szállások és do­hánypajta építését saját ere­jükből, a helyben is fellelhető építőanyagokból akarják elké­szíteni a szövetkezet tagjai. Az ügyesség és leleményesség minden bizonnyal nagy hasz­nukra válik. A szövetkezet vezetősége igen jó tervet eszelt ki a köz­ponti helyiségük kiépítésére. Ezek szerint megvásárolnak egy lakást, ebben lesz a köz­ponti irodájuk és a magtárt az udvarán építik fel, a 10 hold dohány termését befogadó paj­tát. Ennek az istállójában he­lyezik el a fejősöket, mellette lesz a sertéshizlalda és végül az épület egyik kis kamrájá­ban dolgozik a 25 kalapácsos daráló. Nemcsak új épületekkel, ha­nem új gépekkel is gyarap­szik majd az Űj Élet Tsz gazdasága. Hiteligénylést ad­tak be egy Zetor vásárlására, a közeljövőben szerzik be a daráló gépi berendezéseit, vá­sárolnak két 24 soros vetőgé- pet, egy fűkaszát, ezenkívül mázsát, morzsológépet és még több mezőgazdasági kisgépet, felszerelést. EDDIG A FELSOROLÁS a jövő évi beruházás legfonto­sabb adataiból. A teljesség kedvéért el kell még mondani azt is, hogy a sok-sok létesít­mény nem öncélú, minden do­lognak megvan a maga értel­me és rendeltetése. Mindenek­előtt szükség van az istállókra, mert a tervek szerint 2C0-ra fejlesztik a szarvasmarhaállo­mányt. A fiaztatót azért épí­tik, mert a tagság háztáji ál­lományából kiválogatják a fajtatiszta fehér hússertéseket, és ezeket itt továbbtenyésztik. A hizlaldában rendszeressé akarják termi a szerződéses hizlalást és évenként kétszer, májusban és decemberben 50- 50 hízott sertést akarnak el­szállítani. A szövetkezet jelenleg öt holdon foglalkozik dohányter­meléssel, de ha a pajta fel­épül. azonnal 10 holdra kötnek szerződést. A juhállományt csaknem a duplájára növelik, mihelyt elkészül a új hodály. Ezt újabb hitel igénybevételé­vel oldják meg. Igen sokat le­hetne még beszélni a gépvá­sárlások előnyeiről. — Ha sa­ját gépünk van, — mondja az elnök —, akkor vesszük igény­be, amikor akarjuk. Az idén a gépállomás 96 százalékig végezte el nekünk az őszi mélyszántást, de elő­fordult az is, hogy a sürgős munkák idején két hétig nem tudott gépet adni. Ha saját gé­pünk lett volna, minden mun­kát elvégeztünk volna, s emel­lett 70 holdnyi területre is ki­szállíthattuk volna az istálló­trágyát. — Még egy példát a fűkasza hasznáról. Van a szö­vetkezetnek 365 hold haszáló- ja a Tisza árterületében. Jó kaszás embernek kell lenni, aki egy nap egy holdat levág. Ez azt jelenti, hogy tíz embe­rünk 36 napig járhatna ki ka­szálni. Evenként kétszeri ka­szálásnál 730 munkanapot je­lent. nem beszélve még a ne­héz fizikai munkával járó fá­radságról. A kaszálógép mind­ezt néhány hét alatt, em­beri erőkifejtés nélkül elvégzi. — Ugye, most már érthető — mondja Imre bácsi — miért ragaszkodunk mi a gépekhez, miért vágtunk neki bátran a sok beruházásnak. Megtérül annak a haszna, jó helyre befektetett tőke lesz nálunk minden fillér. Tudja, az em­ber úgy van vele, hogy mindig jobbat és jobbat akar, mindig többre akar haladni és jutni, mint az elődei, többet, szebbet, jobbat és tökéletesebbet akar annál, ami a jelenben van. őszintén és aranyigazság­ként hangzanak Posztós Imre szavai. Beszélgetés közben az esti félhomályban kitekintek az ablakon. A régi ház udva­rán hatalmas kőrakás magas- lik, erős terméskő, s ha nem mondják is, tudom, ez lesz az új ház alapja. Erős. szilárd alap, amelyre máris rá lehet | képzelni a modern, tágas, új j lakóházat. Posztós Imre jö- ; vendőbeli otthonát. És ezek- j után még inkább igaznak ér-! zem az Új Élet elnökének sza- j vait, minden elgondolását, i Társaival együtt az új élet i építésének híve, a biztatóan j szép, boldogabb jövő embere 5, j henet és 26 növendékmarhát vásárolnak meg az új belépők­től a felvásárló brigád tagjai. HALMAJUGRA Halmajugrán igen nagy nép­szerűségnek örvend a termelő- szövetkezet tagjai között az ezüstkalászos tanfolyam. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel két tanfolyamot is szer­veztek. az alvégen Mezei Antal, a Béke Tsz agronómusa, a fel­végen Bordás Béla, a járási ta­nács főagronómusa vezeti az ^ezüstkalászos tanfolyamot. Az ^előadások anyagát képekkel, lesetenként vetítésekkel teszik |szemléltetőbbé az előadók. BOCONÄD I Az Idén jelentősen megnöve- fkedett boconádi Petőfi Terme- |lőszövetkezet a jövő évben több ?új épület készítésével növeli jtközös állományának férőhely- fszámát. Az elkészített tervek­ében szerepel egy 48 férőhelyes |tehénistálló, egy 1000 férőhe­lyes baromfiól, s egy 20 férő- |helyes sertésfiaztató. A szövet­ékezet tagsága úgy határozott |hogy áz építkezés munkáit nem ^építőipari vállalattal végezteti fel, hanem saját építőbrigád- |iukkal készíttetik el az új épü­lteteket. HEVESI JÄRÄS I A hevesi járás termelőszövet­ékezetei nagy gondot fordítanak |a talajerő utánpótlására, s éezért az ősz folyamán jelentős |mennyiségű műtrágyát hasz- énáltak fel. A tavalyi műtrá- igyázással elért kiváló eredmé- |nyek hatására az idén növelték |a műtrágyázott területek szá­lmát. s 41 810 katasztrális hol- |don szórtak ki szuoerfoszfátot fés kálisót. Az istállótrágyázott |ferület meghaladja a 3200 ka- §tasztrális holdat s így már na- |gvobb bizalommal várhatják a |iövő évi termést. Hatvan város anvakönvvéből i Születtek: Dávid Mária, Tasi Gé* ?za, Zsólyomi István, Kristyán Jó- szsef, Rajna Erzsébet, Kontra Jó- ?zsef, Kiss Tünde. Rideg Sándor; ^Kovács Ágnes, Sós Emerencia. = Házasságot kötöttek: Szalmás! ^György Ferenc—Suba Katalin. I Meghaltak: Svába József, Nagy iVerona, özv. Molnár Józsefné (Po* ■lyák Anna.) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents