Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
2 NEPCJSAu 195ÍI. december 3., csütörtök Apró Antal elvlárs felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) meg az egyébként is magas, 1957-es évi forgalmat. A hároméves terv ugyanis csak 13 százalékos növekedést irányzott elő az 1960-as évre. A fogyasztás ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jóléte, élet- színvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. Emiatt egyik vagy másik áruféleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható. Rámutatott Apró elvtárs. hogy a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkek felé fordult. Ez évben például négy- milliárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárolt, mint 1937-ben. A bútorigények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 56 százalékkal vásárolnak többet, mint 1957-ben. Az sem érdektelen, hogy amíg 1956. előtt személy- gépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni, addig az 1957—59- es években mintegy 7000 gépkocsit vásároltak magánszemélyek. Sikeres erőfeszítések A lakosság most már a mindennapi életet megkönnyítő iparcikkekből szeretne minél többet és jobbat' vásárolni. Ezért köteleztük a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új iparcikk hazai termelését kezdjék el, más keresett iparcikkekből pedig importtal biztosítottuk a szükségleteket. A legutóbbi három évben több mint négymilliárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépeket, számos más új háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — a többi között közel 300 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1960-ban pedig 70 000 televíziós készüléket vagy ennél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt is meg kell említenünk, hogy jelenleg Pécsett. Miskolcon már működik a televíziós közvetítő állomás. Előreláthatólag még ez évben befejeződik a szentesi, a soproni és a tokaji reléállomás építése és ezzel lényegében biztosítva lesz, hogy az egész ország területén élvezhető legyen a budapesti televíziós adó műsora. 1958-ban a munkások és az alkalmazottak — egy főre számítva —. több mint kétszer annyit költöttek nagyobb értékű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogyasztása is. Jelentős erőfeszítéseket teltünk az elmúlt három évben a lakáshiány enyhítésére is. A párt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami támogatás összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amelynek segítségével 53 000 lakás létesült. Állami erőből ugyanezen idő alatt körülbelül 54 000 lakás készült és ezzel összesen az 1957—59-es években 137 000 új lakás épült fel. ben és az idén több mint négy - milliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágyaellátását is. Az országnak kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelősségünk a dolgozó parasztsággal. legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz-parasz- tok. A pártszervezetek, a tanácsok, a felvásárlással' foglalkozó szervek magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut, jó árakat biztosít termékeikért, saját érdekük és az egész ország érdeke, hogy termékfeleslegeiket eladják az államnak. A kormány természetesen. úgy mint eddig, biztosítja a lakosság ellátását, tartalékot gyűjt, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságuk meg a KGST-ben részvevő országokkal az ötéves hosszú- lejáratú külkereskedelmi megállapodásokat Ezek a külkereskedelem oldaláról biztosítják ötéves tervünk megvalósításának szilárd anyagi előfeltételeit. A Szovjetunió sokoldalú segítsége és baráti támogatása A szocialista országokkal az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, folytatjuk külkereskedelmünket. A magyar népgazdaság az elmúlt 15 évben a Szovjetunió sokoldalú segítségével, baráti támogatásával és a többi szocialista országgal kialakult együttműködés alapján fejlődik. A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat, gépeket, korszerű berendezéseket szállít és a világon egyedülállóan kedvezményes hiteleket nyújt iparunk és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztéséhez. Mindezekért cserébe elsősorban munkaigényes gépeket, kész termékeké t vásárol tőlünk. Ipari nyersanyagokon kívül élelmiszert is hoztunk be a Szovjetunióból. 1957-ben. amikor gyenge volt nálunk a gabonatermés, 200 000 tonna, 1958-ban pedig 250 000 tonna kenyérgabonát szállított a Szovjetunió és ezért biztosítottuk az ország zavartalan kenyérellátását, A Szovjetunióba irányuló kivitelünk körülbelül kétharmad része gép és finom- mechanikai termék. Nem egészen 20 százaléka kühnyűipari cikk és csak kis része mező- gazdasági eredetű termék. 1958-ban a Szovjetunióból behozott áruk súlya 4 900 080 tonna volt, a kivitt termékek súlya viszont csak 337 000 tonnát tett ki. .v Iparunknak a második ötéves tervben előirányzott, fejlesztéséhez is hatalmas segítséget kapunk a Szovjetuniótó'. A Dunai Vasmű héhgerművé- nek megépítéséhez, vegyiparunk negymértékű fejlesztéséhez is nélkülözhetetlen a Szovjetuniótól kapott baráti segítség. A Szovjetuniótól többek között tizennégy komplett vegyi és olajipari, valamint erőművi és gázberendezést vásároltunk. Ezek között szerepel évi egymillió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzem, évi 120 000 tonna kapacitású kénsavgyár, több modem erőmű, öntöde, stb. A szocialista külkereskedelem alapelveinek megfelelően ugyancsak évről évre fejlesztjük kapcsolatainkat a többi szocialista országgal is. A szocialista országok közötti kereskedelemben az árakat a világpiaci árak alapján határozzuk meg, úgy azonban, hogy a konjunktúra ingadozásai, a spekuláció, az imperialista monopóliumok hatása és a kapitalista piac más ilyen úgynevezett sajátságai ne zavarhassák a szocialista országok egymás közötti kereskedelmét. Míg a kapitalista országok kereskedői között minden egye* ügylet megkötésénél alku tárgyát képezi az ár, addig a szocialista országok egy tervidőszakban azonos árun szállítanak azonos árut, és így biztosítják a nyugodt tervezést és a tervgazdálkodás által megkövetelt stabilitást. Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, amivel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket rágalmazták az ellen- forradalom idején. A szocialista országok mindjobban összehangolják népgazdasági terveiket, az iparágak műszaki fejlesztését, mindjobban kialakul a széleskörű munkamegosztás, a kooperáció, 9 tudományos és műszaki tapasztalat csere. Magyarország különösen műszeripari gépek gyártásában kapott jelentős feladatokat. Sokáig lehetne sorolni az együttműködés különböző formáit. E téren további lehetőségek állnak előttünk és mi most újabb javaslatokat kívánunk tenni a szocialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére. Szocializmust építő programunkban Kifejezésre jut népünk vágya, törekvése a szó* cialista Magyarország felépítéséért. Ennek a programnak a megvalósításáért érdemes élni, dolgozni minden kommunistának, minden hazáját szerető magyar állampolgárnak — mondotta befejezésül Apró Antal elvtárs. (MTI) Sikereink fontos tényezője a dolgozók bevonása a közügyek intézésébe Mimiitek Ferenc elvtárs felszólalása a kedd délelőtti vitában A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is. hogy a takarékbetét-állomány az ellen- forradalomtól napjainkig körülbelül 3,3 millárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. A falu áruellátásának állandó javítása A növekvő életszínvonal, az I igények jobb kielégítésére mind az ipar, mind a kereskedelem részéről a következő években további erőfeszítéseket fogunk tenni. Csak példaként említem meg, hogy ez évben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőányagiparban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építőanyagipart. A párt és a kormány nagy figyelmet ferdít a falu áruellátásának állandó javítására. A vidéki kiskereskedelmi forgalom 1959. első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti megyékben. ahol az iparcikk-forgalom például eléri a 20 százalékot is. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint inásfélmilliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. A múlt évf Évről évre külkereskedelmi Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal. Külkereskedelmi kapcsolatainkat évről évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk. Legszorosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmunk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharma- dát a Szovjetunióval. A tőkés országokra külkereskedelmünk 25 százaléka jut. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes cgyenjogŰLSág alapján szélesíteni aicarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparunk fejlesztéséhez szükséges modern gyárgok is egyre nagyobb szerepet vállalnak az ország ellátásában. A párt célkitűzéseinek megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 százalékkal akarjuk tovább emelni, mert rendszerünk törvényszerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikk, élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére. széle§ítjük kapcsolatainkat tási eljárások, gyárberendezések vásárlásával. A külkereskedelem 1959. végére a főbb mutatók tekintetében túlteljesíti a hároméves terv 1960. évi előirányzatait. Így idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt. Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, illetve vásárolunk külföldön, mint 1955-ben. Ma egész külkereskedelmünk sokkal szilárdabb, mint az ellenforradalom • előtt volt. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van. devizahelyzetünk is javult. A fizetési mérleg egyensúlyát feltétlenül megőrizzük a következő években is. mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. A külkereskedelemre a második ötéves tervben az eddigieknél is nagyobb feladatok hárulnak, ezért még nagyobb mértékben fejleszteni kell az együttműködést a szocialista országokkal. A következő hónapokban kö*Kedves elvtársak! A magyar forradalmi munkai-paraszt Kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk, hogy a kormány minden tagja, a szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve, össznépi, nép- gazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást, a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanács k o zásain bizonyos eredményeket órtünK el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szakismerete a Kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bélyegét a szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatunk, hogy a „tárcasovinizmus” maradványait is megszüntessük. Azt tapasztaltuk, hogy a miniszterek hatáskörének bővítése növelte a miniszterek felelősségét, s ez visszahatott a kormányzati munkára a tekintetben is, hogy jobban előkészített, közösen kidolgozott, az érdekelt miniszterek között egyeztetett előterjesztések kerültek a kormány elé. Kormányunk a párt politikája alapján dolgozik A kormány feladata a törvények és töirvényerejö rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány rendelkezései végrehajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormány erre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően olyan szervezeti intézkedéseket is tett. melyek a korábbinál nagyobb mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység törvényességét. A kormány feladatai közé tartozik a népgazdasági terveK végrehajtásának biztosítása. A Gazdasági Bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány elnökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány nevében és a kormány tekintélyével járjon el. A Gazdasági Bizottság feladatait általában jól látta el, s miír megalakítása után rövid idővel a gazdasági ólet nagy fontosságú tényezőjévé lett. A forradalmi munkás-paraszt kormány nagyon fontosnak tartja, hogy tevéKenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. A lakosság érdeklődéssel követi a kormány munkáját, a kormány tevékenységéről folyó rendszeres tájékoztatás hasznos ellenszere a felelőtlen rémhíreK, vagy ellenséges propaganda terjesztésének. Végül a kormány fontosnak tartotta, hogy tevékenységének fő vonalát hosszabb időszakra kidolgozott munkaprogram határozza meg. Elért eredményeink alapján azt a követKeztetést lehet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok tevékenységének irányításában. A kormány munkája további javításának egyik legfontosabb eszköze, hogy a kormány minden tagja az eddiginél is nagyobb mértékben felülemelkedjék az úgynevezett tárcaszemléleten és hozzászólásaival, állásfoglalásaival mindenkor a széles értelemben vett közérdeket, a népgazdaság lehetőségeit és célkitűzéseit, a párt politikájának és a népgazdasági tervek előirányzatainak megfelelően szolgálja. Munkánk javításának egy másik fő módszere a kormány ellenőrző tevékenységének kibontakoztatása. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az ország- gyűlés szervei között az eddig kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozunk. E tekintetben elsősorban az országgyűlés állandó bizottságaira hárul véleményünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, a választóikkal való szoros kapcsolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságokban, felszólalásaikkal, vagy interpellációikkal segítik a kormányt, hogy munkáját még inkább a fellelhető hiányosságok minél gyorsabb felszámolására összpontosítsa. Bevált a vállalatok nagyobb önállósága A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági tervek megalkotásának, végrehajtásuk biztosításának olyan új módszereit dólgoztuk ki. amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett, biztosíthatjuk a terv- túlteljesítés és a népgazdaság tényleges igényeinek összhangját. A vállalatok részére nem adtunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításokat. hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményezzenek. töltsék meg tartalommal (Folytatás a i. oldalon.)
