Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

IS.'59. december 23., szerda

nepcjsag

5

Megtérülő nagy költségek

Jelentős beruházások a Se.ypi Cukorgyárban

A SELYPI Cukorgyárból jz évben igen kedvező hírek érkeztek, miszerint rekordszámba menő teljesítményeket értek el, nemrégen pedig már jelenthették: sikerrel teljesítették éves tervüket és sok millió forintot takarítottak meg a

n.vereségrészesédés alapjára.

Nagy siker ez, s mint minden sikernek, ennek is megvan a magyarázata. Tagadhatatlan, hogy a kongresszusi munka- verseny nagyban hozzájárult ezekhez az eredményekhez, hiszen a munkások és műszakiak nemcsak kezük munkájával, de igen sok ötlettel elősegítették a terv túlteljesítését. Ehhez járult még. hogy a gyár műszaki vezetőgárdája na«íy gondot fordított az üzem modernizálására. és igen sok, hasznos géppel, új berendezéssel bővült a gyár ez évben. Egyik legnagyobb ilyen modernizálást szolgáló beruházás a folyamatosan működő dobszűrő-állqmás beépítése volt.

Ezzel az új berendezéssel sikerül megmenteni az iszapba távozó cukor jó részét, de más. jelentős gazdasági eredménye is van: sokkal kevesebb létszámmal és anyaggal tudják ugyanezt a teljesítményt elérni az új berendezés segítségével.

Az új berendezés majdnem másfélmillió forintjába került a gyárnak, de gazdaságos működése arra enged következtetni, hogy viszonylag rövid idő — két év alatt —, megtérül a berendezés költsége, és az utána következő években jelentős tesznot hoz a gyárnak, jelentősen növeli a nyereségrészesedés anyagi alaDjait is.

UGYANCSAK ez évben kettővel növelték az előmelegítek számát, s ez a két új gép egyaránt szolgálja a gazdaságos hőfelhasználást és a fűtőanyag- megtakarítást. Az ú.i élőméi egí- tőkjíel évenként mintegy 500 tonna szenet tudnak majd megtakarítani, és a gazdaságossági számítás itt is azt mutatja, érdemes volt költeni az új gépekre, hiszen a beruházás nem egészen egy év alatt megtérült a gépek gazdaságos működése nyomán.

Amellett, hogy a répa feldolgozásánál egy sor berendezést újítottak fel és számos modern gépet állítottak munkába — a meglevő régebbi gépek felújítását sem hanyagolták el.

Ennek különös jelentősége van itt a gyárban, hiszen egyes gépeik és berendezéseik 50—60 évesek, kicserélésük, vagy felújításuk tehát elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy gazdaságosan termeljenek.

Nem a cukorgyáriakon múlott, hogy nem hajtottak végre nagyobb arányú korszerűsítést, hanem az úi berendezéseket szállító gyárakon.

Még olyan fontos gépek helyett. amelyek már fél évszázada dolgoznak, közte a két hatalmas vákuum, csak a jövő év májusára várhatók újak. pedig két éve megrendelték azokat. Más gépeket, motorokat már három éve hiába várnak. s félő. hogy szállításuk csak későbbi határidőre valósul meg. s nem biztos, hogy a régi berendezések kibírják ad- d’g a fokozott terhelést.

MINDEZEK csak hátráltatták, de nem tudták megakadályozni a cukorgyáriak azon törekvését, hogy minden lehető anyagi eszköz igénybevételével korszerűsítsék gyárukat, hogy érvényre juttassák a kongresz- szus határozatát, miszerint ne új gyárak építésével, hanem a meglevők korszerűsítésével, modernizálásával érjék el a magasabb termelési eredményeket

Kovács Endre

»OOOOOCOOOOOOOOOOOOűCi. c

Gyors ütemben folyik Kina iparosítása. Az ország különböző területén évről évre nőnek ki az új ipartelepek, gyárak, üzemek. A képünkön ábrázolt olajfinomítókból is egyre több épül, hogy biztosítsák a fontos nyersanyagot az ipar számára.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooocxdooooooocooooooooocooooooocoooooo

A vállalatok sok helyen még mindig Tatarozónak hívják, pedig rég elmúltak azok az

évek, amikor a jelenleg Heves megyei Tanácsi Építőipari

Vállalat címet hordó megyei vállalat csak tatarozással foglalkozott. Azaz, hogy akik a vállalatnál régen dolgoznak, azt állítják, hogy a tatarozás sohasem volt kizárólagos profilja eme vállalatnak: emeletes házakat is épített már tíz év előtt, megalakulása után is, nyomban. Most meg az egri műemlék-épületek helyreállításától kezdve a községi tanácsházig, iskolákat, kultúr- otthonokat, csecsemőotthonokat, gyógyszertárakat, nevelői lakásokat épít t- falun.

Abból az alkalomból nyitottunk be a vállalathoz, hogy megtudtuk: az ez évi programban szereplő két tsz-istál- lót a mezőtárkányi 100 és a poroszlói 50 férőhelyeseket elkészítették és átadják a frissen alakult termelőszövetkezeteknek.

— A munka nem indult minden nehézség nélkül, de az összefogás és egy-két célirányos intézkedés befejezéshez juttatta a két fontos létesítményt — mondja Cseh Sándor főmérnök, aki hetek óta legfőbb gondjaként tartotta számon a két tsz-istálló sorsát. Tájékoztatásul elmondja azt is, hogy a vállalat évi tervét — csekély és indokolt lemaradással — teljesíti. Igaz, hogy nem kis küzdelem zajlott le ebben az évben a vállalat életében. a munka és az emberek körül.

— Azt mondják, különösen Egerben alakult az évek során ilyen kézlegyintéses nézet, — hogy a vállalat így, meg úgy, szóra se érdemes a munka, amit végez, mert mit lehetne itt csinálni, ha jó vezetés és jó szervezés állna a munkások mögött?! Az igaz, hogy a vállalat létezésének eddigi kiII Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállaiatnál

1959. — 19 milliós teljesítés

1960. — 25 milliós terv

tével, a központi dolgozók és a munkahelyi emberek dolgaival. Az 1959. évi munkatempóba már nem tudok belekapcsolódni, hiszen mindösz- sze néhány nap és zárjuk az évet A jövő évi munkatér'/ alapjait most igyekszem lerak- jj ni. A vállalat vezetőségével S sok lényeges kérdést megbe- 5 szeltünk már eddig is, az épi- I tésvezetöségek helyzetét fel- ® mértük és reméljük, hogy azok 3 az elgondolások, amelyekkel i az új esztendőnek nekiindu- § lünk, meghozzák a kivárt 3 eredményt. Elsősorban az évek • óta problematikus anyag- és j anyagmozgatási kérdéshez 1 akarunk hozzányúlni erélyes i kézzel és meg akarom erősíte- § ni a belső ellenőrzést minden g vonalon. Sok jószándék bukott % már el azon, hogy a tettekre í hívó akaratot nem ellenőriz- 3 ték.

Az ünnepek előtt

8

a vállalat szakszervezeti és i KISZ-bizottsága nagy munká- | val készül az ajándékozás le- | bonyolítására. Az aiándékozá- 3 si alapot ötletesen és haszno- 3 san akarták felhasználni, hogy 3 a vállalati dolgozók karácso- § nya — a gyermekek megáján- 8 déli ozásán keresztül még 3 gazdagabb még örömtelibb le- « gyen.

Egy év múlva már arról g számolhatunk be az újság ol- § vasóinak, hogy a Tanácsi Épí- g tőipari Vállalat a saját szék- 8 házában dolgozik, mert most 8 építi millión felüli költséggel | a stadion mellett irodaházát. 8 Az új otthonban — reméljük § — az 1960. évi terv teljesítő- g séről kitűnő számadatokat fog- § nak majd akkor felsorolni a 3 vállalat vezetői. §

ff. a.) 8

Egy régi emlék

Lehettünk tizenegy éve-' sek... Karácsony estéje volt, s hittük is, nem is, hogy a Kisjézus szálldos a házak felett, szórva a karácsonyi áldást és ajándékokat a gyerekeknek, kinek-kinek érdeme szerint... Valahonnan jöttünk hazafelé Jóskával, — legkedvesebb barátommal, komámmal, testvéremmel —. s először hozzájuk néztü-be. Édesapja szegény ember volt, iskolaszolga, akit 1919. óta jelesebb ünnepeken csendőrök szólítottak el otthonról. „Felforgató ellem” volt az öreg, két l-lel, a helybeli csendőr- parancsnok előtt. Karácsonykor nem bántották... hiszen a Kisjézus a békességet hirdette... Bementünk a konyhába. Édesanyja a sarokban ült, babot fejtett csendesen. És sírt, a rejtett zokogás meg-meg- rázta vékony vállát. Jóska bácsi merően nézte — észre se vette, hogy beléptünk. Szeme sötét volt, keze ökölbeszori- tottan rángott. Megdermedtünk az ajtóban.

Egy perc telt el talán. Ekkor Jóska bácsi előrelépett és lerántotta az asztalról azt a kis bugyrot, amit a lámpa halvány fényében meg se láttunk. S amikor a felesége felé fordult, már ordított: „Ne ríj! Nem kell a kolduscsomag az igazgató úrtól! Értetted-e? És ki ne mond az Isten nevét még egyszer a szádon. Mert az nekünk nincs, csak az igazgató úrék- nak, meg az uraknak. A szegény ember az Istennek is büdös!... És káromkodott tehetetlen dühében. Az asszony meg imádkozott, mint egy mártír hullott térdre a falon lógó szentkép előtt. Jóska bácsi megdermedt a látványtól, aztán nagyot hördülve kirohant az udvarra. Köveket tépett ki a fagyos földből és dobálni kezdte az eget. „Gyere le. Isten, nézd a nyomorúságunkat!”

Reszketve szaladtunk H utána és remegve néztük...

Néhány éve. hogy meghalt Jóska bácsi. Beteg volt. a régi szegénység ölte meg — hiába volt minden orvosi beavatkozás. De megérte, hogy a fia — legkedvesebb barátom, komám és testvérem —, elvégezte az egyetemet és boldog kis családot alapított, amelyben nem hiányzott és nem is hiányzik egyetlen karácsonykor sem a melegség és az öröm.

Együtt mentünk bevásárolni a gyerekeinknek és felidéztük ezt a régi emléket. Talán kegyeletsértés volt, de mosolyogtunk is rajta. A hófelhők mögül kibukkanó csillagok felé nevettünk... (—r.)

tés, aztán a műhelyek • terve és végülis a terményfelhasználásra vonatkozó elgondolások rögzítése. Röviden, mit értékesítenek s mit adnak a tagságnak. Hogy egy példával is szolgáljunk, itt van mindjárt a búza. Elvetettem 110 holdat, a tervek szerint holdanként 12 mázsa, azaz összesen 1320 mázsa búza terem. A vetőmag és egyéb levonások után marad 840 mázsa. Ez már a tagságé.

Pontról pontra felmérik, mibői lesz pénz, majd megálla pítják, hogy mit kell vásáro'- ni, hogy mivel gyarapítják a termelőszövetkezet vagyonát. Beszereznek a jövő esztendőben egy traktort fűkaszával, aztán venni kell egy Rapitox permetezőt és porzót. A termelőszövetkezet 60 hold szőlője megkívánja a gondoskodást, a kiadások közt szerepel szőlődaráló, hidraulikus prés és egyebek.

Azt mondják itt Verpeléten, hogy nemcsak lehet a mező- gazdaságban tervet készíteni, hanem egyenesen elengedhetetlen, ha nagyüzemről van szó. Hatalmas munka itt is, bár a Dózsa Tsz a szőlőn kívül mindössze 404 höld szántóval rendelkezik, tehát nem sorolható a legnagyobb termelőszövetkezetek sorába.

Mindenesetre tízéves tapasztalatuk már, hogy a jó, gondosan elkészített terv a gazdálkodás alapfeltétele. Időjárás, kártevők? No, igen, ez gyakran elkerülhetetlen, ám ha jó a terv, akkor egyik növényféle kevesebb termését kiegyensúlyozza a másik jobb eredménye és végül is valós számok jelentkeznek az esztendő utóján.

A TERVEK 1 fSk

elő, nagyobb eredményeket, jobb életet ígérnek, s ha szóba kerül mit tervez a tsz, a tagság helyeslése egyöntetű. Megtanulták már, hogy a tervek sikerülnek, mert gondos, alapos munkával készülnek.

Kiss János

szűk ilyenkor az adottságokat. A megyei átlag fölött, de a mi átlagtermésünk alatt terveztünk. Az idén ugyanis 288 mázsa cukorrépát adott egy hold. tehát 200-nak a jövő esztendőben is meg kell teremni. Több lehet, de kevesebb nem — ezzel fejezte be szavait.

KÉSŐBB elmondták még, hogy minden növényféleség várható termesének felbecsülése ilyenformán történik. Persze, mindez alig több még az elgondolásnál. A papíron pontosan, ösz- szegszerűen is kiszámítják a jövedelmet. A cukorrépánál például a különböző Kártevők elleni védekezésről is pontos tervet készítenek — számokkal, összegekkel.

Az egyik főiskolás, Koncz István arról beszélt, hogy sokat tanulnak itt a gyakorlat- ton, mert világossá válik előttük a tervezés logikája. Mit jelent ez? Pálkovács János mezőgazdásztól tudjuk a következőket:

Logikai sorrendben megy a munka. Először i6 elkészítik az állattenyésztés tervét és közvetlenül utána a takarmányszükséglet fedezetéről gondoskodnak. íme mindjárt: jelenleg a szarvasmarha-állomány 17 tehén, négy előhasi üsző, 11 növendékmarha, négy kisborjú és 48 vegyes hízómarha. A jövő esztendőben úgy tervezik: 82 szarvasmarha lesz a tsz tulajdonában, ennek megfelelően a 32 hold lucernájuk mellé még vetnek 15 holdat, ebből 925 mázsa takarmány származik. De 20 hold újvetésű vöröshere is lesz a jövő esztendőben és a számítások szerint ez 400 mázsa takarmányt ad. Hozzájön ehhez 15 hold silókukorica, s a felszaporodott állatállomány részére máris biztosított a takarmány.

AMIKOR elkészült az 0- latállomány fejlesztésére, valamint a takarmányozásra vonatkozó terv, következik a növénytermeszI I f

ságban nemigen látni előre az esztandőt és nemegyszer kéz- legyintés következik, ha szóba kerülnék a mezőgazdasági tervek:

— Ugyan kérem, ez nem ipari üzem, hogy ennyi meg ennyi alkatrészt gyártunk és az meg is lesz. Itt nem lehet tudni előre semmit, mert az időjárás és még sok mindén más is közrejátszik.

No. igen, van is ebben valami igazság, a mezőgazdaság és az ipar között valóban jókora a különbség és bizony a tervek sem egyformák. Különösen nem akkor, ha a határ apró parcellákra tagozódik. Ebben az esetben igaza van a kézlegyintőnek, bizony csak a természet szeszélye szabja meg, hegy mennyi lesz a termés. Néhány holdra válóban felesleges tervet készíteni.

Am a falvak, községek népe egyre inkább a mezőgazdasági nagyüzem felé fordul, hatalmas táblákon együtt művelik a földet és ha nagyüzemről beszélünk, a tervezés éppúgy reális, valószerű, akár az iparban.

A verpeléti Dózsa Tsz-ben most készülnek a jövő esztendő tervei és hogy mennyire alaposak ezek a tervek, a készítői bizonyították be. Né- gyen-öten dolgoznak immáron két hete tehát, mert nagy munka a tervezés, ezt nem is szükséges külön bizonygatni. Rocskár Pál brigádvezető, Pálkovács János községi mezőgazdász és a Kertészeti Főiskola két negyedéves hallgatója — Lengyel László, Koncz István — s?inte elvesznek a kimutatások. rubrikák, számok özönében. Mint mondják, nélkülözhetetlen segítségük Halász Lászióné is a termelőszövetkezet könyvelője, ő a tervezők „esze", ugyanis tőle származnak a számadatok.

No, de mennyire valósak ezek a tervek? Rocskár Pál erről a következőket mondotta:

— Nézzük mindjárt a cukorrépát. Húsz holdon vetünk az elkövetkezendő esztendőben és papíron holdanként 200 mázsás termésre számítunk. Megnéztük a helyet, ahová a cukorrépa kerül, úgy gondoltuk. 200 mázsára bizton számíthatunk. Alaposan számba veszA holnap egy tízéves szövetkezetben

A verpeléti Dózsa í'sz készülő terveiről

városi méretekben, de a fejlődés itt is kimutatható és nagyobb ütemíj haladás várható a következő ötéves terv során.

— Az a régről ittmaradt mendemonda sem igaz, hogy vállalatunk nem tud minőségi munkát végezni — mondja Kőteleid Dénes. — Az egri műemlékeket Lájer József építés- vezető munkásai elismerésre méltóan nagy műgonddal állították helyre. A Magyar Nemzeti Bank egri fiókjának épülete egészen megváltozott és a •áaggatott értéktelen szecesz- sziós díszeiktől megszabadult. A Széchenyi utca összképe ezzel az új homlokzattal jelentősen megjavult.

— Az sem egészen helytálló, hogy nem tudunk szakszerűen Építkezni. Az Építésügyi Mi- aisztérium helyszíni ellenőrei megállapították, hogy a mezőtárkányi tsz-istálló építkezésénél az organizáció mintaszerűen történt. Ezeket nem az andicsérés hangján kell és szabad elmondanunk, hanem azért, mert a kétes értékű vélemények elosztásával is a fejlődés elől akarjuk eltolni az akadályokat.

Beszélgetésünket többször megzavarja telefonhívás: egyszer azért kell intézkedni hogy az üvegesek megfelelő ütemben jelenjenek meg a vidéki munkahelyeken, másszor az alvállalkozók akarnak értesülni felvonulási lehetőségekről, igazságot keil tenni az építés- vezetőségek ügyeiben, stb.

Gyetvai Béla, a vállalat hivatalba lépő igazgatója, kérdésünkre szintén az 1959. évről §s a jövőről beszél:

— Ismerkedem a vállalat élemilliót kell építenünk a megyében generálkivitelezői

szinten. Több millióra rúg a tsz-épületek költségvetési értéke; az egri és a füzesabonyi járásban építünk mezőgazdasági épületeket a kezdő és a fejlődő tsz-ek számára.

— Jelentősek az egri és a gyöngyösi lakóház-felújítási előirányzatai. Már 1960-ra sor- tatarozást terveztek (egyszerre vesznek tatarozás alá egy-egy utcát), de a sürgősebb munkák előre sorolása miatt ez a megoldás 1961-re marad.

— A megye több községe (Tamaőrs, Noszvaj, Ostoros, Mátráderecske, Szűcsi) kap orvosi rendelőt és lakást. A művelődési tárca is bőven áldoz iskolákra (Boconád, Szarvaskő, Visznek) és kultúrotthonok létesítésére.

Tanácsházakat építünk Eger- bocson és Tamazsadányban, a verpeléti és a hatvani filmszínházakat korszerűsítjük, szociális otthonokat újítunk fel Egerben és Hatvanban, új ruhát kap az egri Közgazdasági Technikum, jelentős felújításokat végzünk a hatvani iskoláknál.

A megye mintegy 40 községében és a három városban hatvan munkahelyen dolgozik majd 1960-ban a vállalat 340 munkása.

— Nagy segítséget jelent a további gépesítés: félmilliót biztosított a felügyeleti szerv építőipari gépiek vásárlására. Ezzel nemcsak az építkezések lesznek gazdaságosabbak, — mondja kérdéseinkre Kőteleki Dénes föépítésvezető —, hanem az építkezések üteme is meggyorsul. Persze, nem sztálinlenc esztendeje alatt éppen kilenc igazgató érkezett és távozott a vállalat éléről, de azért nem ez a sűrű „főnökváltozás” a lényeges és döntő a vállalat megítélésében, hanem az a munka, amit a háromszáznál valamivel több munkás végez az építkezéseken.

— Eddig már csaknem ötmilliót építettünk be az egri I. számú kórházba és további milliókat dolgozunk még be a két egri egészségügyi létesítménynél. A megye községeiben egyre-másra adjuk át az iskolákat (Szajla, Mátra- derecske), és Átány községben olyan kultúrházat adtunk át rendeltetésének, hogy a Nép- szabadság riportere is elismerőleg nyilatkozott az épületről, annak szép kivitelezéséről. Ennél az építkezésnél a társadalmi munka helyes szerepét és jelentőségét is bizonyítva láttuk. Ebben az évben 19 millióra tehető az általunk elvégzett munka értéke — mondja a főmérnök. Ha gyöngyösi épí tés vezetőségünk személyzete a harmadik negyedévben nem hagyja cserben a vállalatot (komoly személyi operációt kellett végrehajtani a munka és a vállalat miatt), jobban állnánk, és a tervet is teljesítettük volna. Az 1958-as szinthez azonban a haladás jelentős, az eredmények és a belső fegyelem javulása szempontjából is.

Néhány szám. a joro érből

— A jóváhagyott tervek szerint 1960-ban több, mint 25