Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
4 népújság 1959. december SS., kedd 1959. december 22., kedd: 1944-ben I>ebrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1764-ben halt meg Amadé László költő. 1834-ben született Marko Vov- esok ukrán író. O Névnap C? Ne feledjük: szerdán VIKTÓRIA timst Tovább Azok a szép termelési eredmények, amelyeket megyénk tanácsi üzemei is elértek a kongresszusi munkaverseny időszakában, többé- kevésbé ismertek már. A munkaverseny során számos üzem jóval a határidő előtt teljesítette ez évre előirányzott termelési tervét, s most már a túlteljesítés százalékait gyarapítja. Ezek közé tartozik Gyöngyösön a Vas- és Fémipari Vállalat, amelynek dolgozói már a pártkongresszus előtt, november 14-én teljesítették tervüket. A termelőmunka lendülete ezután sem csökkent: a dolgozók újabb vállalásokat tettek, és a munkaversenyt tovább folytatják, - most már fel- szabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére. Az év végéig még sok millió forint értéket termelnek terven felül mind a népgazdaság, mind pedig a maguk érdekében. A munkaverseny folyik tovább, s ezt a versenyt itt is, és mindenütt maguk a dolgozók szervezik és teremtik meg, mint a szocialista termelés egyik fontos eszközét. Ez a kis példa is jól mutatja a jelszó igaz tartalmát: munkaverseny — több termelés — jobb élet. (— r.) — FENNÁLLÁSÁNAK 10. évfordulóját ünnepelte tegnap a demjéni December 21 Termelőszövetkezet. Az ünnepség hangulatát növelte, hogy Demjén már termelőszövetkezeti község lett. — KIBŐVÍTETT pártbizottsági ülést tartott tegnap délelőtt a Gyöngyösi Városi Párt- bizottság. Az ülésen Molnár Gusztáv elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára, valamint Varga Ferenc elvtárs, a városi tanács elnöke foglalkozott a város szövetkezeti mozgalmának fejlődésével az e téren soron- következő feladatokkal. Az ülésen számos hozzászólás is elhangzott. — A HATVANI földmüvesszövetkezet december 19-én teljesítette kiskereskedelmi és vendéglátóipari éves tervét. Az év végéig még további ezresekkel növelik a földművesszövetkezet anyagi alapját. — ARANYVASÁRNAP több mint százezer forintos forgalmat bonyolított le az egri Állami Aruház. Ugyancsak az utóbbi napokban az áruház ruházati osztályán volt különösen kimagasló a forgalom. — TEGNAPELŐTT tartotta közgyűlését a konipolti új szövetkezet. A szövetkezet közgyűlésén úgy döntöttek, hogy névadóul Kámán Katót, a község kommunista mártírját választják. — ÜLÉST TARTOTT a Területi Egyeztető Bizottság tegnap délelőtt, ahol több érdekes üggyel foglalkoztak. — A KEDVEZŐ időjárást kihasználva több mint százezer facsemetét ültettek el a késő őszi hónapokban a megye fiataljai. A fiatalok vállalták a fácskák további gondozását is. — Az ismeretterjesztő mozi e heti műsora az ünnepek miatt elmarad. — A TIT nyelviskolájában december 23-tól január 10-ig téli szünet van. — A szabadegyetem filozófiai tagozatán Vallás, erkölcs — kommunista erkölcs címmel dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója tart előadást keddöl délután 5 órai kezdettel a főiskola 78-as termében. — A KGST tevékenysége címmel Fehér István tart előadást december 22-én délután öt órakor, a főiskola 22-es termében. — Mozart operáiról Pogány Ferencné tart előadást, ma, kedden délután 5 órakor a Pedagógiai Főiskola 70-es számú termében. „Ha Katalin kopog, karácsony locsog“ .Babonák és bölcsességek" az időjárás népies megfigyelésében NAGYON RÉGI az időjárás iránti érdeklődés, talán egyidős az emberrel. A jégkorszak idején a bontakozó elméjű ősember óriási küzdelmet vívott az időjárással, hiszen élete nagy részét a szabadban töltötte. Szinte tehetetlenül állt az időjárás fenyegető, könyörtelen erőivel szemben. Megszemélyesítette, istenséget látott benne, aki jön, lesújt, feléget, agyonvág, vagy ha jókedvében van, elűzi a hideget, fényt, meleget áraszt. Azóta a világ nagyot haladt. A szovjet űrrakéta a világűrben száguld, kifürkészi nemcsak a Föld magaslégkörének állapotát, de a Hold túlsó oldalára is bekukkant, a szemérmes égitest nem takarja el többé „arca“ túlsó oldalát. A kutató műszerek segítségével fokozatosan világosság derül az időjárási jelenségek eddig ismeretlen okaira, összefüggéseire is. Tudunk már védekezni sok esetben a pusztító aszály ellen, nem kell hiábavaló könyörgésekkel „az eget ostromolni”. A világ és törvényszerűséged megismerhetők. Az időjárás és éghajlat törvényszerűségeivel foglalkozó szakemberek nem térhetnek napirendre a népies megfigyelések értelmezése felett. Megvizsgálják azokat, az értékeket megtartják, kihámozzák, a tudomány fényénél megvilágítják, de ami salak, babona ragadt rá, lefejtik róla, rámutatnak azok képtelenségére. NÉZZÜNK SZEMBE azokkal a népies megfigyelésekkel, az azok nyomán keletkezett úgynevezett regulákkal. Az ősember figyelmét elsősorban a környezetében, az állatokon és növényeken észlelt hatások, rendellenességek keltették fel. Az állati és növényi szervezettel foglalkozó szakemberek alaposan ismerik az állatok, növények testének a felépítését. Tudják, hogy az állatok érzékszervei egy-egy esetben fejlettebbek, mint az emberé. A szervezetükben beálló változás figyelmezteti őket. Nem kell tehát csodát keresni abban, ha az állatok — egyes növények is — szervezetük útján előre megérzik az időjárásban beálló változást. Általában az állatok nyugtalanabbak, zajosak, ingerültek és némelyek a levegőt szimatolják Az állatvilág időérzése sokszor nem érzékszervének reagálásából származik, hanem más okok következménye. Például a fecske azért repül eső előtt alant mert a rovarok ilyemtor a talaj és a növények közelébe húzódnak, tehát a számukra védelmet nyújtó helyek közelébe. A táplálék után vadászó fecskék kénytelenek követni őKet. A halak is azért ugrálnak ilyen esetekben a vízszint főié, mert azt a szintet akkor jobban benépesítik a röpdöső rovarok. De az sem kizárt dolog, hogy a fülledt, csendes időben az állóvizek felszínén keresnek több oxigént a légszomjjal bajlódó állatod. Épp így talál magyarázatot a háziállatck esős idő előtti ingerlékenysége, amelyeket az élősdiek nyugtalanítanak. Az okok kutatása menetéten a rovaroknál megkell állnunk. Érzékszervük, ideg- rendszerük érzékenyen reagál a hőmérsékleti, a légnyomás és a levegő páratartalmában beálló változásra és ezen tények fokozatos tevékenységre ösztönzik őket, ami főleg az önfenntartás hathatósabb biztosítása irányában nyilvánul meg. Súlyosbítja a helyzetet az a tapasztalat, hogy a néphit igen hamar általánosít, határozottan fogalmaz, ez a legtöbb időjárási megfigyelés gyengéje. Pedig sok ilyen szólás-mondásra ráférne az enyhítő jelző, hogy „legtöbbször“, „gyakran”, „volt rá eset”, stb. IDETARTOZIK az időelőrejelzés egészen más területe, az emberi szervezet, mondjuK ki, a beteg emberi szervezet fájdalmainak a jelentkezése is. Van, akinek a feje fáj, csúzos ízülete nyilall, vagy gyógyult sebe sajog. Ezzel a problémával kapcsolatban az úgynevezett orvosmeteorológia adja meg a választ. A beteg vagy a gyógyult szervezet ideghálózata is érzékeny a légkör elemeinek változásaival szemben. Statisztika mutatja, hogy egyes időszakokban a szívmű- téteK, vagy agyműtétek sikeresebbek. máskor nagy a halállal végződő operatív beavatkozások száma. Ha a halálesetek, illetve sikeres operációk menetéről grafikont készítünk és azokat az időjárásvá]- tozás görbéivel vetjük össze, bizonyos kapcsolatok fedezhetők fel. Ennek következtében egyes sebészek — főleg szívsebészek — a halasztható műtéteket nem szívesen végzik el olyan időpontban. amelyek időjárási szempontból nyugtalannak Ígérkeznek. Ismeretes az ideg- és elmebetegek egy részének az időváltozás-érzékenysége. Az ilyen időjárási fordulatok ismerése ugyancsak fontos megelőző óvintézkedésre ad alkalmat és módot a kezelőorvosnak* A kutató tudomány felderíti az összefüggést a beteg szervezetek viselkedése és az időjárás változása között, s igyekszik a megelőző intézkedéssel elejét venni. Ennek megfelelően előáll annak a szükségessége, hogy az orvosi intézmények folyamatos meteorológiai tájékoztatásban részesüljenek. Az ember tartózkodási helye közelében levő tárgyakon megfigyelhető változások okai könnyebben megmagyarázhatók. Ilyenek, ha feszül a ládafia, ha bedagad az ablakráma, ha megszorul a zsákmadzag, ha serceg a gyertya kanóca, ha nyirkos a só: eső lesz. Mindezek a jelenségek azzal kapcsolatosak, hogy megnövekedett a levegő páratartalma, az említettek magukba szedik a nedvességet. Eső közeledtét jósolják, ha pipál a hegy — érthető, hiszen a pára kicsapódik a magas hegytetőkön. Máskor az időjárás ritmikus változására, a kiegyenlítődés elvére támaszkodva ösztönösen következtet helyesen a nép. ERRE MUTATNAK a következő népies rigmusok: „Kiderül, ha a felhők nyugat felé szállnak.“ (Igazuk van, mert a keleti szél ritkán hoz párát.) „Nyugati szél esőt szállít, keleti szél sarat szárít.” „Kora reggeli vendég (értsd: eső) nem kér szállást.” „Ha a Napnak cimborája van (melléknap), ha a Holdnak udvara van, eső lesz." Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a magasabb légrétegekben a fátyolvagy a rétegfelhők megjelennek, ezeknek a jégtűi megtörik a napsugarat, udvart alkotnak. Mivel ezen felhők legtöbbször az esővel járó időváltozás jelei, az erre vonatkozó népies tapasztalatnak igazolt alapja van. (Folytatjuk.) Zétényi Endre Két zsebtolvaj egy csapásra A csikágói közlekedési detektívek éppen a zsúfolt autóbuszon készültek letartóztatni Robert Hinton zsebtolvajt. Meglepődve vették észre, hogy a zsebtolvaj zsebébe idegen kéz süllyed és boszorkányos ügyességgel emeli ki onnan a híres tolvaj pénztárcáját. Í9V egy csapásra mindjárt a második zsebtolvajt is letartóztatták. Az újabb fogoly, Franklin Palmer, tehetséges kezdő volt a szakmában, és ő maga csodálkozott legjobban, hogy éppen híres kollégáját akarta meglopni. EGRI VÖRÖS CSILLAG Vörös és fekete (I.—II. rész) EGRI BRÖDY Fekete gyöngyök GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pár lépés a határ GYÖNGYÖSI PUSKIN Őfelsége kapitánya HATVANI KOSSUTH Elveszett nyom pÉTERVASARA És Varsó messze van FÜZESABONY Szalmaözvegy műsora Egerben este fél 8 órakor: AZ ARANYEMBER (Bianco-bérlet) Téli portya az üdülőkben FEHÉR HÓRUHÁT öltött a Mátra. A tölgyek, a. bükkök, az illatos, gyantaszagú fenyők csillogó hópelyhekkel takaróztak be és néhány nap óta havas már az egész erdő. A bokrok között őzek, szarvasok lesik, bámulják értetlenül a csu- pa-fehér világot. Bizony, sokat változott az utóbbi napokban a vén Mátra tengernyi erdősége, de azért a hegyek, az erdők szerelmesei most is örömmel érkeztek ide. Tél van. A mátrafüredi SZOT-üdülőkben még mindössze egy napja érkeztek meg a vendégek, de legtöbbjük máris terepszemlére indult, teleszívni magát friss, egészséges mátrai levegővel. Kiss Imre, az üdülők vezetője, fejből diktálja a számokat és nem kis elégedettséggel szól arról, hogy a néhány nap múlva búcsút mondó 1959-es esztendőben nem kevesebb, mint 8000 dolgozó pihente ki fáradalmait itt, a mátrafüredi SZOT-üdülőkben. Jelenleg az utolsó turnussal 270-en érkeztek idősebbek, fiatalabbak egyaránt és néhány ifjú nászútaspár is, akiket idecsalt szívük... A kultúros, Jakab Ilona irodájában már kész — és meg kell mondani, igen kellemes — program várja a téli üdülőkét, úgyhogy minden bizonynyal talál majd ki-ki szórakoz- ni valót magának. Túrák, kí- sebb-nagyobb kirándulások, hócsaták, szellemi öttusák és hanglemez-parádék váltogatják egymást, nem is szólva arról, hogy e két hétben érkezik el a karácsony, amikor az üdülő vezetői sok-sok figyelemmel és kedveskedéssel szeretnék megörvendeztetni a vendégeket. A KLUBTEREM kényelmes foteljeiben három hölgy beszélget, ismerkednek egymással, a környezettel, az itteni élettel. A kíváncsiság kicsalja belőlem a kérdést, megtudom, hogy a három kedves hölgy Földes Mária, a Külkereskedelmi Vállalat üzletvezetője, Nagypál Erzsébet, a Nyugati pályaudvar raktárosa, valamint Papp Sándorné, a Budapesti Bizományi Áruház dolgozója. Elmesélik, hogy először járnak itt a. Mátrában, de már a legelső napon meghódította szívüket a festői táj, a havas téli világ. Ugyanilyen elragadtatással beszélnek a tájról Mátraháza kedves vendégei is, akik szintén „frissek” a Mátrában, hiszen néhány órája csak, hogy befutott velük az utóbusz. Odakint az esti órákban már egykét fokkal a fagypont alatt áll a hőmérő higanyszála, de bent a kellemesen fűtött társalgóban már találkozhatunk néhány vendéggel, akik egy-két órát szundítottak a hosszú utazás után és most egy kis esti beszélgetésre jöttek le szobájukból. Két idősebb bácsi mutatkozik be éppen egymásnak, amikor harmadik ismeretlennek ott termek magam is. Csonka István nyújt kezet, aki „Somogy-országból” érkezett — amint ő mondja — a mi girbe-görbe hazánkba. — Tudja, itt minden szokatlllllllltlllltltllllllllltMlllinilllHIUlllllllirtllliltlllllUtllltlllUlllllHIHIlfllllHllllllHiltllHIIIIHHIIIIlllllllllllllHIHIHIHUIMimillllliitllllllllllllllHllllllllllllllllllillllllllMIIIIHIIIIHIIIIlllllllllllllllllllllllinilllllllllUIII lan nekem — mondja mosolyogva. — Mert Somogy után egy kicsit mégiscsak furcsa a Mátra, aztán a meghitt kis családi fészek után ez a nagyszerű fényes üdülő, de legjobban szokatlan, hogy két hétig itt éjszaka is aludnom kell. — Csodálkozó tekintetemen jót kacag Pista bácsi és jókedvűen újságolja, hogy ő odahaza Torvajon a gépállomás éjjeliőre és mint ilyen ember, nappal szokta megtartani az éjszakát. No, ezen a kedves jóízű somogyi beszéden Horváth Lajos bácsi szolnoki nyugdíjas is mosolyra derül és máris kész az ismerkedés, a barátság. Távolabb az egyik asztal mellett fiatal lány képeslapokat ír és taláin már a tizediknél tart, amikor egyszer csak meggondolja magát és kabátjáért indul. Ö, mint kiderül, a fővárosból a Közlekedésügyi Minisztériumból érkezett Mátraházára és mint meséli, legfőbb vágya, hogy hó... hó... minél több hó legyen, hogy felköthesse végre a sítalpakat, mert hisz a téli üdülők közül legtöbben a téli sporthoz felkészülve érkeztek, de ha netalán valaki otthon felejtette volna a sít, vagy a ródlit, hát nincsen baj, mert bőven áll rendelkezésre minden az üdülőben. PÁRÁD A KŐVETKEZŐ állomás. A SZOT-üdülőben itt is jól érzik magukat a vendégek. Ők már régebben érkeztek, ismerősök a tájjal, a vidékkel és sóvárogva várják a havat. Párádon már jóval vékonyabb a hóréteg. mint Mátraházán, ezért az itt pihenők vágyakozva tekintenek a Kékes felé, amely bizony már teljes hópompájában csillog. — Ja, kérem, elvégre egy ezer méteres hegy már ezt a luxust is megengedheti magának — kedélyeskedik valaki, aztán már csak a Meteorológiai Intézetben bíznak, hátha... hátha... havat, egy kis igazi telet iósoi a közeli napokra, mert már csak ez és semmi más nem hiányzik a ;ban üdülők boldogságához. Szalay István akar. Ez a csodálatos génius* mindig és mindenkivel, elégedetlen mert önmagával nem tud elégedett lenni. Verseit olvasva, néhányszor érezzük a múló kor poros hatását, de mondatai legtöbbjén ctt dübörög az első indulat szenvedélye és csendesebb, derűsebb pillanatait is átlengi a bizonytalanság, a tragédia fuvallata. A hitet is oly sokszor és olyan marcangolóan emlegeti, hívja segítségül, mint aki kémkedik annak valódi erejében: a halálban, a halálig való eljutásban keresi-kutatja a feleletet kétkedéseire, lázongásaira. Azt mondja egyik szonettjének két terzínájában: Halál — mondja —, bárkit csak egyszer érhet, s nincs visszatérés; de ki bennem él holta előtt s velem hal meg, mivé lesz? A szeretetben megolvad a lélek, s mágnese vonzásában visszatér, mint tűzben tisztult arany, istenéhez. Abban a költő-műfordító Rónay Györgynek van igaza, hogy Míchenlangelo versei hegyi levegőt árasztanak: a mindennapi emberi gondoktól és küzdelmektől felfűtött nagyszerű lélek mindent végső következéseiben lát és csak az élet és az emberi értelem, szenvedély végső akkordjait üti le a csodálatos hangszeren, amit emberi léleknek neveznek. Eleddig a magyar olvasó nem kapott, csak néhány ízelítőt Michelangelo írásaiból, s most Rónay György gondos munkája egyszerre mutatja be a nagy művészt a legőszintébb vallomások tükrében. Hisszük, hogy nemcsak a magyar könyvkiadás gazdagodott egy ízléses és jól gondozott kötettel, hanem a kötet azok előtt is felnyitja egy rendkívüli szellemóriás titkát, akik a képzőművészetek nyelvét nem ismerik. Farkas András A Magyar Helikon, a karácsonyi ünnepek előtt díszes kiadásban teszi a magyar olvasóközönség asztalára Michelangelo verseit — Rónay György fordításában. A kötet az olasz reneszánsz kiváló lángelméjének, festőjének, szobrászának, építészének és gondolkodójának 192 versét, illetve vers- töredékét adja, megtoldva a műfordításokat a műfordító Michelangeloról 'szóló tízegy- néhányH^His tanulmányával, jegyzetekkel. A szöveg közén 14 Michelangelótól származó rajz reprodukciója hangsúlyozza emeli a kötet hangulatát és mondanivalóját. A címlapon azt a Michelangelót látjuk, akit nem lehet megismerni márványszobraiból, freskóiból, akiről csak a szenvedélyesen és őszintén leírt szavak, mondatok versek mondják el olykor a háborgás, és a belső kegyetlenkedés pillanatainak lenyűgöző érzéseit, igazságnak hirdetett kifakadásait. Michenlangelo Buonarotti nyolcévtizedes élete során mindig magányos maradt. A benne lobogó és az őt emésztő tűz nem lelte párját. A szépségnek ez a kielégíthetetlen szerelmese önnön csúf testi börtönéibe zárva kereste az enyhülést belső szomjúságára, a falatot hallatlan éhezésére, a fényességet, amely örömöt hozhat roppant víziók viharaiban, de nem talált megnyugvást, kielégülést, boldogságot. Ha olykor felcsillan a barátság mécsese a magány keserves éjszakáiban vagy a római zsivaj os nappalokon, az sem öröm, az sem zavartalan, mert a mindig megsértődő, mindig gyanakvásra hajló, a szellemóriás öntudatával ellentétesen szerény és esetlen külső más hallást ad a hangok irányába, más látást ad az arcok izmai felé és mást olvas ki a kézmozdulatokból, mikor a szándék a kielemezhetetlen- ségig egyszerű és semmit nem Michelangelo versei
