Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

b NEPÜJSAO 1959. december t, aserda N. Sz. Hruscsov beszéde a Magyar Szocialista Muukáspárt VII. kongresszusáé (Folytatás az ó. oldalról) tái, az egész szovjet nép erőt és fáradságot nem kímélve munkálkodik, hegy végrehajt­sa pártunk kongresszusának történelmi jelentőségű határo­zatait, valóra váltsa országunk­ban a kommunista építés nagyszerű programját. Évről évre fokozódik és szi- lá'rdul országaink gazdasági ereje, emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szocialista tudomány , és kultúra 'mind újabb és újabb -magaslatokat Vesz be. Egyre szilárdabb és meg- bonthatatlanabb lesz a szo­cialista táborban tömörülő országok egysége. Ez erő­síti a világ minden egy­szerű emberének azt a meggyőződését, hogy a bé­ke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Kádár János elvtárs beszá­molójában meggyőzően és sok­oldalúan ismertette a magyar nép történelmi vívmányait és nagyszerű sikereit. Pártunk és az egész szovjet nép őszintén örül ezeknek a sikereknek. Igaz szívvel kívánok önöknek és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a né­pi demokratikus Magyarország munkásainak, parasztságának és értelmiségének újabb sike­reket abban a nemes harcban, amelyet hazájuk erős jövőjé­ért, a magyar nép boldogulá­sáért, a szocializmusért foly­tatnak. (Nagy taps.) Most pedig engedjék meg, hogy felolvassam az SZKP Központi Bizottságának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusához intézett üdvözlő üzeftetét: „A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VII. KONGRESSZUSÁNAK. . Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának küldöttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága, országunk minden kommunistája és minden dol­gozója nevében forró testvéri üdvözletét küldi önöknek és önökön kérésziül az MSZMP minden tagjának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségei­nek, egyszersmind őszinte szívvel sikeres munkát kíván a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának. • o Öregek sorsa — a közösség gond ja Mi lesz a termelőszövetkezetben az öregek sorsa? Na­gyon sokszor tették fel ezt a kérdést idős parasztemberek a tavaszon és teszik 'fel ma is. És nem is azokról az emberek­ről van szó elsősorban, akik még öt—tíz esztendőt eldolgoz­gatnak a szövetkezetben, akiknek még telik az erejükből, hogy megteremtsék maguknak a gondtalan öregséget, meg­szerezve a nyugdíjra való jogot, hanem azokról, akiknek rövidesen kihull a szerszám a kezükből, vagy akik már ma sem képesek arra, hogy teljes értékű munkát végezzenek. Ezeknek az öregeknek panasza, kérdése és gondja: mi lesz velük a közösben? .4 kérdésre, maga az élet adta meg a választ, úgyszól­ván minden községben. Egyet el lehet mondani, akár így, akár úgy oldották ezt meg, az emberség vezette mindenütt a szövetkezetieket. A sok megoldás közül az egyik legemli- tésre, és tegyük hozzá, követésre méltóbb, ahogy Üjlőrinc- falva termelőszövetkezeti községben csinálták. A termelőszövetkezet tagjai még a tavaszon megvitat­ták, mi légyen az öregekkel,'' s egyhangúlag hozták meg a határozatot: ne legyen a faluban egyetlen olyan öreg sem, tikinek kisebb legyen a kenyere a szövetkezetben, mint az­előtt volt. A közösség, az egész falu képes lesz gondtalan öregséget biztosítani az egyedülállóknak. Az elhatározást a gyakorlatban tettek követték. Kimondották többek között, hogy a munkaképtelen öreg tagok részére természetben fize­tik ki a földjáradékot. Erre tartalékoltak gabonát, s az ered­mény, hogy minden öregnek biztosítva van a fejadagja. Ha a földjáradék után fizetett gabona nem tette ki a szükséges mennyiséget, megtoldották a szociális alapra tartalékolt gabonából. Kimérték minden öregnek a háztájit is, és a szövet­kezet bevetve adta át az öregeknek ezt az egy holdas terü­letet. Még arról is gondoskodtak, hogy az öreg kezek mun­káját megkönnyítsék, fogattal meg is húzatták a kukoricát. Az öregek boldogan fogadták a közösség gondoskodá­sát, s ahogy csak gyenge erejüktől telt, igyekeztek is hasz­nosítani magukat a közös munkában. Ezért természetesen külön munkaegységet írtak nekik jóvá. Elmentek az öregek kukoricát tömi, napraforgót csépelni, s ők tartják rendben a gazdaság udvarát is. Ami gond volt egy jó félévvel ezelőtt, ma már nem az. Az újlőrincfalvi öregek nyugodtan néznek a tél elé, egy egész közösség gondoskodik róluk, az öreg kornak kijáró tisztelettel, becsülettel. És ez nemcsak újlőrincfalvi sajátos­ság. Az öregek sorsa egyre inkább az egész közösség gondja lett. — deák — Nagyarányú ssülő- és gyiimulestelepíté# as állami gasdaságoUban (Tudósítónktól.) A lakosság jobb gyümölcs- ellátása, a gazdálkodás belter­jesebbé és eredményesebbé té­tele érdekében nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítés in­dult meg az állami gazdasá­gokban. Termelő tevékenysé­güket egyre inkáb fokozni kí­vánják, ezért hatalrr^-is arányú telepítési munkába fogtak. Gvors ütemben emelni kíván­ják a szőlő- és gyümölcsterme­lésüket. Még ebben az évben 230 hold szőlő, 130 hold gyü­mölcsös és 50 hold komló tele­pítését kezdték meg, illetve fe­jezik be. A kiváló minőségű borairól — itthon és külföldön egyaránt — híres Domoszlói Állami Gaz­daság (bora a híres „domoszlói szemelt rizling” a brüsszeli vi­lágkiállításon aranyérmet nyert) 1963-ra megkétszerezi szőlőtermő' területét. E nagy. munka első ' lépéseként 1960. tavaszán 50 hold csemegeszőlőt (Chasselas) és 50 hold anyate­lepet létesít. A talajelőkészítő munkákat 50 holdon már be is fejezte. A következő években folyamatosan még 330 hold csemegeszőlőt fog telepíteni. A szőlőtelepítés mellett na­gyobb arányú gyümölcstelepí- tésbe is kezdett. Ebben az év­ben 50 holdon almás telepíté­sét fejezi be, . jövőre pedig újabb 70 holdat telepít. Főleg jól tárolható, kései érésű, nagy C-vitamin tartalmú Jonathás fai'át i-lepít, törpe alanyon. Ugyancsak nagyarányú a telepítés a Hevesi Állami Gaz­daságban is. Nemcsak szőlő- . és gyümölcstelepítés .folyik a gazdasagokban, hanem megin­dult a komló nagyüzemi ter­melése is. Ebben az évben, il­letve a jövő év tavaszán 50 hold komló telepítését kezdték meg. A Hevesi és Füzesabonyi •* ' Ä. G.-ban a támaszrendszer már elkészült, a kon .ló dugvá­nyozása is megkezdődött;. A komló igen munkaigényes nö­vény. A tobozok leszüretelésé- hez holdanként 80 munkanap szükséges, Egy-’-ét éven belül azonban a szüretelést gépesí­teni fogják, mint Csehszlová­kiában. Gépesítéssel a komló kézi munkaerő szükséglete majdnem csali a gép kiszolgá­lására csökken. Idő 5árás jelen Ééi* Várható időjárás szerda estig: Felliőátvonuláfíolc, többfelé eső; záporeső. Mérsékelt, időnként élénk délkeleti-déli szél. Az év­szakhoz képest enyhe idő. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 10—13, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 3—6 fok ko­Távolabbi kilátások: továbbra is enyhe, esős idő. (MTI) (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártja forrón üdvözli j testvérét és elvtársát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely bölcs hozzáértéssel vezeti a magyar munkásosztályt, és Magyarország minden dolgozóját a jobb jövő megterem­tésének, a szocialista és a kommunista társadalom felépíté­sének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt letétemé­nyese és hűséges folytatója annak az ügynek, amelyet a magyar kommunisták 41 esztendővel ezelőtt kezdtek meg. Egész tevékenységében a marxizmus—lenimzmus halhatat­lan elmélete vezérli, s ezt az elméletet alkotó szellemben alkalmazza az országnak kdkikrét adottságai szerint. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizott­ságának hozzáértő vezetése révén a magyar nép sikeresen visszaverte a belföldi és a nemzetközi reakció támadását, rövid idő alatt begyógyította az ellenforradalmi lázadás által okozott sebeket és újabb nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus alapjainak építésében. A revizionistáknak, vala­mint a szektánsoknak, és a dogmatikusoknak semmiféle pró­bálkozásukkal sem sikerült Ietériteniök a Magyar Szocialista Munkáspártot erről az útról és ma a Magyar Szocialista Munkáspárt, tömegkapcsolatai további erősítésének útján haladva, elismert vezére a dolgozó magyar népnek, a szocia­lizmus és a kommunizmus nagy ügye diadaláért folytatott harcban. Az önök nagyszerű sikerei büszke örömmel töltik meg a szovjet dolgozók szívét, akik őszinte és megbízható barátai a magyar népnek. A magyar kommunisták a testvéri kommunista és munkáspártokkal vállvetve, a szocialista táborhoz tartozó országok népeinek összeforrott családjában az első sorokban harcolnak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a földkerekség valamennyi népét egybefűző barátság erősí­téséért és fejlesztéséért. Üjabb nagy sikereket kívánunk a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön ke­resztül a Magyar Szocialista Munkáspárt minden tagjának, az egész magyar dolgozó népnek a politikai, a gazdasági és a kulturális építésben, a dolgozók jólétének további fokozá­sában, a hatalmas szocialista tábor valamennyi országának erősítését és tömörítését célzó harcban. (Taps.) Éljen a szocializmust építő testvéri magyar nép! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! (Nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet— magyar barátság! (Nagy taps!) Éljen és erősödjék a szocialista tábor országai és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! (Nagy taps.) . Éljen a marxizmus—leninizmus! (Hosszantartó, üte­messé váló taps. A jelenlevők helyükről 'felállva tapsolnak.) Ezután Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek párt- bizottságának titkára, Német Károly, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Ta­tár Kiss Lajos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB-elnöke, Hi­dasi István, a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazga­tója. Kiss Dezső, a Budapesti | Pártbizottság másodtitkára, majd Darabos Iván, az MSZMP Zala megyei Bizottságának el­ső titkára szólalt fel. Ezután dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja szólalt fel. | (MTI) Értékes unyagtakarékosság a róssassentmártoni IX-es aknánál A rózsaszentmártoni IX-es termelési értéket is. A gépek jó karbantartása csökkentette akna bányászai a második fél­évben , jó eredményeket értek el a kongresszusi munkavei - senyben. Igyekeztek a szén ki­termelésénél értékes forintokat megtakarítani. Október hónap­ban 10,7 forinttal, november­ben 18 forinttal csökkentették az egy tonna szén kitermelési költségeit. A jó munkaszervezéssel nö­velni tudták az egyfőse eső az állásidőből származó mun­kakiesést és komoly összeget takarítottak meg villamos energiából is. A második félév elején megtartott termelési tanácsko­zás óta október végéig 1' mil­lió 205 ezer forint megtakarí­tást értek el a rózsaszentmár- tonj IX-es akna bányászai. Mi van a lábunk alatt? Tudományos utazás a Föld középpontja leié Bolygónk belsejére vanaflKo- zó tudományos ismereteink meglehetősen szegényesek. Spektográfjaink segítségével értesüléseket szerezhetünk ar­ról. hogy milyen a távoli tej- útrendszerek kémiai összetéte­le. Radarkészüiókeink és hő­elektromos műszereinik kipu­hatolják a Hold felszínét borí­tó por titkait, ugyanakkor, ami néhány kilométerrel a Föld méhében megy végbe, sok te­kintetben még ismeretlen szá­munkra. Bolygónk tömegének belseje valósággal fehér főit tudásunk térképén. Az eddig végzett legmeré­szebb fúrásokat a kőolajkuta- tásoknaik köszönhetjük: de ezek sem haladták meg eddig a hatezer métert, vagyis úgy tekinthetjük, mintha a földfel­színt könnyedén megkarcoltuk volna. A nemzetközi geofizikai év kapcsán egy tudományos bi­zottság nagy jelentőségű beje­lentést tett: megkísérlik a Fő’ mélyének közvetlen kutatását. Kiinduló pontul a tengerfene­ket választották. Ä „központi tűz" elmélete Valahányszor a földkéreg valamely pontja megmozdul, a belőle származó mozgás min­den irányban tovaterjed, még­pedig változatos hullámot: alakjában: a szeizmográfok ezek terjedését észlelik, s ter­jedési sebességüket is mérik. Mármost mindezek a ténye­zők annak a közegnek a sűrű­sége és mechanikai tulajdon­ságai szerint változnak, ame­lyen a hullámok áthatolnak, így közvetett módon bár, de nagyon pontos értesüléseket szerezhetünk a hullámok által bejárt földrész természetéről. Az elv nagyon egyszerűnek látszik, ám annál bonyolul­tabb az alkalmazása: a szeiz­mográfok által regisztrált gör­bék, mivel különféle hullá­mok egymással való összeke­veredését tükrözik, rendkívül nehezein értelmezhetők, s ér­telmezésül: a szakemberek kö­zött nézeteltérések forrásává válik. Mindenesetre azonban egy igen fontos tényt megálla­pítottak belőlük, s ez az, hogy meghatározott mélységekben úgynevezett diszkontinuitási felületek vannak. Ezek a felü­letek befolyásolják a hullámok ter’edését. Egészen feltűnő diszkontinu­itás mutatkozik 2900 kilométer mélységben, vagyis mintegy a földfelszín és a Föld közép­pontja közötti távolság felé­nél. A földlökés következte'— keletkező hullámok kétfélék lehetnek: vagy hosszirányúak (longitudinálisak) más szóval nyomáshullámok — ezek ter­jedési sebessége azonos a han­géval — vagy pedig kereszt- irányútok (transzverzálisak), mint a fémlemezek oldalirá­nyú rezgései. Mármost közvet­lenül a 2900 kilométeres mély­ség' táján megszűnik a transz­verzális hullámok terjedése, sebessége pedig másodpercen­kénti 14 kilométerről nyolc ki­lométerre csökken. Ennél: a magyarázata a fizikusok szá­mára egészen világos: a hullá­mok kristályos szilárd réteg­ből folyékony rétegbe lépnek át A folyadékok ugyanis nem továbbítják a transzverzális rezgéseket, csak a nyomáshul­lámokat. Innen már csak egy lépés választ el bennünket at­tól a következtetéstől, hogy a Föld belsejében a középpont­hoz közel eső részek (a „mag") folyékony állapotban fannak, s ezt a lépést egyes geofiziku­sok annál könnyebb szívvel tették meg, minthogy bizo­nyos mértékben visszatérést jelentett a korábban feltétele­zett „központi tűz’‘-höz. Pedig előbb jó volna tudnunk, mifé­le folyadékról is van itt szó. A nyomáshullámoknak a mag­ban való elterjedési sebessége olyan szilárdságú anvagra utal, mint amilyen az acél. Másrészt- van még egy másik bizonyíték is arra,- hogy' a mag folyékony: a Hold és a Nap vonzásának hatására ugyanis a Föld belsejében dagályjelenség játszódik le, s enned: követkéz tében a földkéreg is emelke dik és süllyed: a változás amp litudóját meg is tudták mérni körülbelül húsz centiméter. Nvomasztó mélységek Vajon hogyan lehetséges ősz szeegyeztetni ezt a látszólag ellentétes két sajátságot: egy­részt az acél keménységéhez hasonlítható szilárdságot, ame­lyet a nyomáshullámok terje­dési sebessége tételez fel, más­részt a folyékony halmazálla­potot? Fel kell tételeznünk, hogy a Föld magja olyan fizi­kai állapotban van, amilyet a Föld felszánén nem is ismer­tünk. Ez az állapot a mély ré­tegekben uralkodó rettenetes nyomás (a középpontjában 3000 tonna négyzetcentiméte­renként) következménye. De szálljunk fel most ezek­ből a nyomasztó mélységekből s közeledjünk egy kicsit p Föld feszíne felé. A diszkonti­nuitási felületen innen, vagyis a Föld középpontjától több mint 2900 kilométerre az acél­nál is keményebb rétegre buk­kanunk, amely egyformán to­vábbítja a hosszirányú és ke­resztirányú rezgéseket: ezt nevezik köpenynek. Az első diszkontinuitási. felület, ame­lyet felfedeztek, a földkéreg és a köpeny közötti határ. Ezt Mohorovicic jugoszláv geoló­gusról nevezték el, mert ő fe­dezte fel. A Mohorovicic-féle határfe­lület felett van az földkéreg, amelynek összetételét geológiai kutatásaink eredményeiből jól ismerjük: felül üledékeik van­nak (szediment-réteg?), aztán gránit vagyis köpeny, felső részében már a hipotézisek bi­rodalma következik. A legtöbb geológus úgy véli, hogy dunit a következő réteg, jelentős vásszilikát és magnézium tár­saságában. De könnyen meges­het, hogy ezeket a nézeteket, amelyek a sűrűség változásai­nak kémiai természetű magya­rázatát szeretnék adni. egészen más elméletek fogiák felvál­tani. Józan képzeletünktől csak egyetlen erőfeszítést kívánha­tunk meg, s ez az, hogy el kell fogadnunk, hogy bolygónk belsejét egészen más természe­tű anyagok alkotják mint ami­lyeneket a felszínen nyújt a természet. Csak egy módja van annak, hogy erről bizto­san meggyőződhessünk, s ez az, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzuk őket. Ezt a célt tűz­ték ki maguk elé a geológu­sok. Évmilliók az óceánok mélvén A gondonat maga akarásai: a megvalósítás módja is, azok­nak a technikáknak az eredmé. nye, amelyeket a kutatók dol­goztak ki a tengerfenék alatt rejtőző petróleummezők fe'ku- tatására és kiaknázására. Úszó- berendezések segítségével bi­zonyos vidékeken már ötszáz méter mély tengerfenéken is végeztek fúrásokat. A geofizi­kusok ambíciói azonban ennél sokkal messzebb terjednek. Fúrókészüléküket legalább öt­ezer méteres, sőt még annál is mélyebben fekvő óceánod­ba akarják levinni, hogy on­nan fúrjanak ie oly melyre, amilyenre csak lehetséges: há­rom, öt, tíz kilométerre... Ta­lán sikerül. majd elérniük az első függönyt, amely a föld titkait rejti, a Mohorovicic-féle diszkontinuitást. Mert — s eb­ben rejlenek ennek a nagy- -f szabású kísérletnek az esé­lyei — úgy vélik, hogy az óce­ánok feneke alatt sokkal véko­nyabb a földréteg, mint? a szá­razföldek alatt. , Az óceánok f&iekét, művei bolygónk legrégibb korszakai óta többé sohasem merültek fel, nem alakította át az eró­zió és a hegységek keletkezé­se. Évezredek folyamán lassú esőként csupán az üledékek ' hullottak rá és ezekről az egy­másra rakódott szabályos ré­tegekről. mint valami könyv lapjairól, a Föld története ol­vasható. Az óceánográfiai ex­pedíciók által vett fúrómag­minták nem származhatnak. mélyebbről 80 méternél: már­pedig az óceánok fenekét bo­rító üledékrétegek teljes vas- . tagságát legalább ezer méterre becsülik. A tengerfenéken vég­zett mélyebb fúrások mintái eddig ismeretlen adatokat szol­gáltatnak majd bolygónk múlt­járól, az élet ősi formáiról stb. A szárazföldi rétegekben a tudósok bolygónk történetet megcsonkított, eltorzult . levél­szövegként igyekeznek kibe­tűzni. Az óceánfenék rétegei viszont egymás után fogták elénk tárni érintetlen levelei-' két, amelyeken a legrégibb időktől az élet megjelenéséig minden fel van jegyezve. Az ősi bazalt alatt De a geofizikusokra vfjró la­komán mindez csak előétel lesz. Az üledókréteg után a . fúrófej sokkal keményebb sziklába fog belekapni, olyan­ba, amilyen több mint kétmil­liárd évvel ezelőtt lehetett az óceánok feneke, amikor a ten­gerek keletkeztek. Ezt az ősi földkérget minden valószínű­ség szerint bazalt alkotja. A bazalton keresztül hatoló fúró­fej tovább halad majd egyre: mélyebbre. Ha minden jót megy; át fogja tömi a Föld kérgét és eléri egy teljesen ismeretlen zóna határát Mindez egyelőre még csak terv. Valószínűleg jó néhány év fog még eltelni a döntő kí­sérletek megtörténtéig de ki vonhatja kétségbe, hogy az embernek mégis sikerül majd előnvomulnia a' Eöld közepe felé. hiszen napjainkban már közel áll ahhoz, hogy kirepül­jön a világűrbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents