Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-18 / 271. szám
1959. november 18., szerda NÉt’ÜJSAG Az átlagember Egy falusi művelődési otthon terveiből Szúrom; József életerői lesz szó, korántsem az egészet mondom el, csak az egészből valamit. Demjén községben találkoztunk nemrégen, s akkor még eszembe sem volt. . bogy írni fogok erről az emberről, mert úgy éreztem, távol esik az érdeklődéstől. Találkoztam parasztemberrel, aki lopótökből dudát csinált, régi nótákat tudott, meg meséket, volt, aki már élt a 48-as szabadságharc idején, vagy olyan, akinél megszállt Móricz Zsigmond. Szóval... tudom is én, milyen emberekkel találkozom néha. Szuromi József azonban más típus. Nagyon egyszerű,' nincs benne ebből a különlegességből semmi és ha nem derült volna már ki réges-régen, hogy az átlag fogalma mindenre vonatkozhat,' csak emberre nem, bizonyára ráfognám: átlagember. , Mondom, nem akartam előhozakodni vele. Meghallgattuk egymást, árián eljöttem. Am az történt, hogy pár óra múlva a városban bent, az asztalnál ülve a sorsát beszéltem. Önkéntelenül. Ami a legfurcsább az egészben, hogy éppen úgy Került Szóba, mint egyszerű típus, benne van ebben az is, hogy átlag Azt hiszem a tehetségéről, vágj' éppen az őstehetségről folyt a szó, meg a gj'akorj el- kallódásokról. ilyesmiről, amikor előjött Szuromi József egyszerű példája. No, de semmit se tovább, erről lesz szó mindjárt. Az ember Amikor belépett az irodába, megrázta magát, leverte kalapját, majd azonnal letelepedett ezzel: — Inkább a fogam húzzák Injekcióval.;. Heeej, ilyenkor már nehezen mozog az ember. Belementem egy barázdába — mondja, majd egyszerre felkapja a fejét — hát alig bírtam kimászni belőle. Nevet. Arról kezdett kedélyes előadást, hogyan húztak ki két fogát a minap, életében először injekcióval. Csoda? Nem fájt! Gyakran nevet és igazi szívből jövő jókat. Magas ember, arca szabályos, vonalai kemények. de a szeme kék és a haja fehér. Valaki megjegyzi, hogy a tsz udvarából eltűnt két birka. Ellopták? Elkóboroltak? Odavannak. Egy ember, aki ugyancsak a szuperosztfát-szórásból került ide, mint Szuromi József — azt mondja: — Majd hazajönnek. Ezt nem lehet szó nélkül hagyni. — Igen, ha macska volna. Kaszáltam egyszer .;. — és ez a szó már megint a Szuromi Józsefé. Történet. — Kaszáltam, aztán odavetődött elém az a rossz macskánk. hogy belevágtam. Oda-e. a farába. Viszem haza, bekötözöm. és a macska utána eltűnt, hónapok múlva került csak haza. No, a birka nem teszi meg. Ugy-e csak a keményarcú ember... Nem pusztán a hasznos jószágért indult meg a szíve. Egy rossz macskáért is. Az iskolája Nála maradt a szó, ez a furcsa fonál, amit tovább kell pöndörgetni, így pihenőidőben, hadd folytatódjék. És nem bánja itt senki, hogy beszél. Hallgatjuk, tanuljuk a sorsát, mert az következik. — Egye fene, ha fiatalon kezdem itt a szövetkezetben, én mondom, ma százötven kilós ember vagyok. Elkéstem na. vágj' korán jöttem inkább? Rosszul születtem — ezzel megy tovább a fonál. — Még a nyáron kévés voltam, de fáradok lassan ... érzem. Nyolcéves lehettem, már megerőltettem mind a két lábam a munkában, úgy csavartak a lepedőbe, mozdulni se tudtam. • Iskolába ...? Hogy is csak? Két félévet jártam. Dohányosok voltunk, oszt menjünk ösz- sze-vissza. Szabolcsba, Fejér megyébe, arra a ... De azért megtanultam írni, olvasni. Apám, az tudta mind a kettőt, anyám egyiket se. Akkor biz én. se tudtam. Milyen a gyerek? Komisz idők jártak, anyám, ha megfaggatott néha, oszt mondtunk neki tücsköt- bogarat, nem értette. Aztán nem is igen törődtek vele. Más törődni való került. Akadt hónap, hogy három testvért temettünk. Ráadásul meg apám szerette a bort is... Emlékszem, a tányérok alá dugott egyszer három koronát. Meglestem, Usgyi a botba, vásároltam, de a botos tüstént, szaladt az anyámhoz: — Mi történt? örököltek? A fiú elköltött három koronát. Hogy Szuromi József példája miért pont a tehetség emlegetésekor került elő. most következik: — A fronton tanultam meg írni: Doberdónál. Leveleztünk haza, aztán mindig egy cimborát fogtam hozzá, de az se tudott valami jól, nem szívesen csinálta. Nem szerettem kérni. Gondoltam egyszer, isten neki fakereszt, írok magam. Először csak két tábori lapra fért rá: .Tudatom az otthoniakkal, hogy jól vagyok itt a háborúban...” Annyi dicsér- tesséket, meg mit biggyesztettem hozzá, hogy az csak csoda. Később, amikor már belejöttem, egy lap is elég volt. Mire meg hazakerültem, már nem ^tudott olyat mondani a jegyző, amit le nem írtam volna, mert olyan világ járt akkor, hogy csak az szavazhatott. aki kijárta a hat elemit. Én meg azt mondtam, kijártam. csak elveszett a do- kument. Kipróbált a jegyző, oszt szavaztam. De' mindig az ellenzékre... Tehetség dolga ez mindenképpen: a vérfürdő közepén pár betű emlékéből megtanulni írni... Tehetség, bizony! De halljuk tovább Szuromi József szavait: — Ű.iság is járt már akkor hozzánk, a Szabad Szó. Rendesen olvastam, maceráltak is miatta néhányszor a csendőrök. Behívtak aztán magyarázták. hogy miért nem a Vitéz Üjságot olvasom? „Hát hisz nem vagyok én vitéz” — mindig ezt mondtam. No, de a végén majd elkaptak. Már itt voltak a németek a faluban, mikor jön egy levél a nevemre, miszerint én baromfitenyésztő volnék. Elküldöm a másik Szuromihoz, mert van itt a faluban másik is. hátha ő az. Hozzák is vissza kétségbeesve. Az újságtól jött: ..Testvéreim. fogjunk össze, támadjuk hátba a németeket”. Ezt foglalták bele. Bajcsy-Zsilinsz- ky írta. Ahol a tehetség tovább él — No. a gyerekeim már tanultak mind — így következik a fonal tovább. — Az egyik Pesten, a Földművelési Minisztériumban dolgozik, a másik Csabán rendőrszázados Van egy fiam Egerben .. . Melyik gyár is van ot a melegvíznél? Igen, na ... a Lakatos- árugyár, ott könyvelő. A lányom a postán van. Az is Egerben. Áz ötödik meg Dem- jénen a boltot vezeti. Elgondolkozik, hogy mond- ta-e valamenyit? Tűnődik, tán azon. hogy belőle mi lett volna, ha engedik. Vagy valami olyasmi jut eszébe, hogy menynyit változott a világ?! — Az a fiam, amelyik most Pesten van, az csuda eszű gyerek — szól megint. — Az még tán a múltban is vitte volna valamire, de a többi egy se. Ügy történt, még régen, beme- gjrek egyszer Egerbe a tanfelügyelőhöz, hogy kiveszem a fiút az iskolából, mert kell az ökrök mellé. Ismertek már, azelőtt kértem ki a másikat, azt, aki most rendőrszázados. Persze, azóta ez is letette az érettségit — ezt csak úgy közbeszúrja magyarázatul, majd az előbbiről beszélt megint. — Szóval, nézi a bizonyítvánjtt a tanfelügyelő, aztán azt mondja: ,Szín kitűnő, ennek tanulni kéne”. Mondom mindjárt: „A bizonv miből?”. A tanfelügyelő elkezdte magyarázni, hogy van valami ösztöndíj és adott egy csomó papírt. töltsük ki, pályázzuk meg. Vittem is én azonnal a kántorunkhoz haza: Nézze már, aztán csináljunk v le valamit. Hát beleizzadtunk. Volt egy kérdés, hogy miért akarjuk taníttatni? Mit írjunk ide, te szentsége® ... ? Meg, mi akar lenni? Tudja az ördög... Ki gondolt ilyesmire? Végül meglettünk valahogy’ és felvették a gyereket. Lehet, hogy leteszi az érettségit, de az sose lett volna belőle, ami most. Megáll egy kicsit. — Csoda eszű gyerek, — mondom. A Szovjetunióban járt egyetemet öt esztendeig. Most a minisztériumban van. Már meg németül tanul... Mintha kifogyna a szóból, vagy pihen. Nemigen szólnak a többiek sem, gondolkodunk. — Megleltem volna én is itt a helyem a szövetkezetben — ígj’ megint 6 tovább. — Mondom is ezeknek a kintieknek: gyertek hozzánk, a fene azt a földet, nekem is volt három hold, én is sajnáltam, de kéne már a bajnak. Nekem nem jött senki mondani, magamtól jöttem be, jó is volna itt, csak ne érezném úgy, hogy elmúlt az idő. Ilyenkor már mindig kettőt öregszik egy év alatt az ember. Aztán azt is megkapja a fiatalabbaktól: dógozni tudna úgy, mint beszélni ... Mind összenéznek a jelenlevők: — Ki mondta ezt az öregnek? — Hát. aki megvénült, már ne is beszéljen — hahotázik rá. Tréfált. íme. az ember, a mi átlagemberünk, mert sokan élnek ilyenek ezen a földön. Nevet jóízűen, felszabadultan. ♦ Régen mindig az ellenzékre szavazott és a minap nem fájt, amikor kihúzták két fogát... Kiss János A HAZÁNKBAN végbemenő kulturális forradalom egyik nagy, teljes értékben fel sem mérhető eredménye a falusi. vidéki művelődési qtthonok hálózatának megteremtése. Megyénkben jelenleg 85 területi művelődési otthon működik. Ez az iskolánkívüli népművelés széleskörű kiterjesztését tette és teszi lehetővé — legfőképpen a falvakban, a falusi lakosság körében. Egy megyei statisztikai közlés szerint a területi művelődési otthonokban az elmúlt év folyamán nem kevesebb. mint 1800 •ismeretterjesztő eladást rendeztek, igen nagy látogatottság mellett. Ugyancsak ebben az évben az otthonok nagy közkedveltségnek örvendő műsoros estjeit mintegy 330 ezren nézték meg. Az otthonokon belül működő könyvtárak. különféle szakkörök is nagy vonzóerővel bírnak, sok érdeklődőt foglalkoztatnak a városokban és a községekben egyaránt. Mindezek után jogos az a megállapítás: a művelődési otthonok ma már a falvak igazi kulturális központjaivá váltak és végzett, vagy majd elvégzendő munkájuk nagy hozzájárulás a dolgozó tömegek neveléséhez. kulturális átformálásához. Az elmúlt nanok egyikén az aldebrői művelődési otthonban jártunk, s alkalmunk volt Kiss Lajos elvtárssal, az otthon igazgatójával beszélgetni a munkáról. Az 1959—60-as művelődési évadban sok szép tervet szeretnének megvalósítani. Az elkészült terv az idén is az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján született meg és átfogja az egész falu kulturális életét. A TERV KÉSZÍTÉSEKOR különösen nagy gondot fordítottak az ismeretterjesztő munka megszervezésére és összeállítására. Az előadásokat havonként két alkalommal tartják meg. A programot áttekintve kitűnik, hogy milyen sokirányú ismeret- terjesztő munkát valósítanak meg Aldebrőn. Az elmúlt hónnapban ..Amit a tsz-mozgalom- ról minden dolgozó parasztnak tudnia kell” címmel tartottak előadást. Az előadás azokat a legfontosabb kérdéseket érintette, amelyek iránt az aldebrői dolgozó parasztság mos' különös érdeklődést tanúsít. A termelőszövetkezeti mozgalom jelentős tért hódított a községben is. s a kívülálló dolgozó parasztokat nagyon érdekli minden, ami á közös gazdálkodást érinti. Hasznos és ió volt ez az előadás. Ugyancsak októberben elhangzott egy orvosi előadás is- a meghűléses betegségek megelőzésével kapcsolatban. Az előadások program-tervezetében számos természettudományos ismeretterjesztő előadás is szerepel. Igen érdekesnek ígérkezik majd a következő hónapban sorrakerülő ..Babonák. csodák, ünnepek" című előadás. Még ebben a nőnapban kerül sor egv időjárással kapcsolatos előadásra is. Január hónapban az ..Ember és a világmindenség”. valamint „Utazás a Holdba” címmé1 hangzanak el természettudományos ismeretterjesztő előadások. A következőkben orvosi előadások lesznek: eev férfiak, egv pedig nők számára a nemi élet egészségtanával kapcsolatban. Az irodalmi jellegű előadások Gárdonyi, Mikszáth és Móricz Zsigmond írói működését tárgyalják majd. ..Községünk múltja” címmel helytörténeti előadás is lesz majd. az Aldebrőn feltárt különféle néprajzi és ásatási anyagok alapján. AZ ELŐADÁSOKAT, amikor csak lehet, filmvetítéssel egybekötve tartják meg. Az elmúlt évben huszonhét részvevővel elsőéves ezüstkalászos tanfolyamot is szervezett a kultúrotthon. A hallgatók szorgalmasan eljártak az előadásokra. megfelelő eredménynyel el is végezték az első évfolyam anyagát. A művelődési otthon az idén — a tavalyi hallgatókból —. másodéves wnfo- Ivamot szervezett. A tanfolyamon kiváló szakemberek tartanak előadásokat, amelyek .jelentős része a nagyüzemi gazdálkodással és a nagj’üzemi mezőgazdasági termelés lehetőségeivel foglalkozik. A művelődési otthon vezetősége egy mezőgazdasági, pontosabban méhészeti szakkör megszervezését is tervezi, mert a községben igen sokan méhész- kednek. A tavasz folyamán meg is kezdődik a szakkörön belül a közös tevékenység. Állandó jellegű öntevékeny színjátszó csoport eddig nem volt a községben és a művelődési otthon vezetősége most tervezi, hogy a tömegszervezetek tagjaiból toboroz egyet. A színjátszói tevékenység azonban alkalmi szereplőkből — nagyobbrészt felnőttekből —. már megkezdődött és azt szeretnék, hogy ebben az évadban bemutassák Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékát és Benedek Árpád egyik népijátékát. Különféle kiállításokat is tervez a művelődési otthon erre az évadra. A következő év első vasárnapján iskolai rajz-, kézimunka- és taneszköz-kiállítás lesz a művelődési otthonban, ezt követi majd január végén egy nagyobb szabású borkiállítás és borkóstoló rendezése Mindezeken kívül a tavaszi és a nvári hónapokban két alkalommal határjárást, illetve tsz- látogatást is tervez a művelődési otthon vezetősége. AZ ALDEBRŐI dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel, figyelemmel kísérik a művelődési otthon munkáját, s ki is használnak minden lehetőséget a napi munka után a kellemes pihenésre, szórakozásra és művelődésre. A művelődési otthon idei évadra szóló terve igen sokoldalú, valóraváltása jelentős lépés lesz az egész falu kulturális előrehaladása szempontiából. (-r.) Jő fanáes : A cseppfertőzésről Lépten-nyomon halljuk, ősztől tavaszig, városon és falun egyaránt, hogy valaki meghűlt, megfázott, attól kapott náthát, azért köhög. azért gyulladt a torka, mandulája. A megfázásnak kétségtelenül van szerepe ezeknek a betegségeknek a létrejöttében, de csak annyi, hogy a szervezet ellenállóképességét meggyengítették. Magát a betegséget azonban csak a szervezetbe került életképes vírusok, vagy bacilusok okozzák. A hurut-ős betegségeket, a légzőutak Könyvelői tanfolyam indul Zsámbékoa Megnövekedtek a termelőszövetkezetek a megyénkben és ennek a nagyarányú fejlődésnek megfelelően a termelőszövetkezetekben könyvelőhiány mutatkozott. Éppen ezért november végén Zsámbékon tízhetes .könyvelőképző tanfolyam indul. Az állam segíti a termelőszövetkezeteket, megadja a támogatást minden vonalon. éppen ezért szervezték most ezt a könyvelői tanfolyamot is. A járási tanácsok állapítják meg, kik azok a termelőszövetkezeti tagok, akiket elküldenek a könyvelőképző tanfolyamra. lörzsi háború Ruanda-Urundibsn UKOSSAGANAKy %-eiMfaűSZMA , Az 54 000 négyzetkilométer területű és 4,5 millió lakosú Ruanrla- Urundi ENSZ gyámsági területen az elmúlt napokban véres harc tört ki a bahutu és a vatusszi törzsek között. A gyámsági terület lakosainak mintegy 7/8-át kitevő bahutuk és az összlakosságból alig 7 százalékkal részesedő vatussziak közötti harcnak ez ideig több száz halálos áldozata van. A belga gyarmatosítóknak nagy gondot okoz az ellenségeskedés lokalizálása, nehogy a törzsi háború, az ásványi kincsekben rendkívül gazdag, de jelenleg rendkívül feszült belpolitikai állapotú Belga- Kongó területére átterjedjen. gyulladásait az orrban, szájban, torokban, garatban és légutakban élősködő fertőzőképes kórokozók váltják ki. Ezek az erősebb kilégzés, hangos beszéd, köhögés és tüsz- szentés során kiröppenő nyál- kacseppeket lovagolva kerülnek a levegőbe és sokkal hosz- szabb ideig lebegnek ott, mint gondolná az ember. Minél finomabb, apróbb szemű ez a nyálka, vagy nyálpermet, annál tovább van a levegőben. Egy-egy influenzás, toroik- gyulladásos. náthás ember egy egész szoba, autóbusz, vonat- fülke levegőjét teleszórhatja betegségeket okozó vírusokkal és baktériumokkal. Aki őzt a levegőt belélegzi és szervezete alkalmas rá, megbetegszik. A fertőzésnek ezt a módját nevezzük cseppfertőzésnek. AM tehát köhög, tüsszög, lehetőleg ne menjen olyan helyre, ahol sokan vannak. Például autóbusz, mozi, színház stb. Köhögéskor tüsszentéskor tartson zsebkendőt orra ás szája elé. A zsebkendőt gyakran cserélje, mosáskor alaposan főzze ki. majd forró vasalóval vasalja M. Zsebkendőt ne adjon és ne kérjen soha mástól. Ne fogjon kezet senkivel, mert a télékö- högött zsebkendőről kezére is sok károkozó tapadt. Gyakran mosson kezet, a szobát gyakran és alaposan szellőztesse. Aki még egészséges, ne látogasson fertőzőképes beteget, vagy ha nem kerülheti el, kellő távolságból beszélgessen a rövidre szabott látogatási idő alatt. Az egészséges ember 's gyakran mosson kezet, öblítsen torkot, legyen sokat szabad, friss levegőn, egyék C-rftamin tartalmú gyümölcsöt, óvakodjék a meghűléstől, rendszeresen edzze testét, hogy a kórokozók ne betegíthessék meg. Magyar Vöröskereszt Járási Szervezete, Pétervására. A téli szezonra készül az Egri Háziipari Szövetkezet Az Egri Háziipari Szövetkezet a tél közeledtével az idénynek megfelelő árucikkeket készít. Bébi és lányka ruhákat kötnek, amelyek jelentős részét exportra küldik. Ezekből mintegy 15 000 darab készült el a közelmúltban. Ezenkívül pulóvereket, kardigánokat s egyébb kötöttárukat Is készítenék. A kosár-részleg a demi- zsonok kötésén szorgoskodik. A szövetkezet kosárfonói tervüket túlteljesítve addig összesen százezer liternyi különböző űrtartalmú korsót készítettek. 100 százalékos k Boldog község lakosai példamutatóan eleget, tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Részben ennek köszönhető, hogy községfejlesztési témáikét máris 100 százalékosan teljesítették! íme, néhány nagyobb létesítmény: járdaépítés 104 000 forint, autóbuszmegálló 53 000 forint, gyermekjátszótér építése 49 000 forint, villanyhálózat bővítése 17 000 forintos költséggel. OS8(>frfejiPSZtí'H . . . A lakosok a társadalmi munkából is alaposan kiveszik részüket. Lukács elvtárs, vb- elnök szerint a társadalmi munka értéke ebben az évben elérte a 100 000 forintot. Különösen Szántó Loránd pedagógus, tanácstag járt elöl jó példával, áld egymaga 40 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község fejlesztéséhez!
