Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

-939. nevembe? 17., tedd

VÉPtlJSAo

3

Jegyzetek as egri színháztörténeti

kiállításról ■

twAtk

Mint már megírtuk, az egri Líceum dísztermében nyűt meg a napokban a színháztörténeti kiállítás. A szorgalmas szemlélődő — ha vázlatosan is — képszerű históriáját kapja a magyar színjátszás történetének — napjainkig. A kiállított anyag tartalma miatt .s megérdemli, hogy. szemelvényedben foglalkozzunk vele.

A színjátszás izgatta a magyar írók képzeletét már a XVI. század elején is. Bornemissza Péter deák 1558-ban adja közre Sophoiklész Elektráját nemesveretű fordításában. Falud! Ferenc már magyarul írja Constantinus Por- f ürogenituszát Kelemen László (1762—1814) költség- számlája 1792-ből arról árulkodik, hogy akkor igen nagy kérdés volt: mibe kerül az előadás. Kelemen László profilja alatt az alábbi szöveg áll: hu- milllmus (egy rész az írásból itt talmit) servus, Comic a e Societatis Hungaricae dirigens pnoprietaiius, azaz .„a legalázatosabb szolga, a magyar komikai társaság igazgatója8*.

Hogy kinek lehetett Kelemen László a legalázatosabb szolgája, azt nem nehéz kitalálni.

A XVHI. században adják elő Budán, a nyári játékszín- íren Bessenyei György „A filozófus" című drámáját A darab címe is mutatja Bessenyei emberi és irodalmi szándékát, eszméit megmutatni a nagy- közönségnek. S ez a nagyközönség akkor még igen kevesekből állott. A magyar szellemi élet megmozdulását jelzi, hogy a felvilágosodás eszméit színpadon is népszerűsíteni kívánó Bessenyei nyilvánosságot talált. Neon véletlen és találó az a megállapítás, hogy ezekben az évtizedekben a magyar irodalom, a magyar szó jelentette hazánkban a haladást, a jövőt.

. -k

Az egyik kassai szinielőadás hirdetésének első kezdő sorai idekívánkoznak:

„Kassán, ma, szombaton, február 18-ik napján a Nemzeti Dali, és Színjátszó Társaság által Vdvarhellyi Miklós részére fog előadódni: Bánk bán, itt még soha nem adatott nagy nemzeti dráma 5 felvonásban.”

A fenti hirdetés mellett, a líor ízlésének megfelelően azonban gyakoribbak voltak az ilyen ajánlások: „A borzasztó éjj a sziklavölgyben, avagy a halál áldozatja az ör«ooooooocooocoooo«»0(»o«xx»5CTOooooooooaoooooooooocococoQcoooooooooooocooocooooooocco3oociiocx300ooooooooc300oc

dög hídján — egészen új, itt soha nem adatott bűbájos nagy nézőjáték.” Szetzője Gleich Aloysius, fordítója Pály Elek. A szerzemény rövid címéből is messzire világlik a bűbáj és az, hogy nézőjáték lesz, mert a megszemélyesítők felsorolása után ezt ígéri a színlap: fejér termetek, katonák, nép. E szín- lapon vastag vonal alatt a szöveg így folytatódik: „Ezt követi egy nagy fényes hősi ábrázolat (tableaux): Dobozy László öt szakaszban, római tűzzel világítva.” Ekés szavakkal ecseteli Dobozy Lászlót és történetét az öt szakasz. A saínlapot Kubay Pál nemzeti színész írta alá. S akit az eddig felajánlott színpadi élvezet még nem vette volna le a lábáról, annak végső figyelmeztetésként ez áll: „A bémeneteli díj tisztelt pártfogóimnak öntetszésükre bízatik.”

A reformkor nagy színészei, a polgári idők nagy tragrkái és jellemszínészei nyugodt méltósággal tekintenek le a látogatókra. Hiába keresi a korhű ábrázolások mögött az ember a kihunyt tüzet, legfeljebb a szemek: árulkodnak a régen- volí nagy szenvedélyekről. Széppataki Róza, „Déri István hitese, magyar színésznő” nemcsak rangként hordta a képe alá írt szöveget, de művészetével ragadta magával közönségét. Priolle Kornélia nemcsak irodalomtörténeti fogalom, hanem színésznő is számunkra, aki egy sorsszerű pillanatban a nemzet nagy dalnokának adott találkát. Jókainé, Laborfalvi Róza, Hol- lóssy Kornélia, SZentpéteri Zsigmond, Egressy Gábor és mind a többiek, akik mögött nem a kőszínházak állandó biztonsága állt. hanem az ek- hós szakér lámpája imbóly- gott évről évre.

Külön rész ad ízelítőt Gárdonyi Géza színpadi munkásságából. Láthatjuk, az Annus- ka korrektori példányát az író gondos javítgatásával és azokat a leveleket, amelyek eg-y- egy előadás vagy bemutatás után köszönésképpen keletkeztek Gárdonyinál: megannyi elismerés és figyelem a színészek iránt.

A színlapról az 1902. jan. 18-i Dada-premiére szövege néz ránk: Bródy Sándor világait Varsányi Irén, Góth Sándor,

! Pethes Ferenc, Hegedűs Gyula j és sok más neves színész elevenítették meg.

★

Egerben a felszabadulás előtt állandó színház nem működött. Voltaic helyiségek, ahol alkalmasint megjelentek társulatok és pesti, nagynevű színészek is, de ezek Thália ritka ünnepei voltak csupán. Ezért 1925-ben megalakult az egri műkedvelők köre és csaknem két évtizeden keresztül játszott: Shakespearet, Ibsent, Seribet, Csathó Kálmánt, ahogy jött. Az egri konzervatív közönség nem kis megbotránkozására 1931. május 9-én szavalt Egerben Ascher Oszkár azoknak, akik szerették az irodalmat és a művészetet. Az egri műkedvelők közül nőtt Ki Pápay Klára, aki sok egri színházi este fénypontjaként tündökölt. A régenvolt egri műkedvelő-együttesnek nagyón tehetséges tagja Temes- falvy Ferencf bírósági tisztviselő is igen sokszor vitt Sikerre előadást az egri kis színpadon.

★

Az államosítás utáni színjátszás hazai és egri története már napjaink eredményeihez tartózik. Azt azonban meg kell jegyeznünk és ezt a kiállítás egyik fő mondanivalójának tartom: amíg Kelemen László a legalázátósabb szolga volt, mint színigazgató, 1792-ben, addig napjainkban a színész és a művész Kossuth-díjra érdemes és az állam igen megbecsült és szeretett polgára.

(f. a.)

— A SZABADEGYETEM ma. előadásai:

Világirodalmi tagozaton dr. Némedi Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatója tart előadást Schillerről, a főiskola fsz. 22-es termében, délután 5 órakor.

Technikai tagozaton „A műanyagok” címmel tart előadást Séra László megyei középiskolai felügyelő, a főiskola II. e., 70. sz. termében.

Megyei titkárok részvételével a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat titkársága tájértekezletet rendez. Az értekezlet tárgya: Tájékoztató az Országos Elnökség október 26-i ülésének határozatáról. „A társulati értelmiség összetétele és a TIT feladatai” című anyag elkészítésének megbeszélése. Az országos titkársági ülés elé kerülő „Megyei szervezetekkel való kapcsolat, az ellenőrző munka megjavítása” című tervezet megbeszélése. A tájértekezlet vezetője Bencze László tudományos titkár.

„A nagyüzemi gyümölcsösök területének további növelésével, gondosabb és szakszerűbb ápolással a gyümölcstermelést öt év alatt mintegy 20 százalékkal keil növelni. A szőlő- és bortermelés fokozását elsősorban a kiöregedett szőlők felújítása és a hinyzó tőkék pótlása útján kell megvalósítani... (A Központi Bizottság irányelveiből.

300 ezer forint megtakarítás

A Mátravidéki Szénbányá- nyászati Tröszt újítói a mozgalom megindulása óta nagyon sokat tettek a gazdaságosabb termelésért. Állandóan figyelik a termelés során előforduló hibákat, amelyeken a lehetőséghez képest azonnal segítenék ötletes megoldásaikkal, hogy könnyebben és Olcsóbban végezhessék munkájukat a bányászok. Így volt ez annak idején, mikor a kaparóberendezéseknél és szállítószalagoknál nagyon sok üzemzavar veszélyeztette a tervteljesítést. Munkához láttak az újítók, egymás után dolgozták ki

V. á ykviivAló» I

:.,, •• «-KSSäi&i

O—tZ. -vX. ■

Gyöngyösön találkoztunk a képen látható jelenettel. Tankolásra várakozva, traktorokból álló hosszú karaván áll a benzinkút előtt. Az ötven traktor a Román Népköztársaságból érkezett, s néhány nap múlva a termelőszövetkezetek földjén dübörögnek az új gépek.-csoocseooooeoösöoooooöoooeot

ötleteiket az üzemzavarok megszüntetésére, és ezek nagyon sokat segítettek.

Ugyanez volt a helyzet az F—4-es gépek bevezetésénél is, mikor a gépeket alig tudtak alkalmazni. Azóta már számtalan újítással sikerült elérni, hogy a kezdeti száz méteres előrehaladás helyett. több ínint 6Ó0 méteres előrehaladást érjenek el az F—í-esek- kel, s több országos rekordot is írhattak azóta e gépek javára.

Munkájukat dicsérik azok a nagy jelentőségű, több millió forint hasznot hozó újítások is, mint az acélpajzsos vágathiz- tosítás, amely a banyafa-fel- használást több mint, 90 százalékkal csökkenti, és az úgynevezett „bányafa saroló és fogazógép”, amelyek főleg azért értékesek, mert általuk igen sefc láb- ég kézsérüléses balesetet szüntethettek meg.-kzót-a is minden műszaki probléma megoldásánál gyors segítséget adnak a tröszt újítói. Nemrégen még igen nagy gondot okozott, hogy a bányafa kérgelését kézi erővel kellett elvégezni. Az újítók — látva e nehéz munkát — már ez idáig öt különböző kérgelő- gép bevezetésére adtak javaslatot. De így van ez szinte minden nehezebb munkánál, amelynek megkönnyítésére

egymás után nyújtják be az újítási javaslatokat, sőt egyes esetekben komplex brigádok is alakulnak a nagyobb arányú munkák elvégzésére.

Különösen akkor vesz nagy lendületet az újítók munkája, mikor egy-egy jelentős esemény tiszteletére újítási versenyt szerveznek a trösztnél. A bányásznap tiszteletére például kéthónapos újítási verseny indult. Ez idő alatt 40 százalékkal több újítást nyújtottak be, mint az újítási mozgalom bármelyik időszakában. Az elfogadott és bevezetett újítások száma is 15 százalékkal gyarapodott és az előkalkuláció szerint várható évi megtakarításuk 300 ezer forint körül lesz. A verseny időtartama alatt 30 ezer forint újítási díjat fizettek ki az ötletekért, de jutalmat kaptak azok az üzemvezetők is, akik elősegítették az újítások bevezetését.

Most nagy reményekkel tekint a tröszt vezetősége a VII. pártkongresszus tiszteletére indított újítási verseny eredménye elé, hiszen a tröszt újítói már számtalanszor bebizonyították: készek hasznos ötleteikkel elősegíteni a bányák gazdaságosabb termelését, a balesetek csökkentését.

Katona Mihály

»eocooc<xiooöoo3oöcQoooo<xx3o©öoooooocc<x>ooo^^

GYURKÖ GÉZA — SUHA ANDOR:

iVüiupJé

valyhoz képest ugyanis „csak” 180 millió léva a kolhozok többlettermelése, a tervezett 250 millió léva helyett... Na. majd jövőre, még több is lesz — bizonygatják, s úgy dobá- Iódznak a milliókkal, hogy először azt hittük, enyhén szólva is. van ebben azért túlzás!

ről a másikra 8 ezer literrel emelik a tejhozamot, 1957-től 1359-ig megkétszerezték a gyapjúhozamot, s amíg 1957-ben ebben a gazdaságban 8243 kiló sertéshúst állítottak elő. ebben az évben több mint 30 ezer kilót.

Tonnákban és tíxexrehheu

beszéltek ebben a gazdaságban, ahol korszerű és modern minden, ahol egy száz férőhelyes istállóban hat ember, egy ötezA bolgár mezőgazdaság magas fokon gépesített. A Tólbuchinl Állami Gazdaságban például 71 traktor, vontató dolgozik a 17 kombájn és a sok, más egyéb modern mezőgazdasági gép mellett. Képünkön a silókombájn látható, amely nagy teljesítményével felbecsülhetetlen segítségét ad a gazdaság dolgozóinak.

együtt 2700 sertés gondját vi- nyújt az egész mezőgazdaság- seli. s aki jószághoz értő em- nak, a kolhozoknak is. amelyek bér. az tudja, hogy nem ennyi, nagyszerű feladatok megoídá- de száz sertés is ad munkát, sára képesek, jó módot tudnak gondot éppen eleget. O mondta biztosítani tagjaik számára, el, hogy összesen kilencen dől- Egyetlen tényen is lemérhető goznak itt a farmon, másszóval ez: bármerre jártunk Bulgá- egy ember 300 sertést gondoz, riában. mindenütt új házak a

Korszerű tehenészet a Tolbuchinl Állami Gazdaságban Fejőgép, önitató, gépesített takarmányadagolás: Így válik érthetővé, hogy egy százférőhelyes istállóban bat ember dolgozik, s mindössze kettő kö- '.illük a fejős. Ebben az Istállóban 4800 liter az Istállóátlag, a gazdaság gyébként ebben az esztendőben több mint 28 ezer liter tejet termel.

QjidtJüjiiÜ

II.

Dobrudzsa, mint már említettük. az ország éléskamrája, s bár az elmúlt esztendők meglehetősen aszályosak voltak, mégis, évről évre lemérhető a termelés fejlődése, amelyet az állam, a mezőgazdasági tudomány új gépekkel, bőven termő nemesített vetőmaggal., megfelelő agrotechnikai módszerek kidolgozásával támogat. Tol- buchtn megyében például 40 kolhozt 19 gépállomás támogat. emellett 50 szovhoz dolgozik, amely az árutermelés mellett tudományos kutatómunkát is végez és tapasztalatait rendre' átadja a kolhozok számára.

Kolhozok — tízezer hektáron

A kolhozok nagyok, több olyan van, amely tízezer hektáron dolgozik, a megfelelő számú & képzettségű szakemberek segítségével. De mit jelent ez a gyakorlatban? Egyetlen példát rá. Azelőtt a dobrud- zsaí kisparaszt, ha jó volt az idő, termelt egy holdon átlagban 14 mázsa kukoricát. De ha kedvezőtlen idők jártak, mint például már néhány éve most. akkor jóformán semmit sem hoztak a földek, csak éhezést, nyomort, újabb adósságot, árverezést. Ebben az esztendőben Tolbuchin megyében 26 mázsa volt a kukorica átlagterméshozama ős még nincsenek is nagyon elragadtatva ettől a mennyiségtől az emberek. TaAztán elmentünk a Tol- buchini Állami Gazdaságba, ahol olyan adatokkal kápráztattak el bennünket, hogy kénytelenek voltunk tudomásul venni: az iménti milliókban nincs semmi túlzás. Egyik eyres csirkenevelőben, ahol futószalag szállítja az élelmet, két ember dolgozik.

Beszélgettünk Dóbrij Vaszi- levvel, a gazdaság sertésfarmjának vezetőjével, aki Dimiter Kttarcsm bcígádvezetővel

nevel évről évre. Csakis korszerű körülmények között, nagy szakértelemmel rendelkezve lehet képes egy ember ilyen munkára. Nos, mindezek rendelkezésre állnak ebben a szovhózban. ahol egyre olcsóbban. egyre több húst, zsírt, tejet. tojást és r.em utolsósorban búzát, kukoricát termelnek.

A mezőgazdasági termelés korszerűsége, az ugrásszerű fejlődés azonban nemcsak a szov- hozok sajátja. A bolgár kormány messzemenő segítségei

falvakban, amelyek nemrég épültek, vagy éppen most épülnek. Egyenesen elképesztő az építkezéseknek ez a nagy aránya: minden faluban emeletes kultúrház, a legtöbben városi mértékkel is mérve impozáns iskola, nem egyben étterem és szálloda — mind új, mind modem, kényelmes és jó részük a kolhozok saját erejéből épült.

Itt nem a szavak, hanem a tények beszélnek, a szövetkezés erejének tényei, amelyek megváltoztatták a bolgár falu arculatát. kultúrát, jobblétet, felszabadult emberi körülményeket teremtve annak a népnek, amely évszázadokon keresztül nyögte saját urai igáján túl. a török hódítók bilincseit is.

Mindezt együtt, szinte jelképpé sűrűsödve találtuk meg Sablán. ebben a tenger menti kolhoz-faluban, amelynek közepén most épül — szemben a nemrég épült emeletes kolhoz- irodával —. az új, színházte- iemmel rendelkező, emeletes, i'/i alagsorban zenés-táncos szórakozóhellyel ellátott kultúrház.

Sztojan Kotomanov dolgozik most itt többek között a kultúr- házon. A párttitkár, ez a fiatal, éleseszű. rendkívül mozgékony ember, Georgi Teodorov mutat- lu be. Koiomanov elmondta, hogy a kultúrházat a kolhoz .piti a kolhoztagok anyagi- és munkasegítségével. Több mint másfélmillió lávába kerül a kultúrház építkezése. További kétmillió csak a berendezés! S mindez saját erőből... Miből?

Mincso Trifónov. az elnökhelyettes mosolyogva próbálta megértetni, hogy nem akármilyen kolhoz az övéké. A magja még 1945-ben alakult, s ma 8 ezer lag dolgozik a hat községet magában foglaló kolhozban, amely Szergej Minorovics Kirov nevét viseli. A földterület 12 ezer hektár, s van benne szőlő is. Szőlő. Dobrudzsában, ahol még a szakemberek is azt mondták, hogy elképzelhetetlen a szőlőtermelés. Most. az „elképzelhetetlen” szőlőterületen. hektáronként 115 mázsát szüretelnek a kilós, másfélkilós fürtökből.

(Folytatjuk)