Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

Dohányszüret után... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 270. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. november 17., kedd A társadalmi tulajdon védelme, a nép ügye A bíróság kimondja az ítéletet, a szigorú börtön- büntetést, kártérítéssel, az eltulajdonított javak érté­kének megfelelően s néme­lyek csodálkoznak: nem kellett volna talán ilyen keményen bánni a bűnössel, hiszen az üzem, ahol dolgo­zott, meg sem érzi azt a né­hány, félig kész alkatrészt, szerszámot, fát, vagy egyéb anyagot, amit eltulajdoní­tott a bűnös. így vélekednek egyesek, ha a köz tulajdonáról, ha a köz javairól van szó. És hány tárgyalás van a bíró­ságon, apróbb tyúk-perek, a konyhából eltűnt, vagy a ruhaszárító kötélről leemelt otthoni dolgok miatt. Ilyen­kor magasra csap a méltat­lankodás: szigorúan meg kell büntetni, hogy elmen­jen a kedve a lopástól. Csak ezt kell szigorúan büntetni, csak ez lenne hát a fontos még mindig, ami­kor már több mint tíz esz­tendeje az egész nép kezé­be ment át az ország összes nagy értéke, kincse? Azok megvédése nem a mi gon­dunk, nem a mi kötelessé­günk? De igen. S egyre többen döbbennek rá, erre az egy­mással szemben is hatal­mas felelősségre. A társa­dalmi tulajdon a nép ügye —- mondjuk, s most már egyre inkább érezzük is e néhány szó nagy igazát, hi­szen ha gyarapodunk a szor­galmas munka által, ha új müvet avatunk s helye­zünk üzembe, ha korszerű­sítjük azt, ami erre szo­rult, tudjuk: magunknak tesszük, a magunk munká­jának könnyítésére, életünk szebbé, fáradságmentesebbé tételére. De ami már a miénk, amit magunkénak tudha­tunk. azt őrizni is kell, óv­ni a károsodástól, hiszen ha eltűnik egy szerszám, egy alkatrész, vagy hűlt helyét találjuk az erdőn egy halom kivágott fának — mi let­tünk szegényebbek. Nem nehéz hát megérteni mi a fontosabb az egész nép érdekét tekintve: a tyúk­perek szigorú büntetése-e vagy a társadalmi tulajdon megkárosítóinak példás el­rettentése hasonló tettektől. Ezt szolgálják egyre na­gyobb igyekezettel a társa­dalmi bíróságok is az üze­meknél, vállalatoknál. A kezdeti óvatos indulás után már egyre határozottabban foglalnak állást mindenütt azokkal szemben, akik nem megtévelyedés alapján, ha­nem szinte aprólékos körül­tekintő gondossággal dézs­málják azt, ami az egész társadalomé. S ezeken a tárgy alásokon nemcsak né­hány ember ítélkezik, mint munkatárs a volt munka­társ felett, hanem az üzem, vagy gyári kollektíva, ami­kor ott szorongnak az al­kalmi tárgvalóterem pad­jaiban s ha némán is, de mégis beszédesen tanúsít­ják: nálunk valósággá vá­lik. hogy a társadalmi tű- iáidon véd"'me minden be­csületes ember ügye, a dol­gozó nép ügye. liullui'ülis élet Boldogon Az őszi idő beálltával Bol­dog község kulturális élete is élénkebbé vált. A kultúrház- ban két színjátszó csoport ké­szülődül a teil szereplésekre, s a Gyöngyösbokréta nyomán alakult népi együttes régibol- dotgi szokások táncjátékban való niegelevenítését tervezi. ,A népi együttes ez év már­ciusában alakult, s azóta több­ször is bemutatta tudását, nemcsak Boldogon, hanem a megye több helységében is — mesébe illő népviseletükkel valósággal eErápráztatták a közönséget. A boldogiak sze­retik népi együttesültet, s er­re jellemző, hogy a sok fiata­lon kívül egy 75 éves öreg néni is tagja az együttesnek... A DEMJÉNI KORÁN KELŐK ★ TÖBB SZENET AD EGERCSEHI ★ KORTÄRS-EST HATVANBAN ★ Molnár József: A MÁTRA ÉS A BÜKK VIDÉKÉNEK ELLENÁLLÁSA J 1849—1868-IG A EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN A téli felkészülésről tárgyaltak a MÁV hatvani Villamos Vonalfelügye.őségének vezetőt A közelgő tél előtt a téli forgalom lebonyolítását tár­gyalta meg a MÁV hatvani Villamos Vonalfelügyelősége. Az üzem dolgozóinak biztosí­tották a téli melegruhát, a vé­dőitalt és a szakfelszereléseket Az üzem vezetői időbeni mindent megtesznek azért, h-gy zavartale legyen a téli | közlekedés, egészséges körül- < menyek között dolgozzanak aj felügyelőség munksáai 'Nyolc katasztrális holdon termeli a jö minőségű hevesi dohányt a poroszlói Béke Termelőszövetkezet. A dohánytermesztés nagy hozzáértést igényel. Varga István negyven* éves szakértelmével s tapasztalatával irányítja a tsz dohánytermelését. Ebben a munkájá­ban lelkes segítőkre talál a tsz asszonyaiban s lányaiban. Képünkön: Varga István és özv, Máté Józsefné. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és Illesztéséhez nyújtott állami támogatásról A termelőszövetkezetek szám­szerű növekedésében, szerve­zeti és gazdasági megszilárdí­tásában az idén jelentős ered­ményeket értünk el. Különösen régi termelőszövetkezeteink növelték tovább ebben az év­ben gazdálkodásuk színvonalát és a tagság jövedelmét. E je­lentős fejlődéshez hozzájárult a 3004/1958., valamint a 3004/ 1959. számú kormányhatározat is. A termelőszövetkezetek fej­lődésében bekövetkezett örven­detes változás, a kis- és közép- parasztok tömeges belépése és a termelőszövetkezetek gazdasá­gi megerősödése új helyzetet teremtett. Ennek következté­ben szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeknek az eddiginél fokozottabb és éssze­rűbb felhasználását az állam sokoldalú gazdasági segítségé­vel egészíti ki. A kormány tá­mogatása arra irányul, hogy a termelőszövetkezetek mielőbb belterjesen gazdálkodó és jól jövedelmező szocialista mező­gazdasági nagyüzemekké vál­janak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Közlöny legutóbbi szá­mában megjelent 3004/2/1959. számú határozat a termelőszö­vetkezetek gazdasági megerő­sítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról. A legnagyobb segítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kapják. Jelentős támogatást nyújt az állam a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának ki­alakításához. Különösen nagy súlyt helyez a határozat a szö­vetkezetek talajerőgazdálkodá­sának fejlesztésére: kedvezmé­nyesen kapják a zöldtrágyá­zásra szükséges vetőmagot, s műtrágyaigényüket az állami gazdaságok mellett az egyéni termelőket megelőzve elégítik ki. Az ez évben alakult, vagy jelentős területtel megnöveke­dett termelőszövetkezeteknek az alakulást, illetve a területnövekedest követő két éven át továbbra is a nitrogén-műtrágya vétel­árából 25, a foszfor-műtrá­gyából 50, a káli-műtrágya vételárából pedig 75 száza­lékot engednek el. A talajjavításhoz szükséges anyagokat a rendeltetési állo­másra szállítva, az állam to­vábbra is térítés nélkül bizto­sítja a termelőszövetkezetek­nek, s viseli a gépi talajjavítás költségeinek 50 százalékát. Igen számottevő a nagyüze­mi gyümölcs- és szőlőtermesz­tés kialakítását elősegítő ked­vezmény, Ilitelelengedésben részesülnek többek között azok a termelő- szövetkezetek, amelyek rend- szertelenül telepített sűrű gyü­mölcsösüket felújítják, illetve amelyek parlagterületeken legalább 10 katasztrális hold nagyságú gyümölcsöst, vagy szőlőt telepítenek. A megálla­pított feltételek teljesítése ese­tén a telepítésre fordított ösz- szes költség 80 százalékát ki­tevő hitel engedhető el. Az ön­tözött területek növelését első­sorban a meglevő öntözőrend­szerek és berendezések meg­felelő kihasználásával kell biz­tosítani. Gondoskodni kell az egyszerű vízszerzési lehetősé­gek megfelelő hasznosításáról. Ennek elősegítésére a termelő- szövetkezetek ugyanazokat a hitelelengedési kedvezménye­ket kaphatják, mint az új ön­tözőtelepek építésénél. A növényvédelem hatéko­nyabbá tételére a termelőszö­vetkezeteket ellátják nagyüze­mi növényvédő gépekkel és a gépvásárlást hitelnyújtással is előmozdítják. Azok a termelő­szövetkezetek, amelyek kárte­vőktől mentes terményt, illetve terméket állítanak elő, a felté­telek teljesítése esetén — a rézgálic kivételével — a nö­vényvéci ős2erek arából 30 szá­zalékos visszatérítést kúpnak. Fontos intézkedést- tartalmaz a határozat a termelőszövetke­zetek állatállományának fej­lesztéséről is. Legfőbb feladatként a sa­ját tenyésztői munka foko­zását és a háztáji állatállo­mány szaporulatának meg­vásárlását jelöli meg. A közös szarvasmarhaállomány saját erőből történő fejleszté­sének elősegítésére a termelő­szövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesül­hetnek. A közös állomány nö­velésére a termelőszövetkeze­tek kössenek szerződést tag­jaikkal a háztáji gazdaságok­ban tartott jó minőségű bor­jak felnevelésére. A termelő- szövetkezetek a tenyésztési cé­lokra nem megfelelő, de szapo­rításra még alkalmas tehene­ket és üszőket legalább egyszer borjáztassák le, s utána hizlal­ják meg az anyát is, a borját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfi- állomány fejlesztésének állami támogatásáról. Továbbra is kö­zéplejáratú hitelt nyújtanak a termelőszövetkezetekbe bevitt jószág ellenértékének kifizeté­séhez, valamint az új és a te­rületileg megnövekedett ter­melőszövetkezetek részére te­nyészállatállományuk kialakí­tásához. A határozat rámutat arra, hogy a szövetkezetekben ter­melt gyümölcs—zöldségfélék átvételére ösztönző szerződési feltételeket kell megállapítani és gondoskodni kell arról, hogy a szerződésre lekötött egész te­rületről származó árumennyi­séget — amennyiben az a mi­nőségi követelményeknek meg­felel — átvegyék. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának javítá­sára mód van arra, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek szer­A felfűzött dohányleveleket válogatják és simítgatják a tsz asszonyai. A dohánytermesztés szép jövedelmet biztosit # termelőszövetkezet tagjainak. (Foto: Márkus# Jól fizet a baromfihizlalás Megyénk termelőszövetkeze­tei közül csak néhány foglal­kozik baromfihizlalással, pedig igen jövedelmező és hasznos dolog. A mezőtárkányi "etőfi Tsz ez évben libákat hizlal. A termelőszövetkezet tagjai már átadtak száz libát a Baromfi- feldolgozó Vállalatnak és még 200 libájuk hízik jelenleg, amelyeket ugyancsak rövide­sen átadnak a vállalatnak. A felvásárlók 20,50 forintot fi­zetnek a hízott liba kilójáért, ami annyit jelent, hogy a ter­melőszövetkezet körülbelül 20 mázsa libáért negyvenezer fo­rintot vesz át. Baromfihizla- lással ’ a heréd! Haladás Ter­melőszövetkezet foglalkozik UT a t£L Ha valaki egy-két év óta nem járt egy faluban, ugyancsak nagyot néz, ami­kor ismét arrafelé visz útja. így jártam Boldogon én is. Alig múlt egy éve, hogy ott voltam és azóta eltűntek a sáros utak, a mégsárosabb utcák és örömmel újságol­ják a falubeliek, hogy min­den utcában járdát építet­tek már. Üj színfolt az autó­buszváró, a gyermekjátszó- j tér, a kedvesen, ízlésesen berendezett esketési terem a tanácsnál, aztán a jó né­hány új lakóház, a sudár törzsű kis fácskák a park­ban. — Száz százalékig teljesí­tettük községfejlesztési ter­vünket — mondja a tanács elnöke és rátekint a nap­tárra, amely még csak no­vember közepét mutatja. Siettek, maguknak dolgoz­tak a boldogiak... (sz... y) (Folytatása c 2oldalon)!még, ott kacsákat hizlalnak VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents