Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

KÉPÚJSÁG 1959. november 15., vasiw*p ISSä, november 15, 7asánia$); , iOM-ben megjelenít Debrecenben e „Néplapé. • USM, A Brazil KqztútSöaal KÜiiái- tát*P. íjw-ben halt meg Dívld Yeyerio, #s unitárius egyház alapítója. 1989. november 16, hétfő: ttflS. Horthy ellenforradalmi caa- Safcú bevonulnak Budapestre. lf?4-ben halt meg' Karl Linde l\é- mérnök, a levegő cseppfolyós WitÄß6nak feltalálója. Z> Névnap o K* iWedjüjc: hétfőn Odún Jtoöden I'OHTLMtu Ejnye á most hirdetései sok' embert tgééitattak már útba, hogy hol le­het állandóan friss tilget kapni, vagy hogy v kötődéíeben a lou- iobSan is á leggyorsabban késiifl- nelc el a minőségi férfi és női pu- ’avaréit. A vetített hirdetés mindig sok kiváncsi nésőt von; (különösen, Ha ■ ó a film) és tudósit, frissen rea­gál ás élet egyes eseményeire és hosszan, kitartóan hirdeti a „fe­ledhetetlent”. A legutóbbi előadás előtt iS seines hirdetés csalogat ah érsekkerti Sörkert be, ahol hangu­lat, hideg, meleg ételek várják a kedves vendéget. A Särfeeri szeptember elseje óta iarva- Hideg, novemberi eső és «»it a vendége, S a mogihtrdetés még mindig oda csalogat, ejnye, ejnye... k. f. — GYÖNGYÖS VÁROS TANÁCSA legutóbbi ttUtaén sue I960, évi Költségvetést tái*gjiUlá, — AZ ALDEBRÖI kultúfott- Hanban két színjátszó csoport is b«mutatóra készül. Az álta­lános iskolás színjátszók Bene­dek András népi mesejátékát, A csodakarikás-t, a felnőtt színjátszók pedig Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című darabját mutatják majd be. — ÜTTÖRÖ szülői érte­kezleten tárgyalták meg a gyöngyösi’ 1223. az. Kossuth tAjon és 1224. az. Dobó Kati­ca úttörőcsapatok ez évi lei- adatait, nyárt munKatervét.- A FÜZESABONYI Járási ‘'tanács VB november 19-én Al- debrő község tanácsának és a tanács végrehajtó bizottságá­nak munkáját tárgyalja meg AldebrŐn. — MEGKEZDTÉK AZ ALMA SZÁLLÍTÁSÁT az (vádi Állami Gazdasághoz tartozó recski gyümölcsösből. Naponként három-négy, eset­leg több vagon almát Indíta­nak a fővárosba a recski ál­lomásról. SCSRI VÖRÖS CSILLÁI, 13—16-án: Emberi soils 3GRI BRODY 15—16-án: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 15—16-án. Kölyök GYÖNGYÖSI PUSKIN 15—16-án: A hetedik kereszt hatvani vörös csillag 15—16-án: Kenyér, szerelem, féltékenység »HATVANI KOSSUTH 15- én: A cirkusz lánya 16- án: Nincs előadás FÜZESABONY 15—16-án: Rakéta támaszpont PÉTEHVASAKA 15-én: Akiket a pacsirta elkísér íD-án: Nincs előadás mm BÉKE 15—16-én: Tarkák ügye MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: november 15-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Kicsik és nagyok november 13-en, vasárnap dél­után 8 és 7 órai kezdettel: Huszárok Egerben délután tel 4 és este 8 érakor: ellenségek Atáfiyban este 7 órakor. Bástyasétány 51 „...Akarni kell élni" Jegyietek e«y eeevjet filmről Mberlo Moravia: (Magvető könyvkiadó. Iiufl»|>est, I9S9) Immáron a második Solo* hov-íilm. A második, s talán, mert közelebb állt története átélt emlákeinkliez, lenyűgp. zőbb, magávajragadóbb ég ugyanakkor megdöbbentőbb is, A hasonló című elbeszélésből késsült nagydíjas Emberi gora Új reprezentánsa a szovjet filmművészetnek. s elajsorben nem is színészi játékában, nem Is as operator munkájában vagy a film művészi alázott«! megkomponált zenéjében — hanem mondanivalója mély, a örök emberi igazságában. Ezt a filmet nem készíthették vol­na másutt — s nem egyszerű­en azért-, mart Solöhpv elbe­szélése került a szalagra! —, mint a Szovjetunióban, estnek a filmnek története másutt ta­lán nem lett volna sem tipikus, gém — még általánosa ágában sem — igaz. Emberi sors, vágj' emberek torsa? Ez te, az is. Kicsit egy emberbe sűrítve mindazt a szenvedést és küzdelmet, ame­lyet egy egész nép szenvedett és küzdött végig a polgárba» ború, az azt követő nagy éh­ínség ideje alatt, a boldog ne- ki feledbe sás után, g fasiszta háború vérzivataros, mindent elpusztítani akaró évei alatt- A főhős, az egyszerű sofőr, aki megjárta ez élet kegyetlen ca- nossáját nem hős, legalábbis nem a irőaók skolasztikus fo­galmai szerint. Egyszerű, nagy darab ember aki — mint a film egyik hőse is kimondja — minden megpróbáltatás után is vallja és hiszi,, hogy „élni Ítéli, mert akarni keli élni.. .A nagy éhínség idején el­pusztulnak szülei, testvérei. Megtalálja élete igaz párját, s a boldog, alkotó béke ével után, jön a fasiszta háború, amely elpusztítja, egyetlen bombarobbanással pusztítja el családi fészkét, asszonyát, gye­rekeit, s az utolsót, szinte a háború utolsó perceiben ragad­ja el a halál. Ö maga fogságba esik, végigszenvedi a koncent­rációs táborok minden állati kínját, szenvedését, ott jár mö­götte. mellette a halál, szám­talanszor érzi vére zugé lehele­tét, — s életben marad- Nem csoda folytán, véletlenül: hite. bátorsága, elszántsága, élni* akarása menti meg életét, — de kinek a számára? Elpusztított ország, elpusz­tult család: minek kellett ólet- ben jnaradnia, minek kellett küzdenie, harcolnia az életért, megszöknie, szinte bravúros hősiességgel megszöknie a ha­difogságból, ha senki és sem­mi nem várja már otthon? Emberi sörre! És ekkor egy kis ágróisza- kadt Verébkét, egy öklömnyi kisfiút sodor elé az élet, aki éppen olyan egyedül áll és él, mint a fűm hőse. Vanyka nem tud apjáról semmit, az anyját megölte egy német bomba, azt se tudja, hol lakik... És a so­főr ekkor a világ legszentebb hazugságát követi el: „Vany­ka... eei vagyuk a te édes­apád I“’ S ez nem hazugság, Fe­lelősséget érez a háború árvá­ja iránt, s vigaszt te lel, mert újra van Kiért élnie, dolgoz­nia, hogy Vanyuslra ember le­gyen, boldog legyen, hogy em­beri sorsa más, szebb, gazda­gabb legyen. Nincsenek ebben a filmben nagy szavak, aforizmákba sű­rített bölcsességek: maga az élet a bölcs, a szovjet élet, amely az egész társadalmat tudja moz­gósítani — így, vagy úgy — nemcsak a fasizmus legyőzésére, de a háború rettenetes sebei­nek gyógyítására. Fájdalmas ez a film, s mégse kiábrándí­tó, mégse hagy az ember lel­kében beletörődést az élet se­beibe ... Az élet igenlésének filmje az Emberi sorg, azé az életé, amelyért meg is lehet halni, amelyért küzdeni, har­colni kell, de amelyet szép is, kötelesség Is megélni, leélni. Solohovot méltán tartják a ma élő klasszikusok egyik leg­nagyobb alakjának, s ez a film méltó Solohovhoz. Bondares.uk megdöbbentő realitással raj­zolta fel a sofőr alakját, Nem játszotta, végigülte ennek az elbeszélésből filmre került alaknak minden vívódását, egyszerű hősiességét. A mene­külés jelenete át az erdőn, az a képsorozat, amelyben a lá­ger parancsnokával vív meg, pálinkáivá» közben, — a Sím művészének kimagasló telje­sítménye volt, Kiváló és kife­jező a film operatőri munkája is: egy-egy kép többet mond, többet érzékeltet a solohov: mondanivalóból, a háború bor­zalmaiból, mint némely re­gény. Az indulóikra gázkam­rákba menetelő tömegről a fel­vevőgép lencséje a krematóri­um füstjére Kiúszik: mindenki megért minden és eJiszonyodik a fasizmus leírhatatlan bar­bárságától, A kis gyufa-mérleg a lágerben, amelyen elosztják az egy darab kenyeret tán’ százfelé Is, az összetartás nagy erejéről mond mindennél töb­bet. A főszerepet játszó Bon- darusuk, mint rendező is kifo­gástalan munkát végzett, a drámai csomópontok humorra] történő feloldása, s e pillanat­nyi ellentéten felépülő új drá­mai pillanatok megkomponálá- sa nemcsak a színészt, de a rendezőt is a legjobbak közé emelik. Az Emberi sors azoknak a nagyszerű filmeknek a folyta­tása, mint a Negyvenegyedik, a Szálnak a d árvák és a töb­biek, amelyek a szovjet film­művészetet a világ élvonalába emelték, nemcsak művészi esz­közeikben. de mondanivalójuk mély emberi igazságában, kime­ríthetetlen optimizmusában, az emberbe, a teremtő, alkotó emberbe vetett rendíthetetlen hitében. (gyurkó) ,fjíú l'W LU'd ‘ Meghökkentő, különös re­gény. Remek, gslszoitan küny- nyed stílus, igényes tömörség kitűnő szerkezet. Moravia ma- gasrendű művészettel szövi ér­dekes, Izgalmas történetének eseményszálait, az ember még­is vegyes és visszás érzésekkel teszi le a regényt az utolsó oldalak után. Mert várunk va­lami nyereséget, valami ki* teljesedő, felemelő, vagy le­sújtó érzést, valami értékes, gondolatébresztő hatást - de Moravia mindezzel adós ma­rad, A regény oldalain kegyetlen és komor, nyomasztó és disz* szonáns hangulat váltja magát vonzó írásmóddal, visszataszító lélektani ábrázolással. Homo- szekszuúlis figurák tumultusa ez a könyv; szint© nyüzsögnek az oldalakon a nemiségükből kivetkezett, beteg', torz és ferde lelkületű emberek. Ez a vezér- motívuma Moravia könyvének, De jelentkezilí egy másik vég- letewég is: az egészségesek s*. retkezésének leírása naturalis­ta perverzitásokba hajlik. A regény központi alakja: Marcello Clerict. az olasz tit­kos szolgálat egyik belső fő­embere. fasiszta hivatalnok. Köréje sűrűsödnek a regény jelenetei, Mareello terhelt szü­lőktől származik, maga te ter­helten születik, de hamarosan ráébred abpatmulltáKárg ős keményen, elszántan küzd es­etlen, mint „eleve elrendelt sorsa ellen." Egész élete kín­lódás, vajúdás — gyermekkort é1 mérvének függvénye, Egy vélt gyilkosság bűntudatával jut el egy valódi gyilkosságig: salát nászú tj át felhangpálva, részt vesz egykori egyetemi tanára, Quadri professzor, az emigráns antifasiszta vezér lik­vidálásában. Mareello, mikor tudatára éb­rei abnormaütá&ának, egész­ségtelen látókba kezd, Utón az­zá a normális embereket, s az abnoi.aalitások e®tez sorozatát követi el Normális akar lenni minden áron: ezért házasodik meg. s vés7 feleségül egy „nor­málisnak" mondott, bővérű bő érzékiségéi kispolgárt nőt. Nee- mális akar lenni, ezért lelke­sedik a fasiszta diktátor. Fran­co gj özei me mel'ett. Normális akar lenni, a ezért lesz belől» feltételnélküli fasiszta, konfor­mista, megalkuvó hivatalnak, a énért éli a fasiszta titkos- rendőrség snolgá’atába. ez 'rt lesz most már valójában te - gylkos, Moravia 363 oldaton Köpcös* tül, Mareello figurájában pró­bálja megeleveníteni a Musso­linid időszak fasiszta történő* ♦ót. Sajnálatos tény saonbon, hogy ez cseppet sem sikerült a na vnevű plusz Írónak, Regé­nye politikailag elhibázott, po­litikailag hiányos. Mert alti Moravia könyvéből akarja meri'merni Mussolini Olaszor­szágét, a Mussolinit ktez'' 'ó hivatalnokokat, az sok«- m fori a megtudni az igazságot, soha som fogja megtudni mi­lyenek te voltak valójában a fasiszta hivatalnokok. „4 ro­mai lánp" című régónyóhez ez a mostani regé"” „4 meg­alkuvó“ nagyfokú visszalépőn* no’ számit. Moravia regényében sob a meghökkentő furcsaság, a re­gény cselekményének szem­pontjából felesleges betét, az oda nem illő jelenet; s a re* gényben található válogatott perverzitások sorozata valósá­gos inzultusnak hat, „4 meg­alkuvó” remekül megírt, jól megkomponált munka, de a beteg emberek ily nagyfokú tobzódása, a szeretkezések kü­lönféle válfajai, s a regény nagy-nagy -politikai hiányossá­gai rosszízű, ellenszenves és disszonáns hatásokat váltanak ki az emberből. S ezek nem írhatók Moravia művészi érté­keihez. , Pataky Dezső \ Vildgéletemben ka- landvágyá ember vol­tam, már kora gyer­mekségem idején egy alkalommal magam fedeztem fel a sufni- has vezető legrövi­debb délkeleti átjárót. Ezek Után teljesen nyilvánvaló, hogy fan­táziámat nem hagyta nyugodiA az a »szám­talan és izgalmas hír, amelyek szerint, hol egy középkori gálya másával, hal tulajon, legutóbb egy hordó­ban kísérelték meg, nem is mindenkor eredménytelenül az Atlanti-óceán itsze- lését. Ami sikerült másoknak, miért na sikerülhetne nekem — gondoltam és máris hozzákezdtem újsze­rű expedícióm meg­szervezéséhez. Mosóteknőben át­kelni az Atlanti-óceán habjain <— ez igen. ez nekem való munka, igazi hősi tett lenne, amely koronát rakna eddigi férfivoltom minden bátor tettére. Legjobb barátom megpróbált lebeszélni erről a tervről, s mi­után látta, hogy nem sikerül, olyan kemény bennem az elszántság, azt javasolta, hogy legalább akkor mosó­gépen kíséreljem meg a nagy utat, mert as mégiscsak modernebb eszköz, mint egy ma- sóteknő. Felháborodva uta­sítottam vissza ezt a tervet. Félre minden modernséggel, antik eszközök, antik mosó- teknű: ez az én ter­vem. Haladéktalanul hozzá is láttam a nagy feladat meg szer­vezéséhez. A teknő dugóját kiütöttem, helyébe a partvis nyelét állítottam, mert árbocra azért szükség van. A teknő egyik végére kerék­pár-prizmát helyez­tem éjszakai lámpá­nak, az orrészbe pe­dig egy biciklicsengőt, amely köd idején fi­gyelmezteti a kísebb- nagyobb hajókat: fél­re az útból, mert a sze­rencsétlenségért nem állhatok jót. Hajtóerőnek egy ví­zipisztolyt szereztem be, amellyel hátrafelé lőve, a rakétaelv alap­ján haladok majd elő­re, s amely azért is hasznos hajtómű, mert mind a két kézzel egyformán bánni tu­dok a pisztollyal, másrészt a hajtóanyag elég terjedelmes mennyiségben ren­delkezésemre áll majd az Atlanti-óceánban. Két legyet is befog­tam, ezekre azért lesz szükség, hogy majd szabadon engedve, fi­gyeljem repülésüket: ha eltűnnek, akkor közeledik a száraz­föld, ha visszajönnek a légypapírra, akkor még messze vizen va­gyok. sehol sincs part. 4 két fehér egér vá­ratlan menekülése pedig a teknő süllye­désére. az esetleges lékveszélyre figyel­meztet maid engem Néhány Mirelit-kon- zerv, cigaretta, vala­mint nagynéném lor- nyonja egészítette ki a felszerelést, az utób­bit távcsőként kíván­tam hasznosítani, Gyors ütemben ké­szültem fel az útra, » egy reggelen teknore szállva leereszkedtem a vízvezeték lefolyó­ján, búcsút intve a hazai partoknak. Út­nak indulásom csen­des és szerény körül­mények között tör­tént, nem szeretem a feltűnést, úgyis lesz részem éppen elég népszerűségben az­után, ha zseniális ter­vemet sikerrel végre­hajtom. ...és most igaz tengeri köszöntéssel — Forward! — előre a végtelen óceánon. Ha­zatérésem után cikk­sorozatban tájékozta­tom majd kedves ol­vasóinkat kalandos utazásomról. Most sietnem kell. mert hallottam, hogy egy zambézi fiatal­ember a közeljövőben lavórral akarja meg­kerülni a Földet? Hiá­ba. fejlődik a techni­ka. (egri) *• ««««HMmMH ■ IV. EGERBEN 1859. június 16-án az érseki birtokon dolgozó napszámosok és földmunkások összecsaptak a zsan dó rokkal. Ugyanis az említett napon, munkájuk elvégeztővel haza­felé jöttek a munkások. Jóked­vük volt, dalolgattak és több kormányellenes nótát is eléne­keltek, Kossuthot és Napóleont éljenezték. „Amikor a városba érkeztek, tovább énekeltek, sőt a zsan- dárlaktanya előtt sem hagyták abba. A zsandárok, hallva éne­küket, kijöttek, hogy elfogják őket, mire a parasztok előkap­ták a kaszáikat és úgy véde­keztek ellenük. Az esetnek sok nézője akadt, mivel éppen ak­kor vásár volt Egerben. A zsandárok túlereje győzött és tizenegy parasztot letartóztat­tak.” A letartóztatottak mind föld­munkások és napszámosok vol­tak. A nyomozás és kihallga­tás sorún megállapították, hogy Pápai József földmunkás ! a következőket mondotta többi j társának az egri érseki legelőn *; ogy ebéd utáni pihenő alkal- ! mával: „A franciák már egész Olasz- i országot meghódították, s az ! osztrákokat kiszorították on- ! íian. 4z, elfogott osztrák fog­lyokat messze hátra kísérik, 1 ahol a magyarokat Kossuth és MOLNÁR JÓZSEF: A Mátra én a Bükk vidékének ellenállása 1849—1867-ig (Részlet ejfj nagyobb tanulmányból) Klapka gyűjti össze, a többit meg kivégzik. Azt is említette, hogy az oroszok bevonulnak Magyarországra és Kossuth egy sógorát kikiáltják királynak.• ö ugyan már kiszolgált ka­tona, de mégis szívesen nyúlna fegyverhez, hogy az országot megszabadítsák az osztrákok­tól Pápai azzal is biztatta társait, hogy ha Kossuth és Klapka serege az országba ér­kezik, megölik a sok hivatal­nokot és megszabadulnak a nagy adóktól.” JELLEMZŐEN mondotta el a szegények óhaját; a nagy adók megszüntetését, s az ide­gen, betolakodott, németül be­szélő hivatalnokoktól való megszabadulást. Pápai társai, Hanis János és a többiek, nagy helyesléssel fo­gadták az elmondottakat, s az­zal a reménnyel kaszálták to­vább az érseki rétet, hogy an­nak szénáját Kossuth huszár­jai fogják feletetni. Az elfogott földmunkásokat az egri főtör- vényszék elé állították, amely Papóé Józsefet és Hanis Já­nost egy-egy évi. két parasztot hat-hat hónapi és ismét ket­tőt öt-öt havi .börtönre ítélt. 1859-ben volt Kazinczy Fe­renc születésének 100. évfor­dulója, amelynek tiszteletére 1859. október 27-én Pesten, a Nemzeti Múzeumban díszün- nepséget rendeztek. Az ünnep­ségen Eötvös József elvetette a gei anizáló politikát, s a magyar nemzeti, érdekek vé­delmét hangsúlyozta. A pesti ünnepség hatására Egerben no­vember 30-án volt megemlé­kezés. Megyénkben, ugyancsak Kazinczy születésének 100 év­fordulóján Tiszafüreden 1859 október 28-án rendeztek ün­nepséget, tehát Egert több mint egy hónappal megelőzve. 1860. tavaszán a kormány erőszakossága egyre tovább fejlődött. Gróf Széchenyi Ist­vánnál — mint ismeretes — igen gyakoriak a házkutatások. Állandó rendőri zaklatásnak van kitéve, .írásait elkobozzák. Mindez a „Nagy Ébresztőt" ön- gyilkosságba kergeti: 1860. áp­rilis 8-án főbelőtte magát Széchenyit a forradalomtól való félés és az önkényuralom korlátoltsága hajszolta halál­ba. Pesten és az ország más területein is gyászünnepsége­ket tartottak tiszteletére. He­ves megye gyorsan reagált az országos megmozdulásokra. Egerben és Gyöngyösön Szé­chenyi emlékére már április 17-én gyászünnepségeket ren­deztek. 18Ö0-BAN AZ egyetemi ifjú­ság néhány vezetőjét tartóz­tatták le Ugyanekkor van a Táncsics és társai elleni per. Sárost Gyula Internálása, stb. Mindez a megfélemlítés célját szolgálta a kormány részéről. Albrecht főkormányzó, — aki kilenc évig volt teljhatalmú intézője Magyarországnak — 1860-ban lemondott, s örökébe a magyar származású Benedek táborszernagy lépett, akit azzal a megbízatással láttak el, hogy kemény kézzel szüntesse meg a tüntetéseket és nyerje meg a 'nemesség vezetőit. A kormány durvaságaival és erőszakossá­gaival nem tudott tekintélyt biztosítani a maga számára. „1860. augusztus 20-án nagy szentistvóni ünnepségek voltak Budán, Székesfehérvárott és Kistelken.” Ezeken a helyeken a Helytartótanács te megen­gedte az ünnepségek tartását azzal a kikötéssel, hogy azok ne legyenek tüntetés-jellegűek. ..Szolnokon a gazdagabb neme­sek pénzt,, is adtak a szegény parasztoknak, hogt) felutazhas­sanak a budai szentistváni ün­nepségekre’’ A fővárosban ele­inte valóban csak törvényes keretek között folyt az ünnep­ség. de később a Városligetben, majd a Király és a Váci utcá­ban vonulva, az ünneplő tömeg már a Szózatot énekelte és Garibaldit éltette. A TÜNTETÉSEK nemhogy csökkentek volna, hanem ál­landóan növekedtek, a feszült nemzetközi helyzet hatására. 1860. nyarán; lúniusbnn-július- ban érkeztek meg a Garibaldi győzelmeiről szóló hírek, ame­lyeknek hatására az egész or­szágban tüntetések zajlottak le. „Egerben jtílius 26- :n este fáklyásmenettel egybekapcsolt tüntetés volt, melyen a részt­vevők a Szózatot énekelték és Kossuthot s Garibaldit éltet­ték.” (FolytatjyltJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents