Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

Uredmenyek és gondok a leIvásárSásnáB A hevefci járásban a zöld­ségtermelés a felszabadulás előttihez képest megsokszoro­zódott. Még koránt sincs ki­használva azonban minden ter­mészetadta lehetőség. Különö­sen az expi-essz-kutak további fejlesztésével nyílik nagy le­hetőségünk a zöldségtermesz­tés bővítésére. Ezzel kapcsolat­ban most folynak a mérések Boconád és Tamabod határá­ban. Zöldségtermelésünk elavult, korszerűtlen módszerekkel tör­ténik, ha ugyan eddig meg is termeltük, és fokozni is tudtuk a mennyiséget, ez jelenti azt, hogy lépést tudtunk tartani a megnövekedett igényekkel a minőség tekintetében. Ennek sok tekintetben hiányát látták a városi dolgozók, de még in­kább exportunk. Jelenleg a felvásárlás zömét földműves­szövetkezeteink végzik a MÉK megbízásából. Földművesszö­vetkezeteink eddig a felvásá­rolt árumennyiség több mint felét egyéni termelők útján, szerződéses alapon biztosítot­ták.. Így naponta egy-egy na­gyobb felvásárlótelepen 200— 500 termelő is megfordult az áru átadása végett. Ez nagy adminisztrációs munkát hárí­tott a felvásárlásra, de a fel­vásárlót is erősen igénybevet­te a minősítésnél. Ehhez hoz­zájárult, hogy egy-két lelkiis­meretlen termelő, akik a pil­lanatnyi haszon érdekében ki­használva a felvásárló elfog­laltságát, vagy hozzá nem ér­tését. becsapta azt az átadás­nál. Gyengébb árut rakott a láda, vagy zsák aljára, amit bizony nem minden esetben tudott a felvásárló felfedni. Ezzel végső fokon becsapták a városi dolgozókat, ezenfelül az állam pénzéhez Is jogtala­nul jutottak. Felvásárlóink ebben az év­ben elsőrendű feladatnak te­kintették a termelőszövetkeze­tek megerősítését, megsegíté­sét a felvásárláson keresztül. Ezt a felvásárlóink magukévá is tették s mindenütt előnyben részesítették a termelőszövet­kezetek áruit, még abban az esetben is. ha azt szabad áru­ként kínálták fél, Sok esetben felvásárlóink harcoltak is a tsz-ek érdekei­ért. Ilyen volt pl. a boconád! és tamamérai felvásárló. A tsz-ek részére megállapí­tott árakat általában helyesen alkalmazták felvásárlóink, így lényegesen növelték bevétélü- 1959 1959. I. félévi sikeres mun­kánkat megelőzte az, hogy gondos és körültekintő tevé­kenységgel szerveztük az áru­forgalmi tervek teljesítését, a költséggazdálkodást, valamint a földművesszövetkezeti rész­jegyalap növelését. Mondhatnánk azt, hogy a földművesszövetkezieti dolgo­zók lelkes, odaadó munkája hozta meg azt az eredményt, hogy elértük az I. félévben a ..Kiváló földművesszövetkezet” címet. Ebben a munkában kitűntek a földművesszövetkezet dolgo­zói közül mind az áruforga­lom teljesítése, mind a rész­jegyalap növelése területén Kovács Margit beosztott köny­velő. mert részjegy-tervüket 400, Cseh Margit adminisztrá­tor 425, Vágány Mihály boltve­zető 170. Rab Pál bolti eladó 140. Von a Klára 120 százalék­ra ’teljesítették. Az áruforgal­mi tervek teljesítésében a kis­kereskedelmi üzemegységnél Vágány Mihály boltvezető be­osztottaival I. félévi tervét 111 két azok a tsz-ek, amelyek a földmű vesszöveíkeze ten Ke­resztül értékesítették áruikat. Tarnabodon 325 593 forintot, Boconádon 13 000 forintot, Tarnamérán 12 000 forintot és Kömlőn 11 700 forintot fizet­tünk ki a földművesszövetke­zeteken keresztül értékesített áruért. A szerződéses áru átvételét is előnyben részesítették fel­vásárlóink a szabad áruval szemben. Itt azonban nem kü- í lönítették el a szerződéses ala- j non termelt árut a szabadtól. Ennek hátrányos helyzete kü­lönösen akkor mutatkozott meg. amikor az áru átvételét korlátozták, így nem dombo­rodott ki a szerződéses áruk előnye a szabaddal szemben. A felvásárlóink áru- és faj­taismeretük jó. Tájékozottak a minőségi követelmények meg­állapításánál. Lényegesen ja­vult a szabvány szerinti felvá­sárlás, különösen olyan he­lyen, mint Heves, vagy Tarna- zsadány, ahol a felvásárlók egy-egy cikk beindulása előtt áttanulmányozták a szabvány­könyvet és aszerint vásárol­tak. Ezen a téren különösen gyenge volt a zaránkl, kömjői és a tarnabodi felvásárló. Van­nak, akik szeretnek „jó fiúK*’ lenni a termelők szemében, eltekintenek a szabványtól, így romlik a felvásárolt áru mi­nősége. egyre több a II. osz­tályba került áru, amelyért I. osztályú árat fizettek. Enne« aztán az a következménye, hogy a MÉK szállítótelepe visszaminősíti az árut. a kü­lönbözette! pedig megterheli a felvásárlót. Ilyen eset történt október 16-án Boconádon a gyökér átvételénél, ahol 50 mázsa II. osztályú gyökeret vettek át I. osztályúként, ez­zel nemcsak államunkat, de saját magát is becsapta a fel­vásárló, mert 6000 forint kár­térítést fizet a selejtes áruért. Mindezt megoldotta az az intézkedés, amely szerint eb­ben az évben csak termelő- szövetkezeteikkel kötünk zöld- ségtermelési szerződést. A jö­vőben a felhozott hibák nagy része megoldódijc, hisz egv- egy községben 2—5 tsz-szel ál­lunk szemben, egy helyen na­gyobb területen termelünk zöldséget, egyöntetűbb lesz az áru, így a minőség is javulni fog. Luzsi L. 4 százalékra teljesítette. Itt kiválóként lehet megem­líteni Rab Pál bolti eladót, aki munkáját lelkiismeretesen vé­gezte és köztiszteletben áll. Az 1959. III. n. évi tervtelje- sftést vizsgálva és értékelve, globálisan 1,06 százalékos le­maradás mutatkozik, amelyet azzal magyarázhatunk, hogy a főüzletünknél 12 napos leltár volt, amely a terv teljesítésé­nél mintegy 150/m forint for­galomkiesést jelentett. A III. negyedévi lemaradást a IV. negyedévben a földmű­vesszövetkezet dolgozói válla­lásuk szerint behozzák, sőt túl is teljesítik. Itt a vállalás szempontjából meg kell emlí­teni Vágány Mihály boltveze­tőt. aki versenyre hívja fel a földművesszövetkezet dolgozóit és boltvezetőit az áruforgalmi tervek teljesítése területén. A takarékszövetkezet igaz­gatóságának agitációs munkája folytán a község lakosai meg­kedvelték a takarékosságot, és ennek eredménye az, hogy mind a betétállomány, mind a j tagszervezés területén nagy eredmények mutatkoznak. A szövetkezet választott ve­zetősége Kéthetenként ülése­zik és ott megtárgyalják a la­kosság érdekeit szolgáló idő­szerű kérdéseket. Meg kell 'említenünk, hogy a takarékszövetkezet 1958. októ­ber hó folyamán átszervezésre került. Abban az időben mind­össze csak hét betétes volt és az azóta eltelt időszak alatt a mai napig a betétesek szá­ma 168-ra emelkedett. Ugyan­akkor a fejlődés megmutatko­zik ott is, hogy kezdetben csak 103 tagja volt a takarékszövet­Hétfőn délután szitáló esőben gyülekeztek a község dolgozói, hogy tanúi lehessenek az új j földművesszövetkezeti üzletház átadásának. A tervezett ünnep­séget a rossz időjárás miatt a községi kultúrotthonban tartot­ták meg. Már jóval az ünnep­ség kezdete előtt zsúfolásig megtelt a kis mozihelyiség. Fejkendős öreg nénikék és munkájukat megszakító dolgo­zó parasztok szorongtak a szék­sorokban. Itt voltak szüleikkel az iskolások is, akik a tanulá­sukat, vagy éppen a délutáni játékukat hagyták ott, hogy tanúi legyenek ennek a kis bensőséges ünnepségnek. Megjelent az ünnepségen Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának titkára. Bíró József elvtárs az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának másodtit- kára. Bartolák Mihály. a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke, valamint számos más járási és községi vezető. Balogh János földművesszö­vetkezeti ’igazgatósági elnök megnyitó szavai után Bíró Jó­zsef elvtárs tartotta meg rövid ünnepi beszédét. Beszéde első részében foglalkozott a község­kezetnek, és az a fenti időszak­ban 205-re emelkedett. Mint a fenti számok is mu­tatják, takarékszövetkezetünk működését előnyösnek tartja a lakosság és azt úgy értelme­zik, hogy az érdekeiket szol­gálja. Mutatja ezt az is, hogy az átszervezéstől eltelt időszak alatt mintegy 148 fő vett igény­be kisebb-nagyobb kölcsönö­ket. A lakosság kedveli a taka­rékszövetkezetet, működésével elégedett és várható, hogy az elkövetkezendő időben taka­rékszövetkezetünk életében to­vábbi fejlődés mutatkozik. Kácsor Géza ben elért eredményekkel, vala­mint a földművesszövetkezet tevékenységével, majd a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlő­déséről beszélt. Elmondotta, hogy megyénk szántóterületé­nek 64 százalékán ma már szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás folyik. Dolgozó parasztsá­gunk ma bízik a párt szavában, jobban, mint 1956. előtt. A ter­melőszövetkezeték eredményei pedig nagyban felülmúlják az egyénileg dolgozókét, A továbbiakban Bíró elvtárs szólt a két szövetkezet közös vonásáról. Elmondotta, hogy a földművesszövetkezet előisko- ja a magasabb formájú szövet­kezeti formának, e/ért kell be­szélni róla ma, itt az avató­ünnepségen. Beszéde befejező részében az új üzletház meg­nyitásáról, valamint a benne levő önkiszolgáló élelmiszer- bolt, kisvendéglő és önkivélasz- tó iparcikkbolt munkájával foglalkozott. Az ünnepséget az általános Iskola úttörői rövid kultúrmű­sorral tették színessé. Az ün­nepség után Putnoki László elvtárs átadta az üzletházban megnyílt új egységeket a vá­sárlóknak. Szabó Lajos LendSIettel a II. félévi munhaverseny sikeres végrehajtásáért A falvainkban bevezetett új önkiszolgáló boltok mellett vásárok alkalmával is felkeresik vásárlóink a földművesszö­vetkezeteket. Bőséges áruválasztékban válogathatnak — és ami a legvonzóbb, a vásárolt áru értéke után még visszaté­rítést is kapnak. 9 Uj fizletházaf avatott Kerecsesid lakossága Minta-tagbizottsági ülés Karácsondon A boltos- és felvásárlási tag- bizoi g ellenőrző munkájá­nak a tervszerűbbé, hatéko­nyabbá .tételére a karácsondi földművesszövetkezetnél min­ta-tagbizottsági ülést tartot­tunk. Ezen ülésen részt vettek a körzeti földművesszövetke­zetek tagbizottsági elnökei. Helgert elvtérs, a karácson- di földművesszövetkezet ügy­vezetője beszámolójában el­mondotta, hogy a „Hangya”- rendszerben a vezetőség részé­ről egyáltalán nem volt ellen­őrzés, ami azt eredményezte, hogy a vagyontárgyak észre­vétlenül eltűntek, vagy pedig olcsó áron egyes benfentesek, kiváltságosak megvásárolták. A nem megfelelő ellenőrzés még az 1948—50-es években is rányomta bélyegét a földmű­vesszövetkezet működésére Ebben az időszakban is a szö­vetkezet évről évre vesztesége­sen működött. Jelenleg már gyökeresen megváltozott a helyzet á fóld- művesszövetkezetnél. A felvá­sárlási és boltos-bizottság nem­csak papíron szerepel, hanem a munkatervben megszabott feladatok alapján az üzemegy­ségeknél rendszeres ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzés során már ez ideig is több hiányos­ságot állapítottak meg. Pl. a 2. sz. italboltnál a göngyölegek kezelése nem megfelelő és ez­által a hordók egymás után mennek tönkre. Javaslatot tet­tek az illetékes italboltkezelő felelősségre vonósára. Ezen a megbeszélésen nem­csak a karácsondi, hanem az adácsi, vómosgyörki, detki, nagyfügedi tagbizottsági elnö­kök is elmondották, hogy mi­lyen formában hajtják ők vég­re az ellenőrzéseket. Az értekezlet befejezése után a részvevőknek az volt a véle­ménye, hogy az nagymérték­ben elősegítette ellenőrző mun­kájuk további javulását, hi­szen egymás tapasztalatait, el­lenőrzési módszereit megismer­ték. Kérésük az volt, hogy ha­sonló tapasztalatcsere jellegű értekezletet a tél folyamán is helyes volna megtartani ré­szükre. SZABÓ ZOLTÁN A kongresszusi munkaverseny elősegíti a jobb gazdálkodást A pártkongresszus tiszteletére beindított munkaverseny föld­művesszövetkezeteinknél már ez ideig is figyelemre méltó eredményeket hozott a tervtel- iesítés, a takarékos és jövedel­mező gazdálkodás terén. Az október végén megtartott FJK igazgatósági ülésen külön napirendként foglalkoztunk a kongresszusi verseny állásával, a „Kiváló földművesszövetke- zet”-i cím elnyerésével kap­csolatos versenyfeltételek tel­jesítésének értékelésével. A pártkongresszus tiszteleté­re tett egyéni vállalások, vala­mint a párosverseny nagymér­tékben elősegítette a földmű­vesszövetkezeteink költség­gazdálkodósának javulását, több földművesszövetkezetnél a forgalmi tervek túlteljesítését A versenyszellem jelenleg legjobb a markazi, nagyfügedi, gyöngyösi, adácsi és a detki földművesszövetkezeteknél. A nagyfügedi földművesszövetke­zetnél igen értékes pórosver- seny alakult ki. A legjobb eredményt Nagy Sándor ital­boltkezelő és Fehér István bolt­kezelő érte el. A versenylendü­let azt eredményezte, hogy a földművesszövetkezet kiske­reskedelmi tervét a III. ne* gyedévben 109,6, vendéglátó- ipari tervét 116 százalékra tel­jesítette. A legutóbb megtartott ter­melési értekezleten a földmű­vesszövetkezet dolgozói önkén­tes felajánlást tettek további 1400 forint részjegybefizetésre vonatkozóan. Ezen túlmenően vállalták, hogy forgalmi tervü­ket a IV. negyedévben is nagy­mértékben túlteljesítik. A markazi földművesszövet­kezet dolgozói tett vállalásukat kivétel nélkül túlteljesítették, így elérték, hogy a földműves­szövetkezet a III. negyedév so­rán minden egyes ü.zemásrs vonatkozóan tervét nagymér­tékben túlteljesítette. A költ­séggazdálkodás terén is számot­tevő eredményt értek el. A kis­kereskedelmi. vendéglátóipart és felvásárlási üzemágnál ala­csonyabb költségszinten gaz­dálkodtak a tervezettnél. A kongresszusi munkaver­senyben jelenleg leggyengébb az eredmény a kisnánai és a vécsi földművesszövetkezetek­nél. A domoszlói földműves­szövetkezet dolgozói részéről tett vállalások október hónap folyamán teljesítést nyertek. Szeptember hónapban nyi­tották meg Ba­latonban az el­ső önkiszolgáló élelmiszer-ház­tartási boltot. A megnyitás óta eltelt idő alatt a község dolgozói meg kedvelték ezt az új egységet, mivel ma már nyugodtan rá­bízhatják a vá­sárlást a legfía talabb nemze dékre is.

Next

/
Thumbnails
Contents