Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

4

népújság

1959. november 14., szomhff

Muzsikál: */*/** f aradi Lajo& és zenekara

1359. november 14, szombat; 1919. A vöröshadsereg harcosai szétverték Judenics csapatát.

1884-ben született M. V. Szlejkin Szovjet rádiótechnikai tudós.

V Névnap V

Ke feledjük:

vasárnap LIPOT

Édesanyák a katedrán

Tegnap hallom a verpeléti általános iskola igazgatójától: alapfokú politechnikai képzés indul a gyakorlati órákon a felső tagozatú leány-osztályok némelyikében. A különböző háztartási tennivalókkal, fonalmunkával — horgolással, stop- polással, varrással - ismerkednek meg a leánykák ezeken a politechnikai órákon. Mindez látszólag nem nagy dolog, hiszen a politechnikai oktatás térhódításáról iskoláinkban nap mint nap hallhattunk. A nagy dolog az. hogy ezeket az órákat a szülői munkaközösségen belül maguk az édesanyák tartják, pontosabban Szabó lMjosné, Csörgő Benjáminná, BIrinyi Béláné és Donka Miklósné. - Az édesanyák bevonultak a katedrára is ... örömmel, szívesen és nagy-nagy felelősség-érzettel a szivükben a gyermekek - a jövendő édesanyák - fejlődése és előreme- netele iránt. Köszönet követendő példaként álló, szeretetteljes munkájukért . .. (— T.)

— TIZENEGY termelőszövetkezeti községben indult ezüst- kalászos tanfolyam a gyöngyösi járásban. A tanfolyamokon mintegy 500 termelőszövetkezeti tag ismerkedik meg az alapvető agrotechnikai módszerekkel.

— ŰJABB GÉPEK érkeztek a Parádfürdői Állami Gyógyintézet konyhájára. Az új gépek is segítik a konyha dolgozóit, hogy könnyebben, gyorsabban végezzék munkáinkat.- SZÁZ FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építenek a viszneki Béke Termelőszövetkezetben. Az új épület falai, tetőszerkezete elkészült, jelenleg a belső munkákat végzik. Az istállót még a hideg idő beállta előtt, december elején átadják rendeltetésének.

— SZERDÁN este nagy érdeklődéssel hallgatták a KISZ-fiatalok Petróczi Béla előadását a recski bányászotthonban rendezett politikai oktatáson.- A BUDAPESTI Gyermekkert Bábszínház nagy sikerrel adta elő Gyöngyösön a Járási Művelődési Házban Simándi József Mesél az erdő című mesejátékát.

_ A KONGRESSZUSI verseny eredményeként túlteljesítették a harmadik negyedéves tervüket az egercsehi, komlói Vegyes Ktsz-ek, az egri Festő, a gyöngyösi Jármű és Mezőgazdasági s valamennyi fodrász szövetkezet.

— ÖNKISZOLGÁLÓ női kész- ruha-bolt nyílt Gyöngyösön. Az üzlet máris nagy közszeretetnek örvend: nagyszámú vásárló keresi fel naponta, s válogat a téli, alkalmi, készruhák között.

— A GYÖNGYÖSOROSZI Ércelőkészítő-mű laboratóriumában olyan kemence építését tervezik, amely az arany elemzését is lehetővé teszi.- DECEMBER 6-ÁN nagyszabású tárgynyeremény-sorso- lást rendez a gyöngyösi IV. sz. Általános Iskola úttörőcsapata a Gazdakör helyiségében. Kerékpár, táskarádió, karóra, fényképezőgép mellett diavetítőt, hanglemezeket, háztartási eszközöket is sorsolnak majd ki.

— NAGYFÜGEDEN a vetés befejezése után megkezdték a trágyahordást. A munkát egyelőre fogatokkal végzik.

— 50 FEHÉR hússertést vásároltak a megyei törzskönyves állományból a sertésállományuk fejlesztésére a nagyfügedi Dózsa Tsz tagjai. Az állatok elhelyezését a meglevő sertésól mellé épített 20 férőhelyes sertéskutricávál oldották meg.

— AZ ATKAKI Kossuth Termelőszövetkezetben a napokban adják át az új iroda- helyiséget. Bejelentette bútorvásárlási igényét a tavaszon alakult adácsi Kossuth Termelösaövetkezet is.

AZ EGRI VadásZkürt Étterem ablakából halle muzsikaszó szűrődik ki estémcént. Ifjú Váradi Lajos prímás játszik itt zenekarával. Most éppen a „Temető a Tisza" melódiája sír a prímás hegedűjén, aztán néhány perc múlva, az új dal pattogó ritmusa, „...ezt a csárdást rogyásig járom...” — Sűrűbben koccannak össze a poharak a vendégekkel .teli asztaloknál.

Egy Kis idő múlva elhallgat a hegedű, — pihen néhány percet. Szép, kiforrott hangú „száraz fa", sok-sok dallal a „lelkében". Meg az emlékekkel, amely mesteréhez, a fiatal prímáshoz kötik. Mind csupa szép, izgalmas, dalos, zenés esemény volt. Az első nap, amikor a hatéves Lajos gyérén először vett a kezébe hegedűt, később az édesapa irányítása mellett elrepült tanuló esztendők, — mind kedves kis epizódok ma már, mert mire a gyerekember első hat évéhez még egyszer ennyit hozzáadhatott, elérkezett az első nyüvános fellépés ideje Üjabb két év múlva pedig már ott volt a másik, a centenáriumi ünnepségeken egy harminckéttagú zenekar vezetése. Ez alkalommal a fiatal prímás

EGRI VÖRÖS CSILLAG Emberi sors EGRI BRÖDY

Lángok a határom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kölyök GYÖNGYÖSI PUSKIN A hetedik kereszt HATVANI VÖRÖS CSILLAG

Kenyér, szerelem, féltékenység HATVANI KOSSUTH A cirkusz lánya FÜZESABONY

Rakéta támaszpont

pétervasara

Akiket a pacsirta elkísér

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: november 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné:

Kicsik és nagyok november 15-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Huszárok

ujjal alól palotások, verbunkosok, régi egri dalok és Di- nicu: Pacslrtájá-nak hangjai bújtak ki a hegedűből

OLY JÖ VOLT a siker. Lemondani már nehéz lett volna róla. Tanulni kellett hát szorgalmasan három évig, hogy újak jöjjenek, s állandóan. Tanulás. Ebből áll jóformán minden zenészember élete. Űj dalok születnek, régiek elevenednek fel, s ezeket mind ismerni, tudni kell. Most meg a legújabb: esténként a régi, kedves hegedű néhányszor pihenni tér, s helyét Váradi Lajos kezében szép, fényes szaxofon foglalja el. Ilyenkor a másodhegedűk helyett gitár és zongora, cimbalom helyett dob szól. •

Ezt ig tanulni kellett. Négy hónapig készültek az őszi napra, amikor először állhatták ki a közönség elé, magyar nóták, dalok mellett tánczenével is. Váradi Lajos megtanult szaxofonozni, a többiek gitározni, dobolni, s tánchoz zongorázni. Nehezen ment, de sikerült ez is. A Vadászkürt vendéged ma már nemcsak vidáman szórakozhatnak a jó zene mellett, de ha kedvük kerekedik, táncolhatnak is;

— Hiába — mondja a prímás — ezt az idő hozta magával, s nekünk, ha nem akarunk lemaradni, hallgatni keli szavára.

DE AZÉRT a hat testvér, — azoknak nézhetné bárki a zenekart, olyan nagy és jó az egyetértés közöttük — mégis legszívesebben a régi dalokat játssza. A prímás arról beszél, hogy jó volna az elmúlt évben különböző okok miatt feloszlott nagy várasd népi zenekart összehozni ismét. Kellene persze egy szerv, amelyik irányítaná munltájukat, amelyik törődne velük.

Alom ez csupán, vagy valósággá is érhetne rövidesen, ha valaki szívügyének tekintené ismét létrejöttét? Ki tud’a? Ez a holnap titka, s Váradiék- nak egyelőre .itt van a munkás. sikerekkel teli ma.

SZÉP LENNE, ha Eger újra büszkélkedhetne egy remek népi zenekarral, amelynek olyan tagjai lennének, mint ifjú Váradi Lajos és zenekari társai, — de most kis szünet végén a hegedű helyett a szaxofon szólal meg a ,,Ha most az egyszer visszajönni. ’ dal- (lámát búgva, s bizonyítva: Vá- ' radiék valóban hallgattak az idők szavára...

— ger.

FILM;

Kenyér, szerelem, féltékenység

OLASZ FILM

________

weave

s, szórakoztató szerelmi történet a Kenyér, szerelem, féltékenység, amelynek főszerepeit a közönség kedvencei: Gina Lollobrigida és Vittorio de Sica játsszák.

A filmet a hatvani Vörös Csillag Filmszínház november 16-ig mutatja be.

Vi t la mos a l ta tókéssii fék

Az embereket gyakran gyöt- ri az álmatlanság. Ennek sokféle oka lehet, kimerültség,

cJjd&iL

Huszonötödik házassági évfordulóm napján kezdtem hozzá családi életem regé-1 nyének megírásához, azzal a szent céllal, hogy a most felnövekvő fiatalság tanuljon és okuljon, hen gyan kell szépen és boldogan házaséletet élni. A munka ugyan gyorsan nem haladt, de annál könnyebb volt, segített benne hűséges és szeretett élettársam, segített négy fiam és hat lányom, valamint nyolc nagyobb unokám. Szép és igazán okos dolgokat írtam meg ebben a regényes visz- szaemlékezesemben, a- melyben többek között olyan tanácsok szerepeltek, mint legyünk mindig kölcsönösen őszinték, legyünk hűségesek, békésen rendezzük a vitás kérdéseket, legyünk következetesek a gyermeknevelésben ésígytovább, és- ígytovább, mind az ezerötszázharmincki- lenc oldalon.

Egy év és öt hónap alatt elkészültem a könyvvel, amellyel sem pénzt, sem világhírt elérni nem akartam, amellyel csak segíteni volt szándékom. A mű elkészült, s alkotója nem pihent, vette kalapját és felesége kérésére jégét alsóját, s elindult az egyik könyvkiadóhoz, ahol egy dramaturgnak nevezett fiatal, szemüveges ember fogadott és hallgatta meg röviden elmondott előterjesztésemet, S művem rövid tartalmát.

>— Mondja, öregem

—• fordult végül is hozzám —, maga sohase csalta meg a feleségét?

— Nem, kérem, becsületemre mondom, nem...

— Aha... — hüm- mögött összeráncolt homlokkal. — S mondja, nem akartak egyszer sem elválni? Vagy nem volt maguk között olyan vita, amelynek keretében, hogy... úgy mondjam... igen, szóval, hogy ön kezet emelt volna kedves élete párjára.

— Nem kérem, soha — tiltakoztam. —i Erről szó sincs a könyvemben, sőt, éppen ellenkezőleg, azt írtam meg, mint már bátorkodtam elmondani, hogy...

— Hagyja, ne folytassa... Nem használhatunk ilyen könyvet... Unalmas lenne, érti? Drámai összecsapás, az igen. Konfliktus, amely után az egyik, vagy mind a kettő rátalál az igaz útra... az igen!

t— De kérem... — próbáltam közbeszólni.

■— Értse meg, nem kell... Honnan tudja a szerencsétlen olvasó, hogy melyik az igaz út, ha még a szerző se tért le róla, hogy visz- szatérhessen rá... Világos, nem? — mondta s egy kézirat után nyúlt. A kéziratnak ez volt a címe:

„Megcsalva visszafogadva”.

Talán ötven lehetett!

(egri)

és

oldal

idegesség, fejfájás stb. Az álmatlanság ellen számos gyógyszert alkalmaznak, legtöbbjüknek azonban különféle fogyatékossága van: az egyik nem elég hathatós, a másik viszont ártalmas a szervezetnek.

A. Abszitisz, lett tudós új altatókészüléket szerkesztett. A készüléket a Lett Tudományos Akadémia fizikai intézetének mérnökei készítették el. Az új készülék kezelése rendkívül egyszerű. A beteg homlokára két kis lemezt illesztenek, bekapcsolják a készüléket, s 10— 15 perc múlva a beteg jótékony álomba merül.

A készüléket a rigai városi klinikán és a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia pszichiátriai intézetében próbálták ki. A tudósok • a készüléket nagyra értékelik, mert alkalmazása eredményes és kedvezően hat a szervezetre.

műsora ;

Egerben este íél 8 órakot-. Ellenségek (Katona J-béríetJ Gyöngyösön délután S és este fél S órakor. Bástyasétány 77

HL

I852-BEN TÖBB, emigrációból hazatért küldöttel beszélt, akik Kossuth üzenetét hozták számára. Gasparich felkérte Perczei tábornok volt segédtisztjét, Drisnyey Istvánt, aki Egerben lakott, hogy hajlandó-e részt venni a szervezkedésben. Maga is járt Egerben. Utazásaihoz a Panker-család többször rendelkezésére bocsátotta kocsiját.

„1852. február 9-én tartóztatták le az osztrák zsandárok Gyöngyösön, Varga István besúgó árulása alapján.” Letartóztatták társait is, köztük Pankerékat is. „Panker Lajost nyolc évi, Panker Rózát öt évi várfogsággal büntette a bíróság. Gasparichot kötéláltali halálra ítélték, melyet 1853. szeptember 2-án hajtottak rajta végre Pozsonyban.” Bátran viselkedett a- fogságban és úgy is halt meg. Utolsó szavai ezek voltak: „Éljen... és élni fog a haza.” Holttestét a hatóságok nem engedték eltemetni és csontjai ma is ott porladnak a volt disznólegelőn, ahol kivégezték.

Ugyancsak ebben az időszakban egy pesti bizottság irányítása alatt akartak szabadcsapatot szervezni a Mátra vidékén. Figyelmessy Fülöp, Kossuth küldötte nyújtott ehhez segédkezet. A szervezkedés célja a Habsburg önkény uralom lerázása volt. Szervezkedésük központjául a Mátrát és környékét választották. E helyet azért jelölték ki erre a célra, mert tudomásuk volt áriéi, hogy a Mátra nagy kiterjedésű erdeiben és barlangjaiban számos menekült forradalmár, szökött honvéd, valamint a szabadság- harcban részt , vett bujdosó lengyel katona húzódott meg. Itt

MOLNÁR JÓZSEF:

A Mátra és a Bükk

vidékének ellenállása 13149—1867-ig

(Részlet egy nagyobb tanulmányból)

bujdosott Skrezetulsky Kázmér bányamester, volt honvédtiszt, Komáromi őrnagy, akit a pesti bizottság alkalmasnak talált a szervezésre, s meg is bízták e feladat ellátásával.”

Skrezetulsky Vörös Albert és Aladár álnéven járta az országot és szervezte a szabadságot szerető magyar fiatalokat guerilla-csapatába. E gue- rilla-csapatokat a Mátrában rejtették volna el addig, míg Kossuth seregével betör az országba.

AZ OSZTRÁK rendőrkopók hamar nyomára jöttek a szervezkedésnek. 1852. végén mintegy száz letartóztatás történt ezzel az üggyel kapcsolatban. Madách Imre is összeköttetésben állott velük letartóztatása előtt, ugyanis a tárgyalásokon az ő neve is többször szerepelt, mint aki tudott róluk és kapcsolatot is tartott fenn velük. Öt azonban, mint ismeretes, még a szervezkedés leleplezése előtt tartóztatták le, mivel Ró- kóczy Jánost, az Országos Honvédelmi Bizottmány volt titkárát rejtegette. Madáchot a hadbíróság felmentette 1854. elején, mivel semmiféle terhelő bizonyítékot nem tudtak ellene felhozni azzal kapcsolatosan, hogy a guerilla-szervezkedés- ben részt vett volna.

Ugyancsak a mátrai guerilla- csapatok szervezésével kapcsolatos letartóztatások során fogták el Gyöngyösön Sárosi Gyulát, az .„Arany trombita” szerzőjét. Sárosi Sorsich Gyula álnéven Gyöngyösön tartózkodott, ahol Majori Sándor, volt honvédőmagy segítségével új útlevelet szerzett. Majorit azonban elfogták, s nem sokkal később Sárosit is, akit a pesti haditörvényszék halálra ítélt, majd kegyelemből életfogytiglani várfogsággal sújtották. Sárosit már körözése idején is halálra ítélték (Sárosi 1855-ben amnesztiában részesült).

Ugyancsak ezzel a szervezkedéssel kapcsolatban tartóztatták le Tiszafüreden Örményi Mihály földbirtokost, aki tevékenyen részt vett e mozgalomban. A hadbíróság őt is börtönbüntetésre ítélte.

Szintén a Mátra vidékén kívánt működni a Hatvani Imre vezetése alatt álló csoport is. (Itt valószínűleg arról a Hatvani Imréről volt szó, aki a szabadságharc idején mint honvédőmagy működött és aki részese volt a magyar—román tárgyalások megszakítására vezető abrudbányai támadásnál!.)

A SZERVEZKEDÉS részvevői közül tizennégyet még 1852-ben elfogtak, de Hatvani Imrét csak 1856-ban tudták kézrekeríteni. A börtönben hiába vallatták, egy szót sem árult el a szervezkedésről, sót éhségsztrájkba kezdett és nemsokára éhenhalt.

Közben az önkényuralom terrorja egyre hevesebben dühöngött hazánkban. Egyes hazafiak azt gondolták, ha a királyt, I. Ferencz Józsefet elteszik láb alól, ezzel megoldódik az ország helyzete. Ezen az úton haladt Libényi János szabósegéd is, aki 1853. február 18-án Bécsben, midőn a császár déli sétáját végezte, a ka- rinthiai kapunál megtámadta kocsiját, s tőrszerű késével nyakszirten szúrta. A szúrás nem volt halálos, s Libényi Jánost, a 21 éves fiatal, bátor hazafit elfogták s egy hét múlva felakasztották. Magyarországon csak a főpapság és az arisztokrácia örült a császár megmenekülésének. Az egri főkáptalan tízezer forintot ajándékozott az Ang'olkisasz- szonyób kolostorának, hogy annak kamatain két rokkant tiszt leányát neveljék, sót a császár felépülése után egy rokkantház felállítását is elhatározta a főkáptalan. Igaz ugyan, hogy az Angolkisasz- szonyokat Bartakovics Béla egri érsek egy évvel előbb, 1852- ben telepítette le Egerben és az alapítvány kevés volt, amit tehát amúgy is emelni kellett volna. Egy rokkantház felállítását elhatározták akkor, viszont egy általuk alapított agg- menházat bezártak, írja a VI. zsandárezred parancsnoka az 1853. február 28-i jelentésében.

AZ ÖTVENES évek közepén az elnyomás tovább tartott. 1857. őszén New Yorkban tőzsdekrach következett be az ipar kapitalista fejlődése következtében. Általában a gazdasági válságok, éppen úgy, mint az 1847-es gazdasági válság, komoly előkészítő szerepet játszott a forradalmak kirobbantásában —• ugyanígy az 1857—1858-as gazdasági válság az 1850-es évek végének és a hatvanas évek elejének demok_ ratikus és nemzeti mozgalmainak fellendüléséhez vezetett.

A válság Amerikából átterjedt az európai országokra, ahol Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Német- és Olaszországban elsősorban mint ipari válság jelentkezett. Ausztriában a válság hatott az örökös tartományok iparára is, de főleg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban éreztette hatását. Nálunk. Magyarországon is elsősorban mezőgazdaságunkra hatott e válság. A gabona ára 1854-ben 13—15 forint, 1857-ben 2,5 forint. A krimi háború idején sokan béreltek földet hazánkban, hiszen konjunkturális állapot volt, most a bérlők egymás után mentek tönkre. Eger környékéről egy tudósítás arról számolt be, hogy: „A bérlők di- vatbajött bukásai megszámlál- hatatlanok, a bérbeadók nem, kis zavarára.”

AZ 1859-ES OLASZ-FRANCIA egyesített csapatok támadása Ausztria ellen, újabb reményt gyújtott a magyar dolgozók szívében. Magen iánál és Solferinónál súlyos vereséget szenvedtek az osztrák csapatok. Ennek hatását érezni lehetett hazánkban is. Több megyében megtagadták az újonc- állítást és megyénkben is a sorköteles katonák közül sokan elmenekültek a Mátra erdéitefe (Folytatjuk)