Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

4 népújság 1959. november 14., szomhff Muzsikál: */*/** f aradi Lajo& és zenekara 1359. november 14, szombat; 1919. A vöröshadsereg harcosai szétverték Judenics csapatát. 1884-ben született M. V. Szlejkin Szovjet rádiótechnikai tudós. V Névnap V Ke feledjük: vasárnap LIPOT Édesanyák a katedrán Tegnap hallom a verpeléti álta­lános iskola igazgatójától: alap­fokú politechnikai képzés indul a gyakorlati órákon a felső tagozatú leány-osztályok némelyikében. A különböző háztartási tennivalókkal, fonalmunkával — horgolással, stop- polással, varrással - ismerkednek meg a leánykák ezeken a politech­nikai órákon. Mindez látszólag nem nagy dolog, hiszen a poli­technikai oktatás térhódításáról is­koláinkban nap mint nap hallhat­tunk. A nagy dolog az. hogy eze­ket az órákat a szülői munkakö­zösségen belül maguk az édes­anyák tartják, pontosabban Szabó lMjosné, Csörgő Benjáminná, BIri­nyi Béláné és Donka Miklósné. - Az édesanyák bevonultak a kated­rára is ... örömmel, szívesen és nagy-nagy felelősség-érzettel a szi­vükben a gyermekek - a jövendő édesanyák - fejlődése és előreme- netele iránt. Köszönet követendő példaként álló, szeretetteljes mun­kájukért . .. (— T.) — TIZENEGY termelőszövet­kezeti községben indult ezüst- kalászos tanfolyam a gyöngyösi járásban. A tanfolyamokon mintegy 500 termelőszövetke­zeti tag ismerkedik meg az alapvető agrotechnikai mód­szerekkel. — ŰJABB GÉPEK érkez­tek a Parádfürdői Állami Gyógyintézet konyhájára. Az új gépek is segítik a konyha dolgozóit, hogy könnyebben, gyorsabban végezzék munká­inkat.- SZÁZ FÉRŐHELYES szarvasmarha-istállót építenek a viszneki Béke Termelőszö­vetkezetben. Az új épület fa­lai, tetőszerkezete elkészült, je­lenleg a belső munkákat vég­zik. Az istállót még a hideg idő beállta előtt, december elején átadják rendeltetésének. — SZERDÁN este nagy ér­deklődéssel hallgatták a KISZ-fiatalok Petróczi Béla előadását a recski bányászott­honban rendezett politikai oktatáson.- A BUDAPESTI Gyermek­kert Bábszínház nagy sikerrel adta elő Gyöngyösön a Járási Művelődési Házban Simándi József Mesél az erdő című me­sejátékát. _ A KONGRESSZUSI ver­seny eredményeként túltelje­sítették a harmadik negyed­éves tervüket az egercsehi, komlói Vegyes Ktsz-ek, az egri Festő, a gyöngyösi Jár­mű és Mezőgazdasági s vala­mennyi fodrász szövetkezet. — ÖNKISZOLGÁLÓ női kész- ruha-bolt nyílt Gyöngyösön. Az üzlet máris nagy közszere­tetnek örvend: nagyszámú vá­sárló keresi fel naponta, s vá­logat a téli, alkalmi, készruhák között. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércelőkészítő-mű laboratóriu­mában olyan kemence építé­sét tervezik, amely az arany elemzését is lehetővé teszi.- DECEMBER 6-ÁN nagy­szabású tárgynyeremény-sorso- lást rendez a gyöngyösi IV. sz. Általános Iskola úttörőcsapa­ta a Gazdakör helyiségében. Kerékpár, táskarádió, karóra, fényképezőgép mellett diavetí­tőt, hanglemezeket, háztartási eszközöket is sorsolnak majd ki. — NAGYFÜGEDEN a vetés befejezése után megkezdték a trágyahordást. A munkát egyelőre fogatokkal végzik. — 50 FEHÉR hússertést vá­sároltak a megyei törzskönyves állományból a sertésállomá­nyuk fejlesztésére a nagyfügedi Dózsa Tsz tagjai. Az állatok elhelyezését a meglevő sertés­ól mellé épített 20 férőhelyes sertéskutricávál oldották meg. — AZ ATKAKI Kossuth Termelőszövetkezetben a na­pokban adják át az új iroda- helyiséget. Bejelentette bú­torvásárlási igényét a tava­szon alakult adácsi Kossuth Termelösaövetkezet is. AZ EGRI VadásZkürt Étte­rem ablakából halle muzsika­szó szűrődik ki estémcént. Ifjú Váradi Lajos prímás ját­szik itt zenekarával. Most ép­pen a „Temető a Tisza" meló­diája sír a prímás hegedűjén, aztán néhány perc múlva, az új dal pattogó ritmusa, „...ezt a csárdást rogyásig járom...” — Sűrűbben koccannak össze a poharak a vendégekkel .teli asztaloknál. Egy Kis idő múlva elhallgat a hegedű, — pihen néhány percet. Szép, kiforrott hangú „száraz fa", sok-sok dallal a „lelkében". Meg az emlékek­kel, amely mesteréhez, a fia­tal prímáshoz kötik. Mind csu­pa szép, izgalmas, dalos, ze­nés esemény volt. Az első nap, amikor a hatéves Lajos gyé­rén először vett a kezébe he­gedűt, később az édesapa irá­nyítása mellett elrepült tanu­ló esztendők, — mind kedves kis epizódok ma már, mert mire a gyerekember első hat évéhez még egyszer ennyit hozzáadhatott, elérkezett az első nyüvános fellépés ideje Üjabb két év múlva pedig már ott volt a másik, a centenári­umi ünnepségeken egy har­minckéttagú zenekar vezetése. Ez alkalommal a fiatal prímás EGRI VÖRÖS CSILLAG Emberi sors EGRI BRÖDY Lángok a határom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kölyök GYÖNGYÖSI PUSKIN A hetedik kereszt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, féltékenység HATVANI KOSSUTH A cirkusz lánya FÜZESABONY Rakéta támaszpont pétervasara Akiket a pacsirta elkísér MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: november 15-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Kicsik és nagyok november 15-én, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Huszárok ujjal alól palotások, verbun­kosok, régi egri dalok és Di- nicu: Pacslrtájá-nak hangjai bújtak ki a hegedűből OLY JÖ VOLT a siker. Le­mondani már nehéz lett volna róla. Tanulni kellett hát szor­galmasan három évig, hogy újak jöjjenek, s állandóan. Tanulás. Ebből áll jóformán minden zenészember élete. Űj dalok születnek, régiek eleve­nednek fel, s ezeket mind is­merni, tudni kell. Most meg a legújabb: esténként a régi, kedves hegedű néhányszor pi­henni tér, s helyét Váradi La­jos kezében szép, fényes szaxo­fon foglalja el. Ilyenkor a má­sodhegedűk helyett gitár és zongora, cimbalom helyett dob szól. • Ezt ig tanulni kellett. Négy hónapig készültek az őszi nap­ra, amikor először állhatták ki a közönség elé, magyar nó­ták, dalok mellett tánczené­vel is. Váradi Lajos megtanult szaxofonozni, a többiek gitá­rozni, dobolni, s tánchoz zon­gorázni. Nehezen ment, de si­került ez is. A Vadászkürt vendéged ma már nemcsak vi­dáman szórakozhatnak a jó zene mellett, de ha kedvük kerekedik, táncolhatnak is; — Hiába — mondja a prí­más — ezt az idő hozta magá­val, s nekünk, ha nem aka­runk lemaradni, hallgatni keli szavára. DE AZÉRT a hat testvér, — azoknak nézhetné bárki a ze­nekart, olyan nagy és jó az egyetértés közöttük — mégis legszívesebben a régi dalokat játssza. A prímás arról beszél, hogy jó volna az elmúlt évben különböző okok miatt felosz­lott nagy várasd népi zene­kart összehozni ismét. Kelle­ne persze egy szerv, amelyik irányítaná munltájukat, ame­lyik törődne velük. Alom ez csupán, vagy való­sággá is érhetne rövidesen, ha valaki szívügyének tekintené ismét létrejöttét? Ki tud’a? Ez a holnap titka, s Váradiék- nak egyelőre .itt van a mun­kás. sikerekkel teli ma. SZÉP LENNE, ha Eger újra büszkélkedhetne egy remek népi zenekarral, amelynek olyan tagjai lennének, mint ifjú Váradi Lajos és zenekari társai, — de most kis szünet végén a hegedű helyett a sza­xofon szólal meg a ,,Ha most az egyszer visszajönni. ’ dal- (lámát búgva, s bizonyítva: Vá- ' radiék valóban hallgattak az idők szavára... — ger. FILM; Kenyér, szerelem, féltékenység OLASZ FILM ________ weave s, szórakoztató szerelmi történet a Kenyér, szere­lem, féltékenység, amelynek főszerepeit a közönség kedven­cei: Gina Lollobrigida és Vittorio de Sica játsszák. A filmet a hatvani Vörös Csillag Filmszínház november 16-ig mutatja be. Vi t la mos a l ta tókéssii fék Az embereket gyakran gyöt- ri az álmatlanság. Ennek sok­féle oka lehet, kimerültség, cJjd&iL Huszonötödik há­zassági évfordulóm napján kezdtem hozzá családi életem regé-1 nyének megírásához, azzal a szent céllal, hogy a most fel­növekvő fiatalság ta­nuljon és okuljon, hen gyan kell szépen és boldogan házaséletet élni. A munka ugyan gyorsan nem haladt, de annál könnyebb volt, segített benne hűséges és szeretett élettársam, segített négy fiam és hat lá­nyom, valamint nyolc nagyobb unokám. Szép és igazán okos dolgokat írtam meg ebben a regényes visz- szaemlékezesemben, a- melyben többek kö­zött olyan tanácsok szerepeltek, mint le­gyünk mindig kölcsö­nösen őszinték, le­gyünk hűségesek, bé­késen rendezzük a vi­tás kérdéseket, le­gyünk következete­sek a gyermekneve­lésben ésígytovább, és- ígytovább, mind az ezerötszázharmincki- lenc oldalon. Egy év és öt hónap alatt elkészültem a könyvvel, amellyel sem pénzt, sem világ­hírt elérni nem akar­tam, amellyel csak segíteni volt szándé­kom. A mű elkészült, s alkotója nem pihent, vette kalapját és fele­sége kérésére jégét alsóját, s elindult az egyik könyvkiadóhoz, ahol egy dramaturg­nak nevezett fiatal, szemüveges ember fogadott és hallgatta meg röviden elmon­dott előterjesztése­met, S művem rövid tartalmát. >— Mondja, öregem —• fordult végül is hozzám —, maga so­hase csalta meg a fe­leségét? — Nem, kérem, be­csületemre mondom, nem... — Aha... — hüm- mögött összeráncolt homlokkal. — S mondja, nem akartak egyszer sem elválni? Vagy nem volt maguk között olyan vita, amelynek keretében, hogy... úgy mond­jam... igen, szóval, hogy ön kezet emelt volna kedves élete párjára. — Nem kérem, so­ha — tiltakoztam. —i Erről szó sincs a könyvemben, sőt, ép­pen ellenkezőleg, azt írtam meg, mint már bátorkodtam elmon­dani, hogy... — Hagyja, ne foly­tassa... Nem használ­hatunk ilyen köny­vet... Unalmas lenne, érti? Drámai össze­csapás, az igen. Konf­liktus, amely után az egyik, vagy mind a kettő rátalál az igaz útra... az igen! t— De kérem... — próbáltam közbeszól­ni. ■— Értse meg, nem kell... Honnan tudja a szerencsétlen olvasó, hogy melyik az igaz út, ha még a szerző se tért le róla, hogy visz- szatérhessen rá... Vi­lágos, nem? — mond­ta s egy kézirat után nyúlt. A kéziratnak ez volt a címe: „Megcsalva visszafogadva”. Talán ötven lehetett! (egri) és oldal idegesség, fejfájás stb. Az ál­matlanság ellen számos gyógy­szert alkalmaznak, legtöbbjük­nek azonban különféle fogya­tékossága van: az egyik nem elég hathatós, a másik viszont ártalmas a szervezetnek. A. Abszitisz, lett tudós új al­tatókészüléket szerkesztett. A készüléket a Lett Tudományos Akadémia fizikai intézetének mérnökei készítették el. Az új készülék kezelése rendkívül egyszerű. A beteg homlokára két kis lemezt illesztenek, be­kapcsolják a készüléket, s 10— 15 perc múlva a beteg jóté­kony álomba merül. A készüléket a rigai városi klinikán és a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia pszichi­átriai intézetében próbálták ki. A tudósok • a készüléket nagyra értékelik, mert alkal­mazása eredményes és kedve­zően hat a szervezetre. műsora ; Egerben este íél 8 órakot-. Ellenségek (Katona J-béríetJ Gyöngyösön délután S és este fél S órakor. Bástyasétány 77 HL I852-BEN TÖBB, emigráció­ból hazatért küldöttel beszélt, akik Kossuth üzenetét hozták számára. Gasparich felkérte Perczei tábornok volt segéd­tisztjét, Drisnyey Istvánt, aki Egerben lakott, hogy hajlan­dó-e részt venni a szervezke­désben. Maga is járt Egerben. Utazásaihoz a Panker-család többször rendelkezésére bocsá­totta kocsiját. „1852. február 9-én tartóz­tatták le az osztrák zsandárok Gyöngyösön, Varga István be­súgó árulása alapján.” Letar­tóztatták társait is, köztük Pankerékat is. „Panker Lajost nyolc évi, Panker Rózát öt évi várfogsággal büntette a bíró­ság. Gasparichot kötéláltali ha­lálra ítélték, melyet 1853. szep­tember 2-án hajtottak rajta végre Pozsonyban.” Bátran vi­selkedett a- fogságban és úgy is halt meg. Utolsó szavai ezek voltak: „Éljen... és élni fog a haza.” Holttestét a hatóságok nem engedték eltemetni és csontjai ma is ott porladnak a volt disznólegelőn, ahol kivé­gezték. Ugyancsak ebben az időszak­ban egy pesti bizottság irányí­tása alatt akartak szabadcsapa­tot szervezni a Mátra vidékén. Figyelmessy Fülöp, Kossuth küldötte nyújtott ehhez segéd­kezet. A szervezkedés célja a Habsburg önkény uralom lerá­zása volt. Szervezkedésük köz­pontjául a Mátrát és környékét választották. E helyet azért jelölték ki erre a célra, mert tudomásuk volt áriéi, hogy a Mátra nagy kiterjedésű erdei­ben és barlangjaiban számos menekült forradalmár, szökött honvéd, valamint a szabadság- harcban részt , vett bujdosó len­gyel katona húzódott meg. Itt MOLNÁR JÓZSEF: A Mátra és a Bükk vidékének ellenállása 13149—1867-ig (Részlet egy nagyobb tanulmányból) bujdosott Skrezetulsky Kázmér bányamester, volt honvédtiszt, Komáromi őrnagy, akit a pesti bizottság alkalmasnak talált a szervezésre, s meg is bízták e feladat ellátásával.” Skrezetulsky Vörös Albert és Aladár álnéven járta az or­szágot és szervezte a szabad­ságot szerető magyar fiatalo­kat guerilla-csapatába. E gue- rilla-csapatokat a Mátrában rejtették volna el addig, míg Kossuth seregével betör az or­szágba. AZ OSZTRÁK rendőrkopók hamar nyomára jöttek a szer­vezkedésnek. 1852. végén mint­egy száz letartóztatás történt ezzel az üggyel kapcsolatban. Madách Imre is összeköttetés­ben állott velük letartóztatása előtt, ugyanis a tárgyalásokon az ő neve is többször szerepelt, mint aki tudott róluk és kap­csolatot is tartott fenn velük. Öt azonban, mint ismeretes, még a szervezkedés leleplezése előtt tartóztatták le, mivel Ró- kóczy Jánost, az Országos Hon­védelmi Bizottmány volt titká­rát rejtegette. Madáchot a had­bíróság felmentette 1854. ele­jén, mivel semmiféle terhelő bizonyítékot nem tudtak ellene felhozni azzal kapcsolatosan, hogy a guerilla-szervezkedés- ben részt vett volna. Ugyancsak a mátrai guerilla- csapatok szervezésével kapcso­latos letartóztatások során fog­ták el Gyöngyösön Sárosi Gyu­lát, az .„Arany trombita” szer­zőjét. Sárosi Sorsich Gyula ál­néven Gyöngyösön tartózko­dott, ahol Majori Sándor, volt honvédőmagy segítségével új útlevelet szerzett. Majorit azonban elfogták, s nem sok­kal később Sárosit is, akit a pesti haditörvényszék halálra ítélt, majd kegyelemből élet­fogytiglani várfogsággal súj­tották. Sárosit már körözése idején is halálra ítélték (Sá­rosi 1855-ben amnesztiában ré­szesült). Ugyancsak ezzel a szervez­kedéssel kapcsolatban tartóz­tatták le Tiszafüreden Örmé­nyi Mihály földbirtokost, aki tevékenyen részt vett e moz­galomban. A hadbíróság őt is börtönbüntetésre ítélte. Szintén a Mátra vidékén kí­vánt működni a Hatvani Imre vezetése alatt álló csoport is. (Itt valószínűleg arról a Hat­vani Imréről volt szó, aki a szabadságharc idején mint honvédőmagy működött és aki részese volt a magyar—román tárgyalások megszakítására ve­zető abrudbányai támadásnál!.) A SZERVEZKEDÉS részve­vői közül tizennégyet még 1852-ben elfogtak, de Hatvani Imrét csak 1856-ban tudták kézrekeríteni. A börtönben hi­ába vallatták, egy szót sem árult el a szervezkedésről, sót éhségsztrájkba kezdett és nem­sokára éhenhalt. Közben az önkényuralom terrorja egyre hevesebben dü­höngött hazánkban. Egyes ha­zafiak azt gondolták, ha a ki­rályt, I. Ferencz Józsefet elte­szik láb alól, ezzel megoldódik az ország helyzete. Ezen az úton haladt Libényi János sza­bósegéd is, aki 1853. február 18-án Bécsben, midőn a csá­szár déli sétáját végezte, a ka- rinthiai kapunál megtámadta kocsiját, s tőrszerű késével nyakszirten szúrta. A szúrás nem volt halálos, s Libényi Jánost, a 21 éves fiatal, bátor hazafit elfogták s egy hét múl­va felakasztották. Magyaror­szágon csak a főpapság és az arisztokrácia örült a császár megmenekülésének. Az egri főkáptalan tízezer forintot ajándékozott az Ang'olkisasz- szonyób kolostorának, hogy annak kamatain két rokkant tiszt leányát neveljék, sót a császár felépülése után egy rokkantház felállítását is el­határozta a főkáptalan. Igaz ugyan, hogy az Angolkisasz- szonyokat Bartakovics Béla eg­ri érsek egy évvel előbb, 1852- ben telepítette le Egerben és az alapítvány kevés volt, amit tehát amúgy is emelni kellett volna. Egy rokkantház felállí­tását elhatározták akkor, vi­szont egy általuk alapított agg- menházat bezártak, írja a VI. zsandárezred parancsnoka az 1853. február 28-i jelentésében. AZ ÖTVENES évek közepén az elnyomás tovább tartott. 1857. őszén New Yorkban tőzs­dekrach következett be az ipar kapitalista fejlődése következ­tében. Általában a gazdasági válságok, éppen úgy, mint az 1847-es gazdasági válság, ko­moly előkészítő szerepet játszott a forradalmak kirob­bantásában —• ugyanígy az 1857—1858-as gazdasági válság az 1850-es évek végének és a hatvanas évek elejének demok_ ratikus és nemzeti mozgalmai­nak fellendüléséhez vezetett. A válság Amerikából átter­jedt az európai országokra, ahol Angliában, Franciaor­szágban, Belgiumban, Német- és Olaszországban elsősorban mint ipari válság jelentkezett. Ausztriában a válság hatott az örökös tartományok iparára is, de főleg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban éreztette hatását. Nálunk. Magyarorszá­gon is elsősorban mezőgazda­ságunkra hatott e válság. A gabona ára 1854-ben 13—15 fo­rint, 1857-ben 2,5 forint. A krimi háború idején sokan bé­reltek földet hazánkban, hiszen konjunkturális állapot volt, most a bérlők egymás után mentek tönkre. Eger környé­kéről egy tudósítás arról szá­molt be, hogy: „A bérlők di- vatbajött bukásai megszámlál- hatatlanok, a bérbeadók nem, kis zavarára.” AZ 1859-ES OLASZ-FRAN­CIA egyesített csapatok táma­dása Ausztria ellen, újabb re­ményt gyújtott a magyar dol­gozók szívében. Magen iánál és Solferinónál súlyos vereséget szenvedtek az osztrák csapa­tok. Ennek hatását érezni le­hetett hazánkban is. Több me­gyében megtagadták az újonc- állítást és megyénkben is a sorköteles katonák közül sokan elmenekültek a Mátra erdéitefe (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents