Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

1959. november 13., péntek

nepcjsag

5

A jövő — a nagyüzemi gazdálkodásé

A mezőgazdasági termelés fejlődésének iránya szerte a világon a nagyüzem felé vezet. Ma már vitathatatlan az a tény, hogy csak a nagyüzemi mező- gazdálkodás biztosíthatja a termékmennyiségek növekedését, a korszerű agrotechnika széleskörű és hathatós alkalmazását. Ez a fejlődés azonban más úton megy végbe a kapitalista országokban és egészen más úton nálunk, a szocialista országokban.

A nyugati sajtó — bármenynyire is kendőzni igyekszik a • kapitalista rendszer hibáit — olykor kénytelen kényszerű megállapításokat tenni a mezőgazdaságban is megmutatkozó „fejlődési problémákkal” kapcsolatban. Miről van szó? Nem másról, mint arról, hogy a kapitalista nagybirtok nagyfarmok diktálta hatalmas termelési versenyt nem bírván, évről évre sok ezer kisgazdaság megy tönkre, s egyesül nagyüzemmé valamely vállalkozó kezében. így van ez az Egyesült Államokban, Francia- országban és a többi nyugati országban is. Magyarán: a nagy hal megeszi a kis halakat, s még nagyobbra hízik tőle. Ez a motívum nem volt ismeretlen nálunk sem a felszabadulás előtt, amikor egymás után kerültek dobra a néhány holdas parcellák, s futottak össze egy-két pénzes zsírosparaszt. vagy ügyeskedő falusi kapitalista kezében.

E témáról beszélve nem szükséges elhallgatni azt sem, hogy a nyugati kapitalista mezőgazdasági nagyüzemek igen olcsón termelnek, s alacsony áraikkal jelentős helyet foglalhatnak el a világpiacon. Az természetesen más kérdés« hogy ez milyen alapokon nyug® szik: kapitalista alapokon, a kisemberek tönkretétele. a mezőgazdasági lakosság kizsákmányolása útján. A kapitalista nagyüzemek tulajdonosainak, vagy bérlőinek nincsenek emberbaráti meggondolásai, amikor a profitról, a nagyobb haszon biztosításáról van szó. Amikor a nyugati kapitalisták nagyüzemet teremtenek, azt korszerűen felszerelik, s mindent, amit csak lehet. kiszednek a földekből.

Ez a mezőgazdasági termelés nagyüzeAiesítésének nyugati, kapitalista útjai

A nagyüzemi mezőgazdálkodás megteremtése nálunk is elengedhetetlen fontosságú feladat. Létkérdés. De nálunk a fejlődés szocialista alapokon megy végbe: a dolgozó parasztság önkéntes elhatározásából, a dolgozó parasztság fel- emelkedése útján.

Azt mondtuk: a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megteremtése létkérdés. így van: előrehaladásunk követeli meg, hogy szocialista iparunk mellé a mezőgazdaság is felzárkózzék. Nemzetgazdasági szempontból nem tartható az a paradox helyzet, hogy egységesen szocialista iparunk mellett a mezőgazdaság jelentős része széttagolt, apró parcellákra osztódjék, és mint ilyen, képtelen legyen arra, hogy termelését az ország érdekeinek megfelelően bővítse és emelje, versenyre tudjon kelni a világpiacon.

Ml a helyzet most nálunk? Annak ellenére, hogy az ország jelentős területén már termelőszövetkezetek gazdálkodnak — nem esik itt most szó állami gazdaságainkról —, termékeink, a világpiaci árakhoz képest magas önkölteégű- ek. Egy példát erre: a nyugati országokból — főleg Kanadából — számos ajánlatot kaptunk búzabehozatalra. Az ajánló fél lényegesen alacsonyabb árat jelölt meg — bár tengeren túlróli szállítás költségeit is belekalkulálta —, mint

amennyit a mi államunk fizet a gazdáknak a búza mázsájáért a felvásárláskor. Es felso- rclhatnámc még néhány termékféleséget — például az egri és Gyöngyös vidéki borokat is —, amelyekért a világpiacon jegyzett áránál államunk lényegesen többet fizet. Arról van tehát szó, hogy népgazdaságunknak igen sokba kerül az. hogy a mezőgazdaság a széttagoltság állapotában van, s így egyelőre képtelen termelését olyan szintre emelni, amely nemzetközi piaci szempontból megfelelő lenne.

De a nemzetközi szempontokon kívül van egy közvetlenebb szempont is: a dolgozó tömegek, közöttük a dolgozó parasztság életszínvonalának emelése, életének megköny- nyebbítése, szebbé tétele.

Az életszínvonal emelése nemcsak az iparcikkek bőséges előállítását, a lakosságnak e cikkekből való megfelelő és állandóan javuló ellátását feltételezi, hanem a mezőgazdasági termékek bőségét is. Ez pedig — mint már a fentiekben is szó esett róla — csak a nagyüzemi mezőgazdasági termelés útján valósítható meg. Számtalan helyi példát lehetne felsorolni, hogy a termelőszövetkezetek minden termékféleségben felülmúlják az egyéni gazdák holdanként! átlagait. Csak a megye termelő- szövetkezetei például az 1957— 1958-as években már 449 vagon kenyérgabonát, 1179 tonna vágómarhát és sertést, valamint 24 ezer hektoliter tejet, továbbá ipari növényeket, különféle aprómagvakat adtak a népgazdaságnak. Világos dolog: a nagyüzem jelentős felesleget tud termelni, azaz fokozottan az árutermelést tudja előtérbe állítani saját taglalnak mind jobb ellátása mellett. Erre a kisgazdaság egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben és erre sem mindig képes.

A kisgazdaságot ezernyi korlát gátolja a bővített újratermelés megvalósításában. Nincs is lehetősége rá. A nagyüzemben ezer holdakra tágul ki a gazdálkodás határa: bevonul a korszerű gépek sokasága, a tudományos alapokon nyugvó modem agrotechnika, amely egyedüli alapja az árutermelés megteremtésének, a mezőgazdasági termelés szinte „plafon nélküli” fejlesztésének.

És a nagyüzemi gazdálkodás a dolgozó parasztság sok terhének megszüntetője is. Megszűnik a látástól vakulásig tartó munka, az ember megszűnik a parcella rabja lenini — szemhatára kitágul, öt-hat-tíz hold helyett ezer és ezer hold birtokosává lesz, ahol szélesen és nagy-nagy eredményekkel bontakoztathatja ki tudását,

valósíthatja meg teremtő elképzeléseit.

A termelőszövetkezetekről, a nagyüzemi gazdálkodásról mind több szó esik mostanában a mi megyénk községeiben és városaiban is. A mozgalom már nagy tért hódított megyénkben. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének alapvető feltétele, hogy a szövetkezetek termelési eredményei és a tagság jövedelme vonzó legyen az egyéni gazdák előtt. Az elmúlt évi zárszámadás adatai szerint a termelő- szövetkezetek összes, közös vagyonának értéke több mint kétszerese az 1953. évinek: mintegy 125 millió forintot tesz ki. Az elmúlt évek során állandóan növekedett az egy tsz- tagra eső jövedelem is. Amíg az 1952—53. gazdasági évben egy tagra 7118 forint részesedés jutott a közös vagyonból, ez a szám 1956—57-re már meghaladta a tizenkétezer forintot. Az 1957—58. gazdasági évben egy tsz-család évi jövedelme pedig megközelítette a 22 000 forint értéket.

Nem csoda, hogy a tsz-moz- galom mindinkább szélesedik a mi megyénkben is. Jelenleg 61 termelőszövetkezeti község, illetve város van megyénkben. A megye 120 községe, iiletve városa közül mindössze 27 községben nem alakult még termelőszövetkezet. A megyében működő 196 mezőgazdasági termelőszövetkezet 195 000 katasztrális holdon, több mint harminckétezer taggal dolgozik. Csupán az elmúlt tavasz- szal belépett, gazdálkodók száma meghaladja a huszonhatezret ...

A fejlődés nem áll meg. Ma is hallhatunk híreket arról, hogy itt is, ott is kérik felvételüket a dolgozó parasztok a

jól gazdálkodó, vagy éppen az új termelőszövetkezetekbe. Van hír arról is, hogy több községben tsz-előkészítő bizottságok alakulnak ... Érthető Is ez a fejlődés. A mi megyénk dolgozó parasztsága is azt szeretné, ha elkövetkező élete szebb és jobb lenne — szebb és jobb, mint eddig volt. Közbeszéd tárgya már minden gazda előtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás megteremtésének szükségessége. Az emberek érzik és tudják: döntés előtt állnak. Tudják: előbb, vagy utóbb rá kell lépni — saját jól felfogott érdekéből is rá kell lépni — a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Előbb vagy utóbb — de in- Icább előbb, mert csak így valósíthatók meg azok a célkitűzések, amelyeket a dolgozó nép életszínvonala emelésében, a dolgozó parasztság felemelésében pártunk és kormányunk elénk tűzött.

Dér Ferenc

Képzőművészek

segitsógkéróse

Segítséget kérnek a Heves megyei, az egri képzőművészek, Nem anyagi segítséget, hanem azt a lehetőséget, hogy ellátogathassanak néhány üzemünkbe, s ott a helyszínen figyelhessék a mindennapi munka szépségét, készítsenek vázlatokat. tanulmányokat a ma életéről. Amennyire örvendetes ez a segítségkérés, képzőművészeinknek ez a formájában is intenzív, valóság felé fordulása, annyira szükség van arra. hogy nagyobb üzemeink igazgatói lehetővé tegyék ezt számukra. Segítséget kértek a képzőművészek: segítsék hát őket.

Györfi Pál. Apc: Panaszát továbbítjuk az Illetékesekhez, az eredményről idejében értesítjük majd.

özv. Adám Sándomé, Visznek: Nyugdíj ügyében hozzánk intézett panaszát kivizsgáltuk. Az illetékes szerv — a gyöngyösi SZTK —, azt válaszolta, hogy önnek nem jogos a nyugdíj folyósítása, mivel a letöltött munkaidőben megszakítása volt. Ezt megfellebbezheti, s a nyugdíjjogosultság megállapításához új igényt kell előterjesztenie.

Boári jenőné. Gyöngyös: Panaszát kivizsgáljuk, az eredményről levélben értesítjük majd.

A falu egészségéért

Lehulltak a falevelek, a kukoricatáblák elhagyatott csatatérnek tűnnek és hajnaíonta sűrű ködök lebegnek a vizek fölött. Villanásnyira zsugorodnak a nappalok és végtelenre nyúlnak az esték. Ilyenkor pihen a test. de szomjazni kezd az értelem.

A tétlen téli csend valósággal kínálja magát több mindenre. A többi között arra is, hogy számot vessünk igen fontos dolgokkal, olyasmivel, amire a termelőmunka dandárjában nem jutott a szűkre szabott jövőből. Ezek között egyik — a népművelés mellett a legfontosabb: a falu egészségügye. *

Valljuk be, hogy ha sokat fejlődtünk is ezen a téren, ha az elmúlt rendszer mulasztását pótoltuk is már, még vannak jócskán, akad bőven tennivalónk.. Talán legsürgősebb a falu dolgozó népének felvilágosítása. A leghatékonyabb fegyver ezen a téren is a tudás. Ki kell ismerni a falusi babonák erejét és tudni kell a gyöngéjét is. Ha falvaink népe tudni fogja azt, hogy milyen veszedelmet jelent a tisztasági szabályok megszegése, ha tudni fogja, hogy vágott sebre nem istállóban tenyésztett pókháló kell, hanem orvosi beavatkozás, ha idejekorán folyamodnak segítségért, lassacskán eloldalog a portáról a betegséget, járványt okozó rém.

A téli hónapokban nagy feladat vár azokra, akiknek hivatásuk és kötelességük az egészségvédelem megszervezése falun. Meg kell találni azt az utat, amelyen minden házhoz és lakóhoz eljuttatjuk a tudás fegyverét. A legtöbb tanács mellett működik az egészségügyi állandó bizottság. Ezekre a bizottságokra vár a misszió, hogy a téli hetekben elplántálják az egészségvédelem elemi szabályait az emberi agyakban. Mutassák meg az orvosok, a gondozónők, hogy hivatásuk magaslatán állnak, mutassák meg, hogy pályájuk több a kenyérkeresetnél, hogy nemcsak a kész bajban nyújtanak segítséget, hanem a baj megelőzésében is számíthat rájuk a falu.

Mi bízunk abban, 4iogy a téli délutánokon termékeny talajra hull majd az okos szó, a tanító nevelés.

F. I.

A mező tarkanyi Petőfi Tsz öntözéses gazdálkodást folytat a tarasztól

A mezőtárkányi Petőfi Termelőszövetkezet tagsága még tavaly vásárolt egy öntözőberendezést. Ráköltöttek annas idején 81 000 forintot, meg is érkezett annak rendje-módja szerint; a szivattyú a motorral, öntözőcsövek, tárcsák. A termelőszövetkezet azonban az idén még nem használta a megvásárolt berendezést. Miért nem, ezt most már- nem érdemes faggatni, tény. Hogy befektették a pénzüket egy komoly, sok hasznot hajtó gazdasági berendezésbe és nem használták. Azért nem érdemes most már erről beszélni, mert az elkövetkezendő évre vonatkozó terveik szerint kihasználják a jövő esztendőben az öntözőberendezést.

Lázár Miklós, a termelőszövetkezet új elnöke elmondotta, hogy a termelőszövetkezet 695 hold birtokkal rendelkezik immár és 62 tag dolgosuk ezen a földön. A jövőben kihasználnak minden lehetőséget, ami kínálkozik, ami több, nagyobb

Hatvan város anyakönyvéből

Születtek! Varsa Gizella, Pancza

Sándor Gyula. Mezei László. Geisel László, Nagy László, Rákóczi Járás, Pásztor András. Bakii István, Kocsis Attila. Bugyi Mária. Békési Károly, Matányi István.

Házasságot kötöttek! Cserháti Mihály—Kovács Ilona Katalin. Páncél Jenő—Balázs Rozália, Szajkó Sándor—Bárányt Mária.

■Meghaltak: Gyurovips András, Kocsi János né (Trcgova Anna), Csabai Perene. özv. Letoha Latosai (Sári Rozália).

4. pártkongresszus tiszteletére i

Nagyszerű eredményeket értek el a Füzesabonyi Gépállomás dolgozói a kongresszusi versenyben

A vidéket járva, manapság csaknem minden faluban a traktorosok hősi munkájáról hallhat az ember. Helyenként legendákat meséltek arról, hogy egyik-másik gépállomás! dolgozó milyen hatalmas tempóban, milyen nagyszerűen

dolgozott. A termelőszövetkezetek kialakították a hatalmas nagyüzemi táblákat, sok-sok új tsz most kezdte a közös munkát, most vetettek először és hogy az első munkájuk, az őszi vetés kitűnően sikerült, abban nagy részük van a gépállomások dolgozóinak, a traktorosoknak. A Füzesabonyi

Gépállomás már eddig 104 százalékra teljesítette éves tervét. Harminc termelőszövetkezet tartozott a gépállomás hatáskörébe. A tervek szerint négyezer holdon kellett elvégezniük a vetést, azonban 6685 holdon vetettek el és 91 traktorral, 112 gépállomási traktoros 16 850 normálholdon végezte el a szántást.

A cséplési munkákat határidőre befejezték, majd szeptember 1-vel megindult a nagy őszi idény. A munkák befejezésének határideje többször

változott. Az első határidőt november 15-re tűzték ki, majd november 7 lett az újabb dátum és végül is az őszi vetést október 31-én befejezte a gépállomás. Szuromi Sándor, a Füzesabonyi Gépállomás párttltkára elmondta, hogy a gépállomás dolgozói hatalmas lendülettel, kitűnő munkát végeztek. Nagy teljesítményekről számolhatnak be, ami nem jelenti azt, hogy nem végeztek volna egyben nagyszerű minőségű munkát is. A termelőszövetkezetek a gépál lomások dolgozóival szemben igen igényesek és alapos munkát követelnek, teljes joggal. A traktorosok meg is felelnek ezeknek a követeléseknek. A munka minőségét egyszer sem kifogásolták az őszi munka idején, egyetlenegy termelőszövetkezet részéről sem.

A gépállomás dolgozói a pártkongresszus tiszteletére felajánlásokat tettek még május hónapban, ötvenkét traktoros vállalta, hogy 10 300 normálholddal több talajmunkát végeznek el terven felül. Munkaversenyt szerveztek és az egyéni versenyben mast Subich József traktoros vezet,

aki éves tervét eddig 295 százalékra teljesítette. Eddigi üzemanyag-felhasználása 75 százalékos, tehát jelentős megtakarítást ér el új gépén. A második Gál István, aki eddig 206 százalékra teljesítettéi éves tervét, de nyomában mindjárt ifjú Mlinkó Mihály következik, 195 százalékkal, és Nyeste Ferenc eredménye is 190 százalék.

Földi István üzemgazdász kiszámította, hogy ifjú Mlinkó Mihály október hónap utolsó dekádjában, azaz az utolsó tíz napban 51 műszak-normát teljesített és ez annyit jelent, hogy egy műszaknorma után 80 forintot kap a traktoros, tehát ifjú Mlinkó Mihály tíz nap alatt 4080 forintot keresett. Hozzátette még azt is, hogy tíz napra negyven műszaknorma nem ritkaság a gépállomásnál, a traktorosok jelentős része teljesíti.

A gépállomás dolgozói most már az őszi mélyszántásokat végzik és továbbra is nagyszerűen dolgoznak, hogy a párt- kongresszus időszakára még jobb eredményt tudjanak felmutatni. —ss*

jövedelmet biztosít a tagságnak.

A Laskó-patak mentén körülbelül 300 katasztrális hold földje van a termelőszövetkezetnek, ezen a területen a jövőben öntözéses gazdálkodást folytatnak A termelőszövetkezet elvetett 155 katasztrális hold búzát, 21 hold árpát, őszi keveréket is húsz holdon, a tavasszal pedig a patak mentén 300 holdon öntözéses gazdálkodást folytatnak. Most szuperfoszfátot használtak műtrágyaként, holdanként egy mázsát, a tavasszal inkább pétisót alkalmaznak az öntözéses területeken. Ügy tervezik, hogy körülbelül 20 hold borsót vetnek, ennek igen jót tesz az öntözés, ha aszályos lesz az

időjárás. A cukorrépát is öntözik és ahogyan kiszámították, az öntözőberendezés segítségével el tudják érni a holdanként! 240 mázsás termést, ami itt bizony ritkaságszámba ment a korábbi időkben.

Lázár Miklós elmondotta, hogy az öntözőberendezés kezelése nem kíván különösebb szakértelmet, így a működtetése nem okoz különösebb gondot, különben is lesz a termelőszövetkezet tagjai közt, aki ért a motorokhoz. A tavasszal mindenesetre megszervezne« egy öntöző-brigádot, amelynek a feladata lesz, hogy igazi nagyüzemi módszerekkel megteremtsék az öntözéses gazdaságot.

Közel 40 lutld szőlőt telepítenek jötöre az egri járás termelőszövetkezeteiben

Az egri járás termelőszövetkezeteiben új telepítésekkel növelik a szőlőterületet, s pótolják az elöregedett szőlőtőkéket. Az egerszalóki Vörös Csillag 23, a noszvaji Űj Élet 10 és a felnómeti Petőfi 5 holdon lován telepíteni. Mintegy 33 holdon már befejezték a talaj forgatását, s már csak a noszvaji Űj Élet Tsz-ben folyik ez a munka.

Az egerszalóki és a noszvaji lsz-ek az új telepítéseket az

egri borvidékre jellemző bikavér és vörös borfajtákkal végzik. A felnémeti tsz teljes egészében leánykát telepít. Mindhárom tsz-ben a nagyüzemi telepítés követelményeinek megfelelően végzik a munkát. A sorközöket úgy alakítják ki, hogy fogatos- vagy gépi erővel tudják az új területet művelni* Támaszrendszemél a gyakorlatban eddig használt Karók helyett a betontámasz-huzalós rendszert használják.

Hamarosan elkészül az atkári Petőfi Tmz 100 férőhelyes szarvasmarha-istállója

Az atkán Petőfi Termelőszövetkezet kialakított új tanyáján messzirenéző épület, az új 100 férőhelyes szarvasmarhaistálló áll. A két 50 férőhelyes istállóból álló épület egyik fele már elkészült, utolsó simításokat végzik, s így már a hét folyamán beköthetnek 50 szarvas- marhát új helyükre. Az épülőt másik felének falait ugyancsak felhúzták, s a tetőszerkezet, s a tető is elkészült, most a belső munkálatokat végzik* Jászolkészítés, belső betonozási munkák folynak, de a jövő hónap elejére minden külső és belső munkát befejeznek, hogy a hideg idő beállta előtt az állatokat mind beköthessék helyükre.

36 hízósertést vásárolt a gyöngyösi ftiátragyöngye Termelőszövetkezet

A fiatal gyöngyösi Mátra- gyöngye Termelőszövetkezet tagjai legutóbbi közgyűléseiken úgy határoztak, hogy sev- téshizlalással oldják meg a gazdasági év elején jelentkező kiadások fedezését. Az állatokat férőhely hiányában eddig még nem tudták beállítani. Problémájukat a napokban oldotta meg a tanács, mikor a f öld m ű vés s zö vet ke ze t kezelésében levő 100 férőhelyes disznóhizlaldát átvette, s a Mátra- gyöngye Termelőszövetkezetnek adta át. A szövetkezei aj épület birtokában 36 hízósertést vásárolt. Az állatok etetését a közös munka eredményeként jelentkező 300 mázsa abraktakarmánnyal oldják meg, s biztos levételt jelent még a kezelésükben levő daráló is. A jövő hónapban még 50 hízó* sertést állítanak be, s ezzel a tavasz folyamán folyamatosan tudják biztosítani munkaegységenként a 16—17 forintos előlegosztást.