Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

H ííEPÜJSÁG 1959. november szombat í ,forradalom terseiből AL ÉRSZ AN UK BKZIMENSZK1J: A „ltom‘üiuíihc1y' poétáihoz No igen: Nem is a Milica bokáját — Zengtétek a harcot a barikail-torlaszokon De mikor faggattátok A Milícia katonáját: Mi a forradalom? Az a jó: cg sűrűjén át Csillagokat röppenteni fel. A Kozmoszról írni elektro-poemát! De milyen dalnok szól A körzeti erdőliivatainokról A jövő hajnalfényeivel? A Forradalmat Zengtétek, mint holmi menyasszonyt. Himnuszok és vas-psalmusok ezrei közt Am tudjátok-e — mint Harcol, hogy az ellenre riasszon — Példának okáért Egy gumi-tröszt? A Vörös Hadsereget Felednetek ügy se lehet; S Október villámviharát Ncm-látni: gyerekség... Hát a kaszárnyát hirdessetek, a közkatonát. Ki az eszme nevében halni, vagy ölni mer egyképp! Bár költsetek szűz „Poémát a kutyáról'“, Írjatok egyetlent, Ami emberi s eleven. Csípjetek el a munkásegyelemen, vagy bárhol Egy egyszerű fegykát, akiben A holnap, a holnapok ereje terem! Pokolra az éggel, S a tudós köntörfalazás is elég! Mennybolt, bölcselgés — ma a sutba való! Zengjétek a köznapi szegek erejét: E-földi beszéd kell, Igaz emberi szó. Hárs György fordítása NY1KQLAJ TYIHONOV: Láng, kötél, golyó és fejsze A láng, kötél, golyó és .fejszevas —* mind hódolt szolgaként! követtek .minket, s minden vízcseppben zúdúlt egy vízár! Kavicsokból hegyek támadtak, s lábunk alatt, a tépett venyigében feketekarú erdő zuhogott. A hamisság velünk evett-ivott, a vén harangok megszokásból zengtek, — az ércpénzelt: kopogtak, mint az ón — s a holtaktól a gyermek nem riadt..: Akkor talált nyelvünk először a gyönyörű, fanyar, s mag-kemény szavakra! Csanády János fordítása GYEMJAN BEDNIJ: Munhásüxenet a katonákhoz Katonák —: véreink, testvéreink! Közénk, ki vad viszály mérgét vetné megint hogy itt a dolgozók erőit szétszakassza: mindenünk Júdása az ma! Katonák! A gyilkosok helyett, kik őrizték a trónt — felénk ezerfelől új átkok árja ront: leselkedő gazok letömi most akarnák a néptömegek hatalmát. Katonák! Ha megcsitul a harc, ha éleséi idesül a vész: legyen megannyi kar megint munkára kész. Formálhassuk közös jövőnket szakadatlan. 1 egy-soisban. s akaratban; Katonák! Jövőnk s jövőtök az, amelyért felelni kell. e küzdelem során ti nem hagyhattok el; A népekért ügyünk örök egységbe int, katonák,,testvéreink! Hárs György fordítása MIHAIL GOUVDNU: Csupaje%-katona éneke Ne keringj, fekete holló, harcosok bús rémeként, — szivünkre nem hat komor szó. jussunk úgyis a miénk. Zord, idegen éjben álmom Zsiguli felé vezet. Minden őrszem fenn-vigyázzon -r- körül ne kerítsenek. Lövés! Lovak nyargalasznak. fény gyűl a sövény niegett. Üldözöttként ott ki vágtat? s hát Csapájev hol lehet? Dúl a harc a faluszélcn. a dob riadót dobol. Kusza tüzfények az égen, a folyón tűi ködgomoly. Lám. fölbérelt árulókat küldtek ránk, s a csel hatott. Az Ural folyón ki úsztat fehér rubáskában ott? , Átkozott fekete hollo, a puszta mezőre szállj! Szívem bánattól szorongó: vízbe vész apánk, Csapáj! Garat Gábor fordítása 1918. novemberi forradalmi események Egeresedben 1918. OKTÓBER 31-ÉN az ország dolgozó népe örömünne­pet ült. A polgári demokrati­kus forradalom győzött. A nemzeti függetlenség, a béke és a demokrácia győzött, me­lyekhez oly sok vér, veríték és szenvedés árán jutott. A pusz­tító háború véget ért, s a de­mokratikus jogokhoz • jutott proletariátus kedvéző lehetősé­geket kapott győzelmes harcá­nak folytatásához. Magyaror­szágon ekkor olyan mértékben valósult meg a gyülekezési-, sajtó- és szervezkedési szabad­ság, amelyhez foghatót csak az orosz munkások tudtak elérni az 1917 februári forradalom után. i A polgári forradalom győzel­me nem hozta meg a feudális maradváhyok teljes felszámolá­sát. ezekért még tovább kellett harcolni. A munkásság zöme az orosz példát akarta követni és a forradalom legkövetkeze­tesebb híve az ipari és bánya- munkásság volt. Érdemes lesz tehát — most 41 esztendő után — belelapozni az elsárguit iratokba és visszaidézni azokat az eseményeket, amelyek itt Heves megyében, az egercsehi szénbánya területén, a forrada­lom győzelmének hírére lezaj­lottak. ■6 1918. november 3-án, vasár­nap. munkaszüneti napon, reg­gel a szűcsi bányatelep munká­sai és a fedémesi. tarnaleleszi, szentdomonkosi falusi bánya­munkások megjelentek a Lipót- aknai üzemirodón. Kiss Károly bányamérnök előtt és előadták abbeli követelésüket, hogy át akarnak menni testületileg a központi telepre. Közölték, hogy a munkásság már csatla­kozott a Nemzeti Tanácshoz és . erre akarja felszólítani a bá­nyaigazgatóságot. Kijelentették, hogy csak azon esetben hajlan­dók a termelő munkát felven­ni, ha követelésük teljesül. A BÁNYAMUNKÁSOK nagy tömege ezután megindult han­gos tüntetés és „zászlódísz” kö­zött és átvonulva Szűcs közsé­gen. a központi telepen egye­sült az Egercsehi és Egerbocs- beli bányászok hangos tüntető tömegeivel. Legelőször is a bányatelep katonai parancsnoki irodája előtt sorakoztak fel. Gencsv La­jos hadnagy lelkesen ismertet­te az elmúlt hét nagy esemé­nyeit. Nagy örömújjongás kö­zepette kijelentette; ,.a katona­ság. műit ilyen megszűnt, az őrlegénység már el is távozott”. A fegyvereket a munkások ren­delkezésére bocsátotta, hogy azt a rendfenntartásban használják fel. Mivel Gencsy hadnagy már felesküdött a Nemzeti Ta­nácsra. a „reáruházott hatalom­nál fogva” a munkásokat fel­oldotta Károly királynak tett esküjük alól, és felszólította, hogy tegyék le a hűségesküt. Viharos tüntetés hömpölygőit végig a bányásztömegen,' mi­után letették az esküt. Ezután a Nemzeti Tanácsot és a köz­társaságot éltették és megindul­tak a bányaigazgatóság épülete felé, A bányamunkások közben a háborús évek ' alatt átélni kényszerült nyomorúságot han­goztatták. A tüntetés hangula­ta egyre forróbbá vált, amit még csak fokozott Illés bánva- pénztárnok feltűnése, akiről ki­jelentették. hogy a bányából pusztulnia kell é§ lakolnia tet­teiért. Mátyás Lajos bányaigazgató, természetesen, kétszínű kije­lentésekkel csillapítja a töme­get ..........buzdította a munká­sokat. hogy a katonai fegyelem megszűntével is rendes teljesít­ménnyel. szorgalommal dolgoz­zanak tovább, mert céljaink megvalósításában így támogat­hatjuk legjobban a Nemzeti Tanácsot”. Érdemes , megje­gyezni, hogy a bizalmiak egy része állandóan csillapította a radikális intézkedéseket köve­telő munkásságot. Kiss bánya­mérnök az események után je­lentést küldött a bányaigazga­tósághoz. amelyben így írt: „A bizalmi férfiak csendesíteni akarták a tömeget, de minden szavuk hatástalan volt..Ez is azt bizonyítja, hogy^az eger­csehi bányászok kezdettől radi­kális reformokat akartak és reméltek a forradalom útján elérni. EGY FELSZÓLALÓ így fog­lalta tömören össze a mun­kásság követeléseinek legsür­gősebbjeit: Teljesen meg Ítéli szüntetni az eddigi kegyetlen szigort és büntetéseket. Enyhí­teni kell a nagy lábbeli- és ruhaínséget és meg kell javí­tani az élelmezést. A bérkér­désben pedig várni fognak a Nemzeti Tanács intézkedéséig. Egyhangúan ikövetelték azon­ban Illés pénztámok azonnali elbocsátását. Másnap november 4-én is­mét megjelentek a bányászok tömegei a Lipót aknánál és kö­zölték a bányamérnökkel, hogy a telepen is megalakítják á Nemzeti Tanácsot és az Eger­csehi Kőszénbánya Részvény­társaságot, egész berendezé­sükkel, a budapesti Nemzeti Tanács részére lefoglalták, an­nak tulajdonává nyilvánítot­ták. November 5-én már arra bírták rá a bányászokat, hogy a kitermelt szén elszállítása felől az Országos Szénközpont •gondoskodjék. A baloldali em­berek nem voltak eléggé meg­szervezve, ezért érvényesíthet­ték befolyásukat a kompro­misszum felé hajló burzsoá elemeket. A munkások e napon is még erősen feltüzelt álla­potban voltak és Lipót-aknán mindössze csak 16 bányász je­lent meg munkára. ,.A munká­sok hangulata olyan izgatott volt. hogy saját bizalmi embe­reik szavára sem hallgattak...” — jelentették a bányaigazgató­ságnak. Minden okuk megvolt a bányászoknak, hogy nem hallgattak a bizalmiakra. NOVEMBER 6-ÄN REGGEL a megjelent munkások kije­lentették, hogy amint beérkez­nek az istenmezei és heves­aranyosi bányamunkások, mindenki le fogja tenni a hű­ségesküt a Nemzeti Tanácsnak. Nem használt semmiféle lebe­szélés — 10 órakor megnyitot­ták a gyűlést, amelyen a mun­kásság 80 százaléka meg is jelent! Egyhangúlag- . ígéretet tettek, hogy az éj jelesek még aznap, a nappalosok pedig másnap a munkát felveszik. A felszólalók ismertették az ese­ményeket és megformulázták kívánságaikat: az élelmezés megjavítását, a ruházat kérdé­sének gyors rendelését az ed­digi szigorú intézkedések tel­jes megszüntetését. Illés pénz- tárnok eltávolítását. Egyhan­gúan állást foglaltak amellett, hogy az időközben elszökött Mátyás bányaigazgató nem tér­het vissza Egercsehibe. ugyanis ittléte alatt a bányászokat min­dig csak hitegette, mindenből ki engedt” őket forgatni, sem élelemről, sem ruházatról nem gondoskodott, most pedig az élelmiszer és ruha nélkül ten­gődő munkásságot és a telepet hitványul magára hagyta. Gyűlés közben elterjedt a híre annak, hogy a szakszer­vezettől szónokok vannak út­ban Csehi felé. - A munkások megvárták elvtársaikat, akik este '6 órakor végre megérkes- tek. A kiküldöttek kérték a munkásokat a munka folyta­tására. Megígérték, hogy 5—6 héten belül rendezik a béreket, ' addig azonban szükségesnek mondották a termelés folyta­tását. NOVEMBER 1I-ÉN "elterjedt a bányatelepen a híre annak, hogy á szomszédos vállalatok dolgozói 300 százalékos pótlé­kot kaptak. Ennek hallatára kijelentették, hogy ezt ők is követelik és amennyiben nem kapják meg, sztrájkba lépnek. 13-án teljesítette a bánya ve­zetősége kérésüket: megkapták ők is a 300 százalákos bérpót­lékot. közben természetesen a ter­melés is emelkedett. Ha nem is érték el a múlt havi 18—20 va- gonos napi eredményt, — de a 12—14 vagont már megtermel­ték. Eleinte 5—5 egyénből álló fegyvéres rendfenntartó : őr­szolgálatot szerveztek a tele­pen, napi 20 korona díjazással. November 17-től azonban már ez is fölösleges volt. A munkások azonban nem termeltek teljes intenzitással, sőt, a következő esztendő már­ciusiban a helyzet kiéleződé­sével már határozott szabotá- lásba kezdtek. így vázolta a helyzetet egy igazgatói jelen­tés, 1919. március 7-én: a 8 órás munkaidőt nem tartják be a munkahelyen, sokan ké­sőn szállnak le és előbb hagy­ják el a munkahelyet... a munkás a munkahatályra nem törekszik” Egeresein bányásztömegei helyes és ösztönös munkásön­tudattal viselkedtek a nagy forradalmi ^>szak alatt. To­vább akartáK vinni és tovább is vitték a forradalmat. Ma­gukévá tették a március 22-1 kiáltvány szavait: ‘ „Bármi várjon ránk, a szo­cializmus ügyének győznie kell!” HA AKKOR IDEGEN erők­kel Horthy ellenforradalma sárba is tiporta a szép eredmé­nyeket, a kivívott szabadságot, de ma — most már véglege­sen — magáénak mondhatják és érezhetik Egercsehi oánvá- szai azokat a kincseket, ame­lyekért 41 éve oly bátran és ' öntudattal küzdöttek. Ezért is érdemes emlékezni és emlé­keztetni az eseményekre. SUGÁR ISTVÁN A Hámán Kató felszabadulási kulturális szemle — megyénk kulturális tömegmozgalma T'jü'MRtfT' zajlottak le a MSMREQ Hámán Kató kulturális seregszemle nagy eseményei — a tanácsköztársa­sági emlékünnepségek, a járási és városi ifjúsági találkozók, nagygyűlések, majálisok, da­lostalálkozók. Megyénk műked­velő csoportjai újra megkezd­ték a rendszeres munkát ter­veket kovácsolnak, kígyóinak a művelődési házak ablakai és a leszálló estékben színjátszó­próbák, énekkarok, zenekarok, népi együttesek összejött tag­jainak zajos hangja hallatszik ki és vonzza az érdeklődőket , a kultúrházak felé. Falvainkban a fáradhatatlan, szorgos kezek lassan befeje­zik a nagy munkát, termelő­szövetkezeteinkben közeledik a zárszámadás, az egész évi munka gyümölcsei megérnek és az egyre hosszabbodó esték villanyfényei mellett haszno­san telik az idő szórakozás­sal, önműveléssel. Az elmúlt 15 esztendő teljesen megvál­toztatta megyénk arculatát is. 4 kultúra és minden áldása most már a miénk és élünk is vele. Hagyományosan meg­rendezett kulturális szemlénk ez évi mozgalma nagy ese­ményre, felszabadulásunk 15. évfordulójára készül. I i nniri I kulturális szemlé- I EDDIGI linkben főképp a műkedvelő művészeti csopor­tok vettek részt, egyre maga­sabb színvonalon igazabb esz­mei mondanivalót tolmácsol­tak. Az idén a fiatalok, a ki- szesek, a KISZ-en kívüliek na­gyobb tömegeinek, a művelő­désre vágyók ezreinek szeret­nénk lehetőséget adni a szem­lébe való bekapcsolódásra. Ezért terjesztettük ki mozgal­munkat a művelődés más te­rületeire, hogy mindenki meg­találja benne az érdeklődésé­nek legjobban megfelelő for­mát. A bekapcsolódás az „If- júság a szocializmuséig?’ próba egyik feltételének teljesítését is jelenti. Üjból megindítjuk a József Attila oKasómozgalmat, hogy a fiatalokat a könyv, az iro­dalom szeretetére neveljük, az olvasás szépségére, hasznossá­gára. a műveltség gyarapítá­sának, a látókör szélesítésének fontosságára felhívjuk a fi­gyelmet. Ismerjék meg a leg­nagyobb magyar- proletár-író, József Attila életét és költé­szetét ' A közsé™' és járási könyvtárak mindent megtesz­nek, hogy a mozgalom kibon­takozását elősegítsék. I SSEMira.* 1 dik. Bevezetjük a szórakozva tanulás egyre népszerűbbé váló formáját, a széllemi öttusát, amelyet főképp műsoros klub­délutánokon. táncesteken, ver­senyszerűen rendezünk meg. Hazánk nagy eredményeiről, gazdag, kulturális értékeink­ről, a világ művészetének, sportjának . kiemelkedő alko­tásairól, eseményeiről feltett kérdésekre kell versenyszerű­en válaszolni. A jutalom az ismeretszerzés kitűnő lehető­sége és szép ajándéktárgyak. A KlSZ-szervezebek. üzemi, községi, városi művelődési ott­honok, ifjúsági házak, és más népművelési intézmények szak­körei részére irodalmi, képző- művészeti, iparművészeti és népi díszítőművészeti fo+o- va­lamint diafilm-pályázatot írunk ki értékes díjakkal. A pályázatokon részt vehetnek azok is, aki.k a fenti művé­szeti ágakkal nem hivatássze­rűen, hanem műkedvelésből foglalkoznak. A művészeti csoportok min­den művészeti ága részese a szentiének. Állandó és rendsze­res. főképp helyi tevékenysé­gük jó műsorpolitikájuk, mai életünk eseményeinek színpad- ravitele. magas művészi szín­vonalon való bemutatása, tö­megdalaink éneklése, népi ha­gyományaink gyűjtése és ápo­lása, a falu átalakításának se­gítése szép feladatok számukra Mindegyikük közreműködésé­vel, Önálló műsoraival méltó részvevője lesz a felszabadulási ünnepségeknek, állami ünne­peinknek. FELSZABADULÁSI SZ,|™* egyre szélesebb lehetőségeit és távlatait teremti meg a tanu­lásnak. a nemes szórakozásnak > A mozgalom kibontakoztatásá-' ban a népművelés minden esz­köze, formája rendelkezésünk­re áll. Eredményekben akkor lesz igazán gazdag ez a tevé­kenység. ha minden társadalmi és tömegszervezet e célokért küzd és hoz létre újabb lehető­ségeket. Tegyük széppé művelődés' otthonainkat felszabadulásunk évfordulójára. A művelődési otthonok rendje, tisztasága parkírozott környezete valóban méltó kerete legyen a kultúra terjesztésének, váljék formájá­ban is az egész község második otthonává, kultúrközpontiává Hazánk felszabadulásának 15 évfordulóidra a KISZ alav- szervezetek és a művelődési otthonok rendezzenek a más­fél évtizedes fejlődés helyi té­nyeit. dokumentumait ábrázoló kis kiállításokat Mutassák be. hogy a községben, üzemben, iskolában milyen változás, fej­lődés történt, tükrözze ez a gazdasági, kulturális, technikai és tudományos téren elért eredményeket. Gyűjtsék össze a felszabadulás ideiéről maradt emléktárgyakat, a szovjet had­sereg hősi harcainak emlékeit, a meginduló új élet fellelhető dokumentumait (röril apókat, fényképeket), mutassák meg a Szovjetunió és a baráti orszá­gok segítségét: leveleken, fény­képeken a nemzetközi kapcso­latokat, a VIT-eken, vagy kül­földön járt fiatalok fényképei alapján. Ezeket a színes, grafi­konokkal. fényképekkel és do­kumentumokkal összeállított kiállításokat nyissák meg már­ciusban. Ilyen sokrétű és változatos programja van a Hámán Kató felszabadulási kulturális szem­lének. amelyet a KISZ Heves megyei' vb. és a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya hir­detett meg. Az egyetemek 'és főiskolák, az MTH-iskoIák és az úttörők szemléjüket külön rendezik meg. Kapcsolódjon be minél több KISZ-szervezet. művelődési ott­hon, művészeti csoport a fel- szabadulási szemlébe. Beneve­zését mindenki küldte be a já­rási és városi KISZ-bi/.oí ásá­soknak legkésőbb november 30-ig. .A KISZ Központi Bizott­ságának. a KISZ Heves me­gyei Bizottságának és a műve­lődési osztálynak közös táié- koztatóiát megküldiük minden iskolának, művelődési otthon- nak és KTSZ-szervezetnek. BÍZUNK ABBAN, ~|MhS művelődéspolitikai irányelvei­nek szellemében munkálkodva- felszabadulási szemlénk hozzá- iárul a felszabadulási évfordu­ló méltó megünnen'éséhez. DIENES TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents