Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

t népújság 1959. november 7., szómba* Az „Emberi sors46 bemutatója előtt tiulrvj Szokolov : Szergej Bondarcsuk FILM: mlg főiskolás korában, 1948-ban játszotta el első film­szerepét, Geraszimpv Ifjú gár­da című filmjében. Még foly­tak a film felvételei, mikor újabb ajánlatot kapott a Szét­tört bilincsek Tarasz Bevcsen- ko szerepének eljátszására. Ezért az alakításáért a VII. Karlovy ,Vary-i nemzetközi filmfesztivál zsűrije magas ki­tüntetésben részesítette Szergej Bondarcsukol, Az utána kör vetkező filmjéért, Az arany csillag lovagja Tutarinov sze­repének megformálásáért a Sztálin-díj első fokozatát kap­ta. Ö volt Tyihon, a hajóács, az Usakov admirális életéről készített Flotta hőse és a Ha­jókkal a bástyák ellen című alkotá s ban és G arm as a 13-as számú ügynök-ben. Azután 1955-ben a velencei filmfesz­tiválon a nézők lelkesen tap­soltak a Léha asszony című színes filmnek. Ebben a film­ben — amely Csehov orosz klasszikus író elbeszélése alap­ján készült — Dimovnak, a te­hetséges, szerény orvosnak a szerepét alakította Bondarcsuk. Kiváló, lélektanilag rajzolt alakítása sok őszinte elisme­rést aratott, míg magát a fil­met egyszerre két díjjal tün­tették ki a fesztiválon ... A Befejezetlen elbeszélés cí­mű, 1955-ben készült filmben Bondarcsuk Jurij Jersov hajó­építő mérnök szerepét alakítja. Egy új hajó kipróbálása al­kalmával Jersov súlyosan meg­sérült úgy, hogy mindkét lá­ba megbénult. A mérnök alak­ját szerelméért és gyógyulásá­ért vívott küzdelmében mutat­ja be a kiváló művész. Bon­darcsuk következő filmje Sha­kespeare örökbecsű drámájá­nak változata, az Othello volt. A film Igen nagy sikerrel sze­repelt az 1956. évi cannesí nemzetközi filmfesztiválon, ahol a nyugati sajtó is a leg­melegebb hangon üdvözölte a szovjet művészek alkotását. A film rendezőjének, Szergej Jutkevicsnek pedig a Legjobb rendezés díját adományozta a fesztivál zsűrije. BONDARCSUK Othello-ala- kításával a világ drámairodal­mának egyik legnehezebb sze­repét vállalta el és oldotta meg igen nagy sikerrel. Othelloja erős. bátor, megnyerő külsejű férfi, mozdulatai plasztikusak; látni, hogy a művész tud bánni a nyugodt, nemes gesztusokkal. Bondarcsuk Othelloja férfia­sán ellenáll a rászakadó sú­lyos élmények rohamának és a gyanúnak, amely azonban végül mégis a tragédia felé sodorja... Szergej Bondarcsuk magasra ívelő színészi pályafutásában ezek a filmek egy-egy mara­dandó állomást jelentenek, amelyre a koronát a legújabb — rendezői és színészi — alko­tása. az Emberi sors tette fel. A film meséjét. Solohov no­vellájából sokan ismerik, meg­jelent magyarul is. Egyszerű szovjet emberről szól. Szokolov a neve. Századunkkal együtt született. Harcolt a polgárhábo­rúban, utána megtelepedett egy faluban. Megnősült .és boldo­gan élt, gyermekei születtek. Aztán kitört a háború és Szo- kolov bevonult katonának. Né­met fogságba esett, táborról táborra hurcolták. A szenvedés poharát fenékig ürítette. Meg­szökött, háza helyén tátongó bombatölcsér várta. Két lánya, felesége bennepusztult. Fia, szemefénye, elesett. A háború végén Szokolov leszerelt, mun­kát vállalt és ivott. Az ott­hontalan, kis csavargó, az öt­éves Vanjusa szegődött melléje egy napon, s Szokolov azt mondta neki: én vagyok a te eltűnt apád ... EZT A CSODÁLATOSAN tömör remekművet költötte filmre Bondarcsuk. Nagy szí­nész, a legnagyobbak közül való, ezt eddig is tudtuk. Az első rendezése pedig érett, ne­mes alkotás, eredeti gondola­tokkal, a film kifejező eszkö­zeinck biztos kezeléséről ta­núskodik ... Szergej Bondaresuk 1920-ban született Ukrajnában, az ogyesszai területen levő Bje- lozerki községben. Már kora ifjúságában arról álmodozott, hogy színész lesz. 1939-ben iratkozott be a színiiskolába. A Nagy Honvédő Háború ki­törésekor önként jelentkezett a frontra. Amikor a háború véget ért, Bondaresuk igyeke- zett megvalósítani tévéit. 1948- ban végzett a moszkvai Állami Filmművészeti Főiskolán és 1952-ben megkapta a Szovjet­unió népművésze megtisztelő címet, a szovjet filmművészet fejlesztése terén teljesített ki­váló szolgálataiért. Felesége színész, Inna Maka­rova. Neve és filmjei (Ifjú gár­da, Visszatért szerelem, Rum- jancev-ügy, Egymásra találtak, Az én drága párom) nálunk is ismertek. Ha valaki belép la­kásukba, nem tudhatja: író, művész, vagy tudós lakja? Le­nyűgöző a rengeteg könyv, Aristophanes és Bjelinszkij kö­tetei a polcokon. Pedig a házi­gazda egykor még egy kis falu­ban élt. S a hajdani paraszt­fiú ma már világszerte ünne­pelt és elismert filmsztár. Ne­héz volt számára ez a húsz év; iskolai színjátszókörtől, a rosz- tovi színházi középiskolán és a moszkvai filmművészeti főis­kolán keresztül a világsikerig... KÉT ÍZBEN hazánkban is járt, az 1953. és 1954-ben meg­rendezésre került szovjet film ünnepe alkalmából. Most újra ellátogat hozzánk filmjével, mint Andrej Szokolov... Murai János Még tart a lagzi-szezon Azt szokták mondani: szüret utón vart a lagzik ideje. Sok igazság van 'ebben, hiszen a falvakat járva, gyakran talál­kozik az ember lakodalmas menettel, s tortákat, sütemé­nyeket cipelő asszonynéppel. Ha néhány percre betér az ember a földművesszövetkezet füzesabonyi cukrászdájába, ott is tapasztalhatja, hogy tart még a lagzi-szezon a füzesabo­nyi járásban Is. Sűrűn nyílik az ajtó, jönnek a megrendelők, hozzák a sok tojást s viszik a szebbnél szebb tortákat. Csak az utóbbi hónapokban közel_ kétszáz lakodalomra vittek sü-- teményt a füzesabonyi cuk-* rászdából. Egy-egy esküvőre* 50—60 tortát is készíttetnek, de- volt olyan lagzi is — mondja! Okáli Artúr, a cukrászda veze­tője, s egyben a jó torták ké-? szítője —, hogy kilencven du-­rab tortát is rendeltek, és még természetesen hozzá az apróbb süteményeket is. A cukrászda vezetőj'e nem mindig várja meg, amíg a he-, lyébe mennek a megrendelők. Az utóbbi időben ő maga megy ki a környező községekbe, hogy felvegye a megrendelést. Leg­utóbb Nagyúton járt, ahol húsz családtól vállalta el a torták készítését. A lakodalmak ven­dégserege nem panaszkodhat, jó ízű, finom süteményt szállít a füzesabonyi cukrászda. A Milánói Scala figarója A Milánói Scala szoros tar­tozéka Felice Sartório fodrász- mester, aki nagyon fontosnak tartja foglalkozását. — Az operaénekesnők úgy énekelnek, mint az angyalok — mondotta — de ha én nerr. törődöm velük, kócosán lépnek a színpadra. Sartorlo szokta csodálatos frizurával ékesíteni Callast és valaha Caruso Is rendszeres vendége volt. Mint mondotta, C állasnak megvannak a maga szeszélyei: „Más és más hullámokat és csigákat óhajt, aszerint, hogy a Toscaban vagy az Aidában lép-e fel. Én végighallgatom őt, majd olyan frizurát csiná­lok, ami nekem tetszik. Cal­las időnként dühbe gurul és ilyenkor figyelmeztetem: Ön művész, de ne felejtse el, hogy a magam területén én is az vagyok!” 1959. november 7* szombat: 1917. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. 1810-ben született Erkel • Ferenc zeneszerző. 1829-ben született Hofmann Ká­roly geológus. ^ Névnap C? Ne feledjük: ■ • vasárnap GOTTFRIED liinslí- A MAGYAR-SZOVJET Baráti Társaság és a Moziüze­mi Vállalat közös rendezésé­ben november 7-én, este S órai kezdettel bemutatják az „Emberi sors” című, magya­rul beszélő szovjet filmet, amely az 1959. évi moszkvai filmfesztivál arany nagydíjá­nak nyertes filmje. Az előadás alkalmával ünnepi beszédet Vass Gyula, a megyei tanács v. b. művelődési osztályvezető­helyettese mond, az egri Vö­rös Csillag Filmszínházban. — A HATVANI járás is­kolái, kultúrotUionai szorgal­masan készültek november 7. méltó megünneplésére. Fára­dozásuk nem volt hiábavaló, a műsorok igen színvonala­sak.- GYÖNGYÖSSOLYMOSON közel 76 ezer forintos költség­gel hidat építettek. — A HATVANI járás pe­dagógusai a szakszervezet ál­tal szervezett ankétok kere­tében tárgyalták meg az er­kölcsi nevelés kérdését és megbeszélték az ezzel kap­csolatos feladatokat.- EGERBEN ma este, 6 órai kezdettel a Városi Szövetkezeti Tanács a Nagy Októberi Szo­cialista forradalom évforduló­jára nagyszabású ünnepséget rendezett a KlSZÖV-székház- ban. — APCON a községi tanács a községfejlesztési alapból az úttörők részére több ezer fo­rintos felújítással rendbeho­zatta az úttörőházat, amelyet hamarosan átadnak rendelte­tésének. Ezt a példát több községi tanács követhetné, különösen azokban a közsé­gekben, ahol nincs az isko­lában úttörőszoba. Lí'uigok a határon KÍNAI F I I, M. A történelmi helyzet, amelyben a film meséje játszódik izgalmat rejt magában: a folyón innen már békés építőmun kába kezdenek az emberek a nép katonáinak segítségévei a túlsó parton még ott állnak ugrásra készen a sötét erői. A film története már az első percekben drámai konfliktus sál kezdődik: apa és lánya lelkesen üdvözlik az új élete; míg a fiatalasszony férje, Tolung elfordul tőlük, s megté vesztve az ellenség ügynökétől, bajba kerül, majd átáll kuomintangisták oldalára. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház mutatja be no vember 8-ig. A füzesabonyi művelődési otthon éleiéből Az utóbbi időben a füzesabo­nyi kulturális élet szemmel- láthatóan fellendült. A műve- ' lődési ház falán egymást vált- ! ják a plakátok, amelyek külön- ) böző előadásokat hirdetnek. El ! is mentünk Fejes András elv­társhoz, a kultúrotthon igazga- j tójához, hogy megkérjük, be- i széljen a község kulturális éle­téről és a KISZ-szervezet mun­kájáról. Kérdésünkre elmondotta, hogy 1958. májusától igazgatója a művelődési otthonnak, azelőtt ugyanilyen beosztásban Petőfi- bányán dolgozott. A gyakorlata tehát már megvan, ami igen szükséges egy igazgatónak. — Munkában, bizony nincs hiány — mondja — cs még ter­vekkel is tele vagyunk, ame­lyek mind megvalósulásra vár­nak. — Szakkörök is működnek a kultúrotthonban? — — Igen, sok szakkörünk, tan­folyamunk van: sütés-főzés, szabás-varrás tanfolyam, sport - és folo-szakkör és hogy ki ne felejtsem a kultúrcsoportot, amely igazán kiválóan műkö­dik, Most kezdik meg például a Néma levente című Helta' darab próbáit, amelynek elő­adását decemberre tervezzük. — Most még a vendégszerep­lésekről szeretnénk kérdezr. valamit. Igaz az a hír, hogy fővárosi művészek ezentt rendszeresen látogatják közsé günket? — Ha nem is egész rendszc résén, de egy-két hónaponkér lejönnek hozzánk. Már a nyc reménybetétkönyv sorsoláson i pesti művészek léptek fel „Szól a jazz” című műsorbai Azaz nemcsak pestiek, haner orosz, török, paraguay és braz művészek is. November közt pén is egy hires színészgárdé üdvözölhetünk színpadunkon. Emellett a Gárdonyi Géz Színház művészei látogatnak t rendszeresen hozzánk és mi ; rendezünk kisebb műsoros et téket. A gyermekeknek mesi délutánt, bábelőadásokat, fel nőtteknek irodalrrii, tudómé nyos és szórakoztató előadást kát. Jövő évi terveink között szt repel v még egy szabadtéri tán< tér készítése társadalmi műi kával a kultúrotthon udvarai amely meleg, nyári estéke sokkal kellemesebb lesz mai a bálteremnél. Ezenkívül spor köreinket szeretnénk még bőv teni és KISZ tagjaink részéi kirándulásokat tervezünk Bükkbe. GYULA IBOLYA EGHI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak (I—n. részi (4 órától) EGRI BRODY Fiú vagy lány GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vörös lösz a rét * GYÖNGYÖSI PUSKIN Vakmerő szív HATVANI VÖRÖS CSILLAG A fúllcegyelmú HATVANI KOSSUTH Lángok a határon FÜZESABONY Bolond április PETERVÁSARA Kenyér, szerelem, fantázia MUNKÁSOTTHON MOZI műsora :« november 8-én, vaaárnup dél­előtt 11 órakor matiné: ­teák sirály november 8-án, vasárnap dél-* atán 3 és 7 órai kezdettel: “ Don Juan legutolsó kalandja " m ti sorii ir yen este fél 8 órakor; llenségek Jadáeh-bérlet) jsehibe-n esté 7 órakor: ástyasétány n ■ EGYVENKÉT esztendő­J vei ezelőtt, 1917. no­vember 6-án (október 24-én), hajnalban a Bolsevik Párt központi lapjának nyomdájá­ban a kerületi rendőrbiztos vezetésével hadapródosztag je­lent meg. Az ideiglenes kor­mány képviselője írást muta­tott fel. amely a nyomda be­zárását és a bolsevik újságok betiltását rendelte el. A nyomdászok megtagadták a parancs teljesítését. A nyom­da vezetője kijelentette, hogy csaic a forradalmi katonai bi­zottság aláírásával ellátott ren­deleteket és parancsokat isme­ri el. A hadapródosztag erre megszállta az épület vala­mennyi bejáratát. Reggel hat felé járt az idő. Munkások siettek a gyárba. A nyomda megszállásának híre gyorsan elterjedt a kerületben. Ingatott tömeg kezdett ös­szeverődni a nyomda körül és körülvette a hadapródokat. A tömegben vörösgárdisták Is voltak a közeli gyárakból. Te­lefonon értesítették az újság szerkesztőjét. Izgatott hang je­lentette: — A badapródok a „Prav­dát“ rombolják. — Sokan vannak? — Kisebb különítmény, tiszt­tel az élen. — Rendben van! Azonnal páncélautókat küldök. A nyomdához kirobogó, for­radalmi katonákkal megrakott páncélautók megfutamították az ellenforradalmi hadapröd­Lskolásekat. ★ A Szmolnijban, a forradalmi Negyvenhét évvel ezelőtt.,. 1917. november 6—7. — Petrograd katonai bizottság szobájában éppen befejeződött az értekez­let. A fal mentén a székeken és a padlón ültek az összekö­tők — két-két ember minden ezredből és a Vörös Gárda pa­rancsnokságaiból. A szobába a Szmolnij elé érkező csapatok Jöttek. Az összekötőkhöz tele­pedtek, vagy átvették a paran­csot és távoztak. A hírre, hogy megszállták a bolsevikok köz­ponti lapjának nyomdáját, mindnyájan talpra ugrottak. „Megkezdődött!” AZ ÖSSZEKÖTÖK izga- tottan vették körül a hírhozó vörösgárdistákat. A Litván-ezred katonáját azon­nal elküldték a napos szolgá­latot teljesítő századért. Az összekötők motorkerékpáron robogtak ezredeikhez. , A forradalom mozgósította harci erejét. A nyomda elleni támadás után rögtön összeült a párt Központi Bizottsága. A Központi Bizottság azonnali intézkedéseikre hozott határo­zatot, amelyeket a forradalmi katonai bizottság végrehajtott. Az összes nyomdákat megnyi­tották és fegyveres védelem alatt tovább folyt az újságok előállítása. Riadóztatták a vö­rösgárdista osztagokat és min­den politikai megbízottal, va­lamint az ezredbizottságokkal közölték a forradalmi katonai bizottság első számú paran­csát; „A petrográdi szovjetet köz­vetlen veszély fenyegeti. Az éj­szaka az ellenforradalmi ősz- szeesküvők megkísérelték, hogy a környékről Petrográdra had­apródokat és rohamzászlóalja­kat hívjanak. A „Szoldát” és a „Rábocsij Puty’! című újsá­gokat betiltották. Az ezred áll­jon riadókészültségben. Várjá­tok a további rendelkezéseket. Minden késlbkedési és fej- vesztettséget a forradalom el­árulásának fogunk minősíteni. Küldjétek két képviselőt a Szmolnij épületben tartandó küldöttgyűlésre.” Az ezredekhez ugyanezzel a paranccsal összekötőket küld­tek. A Vörös Gárda főparancs­noksága utasítást kapott, hogy 1500—2000 főből álló munkás­osztagot küldjön a Szmolnij- ba. Mozgósítsa az összes szál­lítóeszközöket. A kerületek­ben szádja meg a taktikailag fontos pontokat. Szervezze meg a gyárak és üzemek őri­zetét és küldjön fegyveres erőt a kormányhivatalok elfoglalá­sára. A felkelés megkezdődött! A FŐVAROS proletárne- V*- gyedei készenlétben áll­tak. Az akció legelső hírére a gyárak és üzemek lázas tevé­kenységbe kezdtek. A Putyi- lov-gyár üzemi bizottsága azonnal vörösgárdista csapa­tokat küldött a Szmolnij épü­letbe. A Viborgi kerület vörös­gárdista parancsnoksága vala­mennyi gyárat értesített az akcióról és kiadta a rendelke­zést, hogy minden gépkocsit foglaljanak le. A különböző laktanyákba munkások vonul­tak és csatlakozásra bírták a katonákat. Vörösgárdisták szállták meg a városba vezető összes utakat. Őrjáratokat szerveztek és a hard osztagok gyülekezni kezdtek. A Szmolnij előtti téren te­herautókon vörösgárdisták es kátonúk özönlöttek. A forra­dalom vezérkara, a felkelést vezető pártközpont tagjai ál­landóan a forradalmi katonai bizottságban tartózkodtak. Ki­jelölték a csapa treszeket, ame­lyeknek az volt a felaídatuk, hogy megszádják a távbeszélő ás távíróközpontokat. A forra­dalmi Katonai Bizottság csapa­tokat küldött a hidak védel­mére is, nehogy megszakadjon az összeköttetés a kerületek és a központ között. A forradalmi Katonai Bizott­ság intézkedései keresztülhúz­ták az ideiglenes kormány ter­vét. Az ideiglenes kormány a fegyveres felkelés felszámolá­sát tervezte és a terv megvaló­sításának első lépése a nyomda elleni támadás volt. Az ideig­lenes kormány elkésett intéz­kedéseivel. A forradalom zse­niális Szervezője előre látta az eseményeket és a vörösgárdis­ták, a katonákkal együttmi ködve, mindenütt megelőzte az ellenforradalmi csapatoké Megszállták a hidakat, egym; utáp elfoglalták a távíró- i távbeszélőközpontokat, ko mányépületeket, visszavetette és tűzharcban semmisítette meg a hadapród különítm nyékét. A fegyveres felkelés vezé kara a Szmolnij épületéből ir, nyitotta az eseményeket. L nin elvtárs a fegyveres felk lés éjszakáján személyesen ál a forradalom vezetésének él re. A forradalmi vezérkar Ír nyitása alatt november 6-r 7-re virradó éjszaka a vörö gárdista harci osztagok, a te, radalml katonaság és a ba flotta tengerészkülönítmény' a Téli Palota kivételével, az t lenforradalom összes támas pontjait elfoglalták, lefegyv rezték és feloszlatták alakul tait, felkészültek az ideiglen kormány utolsó búvóhelyén felszámolására. A TÉLI PALOTÁT a hac hajók fényszórói vilái tották meg. A Téli Palotá irányultak az Auróra-cirki és a Péter-Pál erőd óriási ágy torkai. Az ostromló, töm mind közelebb és közelebb j tott a palotához, s amikor fi hangzott a „Rohamra!” hí lövés, az emberáradat ellet a palota kapuit, bejáratait benyomult az épületbe. Elesett a burzsoá ideigler. kormány utolsó fellegvára is A fővárosban győzött a Na Októberi Szocialista Forrac lom.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents