Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
WS8. november 29., vasárnap NÍPCJSAG £ — Hévfőn nyitja meg kapuit Hatvanban a TIT rendezésében á szabadegyetem. Az ünnepélyes megnyitó délután 6 órakor lesz a Bajza József Gimnáziumban. A szabadegyetem négy tagozaton indul: lélektan, filozófia, világirodalom és technika. Beiratkozni a megnyitáskor is lehet. — A tudományos megismerés címmel tart előadást Egerben Földi Pál tanár, a főiskola II. em, 78-as termében, december 1-én, délután 5 órai kezdettel. — Magyar áruk útja a világpiacon címmel tart előadást Csőke István, a KSH igazgatóság ipari előadója Egerben, a főiskola II. em., 70-es termében, december 1-én, kedden délután 5 órakor. — Az opera fejlődése a XVIII. század közepéig címmel tart előadást Pogány Ferencné tanár, a főiskola földszint, 22-es termében, kedden délután § órakor. « , társadalom Biz TOS/ TA’SßALEVŐK Sz A'ét A- ÉJJELI ELLENŐRZÉST tartottak az EM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein és azt tapasztalták, hogy az egri 8 tantermes iskola, a füzesabonyi 100 férőhelyes istálló éjjeli őre aludt, de volt olyan is, mint a füzesabonyi alállomás őre, aki nem tartózkodott a szolgálati helyén. A fegyelmi eljárást megkezdték/ „Tovább kell javítani a lakosság egészségügyi ellátását. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a társadalombiztosításban részesülők száma a jelenlegi 7,3 millió főről 9,5 millió főre fog emelkedni, azaz országunk majdnem egész lakosságára kiterjed. Több új kórházat kell építeni és öt év alatt összesen IQ 000-reI kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát. A betegellátás jelentős javítása végett a körzeti orvosi állások számát mintegy tíz százalékkal, a szakorvosi óraszámokat csaknem 25 százalékkal kell növelnünk. Növelni kell az ipari munkásság üzemorvosi ellátását..(A Központi Bizottság irányélveiből.) Űj kőbánját nyitottak Egerbaktán Naponként hatalmas dörrenések rázzák meg a völgyet.— Robbantanak az új bányában — mondják ilyenkor az eger- báktaiak. Megyénkben sok helyen építenek és javítanak utat és ha egy kicsit hihetetlenül is hangzik a Bükk és Mátra tövében, de a gyorsabb ütemű útépítkezésnek legnagyobb akadálya az, hogy nem győzzük kővel. A Közúti Üzemi Vállalat régebbi bányájának kő minősége leromlott, sok volt már a meddő és majdnem 150 méterre kellett tolni a megrakott csilléket. A falu fölötti másik völgy elején 20—30 évre elegendő andezitet rejtenek a hegyek és amikor annak útburkolás céljára szolgáló kiváló minőségét Balogh Zoltán főmérnök megállapította, nem sóikat töprengett, hanem nekilátott a munkának, megtervezte a bányához vezető műutat és 400 ezer forintos költséggel hamarosan meg is építették azt Modern bányagépeket hoztak és megnyitották az új bányát Pozsik Sándor brigádvezető hatalmas kalapácsával nagyokat sújt a makacs szikladarabokra, a kemény szikla darabokra hasad. A megtelt csilléket pár méterrel odébb toljál:, ott modem zúzókba ön- tik a követ. Vibrátor végzi a nagyság szerinti osztályozást, az összezúzott kődarabok sorsukba beletörődve huppannak a szállítószalagra, onnan a hegyoldalon legörögnek, lecsúsznak az országút mellé. Az elenyészően kevés meddő, a bánya tökéletes gépesítése, a munka jó megszervezése és a. szállítási távolság lecsökkentése tonnánként 14 forint önköltségcsökkentést eredményezett. Egy év alatt 50 000 köbméter követ bányásznak ki, tehát 700 000 forint megtakarítással számolnak. Munka akad még bőven az űj bányában. Robbanóanyag-raktárt és munkásmelegedőt kell építeni, a gépek és szerszámok tárolását is meg kell oldani; Félmillió „öcsi‘-hitelt kértek, és kötelezettséget vállaltak, hogy az önköltségcsökkentés., bői egy esztendő alatt visszafizetik az állam pénzét. Ebben nem is lehet kételkedni, mert ahol a munkások és a műszaki értelmiség összefog és szorgalmasan dolgozik, ott nem lehet akadály és ebben az esetben nyugodtan elmondhatjuk: ha kell, a hegyeket is megmozgatják. F. Lm I I I/DVASKOCSI | szágúton. A bakon fiatal mérnke ül az ember mellett, cáról minden kétséget kizá- an leolvasható az elégedett- g, úgy látszik, valami hosz- ú vita számára kedvezően ért •get. A gumikerekű kocsi egpakolva szénnel, s tetejé- m jól felismerhető csomago- sban egy mosógép, Mende- ilnek, csak néha-néha válta- ik szót. Akkor élénkül fel bban a menyecske, amikor otorral két falubeli surran el ellette. Éles hangon utánuk ált — a hátsó ülésen átkötött televíziós antennával yensúlyozik az egyik, nyilván mák szól. Hát igen, jól élnek a mi fánkban az emberek — mond- k a tanácsházán. Ez lesz a ásodik televízió, motorból így 150 szaladgál itt, s a mo- igépet lassan nem is tartjuk ámon. Telik a paprikából... | — Nem panaszkodhatunk — Smondják a falubeliek —, csak gmindig így maradjon.. Elég ne- Bkünk ami van, nem vágyunk Stöbbre... | Való igaz, jól élnek a boldo- fgiak. Egy-egy esztendőben, ha | jól bevág a paprika — és misért ne sikerülne, hiszen mindent megadnak hozzá —, hárommillió forintot hoz a közelség lakóinak csak ez az egy §növény. Igaz, hogy mással nem |is igen foglalkoznak. Megter- jmelik a búzát, a kukoricát, eldolgozgatnak a cukorrépával, de a fő: a paprika. A vállalat már évek óta velük köti meg a szerződést. Jól1 jövedelmez, sorra épülnek fel a szép össz- skomfortas házak, s a menyaszúgy éri el az ember, hogy befogja még a rokonokat is, vagy fizet napszámosoknak, vagy úgy, hogy segítségül hívja a gépet. Ez esetben egy palántá- zó gép igazi nyermény volna. De mit keres egy nagy teljesítményű palántázógép 4—500 négyszögöles paprikaföldön? Nagyüzem kell ahhoz, 20—25 holdas paprikatáblák. S ha már a gépeknél tartunk, bizonyos. hogy nem esne nehezére egy-egy paprikatermelőnek kertitraktort venni.1 De ahhoz is nagyobb terület kell. Ha csupán ezt nézzük, kiderül, messze vannak még a boldogi- ak attól, hogy elégedettek legyenek, mert lehetne gépek segítségével nagyobb pénzt keresni. Ha azt a mennyiséget közösen termelnék meg, amit esztendőről esztendőre elszállítanak, csak a nagyüzemi felár maga egy félmillióval növelné a paprikából származó bevételt. VAN BOLDOGON eSy ______________________„mostohagyerek”. az állattenyésztés. Meg tudná az ember számolni egy kezén, hány ember foglalkozik állattenyésztéssel Ha tartanak is tehenet, mert tartanak — nem kelendő a tej. legfeljebb húsz asszony pénzel ebből az egész faluban —. a trágya miatt teszik, amely kell a paprikához. Pedig nagy lehetőségek volnának. A faluba» eg y esztendőben átlagosan 300 növendékmarhát hizlalnak. Kiszámítottuk az elnökkel, hogy ha ezt közösen csinálnák, megint legalább félmillió forinttal nagyobb lenne belőle a bevétel. Hiszen a szövetkezet csak 11 marhát hizlalt, s ez 15 ezer forint tiszta jövedelmet hozott És ott lenne a tej, volna hói értékesíteni, közel van Hatvan. A tenyészállat-nevelés hasznából sem nehéz meggyőződni — van rá példa a faluban. Kiszámolták: az egyik este, hogy néhány nagy területen paprikát termelő ember kivételével, senkinek sem csökkenne a jövedelme, ha mindazt, amit eddig egymagában csinált mindenki, összefogva, közös erővel csinálnák, — jobb egyetértésben, mint valamikor;. A szövetkezetiek készülnek a zárszámadásra. Csak egyetlen számot: az öreg Bugyi János egész családja a szövetkezetben dolgozik, idei tiszta jövedelmük 60 ezer forint lesz. Felveheti a versenyt akármelyik paprikatermelőveL Pedig egy gyenge, a faluban nem túlságosan elismert kis szövetkezet adott nejei ennyit Nem nehéz ebből —■ ha elfogultság nélkül számol valaki —következtetni arra, mit várhatnának attól, ha az egész fala összefogna. VAN EGY RÉGI, ,d? iö _________________1_ közmondás: nincs az a rakott szekér, amire még fel ne férne. Nincs az a jómód még Boldogon sem, amilyen lehetne. — hu egyet akarnának ... De ák Rózsi I lődhassen tovább, a mezőgazdaságnak mielőbb fel kell zárkóznia a szocialista ipar mellé. Ennek útja — s ez a dolgozó parasztság igazi felemelkedésének egyedüli helyes és célravezető útja — a termelőszövetkezeti gazdálkodásban van. A termelőszövetkezeti mozgalom mély gyökereket eresztett falvainkban és városainkban és napjainkban is egyre szélesedik, erősödik. Ezt a fejlődést a munkásosztály nagy segíteniakarással kíséri; mindent megtesz az új útra lépett és lépő dolgozó parasztság előrehaladására. A pórt és a kormány helyes politikáját megvalósítva a gyárak nemcsak gépekkel, műtrágyával, építkezési anyagokkal, különféle felszerelésekkel segítik a falvakat, a termelőszövetkezeti parasztokat, hanem segítséget adnak elvi-politikai síkon is megerősödésükhöz és előrehaladásukhoz. Ez a politikai segítség nagyon is számottevő, különösen most, amikor a falvakban újra megindult az erjedés a termelőszövetkezeti mozgalom irányában. Nem kisebbek azok az eredmények sem, amelyeket a patronáló üzemek munkásai elértek csak ebben az évbén is termelószö- vetkezeteink megerősítésében. A munkás-paraszt szövetség erősödésének és szilárdságának kétségbevonhatatlan. dokumentuma mindez a segítség- nyújtás. Mutatja a munkás- osztály nagyfokú felelősségérzetét a mezőgazdaság, a dolgozó parasztság jövendője, — következésképp népgazdaságunk elkövetkező fejlődése iránt. „A következő években —írja a Központi Bizottság Kongresszusi irányelvei —• megteremtjük a politikai és gazdasági feltételeit annak, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben befejeztük a falu szocialista átalakítását és egyidejűleg növeljük a mezőgazda- sági termelést.’4 —■ E feladat végrehajtása a munikás-paraszt szövetség további erősödését és elmélyülését feltételezi, ugyanakkor — magasabb szinten — továbbfejleszti ezt az alapvető osztályszövetséget. Jövőt formáló terveink valóra váltása — nemzeti feladat;. A munkából egész népünk ki akarja venni és ki is veszi részét. Ez a biztosíték arra, hogy a pártvezette közös munka terveinek valóra váltásáért tovább acélozza, tovább erősíti életünk alappillérét: a munkások és parasztok szövetségét. Dér Ferenc számoltuk az életszínvonal terén az elmaradást, hanem azon túlmenően, jelentősen emeltük is az életszínvonalat. Pártunk és kormányunk ezen intézkedései nagyban hozzá járultak a munkásparaszt szövetség megerősítéséhez, s így további előrehaladásunk gyorsabbá tételéhez. A munkás-paraszt szövetség megerősödésén alapuló építőmunkánk eredményeire célozva szögezi le pártunk ez évi márciusi határozata azt, hogy „megteremtődtek Magyarországon a szocializmus gyorsabb építésének feltételei.” S a határozat mindjárt konkrét programot is ad: 1959. végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. Nem kis feladat volt ez — de teljesíthető. Amikor pártunk ezt megfogalmazta, számba vette azt is, hogy a jobb előrehaladás feltételei már adva vannak. E feltételek — az anyagi alapokon túl —: a párt helyes politikája, a párt és a néptömegek összeforrottsága, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Helyes és jó volt ez a számvetés, s ma már az eredményekről számolhatunk be. A szocializmus építésének meggyorsulása már kedvezőbb feltételeket teremtett és teremt a párt által már irányelveiben meghirdetett új ötéves tervünk megvalósítás ához. A miunkás-paraszt szövetségre támaszkodva valósítjuk meg azokat a terveket is, amelyek a mezőgazdaság termelésének növelését célozzák. A mező- gazdaságnak — mint ahogy az ötéves tervről szóló pártdoku- mentum hangsúlyozza — ki kell elégítenie a hazai élelmi- szerfogyasztás növekvő szükségleteit biztosítania kell az ipar jobb ellátását mezőgazda- sági eredetű nyersanyagokkal és nagymértékben hozzá kell járulnia az export növeléséhez. E tervek megvalósításá- naK alapfeltétele a termelés mindenirányú növelése, állandó bővítése. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása, a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítése és fejlesztése már ebben az irányban hat Világos dolog: ahhoz, hogy népgazdaságunk zavartalanul fejNépi demokratikus társadalmi rendünk — a proletárdiktatúra — politikai alapja, legfőbb pillére a munkások és parasztok testvéri szövetsége. Az a szövetség, amely a munkás- osztály vezetésével valósult meg a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt és nagy- alkotó erőforrásává lett eddig elért eredményeinknek. Ezen osztályszövetség megteremtésének és megszilárdításának kovácsa a kommunisták pártja volt. A párt vezetésével valósítottuk meg a földreformot amely annyi évszázados harc után azoknak adta a földet, akiket megillet: a parasztoknak; — a párt vezetésével vette kezébe a munkásosztály a bányákat, gyárakat; — a párt vezetésével folyt a győzelmet hozó harc a hatalomért, a proletárdiktatúra megteremtéséért; — a part vezetésével kezdtünk hozzá a munkások és parasztok szövetségére támaszkodva nagy, országépítő terveinek valóra váltásához, a szocializmus építőséhez A párt-kovácsolta munkás-paraszt szövetség harcokban és kemény munkában valósult meg. lett erős, s vált életünk alappillérévé. A párt hetedik kongresszusára kiadott irányelvek rögzítik a munkás-paraszt szovet- ségről: „E szövetség tartalma és célja a szocialista hatalom védetme és erősítése hálánk függetlenségének, ^kejeme oltalmazása, a szocialista társadalom felépítése. A munkás-paraszt szövetség nagy erőpróbát állt ki a ha- rom évvel ezelőtti ellenforradalomban. A korábbi helytelen vezetésből keietkraett hi bák — mint számos pártdoku mentum, közöttük az irányelvek is megállapítottak Uszították a munkás-paraszt szövetséget. Ez \ lazulj, eza probléma azonban nem volt olyan mély, hogy a munkások és a parasztok legjobbjai n keltek volna a nepi hattdam védelmére, amikor az ellen forradalom rátört az országra. A munkásság és a legjobbjai, majd okét a dolgozók tömegei «re m kább és mindjobban felismer; ték hogy az ellenforradalmi lázadás a magyar nép szocialista vívmányait, nemzeti fug getlenségét fenyegeti de te madás az egész szociálist te bor s a béke ellen is. Amikor a megalakult párt hozzáfogott a szocializmus erőinek tömörítéséhez, az ellenfon-aj- lom elleni szervezett és meg alkuvás nélküli harcboz. a magyar munkásság «p -asztság szövetségének erejet is jelentette a győzelemben. Mert a győzelem a erejét is példázta: a m dúló üzemi termelésben, attól deken megindult munkában. A reakció, az ellenforradalmi orooaganda kudarcot vallott, amikor megpróbált éket verni a munkásosztály es a paraszt ság közé. . * c o győzelem után ä pan programot hirdetett — a konszolidáció megvalósításának programját. És a siker — gyors konszolidáció — annak mutatója volt. hogy a munkas- paraszt szövetség újra erős és szilárd, a munkások es parasztok bíznak a párt Pol^já- ban helyeslik azt es meg is akarják ’ valósítani . célkitűzéséit. .. . A munkás-paraszt szövetség megerősödését szolgálták nép kormányunk különböző gazd ságí intézkedései. A nehéz gaz- dasági helyzet ellenére korató- nyunk jelentős reálbéremelést hajtott végre. Ren.4®fekóüé_ nyugdíjakat; a családi pótlekot. Megszűnt a parasztság beszolgáltatás! kötelezrttsége, kormányunk áttért a ses termeltetés es szabadfel vásárlás rendszerere. Az üzemekben javult a bér- es nor marendszer, bevezettek a J reség vissza térítés rendszeret Bővült a szakszervezetek jOo köre. A megvalósított adó- u árpolitika nagyban elősegített« a mezőgazdaság fejlodesebí népi kormány vedte es hatékonyan támogatta a termelőszövetkezeti mozgalmat, a ko- zös gazdaságokat. És mint < Központi Bizottság kongr«>z- szusi irányelvei megállapítják az elmúlt három évben törten térrendezésekkel nemcsak fel vált csak asszonyok dolgoznak benne. Ha sorra veszi az ember, hogy a tízegynéhány asz-' szony mivel kezdte és hová jutott el két esztendő alatt, nem sok ok van arra, hogy lekicsinylőig beszéljenek róluk. Az asszonyok 200 holdnyi földje — amely esztendők óta elhanyagolt állami tartalékterület volt, amiből minden tulajdonos csak elvett, de semmit sem adott —, nem termett az idén rosszabbul, mint az egyénieké, akik jobban gondját viselték a saját földdaraboknak, mint a béreltnek. Sovány, kizsarolt földek 10 mázsa búzát, 15 mázsa árpát fizettek holdanként, csak azért, mert géppel művelték, mert műtrágyát szórtak rá. Szinte kívánkozik az összehasonlítás, mit lehetne termelni a jól karbantartott földeken, nagyüzemi módszerekkel. DE NÉZZÜK [ 3 PaPrikák ________________L a boldogiak büszkeségét. Sz ó se róla, tetemes pénzt fizet minden évben. De mit kell érte adni? A bol- dogi paprikás nem sok időt tölt el sem a templomban, sem a kocsmában, de még könyv mellett sem. A család apraja- nagyja ott görnyed, mert hihetetlenül követelő növény ez. Gyorsan kell palántáink tíznaponként öntözni, s nem lehet gazos. Egyszóval, nagyon meg kell azért dolgozni, hogy ezreseket adjon. Nem volna köny- nyebb útia is? Dehogynem! A paprika akkor sikerül igazán, ha gyorsan, lehetőleg kis eltéréssel palántálják ki. Ezt vagy szony bútora nemigen fér már fel egy kocsira. Az sem ritkaság, hogy a boldogi asszony fájó derékkal hazatérve a paprikaföldről, nem görnyed éjfélig a mosóteknő fölött, mert okos, ügyes kis gép ám a mosógép. HAT CSAKUGYAN j elértek már minden elérhetőt a boldogiak? Érdemes itt megállni? Bizony nem! És nem is nehéz ezt bebizonyítani, csak papír kell hozzá, meg ceruza, s olyan ember, aki képes arra, hogy ne csak azt nézze ami van, hanem azt is, ami lehetne. Valóban,’ nagyon jól jövedelmez a paprika.'Ezt nem is lehet, kár is volna kétségbevonni. Bizonyság erre az a megváltozott jobb életmód, ami már akkor is szemébe tűnik a látogatónak, ha csak egyszerűen végigsétál a boldogi főutcán. De Boldognak nem csupán főutcája van! Az a paraszt, akinek paprikához alkalmas a földje, a termesztéshez jó keze van, csakugyan nagyon jól keres. De nincs mindenkinek ilyen földje! És azok már nem élnek jobban, mint az átlagos parasztember ebben az országban. Nem jelent ez nélkülözést persze náluk sem. de lehetne jobb is. ha szót értenének egykét dologban egymással. A Béke Termelőszövetkeze4 fiatal elnökével ülünk szemközt. Arról beszél, mit ért el a szövetkezet, amit lenéznek ebben a faluban, hiszen úgyszólNincs a» a rakott sstekér• •. Életünk alappillére: a munkás-paraszt szövetség
