Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

1959. november 28., szombat nepüjsag D így ellik — így dolgozunk... Aranyat leltek... Nagyréde ott húzódik meg a Mátra aljában, a szőlődombok ölében fekvő házait egyre csi­nosítják az itt lakó szorgalmas emberek. Üj házak épülnek a faluban és a falu szélén. For­más kis házak, legtöbbjük még a városban is elkelne. S nem­csak saját házuk, portájuk csi­nosításával törődnek, hanem azzal is, ami közös. Takaros kultúrházat. építettek, s cuk­rászdáinkat még a szomszéd falubeliek is megcsodálják, Szőke Béla, a ISO holdon gazdál­kodó kis termelőszövetkezet elnö­ke. Szakképzettségével, tapasztala­taival sokat tett azért, hogy több jusson a szövetkezet tagjainak asz­talára az idén. nem beszélve arról, hogy ma már nyugodtan felveheti min­den csinos kislány magassarkú cipőjét is, mert több százezer forintos köaségfejlesztési hoz­zájárulással sok ezer méter járdát készítették, s ha szóra­kozni mennek a kultúrházba, vagy a moziba, nem kell félni attól, hogy sáros lesz az új ci­pő. Csinosodlk a tanácsháza is, újra festették a faiakat, s dí­szes kerítését is felállították már. A sáros földút helyett hamarosan köves úton zörög majd a határba tartó szekér. Egyre szebb, kulturáltabb lesz a falu képe. A falubeliek nem ismerik a tétlenséget, de jut is munka egész évben. Tavasszal kezdik a vetéssel, majd a kertészet követeli a munkát, nyáron az aratás, előtte és utána is a szőlőápolás, aztán a gyümölcs­érés, szüret, szántás-vetés, — szóval van mit tenni mindig. Sok vesződséggel jár a szőlő- oltvány-nevelés is, de megéri a fáradságot, mert az idén is mintegy tízmillió forintos jö­vedelmet jelentett ez a falu­nak. Jut az árából új ruhára, motorra, még házra is. Ebben a gazdag faluban él, dolgozik már tíz éve a Kos­suth Termelőszövetkezet, amely a gyöngyösi járásban az elsők között alakult. Az elmúlt évben új elnök jött a 160 holdon gazdálkodó szövetkezetbe. Szőke Béla, a Kossuth új elnöke nem sokáig tűrte, hogy állatok nélkül ma­radjon a szövetkezet. Megfele­lő állatállomány hiányában, nestp. látta biztosítottnak a ta­lajerő utánpótlását, ezárt az ő rábeszélésére hallgatva vásá­roltak 25 növendékmarhát a szövetkezet tagjai. Nem bán- táa meg tettüket, mert az idén már jelentkezett az eredmény. 22 növendéket felhizlaltak — hármat beállítottak továbbte- nyésztésre — s már az év első hónapjában 142 ezer forintos .jövedelmet biztosított a szövet­kezetnek. Az állatokat sokan megnézték a faluban. A hu­szonháromból 13 kiváló, a töb­bi I. osztályú minősítést ka­pott. Élősúlyban kaptak kiló­jáért 15—16 forintot. Elismer­te az elnök igazát minden tag, ® akkor mái- ők ajánlották, hogy újabbakat vásároljanak. Aradi Károly gondozónak ugyancsak megnőtt a gondja, ezért szükség volt Kovácsik, István segítségéire is az állat- gondozásnál. Az újabban vásá­rolt állatok már nagyobbak voltak, s júliusban ezekért 165 ezer forintot kaptak, összesen 307 ezer forint a jövedelmük az idén az állatokért, s ez több. mint a fez előző évi összes be­vétele. Jól fizetett az állattar­tás, mert az etetéshez szüksé­ges takarmány összes értéke nem haladta meg a 140—150 ezer forintot. A silózáshoz szükséges réoaszeletet a cu­korgyár ingyen a szövetkezét rendelkezésére bócsátótta. s a Klókukorica, esalamádé ter­mesztéséhez elegendőnek bizo­nyult 3—1 holdnyi terület is. Az állattenyésztés megkez­dése nagy szó volt itt a falu­ban, ahol 100 holdra 1,2 tehén jut. A tsz 160 holdjára 25 szarvasmarha jutott, ami a trágyázás szempontjából na­gyon jelentős. Jó ex-őben tud­ták tartani a földet, amit az idei termésátlagok fényesen bi­zonyítanak. Húsz hold búzájukon 14,4 mázsa termés volt holdanként, az egyéniek kilenc mázsájával szemben. Tíz holdas őszi árpá­juk 16,5, a 15 holdas tavaszi árpájuk 17,9 mázsát fizetett holdanként. A vállalat a bor­sójukra csak C mázsát mert tervezni holdanként, s ezzei szemben 16,6 mázsa szárazbor- sót szedtek le átlagosan 10 holdas táblájukról. Húron hold mákjuk 10,2 mázsát ho­zott. A kukorica holdanként 14 mázsa volt, májusi mor- zsoltba átszámítva. Cukorré­pájuk az egyénieknek 130—14(; mázsás holdankénti átlagával szemben 194 mázsa volt. Tizenhárom . fejőstehenük van most is a közös istállóban, meg 8 továbbtenyésztésre be­állított növendék. Megfelelő e férőhely is. A meglevő 30 fé­rőhelyes istállót tavaly korsze­rűsítették, bevezették a vil- lahyt, s gépesítették a szecs­kavágást, a répa vágást. Rend­behozták a 15 vagonos rhag- tárpadlást is. A férőhely mel­lett biztosították az idén az ál­latok takarmányszükségletét is. Lucerna, széna, 450 mázsa, szalma több mint 1Ó00 mázsa van kazalban a szövetkezet gazdaságában. Három beton- silógödrüket megtöltötték. 150 köbméter répaszeletet, silóku­koricát silóztak be, g ha az egyik gödör kiürül, azonnal pótolják. 13 hold lucerna, 10 hold lóhere és 10 hold rét biz­tosítja az állatok folyamatos ellátását. Az állattenyésztés fejleszté­Markovíes Starton bolRár-kertész* aki megtalálta számítását a szövet­kezetben, s az eddig kifizetett elő­legből már motorkerékpárt vásá­rolt. sere gondcílva, 10 hold árpa mellett három holdon vetettek őázi takaranánykeveréket is. Tervük lényeges része jövőre az állattenyésztés növelése. A szövetkezeti tanyán van egy 200 férőhelyes sertésszállás, ami lehetővé teszi, hogy egy sertéstörzs kialakításával a szaporulatot továbbtenyészthes­sék. A 30 férőhelyes istállóban egy törzskönyvezett, kiváló mi­nőségű törzsállományt állíta­nak be. A szövetkezetnek egész év­ben volt pénze, s így a jelent­kező kiadások számára nem kellett igényelni bankhitelt. Márciusban a hízók, utána a paradicsom, aztán a kertészet mindig hozott annyi pénzt, hogy a kiadás mellett még fo­lyamatosan biztosítani tudták az előleg fizetését. Egy-egy tsz-tagnak hétezer forint elő­leget, az egész tagságnak ösz- szesen 147 ezer forintot fizet­tek ki. A pénz mellett jutott bőven a természetbeni jutta­tásból. 128 mázsa búzát, 58 mázsa árpát, 34 mázsa borsót, 50 mázsa burgonyát ér. 7 má­zsa mákot, valamint 280 liter pálinkát, 950 kiló cukrot osz­tottak ki. Kiadnak még 8—10 hektoliter bort is, ami elég lesz karácsonyra, meg a disz­nóölés idejére a tagságnak. Egy munkaegységre 59 forin­tot terveztek az idén, de egy kis gjmrs számolás után kitű­nik. hogy 65—67 forintnál sem- m tevéire sem lesz kevesebb. Már a tavasszal elhatároz­ták, hogy minden termést az államnak értékesítenek, s így a felesleges terményüket közö­sen értékesítették. 3600 forin­tot terveztek egy katasztrális holdra eső áruértékesítésnek, s a szövetkezet ezt 230 százalék­ra teljesítette. A nagyüzemi felár mellett jelentős összegű hitelelengedést. kedvezményt kap a szövetkezet Jó munkát végzett az idén minden szövetkezeti tag, s az érte járó jutalom sem marad el. Bognár István fogatosnak egész évben akadt munkája, de zárszámadáskor visz is ha­Kaszás Sándor vezetőségi tagja a szövetkezetnek, feleségével együtt több mint 30 ezer forintot kapnak az idén. za legalább 30 ezer forintot. Szabó Gyula né a tavasszal lé­pett a szövetkezet tagjainak sorába 3 hold földjével, s meg­találta számítását, mert négy­napos elfoglaltsággal 8 ezer forintot visz haza nyári mun­kájáért. Nem jelentett nagy áldozatot, mert a nyári idő­szakban végzett munkája mel­lett foglalkozni tudott három gyermekével is. Megtalálta számítását Mar- kovics Márton fiatal bolgár- kertész is. Feleségével együtt öt éve dolgozik a szövetkezet­ben, s azóta házat vettek, be­bútorozták, háromtagú család­juk felruházkodott. Egy hold háztáji földje 40 mázsa kuko­ricát termett, s ennek az árá­ból vesz kész hízót a télre. 20 mázsa búzát és 10 mázsa ár­pát is kaptak az Idén a szövet­kezettől, az előlegből 250-es Pannóniát vásárolt Budapes­ten. Azt számolgatja, hogy most is meglesz feleségével együtt az 550 munkaegysége, s ebből az 50 ezer forintos jö­vedelem. Ahogy gazdagodik a falu, úgy gazdagodnak a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai is. Hárman vettek a szövetkezet tagjai közül az idén motorke­Boguár István 10 éve tagja a szö­vetkezetnek, mint fogatos dolgo- zik, jövedelméből telik arra, hogy házat építsen családjának. (Márkusz László felvételei.) rékpárt, Bognár Istvánok vö­röstéglából építenek házat, eddig már 150 ezer forintban van az építkezés, Oraveczék új vaskerítést készíttettek. Kaszá- séknál is csinosítják a házat, most cserélték ki az ablako­kat nagyobbakra. Fejlődik a falu, fejlődik a szövetkezet is. Egyre többen ismerik el a kö­zös gazdálkodás előnyét Nagy- rédén, s jövőre már Marko- vics Márton is lelkesebben dolgozhat majd a kertészet­ben, mert lesz annyi ember, akik a jól jövedelmező bol­gár-kertészetben segítik mun­káját. Pilisy Glemér I AZ A JÖ MAGYAR I köz' !--------------—_________L mon­dás vág ide leginkább, amelyik a koránkelő ember szerencsé­jét példázza. Aranyat lel bi­zony, aki korán felkel. Nem szükséges azt külön megma­gyarázni, hogy nem az utcán elfekvő aranypénzt lehet haj­naltájt összegyűjteni, köztudo­mású, másról szól ez a mondás. A friss gondolkodás, a .gyors határozás, a korai tettek szülik az aranyakat — ez az értelme. Űj lőrincialván sem jókor reggel indultak aranyakat ke­resni, értelme szerint vették a közmondást és most itt mind­járt meg kell jegyezni, hogy ismét bevált. Sorban az egész így következik: A múlt ősszel az emberek egv része szántott, vétett annak rendje szerint: ki két lóval, ki meg tehenekkel húzatta az ekét. Dolgozgatták a kis földe­ket hajnaltól késő estig. Ta­vasszal változott az élet, korán történt, még nem fakadtak a rügyek, s a fű sem igen zöl­déin, úgy februárban lehetett a változás ideje. Egy termelő- szövetkezet az elmúlt őszön megalakult, s ezen a tavaszon kiírhatták a falu két szélén: ..Űjlőrincfalva termelőszövet­kezeti község”, mert az újba bement a falu másik fele is. Május 1 — ezt a nevet adták a szövetkezetüknek azok az emberek, akik még az ősszel parcellácskáikon szántottak, vetettek. Sokat lehetne beszélni arról, hogy miként jutottak idáig. No igen, a töprengés, a vívódás ideje lezajlott itt is, az emberek gondolkodásának fordulása nem ment könnyen. De most nem erről lesz szó. emle­get­tük az előbb, meg, hogy ara­nyak származtak belőle. Ho­gyan? Megalakult a termelőszövet­kezet, az elnök, Bede Benjá­min pontosan megmondja a dátumot is: február 20-án. Azonnal gyűlést hívtak össze, ahol minden ; épkézláb ember megjelent és határoztak: a munkát nem ősszel, hanem most mindjárt megkezdjük. Ami azt a bizonyos koránkelést illeti, ez az tehát... Már március elsejével a kö­zös földeken dolgoztak az em­berek, 37 pár lóval, meg az összeadott közös szerszámmal, ekével, vetőgéppel. Az elnök mondta, Bede Benjámin, hogy meghányták-vetették a dolgot, azaz politizáltak egy kicsit és úgy döntöttek: azonnal kezde­ni. A KORÁNKELÉST ban itt termelőszövetkezet ala­kult azzal, hogy nincs idő vár­ni, termelni kell mindjárt. Az elnök úgy mondta, akad: éppen néhány ellenző, jöttek a sarudiak közül is egy páran: „no, ti aztán szorgalmasak vagytok, csak meg ne előzzétek magatokat...” De érdemes már erről beszélni? Az idő az előrelátókat igazolta, a korán­kelés gyümölcse meglett, meg­találták az aranyat. Most már mondogatják is er­refelé: a Május 1, mégiscsak jól csinálta. Elhangzik nem­egyszer a bocsánatkéréssel ve­gyes elismerés: ne haragudja­tok, igazatok volt. MEGDÖCCENT I .aeha * * valami, az igaz. Honnan vették volna a tapasztalatot? Több mint 1800 holdon gazdálkodni, más mint akkora kis földön, amit egy csikónak egy szusszantás kö- rülfutni. A munkaszervezés kö­rül akadt néha valami, ami nem egyezett. De mibe került ezt eligazítani? Este összejöttek a vezetők az elnökkel és meg­tárgyalták, másnap mit kell tenni. Az elnök érti. két esz­tendőt már régebben is eltöl­tött a pozícióban. A földeken végeztek a vetéssel májusra, ez a lényeg. A termelőszövetkezet tagjai mindannyian elismerésre méltó munkát végeztek. Búzát, zabot, kukoricát, borsót, do­hányt, kendert, vörösherét ve­tettek, elültettek öt hold gyü­mölcsöst, de az istálló építés­hez is hozzáfogtak. Kozma Or­bán kőműves csapata az egyi­ket átadta július 1-re. Május­ban vettek 37 hízómarhát, el­adtak augusztusban 32-t. Hat­vanezer forint jövedelem szár­mazott belőle. Az idén már munkaegységet fizetnek. — Először 35 forintot tervez­ir——>»< tünk, hogy annyit fizetünk egy munkaegység után, de úgy lát­szik. meglesz a 45 forint is —, így mondja Bede Benjámin az elnök. — Hány munkaegységet ér­tek el az emberek általában? Körülbelül mennyi van egy- nek-egynek eddig? — Háromszáz, többnyire Szűkén számolva is, 13 e/er forint, és ha azt nézzük, hegy nem is egy egész évi munka után. hogy ez csak a kezdet... Elkészültek az őszi vetéssel, a földben van 240 hold búza. 30 őszi árpa. öt holdnyi rozs is. A kölcsönt visszafizették, nem kellett a vetőmagot össze­gyűjtögetni az ősszel, együtt van már a tavaszi is. És a jö­vő esztendei tervek? Ha nem gondolkoznak a tavaszon oko­san, nem politizálnak, elmond­hatnák-e most, hogy magtár- padlásos istállót építenek 50 állat számára, meg bekötő utat. és Zetort vesznek ha minden jól megy. meg egy szórófeje« öntöző-berendezést is besze­reznek? MERT MÁR ERRŐL | nek most. Elmondta Bede Ben­jámin, hogy a földjük felét ön­tözni lehet a Laskóból, meg a Kis-Tiszából, s ezt kihasznál­ják mielőbb. Hogy az öregek­nek is legyen mit csinálniok, iövőre felnevelnek 500 puly­kát. Hely is kell az apró­jószágnak — ólat építenek majd, 1500 férőhellyel. — Itt az állattenyésztés a lé­nyeg. Juhot tartunk majd, most is van 240, hízómarha is lesz megint 50, aztán sertés is —v mondta az elnök. Hogy is szól az a közmondás? — Ki korán kel... Korán keltek ezek az embe­rek. és aranyat leltek ... Kiss János 100 ezer forintért vásárolnak teheneket a hatvani járás tsz-ei Mintegy 100 ezer forintot i'kóczi és a Béke, valamint a fordítanak állatvásárlásra a hatvani járás termelőszövetke­zetei. A most vásárlandó álla­tok részére is biztosították már a téli és a tavaszi takar­mányszükséglet jelentős részét, a még hiányzó takarmányt a közeljövőben összehordjak, vagy pedig vásárlás útján biz­tosítják. Az ál'latvásárlásra fordított összegből a nagykökényesi Rá­kerekharaszti Alkotmány ré­szére vásárolnak 20—25 tehe­net. Az állatokat hamarosan leszállítják, ezért számukra már megfelelő helyet biztosítot­tak a termelőszövetkezetek tag­jai. A nagykökényesi Rákóczi Termelőszövetkezet a 70 férő­helyes istállóban helyezi el a bevitt állatokkal együtt a vá­sárolt teheneket. Karácsondon november 15-re ki fizették az évi adót — Mert mi történik, ha az őszt megvárjuk? A tagság egész évre adót fizet, mint egyéni gazda — magyarázza. — Ez tehát nincs, ha már közösen kezdjük az évet. A földrendezés azonnal megtörté­nik, akár korábban jön, csak jobban jár, úgy gondoltuk. No, meg kár elveszteni egy évet, ezzel is előbbre leszünk. A ve­tőmag-igénylés is könnyebb ilyenkor, tavaszon, ősszel min­den összejön, a saját kis föld­ről a betakarítás, de meg mór a közös földön is indulni kell a munkának. Azt gondoltuk, jobb azonnal. Az emberek el­bíbelődnek az apró kis földe­ken, mert az aztán leköt min­den erőt. Kezdjünk el ősszel építeni? Sző. ami szó, március­Az adóügyekben jártas em­berek tudják, hogy az éves adónak 60 százalékát kell no­vember végéig Kifizetni az elő­írások szerint. Gyöngyösoroszi község versenyre hívta a járás többi falvait, hegy ne 60 szá­zalékot, hanem 85 százalékot fizessenek ki november végé­ig és az éves adó 100 százalé­kát december 20-ra fizessék be a gazdák. Karácsondom a dolgozó parasztok felajánlot­ták, hogy túltesznek a gyön- gyösorosziiakon és november 15-re kifizették az egész évi adót. Gyors ütőmben építkeznek a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei A gazdasági év vége és a téli idő közeledtével gyorsabb ütemben végzik az építkezések munkálatait az istállókat építő termelőszövetkezetekben. A mezőtárkányi Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet épülő 98 férő­helyes tehénistállójának már a belső munkáit végzik. A vako­Hóíehérke a karácsonyi vásárok utcájában lás, utolsó simítások még a hó­nap folyamán befejeződnek, s így december elején már be­köthetik új helyükre az állato­kat. Még ez évben átadják a poroszlói Haladás Tsz 600 fé­rőhelyes juhhodálvát. Az épü­let tetőszerkezetének építését kezdték meg, s így minden re­mény megvan arra, hogy a ki­tűzött határidőre elkészül. Ha­marosan elkészül a dormándi Üj Élet 150 férőhelyes juhho- dálya, 25 férőhelyes sertéskut- ricója már falegyenben van. Az egri dr. Sándor Imre utca a karácsony előtti hetekben ün­nepi köntösbe öltözik. Az Egri Kiskereskedelmi Vállalat itt rendezi karácsonyi vásárainak egy részét. Elsőnek a JÁTÉK-VÁSÁR mesealakjai tűnnek a sze- münKbe. Hófehérke és a hét törpe fogadja a nagy játékor­szágba lépőket. Bel- és kül­földi játékok sokasága várja, hogy örömet szerezzünk velük gyermekeinknek. Itt van az ÉDESSÉG-VÁSÁR, ahol a Télapó-ünnepre és kará­csonyra cukorkák kaphatók. Felnőttek részére itt még az AJÁNDÉK-VÁSÁR szolgál sok meglepetéssel: márkás porce­lán-figurák, külföldi divaték­szerek és díszműáruk vásárol­hatók olcsó áron. nagy válasz­tékból. Érdekessége ennek a hármas vásárnak, hogy mindhárom helyen, minden 50.— Ft értésű vásárlás után AJÁNDÉK-JE­GYET kap a vevő, melynek sorsolásán (december 22-én, délután 3 órakor a Szakszer­vezeti Székházban sok szép ajándéktárgy nyerhető. Az utcában levő többi kará­csonyi vásár: A KÉZIMUN­KA-BOLT díszpámákat, térí­tőkét, a sarkon levő MÉTER­ÁRU-BOLT báli selymet, a CIPÖBOLT meleg bundacipőt, a játékvásár melletti DIVAT­ÁRU-BOLT pedig pulóvert, sálat, kesztyűt ajánl karácso­nyi ajándék céljára. A Hófehérke JÁTÉKVÁSÁR óriási árukészlettel holnap, va­sárnap reggel nyílik meg. tx) Látogatás a Hatvani Cukorgyárban A Karácsondi Általános Is­kola Vili. osztályos tanulói tanulmányi kiránduláson vet­tek részt, amelynek célja a cu­korgyártás megismerése volt A látogatás alkalmával a gyár dolgozói egy kis édesség­gel kedveskedtek a gyerekek­nek. Délután a hatvani Bajza József Gimnáziumba látogattak, ahol egy tudományos tárgyú filmet néztek meg. A kirándulás valamennyi gyermek számára igen hasznos volt, mert ismereteiket bővítet­ték, és megismerkedhettek a cukorgyártással. (Bódi Mihályi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents