Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

2 NÉPÜJSAg 1959. november 19., csütörtök A napokban ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását. Min­den úttörőnek ismernie kell azoknak a hősöknek életét, küzdelmét, harcát, akiknek aj­káról hazánkban először csen­dültek fel az Intemacionálé örökszép. lelkesítő hangjai. Fel­becsülhetetlen jelentősége van a párt megalakulásának az if­júság szempontjából is, hiszen élére állt annak a harcnak, amely a fiatalok szebb, boldo­gabb életéért küzdött. Ennek bizonyítéka az is, hogy alig ala­kult meg a párt, már 1919-ben létrejött annak ifjúsági szerve­zete, a KIMSZ is. Ennek sorai­ból aztán olyan hősök kerültek ki, mint Ságvári Endre, Schön- herz Zoltán, Sallai Imre. Fürst Sándor és még sokan mások. Az ifjúságért vívott harc nagyon sokrétű volt. Elsősorban azért harcoltak a KMP és a KIMSZ tagjai, hogy megszün­tessék a gyermeki munka ki­zsákmányolását. A tőkések nagy előszeretettel használták fel a felnőtt dolgozók elleni ak­namunkájukban a gyermeke­ket, akiket kevesebb munkabé­rért jobban ki lehetett zsákmá­nyolni. Elsősorban az ifjúsági szervezet harcolt az ifjúság ér­dekeiért. Harcukhoz erőt adott a párt és a munkásság nemzet­közi ereje. Ez az erő ma jóval hatalma­Dz úttörő, ahi Iskolánk V. és VI. osztályos úttörői még az ősszel elhatároz­ták. hogy egy délután kimen­nek a helyi termelőszövetkezet cukorrépa-földjére segíteni a betakarításban. Szép napsütéses délután került sor az elhatáro­zás teljesítésére. A felhők mö­gül kikukucskáló Nap vidáman menetelő úttörőkre mosolygott, akiket messziről üdvözölt a tsz földjén szántó traktor duru­zsoló muzsikája. A csoport tag­jai már szorgalmasan dolgoz­tak, mire odaértünk. Mi is be­álltunk a sorba, s fürgén szed­tük a répát. A jókedv egy pil­lanatra sem hagyott alább. — Kell-e cukor? — kérdeztük a pajtásoktól? — Hogyne kellene! — vágott rá gyorsan a ..beugratott” paj­tás Eger hős védőinek egyikével beszélgettem A Tanácsköztársaság esemé­nyeit kutatva felkerestem az Egert védő egyik hőst, Dancza János bácsit, hogy mesélje el nekem, rajtam keresztül pedig a többi úttörő pajtásnak á nagy napok eseményeit. „1917-ben kerültem Buda­pestre — kezdi Dancza elvtárs a visszaemlékezést. — Mint fi­atal lakatossegéd mentem fel Pestre, a Lakos- és Székely­féle autógénhegesztő-készülé- kek gyárába. Mint a többi üzem, úgy ez is hadiüzem volt, és így katonai parancsnokság alatt állott. így akarták meg­félemlíteni az ott dolgozó mun­kásokat, akik azonban ekkor már szakmai szervezetekbe tö­mörülve szálltak szembe a ka­tonai diktatúrával. Én akkor tizennyolc éves Voltam. A bizalmi tőlem is megkérdezte, tagja vagyok-e a szervezetnek. Nemleges választ adtam, mivel addigi munka­helyemen, az Első Magyar La­kat- és Lemezárugyárban, Egerben tudomásom szerint nem voltak szervezett munká­sok. Ekkor a bizalmi belépési nyilatkozatot adott át. amit ki­töltve visszaadtam. Ettől kezd­ve vagyok szervezett munkás. Munkatársaim, akik addig bi­zalmatlanul viselkedtek velem szemben, most már teljesen maguk közé fogadtak. Segítet­tek problémáim megoldásában, tanfolyamokra, gyűlésekre vit­tek magukkal, és így megis­mertem. milyen hatalmas erő rejlik a szervezettségben. Ta­nultam, olvastam, így ismer­tem meg igazán, mit is jelent a tőkés, a bérmunkás, a bér, ár, profit, sztrájk, stb. Két szemináriumot végez­em Pesten, az egyik vezetője Pajor Rudolf — egy pesti nyomdász —. a másiknak pe­dig Ascher elvtárs volt. 1918-ban behívtak katoná­nak, de a következő évben már mint vöröskatona a fron­ton harcoltam. 1919 márciusá­tól a felvidéki harcokban ver­tem részt. Először Egert véd- tük. majd Sírok, Pétervására, Rimaszombat. Tiszolc környé­kén harcoltunk. Ez utóbbi he­lyen megsebesültem, kórházba kerültem. Felgyógyulásom után Szolnoknál harcoltam a román burzsoázia csapatai el­len. A Tanácsköztársaság bu­kása után román hadifogságba estem, ahonnan novemberben szabadultam meg. 1942-ben a Horthy-hadsereg- be is behívtak, és a lengyel tiszti intemálótábor őrségébe osztottak be. Egerbe. Itt a ka­tonák és tisztek között végzett agitáció miatt letartóztattak. Négy és fél hónapig voltam le­tartóztatásban, majd szabad­lábra helyeztek. Ügyem azon­ban tovább folyt a hadbírósá­gon. Ennek végére hazánK fel- szabadulása tett pontot.” Egy kérdést tettem fel Dancza elvtársnak: — Mi úgy ismerjük Dancza elvtársat, mint híres barlang- kutatót. Hogyan függ ez a munka össze a munkásmozga­lommal? — Hogy hogyan? Az illegalitásba kényszerített kommunista párt nagyszerűen fel tudta használni a legális Szociáldemokrata Párt külön­böző kultúrszerveit. Egy ilyen volt a Természetbarátok Tu­rista Egyesülete is. A hegyek közé vezetett túrák jó alkal­mat nyújtottak a politikai munkához. A barlangkutató csoportok meg éppen az ősem- berku tatás révén nagymérték­ben járulhattak hozzá a ter­mészettudományos gondolko­dás kialakításához. Az álta­lam vezetett csoport nagyobb eredményt ért el. mint az ál­lami vonalon működő kutatás. A hór-völgyében levő Suba- lyuk-barlangot 1932-ben fe­deztük fel. ahol egy neander­völgyi típusú nő és gyermek maradványait tártuk fel. Nagy jelentősége volt ezeknek a le­leteknek. hiszen az akkor már több mint két évtizede folyó barlangkutatásoknak addig nem sikerült ősembermarad­ványokat feltárni. Szóval mi — munkásturisták — ezzel a felfedezéssel nagy szolgálatot tettünk a tudománynak, de ugyanakkor politikai sikert is elértünk. Hát így kapcsolódik össze a barlangkutatás a munkásmoz­galommal — fejezi be Dancza János bács. érdekes elbeszélé­sét. Nagyon örülök, és büszke vagyok arra. hogy a Tanács- köztársaság egyik hős harcosá­val beszélgethettem, és most nektek, kedves pajtások el­mondhatom mindazt, amit eb­ből a beszélgetésből tanultam. Az ő harcos élete is arra ta­nít. hogy hazánkért ne sajnál­junk semmi erőt. fáradságot, végezzük munkánkat mindig lelkiismeretesen, becsületesen, ahogy azt a munkásmozgalom nagy harcosai tették, ak’k — mikor kellett fegyverrel, ha kellett munkával — mindig helytálltak harcukban. Németi Klára, ifjú tudósító. Eger, 62. sz. II. Rákóczi F.u. es. III. sz. ált iskola; „n szocializmus erő! megingathatatlan gyökeret vertek a földkerekségen“ Hruscsov beszéde a Kremlben a szovjet újságírók tiszteletére adott fogadáson MOSZKVA (TASZSZ): Köz­zétették annak a beszédnek a szövegét, amelyet Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke november 11-én mondott a Kremlben, a szovjet újságírók kongresszusa után rendezett fo­gadáson. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban jól haladnak a dolgok. „Gazdaságunk fejlődik, a Szovjetunió hatalma izmoso­dik’’ — mondotta. Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy a nemzet­közi feszültség enyhülése a je­lek szerint tovább tart. Cáfolta azokat a kijelentéseket —, ame­lyeket egyesek Nyugaton, han­goztatnak —, hogy a Szovjet­unió megváltoztatta politikáját és ezért vált könnyebbé a tár­gyalás a szovjet kormánnyal. — Ez természetesen nem fe­lel meg a valóságnak —, mon­dotta Hruscsov. — Mi kommunistáknak szü­lettünk, kommunistákként élünk és halunk és to­vábbra is kommunisták­ként haladunk élőre. A szovjet kormányfő hangsú­lyozta, hogy a békés együttélés lenini jelszavát kezdik megér­teni a burzsoá politikusok Is. A szovjet dolgozók sikerei „rá- kényszerítették a tőkés orszá­lam kezében vannak. „Ezek az eszközök félelmetes fegyvert jelentenek azok ellen, akik há­borút akarnának kirobbantani. Támaszt jelentenek tehát a békéért folytatott harcban’’ — mondotta. A szovjet miniszterelnök el­mondta, hogy az egyik szovjet gyárban, ahová ellátogatott, egy év alatt 250, hidrogéntöl­tettel ellátott rakétát készí­tettek. Ismételten hangsúlyozta: „Mi hajlandók vagyunk mindezeket tengerbe süllyesz­teni, hogy a békét biztosítsuk. Mi nemcsak háborút nem aka­runk, de hadviselési eszközök­kel sem akarunk rendelkezni.” Megállapította azt is. hogy lényeges haladás történt a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban. Eisenhower elnökkel nemrég folytatott beszélgeté­seiről szólva Hruscsov kife­jezte reményét, hogy hamaro­san határozott alakot ölt az amerikai elnöknek a kapcso­latok javulására irányuló óha­ja. A szőriét kormányfő megje­gyezte, hogy Nelson Rockefel­ler nemrég elhangzott beszé­dében bizonyos amerikai kö­rüknek az a kívánsága nyil­vánult meg, hogy „visszafelé fordítsák a barométer muta­tóját”. Bárhogy is cseleksze­nek azonban — emelte ki Hruscsov —, a hidegháború a nemzet­közi feszültség enyhülését ellenző elemek még na­gyobb vereségével fog vég­ződni. Közelgő franciaországi láto­gatásáról Hruscsov kijelentet­te: A szovjet kormány úgy vé­li, hogy kölcsönös megértésre juthatunk Franciaországgal. Útjaink sehol sem keresztezik egymást. A bonni kormánynak arról a szán deltáról, hogy Nyugat- Berlinben rádióállomást léte­sít. Hruscsov kijelentette, hogy ez törvénytelen és egyértelmű a provokációval. A Szovjet­unió sohasem ismerte el, nem ismeri el ma és a jövőben sem a. bonni revansvágyók jogát Nyugat-Berlinre. Hruscsov ismét hangsúlyoz­ta, hogy tárgyalni kell Nyugat- Beriinről. A szovjet kormányfő kije­lentette, a szovjet dolgozóid­nak az az óhajuk, hogy még jobban, még nagyobb bőség­ben, még kulturáltabb körül­mények között éljenek. — Bízunk erőinkben, lehető­ségeinkben — mondotta Hrus­csov. (MTI) gok kormányköreit, hogy elis­merjék eredményeinket és a bé­kés együttélés szükségességét". Hruscsov kijelentette, hogy a szocializmus erői soha nem lá­tott szilárdsággal és megingat­hatatlanul g.yökeret vertek a fö'dkerekségen. Hruscsov kifejtette, hogy a Szovjetunió „nem kato­nai, gazdasági, vagy politi­kai gyengeségből” terjesz­tette elő az általános és teljes leszerelési tervet. Újabb francia város 1 PÁRIZS (MTI): Űjabb fran­cia város hívta meg Hruscso- vot, hogy látogasson el fran­ciaországi útja során falai kö­zé. Romilly községtanácsa fo­galmazta meg a Szajna part­ján fekvő város lakóinak kí­vánságát Amikor a Hruscsovot meg­hívó francia városok lajstroma nap nap után mind több jelét adják a Szovjetunió iránti ér­deklődésüknek és baráti érzé­lívla nicíf Hruscsovot selknek, nem hiányoznak az ünneprontó hangok sem. A Fi­garo állásfoglalása után a jobb­oldali függetlenek hivatalos hetilapjában Roger Duchet, a párt főtitkára szót emel Hrus­csov franciaországi látogatásá­nak hosszú időtartama ellen. Michel Crucis jobboldali füg­getlen képviselő interpellációt jegyeztetett be a nemzetgyű­lésben — ugyanilyen szellem­ben. (MTI) Azért tettük ezt — hangsú­lyozta mert felismertük: kö­telességünk mindent megtenni a béke fenntartásáért és meg­szilárdításáért. — Ha gazdasági lehetősé­geinkről, a szovjet állam vé­delmi erejéről beszélünk — fűzte hozzá —, meg kell‘mon­danunk, hogy az idén volt ná­lunk a legrövidebb a katonai díszszemle, jóllehet a szovjet hadsereg ebben az évben a szó legteljesebb értelmében legyőz­hetetlen erejűvé vált. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunióban már olyan mennyiségben halmoztak fel rakétákat, atom- és hidrogén- tölteteket, hogy ,,ha megtá­madnának bennünket, el tud­nánk söpörni a föld s'lnéről összes feltételezhető ellensé­geinket’. — Készek vagyunk hala­déktalanul megsemmisíteni mindezeket a fegyvereket — tette hozzá nyomban Hruscsov —, ha a többi or­szág követi példánkat. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy az említett esz­közök a legbékeszeretőbb ál­Macmillan és Adenauer tárgyalásai LONDON (MTI): Jelképesen szólva: bezárták a Downing Street 10. kapuját, lefüggö­nyözték ablakait, amelyek mö­gött a külvilágtól elzárva, kezdte meg megbeszéléseit Macmillan és Adenauer a két ország között felhalmozódott ellentétekről. Az eddigi tervek szerint a titoktartás függönyét a látogatás végén sem fogják fellebbenteni. Hír szerint nem szándékoznak záróközleményt kiadni, s ez növelte a saitókö- rök borúlátását a megbeszélé­sek várható kimenetele tekin­tetében. A titoktartás ellenére kiszi­várgott hírek szerint a felek megegyeztek abban, hogy a kö­vetkezőket javasolják a csúcs­találkozó tárgysorozatára: 1. A leszerelés kérdése. 2. Német­ország kérdése, beleértve Ber­lin ügyét. 3. A kelet—nyugati kapcsolatok kérdése. Ügy vélik, hogy a megegye­zés kilátásai igen csekélyek a két európai kereskedelmi cso­port, a közös piac és a szabad kereskedelmi terület között. Hír szerint Macmillan a legko­molyabb hangon figyelmeztet­te Adenauert, hogy ha nem si­kerül ezeket az ellentéteket át­hidalni, akkor Nyugat-Európa egysége darabokra hullhat. Adenauer állítólag nem akar a hídverésre vállalkozni a két csoport között, legfeljebb abba hajlandó beleegyezni, hogy a német—francia irányítású ha­tos csoport egyes tagjai egyen­ként egyezmények kötését ajánlhatják az angol vezetésű hetes csoport egyes tagjainak, ez azonban az angol felfogás szerint nem lenne elég eres kötelék Nyugat-Európa egysé­gének összetartásához. Egyébként londoni diplomá­ciai. politikai és sajtókörök egyik fő beszédtárgya Ade­nauer londoni fogadtatásának hűvössége. Általában hangsúlyozzák Londonban, hogy Adenauer fo­gadtatása semmiben sem kü­lönbözött attól, amelyben Mac­millan legutóbb Bonnban ré­szesült. A Guardian az érkezési iele- netről ezeket írja: ' LONDON (MTI): Lord Attlee volt angol miniszterelnök St. Louisban (Egyesült Államoké sajtóértekezleten kijelentette: A Csavp Kaj-sek-rendszer tö­kéletes bábszínház, amelynek drótjait Washingtonban rán­gatják. Hozzátette, hogy a kí­nai népi kormány elismerése a való tényeknek megfelelő jó­zan lépés lenne. „Nincs sem­mi értelme annak — mondotta Időjárás jelenté«) Várható időjárás csütörtök 33Üg: Erősen felhős Idő. néhány helyen, elsősorban nyugaton eső. Mérsé­kelt, helyenként élénk délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 7-11, legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet plusz 1-plusz 5 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: Lassú, foko­zatos lehűlés. (MTI) —, hogy nem veszünk tudo­mást a Kínai Népköztársaság­ról. Az elismerés nem jelent helyeslést. Én például sok olyan embert ismerek el, akik­nek eljárást nem helyeslem. — Adenauer a kalapjával in­tegetett a közönség felé. a vá­lasz azonban meglepően gyen­ge volt. Senki sem éljenzett. senki sem integetett, csak egy­két ember kísérelt meg egy kis restell kedő halk tapsot, amely csakhamar elhalt. A kijáratnál körülbelül 500 főnyi tömeg vá­rakozott. csaknem egyharaiada német diák (MTI) BAB FELESLEGÉT MINDEN KÖZSÉGBEN ÁTVESZI A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET! Átvételi ár: Fehér speciál-bab — — — — 360.— Ft/q Szokvány fehér — — — — — 320—. Ft q Ffirjbab (fajtakeverék mentes) — 320.— Ft/q Vegyes fürjbab — — — — — 280.— Ft/q Egyszínű színes-bab — — — — 280.— Ft/q Vegyes színes-bab — — — — _ 300.— Ft/q Értékesítési szerződésre lekötött mennyiség után q-ként 20 forint felárat fizet az fmsz. Az átvételi áron felül dupla értékesítési visszatérítést fizet a földművesszövetkezet. temacionálé hangjait halljuk. Ennek hangjaival rohantak harcba a hős vöröskatonák és ennek hangjai mellett szállnak harcba ma is azok a dolgozók, akik ma még a tőkés kizsákmá­nyolás ellen küzdenek. Ifi-vezetők Eger. VII. sz. ált. iskola ívforduló Mi nagyon szeretjük csapat­otthonunkat. Arra törekszünk, hogy munkánkkal minél szeb­bé és otthonosabbá tegyük. Kelemen Éva és Zenker Erzsébet ifjú tudósítók, 66. sz. Mekcsey István ú.cs. Mit jáitittxunk ? Emlékezz! Igen érdekes és hasznos já­tékkal ismertetlek meg benne­teket, pajtások, amivel jól el­szórakozhattok az őrsi foglal­kozásokon és otthoni szabad délutánjaitokon. Minél többen látsszátok, annál érdekesebb és nehezebb, tehát hasznosabb is. Az első játékos mond egy szót, pl. iskola. A második meg­ismétli és egy újabb szót is mond hozzá, pl.: iskola, tanuló. A harmadik ezeket ismételve, újabb szóval toldja meg, pl.: iskola, tanuló, labda. A negye­dik folytatja: iskola, tanuló, labda, kerékpár. Az ötödik: is­kola, tanuló, labda, kerékpár, mesekönyv. A játék így folytatódik to­vább. Aki téved, zálogot ad. Ha valaki annyira összezava­rodott, hogy egyáltalán nem tudja folytatni, kimarad a já­tékból. Az nyer, aki a legto­vább tud emlékezni a szavakra. Jó, ha valaki magára vállal­ja a játékvezetői tisztet, áld feljegyzi a szavakat, nehogy a végén vitára kerüljön a sor, és senki se tudjon dönteni, Mesebarlang Rémtörténet - kecskerímekben Szemben a nagy teátrumnál Egy úr iszik teát rummal. Arra megy a fiakkeres, Akit épp a fia keres. Szólt az apa tekintéllyel: Mit keresel te kint éjjel? — Ne félj, kedves Apuskám, Nálam van a fapuskám! — sabb, mint apáink idején volt. Fontos tehát, hogy a mai fiata­lok. a mai úttörők is ismerjék azokat a harcokat, harcosokat, akik az ő boldog jelenükért harcoltak. Rájuk emlékezünk most, amikor a KMP megala­kulását ünnepeljük, és rájuk gondoljunk mindig, ha az In­Kedves t Egy éve rendeztük be úttörő­otthonunkat a csapatunkat patronáló üzem segítségével. Az idén november 7-én meg­ünnepeltük ezt a kedves évfor­dulót. Ünneplésünk során fel­idéztük a berendezés mozzana­tait. Padlóját szőnyegekkel te­rítettük le, majd asztalt és pa­dokat vittünk be. Az asztalra piros terítő és virágvázák ke­rültek. A sarokban kályha áll, ami a múlt télen vidáman du­ruzsolva, ontotta a meleget, amikor mi, őrsvezetőink veze­tésével foglalkozásokat tartot­tunk. Az ablakon díszlő füg­göny tette teljesen otthonossá ezt a kedves helyiséget. De sok tréfát és kacagást hallott már ez a kis szoba! Itt tanulták a sípjeleket, térkép­jeleket az elsőpróbás úttörők. Itt tették le a pajtások a pró­bákat. Együtt izgult velünk ez a kis szoba, amikor a feltett kérdésekre adtuk a válaszokat. És falai között beszéltük meg a várva várt táborozás prog­ramját is. il tud — segít Lemutattunk a földön heve­rő nagy halomra: — Ott van, ni! — Jót nevettünk mindnyájan a sikeres beugratáson. De egyúttal gyorsabb mun­kára is serkentett bennünket, hiszen így hamarabb juthat el a répa a gyárba, tehát hama­rabb lesz belőle cukor. A lenyugvó Nap bíbőrszínű sugaránál vettük ki az utolsó répákat a földből. A tsz tagjai nagyon hálásak voltak a segít­ségünkért, mi pedig megígér­tük. hogy máskor is szívesen elmegyünk segíteni. Hiszen így nemcsak rajtuk segítünk, de mi is teljesíthetjük az úttörőélet törvényeit. Bakónál Antal V. o. t. Bajzát Ferenc VI. o. t. Felsötárkány. Úttörőélet „Fel vörösök, proletárok 4ttlee nyilatkozata a Kínai Vépköxtársasáfr elismerénéröl

Next

/
Thumbnails
Contents