Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

f SÉPÜÍSÁG 1959. október I*S-, ssmnbat önJékezh ^ 19. század a nagy zenei átalakulások kora. A század elején még él Beet­hoven, a nagy klasszikus, de ugyanakkor, amikor ő zenei zsenijének zenitjén legszebb al­kotásaival betetőzi a klassziciz­must, s egyben küzd legmaka­csabb ellensége, a süketség el­len —. látnak napvilágot azok, akik az ő elköltözése után dön­tő befolyással voltak a zene fejlődésére: 1309-ben Mendelssohn, 181,0-ben Chopin. 1811-ben Liszt. 1813-ban Wag­ner és Verdi. Chopin a legnagyobb zenei karakterizólók egyike. Liszt is az, de Liszt inkább epikus, le­író. míg Chopin lírikus, az egyéni érzelmek kifejezője. Forradalmi lángelme, de min­denekelőtt a kigyenlített har­móniát kereste ki. képes volt egy-egy részleten hetekig is ja­vítgatni. Hogy csaknem kizá­rólag zongoraműveket írt és zongora nélkül egyet sem, az nemcsak rá jellemző, hanem az időszakra is, amely a zongora speciális költészetét felfedezte. Chopin újfajta játékmódot' te­remtett, könnyed és szabad, a zongorahang minden lehetősé­gét kihasználó technikát. Liszt zongorastílusa is ezen alapszik. Csak- virtuóz és zenekari hatá­sokban univerzálisabb, míg Chopin megmaradt a tiszta zongoraszerűség keretében. Hagy érdeme, hogy a lengyel népzene számos fordulatát ma- zurkáiba és polonézeibe iktat­ta; miáltal a romantikus népies muzsika egyik megindítója lett. Ahány műfajhoz nyúlt, úgy­szólván annyi eredeti formatí- püst teremtett. Q zármazásra apai részről francia, anyai részről lengyel. Lengyelnek vallotta magát, s el lehet mondani ró­la, hogy legnagyobb szerelme a hazáia volt. Zenei tehetsége — mint minden lángelménél — nála is korán megnyilvánul. Szülei végtelen kifinomult ér­zésű, de józan, szerény embe­rek. akik távol tartották tőle a külső világ veszedelmeit, ezért fejlődött képzelete — Liszt sze­rint — olyan bársonyos puhára, mint azoké a növényeké, ame­lyeket nem ért az országút po­ra., Gyermekkorából kevés em­lékünk van, mert nővérének azok a levelei, amelyekben eze­ket megörökítette, egy tűzvész alkalmából elpusztultak. Nyolc­éves korában lénett fel először egv jótékony célú hangverse­nyen. amelyre új ruhát kanott. * jellemző az abszolút gyermeki lényére, aki még nem sejti, mi­lyen zséni, hogy anyja kérdé­sére — mi tetszett legjobban? — azt feleli: a gallérom. Első tanára a cseh Zywny i rögtön felismerte rendkívüli I adottságát. Bach-rajongó lévén i maga is, ezt tanítványába bele- I oltotta. Atyja később kollégium­ba adja, s ottani zenei vezetője. | Eisner, ezt írja a kollégium év- ! könyvébe: Chopin Frigyes ze- I nei lángelme. j-^ lsner már összhangzat­tanra és zeneszerzésre is tanítja. Kollégiumi ideje ala*” jól fejlődik testileg, .lelkileg. Alkalmazkodó, szelíd lelkű, víg kedélyű, 18t5-ben a kollégium két hangversenyén szerepel Sándor cár előtt, akitől gyűrűt kap. Ebben az évben, tehát 15 éves korában jelenik meg első műve: a C-moll rondó. 18 éves, mikor először kül­földre — Berlinbe — kerül. Itt hall először operát. 1829-ben jut el Bécsbe. Itt már hangver­senyezik, improvizál, az akko­ri divat szerint, s úgy improvi­zálni mint ő. legfeljebb Liszt tudott. Bemutatkozása annyira sikerül, hogy egy második hangversenyt is ad, ahol már közönségei és kritikát egyaránt magával ragad. Varsóban 1830-ban van első komoly hangversenye. , akkor mutatja be F-moll koncertjét, s a len­gyelek tulajdonképpen itt esz­mélnek rá, hogy legnagyobb zongoraművészüket ünnepük. Még két koncertje van Varsó­ban. Az utolsó október 11-én. Ekkor mutatja be E-moll ver­senyét. November 1-re tűzték ki az indulás napját. Irány Bécs. Egész sereg verődik ösz- sze a kísérő barátokból, akik egy ezüst serleget nyújtanak át neki, tele hazai földdel. A meg­hatottságtól sírva fakad Becs­ben nem talália meg azt a tó­nust, amire vágyott. A közön­ség részben elfelejtette, részint gyanakodva fogadja mint len­gyelt, kiadója nem akar pénzt adnj műveiért. JR1 elbukkannak tehát a na­pi gondok, tetézve a Varsóban kitört forradalom hí­reivel. Chopin elkeseredése ha­tártalan. de amikor látia. hoov nem tud semmi egzisztenciát teremteni, kikéri útleve’ét Lon­donba. Űtközben — Salzburg, München, Stuttgarton át — ér­tesül róla, hogy az oroszok be­vették Varsót. Fájdalma leír­hatatlan. Ekkor veti papírra a Forradalmi etűd első terveit. Párizsiba érkezve elhatározza, hogy még tanulni fog. Ezért Az egri „Hang’emezparádé" sikere Az egri zeneiskola és az Egri Kiskereskedelmi Vállalat új­szerű kezdeményezéssel lepte meg a zenekedvelők népes tá­borát: az iskola hangverseny- termében kedden este hang­lemez-bemutatót tartott. A ter­met zsúfolásig megtöltő közön­ség hallgathatta Verdi és Puc­cini operáinak örökszép meló­diáit, és érdeklődéssel figyelték a könnyebb műfajokhoz tarto­zó közkedvelt dalokat és a leg­újabb tánclemezeket is. A sikereken felbuzdulva, to­vábbi hanglemez-esteket ter­veznek, így például külön tánc­zene-, magyamóta- és opera­esteket. A közeljövőben kíván­ság-hangversenyt is rendez­nek, amelyen a közönség által kért hanglemezeket játsszák le. A Hevesi Járási Tanács lapja megdicséri ... keresi fel Ka’kbrennert. Az E- moll koncerttel mutatkozik be. Kalkbrenner rögtön felismeri benne az ifjú titánt, félti saját presztízsét, ezért kritizálni kez­di, kijelenti, hogy még három évig kell tanulnia. Aztán bele­javít az E-moll koncertbe. Éz annyira felháborítja Chopint, hogy elhatározza, megy a maga útján. Első bemutatkozó kon­certjén Liszt az első sorban tapsol. De nem ez dönti el a jövőjét. Radzivill herceggel ta­lálkozik egyszer véletlenül az utcán. Ez bemutatja Rotschild bárónak, aki nagy és előkelő társaságot hív össze, és Chopin egy csapásra mindenkit meg­hódít. Ettől kezdve pályája felfelé ívéi, sok a tanítványa alig győzi ellátni, komponál, mű­veit kiadja. Ezek a boldog, munkás, termékeny évek: 1831 —35. Tüdőbaja ekkor még nem okoz su* gondot, bár már je­lentkezik, de ő nem törődik vele. Párizsi élete nem je’enti azt, hogy onnan ki sem moz­dult többé. Ebben a szűk ke­retben nem térhetek ki min­den útjára, de meg kell. em­lítenem azt, amikor Drezdába ment, ott összekerült régi, gyermekkori barátaival,. Wód- zinky grófékkal. Hajdani kis tanítványába beleszeret. el~ jégyzi, de Mária elhidegüiése miatt elválnak. Ezt a csalódást sohasem heverte ki teljesen. Ebben a lelkiéi’apotában írja meg a híres G-moll balladát. Schumann azt mondja róla, hogy a legszemérmesebb és legegyénibb Chopin-kompozí- ció. De ta'án a legszenved é- lypsebb is, mert a szenvedély mindig fájdalommal jár. A csalódások, s az ezzel járó fáj­dalmak végigkísérik egész éle­tén. A 30-as évek vége felé ' ' megy először London­ba, ott nagyon meghűl, s tüdő­baja innen kezdve hatalmaso­dik el. Hiába keresett gyógyu­lást, üdülést délen, Maiorca szigetén, a kór 1849. október 17-én megölte. Testvérei , Lengyelországból eljöttek ápolni. Ők és nagy­számú barátai kísérték ki a Pére lachaise temetőbe. Szí­vét Varsóba szállítottál-:, a Szentkereszt templomban pi­hen azóta. Barátai koporsójára borították azt az ezüst serleg­ben őrzött hazai rögöt, amit akkor kapott, amikor 19 évvel azelőtt elhagyta hazáját, hová többé vissza nem tért. Akkor már Lengyelország nem léte­zett, csak ez a maroknyi föld szimboHzálta. Gyárfás Győzőmé FILM: Csillagok 1959. október 17, szombat: Az albán tüzérség napja. 1849-ben halt meg Frederic Chopin lengyel zeneszerző. 1949-bén halt meg Fjodor Tol- buhin, a Szovjetunió marsall ja. 1879-ben született Zemplén Győz5 fizikus. ^ Névnap C? Ne feledjük. vasárnap: L U KACS isiiifr — A MEGYE legnagyobb ter­melőszövetkezete, a tiszanándi Petőfi Tsz, 1000 hold földön végezte el eddig az őszi veté­seket. A termelőszövetkezet­nek 1500 hold kenyérgabonája lesz összesen, így a vétesz mun­kákkal igen jól állnak. — EGERCSEHI bányate­lepen péntek este tanács­ülés volt, amelyen az iskolai oktató-nevelöinunkát és a község kulturális munkáját tárgyalta a végrehajtó bi­zottság. — A MAKLÁR1 termelőszö­vetkezetek felértékelték a lóál­lományukat. A Béke Tsz-nek mostanáig 101 lova volt, az Üj Életnek S3. A termelőszövetke­zetek csak a legjobb lovaikat hagyják meg, így á Béke Tsz- nék 69, az Űj Életnek 44 lova lesz a jövőben. — MÖNOS BÉLEN törpe­vízmű építésével nemsokára megoldást nyer a Bélapát­falvi Cement- és Mészművek, valamint a környező közsé­gek vízellátása is.- AZ EGERSZALÖKI Vörös Csillag Termelőszövetkezet 253 anyajuhot vásárolt. Ugyancsak 142 anyajuhot vásárolt a bél­apátfalvi Március 15 Tsz is. — MIKÖFALVÁN orvosi lakás és rendelő céljára alkal­mas házat vásárolt a tanács, így a közeljövőben a már két éve meghirdetett községi or­vosi állás betöltést nyer.- SZÉLESV ÁSZNÜ mozivá építik át a gyöngyösi Puskin Filmszínházat, A gépek üzem­képesek, . valószínűség szerint ebben a hónapban már ott ve­títhetnek. Ezzel Gyöngyösnek két szélesvásznú mozija lesz. — A VERPELÉTI napközi otthon négyezer forintot ka­pott, amelyen új edényeket vásároltak. MAGYARUL BESZÉLŐ NDK—BOLGÁR FILM A háború egyik kegyetlen esztendejében találkozik egy­mással két ember, egy zsidó lány és egy német katona. Ket­tőjük megható, költői története a Csillagok című, magyarul beszélő NDK—bolgár film, amelyet az egri Bródy Filmszín­ház mutat be október 16—21-ig. Fiatalok, felninek a televízió elült Amikor fölszerelték a kul- túrház tetejére, csodálkozva nézték a gyerekeik s felnőttek egyaránt ezt a furcsa, dupla T- betűre emlékeztető alkalma­tosságot. Ma már alig veszik észre a nagyrédeiek az égnek törő fémcsöveket, csupán az idegen nyugtázza elismeréssel, hogy lám, ide is betört a kul­túra s a falu — ebben az eset­ben Nagyrétje — is közelebb került a városhoz, közelebb az ország szívéhez, Budapesthez. S a ródeieK ma már nem is sokat törődnek az antennával, annál többen keresik fel a kultúrház klubtermét, hogy végignézzék a televízió egy- egy, műsorát. A ré ’ " na­gyon hamar megszerették a te­levíziót s minden másodiiK nap beülnek a kis helyiségbe, ahol megváltják az egyforintos be­lépőjegyet s ott ülnek sokszor a késő éjszakai órák'g —■ né­zik a televízió műsorát. Egész törzsközönsége van ma már énnél: a iris klubte­remnek. Az első vendégek úgy hat óra tájban jelennek meg az anyukáktól kikunye- rált egy forintokkal s talán ok a . televízió leglelkesebb nézői. Már kezdés előtt beülnek, * he­lyet foglalna!: a rokonságnak; s végignevetik Mici Mackó ka­landjait éppen úgy, mint az Aranykulcsokká csodálatos szép s tanulságos meséjét. Amikorra a. híradó bemuta­tására került a sor, már jön­nek a felnőttek is, s amikorra komolyabb műsorszámok kö­vetkeznek, már ők uralkodnak a kis teremben. Az igazi csúcsforgalom /s- sárnap van, akkor, amikor fut­ballmeccset is közvetít a tele­vízió. , Ilyenkor jönnek a druk kérők, százan, százhúszan te összezsúfolódnak a kis helyi­ségben s nagy izgalommal fi­gyelik: vajon sikerült-e gólt rúgni a magyar csatároknak?. A második félidőre már tető­pontra hág az izgalom, mélyet nagyban elősegít az is, hogj közel a büfé s közel a cukrász­da, ahová ki-kiszaladnax egy- egy percre s megerősítve tér­nek vissza a vetítőernyő elé, , Hiába, nagyszerű dolog ez t televízió, megszerettél: a vértet­iek, gyerekek, felnőttek .egy­aránt. (M. L.J uii«;ii:iiiiiiii!iiimniiiiiiiiiiiiiiii:imiiiiiiiiliiiiiii:«iiiiniiliiiniiiiiiiiniiiiitMi!iiiui!iiitiiii:i:iiiimiiiiiii!!»t'ini:iiiiiiuiiif™iii!iiiiliiiiiiiiii!iii«iiiiiii:niiiui:iii: iiiiiiia::i:ii:»ai:!ai:«..t.iK:Lii»:u::lt,iiuin>:ii,^nmiiaji« ... Pető Istvánt, a tamabodi végrehajtó bizottság elnökét, aki igen lelkiismeretes munkát végez mind a tanácsi munka­körben, mind a termelőszövet­kezetek vonalán. Jó példát mu­tat a továbbtanulásban is, s arról is gondoskodott, hogy to­vább képezzék magukat a ta­nácsi apparátus tagjai is. ... Blahó Zoltánt, a boco- nádi végrehajtó bizottság tit­kárát, aki pontosan és rend­szeresen küldi jelentéseit a já­rási tanácshoz és mindig pél­damutató á határidők betartá­sában; ... Németh Barnát, a kom­lói végrehajtó bizottság elnök­helyettesét, aki lelkiismerete­sen foglalkozik a község hat termelőszövetkezetével, s fá­radságot, időt nem kímélve, segíti a termelőszövetkezetek problémáit megoldani. EGRI VÖRÖS CSILLAG Szombattól hétfőig (szélesv.) EGRI BRÖDY Csillagok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Megtört a jég GYÖNGYÖSI PUSKIN A szülői ház HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mi ketten egyedül HATVANI KOSSUTH Névházasság FÜZESABONY Az erőszak árnyékában HEVES A kis hazug PETE RV A SAP. A Bogáncs MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 18-án, vasárnap dél­előtt ll-kor matiné: Két óceán titka október 18-án, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Svejk (Il.y műsora i Egerben este fél 8 órakor: Warrenné mestersége (Katona-bérlet) Füzesabonyban este 7 órakor: Érdekházasság Gondoskodjunk gyermekeink sokoldalú fejlődéséről II. HELYTELEN nézet, hogy csak a könyv felett gub­basztva Jtehet tudásra szert tenni. Az élet megfigyelésével, tanulmányozásával, az új élet­forma kialakításának tudomá­nyával elég gyengén állunk mind nevelőknél, mind szülők­nél, nem utolsósorban az út­törővezetőknél. Pedig vannak játékok, kirándulások, apró­munkák, fe'adatok, amelyek kitűnő alkalmat nyújtanak a megfigyelésre. Az iskolán kí­vüli munka súlypontja az em­berek, a környező élet megfi­gyelésével egybekötött sétákon, stb. Erre nálunk nem mindig fordítanak sok gondot. A mi iskoláink is kirándulnak ugyan, de ezek nem mindig tarta" maznak nevelői progra­mot. Esznek, isznak, játsza­nak, néha előadásokat is tar­tanak. de tervszerű, az órák tartamára, eszmei, politikai, pedagógiai perspektíváira nem utalnak, vagy nem tartalmaz a kirándulás programja a ne­velési-oktatási folyamatra uta­lást, kiegészítést, meggyöke­reztetést. Sajnos, nem veszik nevelő­ink eléggé figyelembe a gyer­mek érdeklődési körét, koruk sajátos igényeit. Nem lenne jó, ha nevelőink ismernék az em­beri termésretet a gyermekkor jellegzetesrégeit? Ezért többet foglalkoznának a gyermek lé­lektanával? Joggal szidják az egyes pedagógusokat, hogy lé­lek nélkül, formalisztikusan nevelik a gyermekeinket, szá­zalékos kulcs szerint tehetsé­gesekre és tehetségtelenekre osztják őket, nem igyekeznek el ősegíteni a gyermek fejlődé­sét, nevelődését. De nem utol­sósorban még a múltból faka­dó szociális, kulturális viszo­nyait sem. Egy mértékkel mérnek, s így a felszabadulá­sunk után tizénot évvel is ta­lálkozunk az osztályfeletti gyermek problémájával, ebből adódóan az .osztályok feletti iskola problémájával is. Nem veszik figyelembe a gyermek társadalmi helyzetét, nem ál­lítják munkájukat az osztály­harc szolgálatába. MÁRPEDIG az iskola az osztályharc egyik leglényege­sebb területe. Ezért ismernünk kell a társadalmi feladatokat, ennek megoldása nem történ­het sablonok szerint, ezt a munkát csak akkor tudjuk si­keresen megoldani, ha ismer­jük az egyes korosztályok jel­legzetességeit. érdeklődési kö­rét, környezetükkel való kap­csolatukat. Iskoláinkban egyformán fog­lalkoznak minden gyermek­kel. nem mérik fel egy-egy tanuló készségét, érdeklődési körét, képességét, nem diffe­renciált a munka. Legfeljebb az előbb említett módon ^te­hetséges, vagy tehetségtelen”. Vegyük figyelembe, hogy ká­ros a gyermekre, ha őt tehe- ségesnek tartjuk, vagy ha ki­nyilatkoztatjuk — ami elég gyakran megtörténik —, tehet­ségtelen. Ezzel vagy elbizako- dóttá tesszük, vagy összetör­jük. . r Ne.hitessük .el a gyermekek­kel, hogy ők különleges lények, ne- biztosítsunk számukra elő­jogokat. Teremtsük meg sok­oldalú fej lődésük előfeltételeit Ez nem akadályozza meg fejlő­désüket. hanem lehetővé teszi, hogy felnőtt korukban tehetsé­güknek. kedvüknek megfelelő hivatást válasszanak. Nem sza­bad előre eldönteni, hogy a kis­lányból gyógyszerész, balerina, vagy a kisfiúból orvos lesz. Minden gyermekről gondos­kodnunk kell, minden gyer­meknek a maximumát keil nyújtanunk annak, amit nyúj­tani tudunk. Az iskolánkívüli munka azért olyan rendkívüli fontos, mert megkönnyíti a gyermek helyes nevelését, megteremthe­ti a sokoldalú fejlődés előfelté­teleit. Szorgalmaznunk kell a gyermeki kezdeményezőkészség kifejlődését, támogatni kellőket alkotó munkájukban, vezetni, irányítani kell érdeklődésüket. Hogy ezeket. a feladatokat megoldhassuk, szoros kapcsola­tot. kell teremtenünk a gyer­mek környezetével, többet kel) iskolán kívül vele lenni. Meg kell érteni végre min­den nevelőnek, hogy ki kell lépnie az iskola kereteiből. Nem lehet megoldani a neve­lés naey feladatait az órákon Nem ió nevelő az, aki elszige­telődik a gvermekektől és csak a padban. de ott is karbatett kézzel tudj« elképzelni. Az életre kell nevelni a gyerme­ket; de azt a munkát- elvéSszfi' anélkül, hogy a gyermekét 'az életbe helyezve az élettevé­kenység gyakorlása nélkül reri- nénk. ' könnyelműség'. Ellenke­zik a mi iskolánk célkitűzései­vel ' ■ Olyan gyermekekét kell. ne­velnünk, akik folytatni tudják majd atyáik művét... A kommu­nista társadalom olyan gyer­mekeket kíván, akik be tudják fejezni azt a művet, amelyet elődeik építeni kezdtek. Az élet azt kívánja, hogy gyerme­keink nálunk is jobban tudja­nak a célért küzdeni, mint trií tudtunk — és győzni fognak. GONDOSKODJANAK a ne­velőink arról, hogy gyermeke­ink jobban megedződjének. jel­lemük megszilárduljon, hasznos emberekké akarjanak válni, közösségi emberekké, kollek­tivistákká fejlődjenek. Gon­doskodjanak nevelőink sóköl- dalú fejlődési lehetőségükről. Nagyszerű gyermekeink van­nak. csak meg kell tanulnunk megérteni őket. csak elő kell segítenünk, hogy a szocializ­mus ügyéhez méltó harcosokká váljanak, D ARG AI LAJOS tanulmányi elügyelő ★ A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGY­ZÉSE: Közöltük Dargai Lajos ta­nulmányi felügyelő elvtárs ikkét, amely kétségtelenül sok gondola­tot vet fel gyermekeink nevelésé­vel kapcsolatban. Kérjük azonban olvasóinkat, hogy a cikkhez szól­janak hozzá és induljon a tárgyban hasznos és gyümölcsöző vita.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents