Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

i 1959. október 2., péntek népújság 3 ... hogy huligán elemek pro­vokatív támadást intéztek az ottawai szovjet nagykövetség épülete ellen. A jórészt fiata­lokból álló huligán-banda kí­sérletet tett arra. hogy fel­gyújtsa a követség épületét és ezzel próbálja megbontani Kanada és a Szovjetunió kö­zött kialakult baráti kapcso­latokat. A kitervezett provokáció kudarcba fulladt, nagy szo­morúságára egyes kanadai köröknek, akik nem akarják észrevenni a történelem ala­kulását, a hidegháború jegé­nek lassú, de biztos olvadá­sát. Nem látják, mert nem akarják látni, hogy a kanadai nép is, mint a szovjet nép, nem. akar háborút, nyuga­lomban, békében akar élni. A fájó kudarc legyen ta­nulság, hogy így jár minden gyújtogató, aki a népek bé­kéjére, barátságára önti lán­goló benzinjét. A hideghábo­rút nem lehet a kanadai hu­ligánok benzines palackjai­val felolvasztani, — oda a ba­ráti szív melege kell. K. J. WS M M «MB Koszon f uh Az egri járási kultúrház balettiskolájának Szülői Mun­kaközössége ezt az utat vá­lasztotta arra, hogy köszö­netét mondjon a vezetőség­nek a szépen berendezett, fo­gasokkal ellátott öltözőért. Ezen túlmenően köszönetét mond azért, mert lehetővé tették azt, hogy a próbate­remben ragyogó, egészséges tisztaság van, s hogy a nö­vendékeken oktatójukon H- vül a termet más nem hasz­nálja. Egyben a munkaközös­ség felajánlást tesz arra, hogy a termet dac. 31-ig olyan fel­szereléssel látja el, ami 8 balettiskola külső szépségét, a növendékek esztétilcai ne­velését szolgálja. A Balettiskola Szülői Munkaközössége Eger Elkészültek az első kínai törpeautók, s máris nagy nép­szerűségnek örvendenek a lakosság körében. 4 lor^resszus tiszteletérei A szikrák parancsoló fa A SÁRGA SZIKRAK siste­regve pattarm ax ki a gyorsan forgó köszörű alól. A fel-fel- villanó fény körülövezi és még bronzosabb barnává festi a munkáskezet, amely orvosi ér­zékkel vezeti a forgó koron­got a sínösszetétel egyenetlen­ségeire, amely biztos paran­csoló] a a szikraözönnek. Halxul a síró köszörű hang­ja. A munkába hajló Sípos János, a gyöngyösi MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalat sze­relője megáll, akkurátusai Igazít siltes sapkáján és újrí szikraesőbe öltözik. A nagy szerelőcsarnokba! szinte elvesz az ember. A hosszú sínek, váltók szorgos ke­zű szerelőjét nem is termeté röl lehet megismerni, hanem munkaeredményeiről, a kong ressusi munkaversenyben el ért eredményeiről, amikrő már a gyárkapuban, a párt­irodán egyaránt lehet hallani Jól dolgozik Sípos János, ot van a kongresszusi munkaver- senyzőx élvonalában. Selej nélkül. szorgalmasan végz munkáját már hosszú idő óta s munkatársait is segíti. Kezében búgva forog a kö­szörű. A védőszemüvegét hat- ratolja. olajos nadrágjába törli a kezét. Pihenőt tart. AZ ELÖREBUKÖ sapka alól ezüstös fürtökben tűnik elő haja, pedig még csak a 32. őszt jegyzik születése óta. — Amikor a 12 mázsás vál­tót rámeresztette a darus, ak­kor kezdődött, 1954-ben. Á ta­nulólány — amikor észrevette, hogy a váltó alatt vagyok — még jobban megijedt és egyre lejjebb engedte, ahelyett, hógy felhúzta volna a terhet. — Négy’ hétig nyomtam az ágyat és utáná újból munkába álltam — adja magyarázatát az ősz hajszálaknak. De a baleset nem látszik meg a munkáján. Ügy dolgo­zik, mint azelőtt, csak a fehér hajszálak jelzik az egykori balesetet, amely könnyen tra­gédiává válhatott volna. A családi gondok — pedig az is akad — sem vetik vissza munkájában. Négy és féléves kislánya gyermekbénulással a kórházban fekszik, de már ör­vendetesen javul. Ez kicsit felderíti az amúgy szomorkás arcát s már vidá­mabb fény csillan szemében ahogy magyarázza: — A kongresszusi verseny­ben 13 váltó összeszerelését vállaltam és átlagban megvan a tizenöt is. Mikor kész va­gyok valamilyen munkával, mindig eszembe jut, hogy ezekkel a versenyvállalások­kal lényegében a mi életünket, gyermekeink életét tesszük szebbé. PRÓBÁLJA KERESNI a megfelelő szavakat, hogy el­mondja véleményét, azt, amit érez. Halmozódnak a monda­tok, nem dicsekszik, elhallgat­ja eredményeinek nagy részét, pedig azokra jogosan lehetne büszke. Ráadásul sok olyan munkát is elvégez, amely nem lenne kötelessége, de tudja, hogy hibásan nem mehet ki a váltó — kijavítja tehát. — A szerelőnek tudnia kel!, hogy mit lehet átadni a for­galomnak és mit nem. Ha ki­engedjük a rossz váltókat és beépítik, súlyos szerencsétlen­ségeket idézhetünk elő — mondja Sipos János. Ezért vigyáz minden mun­kadarabra, amit elszállítanak a gyárból, nehogy „szó érje a ház elejét” és panaszt hallja­nak a gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalat mun­kájára. Ezért javított meg 10 darab csúszópofát és zárkampót, 3 ezért dolgozik szorgalmasan a kongresszusi munkaversény él­vonalában. A gyár becsülete, a verseny eredményeinek javítá­sa a fő cél Sípos János előtt. Minden percet kihasznál — ime, most is —, beszélgetés közben tízóraizik. A BESZÉLGETÉS és a tíz­órai még szinte be sem feje­ződött, amikor mór újra kezé­ben van a köszörű. Búcsúzik és indul a gép. Fokozódik a sebesség, magasba röppennek a sárgásán izzó szikranyalá­bok és a kő alatt alakul, for­málódik a váltó, a kongresszusi munkaverseny legújabb ter­méke. Megjelent a Népi Ellenőrzés legújabb száma A népi ellenőrök munkáját segítő központi újság, a Népi Ellenőrzés, kilencedik, most megjelent száma fényképes dokumentációk alapján tárja fel a hibákat a helytelen anyagkezelésről, raktározásról. A lap foglalkozik a jövő évi munkaterv-ja vasiatokkal és a múlt év: népgazdasági beruhá­zások vizsgálatával. A jogi konzultációs róva: cikket közól a Polgári, Tör- vényköny paragrafusairól. Még ebben az évben hasznosítjuk az Eger közelében feltört gázt kápzelés. A munkák kivitele-< zésének tervezését ugyanis« csak a következő esztendőben; kezdik meg. Annyi azonban bizonyos,! hogy nemcsak az üzemékre! gondoltak elképzeléseik, tér-! vezgetéseik során a város ille-! tékesei, hanem a háztartások-! ra is. S elsősorban — mivel! közel van a vasútállomástól! futó vezetékhez — annax a! háromszáz lakásos lakótelep-! nek lakóira, akiknek otthonát! 1960-ban kezdik építeni a je-! lenlegi Spartacus sporttelep! helyén. Ezekbe az új lakások-! ba — amelyek egy része a jö-! vő év végére elkészül — már; bevezetik az Eger környékén! lelt gázt. S addig? Egyelőre még: anyagbeszerzési nehézségekké;! küszködnek a tanácsnál, de rö-! videsen sikerül annyi csövet! szerezniük, amennyi az áll'.-: mástól a fürdőkig elég lesz ; Utána pedig .a lakosság, a vél-! lalatok dolgozói, a fiatalság és; a honvédség segítőkészségét: kihasználva, társadalmi mun-; Kában — az olajtermelők szak-! irányítása mellett — megkez-; dődik a nagy munka, a vaze-! ték lefektetése, s még ebben; az évben elmondhatjuk: hasz-; nősítjük már a városunk kö-: zelében feltört gáz energiáját.; — ser ! útjában érinti a Patyolat Vál­lalatot, a Szeszipari Vállalat Sas úti telepét, valamint több nagy kertészetet, amelyek üvegházakkal is rendelkeznek, végül pedig bekapcsolja a há­lózatba a fürdőket. A gáz ilyen arányú felhasz­nálása természetesen csak ide­iglenes, annál is inkább, mert a hétnek csak bizonyos napja­in áll egyelőre rendelkezésre majd ez az új fűtőanyag. A sok szenet fogyasztó válla­latoknak azonban a néhány nap is sokat jelent, ha a taka­rékossági szempontokat is fi­gyelembe vesszük. A további tervek aztán úgyis a gázmeny- nyiség teljes felhasználásával foglalkoznak. Ezzel kapcsolatban több el­képzelés is van. Az egyik az, hogy ugyanezt a vezetéket használják majd Később is, amelyiken egyelőre olaj érke­zik a vasútállomásra, s azokra a napokra, amikor olajszállítás van, egy nagy tartályban tar­talékolják a gázt. A másik vi­szont új vezeték lefektetését teszi szükségessé a lelőhelytől a városig, s ezen állandóan, folyamatosan érkezne a gáz az üzemekbe, háztartásokba. Arról még semmit nem tudni, melyik lesz az életrevalóbb el­háztartási célokra való fel- használása. Ezután a tervezge- tés időszakából egyet ^többre lépett a város, a pontos ter­vezés időszakába. Megkezdőd­tek a felmérések, a megálla­podások a lehetőségek kihasz­nálására, hogy a nagyértékü gáz minél rövidebb ideig men­jen veszendőbe. Ennek alapján a közeljövő­ben megkezdődnek a vasútál­lomástól a fürdőkig egy két kilométer hosszúságú csővezeték lefektetés! munkái. Az olajter­melő vállalat ugyanis a lelő­helyektől a vasútállomásig nemrégen épített egy 4200 mé­ter hosszú vezetéket, hogy a ki­termelt olajat ne kelljen először tehergépkocsikon szállítani, mielőtt a vasúti tartályvago­nokba kerül. A vezetékhez már elkészült az állomáson a töltőszerkezet is, amit akkor lehet kikapcsolni, amikor szükség van rá. Az olajterme­lőkkel való megállapodás ér­telmében a város egyelőre a több mint négy kilométer hosz- szúságú olajvezetéket fogja használni az állomásig a gáz továbbítására. A hét három napján a csöveken olaj szálad majd, a többi napokon pedig \z eddig a levegőbe illant gázt engedik bele. A vasútállomás­tól kell tehát megépíteni a két Kilométeres vezetéket, amely I A Nagyaifoldi Gázolajter­melő Vállalat dolgozói már hosszabb idő óta kutatnak olaj után Eger környékén. A város­tól néhány kilométemyireszám- talan fúrótornyot láthatott az erre utazó, s ezek után megje­lentek az „elektromos gémes- kutak” is, egyenletes ütemben szivattyúzva ki a több száz méter mélységből, a próbálko­zások sikeres eredményeként talált tetemes mennyiségű ola­jat. Ez év nyarán az olaj mellé kísérőtárs is szegődött, hirte­len feltört földgázként, ami nem annyira meglepetést, mint inkább örömet okozott az olaj­munkások körében. Augusz­tusban értesítették erről a tényről a városi tanácsot, az­zal, hogy az Egertől nem messze fekvő helyen .talált gázt szívesen a város rendel­kezésére bocsátják hasznosí­tásra. A város illetékesei azonnal szakvéleményt kértek, s amíg az elkészült, megindult a tervezgetés, számítgatás: hogyan lehetne a lehető legjobban, legcélszerűb­ben felhasználni ezt a váratlan ;>fűtő, tüzelőanyagot? A szak- vélemény arról számolt be, :>hogy az itt talált gáz nemcsak ■ jnagy mennyiségű, de 1 -Herénként 8000 kalóri Itartalmaz, s így r> rí. . <kedvező lenne akár Néhány napja, hogy közzé­tették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának irányelveit a párt no­vember 30-ra meghirdetett VII. kongresszusára. Az irány­elvek — történelmi dokumen­tum, amely sűrítve felvázolja a magyar munkásmozgalom harcaiból megszületett és e harcokban piegedződött kom­munista párt útját, a mozga­lom nagyértékű tapasztalatait, az elért nagyszerű eredménye­ket és a szocializmus felépíté­sének következő távlatait, a feladatokat. Ez az okmány — együtt az új ötéves terv irány­elveivel — a pártkongresszus munká jának alap iát képezi. Megjelenése lehetővé teszi, hogy pártunk tagsága, az or­szág dolgozó népe a lehető leg­közvetlenebbül megismerked­hessek azzal az anyaggal, ame­lyet a párt legfőbb fóruma megtárgyal — s így szorosab­ban részesévé válhasson a majdan konkretizált ország­építő feladatok megvalósításá­nak. A kongresszus irányelvei hosszas tanulmányozást és el­mélyülést igényelnek, mert csak így lehet — és kell is — átfogóan megismerni pártunk történetének szakaszait, a párt tevékenységének összetevőit, a párt harcainak sokoldalúságát. Dolgozó népünk, párttagsá­gunk nagy érdeklődéssel fogad­ta az irányelveket — s ez az érdeklődés az irányelvek ta­nulmányozásában is messze­menően megnyilvánul. Érthető is ez, hiszen a dolgozó töme­gek — ahogy az elmúlt másfél évtizedben is, és most is — mind világosabban látják, hogy eddig elért nagyszerű eredmé­nyeinket egyedül és csak an­nak köszönhetjük, hogy a párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó milliók vezetője állt mindig és mindenkor az or­szág élén. A párt harcainak köszönhető, hogy élni tudtunk azzgl a szabadsággal, amelyet 1945-ben a szovjet hadsereg hozott el számunkra; a párt volt az az erő, amely -* a tö­megeket maga köré fogva — meg tudta szervezni azokat a győzelmeket, amelyeket a szo­cializmus építésének eddigi szakaszaiban az élet minden területén elértünk. A párt most következő kongresszusa újabb kiinduló­pontja lesz a jövő győzelmei­nek — ezt sugározzák, ezt mu­tatják lelkesítőén a Központi Bizottság kongresszusi irány­elvei. A nagy fontosságú doku­mentum bevezető része azokat az alapvető feladatokat vázol­ja, amelyeket a párt — a tö­megekkel összeforrva — a jö­vőben meg akar valósítani. ^Befejezzük a szocializmus A téli felkészülésről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága az elmúlt napokban értekezletet tartott, ahol megtárgyalták a kereskedelem káló-felhaszná­lásának helyzetét. Az értekez­let megállapította, hogy a je­lenlegi rendszer kidolgozásá­ban van hiba, s ezen a közel­jövőben megjelenő rendelkezé­sek segíteni fognak. Az értekezlet második napi­rendi pontként a téli felkészü­lést tárgyalta. Itt is bizonyos hibák tapasztalhatók, egyes kereskedelmi vállalatok és földművesszövetkezetek veze­tői nem készülnek fel lelki- ismeretesen a télre és ezzel veszélyeztetik a dolgozók egészségét. A Kereskedelmi és Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Megyei Bi­zottsága ügy határozott, hogy a téli felkészülés meggyorsí­tására felhívja a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának és a MÉSZÖV figyelmét, és hogy ellenőrizzék a hozzájuk tartozó szövetkezetek, vállala­tok vezetőinek hiányos mun­káját. Szacsuri István alapjainak lerakását, meggyor­sítjuk a szocializmus építését hazánkban” — hangsúlyozza a párt dokumentuma. Ezt az el­következendő évek feladatául jelöli meg a párt, s annak a munkának további folyamata­ként, amelyet eddig, különösen az elmúlt három esztendő so­rán végeztünk- el. A Központi Bizottság ez év márciusi ha­tározata már azt a javaslatot terjesztette a dolgozó nép elé, hogy most folyó hároméves tervünk egyes mutatóit — ame­lyeknek teljesítését egyébként 1960 végére irányoztuk elő — már ez év végére valósítsuk meg. A pártnak ez a javaslata nagy visszhangra talált a dol­gozók között, s ennek a vissz­hangnak pozitív mutatója az, hogy a pártkongresszus tiszte­letére megindított munkaver­senyben ezer és ezer vállalás született a tervelőirányzatok határidő előtti teljesítésére. S a vállalásokat tettek követték, s ezek a tettek a párt márciusi határozatában elhangzott ja­vaslat megvalósulását eredmé­nyezték és eredményezik. Még emlékezünk rá. amikor mostani hároméves tervünk kezdetén jártunk, arról beszél­tünk: ennek a hároméves terv­időszaknak feladata, hogy meg­alapozza majd a következő öt­éves népgazdasági tervünket. E feladat teljesítését máris sok szép eredmény dokumentálja az élet minden területén. És most, amikor a pártkongresz- szus irányelvei arra hívnak fel, hogy a hároméves terv túlteljesítésével teremtsünk magasabb indulási alapot az új ötéves tervhez — nem lehet kétséges, meg is tudjuk terem­teni ezt az alapot. Biztosíték erre pártunk vezetése, pártunk és a dolgozó tömegek jó és mind bensőségesebbé váló kapcsolata, a dolgozó tömegek alkotó és teremtő munkája. Eddigi eredményeinket a párt vezetésével teremtettük meg és értük el. A párt jelenti azt az erőt. amely képes a dol­gozó tömegeket egy-egy adott cél elérésére összefogni és moz­gósítani. 1956-ban a párt fogta össze és vezette a dolgozók leg­jobbjait az ellenforradalom el­leni harcra: a párt volt az az erő. amely képessé tette a dol­gozó tömegeket arra, hogy mi­előbb megvalósítsák a konszo­lidációt, s a konszolidáció után tovább folytathassák a szocia­lizmus építését — a megalko­tott és most is folyó népgazda­sági terv alapján. A párt veze­tése és a dolgozó tömegek al­kotó munkája tette lehetővé, hogy — például az ipar az 1958. évi és az 1959. első félévi tervét jelentősen túlteljesítette, s a kedvezőtlen körülmények ellenére a mezőgazdaságban is megfelelő eredményeket érhet­tünk el. Az idei termés ped'a — előreláthatólag jelentősen meghaladja az előirányzatokat. Ezek azonban „csak” termelési adatok. A pártvezetés nagy — nap­jainkban talán a legnagyobb — eredménye az is, hogy a Köz­ponti Bizottság 1958. decemberi határozata alapján hatalmasan előrelendült országszerte a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Az irányelvek ma már azt rögzí­tik, hogy az ország szántóterü­letének felén szocialista gazdál­kodás folyik. Jelenleg több mint 1300 termelőszövetkezeti község van az országban. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése nagy eredmé­nyeket hozott a mi megyénk­ben i3. A mostani állapotok szerint megyénkben 61 termelő­szövetkezeti község, illetve vá­ros van. A hevesi járás valameny­nyi községe termelőszövetkezeti község lett. A megyében mind­össze 27 községben nem alakult még termelőszövetkezet. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek területe csaknem ötszö­rösére, taglétszámuk pedig több mint hétszeresére növeke­dett ez év első felében. Ezzel a megye összes területének 74 százaléka, szántóterületének pedig 61 százaléka a szocialista szektorba került. Heves megyé­ben — mindezek alapján — összesen 196 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet működik, te­rületük 195 000 katasztrális hol­dat tesz ki. taglétszámuk pedig meghaladja a 32 000 főt... Csak az ellenforradalom le­verése óta elért eddigi ered­ményeinket summázva, méltán .megállapítják a Központi Bi­zottság kongresszusi irányelvei: „A magyar nép az ellenforrada­lom teverése óta eltelt három év alatt saját tapasztalatai alap­ján győződött meg arról, hogy a párt, a forradalmi munkás— paraszt kormány politikája a nép érdekeit eredményesen és jól szolgálja”. Dolgozó népünk nagy-nagy bizalommal viseltet e helyes politika iránt a jövőben is. S ez a bizalom a legfontosabb biztosítéka annak, hogy elkövet­kező terveink is mind valóra válnak — egész népünk javára és hasznára. Dér Ferenc Ä párt vezetésével

Next

/
Thumbnails
Contents