Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-15 / 242. szám
4 képújság 1959. október 15, esW8rt*t Lotz Károly A XIX. szazad magyar fes- 1 tészete igen gazdag nagy tehetségekben, akik művészetünket ebben a korban emelték európai színvonalra. E festők sorában e’őkeiő helyet foglal el Lotz Károly, kinek halála 55. évfordulójáról emlékeznek most meg. Működésének virágkora arra az időre esik, amikor, a kibontakozó magyar kapitalizmus önmagát ünneplő korszakát élte és természetszerű'eg igénybe vette a ragyogó tehetségű Lotz ecsetjét nagyszabású építkezései festői díszítésénél. Azonban Lotz felül tudott emelkedni a burzsoázia igényeinek kiszolgálásán és gazdag fantáziájával, pompás színlátásával és kiváló dekoráló érzékével önálló stílust tudott teremteni. Lotz Károly német apától és magyar anyától származott. Apja halála után hazajött Németországból Pestre és itt folytatta tanulmányait. Az 1848-as szabadságharc idején diák volt. A hősi idők nagy élményt jelentettek számára, akkor vált igazán magyarrá, és a parasztság sorsának megértőjévé. Rajzi tanulmányait Pesten kezdte, majd Bécsben, a híres Karl Kahl festőiskolájába iratkozott be. Itt tehetsége hamarosan feltűnt az osztrák mesternek. A fiatal Lotz a művész első segítőtársa lett a nagyszabású bécsi falképek festésénél. Bár későbbi működése szempontjából alapvető tudást t (1833 1904) szerzett a freskófestészet és a j rea'ista szemlélet terén, mégsem vált Rahl művészetének utánzójává. Décsi évei alatt elemi erőu vei törtek elő szabadságharci és alföldi élményei. I Egy egész sor kiváló, magyar 1 tárgyú képet festett: „Ménes | a pusztán”, „Ötösfogat’, „Gé- | meskút”, stb. Ezekkel az idilli felfogású festményeivel a magyar realista táj- és életfestészetnek egyik korai mestere lett. E műveivel a szabadságharc és a magyarság ügye mellett tett hitet éppen az osztrák önkényuralom legsötétebb éveiben. Bár Bécsben szép jövő várt Lotzra, 1864-ben mégis hazajött Pestre, ahol már sok megbízatás fogadta. A feudális főúri osztály és a nagyburzsoázia akkor építtette palotáit és a középületeknek egész sora eme’kedett a rohamosan fejlődő Pesten. Ezeknek festői dekorálása Lotz ecsetjére várt, aki művészetének ebben a már sodik szakaszában fejlesztette ki igazán egyéni stílusát, és a falképek nagy számát hozta létre. Megbízták többel? között a Nemzeti Múzeum lépcsőháza és az Egyetemi Könyvtár olvasóterme falképeinek elkészítésével. Freskófestészetének legszebb darabja és egyben a magyar monumentális festészet egyik legörökértékűbb alkotása az Operaház nézőterének hatalmas mennyezetképe, amelynek megfestésére 1882- ben kapott megbízatást. A körgyűrű alakú óriási temperaképen felvonultatja az egész Olympust. A pogány istenek Hol van Gárdonyi szobra? Több iskolás csoporttal jártunk már Egerben és sok idegen csoporttal találkoztunk, akik megtekintették a város nevezetességeit. Gyönyörködtek Eger szépségeiben, de különösen nagy érdeklődéssel nézték meg a várat és Gárdonyi házát. Ki ne ismerné Gárdonyi regényén keresztül a vár történetét? Gárdonyi és Eger összenőttek, ez volt a megállapítása tanulóinknak, de az idegen vendégeknek is. Megtalálták Egerben a nagy író sírját, azonban a látogatók hiába keresték a városban Gárdonyi sírja mellett a szobrát. Bizony, ezt több turistától is lehetett már hallani. Miért nincs szobra a nagy írónak, aki az egri; vár-ostrom történetét szép- könyvén keresztül megismertet-^ te? Ez a kérdés felvetődött^ már bennem is. Most ezzel ajj kis megjegyzésemmel szeretnék' elindítani egy mozgalmat. Kérnénk a Hazafias Népfrontot és az egyéb szervezeteket is, gondolkozzanak- el ezen a kérdésen. Próbáljanak megoldást találni, hogy Eger nagy írójának szobra mielőbb ott lehessen a vár környékén, vagy Eger más parkjában. Nem tudom, az illetékesek és egriek mit szólnak ezen felvetett kérdésemhez, de szereném, ha az általam megindított mozgalom másoknál is meghallgatásra találna és végre megindulna a szobor létesítésének előkészítése. Stépán László igazgató. dferűs világa elevenedik meg ezen a hatalmas kompozíción, a világos színek tiszta harmóniájában. Másik főművén, a Tudományos Akadémia dísztermének falképsorozatán felsorakoztatja hazai történelmünk nagyjait az akkori történelem- szemlélet alapján, majd az Igazságügyi Palota (Kúria) barokk moz'galmasságú képein a törvényhozás eszméjét testesíti meg. Ezek mellett rengeteg más állami, egyházi és magánmegrendelésnek tesz eleget. T otz Károly falképfesté1J szete egészen különálló helyet foglal el a XIX. század magyar művészetében. Stílusa nem sorolható be a hivatalos festészeti irány, az akadémiz- mus stílusába, de távol áll az új, haladó törekvésektől is. A mester az e’múlt művészeti korok eredményeinek ismeretében szabadon alakította ki stílusát. Ez az út csak- az 5 számára volt járható, utánzói üres epigonokká váltak. Nagy falképeinek festése mellett olajfestéssel is foglalkozott és nagyszámú mesteri arcképet és aktos kompozíciót hozott létre. Különösen fogadott lányáról, Lotz Kornéliáról festett lírai hangoltságú, finom, tompított színhatású arcképei azok, amelyek az utókor szemlélőjét magukkal ragadják. Figurális olajkompozícióin Lotz a női szépséget ünnepli utolérhetetlen bájjal és finomsággal, gyakran kifinomult erotikus tartalommal, minek következtében rendkívüli népszerűségre tett szert a burzsoázia és arisztokrácia körében. Sikerben és elismerésben bőven volt része és a tanítványok széles rétege is rajongott festészetéért. Mint a Mesteriskola vezetője, egymás után kapta a kitüntetéseket. A 71 ■ éves mester eredményes életre visszatekintve halhatott meg budapesti lakásán, 1904. október 13-án. Ravatalánál a nagy festőtárs, Székely Bertalan e szavakkal búcsúzott: „A világ készeír kapta a te nagy műveidet, üde, örökké friss befejezettségükben, de mi láttuk, mily töprengő gond, mily erőt pazarló munka emésztett, hogy amit adsz, jó, nemes,, el nem nagyollt, befejezett legyen.” 1 otz Károly életműve ki- magaslik a kora művészetéből, önálló stílusával, ragyogó fantáziájával, bravúros rajztudásával és örökéletű szépségkultuszával. Büszkén sorolhatjuk alkotásait a magyar festészet haladó hagyományai közé. Dr. Baskai Errúíné, a TIT tagja. Művelődési autó Heves megy ében 1859. október 15, csütörtök: 1814-ben született M. J. Lermontov, nagy orosz költő. 1914-ben született Zahir Mohamed afgán sah. . 1944. Szálas! és nyilas bandája a német fasiszták segítségével átvette a „hatalmat”. V Névnap O Ne feledjük, pénteken: G A L "felsír — A MÁTKA VIDÉKI Szén- bányászati Tröszt gépüzemében nagyarányú munkába kezdenek A nagyszerűen bevált Ursitz-féle pajzsokból hatot készítenek el a jövő évben, amelynek értéke több millió forint. — A GYÖNGYÖSI járás gépállomásai elhatározták, hogy a kongresszusi munkaverseny során 452 ezer forint értékű üzemanyagot és gépalkatrészt takarítanak meg. Felajánlásukból 240 ezer forintot már teljesítettek. — JELENTŐS újítás fölött döntenek rövidesen a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben. A gyár főmérnöke és főművezetője az eddig gyakran elhasználódó görgőket kopásálló anyaggal vonta be s ezáltal megmentik a korai pusztulástól. Az újítás előreláthatólag évi 200 000 ferint hasznot jelent a gyárnak. — DICSÉRETET kapott a rózsaszentmártoni IX-es akna, mert az ott dolgozó bányászok és műszaki vezetők nagy gonddal teljesítik a bánya gépesítésében rájuk bízott feladatokat. — HARMADSZOR szerelik be a Dombasz-kombájnt a gyöngyösi XII-es aknában. Az aknaüzem vezetői remélik, hogy ezúttal már sikerrel járnak a kísérletek. — A BÉLAPÁTFALVI Cement- és Mészmű pártszervezeteinek csúcsvezetősége egy-egy vezető funkcióban levő kommunistát bízott meg az üzemnél levő alapszervezetek munkájának segítségével, ellenőrzésével. Az elmúlt évben jól bevált ez a megoldás, s az új párt- vezetőség is megvalósítja. — MEGSZERVEZTÉK a gyöngyösi pedagógus KISZ- szervezet legutóbb tartott gyűlésén az új KISZ próba- rendszert és versenyt amelyben valamennyi KISZ-tag részt vesz. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei külön kiemelik a tanyai települések művelődési helyzetének megjavítását Közművelődésünk e „fehér foltjainak” megszüntetésére eddig is több kísérlet történt. Az a 19 művelődési autó, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium a megyei könyvtáraknál? adott, jó és hatékony eszköze lehet a hiányok kiküszöbölésének. Jó szervezéssel, a gépkocsi mozgékonyságának kihasználásával, gazdag technikai felszerelésével, sokágú feladatnak szinte egyszerre történő megoldásával fokozatosan, de fel fogja számolni a tanyavi- világ és a művelődési gócpontoktól távol eső települések elmaradottságát. A művelődés; autók megjelenése a könyvtári munkában nemcsak technikailag jelent újat, de szorosabb kapcsolat kialakítását eredményezheti a könyvtári munka és a népművelés másfajta területei között. A kocsi berendezéséhez egy letéti könyvtár, egy keskeny- filmvetítő berendezés, diavetítő és egy magnetofon tartozik. Feladatszerű munkáját október elején kezdte meg. A működést az egész megyére kiterjedő kéthetes felmérő munsa előzte meg. Meglátogattunk minden kis tanyát, települést és figyelembe véve az útviszonyokat, kiválasztottuk azt a 17 helyet, ahová a művelődési autó rendszeresen el fog látogatni. Első és legfontosabb funkciója a könyvkölcsönzés. Berendeztüm? a kocsiban egy kis letéti könyvtárat 600 kötet művel. A könyvek — elsősorban ifjúsági, szépirodalmi és ismeretterjesztő művel? — <5sz- szeállításánúl az a szempont vezetett, hogy részben a fiatalságot ráneveljük a könyvek szeretetére, részben ' a felnőtteknek olyan könyvet adjunk a kezébe, amelyek tartalmuknál, eszmeiségüknél fogva alJ700-BAN — Fiacskám, kaptam egy kiló karajt a közértben. Légy szíves, szeleteld fel. kalmasak az emberes? tudatÁ* nak szocialista átformálására; A magyar klasszikusak medert — mint Jókai, Gárdonyi, Mikszáth — behoztunk anyagába orosz és szovjet klasszikus ‘ alkotásokat, Gorkijnak néhány művét, Solohov Űj barázdát szánt az eke, Azsajev Távol Moszkvától, című műveit. Az ismeretterjesztő anyagban Kádár János, Marosán György művei mellett vanr. v iiönv- vek, amelyek a tudomány és technika mai állásának kérdéseibe vezetik be az olvasót, amelyek a mezőgazdaság egy- egy részletkérdéséről tájékoztatnak. A kis könyvtár anyagának 50 százalékát gyere* és ifjúsági művek, útleírások teszik: Tarka forgó, Magyar népmesék. Mátyás sirály tréfái, Aranymadár, Világszép nádszál kisasszony. Sárkánykirály palotája, Afrikai tábortüzek, a Bíbor tenger partján. Szem előtt tartva a népművelési munka egészét, azonos céljait, szerződést kötöttünk az egri MOKÉP-pel, és a kocsi egy-egy útjára játék és ismeretterjesztő filmét is visz magával. Októberben az Égi madár című filmet vetíti Visonta Brezován Atkár Ilonatelepen, a recski kőbányánál, Szűcs bányátele- pen. Sarud Hidvégpusztán. Bo- conád Csárdatanyán. Szorosan a népműveléshez, tartozik az ismeretterjesztő előadások szervezése. A kocsi ebben a munkában .a. TIT segítségére siet, hogy a városi ismeretterjesztést kiterjeszthesse a falvak és a tanyák világára is. Mai berendezésünk lehetővé teszi, hogy az előadást film- vágy diavetítéssel kapcsoljuk össze. A magnószalagra egyelőre rövid biológiai, természettudományi, történelmi, technikai, földrajzi témájú előadásokat riportokat rögzítünk. A művelődési autón egy gépkocsivezető és egy autókönyvtáros . teljesít szolgálatot. Fiatalemberek, ketten nem tesznek ki 50 évet. Eddig is lelkesen vették ki részüket a szervezés munkájából. Bizonyos, hogy kötelességük a népművelési munka sokrétűségének ismerete, szeretete, és változatossása újabb és. újabb ösztönzéseket fog adni az ifjú Szederkényi Györgynek, aki ezt a feladó'ot örömmel vállalta, és a kocsi maradéktalanul betölti majd közművelődési funkcióit. Mi a gondunk? Megítélésem szerint a rendelkezésre álló 600 kötet nem lesz elegendő ahhoz, hogy . az autó.könyvtár zavartalanul működhessen. , Ez elég a beindításhoz, de ha ki akarjuk terjeszteni a kocsi működési területét, több könyvre van szükségünk. Ebergényi Tibor EGRI VÖRÖS CSILLAG Szombattól hétfőig (szélesvásznú) EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Megtört a jég GYÖNGYÖSI PUSKIN A (izülűi ház HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Névházasság FÜZESABONY Az én drága párom HEVES Hamis levél PETERVÄSARA Nincs előadat, műsora Egerben este fél 8 óraiior. Warrenné mestersége ÍSOsíaiudy-bérte» II. Most hosszabb út áll előttünk. Makadámon haladunk Tiszacsécse felé. Csak amikor átkelünk a Tur-csatomán, tűnik fel Tiszakóród. Innen nem messzire fekszik Móricz Zsig- mond szülőfaluja. Újra visszakanyarodtunk a Tiszához. Medre és a töltés közt itt már nem füzes—nyárjas galériaerdő kísér, hanem végeláthatatlan diófa-, szilvafa- és alma- fa-erdők. Az itt termelt gyümölcsöket valamikor tutajon, vagy ahogy itt nevezik: lábon szállították le a folyón Szegedig. Ma újra fellendülőben van % gyümölcstermesztés, főleg a környék termelőszövetkezetei gondoskodnak a kipusztuló félben levő régi állomány felújításáról, új, nemesebb fajták meghonosításáról. Csécsére érve, egy nemrég olvasott Móricz-levél sorai jutnak eszembe: „ ... énnekem Csécse maradt a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahol engem mindenki szeretett, ahol már igen pici gyermekkoromban feltűntem, s ahova mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére.” Márványtábla áll mar a szalmatetős kis házikó falán, az író reliefje alatt Ady soraival: Ezer kimondhatatlan magyara bánat, titok, szépség várja vágyón: Móricz beszélni fog.” ISMERD MEG HAZADAT m A tabla alatt a szeretet és a lyedés nevű határrészéről írta hála soha nem 'hervadó és ki- Tompa Mihály „Süllyedés” cí- fogyhatatlan virágai díszlenek, mű népregéjét. Hamarosan Fe- amit nap mint nap felfrissite- hérgyarmatra érünk, ebbe a nek az ország minden tájáról forgalmas és az utóbbi idők- érkező Móricz- rajongók. Magunk is helyezzük el mezei virágból hozott csokrunkat és induljunk tovább. Visszafelé tartunk, de Tiszakóró- dot elhagyva, új irányba folytatjuk utunkat. Tur- istvándi szintén Móriczemlékeket őriz, gyermekkorának keserves emlékeit. Ál' még a Kende kastély, ahol nagybátyja, Pallaghy László uradalmi kovács volt. Ár az ősi, fából épült vízima lom, amine’ zúgásában el gyönyörködve, keresett vigaszt a szüleiMóricz Zsigmond csécsei szülőháza, tői elszakadt Zsiga bánatára, ben egyre városiasabb külsőt Komoron áthaladva, Penyige öltő' nagyközségbe. Innen ismét következik, ennek egyik, Sily- egy négykilométeres út után érkezünk el körutazásunk utolsó állomására: Matolcsra. Ennek a kis Szamos menti falunak két nevezetes kocsmája volt. Az egyik száz, s egynéhány éve „oda rúgott ki a Szamosra”. Erről írta Petőfi a „Falu végén kurta kocsma” című, a nép lelkét oly találóan bemutató versét. Ma már persze eltűnt a kocsma, de elevenen él Petőfi kultusza, akit talán jobban, vagy legalábbis annyira magukénak vallanak, mint a szülőfalujában. De van a matolcsiaknak olyan szülöttük is, akinek neve nem kevésbé fényesen ragyog világszerte. Itt született a proletár internacionalizmus nagy harcosa, Zalka Máté, Apjának kocsmája éppen a Petőfi által megénekelttel szemben állott. A fiatal, élénk érdeklődésű fiú már nyolc éves korában megismerkedik Petőfi költészetével. Nagyon szereti a könyveket, de amellett részt vesz kortársainak minded játékában, csínyjében. Szenvedélyesen szereti a szabadságot, és amikor tízéves korában meghallja a japán—orosz háború hírét, gya- logszerrel neki vág az útnak, hogy segítsen szerinte a szabadságukért küzdőknek. Erre azonban csak akkor kerül sor amikor a világháborúban orosz fogságba kerül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom * idején maga is szemezi a hadifogoly közkatonákat és velük együtt harcol a szovjet- rendszer megszületéséért. Később Törökországban hajt végre hősi tetteket, emlékét Szmimá- ban lovasszobor őrzi. A béke napjaiban ír, agitál és kolhozokat szervez. Arról álmodozott, hogy ő lesz az első magyar kollektív gazdaság elnöke. A spanyol polgárháborúban halt hősi halált, ami megakadályozta álmának valóra váltósát. Nevét azonban örökké őrzik, nemcsak szülőfalujában, nemcsak hazájában, hanem szerte az egész világon, ahol a szabadságért élnek, harcolnak az emberek. Nevét őrzik azok a termelőszövetkezetek is, amelyek őt választották névadójukul. _Az 6 soraival búcsúzunk et-, tői a tájtól, amely oly sok hőst adott népünknek és az emberiségnek. A spanyol frontról feleségéhez írott sorait vigyük mi is magunkkal, mindennapi munkánkhoz ez adjon erőt, kitartást a nehézségekkel szemben és tántoríthatatlan hitet ügyünk igazába: „Nincs időm magamra gondolni, nem is akarok. Én nem létezem, az ügy létezik és ez a fő.” Halasy LásrSé
