Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

1956. október 14., szerda NÉPÚJSÁG 3 A szülők figyelmébe: A gyermeknevelés problémái A legtöbb gyermek hajlamos arra. hogy felelőtlenül beszél­jen otthon arról, ami az isko­lában történt. Ez jellemének kialakulását sokszor hátráltat­ja, sőt, ferde irányba vezetheti. A vele történt dolgoknak az el­hallgatása. a saját hibájának a mások helytelen cselekvésével való leplezése, a társai kárán való örvendezés és az ezekkel együtt járó felelőtlen hírmon­dás megszokássá válik, és mint fékező erők, nem engedik életre kelni azokat a tulajdonságokat, amelyek nélkül pedig a közös­ségi élet, a másokkal való bé­kés együttélés szinte lehetetlen. Ennek az írásnak az a célja, hogy elemezze ezeket a gyer­meki fogyatékosságokat, rámu­tasson azok jellemromboló ere­iére, keresse az okokat, ame­lyek ezeket a hibákat felszínre hozzák, végül megmutassa a fogyatékosságok kiküszöbölésé­nek a helyes módját. Melyek ezek a hibák és ho­gyan mutatkoznak meg? A gyermek iskolai életében, az órák alatt, az óraközi szüne­tekben, előfordulnak olyan ese­mények, amelyekért a nevelő részéről megrovásban részesül, így van ez akkor, amikor a há­zi feladatok elkészítésében hi­bák merülnek fel, vagy az is­meretek számonkérése kapcsán mutatkoznak hiányosságok, de így van ez akkor is, amikor helytelen viselkedésével zavar­ja a tanítást, nem figyel, be­szélget, éljátszogat. Gyakran az óraközi szünetek hozzák fel­színre a figyelmeztetést, a dor­gálást. Hányszor előfordul, hogy a játék hevében durva szavakkal megbántja, megsérti társát, talán tettleg is bántal­mazza. vagy apró elf elei tkezé- seken keresztül követ el hibá­kat: szemetel, eldobja a félig elfogyasztott uzsonnát, stb. Természetesen mindezekért in­tés. figyelmeztetés, dorgálás jár. amelyekről otthon nem szí­vesen beszél. Ha nem kérdez a szülő és elmarad az ellenőrző­könyvecske számonkérése, ak­kor minden jól van. egyelőre egyest kapott, a lányok közül is hányán feleltek rosszul. Mind­ezt lelkesen mondja el, részle­teiben ki is színezi, különösen akkor, ha beszámolóját a szülő érdeklődéssel hallgatja. A gyer­mek most is letért az őszinteség útjáról. Azzal azonban, hogy társainak az elkövetett hibáiról beszélt a magáé helyett, tulaj­donképpen már félrevezette a szüleit, el akarva terelni a fi­gyelmet a vele történtekről. Mi lenne más ez, mint a becsa­pásnak a csírája? ... Nem, nem akarja ő becsapni az édesany­ját, az édesapját, csak azt sze­retné. hogy elterelje a figyel­met a saját hibájáról. A kelle­mesebbet. a látszólag haszno­sabbat akarja most is megsze­rezni önmaga számára. Ha csupán a hibákról beszélt volna, még nem lenne hiba. A hibákról való beszélgetés tisz- tultabb erkölcsi magaslatok fe­lé vezet. A gyermek azonban társairól beszélt. Ezzel pedig a felelőtlen hírmondás útjára té­vedt. Mennyi baj, mennyi bosz- szúság, mennyi keserűség, mennyi szeretetlenség szárma­zik majd később abból, ha megszokja a gyermek, hegy embertársait a hibák tükrében mutassa be, elmondja itt is. ott is, ami rosszat róluk hallott, vagy tőlük látott. A hír terjed, emberszájak viszik tovább. Mint felhasítolt dunnából a pehely, úgy száll szét. Ki tudja összeszedni a szétszállott pely- heket. hogy lehet jóvátenni a felelőtlen hírmondást?!... Ezt sem látja még a gyermek, mégis csinálja, hogy az önma­ga hibájáról elterelje a figyel­met, amelyért otthon is dorgá­lás, büntetés jár. Azzal pedig, hogy társairól az elkövetett hibák tükrében lelkesen beszél, szinte észrévét- lenül kezd benne nőni a kár- örvendés csúnya tulajdonsága örülni más kárán, mennyire elszakítja az embert az ember­től, mennyire szétrombolja az emberi együttélés meleg lég­körét! ... Ezt sem tudja még a gyermek, honnan is tudhat­ná... A benne kikelő gyomok még olyan kicsik, hogy azokat csak a nevelő, a szülő, a felnőtt láthatja meg. Lám, mennyi hiba, mennyi — szinte alig látsző — rossz tu­lajdonság, amelyek még csak kelegetnek a gyermekben: az őszinteség útjáról való letérés, a hazudozás mélysége felé való közeledés, a becsapás pa­rányi csírája, a felelőtlen hír­mondás kezdő lépései, a kár­örvendezés, mind megannyi fékező erő, amelyek gátolják a jellem kifejlődését. Hogyan küzdhet ellenük a szülő? Az otthoni nevelésnek al­kalmazkodni kell az iskola ne­veléséhez, sőt. azzal teljesen egy úton kell haladni. Az a szülő, aki az iskolai nevelés célkitűzéseit az otthoni neve­lésben nem iparkodik meg­valósítani, önmaga táplálja azokat az erőket, amelyek a gyermeket a dorgálás, a figyel­meztetés, a rossz jegyek meg­szerzéséhez vezetik. Az alap­vető ok megszüntetése tehát nyilvánvaló: az iskola nevelő munkájának a támogatása, az­zal való szoros együttműködés. Helytelen, ha az iskolából hazatért gyermeket' ezzel a kérdéssel fogadjuk: „Mi tör­tént az iskolában?” A kérdés általános, nem vonatkozik szo­rosan a gyermekre. Ha nem is kapott figyelmeztetést, dorgá­lást, rossz jegyet, a kérdésre felelni akar, és elmondja a társaira vonatkozó dolgokat. Ha azonban a kérdést így ad­ja fel a szülő: „Mi történt ve­led ma az iskolában?” — a gyermek válaszút elé érkezik és vagy megmarad az őszin­teség útján, vagy pedig a má­sok hibájáról való beszélgetés­sel próbálja önmagáról elte­relni a figyelmet. Ezt enged­nünk nem szabad. Meg kell állítani a gyermek beszámoló­ját: „Nem az érdekel, hogy mi történt társaiddal, hanem hogy mi történt veled? — Feleltél'' Miből? — Hányast kaptál? — Mutasd az ellenőrzőt!” A gyer­mek így megszokja, hogy min- dik az őszinteség útján jár­jon. Ehhez azonban az is hoz­zátartozik, hogy az otthoni dorgálás, intés, figyelmeztetés ne haladja túl az elkövetett hiba mértékét, legyen szeretet­tel fakadó, emberi és ne dacot váltson ki a gyermekből, ha­nem a belátás felé vezesse őt. A ..Mi történt veled?” kér­dés nem azt jelenti, hogy a gyermek nem beszélheti el az iskolában történt dolgokat. Ez helytelen volna. Sok szép do­log történik csak egy óra le­forgása alatt is az iskola éle­tében. „Milyen szépen felelt Jancsi! Hogy tudta a földrajzt! Marikát is megdicsérték. Mi­lyen szép történetet mondott el a tanító bácsi! Mi sora­koztunk legszebben az udva­ron! Ma senki sem hiányzott az osztályból!” Ezer és ezer kedves dolog, ami az öröm érzését nyújtotta a gyermek­nek. Ezekről beszélni akar. Beszéljen is. A szép dolgokra való visszaemlékezés csak el­mélyíti benne a szépet, a jót és jellemének a kiformálását egyengeti. A mások által el­követett hibákat is elmond­hatja, de már csak az ön­magáról való beszámolás után. A szülőnek azonban óvatosnak kell lennie. Fel kell használnia azokat a nevelő értékeket, amelyek a hibákról való be­szélgetés kapcsán előkerülnek. „Majd elmégy délután Jancsi­hoz. Segítesz neki a házi fel­adat elvégzésében.” — „Kérd meg a tanító bácsit, hogy te ülhess Pista mellé. Akkor biz­tosan nem fogja zavarni a ta­nítást.” — „Hívd el délutánra Marikát. Majd együtt megta­nuljátok a földrajzt. Hadd ja­vítsa ki a rossz feleletét...” Tehát a kárörvendező hírmon­dás helyett a mások megértése, a másokon való segítés emel­kedjék ki. amivel együtt új táv’átok nyílnak meg a gyer­mek előtt, az emberszeretet felé. Keveset beszélünk az ilyen dolgokról. Pedig a gyermek a jövő, ő viszi tovább a mi éle­tünket. Az 6 jellemének a ki­formálása társadalmi életünk egyik legfontosabb feladata. Kerüljenek tehát felszínre ezek a kérdések a szülői értekezle­teken, a családlátogatások al­kalmával. Hozzuk a problémát közelebb magunkhoz, hogy megoldásukkal még szebbé, még jobbá formálhassuk ki a gyermek jellemét. HÓRVÖLGYI ISTVÁN Az egy Jére eső rész, ővedelem „A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megfelelően az ötéves terv végére, az 195"—59-es év átla­gához képest legalább 27—39 százalékkal keU növelni a munkások és alkalmazottak egy főre eső reáljövedelmét. Ugyanebben a mértékben kell emelni az egy keresőre jutó reálbért, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelmét. A reáljövedelem növekedését elsősorban bér­emeléssel és árleszállítással kell biztosítani. A bérek eme­lését fel kell használni a bérrendszer további tök létesí­tésére és a fennálló bérarányta'anságok fokozatos javítá­sára.” (A Központi Bizottság irányelveiből.) Mega!a!«nlt a Forrad tagom Nyomoivasói Megyei Parancsnoksága Október 12-én a Heves me­gyei KISZ-bizottság titkársá­gán tartotta meg alakuló ülé­sét a Forradalom Nyomolvasói Heves megyei Parancsnoksága. Az alakuló ülésen Gere Ist­ván eivtárs, megyei úttörő tit­kár ismertette az Országos Pa­rancsnokság 5. számú paran­csát, majd részletesen foglal­kozott a megyei parancsnok­ság feladataival. Elmondotta, hogy a nyomolvasó mozgalom középpontjában hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója áll és ennek jegyében kell vé­gezni úttörő és KlSZ-szerveze- teinknek nyomolvasó munká­jukat. A megye KISZ és úttörő csa­patai a jövőben már a Megyei Nyomolvasó Parancsnokságtól kapják meg a szükséges fel­világosítást és parancsot to­vábbi munkájukhoz. sikerült elhallgatni az elköve­tett hibát. A gyermek ezt látja s pillanatnyilag örül is. Arra; nem gondol, hogy letért az? őszinteség útjáról, amikor el­hallgatja az iskolában vele tör-i ténteket. Arra sem gondol - hogy ezzel tulajdonképpen márf megindult azon az úton. arae!v= a hazudozás felé vezet. Honnan; is tudhatná, amikor benne mér? a tudat alatti élet él: tesz, esi-? nál valamit, mert neki pillanat-; nyilag így kellemesebb, látszó-’ lag így jobb. Nem is gondolhat; arra, hogy az őszinteségről, való letéréssel meghasogatia a- szeretet szálait! amelyek öt- szüle5 hez fűzik, a titkolódzó-“ sokkal megindítja azokat az? erőket, amelyek később szaka-| dákokat támasztanak majd köz-? te és a szülei között. Ha a szülő megkérdi. hogy; mi történt az iskolában, akkor" a gyermek legtöbbször nem azt; mondta el, hogy őt megdorgál-? ták gzért vagy azért, vagv- rossz jegyet kapott ebből vagy* abból. hanem arról beszél; hogy Jancsit megszidták. Pista; 6000(10 külföldi ; fenyőfa karácsonyra ■ A Lignimpex Külkereskedel­mi Vállalat karácsonyra az el­múlt hetekben folytatott tár­gyalások alapján a belkereske-. delem kérésének megfelelően," 600 000 fenyőfát hoz be a bará-; ti országokból. Ezenkívül a; SZÖVOS7. árucsere formájá-- ban további 100 000 fenyőt hoz" be a Szovjetunióból, és a hazai; erdőgazdaságok is jelentős; mennyiséget adnak. (MTI) _* ■i{ii:tiiiiii!iitiii<ai(iiii<iai.Biiiiiiiti!iaitiiiiiii)iiiiiiiiiii:ia. i >iiii{iii>iiiBiiaiiaiiiitiiii)tii<iiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiaiiau«ti«uiH«i(«ii'i«t(«iiiuiii«tiiiiiii«i[«(t«ti«ii«:i«i<ii:i.i4i(iitiiii(ii»tiitiiiiiiitiiiiiii«iii)tiiiiiiitiaiiiiiiiiiiiiiiiiifliiii)iiiiiiiiiiiiiiiiiiaMaHitiiii«iiitiiiiat]iiiiHi!iiu»t«t APCON A KOHÁSZOKNÁL A megye legszélén igen szerényen húzódik meg az apci Fémthermia Vállalat. Nagy igyekezettel dolgoznak, hogy szép munkasikerekkel köszönthessék a párt kong­resszusát, hogy több és olcsóbb fémmel lássák el a kohászati nagyüzemeket. De a kong­resszusi ver­senyen kívül még ezernyi más esemény történik itt, kezdve a nagy jelentőségű magnézium-kí­sérletektől a szakmai tan­folyamok szer­vezéséig. Mivel a me­gyében keve­sen ismerik ennek a távoli üzemnek éle­tét, legutóbbi látogatásunk­kor szerzett tapasztalatok­ból adunk itt egy csokorra valót, hogy is­meretesek legyenek a Fémthermia dolgozóinak örömei, gondjai, hogy megismerjék munkájuk eredményét és máshol is követésre találjon szorgalmuk. Segítőkezet nyújtanak A termelőszövetkezetek meg­segítését célzó mozgalomba az apci Fémthermia vezetői, mun­kásai is aktívan bekapcsolód­tak. Eljutott hozzájuk a híre, hogy a herédi termelőszövet­kezet 100 férőhelyes istállót akar építeni, de nem rendelke­zik megfelelő anyagi erővel és szakemberrel, így hát nagyon elkelne a segítség, összefogtak a Mátravidéki Erőművel, a Selypi Cementgyárral, hogy közös erővel tető alá hozzák az isi-illőt. A napokban már el is indult az első csoport munkás, hogy kiássák az alap­ját a leendő istállónak. Míg kész nem lesz az istálló, állan­dóan járnak a Fémthermia ko­hászai, műszaki vezetői, admi­nisztratív dolgozói, hogy társa­dalmi munkával segítsék a he­rédi termelőszövetkezetet, — hogy szilárd és dicsérendő el­határozásukat minél előbb va­lóra válthassák. Még mindig várat magára a magnézium Nagy gond ez itt a Fémther­miánál. Némi restelkedéssel mondja Fogarasi Béla főmér­nök, hogy még mindig nem sikerült megoldani a hazai magnézium nagyüzemi gyár­tását. Még mindig előbukkan valami rejtett hiba a gépeken, legutóbb is a kísérleti kemen­ce zárja romlott el, s a magné­zium egy része elégett. Mégis ez év végére minden­képpen szeretnék befejezni a kísérleteket, hogy jövőre már hazai alapanyagokból készült magnéziummal elégítsék ki az országos szükségletet. Reméljük, ez az ígéret, s ez a terv már nem kerül módo­sításra, s ha ez sikerül, nem­csak a Fémthermiánál lesz nagy öröm, de ebben az öröm­ben osztozik majd a megye többi lakója is. A boldogiak panasza Jó néhány kilométerrel odább esik Boldog a Fémther- miától, a beszélgetés során mégis a boldogiak panaszával találkoztunk itt. — Nemrég fogadónapot tar­tottam Boldogon és sokan pa­naszolták, rossz a kenyér, s a község három és félezer lako­sa hiába küld panaszt panasz után, egyre késik az orvoslás, — adja elő a boldogiak pana­szát Kővári János igazgató, aki a járási népi ellenőrzési bizottság tagjaként járt Boldo­gon. S itt mondják el azt is, hogy a nagy létszámú község jóformán hentesárú nélkül van és csak száraz péksüteményt kaphatnak, mert Hatvanból szállítják a kiflit, zsömlét, pe­dig a helybeli sütöde friss áru­val is elláthatná a községet. Boldogi panaszok ezek, s íme, mégis a magukénak érzik a Fémthermia dolgozói és sürge­tik az elintézést. így osztoznak a gyáriak a termelőszövetkeze­tek, a környező községek örö­mében, gondjában, s ez az együvétartozás nemcsak az igazgató tetteit, de a gyár va­lamennyi dolgozójáét is át­hatja. Az elsőségért Már az elején szóltunk ar­ról, hogy a kongresszusi mun­kaverseny itt is jobb munkára serkenti az embereket. A bri­gádok, munkacsapatok a kong­resszusi zászló és az ezer fo­rint jutalom elnyeréséért egy­mást megelőzve, hajtanak vég­re újabb és újabb szép mun­katetteket. Misinszki Flórián kohász bizakodással mondja: — Újból nekünk sikerült megszerezni az elsőséget. Mió­ta a kongresszusi verseny tart, csak kétszer voltunk másodi- kok, most is 101 ponttal győz­tünk. S itt. ahol minden hónapban értékelik e nemes versengés eredményét, nemcsak Misinsz­ki Flórián, nemcsak a Gulics- brigád, de az üzem szinte va­lamennyi embere azon fárado­zik, hogy a drága pénzen vett külföldi ércből minél több mangánt, titánt, wolframot ál­lítson elő és a közel 600 000 fo­rintos megtakarítást, amelyet eddig elértek, legalább egymil­lióra szaporítsák. — Ennek sikerülnie kell — ezzel váltak el a Gulics-brigád tagjai, de ígéretüknél is na­gyobb biztosíték ennek meg­valósítására szorgalmas, ötle­tekben bővelkedő munkájuk. Matematikát tanulnak a kohászok Igen érdekes kezdeményezés talált itt sok követőre. A szám­tanban képzett műszaki és ad­minisztratív dolgozók elvállal­ták. hogy a matematikában gyengébb kohászokat és a gyár más munkásait rendszeresen tovább képezik. Egy-egy okta­tóra két-három embert bíztak, hogy alaposabban foglalkozzék velük és sikerrel iárjon a ma­tematika elsajátítása. A tanulási láz itt is magával ragadta az embereket. Alig fe­jeződött be egy kohász szak­munkás-tanfolyam e hónapban, már újat szerveznek helyébe, ahol húszán sajátítják el az ércolvasztás tudományát. Je­lenleg is működik egy műveze­tői tanfolyam, de ezen felüi többen járnak egyetemre, tech­nikumba, gimnáziumba, sőt társadalmi ösztöndíjasai is van a Fémthermiának. A tanulás várát a jelek szerint igen so­kan és sikerrel ostromolják a munkások, műszakiak közül. ★ Nem volt hosezú a látoga­tás, melyet a Fémthermiában tettünk, ám az élmények visszaadására az események ismertetésére sokkal na­gyobb terjedelemre lenne szükség, s ez a néhány mo­zaik csak ízelítőül szolgál- , hat: milyen szorgos munka | folyik, milyen örömök és j> gondok foglalkoztatják a Fémthermiában dolgozó em­bereket. Kovács Endre

Next

/
Thumbnails
Contents