Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

1956. október 14., szerda

NÉPÚJSÁG

3

A szülők figyelmébe:

A gyermeknevelés problémái

A legtöbb gyermek hajlamos arra. hogy felelőtlenül beszéljen otthon arról, ami az iskolában történt. Ez jellemének kialakulását sokszor hátráltatja, sőt, ferde irányba vezetheti. A vele történt dolgoknak az elhallgatása. a saját hibájának a mások helytelen cselekvésével való leplezése, a társai kárán való örvendezés és az ezekkel együtt járó felelőtlen hírmondás megszokássá válik, és mint fékező erők, nem engedik életre kelni azokat a tulajdonságokat, amelyek nélkül pedig a közösségi élet, a másokkal való békés együttélés szinte lehetetlen.

Ennek az írásnak az a célja, hogy elemezze ezeket a gyermeki fogyatékosságokat, rámutasson azok jellemromboló ereiére, keresse az okokat, amelyek ezeket a hibákat felszínre hozzák, végül megmutassa a fogyatékosságok kiküszöbölésének a helyes módját.

Melyek ezek a hibák és hogyan mutatkoznak meg?

A gyermek iskolai életében, az órák alatt, az óraközi szünetekben, előfordulnak olyan események, amelyekért a nevelő részéről megrovásban részesül, így van ez akkor, amikor a házi feladatok elkészítésében hibák merülnek fel, vagy az ismeretek számonkérése kapcsán mutatkoznak hiányosságok, de így van ez akkor is, amikor helytelen viselkedésével zavarja a tanítást, nem figyel, beszélget, éljátszogat. Gyakran az óraközi szünetek hozzák felszínre a figyelmeztetést, a dorgálást. Hányszor előfordul, hogy a játék hevében durva szavakkal megbántja, megsérti társát, talán tettleg is bántalmazza. vagy apró elf elei tkezé- seken keresztül követ el hibákat: szemetel, eldobja a félig elfogyasztott uzsonnát, stb. Természetesen mindezekért intés. figyelmeztetés, dorgálás jár. amelyekről otthon nem szívesen beszél. Ha nem kérdez a szülő és elmarad az ellenőrzőkönyvecske számonkérése, akkor minden jól van. egyelőre

egyest kapott, a lányok közül is hányán feleltek rosszul. Mindezt lelkesen mondja el, részleteiben ki is színezi, különösen akkor, ha beszámolóját a szülő érdeklődéssel hallgatja. A gyermek most is letért az őszinteség útjáról. Azzal azonban, hogy társainak az elkövetett hibáiról beszélt a magáé helyett, tulajdonképpen már félrevezette a szüleit, el akarva terelni a figyelmet a vele történtekről. Mi lenne más ez, mint a becsapásnak a csírája? ... Nem, nem akarja ő becsapni az édesanyját, az édesapját, csak azt szeretné. hogy elterelje a figyelmet a saját hibájáról. A kellemesebbet. a látszólag hasznosabbat akarja most is megszerezni önmaga számára.

Ha csupán a hibákról beszélt volna, még nem lenne hiba. A hibákról való beszélgetés tisz- tultabb erkölcsi magaslatok felé vezet. A gyermek azonban társairól beszélt. Ezzel pedig a felelőtlen hírmondás útjára tévedt. Mennyi baj, mennyi bosz- szúság, mennyi keserűség, mennyi szeretetlenség származik majd később abból, ha megszokja a gyermek, hegy embertársait a hibák tükrében mutassa be, elmondja itt is. ott is, ami rosszat róluk hallott, vagy tőlük látott. A hír terjed, emberszájak viszik tovább. Mint felhasítolt dunnából a pehely, úgy száll szét. Ki tudja összeszedni a szétszállott pely- heket. hogy lehet jóvátenni a felelőtlen hírmondást?!... Ezt sem látja még a gyermek, mégis csinálja, hogy az önmaga hibájáról elterelje a figyelmet, amelyért otthon is dorgálás, büntetés jár.

Azzal pedig, hogy társairól az elkövetett hibák tükrében lelkesen beszél, szinte észrévét- lenül kezd benne nőni a kár- örvendés csúnya tulajdonsága örülni más kárán, mennyire elszakítja az embert az embertől, mennyire szétrombolja az emberi együttélés meleg légkörét! ... Ezt sem tudja még a gyermek, honnan is tudhatná... A benne kikelő gyomok még olyan kicsik, hogy azokat csak a nevelő, a szülő, a felnőtt láthatja meg.

Lám, mennyi hiba, mennyi

— szinte alig látsző — rossz tulajdonság, amelyek még csak kelegetnek a gyermekben: az őszinteség útjáról való letérés, a hazudozás mélysége felé való közeledés, a becsapás parányi csírája, a felelőtlen hírmondás kezdő lépései, a kárörvendezés, mind megannyi fékező erő, amelyek gátolják a jellem kifejlődését.

Hogyan küzdhet ellenük a szülő?

Az otthoni nevelésnek alkalmazkodni kell az iskola neveléséhez, sőt. azzal teljesen egy úton kell haladni. Az a szülő, aki az iskolai nevelés célkitűzéseit az otthoni nevelésben nem iparkodik megvalósítani, önmaga táplálja azokat az erőket, amelyek a gyermeket a dorgálás, a figyelmeztetés, a rossz jegyek megszerzéséhez vezetik. Az alapvető ok megszüntetése tehát nyilvánvaló: az iskola nevelő munkájának a támogatása, azzal való szoros együttműködés.

Helytelen, ha az iskolából hazatért gyermeket' ezzel a kérdéssel fogadjuk: „Mi történt az iskolában?” A kérdés általános, nem vonatkozik szorosan a gyermekre. Ha nem is kapott figyelmeztetést, dorgálást, rossz jegyet, a kérdésre felelni akar, és elmondja a társaira vonatkozó dolgokat. Ha azonban a kérdést így adja fel a szülő: „Mi történt veled ma az iskolában?” — a gyermek válaszút elé érkezik és vagy megmarad az őszinteség útján, vagy pedig a mások hibájáról való beszélgetéssel próbálja önmagáról elterelni a figyelmet. Ezt engednünk nem szabad. Meg kell állítani a gyermek beszámolóját: „Nem az érdekel, hogy mi történt társaiddal, hanem hogy mi történt veled? — Feleltél'' Miből? — Hányast kaptál? — Mutasd az ellenőrzőt!” A gyermek így megszokja, hogy min- dik az őszinteség útján járjon. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy az otthoni dorgálás, intés, figyelmeztetés ne haladja túl az elkövetett hiba mértékét, legyen szeretettel fakadó, emberi és ne dacot váltson ki a gyermekből, hanem a belátás felé vezesse őt.

A ..Mi történt veled?” kérdés nem azt jelenti, hogy a gyermek nem beszélheti el az iskolában történt dolgokat. Ez helytelen volna. Sok szép dolog történik csak egy óra leforgása alatt is az iskola életében. „Milyen szépen felelt Jancsi! Hogy tudta a földrajzt! Marikát is megdicsérték. Milyen szép történetet mondott el a tanító bácsi! Mi sorakoztunk legszebben az udvaron! Ma senki sem hiányzott az osztályból!” Ezer és ezer kedves dolog, ami az öröm érzését nyújtotta a gyermeknek. Ezekről beszélni akar. Beszéljen is. A szép dolgokra való visszaemlékezés csak elmélyíti benne a szépet, a jót és jellemének a kiformálását egyengeti. A mások által elkövetett hibákat is elmondhatja, de már csak az önmagáról való beszámolás után. A szülőnek azonban óvatosnak kell lennie. Fel kell használnia azokat a nevelő értékeket, amelyek a hibákról való beszélgetés kapcsán előkerülnek. „Majd elmégy délután Jancsihoz. Segítesz neki a házi feladat elvégzésében.” — „Kérd meg a tanító bácsit, hogy te ülhess Pista mellé. Akkor biztosan nem fogja zavarni a tanítást.” — „Hívd el délutánra Marikát. Majd együtt megtanuljátok a földrajzt. Hadd javítsa ki a rossz feleletét...” Tehát a kárörvendező hírmondás helyett a mások megértése, a másokon való segítés emelkedjék ki. amivel együtt új táv’átok nyílnak meg a gyermek előtt, az emberszeretet felé.

Keveset beszélünk az ilyen dolgokról. Pedig a gyermek a jövő, ő viszi tovább a mi életünket. Az 6 jellemének a kiformálása társadalmi életünk egyik legfontosabb feladata. Kerüljenek tehát felszínre ezek a kérdések a szülői értekezleteken, a családlátogatások alkalmával. Hozzuk a problémát közelebb magunkhoz, hogy megoldásukkal még szebbé, még jobbá formálhassuk ki a gyermek jellemét.

HÓRVÖLGYI ISTVÁN

Az egy Jére eső rész, ővedelem

„A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megfelelően az ötéves terv végére, az 195"—59-es év átlagához képest legalább 27—39 százalékkal keU növelni a munkások és alkalmazottak egy főre eső reáljövedelmét. Ugyanebben a mértékben kell emelni az egy keresőre jutó reálbért, valamint a parasztság egy főre jutó reál- jövedelmét. A reáljövedelem növekedését elsősorban béremeléssel és árleszállítással kell biztosítani. A bérek emelését fel kell használni a bérrendszer további tök létesítésére és a fennálló bérarányta'anságok fokozatos javítására.” (A Központi Bizottság irányelveiből.)

Mega!a!«nlt a Forrad tagom Nyomoivasói Megyei Parancsnoksága

Október 12-én a Heves megyei KISZ-bizottság titkárságán tartotta meg alakuló ülését a Forradalom Nyomolvasói Heves megyei Parancsnoksága.

Az alakuló ülésen Gere István eivtárs, megyei úttörő titkár ismertette az Országos Parancsnokság 5. számú parancsát, majd részletesen foglalkozott a megyei parancsnokság feladataival. Elmondotta,

hogy a nyomolvasó mozgalom középpontjában hazánk felszabadulásának 15. évfordulója áll és ennek jegyében kell végezni úttörő és KlSZ-szerveze- teinknek nyomolvasó munkájukat.

A megye KISZ és úttörő csapatai a jövőben már a Megyei Nyomolvasó Parancsnokságtól kapják meg a szükséges felvilágosítást és parancsot további munkájukhoz.

sikerült elhallgatni az elkövetett hibát. A gyermek ezt látja s pillanatnyilag örül is. Arra; nem gondol, hogy letért az? őszinteség útjáról, amikor elhallgatja az iskolában vele tör-i ténteket. Arra sem gondol - hogy ezzel tulajdonképpen márf megindult azon az úton. arae!v= a hazudozás felé vezet. Honnan; is tudhatná, amikor benne mér? a tudat alatti élet él: tesz, esi-? nál valamit, mert neki pillanat-; nyilag így kellemesebb, látszó-’ lag így jobb. Nem is gondolhat; arra, hogy az őszinteségről, való letéréssel meghasogatia a- szeretet szálait! amelyek öt- szüle5 hez fűzik, a titkolódzó-“ sokkal megindítja azokat az? erőket, amelyek később szaka-| dákokat támasztanak majd köz-? te és a szülei között.

Ha a szülő megkérdi. hogy; mi történt az iskolában, akkor" a gyermek legtöbbször nem azt; mondta el, hogy őt megdorgál-? ták gzért vagy azért, vagv- rossz jegyet kapott ebből vagy* abból. hanem arról beszél; hogy Jancsit megszidták. Pista;

6000(10 külföldi ; fenyőfa

karácsonyra ■

A Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat karácsonyra az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások alapján a belkereske-. delem kérésének megfelelően," 600 000 fenyőfát hoz be a bará-; ti országokból. Ezenkívül a; SZÖVOS7. árucsere formájá-- ban további 100 000 fenyőt hoz" be a Szovjetunióból, és a hazai; erdőgazdaságok is jelentős; mennyiséget adnak. (MTI)

_* ■i{ii:tiiiiii!iitiii<ai(iiii<iai.Biiiiiiiti!iaitiiiiiii)iiiiiiiiiii:ia. i >iiii{iii>iiiBiiaiiaiiiitiiii)tii<iiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiaiiau«ti«uiH«i(«ii'i«t(«iiiuiii«tiiiiiii«i[«(t«ti«ii«:i«i<ii:i.i4i(iitiiii(ii»tiitiiiiiiitiiiiiii«iii)tiiiiiiitiaiiiiiiiiiiiiiiiiifliiii)iiiiiiiiiiiiiiiiiiaMaHitiiii«iiitiiiiat]iiiiHi!iiu»t«t

APCON A KOHÁSZOKNÁL

A megye legszélén igen szerényen húzódik meg az apci Fémthermia Vállalat. Nagy igyekezettel dolgoznak, hogy szép munkasikerekkel köszönthessék a párt kongresszusát, hogy több és olcsóbb fémmel lássák el a kohászati nagyüzemeket. De a kongresszusi versenyen kívül még ezernyi más esemény

történik itt,

kezdve a nagy jelentőségű magnézium-kísérletektől a szakmai tanfolyamok szervezéséig.

Mivel a megyében kevesen ismerik ennek a távoli üzemnek életét, legutóbbi látogatásunkkor szerzett tapasztalatokból adunk itt egy csokorra valót, hogy ismeretesek legyenek a Fémthermia dolgozóinak örömei, gondjai, hogy megismerjék munkájuk eredményét és máshol is követésre találjon szorgalmuk.

Segítőkezet

nyújtanak

A termelőszövetkezetek megsegítését célzó mozgalomba az apci Fémthermia vezetői, munkásai is aktívan bekapcsolódtak. Eljutott hozzájuk a híre, hogy a herédi termelőszövetkezet 100 férőhelyes istállót akar építeni, de nem rendelkezik megfelelő anyagi erővel és szakemberrel, így hát nagyon elkelne a segítség, összefogtak a Mátravidéki Erőművel, a Selypi Cementgyárral, hogy közös erővel tető alá hozzák az isi-illőt. A napokban már

el is indult az első csoport munkás, hogy kiássák az alapját a leendő istállónak. Míg kész nem lesz az istálló, állandóan járnak a Fémthermia kohászai, műszaki vezetői, adminisztratív dolgozói, hogy társadalmi munkával segítsék a herédi termelőszövetkezetet, — hogy szilárd és dicsérendő elhatározásukat minél előbb valóra válthassák.

Még mindig várat magára a magnézium

Nagy gond ez itt a Fémthermiánál. Némi restelkedéssel

mondja Fogarasi Béla főmérnök, hogy még mindig nem sikerült megoldani a hazai magnézium nagyüzemi gyártását. Még mindig előbukkan valami rejtett hiba a gépeken, legutóbb is a kísérleti kemence zárja romlott el, s a magnézium egy része elégett.

Mégis ez év végére mindenképpen szeretnék befejezni a kísérleteket, hogy jövőre már hazai alapanyagokból készült magnéziummal elégítsék ki az országos szükségletet.

Reméljük, ez az ígéret, s ez a terv már nem kerül módosításra, s ha ez sikerül, nemcsak a Fémthermiánál lesz nagy öröm, de ebben az örömben osztozik majd a megye többi lakója is.

A boldogiak panasza

Jó néhány kilométerrel odább esik Boldog a Fémther- miától, a beszélgetés során mégis a boldogiak panaszával találkoztunk itt.

— Nemrég fogadónapot tartottam Boldogon és sokan panaszolták, rossz a kenyér, s a község három és félezer lakosa hiába küld panaszt panasz után, egyre késik az orvoslás, — adja elő a boldogiak panaszát Kővári János igazgató, aki a járási népi ellenőrzési bizottság tagjaként járt Boldogon. S itt mondják el azt is, hogy a nagy létszámú község jóformán hentesárú nélkül van és csak száraz péksüteményt kaphatnak, mert Hatvanból szállítják a kiflit, zsömlét, pedig a helybeli sütöde friss áruval is elláthatná a községet. Boldogi panaszok ezek, s íme, mégis a magukénak érzik a Fémthermia dolgozói és sürgetik az elintézést. így osztoznak a gyáriak a termelőszövetkezetek, a környező községek örömében, gondjában, s ez az együvétartozás nemcsak az

igazgató tetteit, de a gyár valamennyi dolgozójáét is áthatja.

Az elsőségért

Már az elején szóltunk arról, hogy a kongresszusi munkaverseny itt is jobb munkára serkenti az embereket. A brigádok, munkacsapatok a kongresszusi zászló és az ezer forint jutalom elnyeréséért egymást megelőzve, hajtanak végre újabb és újabb szép munkatetteket. Misinszki Flórián kohász bizakodással mondja:

— Újból nekünk sikerült megszerezni az elsőséget. Mióta a kongresszusi verseny tart, csak kétszer voltunk másodi- kok, most is 101 ponttal győztünk.

S itt. ahol minden hónapban értékelik e nemes versengés eredményét, nemcsak Misinszki Flórián, nemcsak a Gulics- brigád, de az üzem szinte valamennyi embere azon fáradozik, hogy a drága pénzen vett külföldi ércből minél több mangánt, titánt, wolframot állítson elő és a közel 600 000 forintos megtakarítást, amelyet

eddig elértek, legalább egymillióra szaporítsák.

— Ennek sikerülnie kell — ezzel váltak el a Gulics-brigád tagjai, de ígéretüknél is nagyobb biztosíték ennek megvalósítására szorgalmas, ötletekben bővelkedő munkájuk.

Matematikát tanulnak a kohászok

Igen érdekes kezdeményezés talált itt sok követőre. A számtanban képzett műszaki és adminisztratív dolgozók elvállalták. hogy a matematikában gyengébb kohászokat és a gyár más munkásait rendszeresen tovább képezik. Egy-egy oktatóra két-három embert bíztak, hogy alaposabban foglalkozzék velük és sikerrel iárjon a matematika elsajátítása.

A tanulási láz itt is magával ragadta az embereket. Alig fejeződött be egy kohász szakmunkás-tanfolyam e hónapban, már újat szerveznek helyébe, ahol húszán sajátítják el az ércolvasztás tudományát. Jelenleg is működik egy művezetői tanfolyam, de ezen felüi többen járnak egyetemre, technikumba, gimnáziumba, sőt társadalmi ösztöndíjasai is van a Fémthermiának. A tanulás várát a jelek szerint igen sokan és sikerrel ostromolják a munkások, műszakiak közül.

★

Nem volt hosezú a látogatás, melyet a Fémthermiában tettünk, ám az élmények visszaadására az események ismertetésére sokkal nagyobb terjedelemre lenne szükség, s ez a néhány mozaik csak ízelítőül szolgál- , hat: milyen szorgos munka | folyik, milyen örömök és j> gondok foglalkoztatják a Fémthermiában dolgozó embereket.

Kovács Endre