Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

Vile PROLE TARJÁI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 240. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. október 13., kedd Választanak a kommunisták A béke oázisa nem délibáb A nu krónikása mindig: időzavarban van. Hiába áll­nak rendelkezésre a legkorszerűbb eszközök, sohasem le­het elég gyors. A rohanó események sodrában kicsit min­dig lemarad és mindig ki van téve annak, hogy mire ma­gyarázó sorai megjelennek, már régen múlttá vált, amit ő jövőnek gondolt. Elkoptak a jelzők is, „a mindent elhomá­lyosító’“ eseményeket szinte egyik óráról a másikra fele­désbe borítják az újabb törekvések, amelyek méltatására már nem lehet ugyanazokat a szavakat használni. A most zárult hét különös példa mindezekre. Az olvasó alig kapta meg a vasárnapi lapokat, máris újabb híreket szeretett volna olvasni, hiszen a rádiók szűkszavú jelentései valóban szen­zációt jeleztek: „kitárul a világűr kapuja. Felbocsátották a harmadik kozmikus rakétát. Az űrrakéta automata bolygóközi állomást vitt magával”. Aki felmegy a dombra — messzebb ellát, mint a sík­ságon álló. Aki fölhág a hegycsúcsra, még távolabb lát. Milyen messzire Iát az, aki fölért a csillagokig? Lé­nyegében ezt a kérdést vetette fel a sajtó Keleten és Nyu­gaton egyaránt, és a szovjet nép nevében számtalan be­szédben egyértelmű feleletet adott rá N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és ez a felelet így hangzik: „A béke oázisa nem délibáb, elérhető — megvalósítható.“ A Szovjetunió már a múltban is a javaslatok egész sorai tette a leszerelésre. Legtöbbször azonban a Szovjet­unió képviselője még be sem fejezte beszédét, már ameri­kai részről legyintettek, azt mondván: „propaganda”. Ma más a helyzet. C. Lodge, az USA állandó ENSZ képviselő­je nem sokkal Hruscsov szavainak elhangzása után nagy beszédben hangsúlyozta, hogy a szovjet javaslatot „komo­lyan tanulmányozzák” és a legutóbbi események követ­keztében a leszerelés kérdését „új szempontból vizsgál­ják" Az út a fegyverraktárakban felhalmozott készletektől a nagy olvasztókig természetesen még hosszú és nehéz. A ny u­gati hatalmak táborában és magában az Egyesült Álla­mokban is jelentős, erők vannak, amelyek a feszültség enyhítése ellen mesterkedtek. A nyugati sajtóhangok azonban ma már arról is beszámolnak, hogy még a legreak- ciósabb körök is tudják: a szovjet nép béke jobb ja — erős kéz! A szovjet nép békevágya nem á gyöngék, hapern az erősek békevágyát tükrözi. Olyan népnek a békeakarafa ez, aki ereje tudatában jelenti ki: itt az ideje, hogv bú­csút mondjunk a fegyvereknek. Évszázadok óta puskapo­ros a levegő. De most már nemcsak puskapor, hanem ha­mu is úszik a levegőben, gyilkos, radioaktív por és hamu... s az emberi felelősség nevében, a történelem, a jövendő előtti felelősség nevében: véget kell vetni ennek. És a szovjet nép békeakarata itt kapcsolódik a világűr kutatásban elért úttörő eredményekhez. Nem véletlen, hogy a legfejlettebb komplex-tudományt és technikát igénylő világűrkutatás legnagyobb eredményei a legfejlet­tebb társadalomban, a szocialista társadalomban születtek meg. A Szovjetunió sorozatos sikerei a háború legelvakul- tabb híveit is arra figyelmezteti, hogy mind katonai, mind pedig külpolitikai stratégiai területen felül kell vizsgálnia néhány megcsontcsodott, de már elavult, idejétmúlt fogal­mat. A hidegháborús erőpolit’ka mindeddig arra az áb­rándra támaszkodott, hogy a nyugati kapitalista világ ipa­ri és tudományos fölényben van a Szovjetunióval szem­ben. A világtörténelemben először azonban a Szovjetunió­ból lőttek fel mesterséges holdakat, holdrakétát, világűr­kutató laboratóriumot, pedig ezek elkészítéséhez és világ­űrbe juttatásához a fizika, a kémia, a matematika, az el­méleti és gyakorlati mechanika, az elektronika, a csillagá­szat és más tudományok legfejlettebb vívmányainak bo­nyolult és hajszálpontos együttműködésére van szükség. Hol van hát a kapitalista országok annyit reklámozott technikai és tudományos fölénye? Régen a múlté ez már és a Szovjetunió éppen ereje tudatában javasolta elsőként az atom- és hidrogénbomba eltiltását és ugyanakkor pél­dát is mutatott az újonnan felfedezett erőforrások békés alkalmazására is. Minden józanul gondolkodó ember szá­mára világos tehát, hogy a stratégiai fölény a Szovjet­unió, a béke nagyhatalmának a kezében van. Ebből a szemszögből nézve különösen nagy jelentőségű az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságának döntése, amelynek értel­mében az elmúlt hét végén megkezdték a szovjet leszere­lési javaslat vitáját. Természetesen ez még csak a kezdet. A béke oázisa még messze van. Sokan vannak még, akik le akarják szakítani a virágokat ígérő bimbókat, de nm- boló tevékenységüket egyre inkább korlátozni kell, mert a szoviet nép béke-erőfeszítésének varázsa mindig újabb és újabb tömegeket toboroz magának, ami természetes, hiszen ezek az erőfeszítések egybeesnek a világ bármelyik országában élő, bármilyen világnézetet valló józan és be­csületes emberek érdekeivel, finnén ezért bármi is lesz az ENSZ-közgyűlés leszerelési vitájának eredménye, csak megerősíti azok véleményét, akik figyelmeztetik az embe­riséget, hogy az atomerővel nem lehet tréfálni. Ez az erő nagy segítséget nyújthat az embernek a ter­mészettel vívott harcban, de legnagyobb veszélyt zúdít­hatja az emberiségre, ha oktalanul használják fel. Manap­ság, amikor az ember már nem a tűz. hanem az új csillagok előállításának titkát is elleste, s arra készül, hogy feltárja a „világteremtés” technikáját — ezt a titkok feletti ha­talmat nem lehet a háború tudatlan és elvakult híveire bízni. Az atomerőt korunk értelmes és becsületes embe­reinek. azoknak az optimista embereknek az ellenőrzése alá kell helyezni, akik hisznek az emberiségben és szere­tik az embereket. PÁRTÉRTEKEZLET PETOIIB ANYÁN ★ HÁROM GIMNÁZIUMBAN A ; GYAKORLATI KÉPZÉS $ EDDIGI TAPASZTALATAIBÓL ★ MIT KELL TUDNI A HOLDRÓL ★ Tíz éves a füzesabonyi: ÁLLAMI GAZDASÁG ★ : AZ ÖTÉVES TERV SZAMAIBÓL ★ KÜLPOLITIKA . ★ HÍREK — SPORT A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt pártaiapszervezeteiben megválasztott küldőt lek részvételével tartották meg vasárnap Petőfibányán a pártértekezletet. Áz értekezleten megválasztották a pártbizottság tagjait, s a járási pártértekezlet küldötteit. Képünk a sza­vazásról készült. ' (Foto: Márkusz) 11 gyöngyös! járás kommunistáinak értekezlete Gyöngyösön a kultúrház nagytermében 240 küldött és a meghívott vendégek részvételével tartották meg vasárnap a gyöngyösi járási pártértekezletet, amelyen részt vett Ha­lász József elvtárs, a MFDOSZ elnöke, Biró József elvtárs, az MSZWP Hevés megyei végrehajtó bizottságának másod­titkára is. A pártértekezletet Boza Ernő elvtárs, a Detki Gépállomás igazgatójának elnökletével tartották meg. A pártbizottság .befzánwloját-Hevesi Sfélnffo# eTv.társrmfádl#Mir 4 beszámoló zet jól dolgozik a munkások I azonban főként a munkaver- anyagi, szociális, munkavédel- seny vona’án nem dolgoznak mi és bérügyek területén. A j elég aktívan, termelés elősegítése érdekében. Ezután mezőgazdasági kérdésekpe Bevezetőül méltatta Hevesi elvtárs a VII. kongresszus je- ' Hőségét, majd beszélt a nem­zetközi helyzetről. A nemzet­közi helyzet ismertetése után rátért a járási pártbizottság munkájára és a munka érté­kelésére. — Ipari üzemeink dolgozói — mondotta többek közt — el­ért e---dményeikre támaszkod­va, nagy egyetértéssel fogad­ták a KB r-árciusi határoza­tát, mely határozat a szocia­lizmus gyorsabb építésére hív­ja fel népünket. A határozat megjelenése óta pártunk VII, kongresszusának tiszteletéré lelkes munkaverseny indult ip"” d’olgozóink körében. Dol­gozóink vállalták, hogy • a kon " - -szusi munkaverseny, so-' rán 5 268 000 ' -nttal telje­sítik túl az eredetileg terve­zett évi tér' esi értéket. Eb-, bői eddig körülbelül három­millió forintot teljesítettek. Az önköltség csökkentés, terüle­tén 59,6 ban teljesí­tették felajánlásukat az üze­mek dolgozói. Eredményeink nyomán jelentősen * őtt ipari dolgozó­ink átlagkeresete. Amíg 1957- ben ipari dolgozóin'- havi át­lagkeresete 1701 forint volt, 1959. els. felében 1801 formtra emelkedőt. A bányásznapon 1- ■ >■ r.öxfavv.."- • ^ 1 350 000 forint hűségjutalmat osztottak ki. Iparunk további feladatairól beszélt ezután Hevesi slvtárs. Ismertette az irányr’ főbb számadatait, majd így foly­tatta: — Szépek, nagyok a felada­tok, mari üzemeink kommu­nistái csak úgy tudják a jö­vőben megoldani e feladato­kat, ha üzemük dolgozóira még jobban támaszkodnak, ha tu­dományosabban, bátrabban terveznek. Hiányosságnak tart­juk gazdasági vezetőinknél, hogy a tervezés terén túlzott óvatosságot tanúsítanak. Álta­lában véve laza, viszonylag könnyen elérhető célokat tűz­nek ki üzemük elé. Itt van például a kongresszusi munka­verseny. A Gyöngyösoroszi Ércbánya már háromszor is emelte felajánlását. Miért nem lehetett ezt először megtenni? Egyes üzemi vezetőink attól féltek, hogy a kongresszusi munkaverseny során tett vál­lalásaikat jövőre tervesítik. A terv emelését úgysem ettől, hanem a népgazdaság érdekei­től teszik függővé felsőbb szer­veik. Hiba van még egyes gazda? ságvezetők továbbképzése te­rén is. NéhánVan sem szakmai, sem politikai vonalon nem képezik magukat. Túlzottan felaprózzák, tervszerűtlenül használják fel idejüket. Egye­sek mindig nagy elfoglaltságra hivatkoznak, ennek ürügyén sem a társadalmi megmozdulá­sokban, sem a pártmunkában nem veszik ki erejükhöz s ide­jükhöz mérten a részüket. S ezt nemcsak mi látjuk. Kifo­gásolják a fizikai munka te­rületén dolgozó párttagjaink is. Szakmai vezetőinknek, s fő­ként az igazgató elvtársaknak jobban, bátrabban kell támasz- kodniok az üzem kommunistái­ra. Magukkal egyenlő félként kezeljék a párttagokat. Segít­sék elő üzemi pártszervezete­ink e1 lenőrző munkáját a ter­melés terén. A tervek teljest1 'se, a gaz­daságosabb termelés érdeké­ben nagyobb feladatokat kell adni a szakszervezeteknek, és a KISZ-nek is: A sz«-'--—— tért át ,az. előadó. -■, re-, W .alapján, iárjá&unk. .kom­munistái,. dolgozói' e'lé is ‘ célul tűzte ki á í^lferjesséfe fokozá­sát, valamint 'a termelőszövet­kezetek megszilárr1' '-át. Já-1. rásunk területén a mezőgazda­ság eredményéi 'azt mutatják, hogy , járási, bizottságunk, a járás kommunistái a dolgo­zókra támaszkodva, helyesen- hajtották 'végre a Központi Bizottság mezőgazdaságra vo­natkozó határozatait. Jól csináltuk, helyes volt, amint pártunk határozatait is­mertettük dolgozó, parasztja­ink, s tón - szövetkezeti tag­jaink körében. A KB haté-, rozatai. alapján megtartott fa­lugyűlések, , kisgvűlések, tsz-, közgyűlések, valamint a kü- 1öt"';í-ő rneíőffqzöasági szak­kérdésekről rendezett viták nyo­mán megértettük, mozgósítot­tuk dolgozó parasztságunkat, terme1őszöv''+’—-ei-eink tagjait a mezőgazdasági termelés fo- ko^s^ra. Ezek után resz’etesen foglal­kozott a községek helyzetével; az állattenyésztés és a mező- gazdasági termelés adataival; majd rátért a nagyüzemi gaz­dálkodás területén elért ered­ményekre, melynek során a következőket mondotta: — Járásunk területén is nagy eredményeket elérve tör előre dolgozó parasztságunk jövőjét jelentő, új, szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság. 1958-ban 35 íéAnélősZöVatkezeV■ ■ - '-Í355 taggal ‘dolgozott (Sitid ’kh * föl­dön. á járás 'területén.' Terrrie- tőszövétkezetéinket' az ellenfor­radalom ideje'!alátt hagy káros érték," Terrrtélőkzövétkezeteihk tágjainak' helytállása,' meggyő­ződése ' révén nemcsak' a: ter­melőszövetkezetet, a közös- va­gyont ' védte -' meg; hanem az­óta nagy eredményeket is ér­tek el. '• ' Pártbizottságunk helyesen tette, hogy a párt, a kormány célkitűzései alapján mindjárt az ellenforradalom után ha­tározottan föllépett, a termelő­szövetkezetekkel kapcsolatos revizionista nézetekkel, - s a közös vagyon ssjéthurcolóival szemben. A megtartott közgyű­lések, pártnapok, értekezletek útján viszonylag hamar meg­oldottuk a tsz-einkkel kapcso­latos politikai feladatokat. A tsz-ekben levő kommunistákra támaszkodva, gazdasági . vona­lon, is .sikerült terme’ őszövet- kezeteinket . m«‘Szilárdítani. Az elmondottak világosan mutatják,- hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága helyesen ér­tékelte mezőgazdasásunk hely­zetét, amikör meghozta de­cemberi határozatát a tsz-ek fejlesztéséről. Népnevelőink, párttagjaink, s velük együtt a pártonkívüli do1 gozó parasztok százai igen lelkes, népnevelő munkát vé­geztek a lermelőszö vei kezetek szervezése érdekében. Elértük, hogy a tavaszon 23 ezer katasztrális hold földdel 5800-an léptek a tsz-ekbe. Ez­zel járásunk területén a szocia­lista szektor összterülete 72,4 százalékra növekedett. Ezután részletesen foglalko­zott Hevesi elvtárs a szervezés időszakában tapasztalt helyes és helytelen nézetekkel, mód­szerekkel. majd így folytatta: Eredményeink egyik forrása hogy az átszervezett községek­ben . a politikai bizottság ápri­lisi határozata . alapján ‘ létre­hoztuk a tsz-pórtszervezeteket. Húsz alapszervezet, 330 párt­taggal tevékenykedik tsz-eink megszilárdítása érdekében. Per­sze. még nem minden tsz-párt- szervezetünk s tsz-párttagunk dolgozik úgy. mint kellene, de összességében nézve a termelő- szövetkezetek kommunistái a községi pártszervezetek segítsé­gével oroszlánrészt vállaltak magukra a feladatok, a terme­lőszövetkezeti esedékes gazda­sági munkák elvégzésében az úi (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents