Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-10 / 238. szám
1959. október 10., szombat NÉPÚJSÁG 9 Gondolatok az iskolai és családi nevelés kapcsolatáról A napokban egy apával beszélgettem, aki panaszra fakadt előttem. Elmondta, hogy fia, aki tizenhat eszendős, tiszteletlen és követelőző szüleivel szemben. — Lassan már ott tartunk — .magyarázta —, hogy azt se veszi jónéven, ha megkérdezem. hol csavargott este tíz Után. — De nemrégen, csupán egy-Két éve ilyen — mentegetőzött tovább ismerősöm. — Azelőtt igazán kedves volt, szerettük, mindent megtettünk érte, semmiben sem volt hiánya, megkapott mindent, amit csak óhajtott. — Ütni szokta? — tettem fel a kérdést váratlanul —mire ő kissé zavartan mondta: — Igen... vagyis... jobban mondva csak egy időben vertem, aztán mostanában már nem. Úgyis hiába ... Beszélgetésünn úgy folytatódott. hogy ismerősöm elpanaszolta, az ő csemetéje milyen rossz, pedig ennek, meg annak milyen jó gyerekei vannak ebben a korban -is, aztán, hogy milyen boldog is az a szülő, aki... akinek „jó” gyereke van. Ismertem az esetet és tudtam, hogy ismerősöm, mint apa legelsősorban ő maga felelős azért, hogy tizenhat esztendős Korában — enyhén szólva — „nem bír“’ a gyermekévéi . Laci egyetlen gyerek és jól kereső munkásismerősöm csak éppen hogy a csillagokat le nem szedte fiacskájának. A gyerek megszokta, hogy minden vágyának teljesülnie kell, nem ismert lemondást és szinte el se tudja már képzelni, hogy az ő akarata ne teljesüljön. Kedves ismerősöm nagyot nézett, amikor arról beszéltem neki, hogy mert ennyire jutottak, elsősorban ők, a szülők a felelősek. — Nem vagyok én pedagógus, én csak a szakmámhoz értek — próbált magyarázkodni, de amikor rádöbbent arra, hogy az iskola, az osztályt linos, a pedagógusok segítsége nélkül, illetve az ő közreműködésük nélkül mily nehéz a családi nevelés, akkor marsok mindent megértett. Sok család ma már gyönyörű eredményeket ér el a nevelés terén, azonban még nagyon sok azoknak a szülőknek száma, akik nem képesek megoldani a nevelés bonyolult feladatát, gyakran nagy nehézségeik vannak és igen komoly hibákat követnek el. Éppen ezért különösen kell hangsúlyozni. hogy a családi nevelés problémájának helyes megvilágításában igen komoly irányító szerep vár az iskolára, a pedagógusokra. Ha az előbbi példát vesszük alapul, akkor- feltétlen arra a következtetésre jutunk, hogyha Laci szülei idejében jó kapcsolatot teremtettek volna az iskolával, kérték volna a pedagógusok segítségét, akkor gyermekük tizenhat esztendős korában nem lenne szülei szomorúsága. Az iskola és a szülők közös munkájának rendszeres tanulmányozása alapján már megjelöltük azokat az alapelveket, amelyeket követni kell és amelyet egyre több és több szülő belát, hasznosnak tart és alkalmaz. Természetesen az iskola és a család munkájában a gyermekek nevelése terén csak akkor lesz összhang, ha a pedagógus közösség és a szülők teljesen világosan értik a szocialista nevelés céljait, feladatait és mindkét részről törekszenek annak megvalósítására. Kétségtelen tény, hogy az iskola és család kapcsolatának alapja a pedagógusok és szülők élénk eszmei, sőt baráti viszonya. Az iskola segít a családi nevelésben, annak szerteágazó problémái között eligazodni, de ugyanakkor tanulmányoznia kell a családi nevelés legjobb és legkonkrétabb példáit. Érdekes és helyén való itt megemlíteni Krupszkája elgondolását. aki a családot baráti kollektívának tekintette, ahol az új emberek, a kommunizmus építői nevelődnek. Az iskola és a család közötti kapcsolat megteremtésének, kibővítésének számos lehetősége kínálkozik, s ezeket éppen a szülői felelősség érdekében iparkodni kell minden szülőnek igénybe venni. Ilyenek a különböző szülői értekezletek, ahol a pedagógus összesen és egyenként mondhat véleményt a gyermekekről, a családlátogatások, továbbá a fogadóórák, ahol szülő és pedagógus kicserélheti véleményét. Üj tanévet kezdtünk. Néhány hét múlva az iskolák szülői munkaközössége megválasztja az új vezetőséget és még szeptemberben összehívják osztályonként a szülői értekezleteket. amelyek éppen az iskola és a szülői ház jobb. mélyebb kapcsolatának biztosítását célozzák. Igen örvendetes jelenség, hogy az utóbbi két esztendőben már nemcsak a városi iskolákban, de falvakban, tanyákon is egyre több szülő látogat el ezekre a megbeszélésekre és egyre növekszik azoknak a szülőknek a száma is, akik a családi neveléssel kapcsolatos gondjaikat, problémáikat megbeszélik a gyermek osztályfőnökeivel. pedagógusaival A szülők felelősek gyermekeik helyes irányban való neveléséért, amely azonban csak akkor lesz eredményes és gyümölcsöző. ha szorosan kapcsolódik az iskolai neveléshez és támaszkodik a szakemberek, a pedagógusok segítségére is. Szalay István Nyolcmillió utas... A megye közlekedése *— földrajzi adottságaink miatt — nagyobbrészt autóbuszokon bonyolódik le. Az autóbuszhálózat az elmúlt években — népgazdasági terveink előírásainak megfelelően — nagyot fejlődött. Amíg a múltban a falvak népe hosszú kilométerek gyaloglására kényszerült, vagy kocsikon, szekereken utazott a legközelebbi vasútállomásig, vagy megállóig, ma a megye minden községében autóbusz jár, nagyobbrészt még azokban is, ahol egyébként vasút van. Ez a tény közlekedésünk nagy fejlődését és korszerűsödését mutatja. De nézzük a számokat is a megállapítás mellett. A megyében két autóközlekedési vállalat van: az Szüreti mulatságra készülnek a nagyrédeiek Az utóbbi években nem rendeztek a rédeiek nagyszabású szüreti mulatságot, e napokban azonban lázas készülődés folyik s a község apraja-nagyja azon igyekszik, hogy minél szebbé és felejthetetlenné tegye az október 18-án megrendezésre kerülő nagy szüreti mulatságot. A szüreti mulatság természetesen színpompás szüreti felvonulással kezdődik, majd este a kultúrházíban nagyszabású szüreti bál tesz pontot az ünnepség végére. A felvonuláson részt vesz a nagyrédei népiegyüttes, s fölelevenítik a régi szüreti hagyományokat is. A nagyrédeiek a környező községeket is meghívták a szüreti mulatságra, s valószínű, egri és a gyöngyösi AKÖV. A két vállalat az elmúlt esztendőben nem Kevesebb, mint nyolcmillió utast szállított. Nagy forgalmat bonyolítottak le az egri, gyöngyösi, hatvani és hevesi helyijáratok is. A szállított utasok száma tavaly meghaladta a 760 ezret. Az autóbuszközlekedés ebben az évben tovább javult. Ez nemcsak a járatok számában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy mind kulturálsok vendégük lesz Gyöngyösről, Egerből, sőt még Budapestről is. tabbá válik és vált az autóbuszközlekedés. Múzeumi napok Gyöngyösön A gyöngyösi Mátra Múzeum, a Hazafias Népfront városi és járási szervezete támogatásával október II—17-e között múzeumi napokat rendez. Az ünnepélyes megnyitás vasárnap délelőtt 10 órakor lesz. Utána Révész István nyitja meg a Vaszarv—Révész munkáiból álló vándorkiállítást. Este 6 órakor Fülöp Lajos, a múzeum tudományos kutatója tart előadást „Gyöngyösi szírét” címmel. Október 13.-án délelőtt 10 órakor tárlatvezetés a város általános Iskoláinak részvételével. Este Farkas Gábor, a Múzeumbarátok Körének titkára tart előadást „Adatok Bodony község monográfiájához” címmel. Okt. 15.-én Nagy Gyula múzeumvezető tart előadást „Képek a Mátra élővilágából” címmel. 17-én délelőtt 10 órakor a „Mátra és Gyöngyös képekben” c. kiállítást nyitja meg Fehér Miklós, a múzeum foto- szakkörének vezetője. Este a gimnázium ifjú kutatói tartanak előadást munkáikból. A múzeumi napok alkalmából bérletet bocsátanak ki a kiállításokra és előadásokra. — BEFEJEZTÉK a gyöngyösi XII-es aknánál épülő kazánház fűtőberendezéseinek szerelését A nagycsarnokban készen áll a nagyteljesítményű kazán, amely meleg vízzel látja el és fűteni fogja az új öltözőt és az irodákat. A termelékenység emelkedése Il_ \ AjO 1 L / 00 1 ma 19ÍJ „A* ipari termelésnek a tervidőszakra előirányzott növekedését nagyobb részben a munka termelékenységének növekedésével és csak kisebb részben a munkaerő létszámnövekedésével kel! elérni, mert csak így biztosítható a dolgozók életszínvonalának megfelelő emelkedése. Ennek megfelelően az ipari munka termelékenysége hét év alatt legalább 37—40 százalékkal emelkedjék, ugyanakkor a termelési költségek színvonala legalább ÍZ—14 százalékkal csökkenjen.” (A Központi Bizottság irányelveiből.) Nem sikerült a cserebere Vasárnap délelőtt. A nagy Ikarus 55-öeök egymás után állnak meg az egri Dobó téren, kiöntik magukból utasaikat a város szépségeivel és boraival ismerkedni érkező kirándulókat. Talán éppen vasárnap délelőtt a legforgalmasabb a váróé legnagyobb, s legközpontibb tere. Csak úgy nyüzsögnek jobb- ra-balra az emberek. Innen indulnak, akik már tudják, merre akarnak menni, s azok is. akik az első percekben még csak céltalanul ődöngenek. magukban találgatva, vajon merre lehet a vár, 6 hol található a Mecset Étterem. Az Állami Áruház épületének sarkánál posztoló rendőrnek van éppen elég dolga. Ezúttal a tájékoztató ember szerepét tölti be. De közben azért másra is figyeL A tér sarkánál például épp ebben a percben tűnik fel egy három és féltonnás tehergépkocsi. Rakfelületéről már messziről virít a hasábfa. Ez a jármű, rakományával együtt, hétköznap talán elkerülte volna figyelmét, most azonban megállást parancsol a vezetőnek. Az utasfülkéből többen dugják ki fejüket és kissé zavartan válaszolnak a gyors kérdésekre — Honnan hozzák ezt a tüzelőt? — EgercsehibőL — S hová akarják szállítani? — Halmajugrára. — Kitől vették? — Egy bányásztól. — Mivel fizettek érte? — Kukoricával... majd ... Ennyi elég is. A többit a városi kapitányságon intézi'' már. Domoszlai János, halmaj- ugraí lakos neve bevonul az eseménynaplóba, s megindul az eljárás. Csak azért, mert nem voltak hajlandók tudomásul venni, sem ők. sem a bányász, aki a húsz mázsa szenet és tíz mázsa fát eladta, hogy 1959-ben már nincs cserebere-kereskedelem. Olyan lehetséges, hogy a bányász, aki tüzelőfelesleggel rendelkezik, visszaadja szenét vállalatának, s az hivatalos úton értékesíti. Az is helyes, ha a dolgozó paraszt eladja kukoricáját és azon vásárol magának téli tüzelőt, de ez az út, amit Domoszlai János és cserélőtársa választott, szerencsére már járhatatlanná lett téve a helyes, okos szabályozásokkal. A Domoszlai-féle tüzelővel vasárnap délelőtt gyarapodott az egri Tüzép-telep. A szabálytalanul vásárolt fát és szenet ugyanis ide adatta le a rendőrség. Az ügy tehát ezzel befejeződött olyképpen, hogy a Tü- zép értékesíti majd az egerese- hi bányász feleslegét, Domoszlai pedig megvásárolhatja azt rendes körülmények között. Egy azonban mégis furcsa ebben a vasárnapi ügyben. Egy kis cédula, amit a községi tanács adott ki Domoszlai Jánosnak, igazolva, hogy a 20 mázsa szenet és tíz mázsa fát a saját szükségletére szállítja. Ez hihető. de az szinte hihetetlen, hogy a községi tanács vezetői nincseA z 1917-es oroszországi for- radalmaknak nagy erjesztő hatásuk volt a magyar munkástömegekre. A világháború alatt foganatosított megtorló intézkedések a munkásság mozgalmát bizonyos mértékben visszavetették, s csak az oroszországi forradalmak hatására tapasztalható újabb fellendülés. Ebben nagy szerepük volt az Oroszországból hazatérő hadifoglyoknak is. De nem utolsósorban a háború okozta súlyos szociális nehézségek is hatottak a munkás- mozgalom fellendülésére. Ekkorra tehető az egri dohánygyári munkások szervezkedésének kezdete is. Az egri dohánygyári megmozdulások arra sarkallták a budapesti szociáldemokrata pártközpontot, hogy foglalkozzék az egri dohánygyári munkásnők szervezkedésének ügyével is. Ezért 1917 szeptember végén a budapesti szociáldemokrata pártközpont két szociáldemokrata agitátort küldött az egri dohánygyárba, hogy szakszervezetbe tömöritsék az egri dohánygyári munkásnőket. A két agitátor, név szerint Schmidt- mayer Vilma és Róth Róza, szeptember 30-án érkezett Egerbe és november 6-ig volt itt. Ez idő alatt az egri Nemzeti Szállóban laktak. A munkásnők szeptember 30-án gyűA% 1917. októberi egri dohánygyári ssírájkmozgalmakról lést hívtak össze a „munkás- otthonban”, ahol a két agitátornő felszólalt. Működésük nem volt eredménytelen, mert hamarosan megalakult az egri dohánygyári munkásnők szociáldemokrata szervezete. A gyár mintegy 800 dolgozójának nagy része párttag lett. A szeptember 30-i munkásotthoni gyűlés megszervezésében fontos szerepe volt Pogo- nyi Antalné, Tóth Mária 30 éves dohánygyári munkásnőknek. A rendőrség ezért közrend elleni kihágás címén jogerősen az 1917. év november 15-én megtartott tárgyaláson 9 napi elzárásra ítélte. (Az egri állami levéltár Tanácsköztársaság előtti iratok, 1917. 491/1.) A szakszervezet megalaku- lását követő napokban nőtt a gyárban a sztrájkhangulat, s az Egri Újság 1917. október 11-i száma már „Sztrájk készül a dohánygyárban” címmel közöl cikket A sztrájkhangulat kialakításában nagy szerepe volt annak a ténynek, hogy a dohánygyári munkásnők szociáldemokrata szervezetének megalakulása után a kereszténysaocialista párt is akcióba lépett, s igyekezett ellentámadásba menni a szociáldemokrata szervezettel szemben. A keresztény szocialistáknak sikerült is 10—15 munkásnőt beszervezniük a maguk pártjába. Az üzem szociáldemokrata munkásnői pedig követelték, hogy a munkásegység megóvása érdekében, ezek is lépjenek be a szociáldemokrata pártba, ellenkező esetben kérték az igazgatóságtól, hogy távolítsák el őket a gyárból. Az igazgatóság nem engedett. Végül a munkások megsokallták az időhúzást, és október 11-én, bár bementek az üzemije, de nem dolgoztak. Erre az igazgató megijedt, karhatalmat kért és a sztrájkotokat katonai erővel távolít- tatta el a gyár területéről. (Egri Újság, 1917. október 12.) A város vezetősége is meg- ■ ijedt a sztrájktól, s igyekezett azt hamar elsimítani. Délutánra ljékéltető bizottságot hívtak össze a városházára, ahol megjelentek a dohánygyári munkásnők bizalmi küldöttei is. A klérus is igyekezett a bajon segíteni, s az Egri Katolikus Tudósító már október 12-én közölt egy Subik Károly által írt röplapot, melyben Subik óvja a munkásokat a szervezkedéstől. Hangsúlyozza, hogy valaki egyszerre nem lehet jó katolikus, ugyanakkor szoci áldemokrata is. A kettő merő ellentétben áll egymással Választ kér a munkásoktól arra a kérdésre, hogy vagy szociáldemokraták lesznek, vagy katolikusok. Ha az utóbbi, akkor lépjenek ki a szociáldemokrata pártitól. Igyekszik Subik a szociális demagógia eszközéhez nyúlni. Azt mondja, hogy az egri érsek 40 ezer koronát adott a dohánygyári munkásnőknek csecsemőotthon céljára. A szociáldemokraták pedig nem adnak, hanem vesznek. Minden hónapban tagdíjat szednek. Az igazgatóság és a város **■ vezetői reménykednek abban, hogy a sztrájk hamarosan meg fog szűnni Az Egri Újság már október 13-án arról ír, hogy a sztrájk megszűnőben van. De tévednek, a harc még nem szűnt meg. Az ellentétek a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták között továbbra is fennálltak. „Vörösek és feketék, ennek a két társadalmi irányzatnak a harca folyik most a dohánygyárban" — írja az Egri Üjság október 18-i száma. A szociáldemokraták erejűk újjászervezéséhez népgyűlést hívtak össze, de a rendőrség betiltotta azt Ezért titokban tartották meg a Diófa utcai munkásotthonban. A sztrájk mintegy két hé- tig tartott A munkások bejártak a gyárba, de nem dolgoztak, hanem járkáltak és énekeltek. Nem dolgoztak mindaddig, amíg a gyár igazgatósága ki nem elégítette követeléseiket Erre pedig október 29-én került sor. (Egri Újság 1917. október 30.) Október 29- én, negyed 12 órakor már 107 munkás dolgozott, háromnegyed 12-kor pedig már valamennyi munkás. Október 30- án reggel 7 órakor már rendes kerékvágásban haladt a munka. (Egri Állami Levéltár, Tanácsköztársaság előtti iratok. 16 720/1917.) De a város urai még mindig rettegtek a sztrájk esetleges felújulásátől. Az alispán még 1917. november t-én is azt kéri a polgármestertől, hogy a gyári munkások magatartását állandóan kísérje figyelemmel. (Egri Állami Levéltár, Tanácsköztársaság előtti iratok. 23 825/a. 1917.) Saecská Károly nek tisztában azzal, hogy a cse- jnekereskedelem szocializmust lépítő országunkban már nem [létezik. s támogatja az ilyen [szabálytalanságot. íw) í Az ajándéksorsolás nyerőszámai [ Az É. M. Papír és Irodaszer ^Értékesítő Vállalat és az Egri [Kiskereskedelmi Vállalat által trendezett ajándéksorsolás nye- 'rőszámai: 1 1101 , 1109. 1118. 1137, 1144, [1148, 1150, 1167, 1168 1401 ••1414, 1421, 1428, 1443, 1469. "1472, 1478. 1485, 1488, 1490. Í1501, 1502, 1523. 1542. 1552. =1555, 1558, 1567, 1576, 1577, il582, 1584 1588, 1591 1593,-2001, 2008 2014, 2021, 2024. 12031, 2042, 2056, 2058. 2063. Í2064, 2066, 2082, 2095 2112 [2121 2128. 2130, 2147, 2152-2163. * 2172. 2196. 2250 2253. [2254, 2264. 2265. 2270, 2274-2283. 2288, 2301. 2305. 2313. [2314, 2324. 2232. 2339, 2341 S2344. 2368, 2378, 2381, 2336. [2389. | A nyereménytárgyak 1959. [október 31-ig átvehetők az •Egri Kiskereskedelmi Vállalat [67. számú Papír és írószer -Boltjában (Eger, Széchenyi n. :i2.)
