Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-03 / 232. szám

4 NEPÜJSAO 1959. október 3., szombat • % Ünnepélyesen megnyílt az egri Bugát Pál Szabadegyetem 1959'-60-as tanéve KICSINEK BIZONYULT csütörtökön este az egri Peda­gógiai -Főiskola zeneterme, ahová a TIT a Bugát Pál Sza­badegyetem 1959—60-as tan­événeit ünnepélyes megnyitó­ját hirdette. Az már hetekkel ezelőtt látszott, hogy lényege­sen többen jelentkeztek a kü­lönböző szakokra, mint az el­múlt két esztendőben, ennyi érdeklődőre — s különösen na­gyon sok fiatalra — mégsem számítottak a vezetők. Este 6 óra után néhány perccel mar zsúfolásig megtelt a terem s míg az elnökség el nem fog­lalta a helyét, mindenki a táb­lákra írt programot nézegette: hol s mikor lesz előadás a jö­vőben filozófiából, történelem­ből, földrajzból, természettu­dományból, művészettörténet­ből, jog- és államtudomány- ból. Nem sokkal később Darvas Andorné, a TIT megyei veze­tőségének képviselője _ nyi­totta meg az egyetem új tan­évét, majd bevezető szavai után dr, Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke a TIT megyei alelnöke mondott rövid beszé­det. — Engedjék meg, hogy a Bugát Pál Szabadegyetem ün­nepélyes megnyitója alkalmá­val, mind a TIT Heves megyei szervezetének elnöksége, mind pedig a magam nevében üd­vözöljem kedves hallgatóinkat — mondotta az alelnök. — Szeretném ezen az ünnepélyes megnyitón röviden vázolni azokat az okokat, amelyek a szabadegyetem létrehozását és fenntartását indokolttá, szük­ségessé teszik. — MINDANNYIAN nagyon jól tudják az elvtársak közül, hogy hazánkban ma a szocia- lizrftusnak, az eddig megvaló­sult gazdasági rendelt közül a legmagasabbnak az alapjait rak’uk le, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt irányításával és vezetésével. Azt is nagyon jól tudják, hogy a szocializmus teljes és végleges győzelmének három feltétele van. Az első. a munkásosztály politikai hatal­ma, hazánkban már megvan, a második, a kapitalista ki­zsákmányolás megszüntetése is alapjában megtörtént, a szoci­alista, az osztálynélküli társa­dalom felépítése folyik. A har­madik feltétel, az emberek gondolkodásának szocialista átformálása, megkezdődött. Törvényszerű, hogy a legszé­lesebb tömegek, valamennyi dolgozó gondolkodásának meg­szabadítása a kapitalista, kis­polgári maradványoktól, az emberek tudatának szocialista átformálódása tömegméretek­ben nem előzi meg, csak köve­ti a politikai hatálom meghó­dítását, a tőkés társadat itt rendszer felszámolását. Tör­vényszerű az is, hogy az em­berek gondolkodásának átfor­málása a leghosszabb, legto­vább tartó folyamat vala­mennyi alapvető társadalmi; folyamat közül. — Az a tény, hogy a szó-: mttaorn serben este fél 8 órakor: Érdekházasság (Bérletszünet. Bianco-bérlet) yongyöeön este fél 8 órakor: Wacrenné mestersége eialista gondolkodási mód ki­alakulása az egész dolgozó népben mindig csak követi a szocialista társadalmi viszo­nyok kialakítását és azokhoz képept viszonylag elmarad, bizonyos lehetőségeket ad a volt kizsákmányoló, tőkés és földesúri rétegeknek arra, hogy a politikai hatalom és a gazdasági kizsákmányoiás e- hetőségeinek elvesztése után .s eszmei és politikai befolyást gyakoroljon a társadalmi tu­lajdon fejlődésében leginkább elmaradott dolgozó rétegekre. Á tömegek gondolkodásának fejlesztésében, a közoktatás, a tudomány, az irodalom és a művészetek jelentősége a dön­tő. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1957 júniusi országos pártértekezletének határozata ennek megfelelően rámutatott a kulturális munka fontossá­gára és arra, hogy a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos -a széleskörű és megalkuvás nél­küli harc az ellenforradalom előtt és alatt elburjánzott és még végleg le néni küzdött revizionista és burzsoá nézetek ellen. A kulturális forradalom pedig harc a kapitalizmustól örökölt elmaradottság meg­szüntetésére, a máig is ható burzsoá eszmék és a reakciós polgári kultúra ellen. Termé­szetes, hogy a párt egyedü’ nem képes ezt a feladatot meg­oldani, hanem nagy munkájá­ban részt kell vennie a tö­megszervezeteknek, a kultúra valamennyi munkásának. Né­pünk gondolkodásának szocia­lista átformálása érdekében a fiatalság szervezett, marxista— leninista nevelése folyik az is­kolákban, egyetemeken. Az is­kolákba már nem járó embe­rek különböző fokokon pártok­tatásban vesznek részt. Ezek mind szervezett oktatási for­mák és elsősorban szolgálják a szocialista gondolkodás el­érését. — NEKÜNK — a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­latnak —, az a kötelességünk, hogy részben a magunk mű­velése mellett, a társulat ke­belén belül, segítsük elő. dol­gozó népünk felvilágosítását és gondolkodásának átformálását. Ennek a segítésnek egyik fá­mája a szabadegyetem kereté­ben folyó ismeretterjesztés. Előadóink mindent el fognak követni annak érdekében, hogy hallgatóink igényeit kielégít­sék. A hallgatókhoz' pedig csak egy kérésünk van: járja­nak szorgalmasan az előadá­sokra és hallgassák meg azo­kat figyelmesen. Ha így lesz, akkor joggal remélem, hogy előadássorozatunk sikerrel jár, mei-t elérjük azt a célt, amit magunk elé tűztünk — fejez­te be beszédét dr. Böőr Péter. A TIT megyei alelnökének beszéde után néhány, az elő­adásokkal kapcsolatos formai Kérdés megbeszélésére kerü.t sor, ami után a szabadegye­tem hallgatói azzal búcsúztak egymástól, hogy a következő hét keddjén, az első előadáso­kon ismét találkoznak. — ger. 1959. október 3, szombat: 1945. Megalakult a Szakszervezeti Világszövetség. 1884-ben halt meg Hans Makart osztrák festő. 1824-ben született I Sz. Nyikitin orosz költő. 1839-ben született Eleonora Duse olasz színművésznő, korának leg­nagyobb tragikája. V? Névnap No feledjük. vasárnap: FERENC mi f Kaiban szívügy a nevelőmunka A káli általános iskola osz­tályfőnöki munkaközössége megtárgyalta a rendtartásnak az iskolai fegyelemre vonatko­zó fejezetét. Az iskola adottsá­gainak megfelelően komoly ha­tározatokat hoztak arra vonat­kozóan. hogy az órák előtt, az óraközi szünetekben hogyan irányítsák a nevelők a tanuló­kat, s hogyan szoktassák a he­lyes viselkedésre. Megállapod­tak abban, hogy a fegyelmezet- lenkedő tanulók beírásánál kö­vetkezetes és egységes eljárást alkalmaznak. Az osztályfőnöki munkaközösség ülése, amelyen komoly javaslatok hangzottak el, mutatja, hogy a káli neve­lőtestület szívügyének tekinti a tanulástól elválaszthatatlan nevelőmunkát! (—á) Gyöngyös város anyakönyvéből Születtek: Szigetvári Agnes Ka­talin, Holló Mária Katalin, juhász Zsuzsanna, Borosi György József, Danes Ildikó,, Dér Enikő. Fodor Károly, Harmat József, Antal Sán­dor. Sebők István, Kanalas Kata­lin, Molnár Erika. Török Mária. Pekáróvics Ákos István. Győré István, Illés Gyula, Tóth Ottó L.O- ránd, Rácz László, Egyed Zsuzsan­na, Nagy Béla Imre, Fehér Mihály. Panyik László, Balog Magdolna Mária, Zombori Mária, Cserta An­tal, Domer Zoltán Tibor, Zaja Já­nos. Zsóder László. Király György. Szakonyi Andrea Judit. Papp Li­lién, Schirm Szilvia Mária, Kovács Mária. Házasságot kötöttek: Száz Béla— Tóth Erzsébet, Lőrincz István— Márkus Zsuzsanna, Horváth László—Borda Irma, Harsány! Ist­ván—Horváth Magdolna, Márkás István—Farkas Elvira Eszter. Töl­gyesi László—Király Irén, Szabó László Lajos—Debreczenyi Vilma. Meghaltak: Szabó Imre, Fercsák Jenő. Balog Dezsőné (Tóth Erzsé­bet), Czank Kálmán, Takács Imre, Kasza Ferenc, Safranka Jánosné (Tóth Borbála), Nagy Ferenc. Bel- kovics András, Torzsilla Mária, Koncz József, Gulyás Béla, Zom­bori Mária. — MEGKEZDTÉK az Eger patak mederszabályozási munkálatait. A szabályozás­sal egy időben mélyítik a pa­takot, hogy az őszi esőzések ne okozzanak árvizet a meg- dnzzadó Eger patak környé­kén. — KISZ-BÁLT rendez ma este 7 órai kezdettel az egri Városi Művelődési Házban a 32-es számú AKÖV KlSZ-szer- vezete. A KISZ-bál meghívója jó zenét, büfét és jó hangula­tot ígér. — AZ ELMÚLT NYÁRON megyénk hatvan általános is­kolájából közel 2000 úttörő üdült a nyári táborokban az ország különböző résiéin. 14 iskola tanulói a Balaton mel­lett üdültek. — IPARI TANULÓK dol­goznak a Parádsasvári Üveg­gyár csiszolórészlegében. A fiatalok szép mintájú poha­rakat és üvegeket csinálnak gyakorlásképpen. — MÁR A NEGYEDIK mű­sorfüzetet készítik az egri Gár­donyi Géza Színházban. Jelen­leg a Nyugtalan boldogság cí­mű szovjet operett műsorfüze­tének szerkesztése folyik. Egy- egy műsorfüzetből 2500 pél­dányt készítenek. — ÄZ ORSZÁG különböző részeiből mintegy 10 000 tanuló fiatal táborozott az elmúlt nyá­ron a Mátrában és a Bükkben. A Nyugatbükki Erdőgazdaság 90 sátortábor-engedélyt, a Mát­rai Erdőgazdaság pedig 35 en­gedélyt adott ki táborhelyek létesítésére. — NAGY FORGALMAT bonyolít le a nemrégiben megnyílt parádi új cukrász­da. Az ízlésesen berendezett szövetkezeti cukrászda nagy látogatottságnak örvend. — AZ ELMÚLT iskolai év­ben Horton a szülői munka- közösség segítségével és az is­kola közös rendezvényeinek bevételéből 9150 forint érték­ben televíziót és áramerősség­szabályozót vásároltak az is­kolának. Mint már arról lapunkban hírt adtunk, kedves ismerőst látott vendégül két napig az egri Gárdonyi Géza Színház, Marton Endre, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője, s Hlat'ky Jánosné, a Művelő­désügyi Minisztérium Színházi Főosztályának előadója szemé­lyében. Marton Endre az első este megtekintette az Érdek- házasság előadását, majd szer­dán este a karácsondi tájelő­adásra is ellátogatott, s a War- renné mesterségét nézte meg. Az előadás után mindkét al­kalommal barátságos beszélge­tésre került sor, amelyen a fő­rendező elmondta az egri szí­nészekre nagyon kedvező véle­ményét az egyes művészi ala­kításokról. A kis egri színhá­zat szocialista szerződés értel­mében segítő Nemzeti Színház képviselője egri tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács vezetőivel is a to­vábbi együttműködést illetően. O Idegen férfiak vették birto­kukba szerdán délelőtt az egri színház színpadát és minden zugát, olyanok, akik eddig es­ténként csak a nézőtér szék­soraiban foglaltak helyet egy- egy előadás megtekintésére. Az idegenek a megyei tanács terv­osztályának vezetői és más szakemberek, a többi között á Középüiettervező Intézet mér­nökei voltak. Azért látogattak el a Gárdonyi Géza Színház­ba, hogy még mielőtt hozzá­kezdenének a színház épületé­nek átépítésével, modernizálá­sával kapcsolatos tervezéshez, a pincétől a padlásig mindent felmérjenek, s a lehetőségeket is figyelembe véve, fogjanak a további munkákhoz. A tervek elkészülte után, előrelátható­lag az évad vége felé kezdődik meg a színháziján a nagy át­építés. O A színház a Művelődésügyi Minisztériumtól megkapta a következő öt esztendőre szóló tervvel kapcsolatos művészeti, fejlesztési, gazdasági és mű­szaki irányelveket, s ezek meg­tárgyalására csütörtökön dél­utánra kibővített igazgatósági ülést hívtak össze, amelyen képviseltette magát a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács is. Az igazgatósági ülés után az irányelvek a színhez művészeti tanácsa elé kerül­nek, s ha ennek tagjai megtet­ték javaslataikat, társulati ülést is összehívnak. Az itt el­hangzott vélemények lapján kerül aztán sor a miniszté­riumba küldendő végleges ja­vaslat kidolgozására. (w) ,1 FILMFÓRUM Akiket a pacsirta elkísér Egri Vörös Csillag Nem film ez, hanem ballada. Fájdalmasan igaz, emlékeztető, de végső kicsengésében, túl a tragédiákon, a „balladai félho­mályon”. biztató kicsengésű lí­rai történet. Darvas József „Akiket a pacsirta elkísér” cí­mű filmje az utóbbi évek naay magyar filmalkotásainak méltó folytatója, nemcsak a film tör­ténetének egyszerűségében is széles táitsadalmi képet adó mondanivalójában, de filmsze­rűségében, színészi játékban, rendezésben egyaránt., A két fiatal cselédember akit a magánosság, a rettenetes élet, kis életük egyéni tragé­diája sodor össze, ott kinn a ta­nyán, ahol a „rabiátus” gazda a kegyetlen úr. s ahol a tanyai tanító küszködik, a szektások idéznek holtakat, — az egész úri Magyarországot példázza, legalább is a hárommillió kol­dus országát. Emberi sorsok és nem megmagyarázó szavak, a mindennapi élet kegyetlen, mo­noton azonossága és nem írói summázások mondják el azt. Egri körséta a korárak leszállítása után EGRI VÖRÖS CSILLAG Akiket a pacsirta elkísér (Szélesvásznú) EGRI BRÓDY Amigo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN Sabella nagymama HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rosemarie HATVANI KOSSUTH Kelten a nagyvárosban Füzesabony A dzsungel könyve HEVES Egv halálraítélt megszökött PÉT’KR VASÁRA Fiú vagy lány? _________ MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október -3-én délelőtt 11 órakor matiné: Két kapitány október 4-én délután 5 és 7 órai kezdettel: Sóbálvány A MECSETBEN Józan, délelőtti napsütésben ; éppen száz főre terítenek, mert Ja péceli fiatalok kirándultak I Egerbe. Laskó László üzletvezetővel : leülünk a sarokasztalhoz, hogy Jaz étterem forgalmáról besaél- ! gessünk. — A borárak csökkentése kő­im oly hatást mutat az üzem [forgalma szempontjából — ■ mondja az üzemvezető. Az ár­rendezés óta átlagban véve ■mintegy 55—60 százalékkal nö­vekedett üzemünkben a bor- ; forgalom. Jellemző, hogy a vá­mossal ismerkedő idegenek ; elsősorban a vörös borok iránt !érdeklődnek: szeretik a medo- I cot, a bikavért, muskotályt, — »akár kimérten, akár palacké­ban. A borfogyasztás emelke- ídése visszaszorította a sör- íforgalmatés ez a helyzet az árak > miatt alakult így. Ma már el­■ mondhatjuk, hogy a borárak­■ hoz képest a sör drága és ezt >a piacon elsősorban mi érezzük. ’ — Érdekes megemlíteni, hogy ► az egri lakosság inkább a fe- >hér borokat — az asztali fehér, ►egri leányka — kedveli és a ^vidékiek, kirándulók vásórol- ;ják a színes borokat. — A Mecset forgalma nagy- >részt a kirándulókból és az ^országjárókból tevődik össze. Gyakran megesik, hogy törzs­vendégeinknek nem jut hely, mert a közös ebédek és vacso­rák benépesítik az éttermet: legutóbb is az egyik törzsven­dégünk csak úgy kapott helyet, hogy a zsúfoltság miatt várt egy félórát. A VAR ALATTI BORKÓSTOLÓBAN néhányan ülnek az asztalok mellett, beszélgetnek és kedé­lyesen koccintanak a kétdecis poharakkal. Az ajtóban meg­jelenik két felsőtárkányi ma­gyar fekete kalapban, fekete posztónadrágban, megőszült, lógó bajusszal. Odamennek a pulthoz és két-két deci vöröset kémek. Mikor megkérdezem, hogy az asszonyokat miért hagyták a kocsin, Farkas b. Lajos, az egyik gazda azt vá­laszolja: — Nehezen mozdul az asz- szonynépség a kocsiról. Meg aztán nem elég, ha behoztuk őket a hetivásárba és elköl­tötték egy csomó pénzt? Megértőén bólintok az ok­fejtésre, de aztán látom, hogy amíg druszája, az ugyancsak lógóbajszú Baranyi József kós­tolja a vörösbort, egy kétdecis pohárral kimegy az asszonyok­hoz: így á konty alá is jut valami. Mikor visszajön, ma­gyarázattal szolgál a délelőtti ivást illetően: — Tetszik tudni, most ope­ráltak és az orvos azt mondta, hogy a vörös bor használ. Ba­ranyi József még meg is toldja eizt a hihető okoskodást: — Inkább ezt igyuk, mint a patikába járjunk. A borkóstolóban nincs itthon a főnök, de a felesége, Szabó Józsefné elmondja, hogy a bor­kóstolónak jelentős forgalma van, főként nyáron: azok, akik a várat megnézik, nemigen ke­rülik el ezt a kis pihenőt és a borkóstolást sem. Amióta a borok ára lejjebb szállt, a fo­gyasztás is jelentősen növeke­dett: a mi forgalmunk körül­belül 15—20 százalékkal emel­kedett. A VADÄSZKÜRTBEN ebéd utáni hangulat és lassuló iram. Néhány elkésett enni vágyó és cigarettázó, fröccsöz- gető férfi ül az asztaloknál. A főnököt nem találjuk, de a fizető-főúr. Primo Béla kész­séggel tájékoztat a forgalom alakulásáról. — A sör kárára eltolódott nálunk is a bor fogyasztása az árleszállítás óta. Ha az átlag- forgalmat nézem, az elmúlt hónapban mintegy 30—10 szá­zalékkal magasabb a borfo­gyasztás nálunk, mint az elő­ző hónapokban. A kimért boro-: kát éppúgy fogyasztják, mint a! palackozottat. Itt is az a hely-: zet, hogy a vidékiek, kirándu-: lók, általában az idegenek a: medocot, bikavért, muskotályt: kedvelik, míg az egriek a fe­héret vásárolják és kérik az; asztalra. Nagyon jó az, hogy az árak mérséklődtek a bor-; nál és az sem ártana, ha a; nagy termésre tekintettel, eset-; legesen további csökkentéssel örvendeztetnék meg a fröcs- csözőket: lehetséges az is, hogy: az égetett szesz fogyasztása ezzel csökkenne és a kedélye-: sebben fogyasztók száma gya­rapodna. A PARK SZÁLLÓBAN Zsabka Endre azt mondja, hogyi a borok árának mérséklése a! szálló forgalmán nem nagyon; változtatott: az idegenforgalmi; célokat szolgáló intézményben: a vendégjárás idején a rendez­vények egymást érik és a mi-! nőségi borok felszolgálása a; mennyiséget nem érinti: a ven-; dégek a külföldiek is elősze­retettel isszák az egri külön-! legiességeket. (f. a.) amit 1922-ről, az úri Magyar- ország életéről tudnia kell • — és ha eszébe juttatják — tud is a ma moziiátogatója. Darvas József nagyszerű is­merője ennek a világnak. Nincs egy felesleges szava, nincs egy felesleges figurája: akik ott élnek és küszködnek a tanyavilágban, a kis falu szé­lén, azok mind egy-egy típusát adják annak az eínyomorított világnak, amelyről megfeled­kezni nem szabad, s amelyre nem visszaemlékezni, bűn. Az özvegy édesanya, aki végső ke­servében egyetlen, kutyahűségű tyúkját üti agyon, az „Oroszor­szágból” hazajött, kommunista- gyanús. sokgyermekes cseléd­ember. aki egy sovány lóval akarja mint harmados megvet­ni a lábát a tenyérnyi földön, a tanító, aki egykor harcolni is kész volt. hogy jobb legyen a világ és ezért kikerült ide az istenhátamögé, a tanyára, ahol úgy kell összeszednie a tanít­ványait tanyáról, tanyára ... És a többiek, a sötét és re­ménytelen világ tíz körömmel : rögbe kapaszkodó szerencsétlen Zsellérei mind-mind életre kel­tek a vásznon, hogy újból és is­mét vádoManak, hogv újból éa ; ismét emlékeztessenek’. Ranódy László Kossuth-díjas, a film rendezője, a helyenkénti. I vontatottságtól eltekintve igaz, ■ szép. művészi munkát végzett; : Finom kézzel. ‘ lírai eszközök­kel, s ahol szükség volt. drá- :mai sűrítéssel fogta össze az ; esemény szálait. Az égő tanya jelenete, a film végén az eskti- ;vőj menet és a két fiatal ..koi­■ dus-lagzljának” párhuzama ki­tűnő volt. Nagyszerű munkát [ végzett Pásztor István operatőr is. képei sokszor többet mond- • tak minden szövegnél, minden játéknál. A film két fiatal szerelmese ■örvendetes nyeresége fjlmművé- ; szelünknek. Papp Éva, aki még : főiskolás, a filmről már ismert Tordy Géza megkapóan eaysze- ; rű művészi eszközökkel, mély ' Trai átéléssel tolmácsolták az író mondanivalóit Tolnay Klá­ri és Agárdy Gábor. Bihari Jó­zsef és Somogyi Erzsi. Dayka Margit megdöbbentően emléke­zetes alakítást nyújtottak eb­ben az úi magvar filmben. Az ..Akiket a pacsirta elkí­sér” méltó alkotása a hírt. ne­vet és rangot szerzett magyar filmjátszásnak. (gy... á)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents