Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

1959. október 28.. szerda NEPOJSAo 3 Egekbe fölszállt emberi jel Rakétafényas őszi éjszakák... Szeptember 14-e óta, évezredes ágaskodás után .,az ember ki­nyújtotta keiét az űrbe és megérintette a Holdat“, az ember elérte a csillagokat, A szovjet emberek kitűzték az égi nagy bolygóra a vörös lo­bogót. Azt a vérszínű selymet, amely 1917-ben a Téli Palota ormán lengett, amely 1945. május 9-én a Reichstag hom­lokzatára is felkerült. A ligetben mór lassan, egyenlétesen hullanak a vén gesztenyefák elsárgult levelei. S én egyre csak a Holdat le­sem, mikor a Mindenség söfk- ráneú szoknyáján fölhunyorog­nak a tűfejnyi csillagszemek. Nézem a Holdat, keresem a telt, narancssárga korongon azt a helyet, ahol a vörös zászló lehet; keresem a jelét, az ígéretét, a bizonyságát an­nak. hogy nemcsak a Földön, de az égen is megvalósul a szocializmus. Mert nem kétsé­ges többé, hogy így lesz! Október 14-én — újabb ma­gasztos emberi jel rugaszkodott el légkörünkből az egekbe: a bolygóközi állomás!! Azt hiszem, soha nem néz­tek az emberek annyit az égre, mint ezeken az őszi éjszaká­kon. Voltak, vannak és lesznek emberek, akik csak akkor Ke­resték és keresik tekintetükkel a csillagokat, mikor szerelme­sek voltak. A parasztember akkor fürkészett felfelé, ha esőt várt a vetésre. A háború idején azért kémleltük az eget, mert a légiriadó múlását, a bombázórajok elvonulását vártuk. Ma úgy tekintünk a Holdra, mint szomszédunkra, szövetsé­gesünkre. A galaktika darabja lett kontinensünknek, a Föld­nek; a Hold nem hideg ideger- ség, nem titok és nem félel­mes, babonás lidérc többé. Egy darab föld. virágzó emberség szökkent október 4-én a határ­talan térbe, s hirdeti a világ­nak, hogy az emberi dolgok 'es testvérei lettek a Végte- \k. ■*ból lettünk, porrá le- ,— így tanította ezt a .bibliája, így. mondogat- agyatvám. Az öregek •jfc hiszik. Mi másképpen .c: — tegnap még a por­toltunk, ma már a csilla­gon emelkedtünk méltóság­gal. " Húsz évvel ezelőtt is ilyen volt az ősz és így hulltak a fák levelei Az ég akkor is teie Volt csillagokkal. Az emberes mégis lehorgasztott fejjel, föld- reszegzett tekintettel jártak az utcákon, rettegve és siad­tán. Mert nem lehetett szé­gyen nélkül élni akkor, mikor a piactereken, utcák kiszélese­dett öblén Heine és Thomas Mann, Stefan Zweig és Bar­busse könyveit égették; mikor a lengyel és szlovák lányokat a front mögötti bördályházak- ba kergették. A mi balatoni házunkba is ilyen örömlányo­kat szállásoltak el. Az embe­rek lesütött szemekkel jártak akkor, nem mertek egymás szemébe tekinteni. Húsz éve múlt, hogy a len­gyel mezőket szürke por és hamu, az elégetettek hamvai borították. Az iskolákat bezár­ták. A szőlőfürtök ott rohad­tak el a tőkéken, s a szőlősze­mek mézédes léve a rögökön csörgött szét. Az égén a Hold elbújt szégyenében. Napjainkban, húsz évvel ké­sőbb, a hegyeken és a völgyek alján, Keleten és Nyugaton, és mindenütt a világon — az em­berek égre emelik fejüket s a Holdat nézik: az egekbe föl- Bzállt jellel, a szocializmus zászlajával. Üjabb és újabb követek in­dulnak a kozmoszba. A boly­góközi állomás acél testén ott a jelvényünk, a történelem jel­vénye, a Szovjetunió, a sarló és kalapács, a szocialista világ vörös csillagos felségjele. Az a jel, amelyet a Szovjetunió év­tizedek óta zászlajára festett, amely jel alatt eltiporták a fa­sizmust, véget vetettek a há­borúnak. E jel bizonyosság, hegy a parányi ember a por és a sér kötéséből a csillagok­ba jutott fel! E jel a bőse szimbólumát jelenti ma! Mert amíg fenn a Hold légkörében suhan, leküldí figyelmeztető jelét a Földre: ideje lenne már abbahagyni a fegyverkezést, véget kellene már vetni a há­borús feszültségnek. E jel a béke szimbóluma! Hruscsov elvtárs e jel alatt jelentette be az ENSZ-paloiában a szovjet kormány leszerelési javasla­tát: négy éven belül meg kell semmisíteni minden had visele­ti eszközt. Ne legyenek többé szárazföldi, tengeri és légi had- erŐK! Ne legyenek vezérkari tisztek és hadügyminiszterek! Zárjanak be minden katonai iskolát, a pokrócokból, katonai zubbony ónból mást csinálja­nak! Egesséjc el a stratégiai könyveket, haditérképeket! A lőszerraktárakból sportcsarno­kokat, az óvóhelyekből hústá­róló jégvermeket csináljanak! Ne legyen puskás ember! A férfiak térjenek vissza asszo­nyaikhoz. családjuk körébe és dolgozzanak. Így lesz majd. Nincs már messze az idő. És akkor... Nem kell többé elsötétíteni az ablakokat, nem kell többé ma­gukra hagyni síró anyákat és búcsút intő hitveseket! Nem kell többé mankót faragni a ■ hadirokkantaknak és nem lesz­nek majd hadiárvák sem’ Földjeinket nem gázolják lánctalpak, ablakainkat nem zúzza be a bombaszilánk! A béke csillaga íenn.ragyog a Holdon, s a Hold korül ke­ringő bolygóközi állomás fém­testén. A szovjet tudomány csodálatraméltó eredményeket ér el. Hinnünk kell hát még erősebben az emberben, hogy megszépítsük életünket, erő­sítsük akarásainkat, reménye­inket és a békét. Az élet vágtatása nem szű­nik. Űj emberkék — lánykák és fiúk — születnek a világ minden részén ezekben a na­pokban is, ezeken az őszi éj­szakákon. Űj csillagzat alatt születnek, új örömökre szület­nek életükkel, ők talán már soha nem fogják megtudni, mi a háború... Pataky Dezső A füzesabonyi járás 26 termelőszövetkezetében befejezték az őszi vetést A füzesabonyi járás új és régi termelőszövetkezeteiben jól haladtak az idén az őszi munkákkal. A gyors, lelkes munka eredménye, hogy teg­nap reggelre 26 termelőszövet­kezet jelentette az Ő6Zi veté­sek befejezését. Elvetették az őszieket a több mint 300 hol­das füzesabonyi Petőfi Tsz- ben, Kaiban két termelőszö­vetkezet végezte el az őszi ve­tést, a Március 15 és a Tarna- menti Termelőszövetkezet. Itt a kezdeti lemaradás után ket­tőzött erővel fogtak munkához a tsz-tagok, naponta jelentkez­tem, hogy a gépállomás vető­géped mellett még fogattal is végzik a munkát, s ennek eredményeként az elsők között fejezték be az őszi búza veté­sét. Befejezte a vetést Dor- mánd község mindkét terme­lőszövetkezete, s ezzel az egész Község. Besenyőtelken már csak a Béke Űtja Termelőszö­vetkezetnél van vetrúvaló. A szakemberek véleménye szerint norvember 2-ig az egész járás területén zömében befe­jezik az ősziek vetését. ... hogy egy f rancia inter­nálótáborban négy napja éh­ségsztrájkba kezdett kétezer bebörtönzött algériai. Tilta­koznak az erhbefi jógok meg­sértése. az eihbértélen bánás­mód miatt. Az Algériában dúló gyar- mátosító franciák háborúja, a fegyver ropogásának hangja sem tudta elnyomni az igaz­ságért. a szabadságukért har­coló algériaiak lelkesedését. Elektromos árammal telí­tett intérnálótáborban éhezik kétezer algériai. Párizs kör­nyékén tüntetések vannak az algériai háború befejezéséért. Anyák tiltakoznak,‘hogy fiai­kat ilyen kilátástalan hábo­rúba kergetik, feleségek kö­vetelik: vessenek véget ennek az ..őrült háborúnak”. — ad­ják vissza a férjeket, édes­apákat. A kétezer bebörtönzött al­gériai internált mellé ezrek és ezrek állnak a franciák közül is, hangjuk egyre erő­sebb lesz. S ez már nagyon zavarja De Gaulle álmát. (K J.) I* ticphernteles növekedést^ — EGERBEN, a megyei ta­nács udvarán, a tervek sze­rint 4 800 000 forintos költ­séggel űj irodaházat építenek az fiM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai. „Acéltermelésünket a martinkemencék teljesítőké­pességének lényeges emelésével, termelésünk folyamatos korszerűsítésével az 1958. évi 1,6 millió tonnáról leg­alább 2,4 millió tonnára kell fokozni. A tervidőszakban meg kell oldani a folyamatos acélöntcsi technológia nagyüzemi bevezetését és ezzel csökkenteni kell a kü­lönböző kohászati gyártmányokhoz szükséges fajlagos acélmennyiséget.” (A Központi Bizottság irányelveiből.). Figyelmesen, gyorsan, jókedvűen. •. — Az Egri Pedagógiai Főiskola menzáján — PONYVÁVAL letakart, szürke kis teherautó kanyaro­dik be a líceum kapuján, vé­gigdöcög az aula boltozata alatt, majd a négyszögletű ud­varra érve a folyosó egyik be­járata elé tolat. Hamarosan te­kintélyes nagyságú alumí- níumkannák, szállítóedények kerülnek le a ponyva alól. amelyeket fürge kezek az „el­osztó-helyiségbe” továbbítanak. Fél egy körül jár az idő. Meg­érkezett az ebéd a Pedagógiai Főiskola menzájára. Az ebédlőteremben csak né­hány asztal foglalt, a hallgatók többsége még az előadásokat hallgatja. Akik itt vannak, nyilván órarendjük kedvező lehetőségeit aknázzák ki, hogy minél előbb hozzájuthassanak az ebédhez. Mert ha valakiről elmondhatjuk azt. hogy gyor­san és tartósan éheznek meg, akkor a diákokról elsősorban kell beszélnünk. Nem sokáig kell várakozniok Alighogy lekerülnek a tartá­lyok fedői, a felszolgáló ablak mögött Bertuska néni máris tálakba tölti a párolgó levtst. ő az „elosztó”. Valaki megje­gyezte. hogy ajánlatos vele jó­ban lenni. Ez persze csak tré­fa, mert az adagok — nyugod­tan állíthatjuk —. szinte deká­nyival sem különböznek egy­mástól. Alig telik el pár perc. s a tálak az asztalokon vannak, megtelnek a tányérok gulyás­levessel. Margitka néni volt az, aki ilyen fürgén szolgált fel. Amíg nem akad több dolga, né­hány kérdést intézünk Margit­ka nénihez, teljes nevén Prokai Mihálynéhoz. Elmondja, hogy itt dolgozik, mióta fennáll a fő­iskola. s nagyon szereti a mun­káját. Szinte minden hallgatót ismer, azt is tudja, ki kinek udvarol. — Hogyan vélekednek a hallgatók a menzáról? — Legjobb lesz, ha őket kér­dezi meg — válaszolja. — Megnézhetném a panasz­könyvet? — Lehet róla szó, bár nem szeretünk vele dicsekedni. KINYITOM a füzetecskét, s olvasom a bejegyzéseket. In­kább vendégkönyv az, mint panaszkönyv. „A főiskola menzája és a szíves fogadtatás az egriek rá- ratlan vendégszeretét bizonyít­ják. Hálás köszönetét mon­dunk a menza dolgozóinak” — a szegedi főiskolások nevében —. ha jól olvastam el a nevet — dr. Zajk István igazgató írta alá. Két tavaly végzett hallgató. Békés Magda és Nagy Ilona az alábbiak szerint rögzítette véleményét: „Köszönetünket fejezzük ki Margitka néninek és a menza többi dolgozójának azért, hogy három éven át fi­gyelmesen. pontosan, gyorsan és jókedvűen végezték munká­jukat”. Lapozok tovább. Dicséret és Nemrég tárgyalta meg a gyöngyösi tanács a munkás- osztály kereskedelmi ellátott­ságáról szóló jelentést.. A ta­nácsülést Varga Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke nyitotta meg, majd sor került az elnök­ség megválasztására. A megvá­lasztott elnökség nevében Montvai Andor, a tanácsülést levezető elnök nyitotta meg a vitát, a már napokkal előbb ki­küldött jelentés fölött. Elsőnek Juhász József ta­nácstag szólalt fel, hangoztatva, hogy a városban a kereskedel­mi ellátottság nem tart lépést a számbeli növekedéssel. Borosi elvtárs. a kereskedelmi állandó bizottság elnöke konkrét té­nyekkel bizonyította kereske­delmi hálózatunk hiányossá­gait. Üzlethálózatunk 90 százaléka ott és úgy van ma is. ahogyan az államosításnál átvettük, holott az élet nagyobb követelményeket kíván. 1945 óta 15 ezerrel nőtt váro­sunk iétekszáma. Ez a jövőben emelkedni fog, a város déii ré­szén rövid időn belül 500 csa­ládra emelkedik a lakók szá­ma. Foglalkozásra zömében bá­nyászok. munkások, üzemi dol­gozók. A város középpontjától kilométerekkel kiesnek. s egyetlen üzletük van, az is fel­vonulási épületben, raktár nél­kül. Vásárlás alkalmával busz- szal kell a piacra, árudákba be­jönni, miközben időt és pénzt veszítenek. Hasonló rossz a helyzet a külső kerületekben is Főprobléma: a helyiség előte­remtése. A felszólaló tanácstagok is főleg az üzlethálózat bővítését kívánták. Hiányolták a kisven­déglőket az üzletek korszerűt­lenségét. Nem biztosított a Mátra üdülőhelyeinek zöld­ség-. gyümölcsellátása sem. Nincsenek megfelelő elárusító- helyek. s ezzel nagyban előse­gítik a spekulánsok, egyéni el­adók üzérkedéseit. A város területén elszaporo­dott a zúgmérés. Mindössze egy kereskedelmi felügyelő van. aki azonban képtelen a keres­kedelem, a spekulánsok prob­lémáját megoldani. Sürgős megoldásra vár a kékestetői MÁVAUT-büfé üzemeltetése is. Dr. Fejes István kórházi igazgató kifejtette. hogy Gyöngyös nagyüzemeinek — köztük a kórháznak is —. nincs biztosítva a folyamatos zöldségellátá6. Kérte, hogy a tanács mérje fel a város szük­ségletét és a járás nagyüzemei­vel kössön szerződést a felho­zatalra. Tőzsér elvtárs, mint kereske­delmi szakember elmondotta: a járás területén 134 működő egysége van a KTSKER-nek. A városban 42 élelmiszer. 12 ru­házati. 12 vegyesipari üzlet van. Az áruellátás jó és ebből adódik a forgalmi fel­futás is. így 1959. I. félévében 141 131 000 forintot forgalma­zott a vállalat, ami százalékban kifejezve 117,9 százalék. Emel­kedett az egy főre eső forga­lom, valamint a dolgozók kere­sete is. A fejlődés és hálózat- bővítés így szükségszerűvé vált. mert üzleteink egy része korszerűtlen, szűk és főleg a város belterületére korlátozó­dik. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy évi nyeresé­gük 12 millió forint volt. A dolgozók igényeit és a szocia­lista kereskedelmi formát szol­gálják az élelmiszer, női ruhá­zati. zöldség, önkiszolgáló bol­tok. valamint a most megnyílt modem tejivó is. Nagy gondot fordítanak, a társadalmi tulaj­don védelmére. Egyed Antal az üzletek egészségügyi követelményét ki­fogásolta. s megengedhetetlen­nek tartotta a kenyér, petró­leum. pétisó és élelmiszer egy üzletben való kiárusítását Sürgette a szakosított üzletek kiszélesítését. Rákóczi András- né a perifériák kenyérellátását kifogásolta, s kérte a Sütőipari Vállalatot, hogy ne 2—3 napos-, vagy égett kenyérrel „kedves­kedjék” a külváros munkásai­nak. Javaslat hangzott el az üz­letek szombat és vasárnapi nyitvatartásával kapcsolatosan is. Varga Ferenc elvtárs felszó­lalását a tanácstagok kötelessé­geivel kezdte. Meg kell olda­nunk a munkásosztály keres­kedelmi ellátottságát, amely a perifériákon közel ötezer em­bert érint — mondotta többek között. — Tsz-város lettünk, nagyobb részt kérünk a beruházásokból. A végrehajtó bizottság szük­ségesnek tartja a tanács ellenőrző státusának emelését, hogy felszámolható legyen az üzletszerű spekuláció. Varga elvtárs felszólalása után dr. Pozsonyi István, az Elnöki Tanács titkárságának vezetője tolmácsolta az Elnöki Tanács üdvözletét. A felsorolt javaslatok és a tanácsülés akti­vitása nagyban elősegíti a hi­bák kijavítását — mondotta.— A kereskedelem felmerülő problémáinak megoldását a központi támogatás mellett döntően kell hogy segítse a he­lyi tanács is. Willheim István, a Belkeres­kedelmi Minisztérium küldötte a felmerült problémák orvos­lására és a kereskedelem új formáira mutatott rá. Javasol­ta a város kereskedelmi dolgo-í zóinak, hogy tárgyalják meg: szükséges-e változtatni az üzle­tek nyitvatartásán és ha igen, módosítsák azt. Az önkiszol-' gáló boltokról szólva elmondta: a kiszolgálást a vevőkre bíz­zuk, s így a dolgozók gyorsab-: ban jutnak áruhoz. Felszólalt Selényi József; elvtárs is. a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője. A kormány- és; párthatározat értelmében he­lyesen vitatta meg a tanács-' ülés a dolgozókat, munkásokat; érintő kérdéseket — mondotta a többi között. — Fő feladat, hogy a konkrét problémáknál gyors megoldást keressünk, ezért közös összefogásra kell az erőnket összpontosítani. — A második ötéves terv keres­kedelmi terveit említve ki-i emelte, hogy Gyöngyös 12 mii-: lió forintos gyümölcsfeldolgozói üzemet kap majd. Ma már or­szágos viszonylatban a szállítás; 70 százalékban gépkocsin tör-. tonik, ami nagyban elősegíti a minőségi és gyors kiszolgálást Gyöngyös környékéről szólva, kevésnek tartotta a csemege-; szőlő termelését. Minden remény megvan ar-; ra, hogy ez a tanácsnap jelen-; tős mértékben viszi majd elő-; re Gyöngyös város kereskedel­mét. (Murcsányi) imajd élőszóban más értékelé­sek is elhangzanak. Elsőéves lányok birkóznak a ; túrós tésztával. Egyikük elége­• detlen az ebéddel —. mert egy­általán nem szereti a tészta­féléket. Erről bizony nem te- ; hét az Üzemélelmezési Válla­lat... Általában az a vélemé­nyük, hogy a menzán minden •szempontból megfelelő az ellá- ; tás. Másodéves biológia-föld­rajzosok ülnek a másik asztal I mellett: Hajnal Rozika. Balle. Erzsi. Czinkóczky Eta és még három szaktársuk. Ök diós- ; tésztát fogyasztanak. Nincs pa- ' nászuk a menzára. Pataky László tanszékvezető főiskolai tanárt állandó ven­dégként tartják számon. Meg­kérdezzük, elégedett-e a men- ; zával. Rövid, de velős a válasz: — Azért étkezem itt. KÖZBEN kicsengettek az • óráról, és az ebédlő megtelik I éhező főiskolásokkal. Szolida- ;ritást vállalunk velük, s nem fártjuk fenn tovább sem u sze­mélyzetet. sem az étkezőket ! Utóbbiaknál, további jó étvá- ; gyat. előbbieknek pedig iő • erőt. egészséget kívánunk, s ; hogy továbbra is végezzék ! munkájukat. figyelmesen. gyorsan, jókedvűen . . Tusa István II munkásosztály kereskedelmi ellátottságáról tárgyal! a gyöngyösi városi tanács

Next

/
Thumbnails
Contents