Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

íí*59. október 25., vasárnap

X E t* ü J S A G

Méltó szerep

nélkül elképzelhetetlen a vit-áj nemzetközi kérdések érdem ben történő megoldása.

Ezek tényeke, mégpedig örvendetes tények,, még akkor is, ha tudjuk, hogy az ENSZ munkájának bizonyos mérvű, pozitív irányú eltolódása nem független a nemzetközi erőviszonyok számottevő változásaitól. Az erőviszonyok ma már számottevő mértékben megváltoztak a szocialista országok, a béketábor népei javára, s ez a változás tükröződik a világszervezet munkájában is. A Szovjetunió, a népi demokratikus országok, a nagy népi Kína politikai, gazdasági és nem utolsósorban tudományos sikerei ma már alapvetően más levegőt teremtettek a világpolitikában, álláspontjuk meghatározó erejű, valamény- nyi nemzetközi kérdésben.

Naívság lenne azt hinni, hogy az ENSZ ma már alapvetően szakított volna azzal a munkamódszerrel, amely eleddig sajátja volt, amely eddig sajnálatosan meghatározta szerepét a nemzetközi életben. Azok a hidegháborús körök,

Tegnap volt tizennégy esztendeje, hogy a fasizmus felett győzelmet arató nagyhalainak, a világ békéjének megóvására, az új háborús konfliktusok elhárítására, a fasizmus esetleges újbóli talpra ugrásának megakadályozására létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét: az ENSZ-et. Immáron közel másfél évtized telt el a nemzetközi szervezet létrejötte óta, immáron másfél évtizede, hogy kidolgozták az ENSZ alapokmányát, amelynek cikkelyei nemcsak a világ- szervezet működését szabályozzák, de meghatározzák az ENSZ tagállamainak feladatait is a népek békés fejlődésében végzett munkájukat 'Iletően.

Ha visszatekintünk az eltelt időszakra, ha mérlegeljük az ENSZ eddig végzett munkáját, nyütan meg kell. állapítanunk, .hogy ez a nagy fontosságú szervezet nem állt mindenkor nivatása magaslatán, nem töltötte be azt a szerepet, amelyet méltán várt el tőle a világ valamennyi békeszerető népe. Volt időszak, amikor az ENSZ gyakorlatilag egyes nyugati hatalmak szavazógépeze- tévé vált, amikor az alapokmány cikkelyeit figyelmen Kívül hagyva, sorra hiúsította meg azokat á javaslatokat, amelyek a föld országai békéjét voltak hivatva biztosítani.

Az újságolvasó emberek előtt emlékezetes: hány és hány javaslat, terv, elgondolás került az ENSZ elé, amelyet a szocialista országok delegátusai, a Szovjetunió ENSZ-beli Képviselői terjesztettek- elő, s amelyek sorsa rendre a „leszavazás“ volt. Nem tartozik a világszervezet munkája aranylapjaira az a szerep sem, amelyet többéit között a koreai háborúban, s nem utolsósorban a magyarországi ellen- forradalomban, s a leverését követő időben betöltött. Fedőszerve volt az imperialista törekvéseknek, nevet adott a más országok belügyeibe való beavatkozásnak, ugyanakkor a nyugati hatalmak nyomása következtében megakadályozott minden olyan törekvést, amely éppen a világszervezet tekintélyét lett volna bivátva megőrizni és emelni, a vitás kérdéseket a szervezet plénuma előtt eredménnyel megvitatni.

Örvendetesnek ismerhető el az a tény, hogy az utóbbi időben, s elsősorban a jelenlegi ülésszak keretein belül ez a szervezet nagyobb megfontolással, körültekintéssel, józanabb mérlegeléssel nyúl a nemzetközi kérdések megoldásának lehetőségeihez. Kétségkívül nagy szerepe van ebben annak a szovjet leszerelési javaslatnak, amelyet Hrr -csov elvtárs terjesztett be az ülésszak plénumán, s amely világszerte olyan visszhangot váltott ki, mint amilyenre még nem volt példa az elmúlt évek külpolitiKai életében.

A visszhangra mi sem jellemzőbb, hogy éppen az Egyesült Nemzetek Szervezete ülésszaka vitájában számos olyan hozzászólás hangzott el, amely pozitív értelemben reagál a leszerelés problémájára, amely érintkezési pontokat jelent a szocialista tábor országai és a nyugati nagyhatalmak álláspontjait illetően. Megelégedéssel kell megállapítani, hogy kétségkívül csökken a bizalmatlanság, növeKedett a tárgyalókészség, mind nagyobb területekre hatol be a kölcsönös bizalom légköre, amely

Orcsépcíd kapott a pefőí'ibáiijaí nőtanácN

A petőfibányai kommunisták legutóbbi értekezletükön megdicsérték a nőtanácsban dolgozó asszonyokat az utóbbi évben végzett eredményes mun- •:Alukért. A nőtanács ugyanis háztartási tanfolyamolt, nő- ! kozók szervezésétől kezd- a család- és iskolalátogatá- , g igen széleskörű, hasznos nkát végzett. Felkeresték tat a szülőket, akiknek anékei gyengébb tanulmá- eredményt értek el, s ezek n a beszélgetések után ug- izenien javult a tanulmányi ■ dmény. Ez a tevékenységük agy jelentőségű volt, s bizo- lyította, hogy a nőtanács tagjai igen lelkusmeretesen végzik: munkájukat.

amelyek majd tizennégy- éven keresztül akadályozták a szervezet eredményes munkáját, ma is igyekeznek mindent elkövetni. hogy útját állják a haladásnak, hogy gátat vessenek minden kibontakozásnak. Ez a szerep azonban mind népszerűtlenebb, s mind nehezebb, megoldhatatlanabb feladatot jeient azok számára, akik görcsös erővel próbálják visz- szaforgatni a történelem kerekét. fékezni a haladó erők ma mór az egész világot átfogó mozgalmát.

Az évfordulón óhatatlan a gondolat a további munkát illetően: az ENSZ csak akkor lesz valójában világszervezet, a világ népeinek szervezete, ha végérvényesen szakít azokkal. a módszerekkel, amelyek fémjelezték majd má&félévti- zedes munkáját, s ha mc-Iy felelősségérzettel munkálkodik a népek közötti barátság, bizalom megteremtésén, a vitás I nemzetközi kérdések eredményes megoldásán.

Ez szerep méltó az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez!

(Gy. G)

.,. hogy a nyugati országok vezetői nagy felhördüléssel fogadták azt a hírt, hogy De Gaulle csak jövőre tervezi a négy nagyhatalom csúcsértekezletének összehívását.

Az angol körökben úgy hir- lik, hogy De Gaulle ezt a bejelentését azért tette közzé mert ezzel is figyelmeztetn: akarta a nyugati vezetőket a NATO folcozottabb támogatására, a f rancia politika isegítésére. Így akarja kierőszakolni a szorosabb együttműködést, mert érzi, kicsit megingott lába alatt a talaj, a; utóbbi időben, elvesztette sok hívet az algériai ügyben is.

A tegnapi lapok beszámolnak arról, hogy De Gaulle meghívta Franciaországba N. Sz. Hruscsovot. Ez a két hír kicsit ellentmond egymásnak, mert az egyikben a csúcsértekezlet elhúzódását akarja a francia vezető, a másikban pedig békés vendégségbe hív ja Hruscsovot.

. Vagy talán De Gaulle erőt . akar meríteni a tárgyalások- - ra? Hogy Hruscsovhoz for- [ dúlt ebben az ügyben — ez j dicséretes, csak a csúcsértet £ kéziét megtartásában ne len- ' ne annyira számító. Ahogy j az angol közvéleményt, poli- ? tikosok szavait figyeljük, | könnyen elszámíthatja magát. í Az ő hibája lesz! ]

IC. J í

Az életszínvonal emelkedésének feltétlen mutatója az a tény, hogy a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt rohamosan nőtt az egy főre jutó eukorfogvas/.tás. Ez a növekedés — várhatóan — a jövő években sem csökken, inkább tovább növekszik. A Központi Bizottság irányelvei az élelmiszeripar általános fejlődését mutató számokon belül a cukorgyártás nagyarányú termelés-növekedését is előirányozza. Űj ötéves népgazdasági tervünk alatt a cukor gyártása az 1958. évinek 155—1H0 százalékára növekszik, azaz több mint megkétszereződik.

Szakember lenz belőle

NVÜKGA, kék' szemű fiú írógépet tisztít a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat műszaki részlegében. Keze ma- szatos, kicsit szurtos az arca is, de szemeit egy pillanatra se veszi le a ..munkadarabról“.

— Van sok munkája, — kérdezem, mire felkapja tekintetét és készségesen válaszol.

— Akad mindig — mondja és tovább babrál az írógép billentyűin.

Beszélgetünk. Czövek Géza, a tizenötéves műszerésztanuló, elmesél egyet-mást amire kíváncsiak vagyunk.

— Tavaly végeztem a nyolcadik osztályt az I. számú iskolában. Akkor úgy gondoltam, hogy mezőgazdasági technikumba megyeik, fel is vettek oda, de aztán mégiscsak a szakmánál maradtam. Az orvos nem javasolt technikumba. De higgye el, itt is nagyon jól érzem magam. Szeretem a gépeket, szívesen tisztogatom, javítgatom őket és iparkodom elsajátítani a szakma fortélyait Jó mesterem van —

mondja a fiatal tanuló. Olyan ember, akitől sokat lehet tanulni és aki maga is azon van, hogy én is minél többet tanuljak.

— Paksi Pálnak hívják a mesteremet, — erősíti meg az előbb mondottakat, aztán a tanulásról beszél.

— MOST LS KELL iskolába jámi, de ez azért már különbözik az általános Iskolától. Igez, az a rossz szokásuk itt is megvan a tanároknak,, hogy feleltetnek, mégpedig jegyre feleltetnek és ha valaki nem készült, menthetetlenül beírják az egyest, az elégtelent. Négy napon át dolgozunk, két napig iskolába járunk — meséli Géza és arról is szól, hogy bizony az idősebbektől, mesterétől gyakran hallja emlegetni a „régi inasidőket“, amikor az volt még a legtöbb mester véleménye, hogy pofon nélkül nem lehet jó szakembert nevelni.

— Szerencsére ma már más a helyezet, — mosolyog kis barátunk. Pénzt is kapunk

Amíg az első hő leesik

I hideg idő beköszöntése előtt az eesédi külszíni fejtésen

1

minden hónapban — folytafja —. Igaz csak keveset, éppen zsebpénznek valót, de azért az is valami. És ha meggondoljuk, hogy az Ipari tanulók, ötven .fillért fizetnek egy-egy ebédért, akkor ez a kevés zsebpénz is jelent valamit Alighogy elbúcsúztam Cz5- vek Gézától, néhány perc múlva egy idős mesterrel találkoztam az utcán. Elmondtam neki, mi járatban vagyok. Szavaim után egy kis ideig gondolkozni látszott, aztán mintha a múltból szedte volna elő s. gondolatokat, megszólalt:

— Én is voltam tanuló, inas. De higgye el, ezek a mai fiatalok nem tudják értékelni azt. a sorsot, amelyben részesít' őket a dolgozó nép állama. Nem. Nemcsak a verésről, a pofonokról, a nadrágszíjazás- ról van szó, másról is. Arróu hogy a szó szaros értelmében g mester cselédei voltunk és legtöbbször mindent csináltunk^ csak éppen a szakmát nem] Vágtam fát, legeltettem a malacokat naphosszat, küldönct; ; kifutó voltam és csak később, ; amikor már mindezeken túí

> voltam, vehettem kezembe a ; kalapácsot.;;

> ISMEREM, jól ismerem ez*. >a gyereket, akiről beszél — ! mondta még búcsúzóul. Szorgalmas, jó akaratú," meglátja, ! jó mester lesz majd belőle..

(Szalay)

Lemezjátszó*

: tulajdonosok zenei lejtörője

> Válaszoljon a Népújság Szerkesí- ; tőségének az alábbi kérdések kd> zül kettőre, október hó 29-íg.

; 1. Nagy nemzeti drámából, nagy - nemzeti opera fáz Állami Opera- ; ház állandó évadnyitó darabja.!

> Ki Irta az operát?

[ 2. Ki a szerzője az ÜJ Világ szim> fóniának?

I 3. A magyar Münchausen neve,

> amely egyben nagy magvar ze- I neszerzö dalműve is. Ml a dal• mű címe?

• V Ki irta az Eladott menyasü- ■ szony című operát?

! A kérdések közül csak kettőt |kell megfejtésként beküldeni!

. Válaszokat csak levelezőlapon,

; nevet, elmet nyomtatott betűvel . irottan kérjük. Közölje lemezjátszója fordulatszámát is.

• A helyes válaszadók között egy első. két második és negyven bar• madik dílat sorsolunk ki.

I. díü 30 db Supraphon lemez.

II. díj: 20—20 db Supraphon le- ! mez.

III. díj: 40x3—3 db Supraphon lemez.

Nemcsak egyének, hanem intézmények, szervek, vállalatok, illetve azok klubiai is jelentkezhetnek megfejtésükkel. Minden pálvázó- nak folyamatosan küld lemezjegs zéket a Supraphon. - A nyertesek névsorát 31-! .selmánkban köíöyafe.

füst. Már tüzelnek a szalag-? takarítók, mert a csípős ok-> tóberi idő megköveteli. ?

Buborék János és Melykó} József szalagtakarítók is mele-> gedni ültek a tűz köré. Csak! rövid időre, mert a szerelési? munka nagyon sürgeti őket. ?

A Bányászati Földkotró Vál-j lalat munkásai és a külszíni? fejtés bányászai felkészülten > várják a közelgő telet. A rak-? tárakban katonás rendben so-> rakoznak a melegruhák, a esiz-z mák és bakancsok. Ha nagyon? erős tél köszöntene be az idén,? akkor ezekkel segítenék az? olyan munkásokat, akiknek? a munkaruhájuk kihordási? ideje lejárt, vagy elkopott. ?

A bánya vezetősége ideje-? ben beszerezte a téli melegru-? hákat, megszervezte a munka-? hely előkészítését. A nagy | mennyiségű körülárkolt lignit-? mező tavaszig kitart. Addig? lesz folyamatos munkájuk a? bányászoknak, s amikor föl-? enged a föld fagya, megindul-? nak az összeszerelt gépóriások,? hogy segítsék az emberek? munkáját.

Közeledik a tél, érezni lebe-?, letét, de a külszíni fejtés mun-? kásái felkészülten néznek a?' közelgő hidegebb hónapok elé.?,

Kovács János >,

A szénmező lefedése szep- - tember 1-vel megszűnt, hogy

• időben el tudjál? végezni a : téli előkészítést. Ecséden 300

ezer tonnánál is több szén van

• fedetlenül, amelyet majd a té- : li hideg Időszakban termelnek

• ki a külfejtés „acélfogú” gépei. : De az ember sem hiányzik

ebből a nagy munkából, pedig i a külfejtés munkálatainak nagy részét gépesítették. A szerelőmunkások hatalmas,

, német gépet szerelnek a med- . dő lefejtésére, a szalagok . mellett munkások vigyázzák a folyamatos szállítást ■ őket éri talán a legjobban a téli hideg, fagy.

— Igyekeztünk időben felkészülni a télre — mondja Varga ; János üzemvezető — munká- , saimk megkapták a meleg ruhákat s az Üzemélelmezési Vállalattal szerződést kötöttünk a téli védőital, a tea főzésére. A széntelepen kijavították a régi melegedő helyiséget, a közepére beállított kályha tökéletes meleget biztosít. A munkások ide bármikor bemehetnek, ha hidegebbet mutat a hőmérő higanyszála.

A központi melegedőhelyiségen kívül még számos apró fabódéból száll az ég felé #

Vezényszóra húzzák, egyenesítik, szerelik össze, a szállítószalagokat. Serényen készülnek, hogy amikor leesik az első hó, zavartalanul tudjon termelni a külszíni fejtés. Azokon a szalagokon, amelyeket már összeszereltek, a Mátravi- déki Erőmű egyik éltetőjét, az ecsédi lignitet szállítják.

A mély bevágáséi völgyben apró hangyáknak tűnnek az emberek, amint végzik napi munkájúikat. Az októberi csípős idő már az emberekre kényszerítette a melegebb öltözeteket is. Itt-ott meleg kesztyűt lehet látni és a munkahelyeken megjelent’már a vattaruha is.

A munkahelyeket készítik elő a télre. Nehéz, óriás súlyú gépek vágnak mély árkot az összefüggő lignitmezőbe és téglalap alakban elhatárolják a többi mezőtől azt a részt, amit majd a télen fognak kitermelni. Ezekkel a mély árkokkal útját állják a feltörő talajvíznek, amely tél idején megfagyva sok balesetet rejt és csökkenti a szén kalóriáját is. A gépeken dolgozó munkások is felkészültek a télre — fagyálló olajat szereztek be, szigetelték a vezérlőfülke ablakait

> Süvöltve száguld a szél. Hi> deg, fagyos1 lehelete megbor- [zongatja az ecsédi külszíni fej- ütésen dolgozó bányászokat.

[ — Ez a tél üzenete — gyújt [rá cigarettájára Balogh Gás- >pár harmadvezető, és kicsit [összébb húzza magán a kábáitok

> Az idő bizony eljárt. A ma- ágasban a vadludak V-betüje »mutatja az irányt. A természet >is változik, színt váltanak az [erdők, csípősebbek lesznek az festék és hidegebbek a hajnalok. Már a vonasszonyek nyakra is eliraírűott, tovavitte a [rnújó idő és a természet rendije, megszokott változása. Kö- [zelít a tél zordságával, der- ! mesztő hidegével.

; Az ecsédi külszíni fejtésen [is érezhető a tél lehelete. A [munkások egyhelyben topog- [nak, amikor nincs munka, [mert a völgy katlanba is bevá- [gódik a mátrai csípős szél.

! — Bizony reggelenként, ami- Ikor kijövünk a szénre, meg- i ugráltat bennünket az idő — [dörzsöli a kezét Buborék Já- | nos szalagtakarító. — Mozgatni kell a kezünket és bizony ; ugrálni is, amíg be nem melegszünk. aztán neki, jöhet a ; munka, amit ha frissen csinálunk, még a hátunk is beme- ; lesszik tői*.