Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

1959. október 21., szerda

NCPOJSáO

Hogy még gyiímfilcsözűbb legyen

Három esztendeje, hogy hazánkban ellenforradalom zajlott le, s most három év után az ország vezető pártjának kongresszusára készül szinte az egész dolgozó nép. Párttagok és pártonkívüliek százezrei vesznek részt a kongresszusi versenyben, s milliárdokat ajánlottak fel, hogy megtakarítanak, terven felül termelnek a országnak.

Nagy utat tettünk meg a három év alatt és olyan eredményeket értünk el, amellyel kivívtuk a szocialista országok dolgozóinak megbecsülését és ellenségeink bámulatát. Minek köszönhetők az elmúlt három év eredmén3rei? — teszik fel sokan a kérdést. A Központi Bizottságnak a VII. kongresszusra kiadott irányelvei így válaszol erre: ....elsősorban a párt és a nép növekvő egységének, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomnak és döntően a dolgozók alkotó munkájának köszönhetők.”

A párt és a párton kívüli tömegek jó kapcsolatának alapvető feltétele a párt helyes politikája. S e politika lényeges vonása az elvi következetesség, szilárdság és a tömegek iránti mély bizalom. Az MSZMP nem egészen hároméves politikáját ez jellemezte. Ez a politika minden esetben a nép érdekeiért szállt síkra, teljes nyíltsággal és bizalommal fordult a tömegekhez, egy pillanatra sem feledkezett meg arról a lenini tanításról, hogy a tömegekért folyó harc állandó feladat, a tömegeket napról napra meg kell győzni a párt igazáról, kérte, igényelte a tömegek támogatását céljai megvalósításához.

Ezért élvezi ma a párt a tömegek támogatását, ezért nőtt a párt tekintélye a pártonkívü- 11 dolgozó tömegek előtt. De nem csak ezért, hanem azért is, mert látták a tömegek, hogy a párt lényegében megszabadult a karrierista és ellenséges elemektől, bátran leszámolt a revizionizmussal és a dogmatizmussal, javult a munkastílusa a pártonkívüliek irányában is, nem tett olyan ígéreteket, amelyeket nem lehet megvalósítani, — mindezek következménye, hogy ma a párt az irányelvekben kijelentheti: „A párt és a.,, tömegek kapcsolatát ma mindinkább a kölcsönös bizalom, a légkör őszintesége, a tömegek növekvő alkotó kedve és aktivitása jellemzi. A pártot ezernyi szál köti a néphez.”

Rámutat azonban az irányelv arra is, ami veszélyezteti ezt a kapcsolatot. Bár hazánkban és nemzetközileg is fő veszély a revizionizmus — amely

Politika a tánczenében

Hruscsov amerikai látogatása még a tánczenében is nyomot hagyott. Azóta a rádióállomások legtöbbet játszott slágerszámának címe: „Találkozunk Moszkva ege alatt”

Kamasz-kíváncsiság

toy

— Apu. Mikor még anyukának udvaroltál — így séta közben, miről beszélgettetek?

— Rólad, kislányom.

Csökken

a balesetek s*áma

Sikerrel végezte munkavédelmi, balesetvédelmi feladatát a Mátrávldéki Szénbányászati Tröszt szakszervezeti

bizottsága. — Ezt állapította meg a legutóbbi pártértekezlet beszámolója, midőn elismeréssel beszélt arról, hogy a szakszervezeti bizottság bátran nyilvánította véleményét a munkavédelmi, egészség- ügyi beruházásoknál, a balesetvédelemnél. S hogy véleményét a gazdasági vezetés figyelembe vette, a hibákat a lehetőség szerint azonnal orvosolta.

Ez meglehetősen nagy anyagi erőket vett igénybe, hiszen még 1957-ben 1 623 000 forintot használtak fel ilyen célra, ez évben 4 200 000 forint jut arra, hogy biztonságosabb és egészségesebb munkahelyeket teremtsenek a bányászoknak. Ez a nagy anyagi befektetés a balesetek csökkenésében máris kedvezően éreztette hatását, meri míg 1957-ben a 100 ezer műszakra jutó balesetek száma

50,5 volt és két halálos báleset, addig ez év első felére 28,8 százalékra csökkent a balesetek gyakorisán a. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy az anyagi áldozat, a szakszervezet felvilágosító, nevelő munkája, a balesetvédelmi oktatás nem volt hiábavaló a tröszt dknaüzemei- ben.

„A bútorgyártást 1965-re az 1958. évihez viszonyítva több mint kétszeresére kell emelni. A hazai bútorlein ez- és furnérgyártás növekedésével el kell érni, hogy a bútorgyártáshoz felhasznált anyagok legalább 80 százaléka hazai származású legyen. Félautomata és automata gépek beállításával a gépi munka részarányát az 1958. évi körülbelül 25 százalékkal szemben, a bútoriparban 50— 60 százalékra kell emelni.” (A Központi Bizottság Irányelveiből.)

Haladéktalanul mánkéhoz látott a rózsái IX-es akna pártszervezetének ül vezetősége

Alig egy hónapja választották meg az üzemi pártszervezet új vezetőségét, a rözsaszentmár- toni IX-es aknánál, de másfél héttel a választás után már összeült az új vezetőség s el is osztották, kinek milyen feladata legyen a továbbiakban.

Még ezen a vezetőségi ülésen olyan határozat született hogy az elkövetkezendő időben a pártvezetőség igazi, jó kollektív szellemet alakítson ki s minden egyes tagja a pártvezetőségnek becsületesen végezze el a számára adott munkát s időközben számoljanak be a feladat teljesítéséről.

A határozat alapján ez a beszámoltatás már e hónap elején meg is történt. Ezúttal a pártszervezetnél milyen eredmények találhatók és milyen hibák akadályozzák a gazdasági munkák végzését. Ugyanekkor számolt be az üzemvezetőség is a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és az üzem egyéb gazdasági kérdéseiről.

A pártszervezetnél mindezek mellett sor kerül a párt csoportok újraszervezésére is, s ahol nem megfelelő bizalmiak vezették a csoportokat, ott határozott intézkedéssel vetették meg a további jó munka alapját.

Az új pártvezetőség szervező titkára azóta már összehívta a népnevelő csoportot, s új feladatokkal bízták meg a népnevelőket. hogy elsősorban a párt- szervezeten belül végezzenek munkát, hogy minél kevesebb

nimi»iitii«iiliiiiiiiiliil!iin»iiliiluiiilMiiili!iiiliiluii«

*

»

Érdemes segíteni

Pénzhiány miatt nem alkalmaznak egy értékes újítást a téglagyári kirakodásoknál

vállalatnak, ha alkalmaznák, - Nem lehet, hogy jji

pénzhiány miatt §

félbeszakadjon egy olyan kéz- = deményezés, amely forradal-1 másítaná a téglagyárak munká- ; ját. Ezért várják türelmetlenül § a szomszédos vállalatok, s ha = kell a minisztérium segítséget, | hiszen nemcsak arról van szó, - hogy könnyebb legyen a mun- | ka hanem arról is, hogy tö >b - tégla kell az építkezésekhez, a | családi házak befejezéséhez.

Ahhoz, hogy a régi munka- “ módszer helyett újat, köny- i nyebbet alkalmazzanak a tég- ” lagyári kihordók, ez a szom- í szédos vállalatok, gyárak se- - segítségétől is függ, akik ideig- I lenesén gumi szalagot kölcsö-f nözhetnénék. “

Az újítás lelkesebb támoga- - tása annál is inkább kötelessége Z az Egyesülés vezetőségének is, - mert az MSZMP Központi Bi- ; zottságának irányelvei is ezt a » feladatot szabják meg.

Folytatni kell a nehéz testi * munka, valamint az egészségr e - ártalmas munkafolyamatok gé- “ pesítéssel való felszámolását...“ |

— így szól az irányelv egyik ; pontja. Ennek kellene érvényt - szerezni minél előbb a Gyom- ■ gyösd Téglagyárnál és bevezet- ■ ni Köles Tibor gyárvezető ér- - tékes újítását.

Most még nyikorogva szál- - lítja súlyos terhét a „káré”, iz- £ zadó homlokkal tolja a mun- kás, de ha segítenek bevezetni * az újítást, mindez megváltozik

— reméljük, rövidesem! ‘

Kovács János zökkenőkkel indulhasson meg a pártélet a vezetőség újraválasztása után.

Űj vezető kerül a szakszervezetben dolgozó pártcsoport élére is, de sokkal fontosabb feladatokat is megoldott azóta az új pártvezetőség. Kidolgozták ez év utolsó negyedéves munkatervét is. amely minden vezetőre és párttagra nagyobb feladatokat ró s elsősorban a pártoktatás alapos megszervezését adta feladatul az ezzel megbízott kommunistáknak. A pártoktatás szervezésénél figyelembe vették azt a tényt, hogy elsősorban a kommunisták politikai fejlődését kell elősegíteni, de gondoskodtak arról is. hogy a tömegszervezetekben aktív munkát végző pártonkívüliek is részt vegyenek az oktatásban.

Mindezek alapján bízunk abban, hogy az új pártvezetőség továbbra is sikerrel végzi felelősségteljes munkáját s az üzemi pártszervezet eredményesebben dolgozik, mint korábban.

SZABÓ BÁLINT párttitkár

Vízvezeték épül Tiszanánán

■ Évtizedes problémája oldódik

’meg Tiszanánának azzal, hogy [majdnem az egész község területen [megépítik a vízhálózatot. A köz- .ségfejlesztési alapból épült vízháló- ,zat építési munkálataihoz a község ■lakosai igen jelentős társadalmi •munkát ajánlottak fel. Vállalták, hogy a csövek árkait, valamint azok lefektetését teljesen társadalomi munkában végzik el. A tervek ’szerint még ez évben átadják & [községnek ezt a jelentős létesítményt. —

: fwkMttöi ümctcj£2f

. Dr. Komlödy Gyuláné, Sarud:

■Levelét megkaptuk, értesülésünk ■szerint a megyei tanács előadója ^megadta a felvilágosítást a további ^teendőkre vonatkozóan. Kérjük, az ^eredményről értesítsen bennünket. i Mészáros Albert, Pétervására: „A .hideg és az alkohol’“ című cikkét ■megkaptuk, azt már a rrtai ■lapszámunkban leközöljük. Kérjük, -írjon továbbra is a Vöröskereszt ■munkájáról. Leveleit várjuk.

" Szedlák Szilárd, Szilvásvárad: ■Egerről szóló levelét megkaptuk. ■Ilyen problémával már számtalan- iszor foglalkoztunk lapunkban, de •ügy látszik, még mindig nem ete- ■get. Egyik lapszámunkban ismét -fogíáikozvmk majd levelével. Kér- tjük. máskor Is írja meg észrevételeit, tapasztalatait, szívesen fogad- r juk.

■ Kiss János, Várnáméra: Értesítjük, hogy a végrehajtási eljárást a Kertészeti Magtermeltető Vállalat Indította, nem pedig a Mezőgazda- sági Magtermeltető és Ellátó Vál“ :íet. Ügyét így ott reklamálja.

látni. Van egy bizonyos csoport, amely már aktivizálódott, de szűk ez még, a falu nagyobbik része még távol tartja magát tőle. Szélesítsük ezt a gyűrűt, újabb és újabb embereket győzzünk meg: vállaljanak ők is munkát abból, ami az egész közösség előtt áll, osszuk meg a feladatokat, segítsenek, hogy gyorsabban és eredményesebben haladjunk előre.

Egy másik: Bizonyára másnak is feltűnt, hogy időnként egy-egy — ahogy mondani szokták — élesebb nemzetközi helyzetben az ellenség viszonylag milyen gyorsan tudja megzavarni a fejeket és tud hangulatot kelteni egy-egy párt-, vagy kormányintézkedés ellen. Ez, azon túl, hogy azt a régi igazságot tartalmazza, „ahol nem hallatszik a párt szava, aktivizálódik az ellenség” —, azt is bizonyítja, hogy sok még a tennivaló a tömegek hitének, bizalmának megszilárdításában. Hogy nem elég csak egy-egy nagygyűlés, ahol találkoznak a kommunisták az emberekkel, hanem személy szerint minden egyes becsületes embert meg kell győzni a párt igazáról, ügyünk nemes céljáról. erőnkről, és lehetőségeinkről.

Ez a két példa is azt bizonyítja: ha el is fogadjuk azokat a valóságban meglevő eredményeket, amelyek a párt és a tömegek kapcsolatát jellemzik, sem okunk, sem jogunk nincs arra, hogy megelégedjünk ezzel és azt mondjuk, most már mindent megtettünk. Van még tennivaló bőven. Most már nem az jellemzi a pártnak tömegekkel való kapcsolatát, mint ami egy időben jellemezte, tudniillik az, hogy sokszor akkor jutott eszünkbe a tömegkapcsolat, ha valamink „fájt”. Ha választani akartunk, vagy ilyen, vagy olyan kampány állt előttünk. Most, ha nem is naponta, de egyre gyakrabban tanácskozik a párt a tömegekkel és az együttműködés Is egyre gyümölcsözőbb. De lehet még gyümölcsözőbb is.

Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban és mindenkor legyen tartós, szilárd a párt és a tömegek kapcsolata. Mert ez a kapcsolat feltétele a nemzet felemelkedésének, a szocializmus felépítésének és békénk védelmének.

Papp János

az imperializmus és belső reakció érdekeit képviseli, mi- ; közben a tömegek előtt marxista-leninista mezben jelentkezik —, de a dogmatikus nézetek és a szektás módszerek , eredményeit sem számolhattuk fel még teljesen, és kiúju- lási veszélyük fennáll. Jelent- , kezik ez türelmetlen álradikalizmusban, a tömegek lebecsülésében, az adminisztratív in- < tézkedések túlbecsülésében — , „ami valójában meghátrálás a nehezebb feladat, a tömegek megnyerése elöl”, tehát a po- , litikai munka lebecsülésében, • a pártonkivüliekkel szembeni indokolatlan bizalmatlanságban. „A dogmatikus — szektás irányzat képviselői mérhetetlen károkat okoznak a szocializmus ügyének, mert ■ magatartásukkal gyengítik } a pártegységet, lazítják . i párt és a tömegek kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget, nehezítik a munkás- osztály és az értelmiség együtt- [ működését” — írják az irány- 1 slvek. Éppen ezért harcolni kell ellene. A legtöbb szektás ' irányzat képviselője közül jó szándékú ember, de elméletileg képzetlen — könnyebb utasítással dolgozni, mint meggyőződéssel — nem tud megfelelő módon munkálkodni a párt ügyéért. Tehát nevelni, tanítani kell ezeket, hogy megértsék: nézetükkel, szemléletükkel milyen károkat okoznak. Nem engedhető meg az sem, hogy sgyes elvtársaink, az elmúlt • évek eredményeit látva, elbi- i rakodjanak, túlságosan nyeregben érezzék magukat, nem akarnák vitázni a pártonkívü- liekkel, mert „rájöhetett volna már mindenki, hogy mennek ; nálunk a dolgok”. Gőgösek, úgy gondolják, ha valaki pár- tonkívüli, már nem mondhat okosat, következésképpen „minek is álljak vele szóba, tölt- sem el az időmet”

Ezeknek — és ne csak ezeknek, valamennyiünknek — látnunk kell: van még mit tennünk a tömegkapcsolat erősítéséért, vannak még fehér foltok, a párt és a tömegek kapcsolatának vannak még árnyoldalai, amin érdemes elgondolkodni.

Az egyik dolog: nem tudtunk még minden párton kívülihez eljutni, illetve nem eléggé használjuk még ki a tömegekben rejlő hatalmas energiát. Egy-egy községben, taggyűlésen, pártnapon, ilyen vagy olyan gyűlésen, majd állandóan egy ugyanazon arcokat lehet

MUNKÁSOK szállítják görnyedő háttal a meleg téglákat a Gyöngyösi Téglagyár égető- kemencéjéből;

Megfeszült, toláshoz idomult kezekkel fogják a talicska fülét. Nehéz munka ez. A hőség, a súly, mind ezernyi erővel kínozza az embert, különösen j ha gyakorlatlan a téglagyári 1 kitolómunkás. 1

Egy „káréra" 100 téglát rak- 1 nak és a „káré“ jóval nagyobb, mint az egyszerű talicska, amelyben csak nehezen fér el ( 30 darab. Ezzel a súllyal megrakva járják a megszokott ' utat a kemencétől a tégláim- ] pacokig. A kerék le-lesikllk a . vékony lemezről, belevágódik a puha talajba, s ilyenkor megsokszorozott erővel lehet | csak kitolni a megrakott „ká- , lét“.

így dolgoznak

már évtizedek, sőt talán már évszázadok óta a téglagyárak munkásai. A korok mindig új és új technikai csodával kápráztatják el az emberiséget, maholnap már á Holdba utazást jegyezzük történelmünk lapjaira, de a kihordók, a téglagyári munkások munkakörülménye nehezen változik.

Miéit? Nincsenek a gyárnak újítói, akik ezt a nehéz munkafolyamatot módosítanák,

I könnyebbé tennék?- — Ezen a lejtős vasgörgős * szállítószalagon saját súlyától -legördül a tégla a gufniszalag- j ra, amely kiviszi a tárolóhelyre- és ott egy munkás kényelme- ■ sen kirakhatja a kemencéből

géppel kiszállított téglákat — adja meg mindjárt a kérdésre a választ Köves Tibor, a Gyöngyösi Téglagyár vezetője.

Érdekes újítás.

Olcsó, könnyen kezelhető szál- lítószerkezet. Szeptember első napjaiban próbálták ki, egy óra alatt 2000 téglát szállítottak el, míg a „kárén” egy jól begyakorlott munkás csak 1000 darabot tolhat el, de ezt is Csak bizonyos ideig. Az átlag 7—800 darab óránként.

Ha új munkást vesznek fel a szállításhoz, két hét tanulóidő után még hat hónap kell, amíg hozzáedződik a munkához, (ha hozzáedződik.) A gépnél viszont nem kell tanulóidő, meg hat hónap, hanem mindjárt az első percben úgy dolgozik, mint később.

Olcsóbban termel és megszünteti a téglagyáraknál a legnehezebb fizikai munkát —, a téglakihordást, azaz helyesebben csak megszüntetné, ha alkalmaznák.

— A Téglagyári Egyesülésnek jelenleg nincs szállítószalagja, sem pénze az újítás kidolgozására, Ez a válasza Nincs pénz, ezért a jövő évig, vagy legalábbis addig, amíg nem sikerül pénzt szerezni, — megállt a tudomány, nem tudják használni az értékes újítást.

Az újító és a gyár vezetője azonos. Ö mindent megtett, s a pénzhiány ellenére sem kedvetlen. Reménykedik, hogy rövidesen megoldódik majd ez a probléma is.

— A Magasépítő Vállalatnál

lenne szállítószalag, de még kell a munkájukhoz. Ha végeznek és kölcsön adják, az is sokat jelent nekünk.

S az újító újabb módosításon dolgozik, míg az „Egyesülésnél” a pénzszerzéssel foglalkoznak.

A kemence szájánál levő görgőkből a gumiszalagra jutó forró téglák gyorsain koptatják, elégetik a szalagot., — magyarázza Köves Tibor, ezért vaslemezekkel lehetne helyettesíteni a gumit. A mostani szalag két végén levő kerekek helyett pedig középre lehetne egy nagyobbat szerelni, s ezzel mozgékonyabbá válna a berendezés, könnyebben lehetne tolni egyik helyről a másikra — magyarázza az újító.

— Nem milliós beruházásról van szó, — mondja — csupán egy kis befektetés lenne, amely rövid idő alatt visszatérülae a