Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-20 / 246. szám
»59. október 80., kedd NEPÜJSAG s Egy község elindul Szlhalmon se könnyű, de biztató a kezdet I VASTAG porfelhő gomo! _____■ lyog végig Sziha lom község utcáin egy-egy tovarobogó Zetor, vagy egy elsuhanó autó nyomában. A felkavart sok millió parányi por- szemecske sokáig kavarog az őszi nap fényében, mígnem újra megbékél, leül az árokpartra, vagy az útszéli fák csupaszodé ágaira. Nagyjából ehhez a természeti képhez lehetne hasonlítani azt a nagy változást, amely most a község életében, s a benne lakó emberek lelkivilágában végbement. 1959. tavaszán Szihalom község életében is elemi erővel, szinte robbanásszerűen köszöntött be az új. Az új pedig lázba hozta az embereket, gondolkozásra késztette az agyat, cselekedetre az emberi akaraterőt. Igaz, nem volt könnyű dolog utat törni az ismeretlenbe, .áttörni és lerombolni évszázadok megszokásának minden nyűgét és nehéz bilincseit. Ezekről a kezdeti nehézségekről beszélgetünk Kelemen elvtárssal, a községi tanács elnökével, ezen a szép, verőfényes őszi délutánon. — Bizony, nehezen ment kezdetben — mondja —, hisz a lakosság jórésze 1—2 holddal rendelkező, többnyire vasutas, kétláki ember. Az is fokozta a nehézséget, hogy a több éve működő Béke Tsz sem tudott mindig jó példát mutatni a falu lakosságának. Mégis, mi lett az eredmény? Rövid idő alatt a régi szövetkezet mellé felsorakozott a Kossuth és a Petőfi Tsz, külön-külön több mint másfélezer hold földterülettel. így a község földterületének 85 százaléka lett közösségi tulajdon, s a kevesebb, 15 százalék, megmaradt még egyéni kézen. A közösségi túr lajdon javára billent tehát a mérleg, és április 4-én a fel- szabadulási ünnepséggel együtt ünnepelték a termelőszövetkezeti községgé való alakulásukat isi Eddig m megalakulás rövid története, s a folytatását már maguk a szövetkezeti tagok írták meg, illetve vitték véghez vetőgéppel, kaszákkal, és egyéb eszközökkel. Mindkét újdonsült szövetkezet 28 hold takármányt vétet, hogy annak idején legyen majd mit adni a jószágoknak. Elvetettek 80 hold vörösherét, s a községi tanács által adott tarta- ' ékföldön zabot és silókukoricát is termeltek. Gondoltak 1 eiiájt a jövőre, saját sorsuk alakítására. elhordták a ____________ gazdák az de i gabonatermést a földről, kocsik nyomán máris ott olt a traktor, összeszántotta sok-sok egyéni parcellát, • a.si táblákat hagyva az ed- i k össze-vissza tarkálló kis cldecskék • helyén. A munka neheze^ igaz, még csak ezután következett Az ősz beálltával hozzá kellet látni a földrendezéshez, a közös termés betakarításához, a vetőmag összessé déséhez, egyszóval meg keleti tenniük az új élet első önálló lépéseit. Éppen most fejeződött be a földrendezés. Mindkét új szövetkezet hatalmas, egymással összefüggő táblákban kapta meg a birtokát s ez jó hatást tett az emberekre. Most már látják, melyik tábla az övék, hol fognak dolgozni, — maguk előtt látják az üj gazdaság körvonalait. A földrendezés után máris jöttek a traktorok dolgozni. Mindkét szövetkezetben egyregy gép szánt, egy tárcsázik, egy a műtrágyát szórja, egy pedig veti a jövő évi kenyémekvalót. A gépállomás segítsége igen dicséretre méltó, s a szövetkezeti tagok ALIGHOGY ugyancsak elismerik a traktoristák jó munkáját. Nem is csoda, hiszen nagy táblákon lehet csak igazán jó gépi munkát végezni, itt mutatkozik csak meg valóban a gépi munka fölénye és minden nagyszerűsége. S az új tagok szemei pedig lassanként hozzászoknak a nagv táblákhoz, hiába, még a szemnek is más, még annak is jobban esik így széttekinteni a határban. Dolgoznak is a traktorok éjjel. nappal, két műszakban, s a Kossuthban már 650, a Petőfinél fiedig közel 800 holdat forgattak meg. Amint végeznek az emberek az őszi munkákkal, a betakarítással,, úgy térnek át fokozatosan a közös munkára. Ezekben a napokban vedlenek át igazi szövetkezeti tagokká, amikor már reggelenként a közösbe visz az útjuk. A Kossuth Tsz pl. most új kukorica- górét épít, ahol naponként 25— 30 ember segédkezik. A másik szövetkezetben 54 tag indul ki egy napon a közös kukorica- földre, hogy letörjék az első közös termésüket. a dolga-baja RENGETEG ______ Katán Lá szlónak, a Petőfi Tsz elnökének. Ez a fiatal, agilis ember azt sem tudja, mihez kezdjen ezekben a napokban, jóformán maga intéz mindent. Sem könyvelő, sem agronómus nincs még mellette, pedig igazán elkelne már a segítő, irányító kéz, a jó szakember. A másik szövetkezetben is ezer a gondja minden vezetőségi tagnak. S becsületükre legyen mondva, csaknem mindannyian szorgalmas munkával láttáit hozzá az új élet kávirá- goztatásához. Kós Antal brigádvezető, aki azelőtt egyénileg gazdálkodott, most állandóan a vetőgépnél van, vezeti, teljes szívvel és odaadással irányítja a vetés nagy munkáját. Készséggel és odaadással dolgozik, hisz tudja, hogy ez már az övék, ebből kell már megélni mindnyájuknak a jövő évtől kezdve. Sok gondot és utánjárást igényelt a vetőmag összesze- dése. Igaz, még most sincs együtt az egész mennyiség, de a 80 százaléka már a közösben van. A népnevelők, a párt- és tanácsszervek sokat tettek az összegyűjtés sikeréért, Katán László és Kovács Ferdinand pedig befogott a kocsijába és a népnevelők után sorra járták a házakat, s most már nem kellett sok agitáció ahhoz, hogy mindenhol kimérjék a járandóságot. Az ötletesség, leleményesség tehát sikert aratott. Lassacskán megindul az élet, kezdetét veszi a közös gazdálkodás. A szövetkezetek tele vannak tervekkel, s most már a saját elképzeléseik szerint szövögetik, alakítják ki jövendőjük útját. A Petőfi Tsz pl. az állami gazdaság magtárából alakít át magának 100 férőhelyes istállót, a Kossuth a Béke Tszszel egyesül és elfoglalja annak helyiségeit. Bíznak az újban, az új életforma győzelmében a szövetkezetiek, ezt bizonyítja a Petőfiben megtartott legutóbbi közgyűlés is. A hozzászólások hangulata mind bizakodó, közös erővel terveznek és reménykedve beszélnek a vetésről, a tavasziak alá való szántásról, jövendő terveikről. Bizakodó a hangulat, ezt igazolja Vona István, Kovács Richárd, Molnár József és még igen sok ember példája, akik mindvégig készséggel vettek részt a közösségi munkákban, és most is élen járnak. A tegnap egyéni parasztjai, a múlt emberei ma már otthonosan mozognak a hatalmas parcellákon, a kis területhez szokott szemük hozzáigazodik a nagybirtok méreteihez. Bármily nehéz is a válás, lassan megszokják mindezt, s ma már teljes biztonsággal járnak-kelnek az új birtokon, húzzák a mérőszalagot, karókkal jelölik ki nagy birtokuk határait. A munka jó része még azért hátra van —, tudja ezt a községi párt- és tanácsszervezet minden vezetője, mert az emberek tudatában, gondolkodásmódjában is fel kell építeni a szocializmust. Sok-sok előadás, és hasznos ismeretterjesztés kell még ahhoz, hogy a szövetkezet tagsága ne csak gazdaságilag, hanem a tudatában is szocialista emberré váljék. Ezt hivatottak elősegíteni azok az előadások, amelyek a tél folyamán a tanácsi vezetők és a pedagógusok tolmácsolásában elhangzanak majd. Szó lesz ezek között az ötéves terv irányelveiről, s a közvagyon megbecsülésétől kezdve egészen a munkaegység-számításokig mindenről. Minden bizonnyal ez is sokat segít. indult el egy község a biztos felemelkedés felé. igazol- célhoz Milyen les* a nemzetközi légi forgalom 2000-ben ? Utrechtben, a holland KLM légitársaság fennállásának 40. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek keretében a XIV. századi gótikus templom falába befalazták tíz neves személyiség véleményét arról, hogy milyen lesz a légiforgalom 40 év múlva. A tartályba, amelyet a 2000. évben fognak kinyitni, többek között a következő személyiségek véleményét helyezték el : Lipót belga király, Quesada, az amerikai polgári légi utasszállítás vezérigazgatója, I. Top- csijev szovjet akadémikus, G. Marinates, az athéni egyetem rektora, J. Bruggeman 38 éves holland darukezelő: Mit eszünk a Holdon ? Amerikai sok újabban fordítanak asztro-botaniku- nagy figyelmet „hold-főzelékek” termesztésére. A különböző újfajta főzelékekkel akarják majd táplálni a Hold első lakosait. Az egyik ismert repülő- gépgyár laboratóriumaiban azzal kísérleteznek, hogy a Holdon termelhető, ellenállóképes főzelékfajtákat hozzanak létre. A kísérletezések fő célja annak tisztázása, hogy melyik az a legalacsonyabb légnyomás, amely mellett még megérnek a főzelékfajták. A Holdnak A sei ejt bosszúja ŰJ ÚTON iiovo es a Már az első lépések is ják, hogy előbb-utóbb is érnek. S az egyéniek, a többiek, akik kívülrekedtek? Sorsuk minden bizonnyal nehezebb lesz, de jövőjük nem marad rejtély. Ha most nem is, de később, előbb vagy utóbb az ő számukra is meghozza majd a helyes megoldást. (császár) ugyanis alig van légköre és minél kevesebb levegőt kell szállítani a holdbéli melegházakba* * annál kifizetőbb a holdbéli kertészet. A kísérletek során különböző répa- és babfajtákat termelnek 2.4 kilométer, 4.8 kilométer és 8 kilométer magasságban. Azt már megállapították, hegy 14 kilométeren felül a magvak csirázóképessége elenyésző. Szakértők szerint az ideális hold-terményeknek olyan magvakkal kell rendelkezniük, amelynek súlya egy fant meg termelt főzelékhez képest jelentéktelen, igen gyorsan csíráznak és érzéktelenek a fény, a röntgensugarak és a kozmikus sugárzás iránt. Ideális hold-főzelék az, amelyik nem igényel sok oxigént, nyersen és főzve egyaránt ehető. Vitamindús és tápláló. Kívánatos az is. hogy ellenálló- képes legyen az igen nagy hőmérsékletű ingadozásokkal szemben és gyorsan fejlődjék. Miután egy holbeli nap 14 földi napig tart, remélik, hogy egy növény növekedési időszaka negyedannyi időt vesz majd igénybe, mint a Földön. Szovjet tudósok is próbálkoznak ,.hold-főzelékek“ termesztésével^^ Szék, amely nem látszik Revgiasból (német eredetű műanyag) készült átlátszó, könnyű és törhetetlen széket árusítanak az Egyesült Államokban. Ez az új anyag, inkább szétszórja, mintsem elnyeli a fényt, különös előszeretettel használják a meleg országrészeken. Aki még nem látott ilyet, messziről azt hiszi, hogy a rajta ülők a térben lebegnek. Felkészült a télre a Az ősz megérlelte a föld terményeit és azok megkezdték vándorútjukat a nagy tárolóraktárakon át a háziasszonyok kosara és kamrája felé. Joggal kíváncsiság támadt bennünk, hogy miként is készült fel a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ a lakosság, benne elsősorban az egriek szükségleteinek kielégítésére. — December 31-ig a tervünk szerint 112 vagon zöldség- és gyümölcsfélét kell betárolnunk — mondják a MÉK titkárságán — és a mennyiséget feltétlen fel is tudjuk vásárolni és tárolni. Amikor a tárolóhelyek felől érdeklődünk, megtudjuk, hogy sajnos, megfelelő modem tárolóhely nem áll rendelkezésre — így pincéket használnak fel erre a célra. Egerben 13, Gyöngyösön 10, Erdőtelken és Kálban 2 pincét vettek használatba. Ebben az évben az egri Szálában több pincét vásárolt a MÉK azzal a céllal, hogy a jövő esztendő során korszerűbb tárolóhellyé építi ki azokat. A tárolási problémákat mi sem mutatja jobban, minthogy például a felvásárlandó 30 vagon téli almát egy modern budapesti, hűtőberendezéssel ellátott helyen kénytelen tárolni. Említik, hogy példát kell venni Miskolcról, ahol egy legalább 150 vagon mennyiségű áru té rolására elegendő, modern rolóhelyet építettek. Meg juk, hogy Gyöngyösön hütőha,:. zal ellátott tárolóhely — részben emeletes, részben föld alatti kivitelezésben — kerül megépítésre az 1961-es esztendőben. E jelentős építkezés országos jellegű beruházás lesz. Amikor a tárolt zöldség- és gyümölcsféleségek után érdeklődünk, a következőkben köz*, lik a megnyugtató adatokat. Amíg 1958-ban „csak” 80 va- gonnyi burgonyát tároltak Egerben — az idén 120 vagon mennyiségűt vásárolt fel a MÉK, melyből 50 vagon burgonyát átad, illetve átadott különböző vállalatoknak. Ez a meny- nviség elegendő lesz Eger lakossága részére március 31-ig, amikor pedig már a hajtatott burgonya kerül fokozatosan a piacra. A javulás érezhető lesz, hiszen tavaly már februárban fogyott a tárolt burgonyalennyiség. Zöldségből, gyökérből és sárgarépából 8 vagon a tárolt mennyiség, amelyből 1,5 vagon a zeller. A vöröshagymából, amelyből az elmúlt esztendő tele végén hiány mutatkozott, az idén 20 vagonnyit tároltak. Ezenkívül 20 vagon hagymát Tarnaszent- miklóson és Tamaszentmárián fognak még felvásárolni. A helyi megyei termésből 25—26 vagon almát hoznak forgalomba azonnali fogyasztásra. A Nyírségből azonban 30 vagon télialmát vásárolnak fel. hogy biztosítsák a zavartalan almaellátást a téli hónapok során. Káposztából is lesz mindig elegendő, de azt nem tárolják, hanem időnként vásárolják feL Savanyúságból sem lesz hiány, hiszen 45 vagonnyit gyártanak ez évben. Érdeklődünk az árusítás lehetőségének korszerűsítése felől is.g — A Mátra vidéken, Mátraházán, Mátrafüreden, Kékestetőn és Párádon minden igényt kielégítő korszerű gyümölcsárusítóhelyeket építenek, mintegy 70 000 forint értékben. Gyöngyösön november 1-én nyílik meg az ország első zöldség- és gyümölcsárusító ön kiszolgáló boltja. Sajnálatosan. Egerben nem mondhatók kielégítőnek az árusítóhelyiségek, melyek korszerűtlenek, elavultak. Az illetékeseknek oda kell hatniok, hogy megadják a lehetőséget egy minden igényt kielégítő, korszerű zöldség- és gyümölcsárusító üzlet kiépítésére. Azzal a megnyugtató érzéssel távoztunk a MÉK titkárságáról. hogy az idén télen háziasszonyaink mindig meg fogják találni a piacon és az üzletekben a kellő minőségű és mennyiségű zöldség- és gyümölcsfélét. SUGÁ R 1ST VÁM — Ide, a csónakba! — kiáltjas valaki, aztán lassan telni kezdi a ladik. £ — Ez megvan maga három s kiló — mutat fel egyikük egy- jókora pontyot és a hal csillo-$ gó pikkelyein kedvére vet buk-l fenceket a napsugár. s Vége hát az első fogásnak,? ami bizony szépen mutat és hal így megy tovább estig, akkori bizony megtelik hallal a csó-l nak. Tegnapelőtt kilenc mázsát1 fognak, aztán ha szerencse... > — Szóval nyugtával dicsér-l jük a napot — integet valaki s a tapasztaltabbak közül. s És az első kivetés után bi-l zony jólesik újból a meleg. As tűz megint lángra lobban és a s száraz nád keményen pattog as parázson. Mester Lajos bácsil ezúttal nem vegyül a beszélge-l tők közé. Szolgafát hoz elő as füzesből, aztán a Tisza-partjánl jókora bográcsot akaszt a két-l ágúra, < — Ezt már csak így szoktuk, > mi, halászok — mondja moso-l lyogva, és néhány perc múlva > már ott gyöngyözik a bogrács-> ban a pirosló halászlé. > A kilenc poroszlói halász újí bevetésre készül és szinte ész- s re sem veszik, hogy a nap márl magasan fenn jár az égen, amik delet jelent a halászok óráján.< A délután, igy ősszel, már csakl egy nyúlfarknyi és amikor vé-k ge az utolsó bevetésnek, akkor-l ra a nap is eltűnik az égről, k sugarait pedig beleszórja ak kanyargós, szőke Tiszába. < Szalay István \ Ojjjul umitL éLd. Hszai emberek, tiszai halászok... végtelen kígyó, csillog a napfényben. De mi az? Felébredtek a vizek lakói is és hangos 1 szárnycsapással rebben odébb 1 a folyóról egy-egy szárcsacsapat. Valahol távolabb vadka- 1 csák úsznak és méltóságtelje- '■ sen forgatják fejüket a két part felé. Fenn, a magasban, ; 1 vadlibacsapat húz, és leeresz- i kedik hangos gágogással a parti füzesek mögé. Az erdő : szélén fácánok sétálnak kénye- i sen, ragyogó toliakkal és egy i fiatal kakas hangosat kiált az ; őszi reggelben... i Oly szép, oly gyönyörű az ősz, a Tisza-part, hogy szinte ; betelni sem tud vele az ember. Távolabbról a halászok inte- i getnek felénk, hiszen a háló egyre közelit a part felé és itt- , ott már nagyot csobban a viz. j — Harcsa! Mekkora ponty! — , kiált valaki, aztán elhalkul a szó, és most már minden azon múlik, mit hoz a halászsze- . zenese. — Mezt a mi gazdagságunk ] jobbadán a szerencsén múlik — mondja Mester Imre bácsi, mi- 1 közben maga is nekirugaszko- ' dik a kötélnek. Kicsi már a ta- 1 nya, hálóban a sok hal, leg- 1 többjük már ott vergődik a fo- \ nalak között. Szűkül a háló, és j a halak nagyokat csapkodnak farkukkal az iszapos parton. van az időnek — mint mondani szokás —, mert a halászok ugyancsak szívesen álldogálnak a tűz körül és melengetik gémberedett ujjaikat. — Bizony, igy lesz már ezután — bólint valaki, de aztán mintegy titkos jeladásra, eltűnnek a pattogó tűz mellől a halászemberek. Csónakjuk már mélyen bent, a Tiszában bod- rozza a vizet, hálójuk meg egyre széjjelebb terül a folyón. Jókora tanyát fogtak, és ha még hozzászámítjuk a többieket is, akik stánglival, bonéval, kecével, lapsalóval dolgoznak, akkor mégiscsak várhatunk valamit a mai naptól... A háló terül-terül és a cserzett arcú tiszai emberek szótlanul dolgoznak. Innen, a vízről, talán még szebb az őszi táj. Békés, nyugodt most a folyó, csak néha kavarog egy- egy mély örvény a csónak orránál. A Tisza-parti nádasok halkan susognak, és szürke színüket csak imitt-amott tarkítja egy-egy színes levelű bokor. Túlnan, a másik oldalon, nyárfák, kőrisek integetnek és sok színű, vízbehulló levelüket messzire sodorja a Tisza. — Ha ... hahó... — hangzik a kiáltás és a parton maradt halászok húzni kezdik a hálót. A hosszú kötél, mint valami > Meghalt a nyár. Az ősz. ez a >csodálatosan nagy festőművész, ftéhány hét alatt átpingálta az iegész természetet. Tégelyébe fárga színeket kevert, aztán ?rózsaszínt, barnát, vöröset és >csak úgy, csupán megszokásából, hatalmas ecsetjével megfestette a fák leveleit, a bokto- >fcat, a vízparti nádast, aztán >reggelente fagyos mosollyal fehér dértakarót borít a pusz- faságra. S A reggel már ott talál miniket a Tisza-parton, a kilenc <poroszlói halász társaságában, lakik ma halászni indultak a Inagy vízre. Az idősebbek köpött, a nagy kerítőháló körül (szorgoskodik a tizenhat éves <M ester Vince, akinek ti- Iszai halász volt még a nagylapja is, így hát ő sem marad (hűtlen az ősrégi mesterséghez. (Iparkodik, serényen forgatja Imagát, de aztán, hogyha vala- (mi nem megy a rendjén, ugyan- (csak oktatják őt az idősebbek. (Mert itt vannak többen a „bo- Ikorból”, és éppen csónakba (húzzák a kétszázhetven méter (hosszú kerítőhálót. Mester (Lajos, a halászszövetkezet (elnöke, Tóth János, no, (meg a legöregebb közülük, a (hatvannégy esztendős G acsal (Lajos bácsi is, aki szintén (halásznemzetségből származik lés 1926 óta halászattal keresi (meg a maga kenyerét. s Csípős még a reggel, párák íbujkálnak a nádasban és a Ti- Sszén hűvös, őszi szél borzölja fel a vizet. A nap már javában fontja sugarait, de már foga