Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-18 / 219. szám
1959. szeptember 18., péntek NEPDISAg s Főfeladatunk as új szövetkezetek közös gazdasági formájának erősítése Termelőszövetkezeti nagyaktíva Egerben Tegnap, csütörtökön délelőtt tíz órakor Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban termelőszövetkezeti nagyaktíva ülést tartott az MSZMP Heves megyei bizottsága és a Megyei Tanács. Az aktíván mintegy ötszázan jelentek meg, többek között szövetkezeti elnökök és párttitkárok, a járási pártbizottságok titkárai, a járási és városi tanácsok elnökei, állami gazdasági és gépállomási igazgatók, valamint a patronáló ipari üzemek igazgatói és párt- titkárai. Az aktívaülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, Úszta Gyula vezérőrnagy, Szakasits Árpád, az Elnöki Tanács tagja és Dunai László, a Minisztertanács képviseletében. Az elnökségben foglaltak helyet még Putnoki László, Bíró József, Tóth Sándor, Dorkó József, Lendvai Vilmos, Szabó Imre, Gubán Dezső, Egri Gyula és Suha Andor, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai. Az elnökségben voltak még Papp Sándomé, a megyei tanács elnökhelyettese, Ivádi József, a megyei tanács elnökhelyettese, Barta András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke, Tóth József, a detki Szabadság Tsz elnöke, Tóth József, a tiszanánai Petőfi Tsz elnöke, Ka- lyinka János, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke, Hudák Imre, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja, Tari János, a viszneki községi tanács elnöke, Vaskó Mihály, a Hevesi Állami Gazdaság igazgatója, Ötvös Aladár, a Gépállomások Megyei Igazgatósága vezetője és Lajtai László elvtárs, a budapesti patronáló üzemek képviseletében. Az aktívaülést Lendvai Vilmos elvtárs, a Megyei Tanács elnöke nyitotta meg, majd Putnoki László, a megyei pártbizottság első titkára mondotta el referátumát. Putnoki elvtárs többek között a következőket mondotta: Putnoki László elvtárs beszéde Tisztelt aktívaülés! Kedves Elvtársak! A mai tanácskozás célja, hogy számot vessünk, miként hajtottuk végre a Központi Bizottság szövetkezetek megszilárdításává] kapcsolatos határozatát. Megnézzük, meg vannak-e a reális alapjai, hogy az ősszel kezdő szövetkezetekben valóban közös tevékenységet folytassanak a tagok és végül meghatározzuk azokat a legfontosabb tennivalókat, melyek előttünk s mindazok előtt állanak. akik komolyan veszik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét. A Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács, járási pártbizottságaink és tanácsaink mér számos esetben tárgyaltak és tettek is komoly intézkedéseket a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. _ Ennek eredménye, hogy az ősszel kezdő szövetkezetek tagjaiban egyre jobban erősödnek azok a közös vonások, melyek alapjául szolgálnak szövetkezeteinkben a teljes közös gazdaság kialakításának. Mielőtt azonban ezeknek részletes tárgyalásához kezdenénk, szükséges néhány olyan dologról is beszélni, ami a szilárdítás kezdetén komoly akadályokat jelentett. Ezekről már volt ugyan szó, de úgy tűnik, mintha még mindig vita volna afelett egyes elvtársaknál, hogy a szilárdítást ilyen módszerekkel meg lehet-e oldani, a további fejlesztés leállítása és a jelenlevők megszilárdítása helyes volt-e, vagy sem. Általában azok előtt, akik figyelmesen elemzik a szövetkezeti mozgalom helyzetét, világos, hogy a további fejlesztés anélkül. hogy a meglevő szövetkezeteket meg ne szilárdítsuk, esetleg egész munkánk csőd'ét jelenthette volnaNem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy 90 olyan szövetkezet, amely ősszel kezdi a közös munkát, 30 000 olyan parasztcsalád, akiket még fogva- tart az egyéni gazdaság bizonyos megszokottsága, a szűk parcellákhoz szokott gondolkodás, milyen nehézségeket jelentett és jelent ma is. Még azoknál a parasztoknál is, akik az átlagnál előbbre látnak, máskép gondolkodnak, sokszor felvetődik bennük is, hogy mi lesz., jövete, hogy lesz; „biztosítva ellátásuk', mi lesz az állatokkal és így tovább. Számos olyan dolgozó paraszt került a most megalakuló szövetkezetek ezerholdjainak vezetésébe, akik legfeljebb 10—15 holdon gazdálkodtak. Nem szokta azt a szervezettséget, amit egy nagyüzemi gazdaság igényel, sőt követel, ha tagjainak jövedelmét biztosítani akarjuk. Mindezek tnellett számolni kellett és kell a jövőben is, hogy az ellenséges elemek, vagy az általuk félrevezetett dolgozó parasztok ismert módszerei szinte egyik napról a másikra meg tudta változtatni a parasztság hangulatát egy - egy községben. Mindezeket figyelembe véve világos, hogy a további előrelépés olyan alapvető feltételeit kellett és kell megteremteni, mint a meglevő szövetkezetek megszilárdítása, a közös gazdaságok kialakítása. Voltak és még ma is vannak elvtársak, akik ezt nem látják elég tisztán és a meglevő bajok fő forrását ma is abban látják, hogy nem mentünk tovább előre. Ezek között találni funkcionáriusokat, párt- és tanácsi dolgozókat, szövetkezeti elnököket és tagokat és így sorolhatnánk tovább. Mielőtt komolyan hozzáfogtunk a szilárdításhoz, ezzel az alapvetően téves, hibás nézettel kellett szembeszállni. Ezeket a megyében is egészében sikerült tisztáznunk és megszüntetnünk azt a gyanút, hogy aki a megszilárdítás és nem a fejlesztés mellett foglal állást, az nem opportunista. A mai aktívaülésen szeretnénk erre is pontot tenni, azzal a hozzáfűzéssel lezárni a vitát, hogy amint megszilárdítottuk a szövetkezeteinket annyira, hogy a közös munkák elkezdődnek, reális feltételeit látjuk, hogy kezeti pártszervezeteink számára. Pártszervezeteink egészében megfeleltek ennek a várakozásnak. S létrejöttük, munkájuk, sokban segítette és segíti a szövetkezeti vezetőségeket. Egyik legjelentősebb eredménye pártszervezeteinknek, hogy magukat a szövetkezeti vezetőségeket sikerült meggyőzni arról, hogy amit tesznek, helyesen teszik és az ügy, melyben vezető beosztást vállaltak, helyes és jó ügy. Sok helyen a szövetkezeti vezetőségi tagok magukra hagyása ingadozást jelentett az egész szövetkezeti vezetésben. Ezért szükségessé vált, hogy mindenekelőtt a szövetkezeti vezetőségek merjenek határozottan és bátran intézkedni, ök maguk merjenek elsősorban kiállni azok mellet a törvények és rendeletek mellett, melyek szabályozzák és erősítik a szövetkezetek működését és egész közös gazdaságát. Jól emlékszünk rá, hogy voltak szövetkezeti vezetőségi tagok, akik nem merték, vagy nem akarták aláírni a gépállomással körtendő szerződést, a banktól folyósítandó hitelt, stb. A szövetkezeti vezetőségek ingadozásai komoly mértékben nehezítették, s helyenként még ma is nehezítik az egész szövetkezet munkáját. Ennek ellenére azonban elmondhatjuk, hogy szövetkezeti vezetőségeink általában jók és szilárdak. Helyesnek bizonyult az az elv, hogy minél több helyi embert a szövetkezetek élére. A szövetkezeti tagok általában demokratikusan választották meg vezetőjüket, s e demokratikusan választott vezetők irányítják és vezetik a szövetkezeteket Komoly segítséget jelentett a pártnak és a kormánynak az az intézkedése, hogy termelőszövetkezeteinket erősítsük meg szakemberekkel, szövetkezeti községeinket pedig jól képzett pártmunkásokkal. j Ez az intézkedés komoly segít- | séget jelentett egész megszilár- í dítási munkánkban. Szövetkezeteinkbe 20 szakembert küldtünk le. ezek mellett jelentős azoknak a száma, akik mint pártmunkások. tanácselnökök kerültek le a falura. Ezeknek az elvtársaknak munkája nélkül aligha birkóztunk volna meg nehézségeinkkel. A szilárdítás egyik komoly fegyverténye volt és lesz a jövőben is. államunk jelentős segítsége a szövetkezeteknek. Az idén mintegy 31 millió forintot ruháztunk be termelőszövetkezeteinkbe. Ebből az összegből 130 létesítmény épült, főleg állati férőhelyek formájában. Az említett létesítmények mellett jelentős az a gépmennyiség, amit tovább lépjünk előre. De ehhez szükséges a megfelelő pártfórumok állásfoglalása is. Annak ellenére azonban, hogy néhány elvtárssal volt némi vitánk az említett kérdésekben, a párt és a kormány határozatait, a megszilárdítást eredményesen hajtottuk és hajtjuk végre. A párt és kormány határozatai és rendeletéinek végrehajtása nyomán egyre kevesebb azoknak a szövetkezeteknek a száma, melyekben alapvető bajok, vagy esetleg olyan problémák lennének, amelyek lehetetlenné tennék az ősszel, illetve már most elkezdődő közös munka megkezdését. A határozatok megjelenése előtt, s a szervezés befejezése után kétségtelenül voltak a mainál jóval nagyobb, nehezebb problémáink a szövetkezeteinkben. Hogy az ellenség meg tudta és tudja téveszteni a falvak szövetkezeti parasztságát, alapvető oka abban keresendő, hogy elhanyagoltuk a szövetkezeti tagság közötti felvilágosító munkát. Számos olyan dolgozó paraszt van a szövetkezetben, aki úgy lépett be, hogy ment az egész falu és ment vele ő is. Ezekkel a szövetkezeti tagokkal mi egy sor kérdést nem tudtunk tisztázni, és amit ő nem értett, nem látott világosan, azt az ellenség, vagy rosszindulatú emberek úgy magyarázták, vagy magyarázzák meg, ami a parasztság ellen, a szövetkezet kárára van. Ezek az emberek aztán közgyűléseken, más összejöveteleken a legképtelenebb dolgosat mondják el és olyanná festették, vagy festik a szövetkezeti tagok jövendő életét, hogy , azok is másképp kezdtek gondol Kodni, akik a gyűlés előtt még a szilárdnak mondott emberek közé tartoztak. Ez bizonyos főikig érthető, ha hozzávesszük, hogy gyenge politikai munka folyt a szövetkezetekben, sok volt az egyéni gazdaság felé visszahúzó erő, tetejébe az ellenség igen aktív tevékenysége. A párt és a kormány határozatai, melyek világos útmutatásul szolgáltak funkcionáriusoknak, szövetkezeti tagoknak egyaránt, nagyban elősegítették és alapját képezték . termelőszövetkezeteink megszilárdításáért végzett munkánknak. Ezeknek a határozatoknak végrehajtása során és a politikai munka elsőrendű fontosságának felismerése azt hiszem mindnyájunk egyetértésével mondhatjuk, gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Ma már anélkül, hogy az elbizakodottságnak csak halvány jelét is adnánk, elmondhatjuk, hogy 30 000 szövetkezeti parasztcsalád a megye összterületének 76 százalékán és szántó- területének 61 százalékán elkezdi a szövetkezeti gazdálkodást. Az egyéni gazdasánál jóval fejlettebb, több, olcsóbb terméket és tagjainak jobb, könnyebb életet biztosító gazdasági formát. A politikai munka alapvető kritériuma az volt, hogy minden szövetkezetben megkeressük, létrehozzuk azt a magot, melyre támaszkodva, meg lehet nyerni az egész tagságot, vagy legalábbis a tagság többségét, azoknak a feladatoknak végrehajtásához, mely a laza szövetkezeti gazdaságok kereteit egyre szélesítik és erősítik. Ehhez mindenekelőtt létre kellett hozni pártszervezeteinket. Ezek létrehozására új, a pártba fiatalon bekerült, korábban egyénileg gazdálkodó parasztokkal kellett párt- szervezeteinket megerősíteni. Ez a munka fontos tapasztalatul szolgál és nem árt néhány szót szólni erről a munkáról. Amikor a szövetkezetbe lépett parasztok egy részével arról beszéltünk, jó volna létrehozni a pártszervezeteket, solum közülük maguk jelentkeztek a pártba azzal, hogy ők segítik a pártszervezetek létrehozását, hogyha erre alkalmasnak találjuk őket. E munka során közel 300 volt egyéni paraszt jelentkezett pártszervezeteinkbe. Nem egy helyen maguk a szövetkezeti dolgozók kértéK, hogy alakítsuk meg náluk is a pártszervezetet. Azt gondolom, mindenki tapasztalta, hogy az új szövetkezeti vezetőségek sokszor hivatkoztak nehéz helyzetükben arra. azért nehéz a feladatokat megoldani, mert nincsen pártszervezetük, vagy ha van is, gyenge és nem elég jól dolgozik. Ez azért fontos számunkra, mert ebből kitűnik, hogy a falvak dolgozó parasztsága az új életük kialakításában fontos támaszt, segítőt látnak pártszervezeteikben. Másrészt fontos, mert ez az igény komoly kötelezettséget jdent a szovetszövetkezeti mozgalmunk előrehaladása folytán megyénk kapott: 156 traktort. 11 silót. 3 kombájnt és 260 egyéb mező- gazdasági gépet. A közös gazdaság kialakításának nagy segítséget nyújtott, hogy különösebb zavar nélkül időben végrehajtottuk a földrendezést Eddig ezt a munkát 52 községben fejeztük be és megkezdtük a birtokbaadást. A földrendezésen dolgozók túlnyomó többsége eredményes munkát végzett. Helyenként voltak és vannak ennek a munkának árnyoldalai is. Mégis, a hibák ellenére ma már elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink rendelkezésére állanak azok a táblák, melyeken megkezdődhet és folyhat a nagyüzemi gazdálkodás. A földrendezés során 51347 parcella szűnt meg, helyette 2911 nagyüzemi tábla lett. A megszilárdítás időszakában helyesnek bizonyult a Központi Bizottság határozata nyomán született megyebizottsági határozat, hogy fontos feladatnak kell tekinteni az állatok átteleltetéséhez szükséges takarmány biztosítását. Erről a megye minden termelőszövetkezetében közgyűléseket tartottunk. És szívós, de nem eredménytelen politikai munkával* a szövetkezeti tagság egyre nagyobb számát sikerült meggyőzni ennek fontosságáról. E munka során 13 000 holdon végeztünk felülvetést az újonnan alakult szövetkezetekben. Eddig mintegy 800 vagon szálastakarmány került a szövetkezetekbe, melyeket a szövetkezeti tagok vittek egybe. A takarmány biztosítása mellett szövetkezeteink létkérdése a vetőmag biztosítása volt. Jelenleg a vetőmag mintegy 56— 57 százaléka szövetkezeteinknél biztosítva van. Jelentős azoknak az állatoknak, főleg növendékeknek a száma, amelyet az újonnan alakult szövetkezeteink felvásároltak. Ez a szám megközelíti a kétezret Csak az elismerés hangján lehet beszélni gépállomásaink dolgozóiról, akik megértették annak fontosságát, hogy a földek ősziék alá való szántása, a kisparceí- lák helyett a nagyüzemi táblák kialakítása most a gépállomásaink egyik legfontosabb feladatát jelenti. Gépállomásaink dolgozóinak segítségével az ősszel felszántásra kerülő földekből mintegv 46 000 holdat szántottak fel és ezzel szemmel is észrevehetően kezd megváltozni a megye képe. A szűk. kis egvéni gazdaságok parcellái helyett, megjelennek a paraszt jövőjét biztosító nagyüzemi táblák. Örvendetes, hogy ezt a munkát gépállomásaink a parasztság megelégedésére végzik. Arról érkeznek hírek, hogy a gépállomások jó és szemnek is szép munkát végeznek, A szövetkezeti megszilárdítás egyik fontos, s talán a legfontosabb mozgatója az volt, hogy megyénk egész társadalmának ügyévé tudtuk tenni. Megyénk szinte valamennyi rétege segített ebben a munkában. Ezek között első helyen munkásosztályunk határtalan segítségét kell megemlíteni. Már kezdetben az építési kövek megteremtésénél, a bányászok, a cementgyári munkások felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak. Az üzemek patronázs mozgalma teljesen helyesen, nemcsak a gazdasági megsegítésre és nem elsősorban erre épül, hanem politikai segítségre. Üzemeink, és külön meg kell említeni a budapesti üzemek munkásainak segítségét, akik politikailag jólképzett elvtársak segítségét adták a szövetkezeteinknek. csakúgy, mint a mi üzemeink, sok községben csak az ő közreműködésükkel lehetett szövetkezeteink helyzetét megváltoztatni és megszilárdítani. Az augusztus 20-án tartott munkás—paraszt találkozók hűen demonstrálták munkásosztályunk és parasztságunk szövetségének erejét é» őszinteségét. Ma már minden faluban kérik, igénylik az üzemi munkások segítségét. Ez jő és fontos abból a szempontból, hogy az egész mezőgazdaság szocialista átszervezését e két baráti szövetséges osztály közös együttműködésének és szövetségének erősítése útján hajtjuk végre. Ebben a munkában a budapesti üzemek mellett jól dolgoztak a Selypi Cukorgyár, az Erőmű, Petőfibánya, az Áramszolgáltató Vállalat, s a gyöngyösi Építőipari Vállalat, stb. Mindezek elérhetők és megvalósíthatók. mert pártunk helyes politikáját az élet naponta igazolja és egész népünk támogatja. Ehhez a helyes politikához párosul. hogy a nemzetközi helyzetben beállt változás kiütötte az ellenség kezéből azt a fegyvert is. hogy ide valaha is olyan erők iönnek segíteni a belső ellenséges erőket, amelyek szembeszállnak a szövetkezetekkel és visszaállítják a nagybirtokokat. A nemzetközi helyzet kedvező alakulása nyugodt, bizakodóbb légkört teremtett a falvakban. Mindezek mellett azonban mégis a Parasztság ú j életét formáló nagy munkájában a falvak dolgozóié volt a döntő szó, akik közül a belépési nyilatkozat aláírása után egyre többen segítenek a még nem tisztán látó társaik meggyőzésében. Számos dolgozó paraszt, aki már korábban meggyőződött a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, segít bennünket ebben a munkában. A szövetkezeti parasztság, különösen a régebbiek munkája. napról napra kézzelfoghatóan bizonyítja a szövetkezeti gazdálkodás előnyét a kisparaszti gazdasággal szemben. Ebben az évben is szövetkezeteink terméseredményei beszédes bizonyítéka annak, hogy csak a nagyüzem útján lehet többet és egyre többet termel ni. Szövetkezeteink az idén búzából 12,5 mázsás termésátlagot értek el az egyéni parasztgazdaságok 8,5 mázsájával szemben. Őszi árpából a szövetkezetek 13,5 mázsát, az egyéniek 11,5 mázsát termeltek. Cukorrépából míg az egyéniek 110s mázsát, szövetkezeteink addig 160 mázsát termeltek. Minden terményféleségeket alapul véve átlagban szövetkezeteink 15— 20 százalékkal magasabb termésátlagokat értek el. A termésátlagok mellett vonzóvá tették szövetkezeteiket, hogy sehol kapálatlan, megmű- veletlen földjeik nem voltak. Szervezettségük, okos gazdálkodásuk, imponál az egyéni parasztoknak. Ezért is van, hogy sokan, akik a régi szövetkezetbe léptek be, már tavasztól közösen munkaegységre dolgoznak. Egyébként is jellemző, hogy az őszi kezdésű szövetkezetekben egyre több tag kapcsolódik be a közös munkába Jelenleg már most mintegy 10 000 paraszt kezdte közösen az őszi vetést, a közös takarmány betakarítását és így tovább. Fontos, és ezt is csak tovább kell erősítem, hogy egyre inkább eltűnik az a vita, ami az új és régi szövetkezeti tagok között fennállt. Ez kölcsönös volt mind a két fél részéről. Ma már a vezetőségekben megfelelő számú újonnan belépett szövetkezeti tag van, és mindinkább összeforrnak ezek a vezetőségek. Ezek az eredmények, melyeket a szilárdítás során elértünk. úgy gondolom, feljogosítanak bennünket arra, hogy azt mondjuk, komoly biztosítékai vannak annak, hogy őszszel, illetve a napokban valamennyi szövetkezetben elkezdődjék a munkaegységen alapuló közös munka és ezzel lezárul annak a vitája, hogy a tavasszal őszre szervezett szövetkezetekből lesz-e. vagy sem szövetkezet. A szövetkezeteink közös vonásainak erősödése azt is jelenti, hogy egyre kevesebb az a szál, amely a szövetkezetbe belépett parasztokat gazdaságilag összeköti az egyéni parasztgazdaságokkal. Amikor ezeket kijelentjük, látjuk és tudatában vagyunk annak, hogy még nagyon sok nehézség, probléma áll előttünk ad- (Folytatása az 5. oldalot$
