Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

1959. szeptember 13., vasa map NÉPÚJSÁG * Kincses sziget A z egyik olasz film főhőse hosszú-hosszú eszten­dők után visszatér falujába. Mivel igazolja, hogy ebbe akis faluba, való? Emlékeiből előko­torja a régi neveket, megmutb- gatja. hol kinek a háza volt és van, hői volt és van a mosoda, posta, iskola... S a kislány, akinek hiteltérdemlően igazol­ni kellett hősünk hovatartozan- dóságát, a tények erejétől- meg­győzeivé falubelijének ismeri el a messziről megtértek Most beszéljünk egy magyar filmről. Ezt a filmet, legalább­is ezt a történetet ugyan fil­men még nem írták meg, de ez mit sem von le a tények igazságából. Ebben a magyar filmben is hazatér a film hőse, ebben a magyar filmben a számon kéri egy kislány: igaz- e. hogy itt született, itt nevel­kedett gyerekkorában. S mit tehet ilyenkor egy főhős, emlé­keiből előkotorja a régi neve­ket. megmutogatja, hol, kinek a háza volt és van, hol... És a kislány kineveti. A faluban sok minden megváltozott, új utcák épültek, kultúrház . a ..mosoda” helyén, az iskola is másutt van és emeletes: semmi se stimmel, még az emberek jórésze is új házakban lakik, vagy elkerült más vidékre, Csak a kislányon múlik hát. hogy hisz-e a fiatalembernek, avagy sem! jV álunk ezt az olasz filmet L1 nem lehetett volna meg­írni. legalábbis úgy megírni. Igaz, hogy a régi emlékek helyhez kötött nosztalgiájából semmi sem maradt, igaz, hogy idegenül mozog magyar film­hősünk saját falujában, de na­gyon jó és nagyon örvendetes igazság ez. Hazánkat úgy ismerték vala­mikor szerte Európában, mint valami szigetet, ahol megmere­vedett az élet, ahol évtizedek telnek el és nem változik sem­mi, Jókai szavaival élve: na­gyon mély ólomban alszik min­den. Hogy ez az álom inkább eszméletlenség volt, azt minek most igazolni, hogy az a bizo­nyos sziget egyáltalán nem v viselhette jelzőként a „kincses” v szócskát —azt is felesleges ma már bizonygatni. Születtek, él­tek, szenvedtek és meghaltak emberek: a gyermek úgy látta meg faluját, ahogyan az apja és felcseperedve, majd végig­küszködve egy életet, utolsó pillantása ugyanazt a képet fogta be tompuló fényű sze­meibe. Nem „Extra Hungáriám” ...nem Magyarországon kívül, „non est vita”, hanem itt benn, ezen a szigeten nem vSlt élet és ha volt, az modem fogal­makkal kifejezve hasonlatos volt a hibernációhoz, a mély­hűtéshez, amellyel ma orvosok dolgoznak és gyógyítanak, s amellyel ezelőtt egy egész uralkodó osztály uralkodott, politika volt és a politika alapja volt, hogy ma­radjon minden úgy, ahogyan apáink, nagyapáink idejében' Minden változás veszélyt jelen­tett az ezredéves úri Magyar- ország kortól megszúvasodott eresztékeire, minden változás magában rejtette annak lehető­ségét, hogy feleszmél a „víznek árja”, s hiába felül a gálya, mégis a „víz az úr”. S miköz­ben a csendőröktől. az eszmé­letlenségbe unos-untalan vissza­pofozott magyar nép, magyar rend őrizgette a maga „sajá­tos’', rettenetes-idilli roman ci­háját, amelyben a sorvadásos csecsemők, a tüdőbajban el­pusztult ezrek adták a boron­gást ehhez a romantikához — a kapitalista Európa fejlődött, aiakuit és kétségkívül gazda­godott. Amíg altató uraink jóvoltá­ból egy évszázadot aludt a ma­gyar nép, azalatt egy másik év­századot haladt előre a kapita­lista Európa... Rettenetes és súlyos, évszá­zados terheket vett a vállára szabadságra eszmélt, sokat szenvedett, küzdött és vérzett népünk. Egyszerre behozni és utolérni a „művelt Nyugatot”, új társadalmat építeni, átfor­málni és véglegesen felébresz­teni az embermiliiókat: száz esztendő múlva úgy biflázzák majd a kor diákjai a történe­lemmé vált mát, mint ma ta­nuljuk az elmúlt korok törté­netét. S minden bizonnyal és nem egyszerű irodalmi fogás­ként, gyakran felbukkan majd a száz esztendő múltán! törté­nelemkönyvben ez a szó, hogy herosi. Mert hősi küzdelem ez, leg­feljebb nem érezzük annak, hanem csak egyszerűen mun­kának. Dehát a harcos Is idő múltán érti meg, hogy tettével csatát győzött! A csata hevé­ben egyszerűen harcol, tudo­másul vesz dolgokat és termé­szetesnek is. Valahogy így vá­gyunk most mi magunk, is. Ter­mészetesnek veszünk mindent — s ez egyáltalán nem baj! — helyénvalónak és egyenesen nevetségesnek tűnne, ha valaki a hétköznapok munkájáról úgy egymásközt, mint hőstettről be­szélne, Az új lakótelepet építő kőműves a szemünkbe nevet­ne, ha azt mondanánk neki: ■oaróíom, te most történel- met csinálsz! — Téved az elvtárs, én falat csinálok — válaszolná és talán rögtön elkezdené szidni a veze­tőséget, mert baj van az anyag- ellátással, múltkor is vitázni kellett a bérelszámolásban és egyáltalán, annyi a gond. a baj, hogy sok. Pedig ez a kő­műves. pedig a bányász, az esztergályos, a mérnök és az orvos, a pedagógus, de még a gépírónő is történelmet „csi­nál” és bem is akármilyen tör­ténelmet. Rólunk nein azt tanulják majd, hogy voltunk és éltünk, korunk semmivel sem szegé­nyesebb a fiatalokat lelkesítő romantikában, mint volt pél­dául a .kurucok küzdelme, vagy I a szabadságharc. Dehát a ku- ! ruc harcos se vett arról tudo- | mást, hogy történelmi tett: „Becs várát, ha nyargalja .. A világért se akarom én azt most meghirdetni, hogy ered­ményeink melengető füzénél, ölbetett kézzel pihengessünk és dicsérgessük magunkat, hogy jaj. de nagy dolgokat is hajtot­tunk mi végre. Mindaz, amit tettünk, nagy volt, alkotás volt. amelyre méltán lehetünk büsz­kék. amely kivívta még ellen­ségeink elismerését is (legalább is a vak düh, ezt bizonyítja!), de mindez még csak a kezdet. Nemcsak arra van szükség, hogy a film főhőse ne ismerjen rá egykori és mára csodálato­san megváltozott falujára, de arra is. hogy ebben a faluban az egész élet kiteljesedjen, hogy ne csak a táj képe, de az emberek gondolkodásmódja Is megváltozzon. Arra van szük­ség, hogy legalább egy ezred­évre való gazdagságot, boldog­ságot teremtsünk magunk szá­mára. ha már egy ezredéven keresztül mindebből semmi ré­szünk nem volt. Arra van szük­ség, hogy ez az ország valóban „kincses sziget” legyen, helye­sebben és méginkább, része egy olyan szigetnek, amely lassan, de biztosan magához öleli az egész világot. Igaz, sok film születik addig még, dehát filmhősnek lenni sem utolsó dolog! Gyurkó Géza ... hogy az amerikai gyor­sított katonai segélyprogram keretében két amerikai lő­szerrel és kézigránátokkal megrakott C-46 mintájú szál­lító repülőgép érkezett a lao­szi királyi hadseregnek Vien- tiánéba. Egy minik hírt olvashat­tunk a mi napilapjainkból, hogy a Szovjetunió a terve­zetten felül 5000 gépkocsit küld hazánknak a rekordter­més betakarítására. Ha csak ezt a két hírt ha­sonlítjuk össze, akkor is sze­münkbe tűnik a két ország igazi arculata. Az USA fegy­vereket szállít a laoszi kirá­lyi hadseregnek, a Szovjet­unió gazdasági felszerelése­ket a baráti országoknak. A kétfajta segítségnyújtás közül az utóbbinak van igazi értéke és ennek örülnek iga­zán az ország lakosat. Érthető! ’ K, J. OtcHéret-bírálnl A Bélapátfalvi Cement- és Mészinű udvarán hirdető táb­lán tudatják a gyár dolgozói­val a fegyelmi határozatokat és a legfrissebb termelési ered­ményeket. Az eredményhirdető táblá­jukra büszkék lehetnek a Bél­apátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói, mert ‘ azt mutatja, hogy augusztus hónapban és szeptemberben kiváló munkát végeztek, adósságmentesen zár­ták a hónapot. Az eredményeket kicsit el-1 homályosítja a másik tábla, mert elég sok rajta az olyan közlemény, amellyel valame­lyik munkásukat róják meg fegyelmezetlen magatartása, igazolatlan hiányzása miatt. Ha ezen a táblán is csak a di­cséretek díszelegnek, akitor végeznek egész munkát a gyár dolgozói. A fotoklub programjából A Heves megyei Fotoklub vezetősége a klubélet fellendí­tésére tervet dolgozott ki. El­határozták, hogy havonta egy­szer klubestet tartanak, ahol a hónap három legjobb képét díjazzák. Október, november és december hónapokban bu­dapesti előadókat hívnak meg esztétikai előadások tartására. November első napjaiban nagyobbszabású fotókiállítást terveznek budapesti zsűri rész­vételével. Az első klubestet szeptember J.4-én tartják. Ez alkalommal a fotoklub tagjai a miskolci fotoklub életéről és munkájáról hallanak előadást. Második napirendként, közös bíráló bizottsággal „A hónap legjobb képe” díjának odaíté­lésére kerül sor. Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme (Folytatás az 1. oldalról) A szabadtéri színpad nézőterén mar gyülekezik a kö­zönség, benn az öltözőben lázas igyekezettel készülnek a dal­játék szereplői. Egy kis simítás még a ruhán, egy kis igazítás a hajon s még egy pillantás a tükörbe és máris színpadra hív az ügyelő hangja. Menyasszony lett Gyöngyös Gyöngyi, vidám, boldog menyasszony. Szerelmének, Bállá Bálintnak a menyasszonya. Képünkön a daljáték két főszereplője, Üveges Éva és Herceg István. (A bemutató méltatására későbbi lapszámunkban visz- szatérünk.) A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának meghívá­sára kedden este 57 tagú magyar újságíró-küldöttség utazott az első Hrnod Nemzetközi Gépipart Ki- Ulítás és Vásárra. Két napig 1 artózkodtunk Csehszlovákiában Is’ élményekkel gazdagon meg­rakodva, pénteken érkeztünk ússza Budapestre, illetve lap­uink székhelyére. Mit látott a magyar újságíró-delegáció Cseh­szlovákiában a bmoi vásáron? — ezt próbálja összegezni ez a néhány sor... ÉJFÉLKOR INDULTUNK, s hajnalban érkeztünk meg Brnoba, a kiállítás szín­helyére. Öt óra lehetett, de a város utcáin már nagy volt a forgalom. A pályaudvarról a vásár területére vezető utcák mind zászló­díszben voltak, minden ház, minden ab­lakában apró, csehszlovák nemzetiszínű zász­ló lobogott. A bmoi egyetem kollégiumában kaptunk szálláshelyet. Két óra pihenés után vendég­látóink a Grand Hotelbe vezettek át ben­nünket, ahonnan — a reggeli után — a kiállftásra mentünk. A kiállítás és vásár a város Plsárky nevű negyedében — a város legfestőibb részén — terül el. Kiterjedése nem kevesebb, mint 52 hektár, ami azt jelenti,’ hogy az európai ki­állítási területek sorában az elsők között foglal helyet. Ugyancsak az elsők közé tar­tozik, ha szépségét, nagyszerű elhelyezését vesszük figyelembe. Tizenegy óra lehetett, amikor belép­tünk a vásár kapuján. Az első, ami megra­gadott bennünket, az óriási látogatottság volt. Csehszlovákia minden tájáról érkeztek ide emberek, hogy megnézzék a nemzetközi vá­sárt, de ugyanígy Európa minden országából voltak látogatók. A hatalmas pavilonok és szabad kiállítási területek között áramlott a tömeg, szinte végeláthatatlanul. Az idei bmoi nemzetközi vásáron 30 euró­lirnenské Vxorkové Veletrhy Két nap Brnoban — a pai és tengerentúli állam vesz részt, közöttük a Szovjetunió, Kína, Lengyelország, az NDK, Svájc, Anglia, Franciaország, Kanada, India, Argentína... és így tovább. A kiállítás ebben az évben nem általános jellegű, csak gép- és kohóipari gyártmányokra, félkész árukra, valamint néhány fogyasztási cikk jellegű gépipari gyártmányra korlátozódik. A ven­déglátó Csehszlovákia nem kevesebb, mint 304 gépipari újdonságot és 10 prototípust állított ki, — közöttük olyan cikkeket, ame­lyek nagy sikert arattak az idei Brüsszeli Világ- kiállításon. Ezek közé tartozik például az aranyérmet nyert félautomatikus másoló esztergapad és az ugyancsak aranyérmes elek­tronmikroszkóp. ÖRÖMMEL TÖLTÖTT EL minden láto­gatót a kiállítás és vásár sokoldalú. rende­zettsége. A külföldi látogatók számára in­formációs irodák álltak rendelkezésre, ame­lyekben a világ minden jelentősebb nyelvén tájékozódhattak.- A hivatalos tolmácsokon és vezetőkön kívül nagyon sok brnoival talál­koztunk a vásáron, akik tudtak magyarul és szívesen vállalták a vezetésünket. Nagy örömmel láttuk az első napon,, hogy a magyar pavilon a kiállítás és vásár leglátogatottabb területéi közé tartozik. Déli 12 óráig — becslés szerint — mintegy har­mincezer ember fordult meg pavilonunk­ban. A brnoi magyar pavilon méltóan repre­zentálja gépiparunkat, gépiparunk nagy fej­lettségét. Nem kevesebb, mint 12 magyar külkereskedelmi vállalat képviseli magát Brnoban és már eddig is jelentős üzletköté­seket valósítottak meg. A kiállítás és vásár első napján 20 000 rubel értékű elektronikus műszer szállítására kötöttünk szerződést. A második napon az egyik csehszlovákiai kül­kereskedelmi vállalattal kötöttünk üzletet; 900 000 rubel értékben szállítunk majd film­nemzetkiizl kiállításán vetítésekhez szükséges úgynevezett projekciós lámpákat. A magyar METALIMPEX a jövő esztendőre 70—80 milliós hengerelt áru bér­munkára kötött szerződést Csehszlovákiával. Ottlétünk alatt beszélgettünk Gráber György elvtárssal, a magyar pavilon propa­gandafőnökével. Tőle tudtuk meg a fenti ada­tokat és azt is, hogy milyen nagy sikere van a magyar rádióknak és televíziós készülékek­nek. Magunk is láttuk, hégy a kiállított rá-' diók és televíziós készülékek körül szinte ál­landóan nagy tömeg tolongott. Az egész brnoi kiállítás és vásár meglepetése volt a magyar ipar legújabb televíziós remeke: az 53 centi­méteres képernyőjű, nyomtatott áramkörös, nagy teljesítményű készülék bemutatása. Ez a készülék ma a világ legjobbjai és legkor­szerűbbjei közé tartozik, mutatván a fiatal televízió-gyártás nagyléptű fejlődését. Ugyan­csak nagy az érdeklődés a GH 400-as, leg­újabb típusú rádiónk iránt is. A MAGYAR KI.lLI.iTAS a vásár A-ps- vi Ionjában foglal helyet — együtt a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kiállításaival. A pavilon el­helyezése a látogatottság szempontjából na­gyon előnyös — aki belép a kiállításra, úgy­szólván el sem kerülheti a díszes épületet. A bmoi kiállítás és vásár ideje alatt azok az államok, amelyek Itt hivatalos ki­állításokkal vesznek részt, — sajtóértekezlet­tel, . kulturális bemutatókkal egybekötött nemzeti napokat tartottak. Szeptember 7-én a Szovjetunió, 8-án a Kínai Népköztársaság, 9-én a Bolgár Népköztársaság tartott nem­zeti napot. A magyar nemzeti napot szep­tember 10-én rendezték meg. A Csehszlovák Rádió ezen a napon üdvözölte is*a magyar kiállítást. A nap jelentős eseménye volt az esti fogadás, amelyen Trautman Rezső épí­tésügyi miniszterünk tartott expozét. Látogatásunk első napjának délutánján néztük meg a brnoi kiállítás és vasai- „cso­dáját" a Z-pavilomt. Valóban csodáról van szó — s ezt nem is csehszlovák barátain c, hanem az idegenek mondták. A pavilon nem kevesebb, mint 20 090 négyzetméter terüle­ten fekszik, köralakú, átmérője 130 méter, magassága pedig 38 méteres. Az egész pavi­lon üvegből és műanyagból készült. Felépíté­sénél a világon először alkalmazták az úgy­nevezett csöves-konstrukciót. Az óriási pavi­lon messziről úgy hat, mint egy hatalma» kristály-félgömb. A Z-PAVILONBAN mindenek előtt éle* miszeripari gépek, vegyi-berendezések, szál­lítási gépek, finommechanikai és optikai áruit, konyhaberendezések és különböző fél­készáruk vannak — elsősorban a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok cikisei. A külföldi államok közül itt Anglia. Franciaország, Portugália. Spanyolország, Japán állítanak ki többek között. Már maga ez a felsorolás Is jól mutatja a pavilon befogadóképességét és nagy nemzetközi jellegét. Nagyon megkapóak voltak a szabad te­rületen elhelyezett kiállítások is. Az ismert, nyugati cégek Közül a francia Simea és Re­nault gépkocsikat — a legújabb típusokat — állítattak ki szabad területen. Nagy sikere volt — és van is — a Szov­jetunió szabad területű kiállításának. A Szovjetunió házépítő gépeset, útépítő beren­dezéseket, nagyteljesítményű traktorokat, más mezőgazdasági gépeket és felszerelése­ket, bánya- és kohóberendezéseket mutat be itt. Bulgária főként vasúti kocsikat, mező- gazdasági gépeket Románia olajipari' beren­dezéseket. az NDK szállítási és egyéb tech­nikai eszközöket és ugyancsak korszerű me­zőgazdaság! géneket ál'ít ki szabad terü'»ten. A délutáni vásárlátogatás után a cseh­szlovák vendéglátóink haiók'réndniásra vit­tek bennünket a Brno melletti Kniniesel ta­von. A tó égy festői szépségű völgv mélvén terű} el, s hosszan mintegy ti» kdométeres hosszúságban nyúlik .el, és vázán ear gyö- nyörű régi vár áll u hegytetőn. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents