Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

1959. szeptember 12., szombat nepüjsag s MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT FELHŐK Baltimoreban műanyag fel­hőkkel kísérleteznek. Az ilyen fellegek tartósak, részecskéi színezhetők. Visszatükrözik a radar sugarakat, szigetelnek hideg és meleg ellen, sőt eset­leg szigetelőként alkalmazha­tók, radioaktív sugarak ellen is. A tartós plasztik fellegek ki­válóan alkalmasak reklám cé­lokra: repülőgéppel a levegőbe fecskendezve hosszú ideg ol­vasható írást képezhetnek. RADIOAKTÍV TINTA Külföldön a grafikai mű­vek űj másolási módját dol­gozták ki, amelynél radioaktív tintát alkalmaztak. A radioaktív tintával ké­szült rajzra fényérzékeny pa­pírt helyeznek. A tinta elég erős sugarakat bocsát ki ah­hoz, hogy a fényérzékeny pa­pírt exponálja. Az így készült másolat az eredeti rajz pon­tos kópiáját, a legapróbb rész­leteket is feltünteti. Az ere­deti rajz károsodása nélkül ezerszámra készíthetők ilyen másolatok. munkája akkor lendül fel is­mét, amikor 1944. november 18-án a Vörös Hadsereg csa­patai elérik Gyöngyöst, s a menekülő fasiszta hordákat messze futtatják: a város ki­virul, élete tavaszba zsendül. Jellegében és formájában soha nem látott fejlődés veszi kez­detét: iparosodik, tágul, nö­vekszik a város. Felépül a gyöngyösoroszi ércelőmű, az 5 éves tervben a Váltó- és Kité­rőgyár: itt formálják a síne­ket, hogy jó vágányokon fus­son életünk. Az iparosodás, a megnövekedett munkásosztály iskolánk szempontjából is nagy jelentőségű: az ő fiaik és lá­nyaik járnak elsősorban inté­Dobos Katalin, az I. d. osztály tanulója, az öreg iskola egyik legfiatalabb diákja. kert arat. s még jobban öreg­bíti iskolánk nevét. Abban is biztos vagyok, hogy tanuló­ifjúságunk is megérti és érté­keli ünnepségünket, s az inté­zetből évszázadok haladó leve­gőjét szíva, bátrabban küzd majd a holnapért. Papp Mikló« A lakosság jobb ellátásáért Az ipari üzemek termelése mellett a lakosság jobb ellátá­sát segítik megyénkben a jól dolgozó kisipari termelőszövet­kezetek. A gyöngyösi Cipész Ktsz kirakata előtt sokszor kíván­csi csoport gyűlik össze, hogy megnézze az ízléses, szép kivi­telű cipőket. A kislakásolcat építő ktsz-ek munkájára is di­csérő kifejezéseket lehet hallani, az asztalosok, kárpitosok, de a kisipari szakma valamennyi mestere tudásának a legja­vát adja, azért, hogy még jobb legyen a megye lakosainak áruellátása. Államunk segíti a kisipari termelőszövetkezeteket, mert nem egy ktsz munkájának, készítményeinek a híre már kül­földre is eljutott. Nemcsak a megyénkben, hanem a távoli or­szágokban is szeretettel vásárolják a Heves megyei kisipari termelőszövetkezetek készítményeit. Jó eredmények a hevesi Építő és Javító Ktsz-ben A valamivel több mint 10 éves hevesi Építő és Javító Ktsz-t sokan ismerik és mun­kája után sokan becsülik a he­vesi járásban. Habár voltak hi­bái a szövetkezetnek, különö­sen az 1956-os évben, mikor a vezetés gyengesége miatt rossz volt az elvégzett muitka minő­sége, meglazult a munkafegye­lem. csökkent a takarékosság. A hibák a szövetkezet becsüle­tes dolgozóit is nyugtalanítot­ták és helyes utat keresve, a KISZÖV-vel közösen, megerő­sítették a szövetkezet vezetősé­gét. Az eredmények a szervezeti élet erősödése, a munka minő­ségének javulása mellett le­mérhető abban, hogy míg 1958. első félévében a szövet­kezet össztermelése 1 400 000 forint volt, addig 1959. első félévében már 1 812 000 forint értékű munkát végeztek el. Az össztermelésből 30 000 forint értékű javítási és szolgáltató munkával végeztek többet az év első felében, mint 1958. első félévében. A termelőszövetkezeti moz­galom támogatására több száz­ezer forint értékű építkezési munka soronkívüli elvégzését vállalták a környékbeli terme­lőszövetkezeteknél. A szövetkezet eredményeit látva több kisiparos kérte fel­vételét a szövetkezetbe és ezzel a szövetkezet termelő tagsága a múlt év első félévéhez viszo­nyítva 1959. első félévében tíz fővel növekedett. A szövetke­zet tagjainak átlagkeresete a múlt év első félévében 6615 fo­rint volt, míg 1959-ben 7896 fo­rint. A szövetkezet vezetősége és tagsága eddigi erőfeszítéséért, áldozatos munkájáért, eredmé­nyeiért, dicséretet érdemel. Több nrn' 70 kis’ci'fcást építettek fel megyénk isis ipari termelőszövetkezetei A Heves megyei kisipari termelőszövetkezetek az MSZMP Központi Bizottságá­nak és az OKlSZ felhívása alapján aktívan bekapcsolód­tak a kongresszusi munkaver­senybe. Vállalták, hogy több kislakást építenek fel, mint az elmúlt években. Vállalták, hogy a lakosság igényeinek jobb ki­elégítésére növelik a terme­lésüket és több bútort, finom és félkész konfekciót gyárta­nak. Kisipari szövetkezeteink már eddig is' eleget tettek vállalá­saiknak, mert az első félév során több mint 70 kislakást építettek fel és adtak át meg­rendelőiknek. A fenti nagyarányú munká­ból kivették részüket a nagy- fügedi Vegyes Ktsz dolgozói, akik 18, az egereseinek, akik 18, a recski Vegyes Ktsz dol­gozói, akik 16 és a pétervásá- ri Vegyes Ktsz dolgozói, akik 8 lakást építettek feL Ezenkívül megyénk többi szövetkezetei is hozzájárultál-: ehhez a munkához, mert ka­pacitásukhoz mérten két-há- rom kislakást építettek fel az első félévben. A kongresszusi munkaver­seny tovább tart és remélik, mert a dolgozók mind ezt akarják — hogy a második félévben is hasonló eredmé­nyeket érnek el. Első a nagyfügedi Vegyes Ktsz A KISZÖV vezetősége szep­tember 11-én tartott ülésén ér­tékelte a Heves megyei kis­ipari termelőszövetkezetek el­ső félévi munkáját. Az értékelés szerint az első helyezést és az ezzel járó ván­dorzászlót, 5000 forint pénzju­talommal együtt a nagyfügedi Vegyes Ktsz nyerte. A ktsz- dolgozók az első félévben kö­zel félmillió forint értékű javí­tási. szolgáltatási munkát vé­geztek a környék lakosságának a több mint egymillió forint ér­tékű kislakás építésén felül. Második helyezést, az ezzel járó oklevelet és a 3000 forint pénzjutalmat a recski Vegyes Ktsz nyerte, ahol mintegy 700 ezer forint értékű kislakás­építést végeztek a 376 ezer fo­rint javítási, szolgáltatási és a 153 ezer forint rendelt készter­mék előállítása mellett. A szö­vetkezet ezzel a munkával terv- feladatát lényegesen túlteljesí­tette. A gyöngyösi Építőipari Ktsz a tsz-ek részére gazdasági épü­leteket épített, s ebben a mun­kában tervüket jóval száz szá­zalékon felül teljesítették. A gyöngyösi Építőipari Ktsz har­madik helyezést ért el a féléves versenyben. Az első három helyezetten kívül a KISZÖV vezetősége di­cséretben részesítette a lőrinci Vegyes Ktsz és a gyöngyösi Kádár Ktsz dolgozóit. A vándorzászlót,, oklevelet és a pénzjutalmakat a szövetkeze­tek képviselői szeptember Í8- án megtartandó elnöki értekez­leten veszik át. 325 éves a gyöngyösi gimnázium iRo, -npjj 1325 évvel ez- 1634-BEN, I előtt rakták le az ország egyik legrégibb is­kolájának alapjait. Egymáshoz simultak a téglasejtek, nemze­Megyénk kisipari szövetkezetei is részt vesznek a Mezőgazdasági Kiállításon Kisipari termelőszövetiteze- teink dolgozói lázasan készül­tek a kiállítást megelőző he­tekben, hogy méltóképpen képviseljék a Heves megyei szövetkezeti ipart a budapesti mezőgazdasági vásáron. SzövetKezeteink dolgozói eredményes munkát végeztek. A mezőgazdasági vásáron meg­található a gyöngyösi Agro- mechanikai Ktsz dolgozóinál: cefre-szivattyú gépe, amely óránként 350 hektoliter cefrét képes átszivattyúzni egyik tartályból a másikba. Láthat­ják a vásár látogatói a „Vino 65” típusú szivattyúgépet is, amely bor és víz szivattyúzás­ra alkalmas és óránként 65 hektoliter a teljesítménye. A szövetkezet fiatal ipari tanlója ifjú Major József által készített szivattyúgépnek is nagysikere van. Ezt önszorgalomból ké­szítette el. A gyöngyösi Gépjavító és Szerelő Ktsz dolgozói egy vácuum műanyagformázógépet küldtek a mezőgazdasági ki­állításra. Az egri ktsz-eket a Fémtö­megcikk és Gyermekkocsiké­I szító Ktsz készítményei kép- I viselik. Megyénk szövetkezeteinek dolgozói is hozzájárultak ezek­kel a felsorolt cikkekkel az idei mezőgazdasági vásár si­keréhez, ezzel is öregbítették a szövetkezeti ipar hírnevét úgy belföldön, mint a külföldi vendégek előtt és az új típusú mezőgazdasági gépekkel hoz­zájárultak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Vígh László és Polgár Miklós MÓNOSBÉL, SZARVASKŐ, bélapAtfalva ÉS EGERBAKTA AZ ELSŐK AZ ADÓFIZETÉSBEN Az egri járásban számos község példamutatóan telje­síti adófizetési kötelezettségét. A legjobbak közül való Mo- nosbél. Szarvaskő, Bélapátfal­va és Egerbakta. Ezek a köz­ségek már jóval túlteljesítet­ték háromnegyedévi adófizeté­si tervüket. Az adófizetés terén elmarad­tak Szilvásvárad, Egercsehi, és Egerszólát községek. dék nemzedéket váltott, S az intézetet és őket eggyéformálta az idő. Nem vakolat a mai arca, hanem egységes, harc­ban, munkában összefonódott egész: friss életünk, holnapi több tudásunk, jövő boldogsá­gunk szimbóluma. Három év­százada állnak a falak s létük több. mint egyszerű summá- zása az elmúlt esztendőknek: harcosokat kapott a nemzet: írókat, költőket, a nép szabad­ságáért fegyverrel és tollal küzdőket, pallérozott emberfő­ket, kultúrát, tudást. A XVII. században felépülő gimnáziumot a gyöngyösi egy­szerű emberek kulturális igé­nye hozta létre. Az intézet tör­ténetéről szólő régi feljegyzé­sek — évkönyvek, egykori tör­téneti munkák — azt bizonyít­ják, hogy alapításától kezdve nehéz sorsa volt: a „senki föid”-jén feküdt: török marta- lócok fosztogatták és dúlták, kirabolták az osztrák csapa­tok, s az egyenlőtlen küzde­lemben fogyott a nép, és ke­vesebb lett a diák. Egyik épü­letből a másikba költözik az iskola, de mint olyari intéz­mény, melyet nemcsak Gyön­gyös, de a környék népe is igényel, fennmarad és dolgo­zik tovább. Iparosok, kapások, szegény­emberek iskolája volt mindig. A rangos főurak, a pöffeszkedő földbirtokosok számára kevés volt: ők inkább külföldre küldték fiaikat, hogy a lefity- tyedt szájú, mindig zsarnok és mindig klerikális Habsburgok ideológiáját szívják magukba. S bár sok évtizeden át egy­házi vezetés alatt állt az in­tézet, mégis azé a népé volt, amely életrehívta, azok közül válogatta diákjait és kuruc— magyar jellegét mindvégig megőrizte. pedig sokszor ÁLL AZ ÉPÜLET, le akarták rombolni, megszün­tetni a „rebellis” eszmék e né­pi fellegvárát. II. József néme- tesítő rendelete 1789-ben be­szünteti az iskolát. A gyöngyö­si nép azonban nem nyugodott Két érdekesség bele gimnáziumának elvesz­tésébe, s a környék kultúrát akaró embereivel összefogva, bátran és nem félve a követ­kezményektől, küszködtek, ki­lincseltek, éve­ken át, hivata­lokat járták, hogy az iskola újra megnyit­hassa kapuit. Többszöri kér- vényezésük a helytartó- tanácshoz vé­gül is sikerrel járt: 1794-ben engedélyezték az intézet to­vábbi működé­sét. Négy év telt el fárado­zásban, de vé­gül kitárultak a tantermek ajtói, pajkos és vidám gye­rekek futottak a folyosókon, beköltözött az iskola falai kö­zé a soha el nem pusztuló élet minden munkája, örö­me és küzdel­mei. 1844-ben a magyar állam­nyelvért foly­tatott küzdel­met siker koronázza: magyar Lett a tanítás nyelve is. A 48-as évben osztrák katonaság szállja meg és fosztogatja a várost, a tanítást 1849 már­ciusában lehetett csak újra­kezdeni. Az intézet felsőbb osztályának tanulói beléptek a nemzetőrségbe, híven az ősi iskola kuruc hagyományaihoz. A magyarság a szabadságharc­ban az egyesült európai reak­ció ellen a legtovább küzdött, de az óriási túlerő végül is megsemmisítette ellenállását. Az iskola 48-as nemzedéke szétszóródott, elpusztult, vagy börtönökben sínylődött. Egy­kori diákjai közül Bajza József bujdosni kényszerült, Vachot Imrét és Vachott Sándort töm­lőébe vetették, Bugát Pált meg­fosztották tanári állásától. — 1889-ben államosítják az is­kolát. s eddig soha nem ta­pasztalt fellendülés veszi kez­detét. A virágzás azonban csak rövid ideig tart: 1914-ben mennek Gyöngyösről is a diá­kok, hogy idegen, imperialista érdekekért áldozzák fel fia­tal életüket. És pusztul a fia­talság az értelmetlen háború­ban és a nemzet hiába várja vissza őket... 1919-ben kikiáltják a Ta­nácsköztársaságot, s megélén­kül a gimnázium politikai éle­te. Röviddel a Tanácshatalom győzelme után megalakul a gimnáziumban a Diáktanács, majd az év áprilisában a gyön­gyösi Szocialista Diák Szak- szervezet, s május elsejét, a munka ünnepét már együtt ünnepli az egész intézet. Meg­alakul a „Vachot” Szociális Önképzőkör: tevékenységének föllendülésének kimagasló ese­ménye volt egy irodalmi est, melyen Móricz Zsigmond és Beregi Oszkár vettek részt Beregi Ady-verseket tolmá­csolt, Móricz a parasztság helyzetéről, problémáiról és a szövetkezeti mozgalomról be­szélt. Május 5-én, Marx szü­letésének 101. évfordulóján a Diák Szakszervezet ünnepélyt rendezett, melyen a gimná­zium ifjúsága teljes számban részt vett, hitet téve a Tanács­köztársaság mellett. zetükbe, s őket akarjuk tu­datos, osztályukhoz hű, kultu­rált emberekké tenni. Ez a múltban gyökerező, a mában élő, s a jövőben növő akarat vezette az intézetet ak­kor. amikor elhatároztuk., hogy a 325-ös jubileumi évet mél- tóicéppen kell megünnepelni. Mint az esküvőre, hittevés­re készülődő ház, olyan az is­kola. Lázban égnek a diákok és tanárok egyaránt, hogy az évforduló megünneplése a le­hető legjobban sikerüljön. A bokros előKészületek között a legilletékesebbet, Sereg József gimnáziumi igazgatót kérdez­zük: mi lesz a jubileumi nap műsora, milyen sikert vár szeptember 12-től? — ISKOLÁNK MÚLTJA kötelez bennünket: innen Bu­gátok. Bajzák, Vachotok kerül­tek ki, s mi nem akarunk mél­tatlanok lenni hozzájuk. Szep­tember 12-én 'délelőtt 1919-et idéző emléktáblát avatunk 1 fel AZ INTÉZET ÉLETE, Huszonkét esztendeje tanít már a gimnáziumban Rónai Kálmán matematika-fizika szakos tanár. az iskolában, majd utána, az újjáépült szabadtéri színpadon nívós műsort adunk. Kurucko- ri versek, kórusművek, intéze­tünk névadójáról. Vak Bottyán­ról szóló ének az előadás ki­emelkedő számai. Szeretettel hívtuk meg az intézet öreg­diákjait s egész Heves megye dolgozó népét. Meggyőződé­sem, hogy a 325. évi jubileumi ünnepségünk, melyet este. a, már hagyományossá váló Szü­reti Daljáték követ, nagy sí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents