Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-11 / 213. szám
1959. szeptember 11., péntek N E P 0 J S A G 5 A ísz-ek nagyüzemi tábláinak kialakításáról AZ ŐSSZEL kezdő tsz-ek vezetői és szakemberei előtt most az egyik legnehezebb feladat a nagyüzemi táblák kialakítása. Már az első évben be kell bizonyítani a nagyüzem előnyét a termésátlagok minél biztosabb növelésével. A nagy táblák kialakítása nélkül a gépek ésszerű kihasználása lehetetlen: a mezőgazdasági nagyüzemek alapvető feltétele a nagy táblák kialakítása. A következőkben néhány olyan alapvető dologra kívánok rámutatni, amelyek előfeltételei a nagyüzemi táblák kialakításának. Ez év őszén a megyében a talaimunkák végrehajtásánál már azt kell szem előtt tartani, hogy az egyes növények vetési határideje milyen sorrendben következik be. Az őszi vetések alá történő talajelőkészítésnek minden más talajmunkát meg kell előznie. A talaj előkészítésénél a már korábban elkészített vetési sorrendet, vagy az átmeneti vetésforgó tervét kell figyelembe venni. A kisparcellák összeszántásá- nál szem előtt kell tartani, hogy erősen lejtős, hegyes, vagy dombos vidéken 15—20 kát. holdnál nagyobb táblákat ne alakítsunk ki. Sík területen a tábla nagysága lehet 50—70 hold is. Itt a természetes határokat és a talaj egyöntetűségét ugyancsak meg kell vizsgálni. A SZAKEMBEREK feladata ellenőrizni, hogy egy táblán belül a szántási munkát végző traktorok egyforma mélyen szántsanak. Nem szabad félni a szokottnál mélyebb, 28—30— 32 cm-es szántástól sem. Számba kell venni a táblába eső pillangósok területét és a beállottság, az aranka-fertőzés, stb. figyelembevételével, dönteni kell a kiszántás, vagy a meghagyás tekintetében. Ha a következő évi takarmánybázis biztosításában nem jelent kiesést a pillangósok egy részének (különösen az apró daraboknak) a kiszántása, akkor könnyebb a nagyüzemi tábla kialakítása. Ahol egymás mellett egyfajtáid pillangósnövénv van és azok beállottsága megfelelő. akkor ezeket a következő évre meg kell hagyni. Mivel az őszi gabonák helyének kijelölésével az elővete- ményt egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni, így feltétlenül szükséges, a talaj tápanyagtartalmától függően — a vetőszántás elvégzése előtt holdanként 80—100 kg foszforos műtrágya alkalmazása. Ezenkívül vetés előtt holdanként 30 —40 kg nitrogén műtrágyát javasolok kiszórni. AZ ŐSZI gabonafélék vetésére kijelölt táblákról a növényeket mindent megelőzően a lehető legkorábban le kell takarítani. Várható, hogy a kukoricák későn érnek be, ezért helyes, ha a szárak cső feletti részét eltávolítják, hogy ezzel siettessék a beérést. A cukorrépát elősorban a táblákról kell betakarítani és ezek átvételét kell biztosítani. Mivel az őszi takarmánykeverék. az őszi árpa és a rozs vetésének az ideje már bekövetkezett, nem kell feltétlenül arra várni, hogy a táblák teljes egészében felszabaduljanak. Ha a tsz-nek van 20-30, vagy 40 Katasztrális holdas olyan táblája, ahová takarmánykeveréket, őszi árpát, rozsot lehet vetni, azt elő kell készíteni és (megfelelő műtrágya-adagolás után) be kell vetni. A vetést lehetőleg mindenütt géppel végezzék. Ha a tsz-ek részére a gépállomások nem tudnak idejében elegendő vetőgépet biztosítani, akkor a fogatos vetőgépeket is munkába kell állítani. A betakarítás várható meg- késése miatt az őszi búza nagy része friss szántásba fog kerülni. Ezért nagy gondot kell fordítani a vetőszántások tömörítésére, gyűrűs hengerekkel és sima hengerekkel egyaránt. E célra a gépállomási hengerek mellett a tsz- tagok fogatos hengereit is igénybe kell venni. Több éves megyei tapasztalat alapján helyes, ha a jobb növényszám és termésátlag biztosítása érdekében a vetőmag mennyiségét 1 holdra vonatkoztatva a következőképpen állapítják meg: őszi árpánál szept. 15. után 10 %-kal, okt. 1. után 15 %-kal Rozsnál szept. 20. után 15 %-kal, okt. 5. után 20 %-kal őszi búzánál okt. 15. után 10 %-kal, nov. 1. után 20 »/»-kai A TSZ-EK VEZETŐI, de különösen az agronómusok. állandóan ellenőrizzék a nagyüzemi táblák kialakítását, a szántások és vetések minőségét. hogy a következő évi nagyobb termésátlagokat biztosítani tudjuk. Strumpf László megyei főagronómus Megkerült o „hiányzó láncszem** Dr Louis Leakey, a kenyai Coryndon Múzeum kurátora, harminckét évig tartó tanga- nyikai régészeti kutatások után megtalálta az első ,.pre- humán" koponyát, vagyis azt a hiányzó láncszemet, amely a darwini elmélet igazolására megteremti a kapcsolatot az ember és a majmok között. Dr. Leakey ezt a rendkívül értékes leletet, amelynek korát több mint hatszázezer évre becsülik, egy 18 év körüli fiatal lény csontjának tartja. A koponya szerint ez az élőlény még nem volt a mai értelemben vett ember, de nem volt majom sem, hanem átmenet a majomember és az ember között, Tízéves a füzesabonyi Mesterséges Termékenyítő Állomás A tízéves füzesabonyi Mesterséges Termékenyítő Állomás fennállásának jubileumát szeptember 25-én tartja és ugyanekkor a mesterséges termékenyítésből származó állatok bemutatójára is sor kerül. A jubileumi ünnepségen dr. Mészáros István, a Földművelésügyi Minisztérium főállatorvosa a mesterséges megtermékenyítés jelentősége címmel előadást tart, majd dr. Szalmás Lajos igazgató beszámol a füzesabonyi Mesterséges Termékenyítő Állomás tízéves munkájáról. Fő a biztonság Mexikó egyik nagy szállodájában minden fürdőszobát mentőövvel szereltek fel. Az ok: néhány héten belül ketten is belefulladtak a fürdőkádba. „Elsietett" halotti jelentés Az egyik párizsi napilap hírt adott Alphonse Allais, ismert humorista haláláról. A humorista a legjobb egészségnek örvend: a hír olvasása után azonnal felhívta a lap szerkesztőségét és a következőket mondotta: „Egyelőre még élek és igen jól érzem magam, amennyiben azonban idővel valóban meghalnék, már most felhatalmazom önöket a következők közzétételére: „Mint már korábban jelentettük, Alphonse Allais meghalt. Felkészülten várja az egri célgazdaság a szüretet Ezer mázsával nagyobb termés várható a tavalyinál Beérett a szőlő. A mostani napokban nagy a sürgés-forgás az Állami Pincegazdaság egri célgazdaságában. A Torokközi pincében, ahol az Egedhegy, Vécsey-völgy és a Merengői termés „levét” tárolják majd, már az utolsó simításokat végzik a szüret előtt. Jani Imre, a fiatal pincemester. örömmel újságolja a jó terméseredményeket. Mint mondja, az idén még jobb szőlőtermés várható, mint az elmúlt évben. A becslések alapján ezer mázsával több szőlő lesz, mint tavaly. Huszonhat új. harminc hektoliteres hordókat is kapnak az új termés tárolására. — Bár az esős idő lisztharmatot hozott, gondos kezeléssel idejében megóvtuk a szőlőt. Különösen jó a fehér szőlőnk, ebből meglesz a 35 mázsás holdanként! átlag. A többi fajtából is átlagosan 27—28 mázsát várunk — tájékoztat a pincemester. A pince első részében a présházban a gépek kijavítva várják a szüretet. Kaptak új villamos darálógépet is. ami nagyban meggyorsítja majd a szőlő feldolgozását. Minden készen áll, jövő héten kezdődik a szüret... (K. B) Mit láttam a mezőgazdasági kiállításon VASÁRNAP REGGEL elindultam Budáról, hogy a vásár nyitására kiérjek és a hosszú úton sokfelé láttam embereket, akik — mint jómagam is — alighanem a mezőgazdasági kiállításra igyekeztek. A sok-sok hirdetőoszlop, a kiállítás nagy- nagy plakátjai végig az úton, előkészítettek a sok látnivalóra, amit aztán ahogy a kiállítás főkapuján beléptem, alig győztem sorba venni. A főpavilonban Endrőd község képét néztem sokáig. Egy magyar község jövőjét ábrázolta a kép szemléltetően, nagyszerű jövőt ígérőén. Modem típúsú épületek, csarnokok, művelődési és sportlétesítmények, gazdasági centrumok épülnek egy faluban, és jó elgondolni azt, hogy egyre több magyar község hasonlóan fejlődik majd. épül a magyar táj és gyarapodik. Endrőd község dolgozói közül is sokan megnézték ezt a hatalmas tablót, amely a községük jövőjét ábrázolta és felesleges mondani, valamennyien boldogan gyújtogatták a kis villanykörtéket, amelyek rendeltetésük szerint egy-egy létesítményt jeleztek a képen. A KIÁLLÍTÁSON uralkodó szerepe van a gépnek. Mintegy 150 magyar mezőgazdasági gépet nézegettem végig, de ahogy láttam, a külföldiek még többet hoztak a kiállításra. Minden bizonnyal felkeltette az érdeklődést az egyetemes szőlőművelő eke, a csörlős eke, meg a hidas fogatos permetező, nem is beszélve a takarmány-konyháról. Ez a gépsor a silózástól kezdve egészen addig a pillanatig, míg a takarmány a jászolba nem kerül, mindent maga végez. Különösen érdekesek a szovjet mezőgázdasági gépek. Ezekből több ezret vásároltunk ez évben is. Különösen tetszett a 45 lóerős diesel-motoros, gumikerekes Belorusztraktor, amely egyaránt a almas nehéz betakarítást, végző gépek vontatására, de szántó traktornak is. A lengyelek új típúsú mezőgazdasági gépeikkel hívják fel magukra á figyelmet. Különösen tetszett a kiállítás látogatóinak a 13 lóerős URSUS C 308-as gépük, amely 13 munkaművelet elvégzésére képes. Az NDK-pavilon előtt is állt vagy 40 gép. köztük olyan is. amely 28 féle munka- műveletre képes: burgonya-, cukorrépa-rakodószerkezet, valamint sepregető szerkezet is van rajta többek között. Kiállították a németek a különböző istálló-típusok modelljeit, sőt. építési bemutatót is tartanak: hogyan építkeznek az NDK mezőgazdasági területein előregyártott elemekkel. Nagyszerű a kertészeti kiállítás is. Az ember alig tud betelni a sok látnivalóval, valóban mindenkinek kellene mennie Budapestre, megnézni a mezőgazdasági kiállítást. A kiállításon gyönyörű állatállományt tekinthettek meg a nézők, különösen szépek a debreceni méntélén lovai. AKIKET A SZŐLŐ érdekel, nagyszerű adatokat tudhatnak itt meg a magyar szőlőtermelésről. Hogy Heves megyében például 7100 hold új szőlőt telepítenek az elkövetkező új évben, ezt is itt tudtam meg. És akit a bor érdekel? Ezt is megtalálni. Én az abasáriakéból iszogattam, de bizonyára itt vannak az egriek és a gyöngyösiek is. S. L. Hazai és külföldi cikkek az Egri Állami Áruházban Itt az ősz. Megyénk kiskereskedelmi vállalatai, állami áruházai készülnek az őszi idényre. Az Egri Állami Áruházban már most, nagy mennyiségben érkeznek szebbnél-szebb őszi áruk. Újdonság a különleges női rakottszoknya, melyet mosás után nem kell újra vasalni. Ez a különleges anyag Angliából érkezett. Érkezett ugyanebből az anyagból több férfinadrág is, de már jóval kisebb mennyiségben. A hazai ruhagyárak újfazonú férfi- és női kabátokat szállítottak, s megjelent készruhában is az olasz fazonú férfiöltöny. Rövidesen nagyobb mennyiségű női és férficipők is érkeznek az Állami Áruházba. A közgyűlés lassan a végéhez kö- zeledett. Tóth Gergely, az elnök, előkotort még egy Kossuthot, rágyújtott, aztán előterjesztette az utolsó napirendi pontot. — Hát, emberek! Válasszuk meg akkor az asszonyok csapatvezetőjét. Olyan valakit, aki szorgalmas, lelki- ismeretes, egyszóval, akiben bíznak. — Nagyot szívott a cigarettából, aztán kezeit széttárva, mintegy biztatásképpen mondta: — Tessék! Maguké a sző. Az elnök szavai után csend lett egy pillanatra. A férfiak közül többen jobbra-balra tekingettek, végig- leg.ltették szemüket a fehémépen, kicsit tanácstalanul néztek az elnökre. Az asszonyok mocorogni kezdtek, összenéztek, sugdolóztak, aztán egy név hangzott'el halkan, bizonytalanul. Itt-ott megismételték suttogva, majd valaki végül is kimondta hangosan: , — Zsigáné. Szabó Mari. Zsigáné hátrább ült, úgy az ötödik sorban, keveset hallott az előbbi suttogásból és csak most rebbent meg, amikor kimondták a nevét. — Zsigáné? — kérdezte az elnök, hogy fülébe jutott a szó és kérdőn hordozta végig tekintetét a sorokon. A férfiak nemigen szóltak, észrevett egy-két vállrándítást is, végül Zsiga törte meg a csendet. — Valaki mást inkább! y sieáné arcát elöntötte a for- róság, amikor nevét hallotta. — Ugyan, menjetek már! — csit.ít- gatta szomszédait, de ők annál jobban helyeseltek. — Jó lesz! Ö legyen a csapatvezető. — Az asszonyok hangja egyre erősödött és letromfolták Zsigát, amikor felszólalt. — Rendben van. Legyen hát Zsigáné a csapatvezető mondta ki most már a végszót az elnök is. — Nekem sincs ellene, kifogásom. — Ekkor meg Zsigáné állt elő. — Én nem vállalom!! Van köztünk más. aki százszor jobban elvállalhatná. Ügyesebb, dolgosabb is, meg aztán gyerek is van odahaza kettő... szóval... — Ne beszélj már, Mari! Hát csakSZALAY ISTVÁN: f f ZSIGANE nem mindnyájan gyerekes anyák vagyunk — vágott szavaiba Balogh Róza. — Te leszel, aztán kész! Elvégre is, az asszonyok csapatvezetője leszel, nem igaz? A szavazásnál egyszerre lendültek a kezek a magasba, csak egyetlen ember nem emelte fel kezét: Zsiga. Mari sírva ment haza a gyűlésről. — Én nem vállalom — sírta még otthon is, árián, hogy az ember olyan furcsán nézett rá, még jobban elkeseredett. — Legalább te... te ne űztél volna csúfot belőlem — zokogta. Zsigáné keveset aludt azon az éjszakán. Az esti gyűlés annyira felkavarta a lelkét, hogy sehogy- sem akart szemére jönni az álom. Ö maga se bízott önmagában, de azért jólesett, hogy az asszonyok mindnyájan mellette voltak. Csak egy emberre nem tudott jó szemmel nézni. — Szégyenbe hozott — ügyetlennek tart —, tolakodtak elő a gondolatok. Hogy is mondta csak? — Nem odavaló. Éppen így mondta... És Zsigánét a szavak szomorú muzsikájának szárnyán - hajnal felé mégiscsak magával vitte az álom. Reggel, amikor felébredt, elhatározta, hogy mégiscsak nekivág. — Azért is meg-próbálom. Megmutatom, hogy mégse vagyok annyira alávaló... Az első napok csak úgy teltek el. mint a többiek azok előtt. Zsigáné esténként megbeszélte a brigádvezetővel a tennivalókat, aztán reggelenként munkához látott a csapat. Az asszonyok iparkodtak rendjén végezni mindent, és csak esténként volt egy kis baj, amikor Zsigánénak be kellett írnia a munkaegység- '-önyvbe az elvégzett munkát. A toll akart engedelmeskedni és — cTárnok, meg betűk nagyon urára sikerüllek. — Valamikor pedig jó tanuló voltam — gondolta, aztán eszébe jutott, hogy egyszer meg is dicsérte az öreg tanító a vizsgán az egész osztály előtt... De azóta bizony sok víz lefolyt a Tiszán. Amióta asszony lett, nem volt a kezében toll. Jöttek a gondok, gyerekek, temérdek munka... Valami ötödnapra Zsigáné észrevette, hogy Balogh Róza csak nagyolja a kapálást, aztán a gazt se tépi ki a kukorica tövétől. Először úgy gondolta, szól érte, de aztán mégiscsak mást gondolt. — Mit szólnának a többiek, ha figyelmeztetném Rózát? Majd mondanák: De hamar kinyílt a csipája! Meg aztán, éppen Balogh Rózát szólítaná meg, aki a gyűlésen még az urával is szem beszállt. IVem, nem! — tiltakozott egész 1 ' énje, de egy másik hang mégis azt diktálta: — Ki szóljon neki. ha nem te? Elvégre csoportvezető vagy, felelős mindenki munkájáért. Az ő sora éppen a Rózáé mellett volt, aztán amikor Róza nem vette észre, átnyúlt és kitépte a gazt, a hosszú ostorszíj- szerű folyókákat a kukorica tövétől. — Gyáva vagyok! Mégis igaza volt az embernek. Nem vagyok idevaló — viaskodott magával és tovább turkálta, zsibbasriotta lelkét a gond. Egyszer aztán hirtelen elfutotta szemét a könny, ráborult a kapanyélre és sírt keservesen. A többiek össze- nériek. Először azt hitték, valami baleset érte, de később már mindenki tudta Zsigáné baját. — Nem leszek csoportvezető! Nem vagyok én idevaló — zokogta és szép piros arcán nagy cseppekben csörgött végig a könny. Eljött az este, de az asszony otthon egy szóval se panaszkodott. — Inkább meghalok, de egy szót se szólok — határozta el, hiszen Pista megmondta, még akkor: — Nekem aztán ne panaszkodj, egy szavadat se halljam! — Hát csak azért is megmutatom, hogy nem vagyok gyámoltalan, oktalan teremtés, aminek te tartasz — gondolta végig és megpróbálta elfelejteni a tegnapi napot... Másnap megintcsak a kukoricásban dolgozott a tíz asszony. P óza megint nagyollt, éppen 11 úgy, mint tegnap délután. Zsigáné háromszor is nekikészült, míg végre aztán kicsúszott a száján a szó. — Zsókal A gazt meg a folyókát dobd át az én soromba, majd este hazaviszem a malacoknaK Húzogasd ki tövéről is, hadd nőjön a kukorica! Azt mondtad, ti is hizlaltok jövőre; — Róza megértette a célzást. Marira pillantott, mondani is készült valamit, de meggondolta és csak ennyit szólt: — Jó, majd átdobom. Zsigánét néhány hét alatt megszerették az asszonyok. Szíves volt mindenkihez, kedves, nem volt büszke, rátarti. Az asszonyok csapata annyira összeszokott, hogy jó hírük gyorsan eljutott az elnöki irodáig. Az egyik déli pihenőben üzentek érte. Valami elintéznivaló került az irodán és Zsigáné ott, az egyik asztalon meglátott egy könyvet. Megpróbálta betűzgetni a hátat fordított sorokat, aztán nehezen kisilabizálta a könyv címét. A kukoricatermesztésről szólt a könyv, képpel volt díszítve a táblája. Amikor végeztek, elkérte, aztán eldugta kosarába hogy a többiek ne lássák. Még azt találnák mondani, hogy nagyon okos akarok lenni... Az este gyorsan eltelik ott, ahol egész nap munkában van az asszony. Olvasásra bizony nem került sor egész héten át, meg az igazat megvallva, ha volt is eszében, fé’t elővenni a könyvet az ember előtt. — Tán elnök akarsz lenni, hogv már olvasol is? — vágná 'biztosan a fejéhez, Vasárnap délután, mikor az embere elment a kuglizóba, a gyerekek az udvaron játszottak, az öreg nagymama pedig az ámbituson szunyókált, Zsigáné elővette a könyvet. Bizony a tizedik sor után ösz- szesza! adtak a betűk szemei előtt. — Régen olvastam — gondolta, aztán megdörzsölte szemeit és újból nekilátott. Egy hónapig tartott, amíg kiolvasta a könyvet, de rákapott az olvasásra. Az ember eleinte morgott érte, aztán már megszokta Mari „bogarait". , 7 sigáné sok dolga mellett egyre többet foglalkozott a gyerekekkel is. Pistuka már hetedikes volt, Jancsika a harmadikat járta. Pistuka könyvei különösen érdekelték és legjobban annak örült, amikor a gyerek elmesélte, hogy erről, vagy arról mit magyarázott az iskolában a tanár úr. Egy szép napon aztán maga is átment az iskolába. — El szeretném végezni a hetedik, nyolcadik osztályt, — mondta félve az igazgatónak. — A fiam, a Pista gyerek segít majd, mert tetszik tudni, együtt szoktunk _ tanulgatni esténként - mesélte és örült, hogy az igazgató dicsérte nagyobbik fiát. Ezekben a hetekben Zsigáné még többet dolgozott. Sohasem érezte még ennyire a munka örömét és szinte ünnepszámba mentek az órák, amikor kezébe vehette a könyvet. — Mikor tanulunk már, édesanyám? — kérdezte a gyerek és nem nyugodott, amíg asztal mellé nem ültette anyját... ff özelgett az ősz. A termelőszövetkezet zárszámadásra készült. Kész volt már a mérleg és azt akarta a tagság, hogy igazi ünnep legyen a zárszámadás nanja. Bőséges volt a. termés, jól fizetett a búza és megteltek édes musttal a Pincében a hordók. A zárszámadási gyűlésen Zsigáné munkacsapatát külön is megdicsérte az elnök és az asz- szonyok derék munkáját megtapsolják a férfiak. Amikor meg az elnök javasolta az egyik brigádvezető helyére, mindenki magasba tartotta a kezét, még Zsiga is, aki titokban mégiscsak büszke volt a íeteáséwL^t
