Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-11 / 213. szám
4 N E Pp J 5 A G 1959. szeptember 11., pénfcil Gondolatok az egri zeneiskolában VASÁRNAP délelőtt tartotta az egri városi zeneiskola ünnepélyes évnyitóját. Ott, az öreg Panakoszta-ház falai között elgondolkodtam e kultúrintézményünk sorsáról. 1892. július 14-iki városi képviselőtestületi ülés nagy jelentőségű beadványt tárgyalt, így vall erről a múlt: „Lányi Ernő székesegyházi karnagy kérelme folytán: tekintettel arra, hogy a folyamodó által tervbe vett, s a Zene legfontosabb ágait felölelő nyilvánossági zene-iskola városunkban eddigelé nem létezik, városunk ifjúsága, az egyszerűség színvonalán felülemelkedő, komoly zeneoktatásban aránylag olcsón fog részesülhetni, tekintve végül, hogy a jó ízlés terjedésének nemesítő hatása, a közszellemre és az általános műveltségre el nem vitázható, és hogy folyamodónak a zenetanítás terén eddig elért sikerei, a nemes cél biztosítására elfogadható alapul szolgálhatnak: mindezeknél fogva a város a zeneiskola céljaira a „Kacsa című épületét díjmentesen átengedte'.’*' Hatvanhét év pergett le azóta az idő homokóráján és az a nemes mag, mely Lányi Ernőnek, a magyar zenekultúra kimagasló személyiségének kezdeményezése nyomán virágzó fává terebélyesedett, ma élettel telibb, mint valaha volt. MA, MINTEGY 280 növendéket vettek fel.. Bizony több, sokkal több növendék jelentkezett felvételre, azonban az iskola nem tudja több fiatal kellő zenei nevelését a jelen keretek között biztosítani, — Soha ennyi munkás- és parasztszármazású gyermek nem jelentkezett felvételre, mint az idén — mondják a tanárok. Amikor belelapozok a felvételi naplóba, egymás után olvasom a dolgozó paraszt- és munkásszülők gyermekeinek nevei mellett az alkalmazottak, vasutasok fiainak, leányainak egymás alatt sorakozó neveit. Megtudom, hogy égy 1936-ban született napszámos is van a növendékek között, aki zongoraszakra kérte felvételét. A zöm 8—10 éves gyermekek közül kerül ki. — Négy parasztgyerek, Balatonról, Bükkszékről, Novaj- ról és Felsőtárkányról azért 58 jár Egerben az általános iskolába hogy' közben meg legyen a módja az egri városi zeneiskolában képeznie magát. Általában csak II. általános iskolai .végzettségtől kezdve veszik fel a növendékeket. Az első év az ún. előképzés, amelynek folyamán hangjegy- ismeretet, szolmizációt és ritmust tanulnak. Ezután veszik csak fel a gyermekeket a hangszeres zeneiskolai képzésre. 1958-ban 82 gyeidnek Végezte el az előképzést, de ezeket, sajnos, az idén nem tudják a zeneiskolába felvenni, — a később tárgyalandó — helyhiány miatt! A zeneiskola tanárai, tanárnői végzik az egri zenei általános iskola növendékeinek zenei oktatását, a zeneiskola keretei pözött. öt tanszak tevékenykedik az iskolában: zongora, hegedű, cselló, rézfúvó és ének. MEGTUDJUK, hogy egy életrevaló munkacsoport is működik a zeneiskola keretében. A munkacsoport tulajdonképpen a zeneiskola mellet működő zenepedagógusok munkaközössége, akik zenei oktatást végeznek. A szakmai irányítást itt is a zeneiskola végzi. Az egri városi zeneiskola kisugárzó hatása érezteti hatását a környező falvakban is. Füzesabonyban már 1958. óta végez zenei oktatást az egri munkacsoport. Az idén Hevesen új iskolában tanít a munkacsoport 25 gyermeket zongorázni. Szihalmon is ezen évtől kezdve, két tanteremben .folytat zongora- és hegedűoktatást. Itt a földművesszövetkezet szép példamutatásként biztosított a növendékek részére egy zongorát és 10 hegedűt. Jelenleg csak 11 tanára és tanárnője van a zeneiskolának, de még három elkelne. Az idő megérlelte a maga gyümölcsét, s a régi, úrivilág kisemmizettjeinek ■ gyermekei megindultak a felfelé vezető úton. Ez kultúrforradalom a javából! Azok a gyermekek, akiknek szülei csak a fényesen kivilágított ablakok mögül kiszivárgott zenét hallgathatták, ma már maguk veszik, álluk alá a hegedűt és ülnek 'a zongora fehér billentyűi élé. Megértettéx a széles dolgozó tömegek, hogy ma már hálunk a zene is mindenkié! , De nem nézhetjük az egri zeneiskola kérdését szemellenzővel. A nagy és fényes eredmények mellett van gond’ .is. Fájlalják az iskola lelkes pedagógusai, hogy a legutóbbi időben mintegy 10 zongora és 14 harmonium került el éz egri tanintézetből, pedig itt is elkelt volna még. Jól jönne a zeneiskolának még néhány hangszer. Panaszolják, . hagy van, egy alkalmatlan zongorájuk, melyért kapnának 30,00 forintot és ennek árából tudnának venni két csellót. Sajnos azonban a pénzügyi vonal tekervéüyes labirintusában ez az óhaj népi valósítható meg. DE A LEGNAGYOBB probléma a helyiség kérdése! Az iskola összezsúfoltan fér csak el az öreg épület szobáiban. Terjeszkedésében útját állják az épületben helyet foglaló más intézmények. Sok. nagyon sok növendéket ' nem tudtak felvenni az oktatásra, mert szűkében vannak a helynek. A munkacsoport is már a Bartók hangversenyterembe szorult, itt folytatja tevékenységét, A zeneiskola tanárai úgy vélik, hogy amíg egy új zeneiskola felépül Egerben, addig segítene a bajon,* ha a Panakoszta-házban biztosítanának a zeneiskola számára még néhány helyiséget. A Vörös- kereszt részére bizonyára tudnának valahol irodahelyiséget biztosítani. A segítségnek- az egész város szívből örülne. Sugár István. EGRI VÖRÖS CSILLAG Sabella nagymama EGRI BRODY Feleségem a sztár EGRI KERTMOZI Ml ketten egyedül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelem csütörtök GYÖNGYÖSI PUSKIN önvád őMrifht 58. Ű volt a tettese az akkori idők legnagyobb bankcsalásának. Többszázezer pengővel szökött. Nyomában nemcsak a magyar rendőrség, hanem Európa valamennyi detektívje. Sokszor úgy érezte már, hogy elveszett, pedig szökését alaposan előkészítette, három névre is voltak nála papírok, útlevelek. Szerencsé'e volt, s talán a sors is méltányolta vakmerőségét. Az utolsó percben mindig sikerült egérutat nyernie. Átjutott a hálón, Indiába került, ahol nyugodtan fellélegezhetett. Akkoriban még korántsem voltak olyan tökéletesek a közlekedési és távközlési lehetőségek, mint napjainkban. Nem tudtak ott semmit Kráusz Sándor Magyarországi bankcsalásáról, annál kevésbé, mert Indiában már mint Kovács Sándor gazdag utazót ismerték meg. Pénze volt bőven, a sikerült bankcsa- iás egyszeriben megnövelte önbizalmát. A legelőkelőbb körökbe is bejáratos lett, s végül is egy indiai maharadzsával került kapcsolatba. Azzal közösen kerékpárgyárat alapított. A gyár jól ment, a kerékpár- gyártás viszonylag egyszerű, s még a tanulatlan munkaerőt is jól lehet hasznosítani. Az indiai munkásoknak pedig éppen tanulatlanságuk miatt, alacsony volt a bérük ... Kovács vezette a gyárat, a maharadzsa kevés figyelmet fordított rá — ő végtére is indiai főúr volt, és hatalmas vagyonának csupán egy részét képezte a kerékpárgyár. A gyárban Batha Rózsa, a titkárnője lett a jobbkeze. Ott dolgozott Lantos mérnök is. A háború idején különösen fellendült a gyár. Az európai gyárak haditermelésre tértek át; az indiai piacon a Kovácsféle kerékpárgyár szinte versenytárs nélkül maradt. Egyre növekedett Kovács vagyona, s ő további terveken törte a fejét. Miért is ne gyarapodhatna még gyorsabban a vagyona? Szó, ami szó, Kovácsban ismét feltámadt a szélhámosvér, amely aztán nem is csillapodott le többé. A maharadzsát ugyan nem érdekelte a gyár, de egy szép napon mégis kénytelen volt észrevenni az „elszámolási differenciákat”. Kovácsnak menekülnie kellett. Titkárnőjével menekült, aki akkor már a felesége volt. Vele tartott Lantos mérnök is, akit vazallusává tett, s akinek ugyancsak része — igaz, hogy Kovácsnál lényegesen kisebb része — volt az elszámolási differenciákban. Az Indiából menekülő Kovács Dominikában talált menedéket. De ott becsapták. Megmentett készpénzének nagyobb részéért, harmincezer dollárért Dominikában birtokot vásárolt. Kovács, aki olyan otthonosan mozgott a magyarországi bankkörökben, hogy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Brych polgár HATVANT KOSSUTH Kantoni megbízatás HEVES Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás Füzesabony Nincs előadás ragyogóan ötletes bankcsalása elkápráztatta még az ilyen ötletekben járatos detektíveket is, s aki hamarosan otthon érezte magát a maharadzsák környezetében, még nem volt ismerős a dominikai viszonyokkal. Nem tudta, milyen „birtokok” is vannak ebben'az országban. Harmincezer dollárt adott egy birtokért, amelyen gazdálkodni egyenlő volt a lehetetlennel, a föld a ráköltött pénznek alig a harmadát érte. Kovács végül is tízezer dollárért adott túl rajta. Ekkorra már > tartalék-, pénze elfogyott, hiszen azt a nagyúri életmódot, amit Indiában megszokott, Dominikában sem tudta abbahagyni. Már-már a tönk szélén állt, az a veszély fenyegette, hogy tízezer dollárját feléli és utána nem tud mihez kezdeni. Egy szerencsés véletlen azonban segítségére sietett. Megismerkedett Penhá ezredessel, jelenlegi titkárának, Henry Lopez D. Penha ezredesnek az apjával. • A „Haza Atyjának” fegyverekre volt szüksége. A fegyverszerzéshez viszont egy mozgékony, mindenre kapható ember kellett neki. Penha ezredes ajánlására a „Haza Atyja” megbízta Kovács-Krauszt, hogy vásároljon Európából fegyvereket, s alapítson egy fegyver1959. szeptember 11, péntek: 1919.. Megjelent V. I. Lenin könyve: ,,A proletárdiktatúráról”. V Névnap O Ne feledjük, szombaton: MARIA 44 IS ülí- GYÖNGYÖSHALÁSZON a művelődési ház építésére 800 ezer forintot költenek az elkövetkező időkben, amely összeget a községfejlesztési alapból biztosítják. Nemrég félbenma- radt az építkezés, azonban ebből az újabb összegből most már sikerül befejezni. — AZ EGER—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalatnak tizenkétszer nagyobb a forgalma, mint 9 évvel ezelőtt. Ez év első leiében 9625 vagon szenet, valamint 9459 tcuna cementet szállítottak el a megye TÜZÉP-telepeirőI.- VSZTA GYULA országgyűlési képviselő beszámolót tartott Nagyrédén. A község lakói. a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos• kérdéseket lettek fel Úszta Gyulának. A képviselői beszámoló a késő esti órákban fejeződött be. — A CSÁNYI KlSZ-szer- vezet fiataljai ebben az esztendőben eddig 14 200 forint értékű társadalmi munkát végeztek el a községben. Részt vettek a kulíúrház építésénél, valamint a község parkosításában és a járdaépítésben.- A KISKÖREI Rákóczi Termelőszövetkezét, az állatállománya részére 23 vagon szálastakarmányt biztosított. Ezenkívül 700 köbméter silót készítetteké->eW'r'A “'téli 'tukarmány- ellátás biztosításában ők az elsői} megyénkben. • — HÉTFŐN bentlakásos tsz-elnök továbbképzés kezdődik a megyei tanács épfii létében. A négynapos továbbképzésen ismertetik a j termelőszövetkezetek működésének szabályait,. gyárat. Egyetlen kikötése csak az volt, hogy alkalmazza titkárául Penha fiát, az ifjabb Henry Lopez D. Penha ezredest. Kovács a kikötést elfogadta, márcsak azért is, mert nem volt sok vitatkozni valója. Henry Lopez D. Penhának többek között az a feladata is volt, hogy vigyázzon gazdájára: ne keressen túlságosan soBemutatjuk új színészeinket liaiutlas László Könnyű interjú-alany. De nem magáról, munkájáról, hivatásáról beszél, ■ szívesen, örömmel. — Körülbelül 16 esztendővel ezelőtt kezdtem — mondja —, anélkül, hogy főiskolát végezhettem volna. Győr bői indultam el, nagyobb állomásom Kecs kémét, Szolnok voltak. 1944- ben, mint any nyi társam, v katonai behívó előli bujkáló miatt eg< olyan vidék társulathoz szerződtem j amelyikről a. hiszem, elegen dő egyetlen jellemzőt elmondani: három hónap alatt hetven bemutatónk volt. Rettenetes nagy szám', de mégis később oly nagy segítséget adott a rengeteg munka, például a Goldoni: Két úr szolgája című müvében — Két évi replés után játszott szerepem megformálásában. T áncos-komikos, de azt mondja: békéscsabai szeszívesen jöttem Egerbe. Sok kedves emlék fűz a megyéhez, még b F aluszínhiz- ■ól. Szeretnék •ok táncos-ko- nikus szerepet látszani, de lágyon örlti- iélt, lia prózá- >an is bemutatkozhatnék az egri közönség előtt, Első szerepem az Érdekházasság íl'si-je lesz. tehát nem prózai. De az idő végeredményben nem sürget, ■mert úgy érzem, megtalálóin itt a helyein, s szeretnék feleségemmel és hathónapos csemeténkkel akár tíz esztendőre is letelepedni ebben a városban. Addig pedig mindent eljátszani, amit' rámbíznak... (W) Megszépült a recski bányászott hon A Recski Ércbánya kultúr- otthona műiden este nagy látogatottságnak örvend. A különböző termekben igen élénk élet folyik. A bányászokon kívül a község lakosai, de főleg fiataljai szeretettel látogatják a bányász kultúrházat, mert ott mindig találnak számukra hasznos szórakozást. De a nagy látogatottság a berendezések kopását is eredményezi. Az utóbbi években igen elhanyagolták a bányász kultúrotthon külsejét és belsejét egyaránt.. Most az elmúlt napokban jelentős költséggel tatarozták, rendbehozták az épületet, átfestették az ajtókat, ablakokat, kerítést építettek. Heonfényes utcák Gyöngyösön Rövid, néhány perces telefonbeszélgetésnek voltunk tanúi a napokban Gyöngyösön. Varga Ferenc elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke folytatott beszélgetést az ÉMÁSZ igazgatójával. A beszélgetésből a következőket tudtuk meg: ... még ebben az évben fénycsővilágítást kap Gyöngyös belvárosa; a Kossuth Lajos utca egy kilométeres szakaszon. A fénycsöveket részben kábelra szerelve helyezik el az úttest fölött, részben ostornyeles lámpaoszlopokra, kandeláberekre szerelik a csöveket. Erre a célra 68 kandelábert rendeltek Budapestről. A neonfényes útszakaszra egymillió forintot költ Gyöngyös város. Hainan város anyahönyvéből kát az üzleteken és időnként bizalmasan tájékoztassa a „Haza Atyját”... Kovács és titkára azonban hamarosan egymásra talált. Együtt csinálták és csinálják különböző üzleteiket, vigyázva arra, hogy. „jól járjanak”. A legnagyobb üzlet kétségtelenül az Arméria fegyvergyár. á Dominikai Köztársaság egyetlen nagy üzemének létrehozása volt. Dominika, a „szaSzülettek: Klement Ferenc, Balog Nándor Sándor, Ferenc László, Molnár. Magdolna Mária. Boroszki László. Lakó Mihály, Bognár István, Lukács Ei’zsébet, Tóth Gabriella Mária. Németh István, Ocso- vai Gábor István, Víg János, Fain István. badság és demokrácia hazája” meglehet vasgyár és traktorgyár, nagy textilgyár nélkül, de fegyvergyár nélkül nem! A katonai diktatúrának fegyverekre van szüksége, s ezeket legcélszerűbb otthon gyártani, már csak azért is, mert a fegyverimport, a fegyvercsempészet nagy veszélyeket rejt magában Egy alkalommal Kovács „cacao” feliratú ládákban akart Hollandiából fegyvereket kicsempészni, de balszerencséjére a fináncok felbontották a ládákat, s Kovács csak az utolsó pillanatban tudott kereket oldani saját repülőgépén, amelyet a „Haza Atyja” bocsátott rendelkezésére a veszélyes üzlethez. Persze, a fegyvergyár nemcsak veszélytelenebb, hanem jobb üzlet is. A gyár a fővárostól huszonnyolc kilométerre nyugatra, a San Cristobal nevű város szélén épült. A „Haza Atyjának”, aki természetesen «nemcsak a „legnagyobb politikus” és a „legnagyobb hadvezér”, hanem a leggazdagabb birtokos és a leggazdagabb ember is Dominikában, itt terülnek el a legnagyobb birtokai. Kovács és a „Haza Atyja” teljes egyetértésben itt, az úgynevezett „Hacienda Fundacion” területén jelölte ki a feevver- gyár helyét. A gyár 1946-ban kezdett épülni. Építését Kovácsra bírták, s a költségekre számolatlanul kapta a pénzt. Azzal kezdte, hogy a gyár építéséhez meghívott több Brazíliában élő magyart, akik közül néhány annak idején a fűzfői gyártelepen dolgozott. Vezetőjük, Lőcsös László mérnök alaposan értette a dolgát. Az első időkben azonban nem volt túlzottan szükség a szakértelmükre: hiába hivatkoztak különböző műszaki követelméHázasságot kötöttek: ’ Tóth Sándor—Soihodi Erzsébet, Szlanlez János—Kovács Erzsébet, Bagamérí István Sándor—Cseri Mária. Meghaltak: Virág István, Fülöp József. nyekre, Kovács „tervezte” az épületeket. El is készültek a tervei szerint... A gyár épületei nagyobb pajtához hasonlítanak, amelynek teteje és oldala hullámpala-lemezből épült. Ezután elutazott Európába, hogy a fegyvergyárhoz gépeket vásároljon. Űtjátsiker koronázta; részben Olaszországból, részben Belgiumból sikerült gépeket vásárolnia. Csak egy apró szépséghiba volt a dologban. A gépeket, kivétel nélkül mind még 1894- ben készítették, s aligha feleltek meg ama „korszerű” fegyvergyár feltételeinek, amelyet Kovács ígért a „Haza Atyjának”. Kovács azokban nem olyan ember, aki az ilyesmi láttán zavarba jött volna. Hajóval szállították a gépeket Dominikába, s megérkezésük után, a kikötőben átfestették őket, hogy újaknak lássanak. Csak ezután hívták meg megtekintésükre a „Haza Atyját”. Kovács — természetesen új gépekről szóló — számlákkal számolt e) a „Haza Atyjának” bevásárlásáról. Trujillo tábornoknak nagyon megtetszett Kovács „becsületessége”. Korábban ugyanis Dominikában egyáltalán nem volt szokásos, hogy az európai vásárlási körútra küldött megbízottak elszámoljanak, A „Haza Atyja” keblére ölelte Kovácsot, s ettől kezdve teljes bizalommal viseltetett és viseltetik iránta. Kovács örült a bizalomnak, de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy a továbbiakban ne kövesse a dominikai „haladó hagyományokat”. Azóta általában ő sem számol el, de ez a „Haza Atyját" nem zavarja abban, hogy továbbra is megtartsa őt bizalmában. (Folytatjuk
