Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

1959. szeptember 8., kedd NÉPÜJSAg 5 Tíz esztendeje kezdték Emberek a Mátra alján! (Tudósítónktól.) SZEMET-LELKET gyönyör­ködtető munkát végez a nagy­fádéi Kossúth Tsz. Tagjai a régi világban a föld vándorai voltak. Uradalomról urada­lomra vándorollak, hol sum­máknak, J. hol cselédnek sze­gődtek es napi 12—16 órát dolgoztak. Szinte a csodával határos az ember szívóssága. Fiataljáink el sem hiszik, hogy, az uradalmi cselédek 2— 3 órakor keltek és este 10—11 órakor kerültek ágyba. Pedig a Kossuthnak ilyen szívós emberek a tagjai. Amikor 1949. október 18-án este összeült az alakuló köz­gyűlés, maguk is kétkedve fo­gadták a szövetkezésben rej­lő lehetőségeket. De mert a párt ezt az utat ajánlotta, bátrán elfogadták és ahogy az eredményeket látná fogjuk, nem is csalatkoztak. Ha a Kossuth gazdálkodá­sát jellemezzük, talán az illik rá legjobban, hogy növényeik és állataik magasan kiemel­kednek az egyéni átlagból. A múlt évben 2, ez évben 4 má­zsával volt jobb az átlagter­mésük, pedig az időjárás egy­formán kedvezett az egész ha­tárnak. De kiderült, hogy nem lehet és nem szabad mindent az időjárásra bízni. Nagyrédén igen szorgalmas emberek laknak, de a kisjjar- cellékon képtelenek olyan 'mi­nőségű talajmunkát végezni, mint amilyet a szövetkezet végeztet Ehhez hozzájárul még a vetőmag, a szerves- és műtrágya-felhasználás, az erő­művi és kémiai védekezés, amelyek kedvezően befolyá­solják a talaj termőképessé­gét. Amikor a Kossuthban jár­tam, az egykori cselédek el­mondották, hogy 17 mázsás tavaszárpát, vagy 16 mázsás borsótermést az úri birtoko­kon sem takarítottak be, nem is beszélve arról, hogy példá­ul a múlt évben 317 mázsa volt a cukorrépa átlagtermé­sük. Gyorsan kiszámítottuk az egyéni átlagot, és bár hihetet­lenül hangzik, de az egyéniek 5 hold földön termeltek annyi répát, mint" -a szövetkezetiek egf holdon. Ezek olyan té­nyek, amit megcáfolni nem lehet és amit ma már elfo­gadnak azok is, akik az első esztendőkben kinevették őket. NEM RÉGEN a szövetkezet istállójában voltam. Ott volt egy középparaszt is, és ami­kor végignézte a modern szarvasmarha-hizlalás ered- volna a nyári jövedelmet; de ' így, mint szövetkezeti tag, jo­gosult az SZTK-ra és ezen az alapon gyógykezelik. A 10 évet ő sem töltötte el hiába. Tatarozták a régi lakást, mel­léképületet emeltek, szépen járnak, jól élnek. Így lehetne sorolni a neve­ket, az eredményeket, a bi­zakodást, a helytállást, de et­től eltekintünk, mert hiszen a két család példája azt bizo­nyítja, hogy ezek az emberek megmutatták a még kívülál­lóknak, hogy mire lehet vinni a szövetkezetben. A BETAKARÍTÁSNAK még nincs véget A földben van még a cukorrépa, amineK a termésátlaga ismét fölözi a 300 mázsát, kint van a kuko­rica, ahonnan 40 mázsás át­lagtermést várnak, érik a sző­lő, szedés előtt a burgonya és a gyümölcs. Ezeket a munká­kat felkészülve várják itt a Mátra aljai községben, azok az emberek, akik mostanában ünnepük az eredményekben gazdag, tizedik évfordulót. menyeit, azt mondotta, ilyen munka előtt minden egyéni gazda „megemelheti a kalap­ját”. Persze az eredmények nem pottyantak az égből. Napról napra helyt kellett áll­ni. Senki sem veszi szívesen, ha egy idegen arra kíváncsi, hogy mi van a Kamrában, a padláson, általában hogyan élnek, miből ruházkodnak, hol szórakoznak, de a Kossuth tagjai szívesen megmondják, hogy tanuljanak belőle, aki akar. A Bognár-családnak nem­csak "a termelőszövetkezetben van elfoglaltsága, hanem oda­haza is. Most épült fel az új ház és éppen a stukatúrozás folyt, amikor náluk jártam. A házról csak annyit, hogy a régi szűknek bizonyult, újat kellett építeni. Az új háznak sem méretében, sem kivitelé­ben nincs párja a Községben. A két szoba, nyitott és zárt veranda, a pince és a fürdő­szoba nyilván elegendő lesz akkor is, ha egy-egy ünnepi alkalomra összejön az egész család. Es ezt a nagymérvű építkezést úgy oldották meg. hogy az sem az élelmezés, sem a ruházkodás rovására nem ment Bognár elvtárs elmondotta, hogy az évi átlagos munka­egység-teljesítménye 350. Az erre jutó átlagos jövedelem havi 3000 forintnak felel meg. Ha beszámolná a háztáji föld­ből és a háztáji jószágokból eredő jövedelmét, még maga­sabb volna az összeg. Ebből nem Kell félretenni a vetőma­got, nem kell beruházni a jövő esztendőre, mert ezek a szövetkezeten belül biztosítva vannak. Egyszóval a Bognár­család haza sem viszi azt a természetbeni jövedelmet, ami lánya, ve je és a maga mun­kaegységeire jár, mert egy­részt el sem tudná helyezni, másrészt az állam tiszteséges áron felvásárolja. Hogy egy­két példát említsek: 80—90 mázsa kenyérgabona, 50—60 mázsa burgonya, vagy 10 má­zsa cukor raktározása még akkor is nagy gondot okoz, ha nagy házat építenek a portára. Kálmán János is 10 éve lé­pett a szövetkezetbe. Össze! megy nyugdíjba, de már nem dolgozik, mert beteges. Ka egyénileg gazdálkodna, a kór­ház, a gyógyszer és az orvosi költségek igencsak elvitték Hétről hétre növekszik a esányi önkiszolgáló bolt forgalma Egymásnak adják a kilin­cset a vásárlók a esányi ön- kiszolgáló boltban. Az alig egyhónapos üzletnek Kezdet­től nagy forgalma van. Negy­venezer forintos forgalmat bo­nyolítottak le az elmúlt hó­napban, s ma már a főüzlet pénzforgalmát is fölülmúlják. Most is két idősebb vásárló lép az üzletbe. Utánuk köz­vetlenül két 9 év körüli rö- vidnadrágos kisgyerek. Kar­jukra veszik a kosarat és in­dulnak a cukrospult felé. — Sokan vásárolnak itt na­ponta. Az elmúlt hónapban 160 ezer forint volt a forga­lom — tájékoztat a fiatal, 18 éves üzletvezető, Oláh Zoltán. — S mi a véleménye az üz­letről egy vásárlónak? Erről Vencel János bácsit kérdezzük meg. — Nekem nagyon tetszik és azt hiszem, hogy másoknak is ez a véleményük. Látja, most is milyen nagy a forga­lom, alig győzik blokkolni a kiválasztott árut. Aztán hogy mint válik be. az majd a lel­tárnál tűnik ki — mondja mosolyogva. — Kis kosár kellene —fezól közbe az egyik eladónő. Csak OKLEVELES GÉPÉSZT, vagy általános MÉRNÖKÖT azonnali belépésre ke­resünk. Jelentkezés írásban, vagy személyesen. É. M. 3. sz. Kőbánya Vállalat, Recsk. Sze­mélyzet Osztály ” •• megegyezés ' ezek a nagyok vannak — mu­tatja a hatalmas kétfülű ko­sarakat. Ha valaki csak 5 deka cukrot, vagy egy szelet csokoládét akar vásárolni, ezekből a nagy kosarakból kell egyet a karjára akasz­tania; No, dehát ez nem egy olyan probléma, amin ne lehetne segíteni. Reméljük a esányi önkiszolgáló boltban is meg­oldódik a kosárprobléma, és a vásárlás ellenőrzésének kér­dése. (K. B.) (Dráma egy, de igaz felvonásban.) Szereplők: Az igaz­gató kartárs és kisfia, Burbulya kartárs és a „kisfiam”, született Bronz Etelka. Történik ma, színhely az utca, a tér, a park, vagy amit akartok. Függöny fel! Burbulya: Kisfiam, vigyázz... Ott jön az igazgató. Burbulyáné: Az a hájfejű? Burbulya: Pszt. meg­hallja, és nem is olyan hájfejű... Burbulyáné: S a gye­rek? Burbulya: Ne butás- kodj, kisfiam... Az övé. Az igazgatóknak mindig saját gyerekük van... Á...á jónapot, igazgató kartárs... jó- napot... Sétálgatunk? Igazgató: Jónapot, 1 rbulya kartárs... arbulyánéhoz van Dicséret illeti Kovács János ecsédi postás­kézbesítő szaktársat, aki pon­tosan, időben kézbesíti ki az újságokat, s emellett új elő­fizetőket is gyűjt. — ELKÉSZÜLT a Gyön­gyösoroszi Ércbánya műhe­lyében a Géczi József s bri­gádja által a kongresszusi munkaverseny során és a bányásznap tiszteletére fel­ajánlott udvari daru. Az új gép nagyban megkönnyíti az anyagmozgatók munkáját. A laoszi helyzet A 237 000 négyzetkilométer nagyságú és 1,5 millió lakosú Laosz a hátsó-indiai félsziget északnyugati részén a Kínai Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Burma, Thaiföld, Kambod­zsa és Dél-Vietnam között fekszik. 1945. októberében a japán fasizmus összeomlása után Sam Neua és Phong Saly tartományban 32 000 négyzetkilométer —, tehát a Du­nántúlnál valamivel nagyobb — területen megalakult Patet Lao ellen­állási kormánya, mely kikiáltotta az ország függetlenségét. Phong Saly és Sam Neua tartományok 120 ezer lakosa a népi demokratikus államformát választotta. 1946. márciusától kezdve a második világháború előtti gyarmat- tartó hatalom, Franciaország katonai erővel próbálta Patet Laot megsemmisíteni. Az intervenciós csapatokhoz, az 1947. tavaszán a — franciák által létrehozott — Laoszi Királyság katonai erői is csatla­koztak. 1954-ben a genfi határozatok eredményeként fegyverszünet jött létre, mely előírta, hogy a királyi Laosz és Patet Lao kormányainak demokratikus alapokon kell egyesülniök. Az ország megosztottságá­nak végetvető egyesülése ténylegesen 1956. decemberében jött létre. Az utóbbi időben, imperialista körök sugalmazására a laoszi ki­rályi csapatok provokációs támadások sorozatát hajtják végre a volt Patet Lao-i egységek ellen. A lakosság támogatását élvező Patet Lao-i egységek Phong Saly és Sam Neua tartományokból kitörtek, az ország fővárosát Vientianet és a királyi család székhelyét Luang- Prabangot mintegy 100 kilométerre közelítették meg. A fellángoló partizánharcok következtében Laosz 11 tartománya közül 7-ben —, tehát az ország területének háromnegyed részén — az imperialistákat kiszolgáló kormány rendkívüli állapotot kénysze­rült elrendelni. — TERRA — cA eunlajjijeselz INK it. fi Újabb állatokat vásárolt a maKIári Béke Tsz Az ősszel kezdő makiári Béke Termelőszövetkezet első és legjelentősebb célkitűzése az egyéb munkák mellett egy törzs-állatállomány létrehozá­sa. E célkitűzések megvalósi- tásáxa harminchárom TBC és brucellózistól mentes előhasú üszőt vásároltak bankhitelből. Az állatokat Veszprém állami gazdaságaiból válogatták ösz- sze, s szállításukat a napok­ban megkezdik. Már az állatok vásárlásá­nak megkezdése előtt gondol­tak a megfelelő helyiség biz­tosítására, ezért ugyancsak bankhitelből, megkezdték a ré­gi épületek átalakítását és re­noválását. A munka jó ütem­ben halad, a kőművesmunkák kilencven százalékát már el­készítették, így remény van arra. hogy rövidesen már az átalakított istállókba köthetik a napokban vásárolt állatokat; 7,5 millió forintot téliesítettek egész évi áruértákesítési tervükből o gyöngyösi járás tsz-ei A gyöngyösi járás termelő- szövetkezeteiben a gondos ke­zeléssel, és fokozott műtrágya felhasználással, a korszerű agrotechnika alkalmazásával, s természetesen a kedvező időjárás következtében, kiváló termést takaríthattak be föld­jeikről. A betakarított ter­mésből kiegyenlítették állami tartozásaikat, s a fennmaradó részt is az államnak értékesí­tették, igy áruértékesítési ter­vükből 7,5 millió forintot, az egész éves terv 70 százalékát teljesítették. A gyöngyösi Űj Élet már 180, a nagyrédei Kossuth 180, a vécsi Rákóczi 120 és a nagy- fügedi Dózsa Termelőszövet­kezet 100 százalékra teljesí­tette egész évi áruértékesítés* * * tervét. A szövetkezet pénzéből közösen tekintik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt az egerfarmosi Ú] Barázda Tsz tagjai Egerfarmos három szövet­kezete közül jelenleg az Üj Barázda rendelkezik a legna­gyobb közös alappal, amely hozzávetőleg másfélmillió fo­rintot tesz ki. A közös alap jelentős részét beruházások­ra fordítják, de jut belőle na­gyobb összeg szociális, kultu­rális célokra is. A szövetkezet vezetői, most a tagsággal egyetértésben úgy határozott, hogy közösen megtekintik a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt, hogy megismerkedő hessenek a korszerű mező- gazdasági gépekkel, termelési módszerekkel, más szövetke­zetek, állami gazdaságaik eredményeivel, s a hazaté­rés után a gazdag tapasztala­tokat ki-ki a maga területén hasznosítani tudja. Az utazás és a budapesti tartózkodás költségeit a szö­vetkezet közös alapjából biz­tosítják, mert az ott szerzett tapasztalatok értéke felül­múlja a kifizetett összeget. (Tuza István) Új üzemi konyhát és ebédlőt építenek a Domoszlói Állami Gazdaság dolgozói részére A Domoszlói Állami Gaz­daság Csókás-tanyai központ­ján új ebédlőt és üzemi kony­hát építenek. A konyha és az ebédlő 150 dolgozó befogadá­sára alkalmas épület lesz. Az építési munkákra mintegy 150 ezer forintot fordítanak, az ebédlő helyiségét egyben kul­túrteremnek is használják majd az állami gazdaság dol­gozói. A modem követelmé­nyeknek megfelelő épületet még ez évben átadják a ren­deltetésének. Munkás- és parasztfiatalok Eger középiskoláiban szerencsém? Igazán ör- vendek... Maguk is sé­tálnak? Helyes, ez a koraősz kitűnő a tü­dőnek. Burbulyáné: Jaj, de édes kis prüntyőke bo­gárka... Az igazgató kartársé? Igazgató: Hát igen... saját termés, hehehe... Saját termés... Leve­gőztetem a fiatalurat... Burbulyáné: Hogy milyen szép gyerek... Nahát! Én nem azért mondom, de asszony vagyok, értek a gyere­kekhez, de ez, mint egy kis angyal... Burbulya: Ne be­szélj szamárságot, kis­fiam... Tudja, igazgató kartárs, a feleségem még használ ilyen kle­rikális szavakat.» Olyan ez a gyerek, mint egy kis vasmun­kás... Vasgyúró... Hogy hívnak, kis bogaram? Kis bogaram: (hall­gat.) Burbulyáné: Nem fe­csegő ez a gyerek... Hiába, ahol jól nevelik a gyerekeket, ott ilyen okos kisgyerekek, kis­angyal... akarom mon­dani, kis vasgyúrók sé­tálgatnak papájuk mel­lett. De milyen értel­mes szeme van ennek a gyereknek... Igazgató lesz belőle is... Édeske, kedveske, madárka... tyütyülő... prütyülő... Igazgató: Hát igen, nem éppen csúnya gyerek... Burbulya: Hogy nem éppen csúnya?... Hogy mondhat ilyet igazgató kartárs. Ez a gyerek festő ecsetjére való. Igazán boldog lehet az igazgatóné kartárs­nő, hogy a férje őt és ő a férjét, hogy ismond­jam... Igen, hogy szó­val megajándékozták egymást ezzel a kis tündérrel... Igazgató: Hát igen... Burbulyáné: Ó, sem­mi hát... semmi sze­rénykedés... Cuculi muculi, kincsem, bin- csem... Igazgató: Most jut eszembe, jó is, hogy találkoztunk-, Burbulya kartárs... Azt hiszem, sajnos, hogy a negyed­évi prémiumból nem lesz semmi... De fel a fejjel, van még ne­gyedév ezen a vilá­gon... Igaz? Negyedév, Néhány napja újból kitárul­tak az iskolák kapui. A folyo­sókat a jókedvű diáksereg zsongó, zsS>ongó lármája tölti be. Már nem üresek többé a tantermek barna padsorai, s a fekete táblákon újra a nyelvtani szövegek és számok, a mértani ábrák sza­bályos diagrammái sorakoz­nak. Az idén — júniusban — szá­mottevően többen jelentkez­tek Eger középiskoláiba, mint az elmúlt években. A jelent­kezők közül 549-en nyertek felvételt. Szeptember másodi­kén 549 elsőéves diák lépte át a tantermek küszöbét. A jelentkezők felvételét el­döntő, elbíráló tanárok az idén sokkal körültekintőbben dol­hej, ha leszakad, egy helyébe egy másik akad... Hehehe... Burbulya: Hát igen, valahogy úgy, termé­szetesen... De nem is tartsuk fel tovább az igazgató kartársat és kisfiát... Hátha tisztá­ba kell már tenni, vagy mit tudom én... (Általános búcsúz­kodás.) Burbulyáné: Te egy hülye vagy, fiam. Burbulya: De miért, kisfiam... de miért? Burbulyáné: Egy ilyen kretén, vízfejű gyereket dicsérsz órá­kon keresztül... Fogad­ni mernék, hogy ez a gyerek nem is az igaz­gatódé... Hú, csúnya kis béka volt... De ilyen aljas embernek nem is lehet másmi­lyen gyereke... (Függöny.) (egri) goztak, sokkal lelkiismerete­sebben végezték munkájukat, mint bármikor az elmúlt esz­tendőkben. A felvételeknél szinte lényegtelenre csökkent a szubjektív tényezők hatása, a rosszindulatú akadékoskodá­sok, gáncsoskodók szerepe. A felvétel megítélésénél a szár­mazása mellett elsősorban * tanulmányi eredmények jelen­tettek fontos támpontot. A kitűnő, és jelesrendűek nagyszámú jelentkezése az egyik legjellemzőbb vonása a júniusi középiskolai beirat­kozásoknak. Az adatokat vizsgálva, Eger négy középiskolájában 228 munkás- és 148 paraszfiatal ta­nul első osztályban. Százalék­ban kifejezve: kb. 68 százalé­kot jelent a munkás- és pa­rasztfiatalok száma. Külön- külön vizsgálva az adatokat: a munkásfiatalok százaléka eléri az 50 százalékot, a parasztfia­talok pedig a 30 százalékot. Középfokú oktatási intézmé­nyeinkben is az az elv vezé­rel bennünket, hogy elsősor­ban a munkások és parasztok gyermekei foglalják el az őket megillető helyet a gimnáziu­mok padjaiban, mert csak ily módon lehetséges biztosítani és • megszilárdítani középiskolá­inkban is az oktatás szocia­lista osztálytartalmát. Az eredményeket tekintve még korántsem dicsekedhe­tünk. Azt azonban el kell is­mernünk, hogy nagyarányú fejlődést mutathatunk fel az elmúlt esztendőkhöz képest, hiszen ma már 376 munkás- és parasztfiatal ül a gimnáziu­mok padjaiban. Ez szép ered­mény még akkor is, ha a mun­kás- és parasztfiatalok nagy és döntőbb többsége nem váro­• sunk szülötte, hanem a kör­nyező községeké,, falvaké.

Next

/
Thumbnails
Contents