Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-08 / 210. szám
195í szeptember 8., kedd NÉPÜJSAg 3 • > Ünnepeltek megyénk bányászai (Folttatás az 2. oldalról) kát, majd fél 10 órakor a kuí- tűrtáz előtt gyülekeztek a bányászok, és felvonultak ä bányatelep kis szabadtéri színpadára, ahol az ünnepi nagygyűlést tartották. A szabadtéri színpad nézőiére zsúfolásig megtelt. Az elnökség elfoglalta a helyét a szépen féldíszített emelvényen. Ott voltak megyénk párt és társadalmi vezetői. a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának képviselője, a makiári dolgozó parasztok küldöttei és több kitüntetett bányász is. Az ünnepi megnyitót Utassi Mátyás, az egercsehi szénbánya szakszervezetének titkára mondotta, majd Kriston Béla, nbányász szakszervezet tröszt bizottságának elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. — A párt és a kormány nem feledkezett meg a bányászokról — mondott^ többek között. — A felszabadulás óta hihetetlen összegeket biztosítottak a bányák fejlesztésére, valamint a bányászok életkörülményeinek megjavítására. Csak az első ötéves tervben több mint négymilliárd forintot biztosított a kormány a bányászat beruházásaira. Az ózdi tröszt területén az üzemek fejlesztésére, lakásépítkezésre, szociális és kommunális beruházásokra az 1949-től számított 10 év alatt 354 millió forintot költöttünk. A következőkben azokról a juttatásokról beszélt, arról a gondoskodásról, amelyben a bányászok részesülnek, majd az ellenforradalomról szólt és arról a helytállásról, amelyet a bányászok tanúsítottak az ellenforradalom leverése során. • Beszéde befejező részében a bányászok kiváló munkájáról, nagyszerű hősi helytállásukról szólt. Az ünnepi beszéd után egy szavalat következett, majd Putnoki László elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a bányászokat. Ezután Varga Lajos főmérnök kiosztotta a jutalmakat és a kitüntetéseket. Hetvenhét bányász kapott kitüntetést és; jutalmát. 14-én kapták kormány- kitüntetéát. Hegyen miniszteri kitüntetést, négyen kaptak bányászati munkazászló jelvényt és az ehhez járó egyhavi fizetést, hét főnek adományoztak kiváló dolgozó jelvényt és kétheti keresetük összegét. 31 dolgozót tüntettek ki kiváló dolgozó oklevéllel és egyheti keresetük összegével. Idős bányászok jubileumi kitüntetéseket kaptak. A délután folyamán sport- verseny. labdarúgó-mérkőzés és repülő-modell bemutató szerepelt a műsorban, majd este az egri Gárdonyi Géza Színház művészei léptek fel. Gyöngyösorossiban (Tudósitónktól) Gyöngyösoroszitól nem mesz- sze, festői szépségű kis völgyben tartották meg a bányásznapi ünnepséget a gyöngyösoro- szi ércbánya és ércelőkészítő dolgozói. Az ünnepségre a, szomszédos Gyöngyösoroszi községen kívül eljöttek az abasári, gyöngyössolymosi és a többi, környező községek dolgozói is, — az ünnepség megkezdésére több mint 800 ember gyűlt össze. A jó munkát végző Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatot, ahol 670 000 forint hűségjutalmát osztottak ki az előtte való nap. Papp Bálint elvtárs, a Nehézipari Minisztérium Érc- és Ásványbányászati Főigazgatóságának vezetője köszöntötte. Üdvözlő szavaiban felidézte a bányászság harcos, nehéz múltját. beszélt azokról az eredményekről. amelyet az ércelőkészítő, az ércbánya dolgozói elértek az elmúlt években, különösen ebben az esztendőben. Rámutatott a nagyarányú állami támogatásra, amelyben az itt dolgozók is részesültek, s amelynek keretében 1949-től csak. a bányára kereken 60 millió forintot költöttek. A közelmúltban épült fel a több mint. négymillió forint beruházással elkészült iroda- és fürdőépület. amely minden szociális igényét kielégíti a dolgozóknak. * Papp Bú Unt elvtórs a továbbiakban arról beszélt, hogv a második ötéves tervben mintegy 100 millió forintot ruháztak be a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatnál. A továbbiakban azokról a feladatokról szólt, amelyek az ércbányászok, az ércelőkészítőmű dolgozói előtt állnak a kongresszusi vállalások. az éves terv teljesítése terén. Nagy tapssal fogadott ünnep' beszéde után került, sor a kitüntetések átadására. Az Ércbánya és az Ércelőkészítőmű dolgozói közül hatan szolgálati érdemérmet, hárman kiváló bányász jelvényt és 21-en kiváló dolgozói oklevelet kaptak. Az ünnepséget közös ebéd, majd kultúrműsor követte, melynek keretében nagy sikerrel lépett fel a VIT-díjas Balassa tánczenekar. Gencsi Sári. Vámosi János, Zárai Márta, Darvas Szilárd és Madár Tivadar előadóművészek. Rccshen Már a vasárnap reggeli órákban érezni lehetett Recs- ken az ünnepi hangulatot. Tíz órakor már zsúfolásig megtelt a nagyterem. Az elnökség elfoglalta helyét. Az elnökség tagjai között volt Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának másodtitkára, Farkas Gyula, a minisztérium Érc- és Ásványbányászati ; Osztályának kiküldötte, Kovács András, a megyei KISZ-bizottság képviselője, a község vezetői, pártós tömegszervezetek küldöttei és a tiszaszőllősi úttörőcsapat vezetője. Pócs János vállalati igazgató üdvözlő szavai után egyperces néma vigyázz-állással adóztak az 1919-es salgótarjáni csendőrsortűz áldozatainak és az azóta meghalt bányásztársak emlékének. Szavalatok, dísztáviratok és virágcsokrok köszöntötték az ünneplő bányászokat. Az ünnepi beszédet Farkas Gyula tartotta, aki beszédében méltatta a recski ércbányászok eddigi sikereit. Majd Bíró elvtárs emelkedett szólásra. A köszöntő-üdvözlő szavakra a bánya igazgatója válaszolt. Az ünnepség' hangulatát emelte a tiszaszőllősi úttörő-küldött- ségvezetőjénekrövid beszéde és kedves ajándéka, amellyel a recski bányászokat lepték meg fáradozásukért, mert a bánya területén segítettek a táborozásuk idején. Három bányász mellén kiváló dolgozó jelvény csillogott, tizenegyen kaptak kiváló dolgozó oklevelet. A harminc éves szolgálatért Kapás István, Kocsa András jutalmat, míg Kasmither Antal a 25. évforduló alkalmával kapott egyhavi fizetést jutalomként. Majd húszezer forint értékű ajándékot is kiosztottak a bányászoknak. Zám Sándornak és Török Józsefnek a pártban végzett áldozatos munkájáért nyújtották át az értékes ajándékokat. A kongresszusi munkaversenyben jó munkát végző 90 bányász kapott kisebb-nagyobb értékű jutalmat. Ezen a nagy ünnepen a Recski Ércbánya dolgozóinak 800 ezer forint hűségjutalmat, az igazgatói alapból 28 000 forintot osztottak ki. A meghívott vendégek és a bányászok közös ebéden vettek részt, este pedig a verpeléti katonazenekar teremtett még nagyobb vigasságot az amúgy is vidám bányásznapi ünneplőknek. A Gárdonyi Színház művészeinek látogatása az Egri Dohánygyárban Az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek egy csoportja Szőllősi Gyula igazgató vezetésével a tegnap délutáni órákban ellátogatott az Egri Dohánygyárba. A színház művészeit dr. Vendrei Géza igazgató- fogadta, majd Szkárosi Gyula üb-elnökhelyettes, Herczeg Magdolna pártvezetőségi tag és Székely Béláné kultúrfelelős végigkalauzolták őket az üzemben. Az üzem megtekintése után a dohánygyár kultúrtermében félórás műsorral szórakoztatták a dohánygyár dolgozóit. A műsorban felléptek: Karácsonyi Magda, Lenkei Edit, Benkő Béla, Fekete Alajos, Antal László, Szűri György, Czeglédi Sándor és Valentin Kálmán. A Gárdonyi Géza Színház művészei részleteket adtak Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjéből és az Érdek- házasság című zenés vígjátékból. liözöá erőből létesítenek baromfi törzsű Rományi a tárnáméra! L'j Erő fsz tagjai Az ősszel kezdő tamamérai Űj Erő Termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak hogy egy új, törzskönyvezett baromfiakból álló törzsállományt hoznak létre. A vásárláshoz szükséges pénzt egészen eredeti módon teremtik elő: a szövetkezet 73 családjának tagjai családonként egy-egy baromfit adnak össze, amelyet közösen értékesítenek. Az így szerzett pénzből 50—60 törzskönyvezett baromfit vásárolnak. A létrehozott baromfi törzsállomány már a tagok leleményességét, a fiatal termelőszövetkezet életrevalóságát mutatja. ... hogy katonaságot vezényeltek ki a kalkuttai éhség- tüntetők ellen. A jelentések szerint az összetűzésnek eddig kilenc halálos áldozata van. A tüntetések átterjedtek a Kalkutta közelében levő Haura városára is. A rendőrség háromszor adott le sortü- zet a tüntetőkre. A sebesültek száma 70-re emelkedett a tüntetők soraiban éc az összeütközés során több mint 100 rendőr megsebesült. „Az éhség és az áremelés ellen küzdő bizottság” azonnal 12 órás általános sztrájkot hirdetett meg a városban. Kalkutta utcáin megszűnt a közlekedés, megbénult a város forgalma, bezártak az üzletek. . . A katonai terror ellenére is tovább tart a kalkuttai éhségtüntetők sztrájkja, amíg nem teljesítik követeléseiket — kitartanak. Győzelmüket az összefogásban keresik és bíznak a győzelemben. * KJ. il/lprfát/vttí a bíráló, aki nem azért került napirendre, mert bírált, hisz a bátor és igaz. segíteni akaró bírálat, olyan a mi életünkben, mint ételünkben a só. A bíráló azért került napirendre, mert csak bírál. Feláll bármilyen gyűlésen, bármilyen időpontban, előveszi jegyzeteit, megköszörüli torkát és sötéten körülnéz. Olyan sötéten, hogy beleborzong mindenki háta! Aztán szépen sorra veszi mindazt amit hibásnak lát. felsorolja, ki, miért felelős, ki. mit mulasztott el. Teszi ezt. megfontoltan, bátran és őszintén, s még talán abban sem lehet kifogást találni, hogy nem segítő szándékkal... Azazhogy ! Fordulj csak őszinte bizalommal a bírálóhoz: „Kedves kartársam, elvtársam... Jól látta meg a hibák lényegét... Nagyon szeretném, ha segítene benne, egyrészt azzal, hogy elmondaná, mit gondol a legjobbnak, hogy kijavítsuk a hibákat, másrészt, tevékeny munkájával is .. Csodálatos a változás. A bírálatból sötét arc most riadtá válik, sőt betegessé. Az imént még dacos és merész száj, most dadog, kifogásokat keres, hogy sok a másirányú elfoglaltsága, ugyebár a szocializmus építésének napi feladatai, a tervek, a kongresszusi verseny, kimutatások, stb ... Minek folytassuk tovább: „a” bíráló csak bírál, ez a kenyere, élete, célja, mindene. Pedig mennyivel jobb' az. aki nemcsak felfedi a hibákat, de segíteni is tud és akar. Igaz, hogy ez a nehezebb, de ez a nemesebb! (gy...ó) Általános beszámoló, általános vita Vezetőségválasztó taggyűlés a Hatvani Konzervgyárban A SZÉPEN díszített teremben ünnepi a hangulat. Több mint félszáz kommu nista gy ült most össze, hogy meghallgassa vezetősége beszámolóját, véleményt mondjon a párt- szervezet és saját, eddig végzett munkája felett, szót ejtsen a mindenkit érdeklő holnapról és nem utolsósorban: megválassza a Hatvani Konzervgyár pártszervezetének új vezetőségét Minden konzervgyári kommunista érezte, hogy ez a taggyűlés nem egyszerűen egyik a kommunisták rendes, havi tanácskozásai közül, kicsit mérföldkövet is jelent: szembenézést önmagukkal is. S hogy az itteni kommunisták tanácskozása végeredményben is nem valósította meg teljes egészében a hozzáfűzött várakozást, hogy a pártszervezet előrelépése az új feladatok megoldása felé korántsem volt olyan határozott és magabiztos, mint lennie kellett volna, — annak elsősorban a beszámoló, a vezetőség beszámolója volt az oka. Ez a beszámoló, amelyet Szacskó István párttitkár elvtárs mondott el, nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy széles és parázs vita alakuljon ki, hogy a kommunisták teljes őszinteséggel mondják el miníjazt, ami szívüket nyomja, hogy a taggyűlést áthassa a bírálat és önbírálat szelleme. Mindaz, amit Szacskó István elmondott, lényegében általánosságban mozgott, csak felületében érintette az üzemben, a pártszervezet A műszakiak szakmai továbbképzése Műszaki dolgozóink előtt manapság nem lehet nagyobb és sürgősebb feladat, mint a termelés korszerűsítése. a gyártmányfejlesztés, újabb technológiai eljárások bevezetése, a termelés legfőbb gazdasági mutatóinak állandó javítása — a termelékenység emelésétől kezdve az önköltség csökkentéséig — mindmind elsőrendű és feltétlenül megoldandó probléma. Ezektől függ a kongresszusi versenyfelajánlások sikere, nép- gazdasági terveink teljesítése és a lakosság életszínvonalának emelése. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a legfőbb gazdasági problémák egyben elsőrangú . politikai kérdések is. Az előttünk álló nagy feladatokat munkásságunk és műszaki értelmiségünk csak úgy tudja megoldani, ha a napi termelőmunka mellett állandóan szorgalmasan tanul és minden lehetőséget _ megragad a helyi adottságoknak megfelelő és gyakorlatilag saját üremív,-n 's gazdaságosan hasznosít’'"1'' tudományos kutatások és újítások eredményeinek alkalmazására; Dolgozó szakembereink folyamatos szakmai képzését szolgálják a különböző tanfolyamon, a tudományos egyesület helyi csoportjainak munkájába való aktív bekapcsolódás, a műszaki klubbokban rendezett- szakmai előadáson és viták. Az Egri Finomszerelvény- gyárban létesített Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) helyi csoportjának működéséről már többször beszámoltunk olvasóinknak. A GTE ma már nemcsak tanulmány- utakgt szervez, különböző tanfolyamok, műszaki filmek vetítése és rendszeresen megtartott klubnapokon rendezett szakmai viták útján nemcsak a. Finomszerelvénygyár mérnökeit, technikusait és szakmunkásait részesítik folyamatos szakmai képzésben, hanem nyelvtanfolyamokat rendeznek a dolgozók és gyermekeik részére, sőt az egri Autóipari Forgácsológyárat és ,a Laka- tosárugyárat is bevonták az egyesület munkájába. Ezenkívül a rokonszakmájú kisebb vállalatoknak és ktsz-eknek műszaki és oktatói segítséget adnak. Például szeptember 16- án a Vas- és Fémipari Ktsz részére 6 hónapos hegesztőtanfolyam kezdődik, ami után több vidéki ktsz is érdeklődik, mert szeretnék ha dolgozóik azon részt vehetnének; A bervai lakótelepen levő műszaki klubhelyiség az Egerben lakó és itt dolgozó egyéb vállalati dolgozók részére nehezen megközelíthető lés kicsinek is bizonyul. Teljes mértékben megértjük, hogy a városi tanács egyik napról a másikra nem tud megfelelő klubhelyiséget adni, de abba már nehezen tudunk beletörődni, hogy a Szakszervezeti Székház és a Járási Kultúr- ház helyiségei nincsenek teljes mértékben kihasználva. Ügy véljük, ideiglenes megoldásként megfelelne és feltétlenül meg kellene oldani, hogy a hét egyik napján a GTE rendelkezésére bocsátanák az egyik nagyobb .termet. Ennél fontosabb célra azt úgysem használhatják és az egyesület eddigi munkája, valamint a legújabb célkitűzései alapján a segítséget megérdemli. F; L. munkájában tapasztalható hibákat, de az eredményeket is. A túlságosan „nagy lélegzet”, a sokat markolás, az indokolatlan nagyvonalúság miatt elsikkadt a legfontosabb: magának a pártszervezetnek az élete, munkája. Ebből a beszámolóból alig lehetett megismerni az itteni kommunisták „szürke” hétköznapjait, a mindennapi munka eredményeit, ez a beszámoló sem elvileg, sem gyakorlatilag ne ., summázta a több mint félszáz kommunista munkájának tapasztalatait. VOLT SZÓ eredményekről, de valahogy úgy, mintha azokat egy másik üzemben érték volna el, más munkások, más kommunisták... Volt szó a hibákról is, Szacsko István beszélt a revizionizmustól kezdve a pártegységig mindarról, ami csak felmerülhet „a” párt párt életében, de hogy ebből végeredményben is mi és mennyi vonatkozik a konzervgyári pártszervezet életére, hogy ki, .milyen mértékben részes a hibák elkövetésében. — erről bizony csak vékonyan esett szó. Megfeledkezett a pártszervezet vezetősége arról is, hogy megfelelő szemüvegen vizsgálja a saját munkáját, hogy önkritikusan, őszintén, •' kertelés nélkül beszéljen mindarról, amelyért a vezetőséget terheli a felelősség. A kétségkívül sok munkával elkészült, terjedelmes beszámoló, ezekután csak természetes, hogy nem adott megfelelő ösztönzést, nem adta meg a „hangot” magához a vitához. Hogy, ennek ellenére is kihámozható volt a kommunisták megnyilatkozásaiból, hogy koránt sincs minden rendben az üzemben, hogy vannak problémák a pártszervezet életében, a kommunisták magatartásában, az nem annyira a beszámolónak, mint sokkal inkább a kétségtelen tények hatásának köszönhető. De ezek is csak inkább sejthetők voltak, különösen az első hozzászólásokban. — Most ne nevezzük meg az illetőket, most hagyjuk ezt — mondotta például az- egyik hozzászóló, miközben a gazdaságvezetést bírálta meglehetős élességgel, de korántsem ugyanilyen nyüt határozottsággal. Az is elhangzott néhányszor a taggyűlésen, hogy a kommunisták zöme — a felettesektől való félelmükben — nem mer bírálni, az a néhány elvtárs pedig, aki bírál, rendre megüti bokáját bátorságáért. Elhangzott, de egyszer sem mondta ki senki, hogy kik azok, akik ilyen durva módon próbálják elfojtani a dolgozók véleményét, S arról sem esett szó, hogyan akar a pártszervezet a továbbiakban fellépni az ilyen önkényeskedőkkel szemben. Mégis azt mondani, hogy a konzervgyári vezetőségválasz* tó taggyűlés nem segítette az itt dolgozó kommunisták további munkáját, — indokolatlan megállapítás lenne. Az a tény, hogy a párttagság kivétel nélkül újból megválasztotta a régi vezetőség minden tagját — azt igazolja, hogy lényegesen több és eredményesebb volt a munka, mint amit a beszámoló tükrözött, hogy a vezetőségben dolgozó kommunisták élvezik a tagság bizalmát: odaadásukkal, szorgalmukkal, becsületes munkájuK- kal érdemelték azt ki. Ha a vita nem is volt olyan alapos, mint amit várni lehetett volna, ebben a formájában is segített, hogy rávilágítson a legégetőbb problémákra, a legsürgősebb tennivalókra. A MEGVÁLASZTOTT új pártvezetőség előtt nem kis feladatok állnak. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy az idén a tavalyi kétszeresét termeli a Hatvani Konzervgyár, de arról is, hogy a kongresszusi felajánlások teljesítése, a munkafegyelem megszilárdítása, a párttagság ideológiai nevelése, a bírálat és önbírálat megvalósítása, a teljes pártegység megteremtése — mindez most az új vezetőségre és magára a tagságra várj A vezetőségválasztó taggyűlés minden bizonnyal erőt adott ehhez a munkához, kölcsönös bizalmat és támogatást, amelynek nyomán a konzervgyári kommunisták is büszkén mondhatják majd el, hogy becsületes, eredményes munkát végeztek. Gyurkó Géza Ulahb biztosítási kedvezmények a tsz-^nek Fehér Sándor, az Állami Biztosító helyettes vezetője, hétfőn tájékoztatta a sajtó képviselőit az újabb kedvezményekről, amelyeket az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteknek nyújt. A termelőszövetkezetek nagy része megértette a biztosítás jelentőségét. Az idén alakult termelőszövetkezetek több mint 70 százaléka kötött tűz- és jégbiztosítást és a szövetkeretek 57 százaléka biztosította állatállományát. Az elmúlt évben az Állami Biztosító 30 millió forint kártérítést fizetett a termelőszövetkezeteknek. A jövőben az Állami Biztosító jelentéken víti a kedvezményé további díjengedményekt termelőszövetkezete . . tagjainak. Tűzbiztositásn<* százalékos, az állatbiztosításnál, az állatállománytól függően 20. illetve 30 százalékos a kedvezmény. Azoknak a termelőszövetkezeteknek. amelyek jó állattartási és tenyésztési eredményeket érnek el, 20 százalékig terjedő díjvisszatérítési prémiumot adnak. Megkezdték a biztosítási és az önsegélyző csoportok szervezését is a termelőszövetkezetekben. i
