Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

A bányásznapon Hits Béla feinéMS^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! V’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPI!.AJ',»A X. évfolyam, 210. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. szeptember 8., kedd ; Nincs teljes egyetértés Nyugaton \ Hruscsov elvtárs amerikai utazásának időpontja előtt, egyre növekvő figyelemmel fordul a világközvélemény e látogatás felé, amely joggal nevezhető történelmi jelen­tőségűnek. Érthető is e feszült várakozás és érdeklődés, hiszen e látogatás célja — ahogyan Hruscsov elvtárs leg­utóbb Sztanylca Vesenszkajában mondott beszédében ki­emelte — a hidegháború jegének felolvasztása, annak le­hetővé tétele, hogy a népek e modern „jégkorszak” után ismét fellélegezhessenek. Óriási érdeklődés nyilvánul meg a látogatás iránt természetesen magában az Egyesült Államokban, s egyre több meghívás érkezik Hruscsov elvtárshoz a különböző amerikai városok és szervezetek részéről. Mint legutóbb közölték, szeptember 17-én pél­dául New York városa részesíti majd ünnepélyes fogad­tatásban a Szovjetunió miniszterelnökét, s a híres Waldorf- Astoria szállóban rendezendő díszebéden Wagner polgár- mester fogja köszönteni New York város vendégeként a szovjet kormányfőt. Közben serény előkészítő munka folyik a diplomáciai színen is, és elsősorban ezzel áll szoros kapcsolatban Eisenhower elnök nyugat-európai látogatása, A Szovjet­unió és az Egyesült Államok kormányfőinek kölcsönös látogatását ugyanis szorongó érzésekkel, sőt leplezetlen ellenségeskedéssel fogadják azok a körök, amelyek lét­érdeküknek tekintik a hidegháború folytatását. „Adena­uer és De Gaulle, mint a kétségbeesés völgye és az aka­dályok hegye, zárja el a csúcstalálkozóhoz vezető utat.” Eisenhower nyugat-európai körútját éppen az tette szük­ségessé, hogy a Hruscsovval való történelmi találkozó előtt megpróbálja összeegyeztetni a NATO-n belül a kü­lönböző irányokba húzó erőtényezőket, s legalábbis kül­sőleghelyreállítsa az Atlanti Szövetség egységének képét. Bár a Bonnban, Londonban és Párizsban folytatott tárgyalásaira szigorú titkolózás fátylát borították, talán sikerült meggyőznie leginkább berzenkedő szövetségeseit, Adenauert és De Gaullet, a Hruscsovval való közvetlen találkozás szükségességéről és fontosságáról. A jelek ar­ra mutatnak, hogy korántsem sikerült teljes egyetértést kialakítani az Atlanti Szövetség kebelében abban a döntő kérdésben, vajon milyen álláspontra helyezkedjék a szov­jet kormányfővel folytatandó beszélgetés során a további teendők, elsősorban pedig a nagyhatalmak kormányfői­nek csúcstalálkozója ügyében. Angliai látogatása után ugyanis világossá vált, hogy Macmillan miniszterelnöke— tekintettel az angol közvélemény hangulatára és a közel­gő választásokra — továbbra is kitart a csúcstalálkozó mielőbbi megtartása mellett, az amerikai kormány vi­szont szeretné halogatni és különböző feltételekhez kötni annak összehívását. „Megállapodtak abban, hogy nem értenek egyet“ — ezekkel a szavakkal jellemezte a Eteu- ter-iroda hírmagyarázója azt az eszmecserét, amelyet Eisenhower és Macmillan a csúcsértekezlet problémájá­ról folytatott, a rózsakertektől övezett Chenuersi villa történelmi relikviákkal ékesített dolgozószobájában. Míg Londonban úgyszólván csak a csúcsértekezlet kérdésében mutatkozott nézeteltérés a két tárgyalófél között, Párizsban, az „akadályok hegyével” folytatott megbeszélésen — mondhatni — egyedül ebben a kérdés­ben értettek csak egyet. Mint a tárgyalásokról kiadott közlemény hangoztatta, a csúcstalálkozót — amelynek hasznos voltát ugyan elvben elismeri a közlemény — csak akkor kell megtartani, ha „kilátás mutatkozik pozi­tív eredmények elérésére”. A szűkszavú közlemény egyéb­ként csak futólag utal azokra a kérdésekre, amelyekben pedig — mint Algéria, a NATO a francia atombomba, s a francia nagyhatalmi szerep elismerése, ez utóbbi egyéb­ként De Gaulle elsőszámú kedvenc vesszőuaripája — ko­moly ellentétek jelentkeztek a közelmúltban a francia és az amerikai kormány felfogása között. Ez a tény arra mutat, hogy a látogatás „hagyományosan baráti légköré­nek” felszínes f> to "-látásával csak elodázták, de alapjá­ban véve nem oldották meg ezeket a kérdéseket. Vajon Eisenhower európai tárgyalásai mennyiben befolyásolják majd a Fehér Ház és a Kreml falai között rövidesen bekövetkező történelmi találkozók alakulását és kimenetelét? Mindenesetre a Hruscsov—Eisenhower találkozó létrejöttének puszta ténye is arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban valami változás van folya­matban. Mint a France Observatuer írta a minap: az amerikai közvélemény immár tudatára ébredt, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunióhoz kénest lemaradt né­hány életbevágóan fontos területen. A leghozzáértőbb szakemberek figyelmeztették, hogy Amerika — most első­ízben — könnyen elérhető célponttá vált háború esetén, s e figyelmeztetést sűrűn kellett ismételgetni ahhoz, hogy behatoljon az agyakba. A francia lapnak e figyelemre méltó megállapítását még csak azzal szeretnénk kiegészíteni: természetesen Nyugaton még nem minden agyba hatolt be ez a felis­merés. annak tudata, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódtak, s a háború immár, nem „kifizetődő megoldás”. Még nem kis erők ágálnak az ellen, hogy a két világha­talom vezetőinek találkozása — ha már e találkozást . nem is képesek megakadályozni — konkrét eredmények­hez vezessen Kifeiezésre jutott ez néhány amerikai poli­tikus legutóbbi nyilatkozataiban — de tükröződött az Eisen, bower európai útját kísérő egyes jelenségekben is. Am ugyanakkor az amerikai elnök körútja során ismét vilá­gosság derült araa is. hogy magán a nyugati világon be­lül is egyre inkább tért hódít a józan felismerés: meg kell találni a kivezető utat a hidegháborús zsákutcából, és úi, egészséges alapokra kell helyezni a Kelet és Nyu­gat kapcsolatait. Sugár István: A MÜLT A VÁDLOTTAK PADJÁN Egercsehi-bányateiep kapitalista kézben ★ GVurkó Géza: VEZETÖ8ÉGVÁLASSTÖ TAGGYŰLÉS A HATVANI KONZERVGYÁRBAN ★ Weidinger László: VÁLJANAK A NÉPMŰVELÉS IGAZI SEGÍTŐIVÉ! ★ Pintér-—Szabó: • TITKOS UTAKON ★ TlZ ESZTENDEJE KEZDTÉK ! Emberek a Mátra alján ★ EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN ; Ünnepélyes tanévnyitó ox egri iparitanulé intéseiben Bányászokat köszöntött vasárnap az ország. Munkájuk eredménye jelenti üze­meink, gyáraink életét, az ország vérkeringését. Pártunk nagy gondoskodással emlékezik meg róluk évről évre szeptember első va­sárnapján: a bányásznapon. Ezen a napon 16 millió forintot osztottak ki bányászaink kö­zött a megyében. Megérdemlik a jutalmat, a kitüntetéseket, becsülettel megdolgoztak érte. Képünkön: Sirkó Antalt, petőfibányai bányászt, kisfia virággal köszönti a bányásznap reggelén. I * ' ' W» ••• Tegnap délelőtt 11 órakor tartotta -az egri Bornemissza Gergely Iparitánuló Intézet tanévnyitó ünnepségét. A himnusz elhangzása után Kámemczky ^Mal igazgató üd­vözölte a megjelenteket, majd Kisházy Ödön munkaügyi mi­niszter elvtárs tartott' ünnepi beszédet. Beszédében emlékeztetett a múltra, amikor a tanoncok és segédek sokszor embertelén körülmények között küzdöttek azért, hogy a szakmát elsajátít­sák. Szólott arról a hatalmas fejlődésről, ami e téren mutat­kozik az elmúlt tíz esztendő alatt. Hangsúlyozta, hogy még komoly feladatok állanak élőt-; tünk, majd arról beszélt, hegy ; tervbe vették Egerben egy úi '• íparítanuló intézet építését, ■< amely nagymértékben járul.; majd hozzá . az iparitanuló-'' képzés további javításához, s színvonalának emeléséhez. > Kisházy Ödön elvtáis beszé- < de után leleplezte az intézet udvarán felállított szobrot, amely a legelső iparitánuló- Bzobor az országban. A műsor keretében Karnis Pál, a KISZÖV megyei elnöke, 1 kiosztotta a jutalmakat, majd; színvonalas kultúrműsor követ-; kezeit. Nemcsak a munkában, a szórakozásban is együtt vol­tak a fiatal és öreg bányászok. Venczel János öreg bányász és Oláh Zoltán 18 éves vájártanuló a jövő sikerére koccin­tanak. Ünnepeltek megyénk bányászai A IX., de talán a legfényesebb bányásznapot ünnepel­ték vasárnap. Az idő kedvezett az ünneplőknek, gyönyörű nyárvégi vasárnapon kerülhetett sor a megye bányatelepein az ünnepi vásárokra, amelyekre több tízmillió forint értékű árut vittek a kereskedelmi vállalatok, s az ünnepségekre, amelyeken sok ezernyi ember vett részt. Erről a nagyarányú megmozdulásról számolunk be olvasóinknak, akik nem lehettek ott az emlékezés, a bányá­szok iránti megbecsülés ünnepségein. Petőfibányán Kétnaposra sikerült a IX. bányásznap a megye legna­gyobb bányásztelepülésén. Szombaton már javában tar­tott a vásár, amelyre több mint 12 millió forint értékű árut vittek a megye kereske­delmi vállalatai, s amelyből csak az Egri Kiskereskedelmi Vállalat körülbelül egymillió forint értékű árut adott el. A szombati szenzáció a hatalmas halászcsárda volt és a bányá­szokról szóló filmvetítés. Az ünnep reggelén bányász­zenekar ébresztette a telep la­kóit, s délelőtt került sor a hivatalos ünnepségre. Varga György, a SZOT tit­kára tartott ünnepi beszédet, amelyben a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt fejlődéséről, a bányászok életének jobbra, fordulásáról beszélt. Elmondot­ta, hogy több mint 1000 bá­nyász kapott kitüntetést a trösztnél, hogy 16 millió forin­tot költöttek kulturális és szo­ciális beruházásokra, hogy fel­ezernél is több lakást kaptak a bányászok. Az ünnepség során nagy si­kerrel szerepelt a petőfibányai munkásőrség énekkara és a fúvószenekar, amely ezen a bányásznapon kapott kitünte­tést. A kulturális munkáért Varga István kultúrház-igaz- gató és Szemcsák Béla könyv­táros is kitüntetést kapott. A bányásznap alkalmából a tröszt igazgatója, Baják István köszöntötte a föld mélyének munkásait. Délután nemcsak a nagy ki­terjedésű vásár, a halászcsár­da, a borkóstoló vonzotta az embereket, de a kövérek—so­ványak labdarúgó-mérkőzés, a tréfás sportversenyek, céllö­völdék, hinták, a „majompa­rádé”, az esti táncmulatság és még ki győzné felsorolni azt a sok szórakozási lehetőséget, melyet a sok ezernyi petőfibá­nyai és környékbeli vendég igénybe vehetett. Az ünnepségen részt vettek a tröszt által patronált terme­lőszövetkezetek küldöttei is. Az impozáns és sokáig em­lékezetes ünnepnek a késő éj­szaka vetett véget. Rézsas2en!márfoiiban a 7-es aknánál gyülekeztek a bányászok, hogy a Petőfi-liget- ben levő ünnepség színhelyére vonuljanak. Ezernyi bányász és vendég előtt Szabó Ferenc elvtárs mondott ünnepi beszédet, s itt került sor a kitüntetések át­adására is. Dulai Sándor csillés bányászati munkazászlót ka­pott, egyhavi fizetésének meg­felelő pénzjutalommal, Zelnik Adám vájár pedig a kiváló dol­gozó jelvényt. A IX. bányász­nap alkalmából 2 millió 157 ezer forint hűségjutalmat osz­tottak ki a rózsaszentmártoni bányászok között, Balogh Jó­zsef vájár 6877. ifj. Mátra Fe­renc 6367, Sándor József ak­nász pedig 6400 forint hűségju­talmat kapott. Délután sport- és kultúrmű­sor szórakoztatta a bányászo­kat. este pedig bállal zárták a bányászünnepet. Szűcsiben az aszódi honvédzenekar éb­resztette a falubelieket. Dél­előtt a községi tanácstól vonult fel az ünneplő közönség a nagygyűlésre, ahol Kóósz Pál üzemvezető üdvözölte a bányá­szokat, majd Kiss Ferenc elv­társ tartott ünnepi beszédet. Kitüntetést kaptak az évtizedes munkájukat ünneplő bányá­szok: Lados János. Lehóczki József, Koczka Ambrus vájá­rok, kormánykitüntetést kapott Hordós Gusztáv. Az ünnepség után szórakoz­tató sport- és kultúrműsor nö­velte az ünnep fényét, amely­nek egyik legnépszerűbb moz­zanata a soványak—kövérek futballmérkőzése volt. Gyöngyösön a nemrég felépített kertmozi­ban tartották ünnepségüket a XII-es akna bányászai. Itt Szurdi István, Heves megye or­szággyűlési képviselője tartott ünnepi beszédet. Délután itt' is sport- és kultúrműsor tette em­lékezetessé a bányászünnepet. Egercsehi ben két napig tartott a bányászok ünnepe. Szombaton zenével kö­szöntötték a műszakba induló bányászok csapatait. Ezen a na­pon fizették ki a hűségjutalma­kat, kétmillió 800 ezer forint hűségjutalmat osztottak szét a bányászok között. Vasárnap reggel zenés éb­resztő köszöntötte a bán.yászo- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents