Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-05 / 208. szám
1959. szeptember 5., szombat NÉPÚJSÁG t Munkaidő után társadalmi munkát végeznek a Recski Ércbánya kiszesei A sikta végét jelentő csengetés hangja már rég elült a Recski Ércbánya akác- és gyümölcsfákkal benőtt területén, de a műhely előtt háromnégy fiatal bányász szorgoskodik: csillét ralc, salakot lapátol. Serényen dolgoznak, észre sem veszik, hogy múlik az idő. Mezei István és a névrokon, Mezei György izzadó homlokkal tolja a megrakott csillét a vágatba. — Jól befűtöttek odafent — törli meg verejtékező homlokát a rangidős Mezei István. — De jólesik a sikta után egy kis meleg. Hátratolja fején a bányászsapkát és hunyorgó szemmel fogadja a nap tűző sugarait. Hat óra a bánya hűvösében, sok helyen vízben állva, ezután nem lehet csodálkozni, hogy a vizes hátát nekiveti a tűző napnak. Sorakoznak a troszkával megrakott csillék. Üj segítség érkezik. Szabó István jön sietve, hogy segítsen nekik, és így gyorsabban befejezzék a munkát, amit társadalmi feladatként vállaltak. A . Recski Ércbánya KISZ- brigádjának tagjait lehet még a telepen találni. Vállalták, hogy a föld mélyén kanyargó vágatból, ahol a legvizesebb, háromszáz méter hosszúságot felsalakoznak, jiogy biztonságosabb legyen a közlekedés. — Van olyan rész is, ahol félig merül a csizma. Bakancsban a sínen lehet közlekedni. Mi is a bányába járunk, így a magunk helyzetén is könnyí- tünk ezzel a munkával — magyarázza Szabó István, miközben széles lapátjával rakja a besorakozó csilléket. A munkában gyorsan bemelegszik az ember, különösen akkor, amikor a rrap is huszad- magával süt az égen. — Tizenkét óra a felajánlásunk, de ha nem lesz meg, addig csináljuk, amíg a háromszáz méteren salak nem lesz. Nem azért vállaltuk, hogy az idő lejárta miatt félmunkát végezzünk — ad választ kérdésünkre Mezei István. Vidáman dolgoznak, mintha nem is munkaidő után csinálnák, lapátolnák a troszkát. Mire megtelnek a csillék, a kisebb Mezei már vezeti is a lovat. Egymáshoz akasztják a megrakott csilléket és a bányaló lassú léptekkel elindul be, a sötéten tátongó bányaüregbe. A melegről a hűvös tárnába lépő fiatalok megborzongnak. Vegyétek fel a kabátokat — rendelkezik a legöregebb. Lassan lépegetve haladnak előre. Jut idő a beszélgetésre és mint mostanában mindenütt, ők is a közelgő bányász-ünnepről, a IX. bányásznapról beszélgetnek. —• Mennyi hűségpénzt kapsz? — kérdezi Szabó, mire a Mezei Pista válasza nem késik sokáig. — 1500-on biztosan felette kapok. De kell is a pénz. Most nősült nemrégen és ha még ilyenkor sem tudná elkölteni a pénzt, akkor az kicsit furcsa lenne. Készülnek is a bányásznapi vásárlásra. Megérkeznek a célhoz. Az imbolygó karbidlámpa fénye sárgásán csillan meg a sínek közötti tócsában. Üjra munkába kezdenek a lapátok és a fodrozódó víz egymás után Még ebben az évben elkészül az egri Ro*>sztemp!otn teteje ' Az Országos Műemlék Felügyelőség tájékoztatása szerint még ebben az évben elkészül Egerben az egykori trinitárius- templom tetőszerkezete és a tetőfedés munkáját is befejezik. Mint már hírül adtuk, a Rossztemplom a jelenlegi tervek szerint' az elkövetkezendő időkben múzeum lesz. Itt akarják elhelyezni áz országos vasművészeti múzeumot. Az átalakítási. s a renoválási munkák már korábban megkezdődtek. Arra vonatkozóan még nem tudnak pontos választ adni, hogy mikor készül el egészében az épület, minden esetre még ebben az esztendőben megcsinálják a sötétszürke műpala-tetőt. A munkálatokat sürgeti, hogy a leendő múzeum anyagának jókora része már Egerben van & nem a legmegfelelőbb raktárakat tudták részére biztosítani. Radioaktív tinta Külföldön a grafikai művek új másolási módját dolgozták ki. amelynél radioaktív tintát alkalmaznák. A radioaktív tintával készült rajzra fényérzékeny papírt helyeznek, a tinta elég erős sugarakat bocsát ki ahhoz, hogy a fényérzékeny papírt exponálja. Az így készült másolat az eredeti rajz pontos kópiája, a legapróbb részleteket is feltünteti. Az eredeti rajz károsodása nélkül ezerszámra készíthető ilyen másolat. nyeli a száraz, a nap melegétől még meleg troszkát. Telik a gödör, de még egyszer fordulni kell a csillékkel. Az ércbánya KISZ-fiataljai serényen dolgoznak. Nem. hallatszik türelmetlen kifejezés, hogy „már nekem haza kéne menni”, vagy „én már megcsináltam a magamét, majd megcsinálják a többiek.” Ha elfogy a salak, újra indulnak a felszínre egy kis meleget gyűjteni, megpihenni az iszaphányó alatt. Rövid pihenő után újra belekezdenek. A műhely előtt még ott a salak, amit be kell hordani, hogy teljesítsék a vállalásukat. A dicsérendő munkának van azonban árnyoldala is. A KlSZ-brigád nemcsak három tagból áll és a többiek elég gyakran — mint ez alkalommal is —kivonják magukat a társadalmi munka végzéséből. Ne csak Mezei István, György és Szabó István végezze a munkát, hanem tartsák becsületbeli ügyüknek a többiek is. hogy amit vállaltak, egyenes. gerinces ember módjára teljesítsék is, és ne bújjanak ki a munkavégzés alól — a többiekre hárítva a nehezebbjét Kovács János ... hogy az ókori emlékek között Olaszország városainak utcáin már ott gördülnek a „Nike” és a „Jupiter” típusú rakéták, amelyek az ország „függetlenségét” és „védelmét” szolgálják. Igaz. a semleges Ausztria, Jugoszlávia után az olasz közvélemény is tiltakozóit, de az amerikaiak arra a klasszikus álláspontra helyezkedtek, hogy „amit mondtam, megmondtam”, s a további vitát, a nép hangját figyelembe se vették. Mit tehetnek az olaszok? Semmit. Amit a gazda egyszer megparancsol, ott különösebb ellenvetésnek nincs helye. Olaszország biztonságát ma már amerikai katonák, amerikai rakétákkal „védelmezik”. A „védelmező” rakéták a népi demokratikus országok felé fordulnak, félve várják a titokzatos ellenség közeledését. Nyugtalan lelkiismerettel kémlelik az eget, okol békésen keringenek a római galambok. F. I. A Nemzetközi Újságíró Szövetség üdülője Várnától északra. a Fekete-tenger partján, gyönyörű környezetben építették fel a Nemzetközi Újságíró Szövetség üdülőjét. Az épületet július 26-án avatták fel. — Képünkön az üdülő vendéglője látható. Olajba n e&lák alatt álmodik a Olasz mozaik I. XII. | .Olaszország"^^1 mint a zene hazája. Ezért aztán art is föltételezné az ember, hogy ott nemcsak a milánói Scálában, de mondjuk a vendéglőkben, fürdőhelyi presszókban, stb. is elterjedt a jó zene. Hát nem így van. Verdi, Puccini és Gigli hazájában is ma a Wurlitzer az úr! " San Mauro-Mareban, az egyik legelőkelőbb nyaralótelepen mindössze egy kerthelyiségben játszanak zenészek, s bármily furcsa, de gyengén. Természetesen táncszámokat játszanak. Ezekből mi sokat ismerünk, hiszen nálunk is fújják mindenütt. Egy este, amikor többen hallgatjuk a zenét, az egyik fiatal szegedi jüú megszólal és azt mondja: gyerekek, ezek magyar számokat is játszanak! Persze, abban igaza volt, hogy „Az én apukám...” az nem olasz, de Chaplin által írt, rendezett és játszott Rivaldafény című filmből való szám. Abban is igaza volt, hogy nálunk ezt annyit játszották (a filmet nem), hogy már szinte magyarnak számit. Mégis az a vicc jutott eszembe az egyszeri Borosáról, aki Amerikában, Miikor a templomban a pap áment mondott, oldalbalökte édesanyját és így szólt: nízze má’, íds’anyám, itt is magyarul mondja a pap a misét. ★ a zenénél tartunk. Kollégám már megírta, hogy egy fia éneklő gondolás sincs Velencében, és csakugyan. De azt elfelejtette megírni, hogy volt azért egy éneklő, méghozzá nő. Este hét óra felé, közel a Piazza Rómához az egyik mel- lékcsatomán, amely közvetlen a Canale Grandeba • torkollik, tűnt fel az éneklő gondola. Mi vagy öten a korláton ültünk, s amúgy is nagy élvezettel bámultuk az utca, illetve a víz forgalmát. Ahogy betettük a lábunkat Velencébe, rögtön rájöttünk arra, hogy eddigi elképzeléseink nagyon tévesek a várost illetően. Úgyszintén a gondolásokról is. Kedves olvasó, bármit is hittél el eddig, most tudatnom kell veled, hogy a gondolások nemcsak hogy nem énekelnek, de nem is a szerelmesek csónakosai ők. Talán úgy kellene őket felfogni —, ha nem tűnik kiábrándítónak a hasonlat — mint régen a kínai kuli, aki a riksája elé fogva egész nap trappolt a fuvarral. Nahát itt eveznek és nem trappolnak. Gondoláik nagy bálákkal, csomagokkal, megpakolva. Nagyon sok a külföldi. Ezek taxi helyett használják a gondolát. Amint nézzük ezt a nagy forgalmat, egyik utcából elő- siklik az éneklő gondola. Ez jó, — gondoljuk. Végre egy éneklő gondolás. Ahogy egyvonalba érnek velünk, látjuk, hogy a gondolás egykedvű faarccal „hajt” —, énekelni pedig egy részeg nő énekel hangosan, falsul, borízűen. Végigóbégatja az egész várost, s az este nagy sikere volt, mert azért Velencében sem látni és hallani mindennap éneklő „gondolást”. ★ Az viszont igaz, hogy gigolók vannak. Gigoló az annyit tesz, mint selyemfiú. selyemfiú pedig annyit, hogy pénzért szórakoztatja a hölgyeket. A módszerek a legkülönbözőbbek, de a játék mindenféleképpen egyre megy. nem a hazai hölgyek között „dolgoznak”, mert azoknál egy olasz fiú mégsem megy egzotikum-számba. A „munkát” egész évben lehet folytatni. Télen Cortina Dampes- soban, a hóval borított hegyék üdü’őiben, nyáron a tenger partján, Riminiben. Befektetés: 18—20 éves kor, klasszikus olasz külső, s annyi pénz, hogy útiköltségre elég legyen a kiiv/úinor jelölt terepig. Ruha míndösz- sze egy nylon fürdőnadrág, néhány jó ing, égszínkék vászonnadrág és fehér cipő. A módszer mindenképpen tapintatos, mert először udvarol, szerelmet vall, s csak aztán kér pénzt. A kérés sem durva és nehéz is visszautasítani, hiszen rendszerint valamilyen ürüggyel: családi tragédia stb. hozakodik elő. A kiszemelt áldozatok — rendszerint magános, negyvenbe hajló külföldi hölgyek —, mint egykor a Bourbonok, semmit se tanulnak és semmit sem felejtenek. Fénylő szemmel és pi- hegő kebellel örülnek a sikernek. Az olasz bájgúnárok meg — mintha csak pulóvert árulnának — letérdepelnek és ösz- szetett kézzel, égre fordított tekintettel esküdöznek, hogy nekik is többe van, — akarom mondani, hogy így még sohasem szerettek senkit. Ez persze este történik már. De mivel a jó munkához idő kell, a mi emberünk már kora délelőtt elkezdte azzal a nagyon férfias és imponáló mozdulattal, amellyel a forró homokba az áldozata mellé feküdt. A hely nagyszerűén kecjvez a szerelemnek. Lágy, édes, meleg itt minden, Á holdfény, a ÉS HA MÁR ELSŐSORBAN Dr. Csabai Tibor, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, súlyos szenvedés után, szeptember 4-én, hajnalban meghalt. Dr. Csabai Tibor 1924-ben született Debrecenben, Mivel munkásszülők gyermeke volt, csak páratlan szorgalma és képességei tették lehetővé, hogy tanulmányait magasabb iskolákban is folytathassa. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagjai sorába lépett. 1947-ben summa cum laude kitüntető címmel a bölcsészettudományok doktora lett. Tudományos munkásságát a Debreceni Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti intézetében kezdte, tankönyveket és tanulmányokat írt.- Később a Debreceni Pedagógiai Főiskola ira- dalomtörténeti tanszékének vezetője lett, majd az egri főiskolán tanított, 1954-től az MDP országos központjának tudományos és kulturális osztályán a tudományos munka, az oktatás és a népművelés marxista szellemének kimunkálásáért dolgozott. 1958-ban nevezték ki a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettesévé. Mint oktató, tudományos kutató és pártmunkás, minden munkahelyén a párt céljainak megvalósításáért dolgozott. A Magyar Rádió és Televízió dr. Csabai Tibort saját halottjának tekinti. Temetése szeptember 7-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. (MTI) Vegyék figyelembe az utasok véleményét is A hírt, hogy Novaj és Eger között új autóbusz-járatokat indítanak, megelégedéssel és örömmel fogadták a novajiak és az ostorosiak egyaránt. Sajnos azonban, már az első napi utazás sem úgy sikerült, ahogyan azt sokan elképzelték. Egerből Novajra indul autóbusz 12.35 órakor. 14.20, valamint 15.05 és 18.35 órakor. Azok, akik hivatalban 4. illetve fél 5-ig dolgoznak, kénytelenek két és fél, három óra hosszat várakozni Véleményünk szerint jó len-' ne, ha a 32. sz. Autóközlekedési Vállalat az utolsó járat indulási idejét előbbre hozná másfél órával. A novaji és ostorosi dolgozók nevében kérjük az AKÖV vezetőségét, vegyék figyelembe az utasok véleményét is. Daragó István Köszönet érte... Ezúton szeretném megköszönni a Hatvani Városi Tanácsnak több lakótársam és magam nevében, hogy a már két éve húzódó lakásproblémánkat megoldották. Épült Hatvanban egy 34 lakásos bérház, s a hozzám hasonló körülmények között lakó családok lakáshoz jutottak. Már több mint két hete, hogy benne lakom, de örömömet nem tudom elmondani. Külön köszönet illeti Hatvani György tanácselnök elvtársat. aki gondos körültekintéssel az arra rászorulókat lakáshoz juttatta. Illyés Ambrusné, Hatvan „Generáli a vitás" az egri sportuszodában Tegnap délelőtt szokatlan csend fogadott az egri sportuszodában. Mindennapos vendégei — a fiatal lányok és fiúk — a reggeli órákban már nem az uszodába mennek, hanem ki-ki az iskolába siet. A csend azért mégsem teljes. A falak mögött serény munka folyik. Kőművesek, betonozok, vasmunkások dolgoznak, „generá- lozzák” az uszodát. Válent Gyulával, az úszók edzőjével beszélgetünk: — Bizony ráfér egy kis nagyjavítás már az uszodára — mondja és már magyarázza is narancsliget, az olasz beszéd, a tenger — minden szerelemről csacsog. Még egy kókler hipnotizőr sem használ ennyi kelléket, és istenkém, oly jólesik elhinni, hogy bennünket szeretnek, hogy még fiatalok és bájosak vagyunk. Magunkról az a véleményem, hogy nincs náció e földtekén, amely nagyobb szívvel fogadná a külföldi vendégeket, mint mi. De kint külföldön — az az érzésem — még nem tudunk elég méltóságteljesen viselkedni. Ez akkor jutott eszembe, amikor a vonaton arra a honfitársnőre néztem, aki boldogságtól sugárzó arccal, könnyes szemmel közölte velünk, hogy eljön, ősszel a saját kocsiján jön hozzánk Budapestre Alberto. NEM VOLT közöttünk ________ egyetlen ember sem, aki megmondta volna, hogy a 18 éves Alberto — igaz, a hölgyek jóvoltából, csokoládét reggelizik —, de a fürdődresszén kívül semmije sincs és Pestre se fog jönni. Nem jön, mert Albertonak a szerelem a foglalkozása. Nem jön, vonaton sem jön, mert Albertonak a mi éghajlatunk nem felelne meg. ö itt nagyon, nagyon fázna... Suha Andor Következő riportunk: Gyurkó Géza: Olasz mozaik II, az átalakítási munkálatokat. Most 400 ezer forintos költséggel renoválják az uszodát és többek között hideg és meleg zuhanyozót kapnak az úszók. Egyelőre még csak a hidegzuhany készül el, mivel vü- lany-boyler még nincs, de a Magyar Testnevelési és Sport- bizottság ígérete alapján, mire a tél beköszönt, megkapják az igényelt két villanyboylert is. Ezek beállításával már a melegzuhany is rendelkezésére áll úszóinknak. Ezenkívül külön melegedőhelyiség és hajszárító is épüL Űjrafestik a szobákat, s magát iaz épületet is. , Az épület javítása után sor kerül a két medence kijavítására is. A kismedencét teljesen ikicsempézik. A nagymedencéiben feltöltjük a hiányzó ka- ívicsréteget, mert a hosszú évek .alatt erősen megfogyatkozott A javítás teljes befejezése a terhek szerint november elején desz. \ — Mikor váltja fel a régi túszod át az új fedett sport- í uszoda? f — Ez még egyelőre csak F távlati terv. Ebben a hónapban ^újra tárgyalják ennek a 8 ^milliós költséggel épülő sport- | uszodának építési tervét. A [hely is megvan már. hogy hová [épülne. Ügy terveztük, hogy itt ^közvetlen >' az uszoda mellett |építenénk fel. Reméljük, hogy kaz ötéves terv során megkapja k Eger város is az új fedett sport- íuszodát... f (K. B.) | Milyen lesz as őszi I divat y I Ezzel a címmel rendezte első ^őszi jellegű divatbemutatóját ka Gyöngyös és Környéke Kis- [ kereskedelmi Vállalat augusztus végén a városi Tiszti Klubiban. • Í A divatbemutató alkalmáéval őszi jellegű szövetruhák, k kiskosztümök és átmeneti ka- rbátok kerültek bemutatásra. > A divatbemutató sikerét emelete Varadi Magda énekmű- . vésznő és a külföldi útjáról * hazatért Bérces Tibor énekművész közreműködése.
