Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

1959. szeptember 30., szerda nEpcjsag S lövőnk nagyszerű számai A Magyar Szocialista Mun­^ * káspárt Központi Bizott­ságának gazdasági feladataink­ról és a második ötéves terv elkészítéséről szóló irányelvei mindenekelőtt hangsúlyozzák azt a történelmi jelentőségű változást, amely a felszabadu­lás óta ment végbe népgazda­ságunkban. Munkásosztályunk­nak, dolgozó parasztságunk­nak, értelmiségünknek, egész dolgozó fiépünknek a párt irá- nyításávál végzett lelkes mun­kája, a felszabadító Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való gyümölcsöző testvéri együttműködés ki­emelkedő eredményeket ho­zott népgazdaságunk fejleszté­sében. Az irányelvek történel­mi visszapillantást nyújtanak a felszabadulástól egészen nap­jainkig, részletesen foglalkoz­nak az ellenforradalmi esemé­nyekkel, illetve az azt követő konszolidációval. Az irányelvek elsősorban az ipar és a közlekedés fejleszté­sével foglalkoznak, rámutatva arra, hogy a második ötéves tervben tovább kell folytatni az ország szocialista iparosítá­sát. A szocialista iparosítás alapvető követelménye a ter­melés növelése és a műszaki színvonal emelése. |/ ihangsúlyozottan folytat- . ■ ni kell a nehéz testi munka, valamint az egészség­re ártalmas munkafolyamatok gépesítéssel való kiküszöbölé­sét. Az ipájfl termelés 65—70 szá­zalékos emelkedésép belül a 'termelési eszközök > termelésé­ben legalább 70—75 százalékos, a fogyasztási cikkek termelé­sében 45—50 százalékos emel­kedést kell tervezni. Az irányelvek a nehéziparon belül külön foglalkoznak az energiahordozók, a villámos- energia-termelés, a vegyiipar, az építőipar, vas- és fémkohá­szat, valamint a gépipar, a vas- és fémfeldolgozás kérdé­seivel. Az energiahordozók termelé­se terén növeljük a szén ter­melését, de nagyobb mérték­ben a gazdaságosabb energia- hordozók, a kőolaj és a föld­gáz termelését és felhasználá­sát. A villamosenergia-termelés terén új erőművek léte­sítésével kívánunk előrébb ha­ladni. A folyamatban levő erő­mű-építkezések befejezése, va­lamint az új erőművek létesí tése lehetővé teszi, hogy az erőművi kapacitás hét év alatt mintegy 65 százalékkal emel­kedjék. A második ötéves terv­ben modern erőművek építésé­vel, kedvező telepítéssel és gazdaságos energiafelhaszná­lást előmozdító beruházások­kal el kell érni a villamos­energia-termelés nagyobb ará­nyú megjavítását. A vegyiparral kapcsolatosan hangsúlyozzák az irányelvek, hogy ez népgazdaságunk fejlő­désének egyik kulcskérdése. A vegyipar termelését 1958-hoz viszonyítva, 1965-re kétszere­sére kell emelni. T elentős mértékben fejlő- " dik és növekszik építő­iparunk és építőanyagiparunk, így például az országos építő­ipar termelését 1958-hoz viszo­nyítva, 75 százalékkal emeljük majd. Az ötéves terv tervidő­szakában újfajta falazóanya­gok termelésével és felhaszná­lásával lényegesen változtatni kell a jelenlegi építési módon. Az irányelvek leszögezik, hogy a vaskohászat termelő berendezéseinek fejlesztése alapján 1965-re a következőket kell előirányozni: A nyersvas- termelésben új nagyolvasztók építése nélkül, a meglevő ko­hók térfogatnövelő átépítésé­vel és az ércdarabosítás foko­zásával az 1958. évi 1,1 millió tonnáról 1.6 millió tonnára kell növelni a termelést. Üzem­lékkal, a tejtermelést 50—55 százalékkal, a tojástermelést 45—50 százalékkal, a gyapjú­termelést pedig 50—55 száza­lékkal kell az 1954—58-hoz ké­pest növelni. A terv aláhúzza, hogy a má­sodik ötéves terv időszakában növekvő mennyiségben kell korszerű gépekkel ellátni a mezőgazdaságot. 1965-ben egy katasztrális hold szántóterüle­ten legalább háromszor annyi gépi munkát végezzenek, mint 1958-ban. 1965-ig 1958-hoz képest mintegy 45—50 százalékkal kell emelkednie a mezőgazda- sági termékek felvásárlásának. Az irányelvek értelmében fenn kell tartani a jelenleg ér­vényben levő felvásárlási rendszert. Az új ötéves terv irányelvei nagy figyelmet szentelnek 3 beruházások kérdésének. Ki­hangsúlyozzák, hogy a máso­dik ötéves terv időszakában — 1959. évi árakon számítva — állami erőforrásokból 170—17 5 milliárd forintot, mintegy más­félszer annyit, mint a megelő­ző öt évben, szövetkezeti, vál­lalati, és egyéb erőforrásokból mintegy 30 milliárd forintot, összesen tehát mintegy 200— 205 milliárd forintot kell be­ruházni. T gén fontos része az irányelveknek az élet- színvonal, a kultúra, a tudo­mány fejlődésével foglalkozó pontjai. Az irányelvek szerint az ötéves terv végére az 1957— 59 év átlagához képest leg­alább 26—29 százalékkal kell növelni a munkások és alkal­mazottak egy főre eső reáljö­vedelmét. Ugyanebben a mér­tékben kell emelni az egy ke­resőre jutó reálbért, illetve reáljövedelmet a parasztság­nál is. A páft a legközelebbi évek egyik legfontosabb fel­adatának tartja a lakáshelyzet gyökeres megjavítását. Éppen ezért az iskolák kivételével minimálisra kell csökkenteni a középületek építését, és a lő éves lakásépítési terv kereté­ben öt év alatt 250 ezer lakást kell építeni; mwrm a kongresszusi munkaverseiiyrőí Juta! irtassák a győzteseket A Mátravidéki Fémművek vezetői —. hogy fokozzák a kongresszusi munkaverseny lendületét — brigádversenyt hirdettek. A felhívásra hét brigád je­lentkezett és kezdte meg a ver­senyszerű munkát. Az elvég­zett munkát pontozzák a ver­senyt ellenőrző vezetők és az elért pontok után döntik ei az első, második, harmadik helye­zést. Például az V-ös üzem az egves, kettes vágásnál az egy százalék selejtszint tartásáért 25 pontot kap és minden további 0,1 százalék selejt-csökkenté- sért öttel gyarapodik a meg­szerzett pontok száma. Az első és a második helyezetteket ju­talmazzák. Az első helyezést elért brigád 600 forintot, míg a második 400 forintot kap. Megváltozott Nemrégiben aktívaülésen tárgyalták meg a termelő- ] szövetkezetek megszilárdítá­sának újabb feladatait, és ezen a tanácskozáson igen j sok szó esett a gépállomá­sok egyre javuló munkájú- ( ról, Tsz-elnökök és a falu < vezetői örömmel számoltak be róla, hogy a parasztem­berek, akik jó néhány évvel ezelőtt hallani se akartak arról, hogy a gép „agyonta­possa” a földjüket, most egymással versengve veszik igénybe a traktorokat és di- , csérik munkáját. S ami még ; furcsább volt, a felszóla­lók jó része sürgette: minél több nehéz traktort adja­nak, mert azzal haladósabb a munka. Lám, hogy meg­változik az emberek véle­ménye... (K. E.) 875000 forint nyereség a* első félévbe» a Mátravidéki Fémművekben Elkészültek a Mátravidéki Fémművekben az első féléves munka eredményeit jelző ki­mutatások. Az első félév végén az önköltségi tervből az éves tervhez viszonvítva 273 000 fo­rint a lemaradás. Ennek a le­maradásnak a behozására tet­tek kongresszusi versenyválla­lást a Fémművek munkásai Az üzemek dolgozói a kang- '•esszusi versenyvállalásaikat igyekeztek határidő előtt telje­síteni. Év végére másfélmillió forint a Fémművek munkásai­nak kongresszusi versenyválla­lása. Már eddig több mint ,a fe­lét. 875 000 forintot teljesítet­tek. Fokozni kell a termelékenységet a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál Az év első negyedében a gyön^^ösi MÁV Kitérőgyárió Üzemi Vállalatnál lemaradtak a terv teliesítésével. Ez a ne­gyedéves rossz eredmény vé­gigkíséri a kongrésszusi mun- kaversenvt. érezteti hatását az eredményekben. Fokozni kell a termelékenységet a gyárban, mert eddig még ezt a tervüker csak 97.7 százalékra teljesítet­ték. A vállaláshoz viszonyítva legnagyobb lemaradás a nagy­üzemnél tapasztalható, de az üzemvezető szerint év végéig ők is teljesítik és tiszta lappal zárják az évet. Legjobb eredményt a kong­resszusi munkaversenyben a GEO üzem munkásai érték el 370 600 forint nyereséget írtak már eddig a számlájukra. A szerszám-felhasználás jelen­tősen csökkent, s nagy ered­ményiavulás van a Selejt- gyártásban is. Egyre csökken az olyan munkaidő, amelyet gépállás miatt fizetnének ki a munkásoknak. A termelékenység fokozása mellett nagvobb gondot kell fordítani az inkurrens anyagok felhasználásánál is. Látva ezeket az eredménye­ket a gyár munkásai, újabb lendülettel fognak a kongresz- szusi munkaverseny vállalá­sainak teljesítéséhez. Szüreti bál Füzesabonyban Vasárnap este Füzesabony­ban megtartották a hagyomá­nyos szüreti bált. Sajnos, a rossz idő miatt a felvonulás elmaradt, a bál azonban a szo­kásos díszekkel, az egész te­remben felfűzött szőlőfürtök­kel és szőlőkoszorúkkal, a régi módon voh megtartva. Már 7 órákor ina gyár ruhába öltözött csőszlányok és piroS- nyakkendos csőszfiúk —1 KISZ- tagok — várták a „iopökat”, hogy a bíró elé vigyék, és el­vegye méltó büntetését. Azon­ban még a szigorú ítélet sem riasztotta el az elszánt fiatal­embereket, és egymás után ke­rültek a szigorú bíró elé. A bál keretén belül tréfás szüreti jeleneteket, verseket ad­tak elő a KISZ-tagok. Éjfél­kor sor került a nagy izgalom­mal várt tombola kihúzására is, majd elárverezték a színpad felett függő, három hatalmas, kivilágított szőlőkoszorút. Éjfél után még jobb lett a hangulat, amely még jobban kirobbant arra a jelszóra, hogy: — szüret! — Pillanatok alatt eltűntek a mennyezetről lógó szőlőfürtök. és most mér. a jó hangulat jeleként, együtt éne­keltek a fiatalemberek a zene­karral. Hajnal is lehetett már, ami­kor szétoszlott a jókedvű tár­saság. egy szép estének az em­lékévek Az ismertetett irányelvek senkiben nem hagynak kétséget az iránt, hogy a második ötéves tarvünkben lerakhatjuk a szo­cializmus alapjait és lendületesebb munkával közelebb hoz­hatjuk azt a napot, amikor a szocialista társadalmi rend teljes győzelmet arat hazánkban. Az irányelvek valóra váltása egy­ben azt is jelenti, hogy dolgozó népünk az új ötéves terv vé­gére még szebben és még gondtalanabbal élhet saját hazájá­ban. Napvilágot láttak a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv elkészítéséről szóló irányelvei. Az irányelveket végigolvasva, azonnal felrajzolódik előttünk a nagyszerű jö­vő, az ötéves terv programja. Az irányelvek számai arról beszélnek, hogy pártunk és kormányunk vezetésével határo­zottabban.- bátrabban tudunk előre haladni a szocializmus építésének útján és az új ötéves tervünk végére befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. Az irányelvek viszont arról is tanúskodnak, hogy azokat gondosan készítették elő és azok minden egyes pontja megvalósítható és reális. Né­pünk tudja, hogy a párt és a kormány szavára szilárdan építhet és éppen ezért tekint nagy lelkesedéssel, örömmel az új ötéves terv irányelveire, amelyek lényegében dolgozó né­pünk számára szebb és még boldogabb életet jelentenek. be kell helyezni a rudabányai ércdúsítót. Acéltermelésünket az 1958. évi 1.6 millió tonná­ról legalább 2,4 millió tonnára kell fokozni. A könnyű- és élelmiszeripar kérdéseivel foglalkozó tézisek a textil- és cipőipar, a papír-, fa- és bútor-, valamint az élel­miszeripar növekedésével fog­lalkoznak. Megállapítják pél­dául, hogy a textil- és cipőipar termelését a lakosság várható igényeihez alkalmazkodva, 1958-hoz viszonyítva, legalább 32 százalékkal kell emelni. A pamutfonodákban új orsók üzem behelyezése és a műszaki színvonal emelése révén a fo­nókapacitás 28—30 százalékos emelkedésével lehet számolni. Nagy jelentőségű, hogy az élelmiszeripari termelést az ötéves terv végére 36—40 szá­zalékkal emeljük, így emelke­dik a hús, a cukor termelése, illetve gyártása is. A z MSZMP Központi Bi- zottságának a második ötéves terv előkészítéséről és gazdasági feladatairól szóló irányelvei behatóan foglalkoz­nak a mezőgazdaság fejleszté­sével. Az irányelvek leszöge­zik, hogy a növénytermesztés­ben a fő feladat a lakosság kenyér- és lisztellátásának biz­tosítása, a növekvő állatte­nyésztés takarmányszükségle­tének megtermelése és az ipari növények, valamint a kerté­szeti termékek termelésének fokozása. Az állattenyésztésben alap­vető célkitűzés a hozamok erő­teljes növelése. 1961—65-re a vá- góállattermelést 30—33 száza­IVAN IVANOV: Akik maguk kovácsolják sorsukat A MAI SZOCIALISTA Bul­gáriát össze sem lehet hason­lítani a régi Bulgáriával, olyan alapvető, gyökeres . változások mentek végbe a bolgár , embe­rek életében, a félszabadulás óta.. A szocializmus, amelyről álmodoztak, amelyért harcol­tak és annyi vért ontottak a bolgár nép legjobb fiai,, győ­zelmesein halad előre, falvai­ban és városokban egyaránt. Az utolsó tizenöt esztendőben rohamosan és. nagy mértékben fejlődött nálunk az anyagi ter­melés és a kultúra. Minden bolgár szívében visszhangra találtak Georgi Dimitrov elv- társ ismert szavai: „Azt amit más országok fiai évszázadok alatt . alkottak meg, nekünk tizenöt-húsz év alatt kell meg­valósítanunk." A szocializmus hajnalpírban ragyogó csúcsainak megroha- 'ipozására a kommunisták ve­zették a bolgár dolgozókat és alig tizenöt év alatt — ami : történelemben igen rövid idő I—■ rengeteget alkottak. Tíz év múlva még nagyobb eredmé­nyeink lesznek. Népi demok­ráciánk felemelkedésének kor­szakában, amikor agrárország­iból — ipari agrárországgá ala­kult át hazánk, csillogó fény­iben tündöklik az a győzelem, lamit a szövetkezetek arattak la falvakban. A bolgár parasz­tok azzal dicsekedhetnek, hogy la Szovjetunió után Európában ^másodikként ők fejezték be Igyőzelmesen a mezőgazdaság jszocialista átépítését. ; TERMÉSZETESEN nem vé­letlen a Szovjetunió Kom- Imunista Pártjának a Bolgár ; Kommunista Párt VII. I kongresszusán elhangzott üd­vözletében az az értékelés, Ihogy pártunknak a mezőgaz- Idaság szocialista átszervezésé­iben szerzett értékes • tapaszta­latai nem kis mértékben gaz­dagították a szocialista építés elméletét és gyakorlatát. A mi tapasztalatainkból máris sokat tanultak és egyre többet ta­tamiinak a többi népi demok­ratikus országok falvainak dol­gozói. A győzelmes szövetke­zeti mozgalom ámulatba ejti a közel- és távolkelet parasztja­it. A kapitalista országok elő­ítélet nélküli dolgozói, vala­mint a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult országok parasztjai mélyen elgondol­koznak szövetkezeteink ered­ményein és megértik, hogy eb­ben rejlik a parasztság prob­lémáinak megoldása, ha ők is jól és gazdagon akarnak élni, ha ki akarnák szabadulni fél- feudális helyzetükből és véget akarnak vetni a kapitalista ki­zsákmányolásnak. és ha mo­dem, jól jövedelmező mező- gazdaságot akarnak létrehoz­ni. A szövetkezetek érdeme, hogy Bulgária oly gyorsan át­alakult: a bolgár mezőkön is­mét rózsák virulnák, újra te­rem az illatos dohány, a ne­mes szőlő és érnek az ízletes gyümölcsök, — de most már sokkal nagyobb mennyiségben. Az utóbbi éveknek ez a sok szép eredménye még a bolgá­rokat is csodálattal töltötte el. A szövetkezeti rendszer a ter­melő munka előtt olyan lehe­tőségeket tárt fel, amelyekre régebben még gondolni sem lehetett. Ma néhány órá alatt érjük el, amihez régebben na­pok voltak szükségesek és egy hónap alatt azt, amihez azelőtt évek kellettek. A bolgár bur­zsoázia hatvanhat év alatt mindössze 35 000 hektáron tu­dott primitív öntözést megva­lósítani, mi pedig csak az utol­só esztendőben mintegy 200 000 hektárt tettünk öntözhetővé. Ezek a számok is mutatják a kapitalista és a szocialista rendszer termelőerőinek fejlő­dését. A különbség óriási. Eb­ben az évben több mint 130 000 hektár szűzföldet műveltünk meg. Hetvenezer hektáron ül­tettek erdőt. A baromfiállo­mány pedig a tavalyinak há­romszorosára emelkedett. Még sok számot lehetne fel­sorolni, amelyek Bulgária me­zőgazdaságának hatalmas fej­lődéséről tanúskodnak. A fej­lődés ilyen gyors ütemére a mezőgazdaságban ezelőtt gon­dolni sem lehetett. A párt he­lyesen látta és értékelte a le­hetőségeket, helyesen mutatta meg, hol van szükség gyorsabb haladásra, hogyan lehet két- szer-háromszor annyit termel­ni és ezáltal még továbbemel­ni az emberek életszínvonalát. A BOLGÁROK százezrei keltek fel az ötéves terv várá­nak megrohamozására, a ha­táridő lerövidítéséért, hogy há­rom év alatt teljesítsék az öt­éves előirányzatot. Természetesen nagy nehéz­ségeink is voltak, de ezeket legyőztük. Legyőztük, azt az előítéletet is, hogy a mezőgaz­daságban vannak úgynevezett holt szezonok is. A mi pa­rasztjaink télen is dolgoznak. A nagy eredmények máris lát­hatók. Aszályos területekről is eddig soha nem látott termést takarítottunk be. A mezőgaz­daság szocialista átépítését már befejeztük. Létrehoztuk ennek hatalmas technikai bá­zisát, mezőgazdaságunk bősé­gesen el van látva kombájn­nal, traktorral, teherautóval, gazdasági épületekkel, műtrá­gyával Tízezer számra hozzuk létre a gyümölcsös, zöldséges ketreket és szőlőket. Természetesen ilyen bázist csak a paraszti erők összefo­gásával lehetett létrehozni es csak ezzel érhetjük el és szárnyalhatjuk túl mezőgazda­ságilag a legfejlettebb kapita­lista országokat, az egy főre eső termelésben. Falvaink lelkes dolgozóinak milliói megcáfolták azokat a kapitalista ideológusokat, akik azt jósolták, hogy a mezőgaz­daságba befektetett tőke nem lesz elegendő ahhoz, hogy az előirányzott terveket teljesítsék és túlteljesítsék. A szövetkeze­tek parasztjai a szocialista fel­emelkedés útjára léptek, az út­jukba került nehézségeket már elhárították. Most már semmi sem tudja megállítani ezt a fejlődést, rendíthetetlenül ha­ladnak előre még nagyobb ered­ményeket érnek el. és Dimitrov országának híre még messzebb­re terjed. HOGYAN ÉLTEK ezelőtt parasztjaink? Saját uraik és idegen tőkések zsákmányolták ki őket, mint olcsó munka­erőt. Lépcsőül szolgáltak dema­gógok felemelkedéséhez és ágyútöltelékül a fasiszta vezé­reknek. Most a szövetkezeti ta­gok — a munkásokkal szövet­ségben — az ország gazdái, ők élvezik munkájuk gyümölcsét A közös szövetkezeti munka megszabadította őket a holnar. félelmétől. Ma.a bolgár paraszt jobban él mint tegnap, és hol­nap még jobban fog élni. mint ma. Már lehetőség is van arra. hogy élvezhessék mindazokat a javakat, amit csak nyújthat a szocialista társadalom. Ingye­nes orvosi kezelésben részesül­nek. nyugdíjat kapnak. A bol­gár falvakban most jól meg­szervezett orvosi hálózat műkö­dik. a halandóság százaléka alacsonyabb, mint sok gazdag kapitalista országban, mint pél­dául az Egyesült Államokban, Franciaországban, Angliában. Megvalósult a mezőgazdaság dolgozóinak az az ábrándia* hogy öreg korukban jobban él­hessenek. Méghozzá abban a hajdani kis országban. Bulgá­riában, amely valaha a legsze­gényebbnek számított. Egy ke­zünk ujián megszámlálhatjuk azt a néhány országot, amely kiöregedett parasztjainak nyug­díjat biztosít. Az ország leg­szebb üdülőhelyein parasztok tízezrei üdülnek, sőt, sok szö­vetkezeti gazdaság már saját üdülőt is kezdett építeni. Mindezek a szövetkezeti gaz­dálkodásnak, a szocializmusnak a vívmányai. ÖRÖKRE ELTŰNTEK. a* messze múltba merültek a sze­gény falusi élet képei: a kis kunyhó, sár és sötétség, a fa­eke, és a sovány tehénkék vi­lága. Ma már acéllovak tízez­rei hasítják a bolgár földet, ne­mesített vetőmagvak kerülnek a földbe, nő a terméshozam at- laga. Villanyfény váltotta fel a petróleumlámpát, a rádió, mozi, könyvek hozzátartoznak a bolgár paraszt, életéhez. Bolgár falvak virágzó kertté változtak. Mindez a fáradhatatlan szö­vetkezeti tagság és a Bolgár Kommunista Párt összefogásá­nak eredménye. A falu szövet­kezeti rendszerének történelmi győzelme még ragyogóbb táv­latokat nyit a bolgár t'aiu előtt és megvalósítja a nép legmeré­szebb álmait.

Next

/
Thumbnails
Contents