Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Szeptember 29: a néphadsereg napja \Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA fis A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X, évfolyam, 228. szám ARA: 50 FILLER 1959. szeptember 29„ kedd J Nagy jelentffsígi dakumentiiM Grandiózus változások idejét éljük, történelmet tormáié napok, korszakalkotó pillanatok tanúi vagyunk. Az ember monumentális terveivel az eget ostromolja. A titkát föltáró világmindenségben, a kozmikus űrben szput- nyikok keringenek, s a szocialista világ első holdrakétája már a Holdra is felröpítette a Szovjetunió, a kommunizmus vörös csillagának felségjeleit. Egy napja sincs, hogy Hruscsov elvtárs amerikai körútjáról visszatért Moszkvába. A világsajtó ma is oldalakon keresztül tárgyalja ezt az egyedülálló eseményt, a szovjet és az amerikai kormányfő találkozóját, a Camp L)avld-1 bizalmas megbeszélések eredményeit; méltatják Hruscsov amerikai utazásának sikerét s már az amerikai elnök vlszontl&togatásáról cikkeznek. Latolgatják a várható eredményeket. Orvosok, művészek, írók, kritikusok, esztéták és atomtudósok nyilatkoznak. Egyre több nyugati politikus, publicista és szemloiró döbben rá a cáfolhatatlan tényre: a nemzetközi politika mai állapotának fenntartása lehetetlen, enyhülés kell, hogy következzék a hidegháborús politika légkörében, mert az erőpolitika kudarcra ítéltetett, A józanul gondolkodók Nyugaton is tisztán látják, mennyire ostoba dolog az ellenszegülés, a tárgyalásoktól való makacs tartózkodás, mert a kommunizmus eszmei térnyerése gyorsan és szakadatlanul növekszik. Erősödik a nemzetközi kommunista mozgalom, a nemzeti függetlenségükért, az imperializmus ellen küzdő népek forradalmi mozgalma,— az imperializmus csak válságokkal terhes, kibékíthetetlen ellentmondásokkal mérgezett, saétbomló világrend. A kapitalista világ eresztékei recsegnek. Ilyen történelmi időkben született, ilyen elkövetkező változások előestéjén adta nyilvánosság elé a Magyar Szocialista Munkáspárt szocialista rendszerünk nagy jelentőségű dokumentumát: az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a pártkongresszus képviseleti rendjéről és napirendjéről, s az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit a párt VII, kongresszusára. A téziseket a Központi Bizottság okmánya hat fő fejezetben foglalta össze. Az első fejezet a párt történelmi útját rajzolja tömör, hűséggel formált szavakban, — kiemelve a negyven esztendős történelmi múlt minden jelentősebb momentumát, a négy évtizedes történelmi út minden jelentősebb állomását, jelzőkövét. A bevezető rész hangsúlyozza: „A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, társadalmunk vezető ereje, a nemzetközi kommunista mozgalom része.” A fejezet bővebben szól az 1949-től 1953-ig terjedő Időszak politikájáról. A fejezet behatóan elemzi az 1956-os ellenforradalmi eseményeket, a konszolidáció időszakát. A tézisek második fejezete: „Történelmi tapasztalatok és a párt tevékenységének néhány kérdése.“ E fejezet Lenin tanításainak tükrében foglalkozik az 1956-os ellenforradalom és az ellene folytatott harc alapvető tanulságaival, az MSZMP újjászervezésével, a taglétszám alakulásával. „Gazdasági építőmunkánk főbb kérdései1’ című fejezetben a következőket rögzítették: népgazdaságunk fejlesztésével el kell érnünk a munka termelékenységének a műszaki színvonal emelésének meggyorsítását, az ipar szerkezetének további javítását, a mezőgazdaság viszonylagos elmaradottságának leküzdését, valamint azt, hogy 1965-lg legalább másfélszeresére növeljük a nemzeti jövedelmet és emeljük dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalát. Be kell fejeznünk a falu villamosításának munkálatait, új erőműveket kell építenünk, hogy áramtermelésünket az 1958. évi 6,5 milliárd kilowattóráról 1965-re több mint tízmilliárd kilowattórára növeljük. Az olajtermelést kétszeresére, a földgáz-termelést háromszorosára kell növelnünk. A gépipar termelését 1965-ig 80— 90 százalékkal emeljük. A következő ötéves tervben 110— 175 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, másfélszer annyit, mint 1955—60-ban. Az egy főre eső reáljövedelmet 1965-ig 26—29 százalékkal növeljük. Tizenötéves lakásépítési programunk megkezdésével, a második ötéves terv időszakában 250 ezer lakást akarunk építeni. A tézisek több pontban foglalkoznak kulturális fejlődésünk egyes kérdéseiveL Legfontosabb tennivalónk: egyre szélesebb rétegek világnézetévé tenni a marxista-leninista világnézetet, biztosítani és megszilárdítani felsőoktatási intézményeinkben a nevelés szocialista osztálytartalmát. Az irányelvek ötödik fejezete társadalmi és állami rendünk további erősítésének és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. A fejezet pontjai megmásíthatatlanul rögzítik: „Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A proletárdiktatúra politikai alapja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. E szövetség tartalma és célja: a szocialista hatalom védelme és erősítése, hazánk függetlenségének, békéjének oltalmazása, a szocialista társadalom felépítése.’1 A tézisek hatodik fejezete a szocialista építés nemzetközi feltételeit boncolgatja s megállapítja: „szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei kedvezőek”. November 30-án összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. Tanácskozni jönnek össze ft küldöttek, hogy számba vegyék az ellenforradalom óta eltelt idő eredményeit, hogy felmérjék jövőnk távlatait, hogy kijelöljék a szocializmus építésének további feladatait. s hogy jóváhagyják népgazdaságunk fejlesztésének, új ötéves tervünknek irányelveit — az MSZMP most kiadott nagy jelentőségű dokumentuma alapja. I Szeretettet köszöntjük név- hadseregünk harcosaik Hasi- jelt. a fegyveres erők napja alkalmából. Véget ért a nagy találkozó „A nemzetközi kérdéseket tárgyolások útján, békés esskösökkel kell rendesni" közlemény Eisenhower és Hruscsov tárgyalásairól GETTYSBURG (Router): Vasárnap, szeptember 27-én, Eisenhower és Hruscsov tárgyalásainak befejezése után közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsinak elnöke és Eisenhower elnök őszinte eszmecserét folytatott Camp Davidben. A megbeszélések egy részén részt vett Herter amerikai és Gromlko szovjet külügyminiszter, valamint a két ország több más hivatalos képviselője. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az amerikai elnök egyetért abban, hogy e megbeszélések számos tárgykörben hasznosak voltak a két fél álláspontjának tisztázása szempontjából. A megbeszéléseket nem szánták kérdések konkrét megtárgyalására. Remélhető azonban, hogy as eszmecsere hozzájárul a két fél indítékainak és álláspontjának jobb megértéséhez és ily módon az igaz és tartós béke eléréséhez. A Szovjetunió Minisztertanácsinak elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy az általános leszerelés a legfontosabb kérdés, amellyel a világnak szembe kell néznie. Mindkét kormány mindent elkövet, hogy elérje e probléma alkotó jellegű megoldását. A tárgyalások folyamán a tárgyaló felek kicserélték nézeteiket a német kérdésről, beleértve a Németországgal kötendő békeszerződés kérdését is. Ennek során a két fél kifejtette álláspontját. Tekintettel a sajátos berlini kérdésre, megállapodták abban, hogy — a közvetlenül érdekelt felek jóváhagyása esetén — újra megkezdik a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy a kérdést oly módon oldják meg, amely megfelel valameny- nyi érintett fél érdekeinek és a béke fenntartásának. Mindezeken kívül hasznos megbeszélések zajlottak le számos olyan kérdésről, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait érinti. A tárgykör magában foglalta a két ország kereskedelmének kérdését. Figyelembe véve a cserelátogatásoknak és a nézetek kicserélésinek fejlesztését, a kormányok hivatalos képviselői megbeszéléseiken lényeges haladást értek el és várható, hogy a közeljövőben bizonyos megállapodások születnek. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy minden jelentős nemzetközi kérdést nem erőszakkal, hanem tárgyalások alapján, békés eszközökkel kell rendezni , Végül megállapodtak jibban, hogy az elnök szovjetunióit éli — a jövő tavasszal esedékes — viszontlátogatásának végleges időpontját diplomáciai úton állapítják még. (MTI): Egyesítsük a béke megszilárdítására Hruscsov elutazott az Egyesült Államokból WASHINGTON (TASZSZ): Vasárnap este több ezer ember gyűlt össze az andrewsi katonai repülőtéren, hogy elbúcsúztassa a Moszkvába hazatérő Hruscsov miniszterelnököt és kíséretét. A szovjet ás amerikai zászlókkal fellobogózott repülőtéren felsorakoztak a tengerész gyalogság, a hadsereg, a hadiflotta és a légierők díszegységei, valamint az Egyesült Államok tagállamainak zászlóvivői. Hruscsov búcsúztatására megjelent Richard Nixon alelnök és felesége, Christian Herter külügyminiszter és felesége, Henry Cabot- Lodge nagykövet, Twining tábornok, Menysikov washingtoni szovjet nagykövet, Thompson moszkvai amerikai nagykövet és mások. Hruscsov gépkocsija helyi idő szerint 9 óra 17 perckor (magyar idő szerint hajnali 2 óra 17 perc) érkezett a repülőtérre. Nixon alelnök az emelvényre kísérte a miniszterelnököt, majd 21 üdvlövés közben eljátszották a Szovjetunió és az Egyesült Államok himnuszát. Nixon alelnök búcsúbeszédében a következőket mondotta: N. Sz. Hruscsov amerikai útja előtt nézeteltérések voltak az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A nézeteltérések most is megvannak, de a látogatás lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetői találkozzanak és megvitassák ezeket a nézeteltéréseket. Korunkban nem lehet erőszakkal megoldani a vitás kérdéseket — folytatta Nixon. — Hruscsov utazása előtt az amerikai nép csodálattal fogadta a szovjet tudósok nagy rakétasikerét, de ma az amerikai népet nem kisebb mértékben bámulatba ejti Hruscsov hatalmas vitalitása és energiája, aminek tanújelét adta rendkívül zsúfolt 13 napos programja során. Mi is azt kívánjuk: „Mir vszjorn mire“ (Békét az egész világon — mondotta.) Végezetül arra kérte Hruscsovot, tolmácsolja a szovjet népnek az amerikai nép üdvözletét. Ezután Hruscsov emelkedett szólásra. Hruscsov beszéde: Tisztelt Nixon úr! Hölgyeim és uraim! Befejeződött tartózkodásunk az Egyesült Államokban, ahová Eisenhower úrnak, az Egyesült Államolt elnökének szíves meghívására érkeztünk. Hazájuk legkülönbözőbb városaiban jártunk, az Atlanti- óceántól a Csendes-óceánig, sok kellemes találkozásim K volt az amerikai emberekkel. Beszélgettünk üzletemberekkel, politikai és közéleti személyiségekkel, munkásokkal, farmerekkel, értelmiségiekkel. Eisenhower elnökkel folytatott hasznos beszélgetéseink eredményeképpen arra a közös megegyezésre jutottunk, hogy az elintézetlen nemzetközi kérdéseket nem erőszakkal, hanem békés tárgyalásokkal kell megoldanL Hazatérve beszámolunk a szovjet embereknek amerikai élményeinkről, találkozóinkról és megbeszéléseinkről. Az egész szovjet nép békében akar élni, azt kívánja, hogy baráti kapcsolatok létesüljenek nagy országaink között, s mint láttuk, az amerikai nép is békét akar. Kapcsolatainkban nem kevés bonyolult, megoldatlan kérdés akad. De ne térjünk vissza a múlthoz, hanem tekintsünk előre, törekedjünk a fejlődésre. Egyesítsük erőinket a béke megszilárdítására, a népek kölcsönös megértésének előmozdítására. Teljes szívemből köszönöm önöknek kedves vendégszeretetüket;. Azt kívánom, hogy országaink kapcsolataiban mind gyakrabban és gyakrabban használhassuk azt a jó és tömör amerikai kifejezést, hogy: oké! A viszontlátásra, barátaim! A beszéd elhangzása után Hruscsov elbúcsúzott a jelenlevőktől, majd feleségével és Nixon alelnökkel együtt gépkocsin a repülőgéphez indult. A gépnél még egyszer elbúcsúzott az Egyesült Államok alelnökétől. A TU—114-es óriásgép magyar idő szerint pontosan 3 órakor elindult Moszkva felé. (MTI) Hruscsov visszaérkezett Moszkvába MOSZKVA (TASZSZ): Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, családjával és kíséretével hétfőn a déli órákban egy TU—114-es repülőgépen visszaérkezett amerikai útjáról a szovjet fővárosba. A TU—114-es repülőgép magyar idő szerint 13 óra 28 perckor szállt le a Vnukovó-i repülőtéren, ahol az SZKP és a szovjet kormány vezetői, külföldi diplomaták és a szovjet dolgozók képviselői fogadták Hruscsovot. A szovjet kormányfő és kísérete a repülőtérről a központi Lenin-stadion sportpalotájába hajtatott a moszkvai és Moszkva környéki dolgozók nagygyűlésére, amelyet a szovjet kormányfő hazatérése alkalmából rendeztek. Mint a TASZSZ jelenti, a TU—114-es turbolökhajtásos repülőgép, amelyen Hruscsov és kísérete visszatért Moszkvába, leszállás nélkül 10 óra 28 perc alatt tette meg az utat. (N. Sz. Hruscsov beszédét, melyet a Luzsnyiki-sportpalo tában mondott, a 3. oldalon ismertetjük.)
