Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

i népújság 1959. szeptember 26., szómba» A Ceruzajegyzetek az Érdekházasságról kezdődték el az évad! előadásai a Gárdonyi Géza j Szíritíázban, a nézőtéren min- j den este vastaj?ssal jutalmazza | a közöhség a 'színészeket. Pe- dig',.'-'aa Érdekházasság nem több szórakoztató ’á'lalkozás- nál, amolyan zenés találkozási alkalom ez a közönség és a szí­nészek számára. A kritika ér­deme. szerint- foglalkozott a könny i színházi műf.j e be­mutatott darabjával, de nem árt most így menetközben — amikor már a színészek is, a közönség is benn vannak a siker lendületében — még egy­szer szémügyre venni: mi te­szi ezt a kisigényű darabot jó szórakozássá, színházi sikerré. A -arab cselekménye csak a harmadik felvonás végén, helyzeti komikumok jóütemű halmozásával hat, itt-ott már- már súrolja a bohózatot. Ami a harmadik felvonásig ébren- tartja érdeklődésünket, az — többek között — a darab ze­néje. E sorok .írója nemcsak a • rá." óból hallotta a darab pesti előadását, ,á bemutatón is és vújabb , színházi látogatása alkalmával is megállapíthatta, hogy Csaltak Béla Zenéjének használt az a hangszerelés, amit Gyulai-Gaál Ferenc, a színház új karnagya alkotott a kislétszámú zenekar részére. A zeneszerző adottságával, és a karnagy tapintatával nyúlt_ a zeneszámokhoz: a fúvósok in­dokolt hangsúlyozásával a mo­dem tánczene lehetőségeit használta ki, a pattogó ritmu­sok és a lágyabb lejtésű dal­lamok is színesebbek-vonzób- bak lettek Gyulai-Gaál felfogá­sában és feldolgozásában. Ami­kor a színészeknek tapsol a közönség, kifejezi azt a han­gulatát, amelyet le nem mér­hetően a zene is segít kiala­kítani. A vezénylő Gyulai-Gaál Ferenc nemcsak kamagyi mi­nőségében, de — reméljük — sok igényes szerzői és hang­szerelési munkával örvedez- teti majd meg a színházbajá- rókat. Véleményünk szerint azonban az ő személye nagy nyereséget jelenthet Eger ze­néi életének is, az annyira áhított és oly sokszor meg­tervezett, de végre nem haj­tott, vagy tartósan meg nem valósított szimfonikus zene­kar kérdésében. A másik élményszerű ha­tást Kanalas László váltotta ki. Amikor a színpadon cset- leni-b^'aai kezd az íróilag gyengén .megalkotott jellemi poggyászával a hátán és a testén — ún. jampec és huligán ka­raktert formáló ruhadarabok éktelenkednek rajta —, nem kelt különösebb rokonszenvet: nincs belépése hősszerelmeSi értelemben, nem söpör ■ le megjelenésével senkit a szín­ről, talán még nem is szí­vesen látja a néző ezt a haj­viseletet . ezzel az arccal egy csokorban, de, tíz perc után ez az ember belelendül a já­tékba, a mókázásba és ki seni fogy a fináléig. " Nem hajtja túl a lehetőségeket, sokszor az az érzésünk, hogy most jött he az utcáról, és csak azért bolondozik, mert jókedve van: természetes és emberi még ak­kor is, amikor a papíron meg­alkotott mondatokat kell per­getnie. Kitűnően táncol és önmagának is élmény, ahogyan másokat , szórakoztat. Sok mindenben az egykorú fiatal Rajz Jánosra hasonlít, aki an­nak idején ugyancsak ízig- vérig táncos volt a javából, örülünk Kanalas romlatlan jó kedélyének és nem hisszük el öltözködését, amely a pesti aszfalt hazug romantikáját idézi, mert ennek a fiúnak, ennek a Misinek, ennek a Ka­nalasnak nem lényege az ame­rikai öltözék utánzása, hanem amolyan jellemi paróka, amit nem is érdemes használnia. Ö többet alakított a hangjá­val, arcával, és táncával a vásottnak látszó, öccsből, mint amit a szerző beleírt ebbe a szerepbe. Az Érdekházasság sikerének ezt a két, most említett ténye­zőjét az ismét végignézett és átszórakozott darab után azért említettük meg, mert Gyulai- Gaál Ferenc munkássága és Kanalas László tiszta, derűt sugárzó egyénisége nemcsak egy este múló sikere, hanem az egri színház komoly ígérete az évad további munkájára vonatkozóan. (f. a.) Illanó pillangó Az ember sokféleképpen fe­jezi- ki ' elragadtatását afelett, hogy a technika soha nem ta­pasztalt óriási fejlődésével nap mint nap közelebb jutunk a vi­lágmindenség megismeréséhez. Műholdak, rakéták ezáguldoz- nak a világűrben — s legutóbb szovjet zászlót hordó rakéta robbant az öreg hold felületéti. A költőket versírásra, a zené­szeket zeneszerzésre ragadtat­ják e nagyszerű események, s nincs jogunk, hogy bárkit is megakadályozzunk érzelmei­nek szabad nyilvánításában. De ■ azért.;. A Magyar Rádió reggeli ze­nés műsorában most már több mint egy hete mindennap el­hangzik egy úgynevezett Hold­dal. A zenéje eléggé jól sike­rült, mondhatni fülbemászó, a szövege viszont némi kételyeket okoz az emberekben. Azzal kezdődik a dal, hogy az ember fia most már hem a földön játszik, hanem a világ­űrben. Pajkósan kergeti az il­lanó holdat, ami ugyebár nem más,mint selymes szárnyú pil­langó. Nomármost. ez az illanó pil­langó ez ideig sikeresen illant el előlünk, de végül mégis le­bukott és az ember fia kezében reszket. Az ember azonban telítve ne­mes érzelmektől, megnyugtatja a holdat, illetve az illanó pil­langót. hogy ne féljen, nem lesz rab, elég ha kezünkön van a himpora. És még szellemesen hozzáteszi (ez az, ami nekem a legjobban tetszik), hogy minden más híreszteléstől eltérően, nem vár ostor rá! Már mint a hold­ra, vagy ha így jobban tetszik: az illanó pillangóra. Nahát!... — dy. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, féltékenység EGRI BRÖDY Ketten a nagyvárosban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Halál a nyeregben GYÖNGYÖSI PUSKIN Akiket a pacsirta elkísér HATVANI VÖRÖS CSILLAG Vakmerő szív HATVANI KOSSUTH Szerelem csütörtök HEVES Országúton PÉTERVÁSARA Sabella nagymama FÜZESABONY Játék a szerelemmel MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember 27-én vasárnap délelőtt 11 órakor: Matiné: Mese a 12 találatról Délután 5 és 7 órai kezdettel: Régi idők mozija (Olasz film) TIT hír — A MEGYEI KÓRHÁZ Tudo­mányos Bizottsága és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat He­ves megyei szervezetének egészség­ügyi-biológiai szakosztálya ma du. 6 órakor a Ili kórház kultúrtermé­ben „Tudományos ülést0 rendez. Napirend: 1. Grósz István dr. (Bp), az orvostudományok kandidátusa: Therápiás károsodások korai felis­merése szemtünetek révén. 2. Var­ga Béla dr: (Eger), kórházi főor­vos : Üj műtét az ektopia lentis (veleszületett lencseficam) gyógyí­tására. ______ _____ Közlemény Szeptember 28-tól, hétfőtől kezdődően október 17-ig bezá­rólag, 7 órától 13 óráig Vámos- györk és Gyöngyös állomások között vágányzár miatt a vo­natforgalom szünetel. Ebben az időben az utasok elszállítása a két állomás között autóbusz- járatokkal történik. Az autóbu­szon a vasúti menetjegyek ér­vényesek. Egy fontos problémáról — közösen 1959. szeptember 26, szombat: 1909-ben halt meg Thaiy Kálmán, költő és történetíró. 1944. Lvovban megjelenik a Vö­rös Hadsereg magyar nvelvű lapia. a Magyar Üjság, a későbbi Üj Szó. 1849-ben született I. P. Pavlov orosz fiziológia«. ^ Névnap C? Ne feledjük, vasárnap: ADALBERT túsz!- MEGKEZDTÉK a rizs cséplését a-kiskörei Üj Élet. Termelőszövetkezetben. Az ed­dig learatott körülbelül 30—40 hold rizsföld termésének csép­lését Horváth Ferenc cséplő­csapata kezdte meg. — ÉPÍTŐIPARI munkás- szállót építenek a gyöngyösi új lakótelepen. Ez az új szál­ló megoldaná az építőiparban dolgozó, néhol még mostoha körülmények között lakó munkások helyzetét.- KÉSZÜLNEK az október közepén megkezdődő szüretre a verpeléti Dózsa Tsz tagjai. A szövetkezet tagjai holdan­ként átlagosan 20 hektoliteres termésre számítanak, amely­hez a szükséges présgépeket, tárolóedényeket előkészítették. — LUDAS és Vámosgyörk állomások között az elmúlt napokban vágánykorszerűsí­tési munkát végeztek. A vas­úti pálya korszerűsítésére to­vább folytatják a hosszú, hé­zagnélküli vágányok lefekte­tését. — AZ EGRI járásban mű­ködő termelőszövetkezetek új tagjai a közös vetéshez szük­| séges búza és árpa vetőmag ! 75,4 százalékát már bevitték a közös raktárakba. Szálasta­karmányból 5627 mázsa áll közös kazlakban, a szükséglet 62,3 százaléka.- AZ EGERCSEH1 úttörő- csapat tagjai közül néhányan kétnapos kiránduláson vettek részt a Budapesten megrende­zett mezőgazdasági kiállításon. mnttora Egerben este fél 8- órakor: érdekházasság (Katona-bérlet) Zsúfolásig megtelt az egri Szakszervezeti Székház nagy­terme, hogy meghallgassák Dezséri László nagyon idősze­rű előadását „A serdülő kor szexuális problémái’król. Az előadás minden szem­pontra kiterjedt, szülőt, peda­gógust, orvost egyaránt, érde­kelt. Különösen súlyosak vol­tak azok a ' szavak, melyek a kettős világnézeti nevelés jel­lemromboló hatását jellemez­ték. — Higgyék el — mondotta Dezséri László —, ha a gyerek hem áll biztos világnézeti ala­pon, ha otthon mást hall, mint az iskolában, akkor — engedjék meg ezt a kifejezést — ez, sajnos, a világnézeti ci­nizmushoz vezet! S. az ilyen fiatalpk hangoztatják ' uztan 17—20 éves ' korukban, hogy nékik „élettani szükséglet” a nemi élét. S mi lenne, ha ez ■általános követelése lenne fi­ataljainknak? Tudatosítani kell már a serdülő kor ' elolt azt a tényt, hogy a némi. élet igenis társadalmi ügy, mert nem egy emberről, hanem k?t emberről esetleg egy harma­dikról is szó van. Minden fia­talnak meg kell értenie, ho?y a társadalomnak igenis van beleszólása, ellenőrzési és ta­nácsadási joga a korai, társa­dalmi erkölcsöket sértő éle­tükbe! Beszélt Dezséri László ar­ról a jelenségről, mely min­den forradalom után felszínre vetődik. Nevezetesen a sza­badszerelemről. Leninre hivat­kozott, aki az októberi forra­dalom után, mikor komoly mértékbeli felvetődött a fiata­lok részéről ez a kérdés, meg­mondotta, hogy képtelen bu­taság az egésznek ilyen fel­vetése is! Kifejtette, hogy nem lehet túrni ennek a gondolat­nak meggyökeresedését egyet­len társadalomban sem. Igei) komolyan foglalkozott Dezséri László elvtars azok­kal a nevelési módszereKkél, melyeket éppen a serdülő kór esetlen, sokszor ezer bajt oko­zó emberkéivel alkalmazni kell. Talán ez a legfontosabb kor, amikor a gyermeknek a legtöbb megértésre, jóbarát édesapára és megértő, de nem felülről kezelő édesanyára van szüksége. Ennek a kornak figyelmen kívül hagyása a nevelésben — végzetes lehet a későbbi em­ber jellemalakulásában. — Soha egyetlen társada­lom nem tudta és nem tudja úgy biztosítani a fiatalok család­alapítási lehetőségeit, alapjait, mint a szocialista társadalom —■ mondotta Dezséri László. — Házasodjanak, s menjenek férjhez fiataljaink, de öntuda­tos emberként, akik időben megtanulták, hogy két ember egymáshoz való viszonya * .szerelem romantikája nélkül), semmiben, sem különbözik éiZ;i állat ösztönös nemi életétől. Hosszú és értékes előadását hatalmas tetszésnyilvánítás követte. Dr. Bukovinszky László nőgyógyász hozzászólá­sában a kérdést főleg, orvosi szempontból világította még. Elmondotta, hogy a fiziológiai érettség hamarabb következik be, mint a szellemi érettség, s hanem áll a serdülő gyermek mellett szerető, irányító fel­nőtt,. akkor a lányoknál mű- .. tőasztal, fiúknál bőrgyógyász , a tudatlanság eredménye. Ez , aztán egész . valójára nagy i megrázkódtatást és egész éle­tére kiható riadt visszahúzó- ,. dást eredményezhet. Nagyon Helyesen világított rá dr. Bu­kovinszky László arra a tény- , re, hogy aj gyei-ipek felvilágo­sítását legnagyobbrészt azért hagyják el a szülők, mert'ma­guk sincsenek , tisztábáp ,, az .. ember fiziológiájával. Pedig -a , serdülő kor nevelésének véé, zér-elve: az ösztönélet tudatos irányítása, s akkor elérjük az eredményt: egészséges gene­ráció = egészséges társada­lom. Dr. Hangai László ofvos ‘ hozzászólásának talán az vott . a legkiemelkedőbb része, hogy a női tisztelet mai formájú egyáltalán nem olyan, ami- lyennek lenni kellene. Pedig ■- a mai nő, a mai édesanya még több, magasabb rang'"' ■ tiszteletet érdemel, mint a haji dani nő. Hiszen a mai asZ- szony a társadalomban min­den korok asszonyánál többet vállal. S ha ezt a tiszteletei m fiúgyermek látja a családban, . a felnőttek között, akkor ma­ga is mindig tisztelettel fog közeledni a nőhöz. Itt Ismét nem a felnőttek prédikációjá­ra, hanem példamutató maga­tartására van szükség. Dr. Laifó Erzsébet tanár hoz­zászólásának az a' része gon-CS dolkodtatta el legjobban a je-'-? lenlevőket, hogy a mai gye­rek ugyan magabiztosabb, ön- állóbb, többet tud, mint mi annak idején, de a szüleire pontosan olyan nagy szüksége Van, mint nekünk volt. ; Az egész estét betöltő élő- adás és vita olyan égető prob­lémával foglalkozott, amineR ' megnyugtató megoldása még most sincs kialakulva. Beszél­ni kell ezekről a dolgokról, kivezető utat találni, megóv­ni a gyermeket saját maga és a társadalom számára. Hiszen ezt a kérdést már másfél szá­zaddal ez előtt summázta Ber­zsenyi híres soraiban: „... minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs. Cs. Adám Éva ­Gyöngyös emlékezett Vak Bottyán halálának 250. évfordulójára Wákóczi kedvelt városa: •*-* Gyöngyös szeretettel őr­si a dicső kuruc kor hagyomá­nyait. Annak idején a legen­dás korban, maga a Nagyságos Fejedelem is rezidenciát tar­tott Gyöngyösön. Emléktábla őrzi a tárgyalások színhelyét a városban, hogy 1704-ben, a szabadságharc kibontakozásá­nak idején Széchenyi György érsekkel a fejedelem követei itt tárgyaltak á szabadságharc továbbvitelének kérdéseiről. A kéklő Mátra tövében, a napsü­tötte hegyek alján, nálunk ta­lált örök nyugalomra a kuruc háborúk fénylő csillaga: Vak Bottyán János, a kuruc gene­rális. . Városunk hallotta a győztes karmazsinszínű kuruc csizmák büszke dobogását és fültanúja volt a nemzeti gyász idején Bottyán koporsóját kísérő ku­ruc tárogatók búcsúztató da­lainak. Bottyán apó még a sza­badságharc végleges bukása előtt, megyénkben, a tamaőrsi táborban halt meg 1709. szep­tember 26-án. Egész lényével ellentétes volt a vert kuruc se­regek hazasirató', bujdosó gyá­sza, <5 még a nagy győzelmek friss emlékeinek idején szállott sírba. Bottyán János csillaga az utolsó pillanatig tisztán tün­döklő fényben ragyogott a ku­ruc szabadságharc egén. A nagy évfordulón mi, gyöngyö­siek, akik nap mint nap azon a földön élünk, amely magába fogadta a hőst, érezzük ma­gunkat leginkább illetékesnek arra, hogy az első virágot sír­jára 250 év távlatából elhe­lyezzük. Elfelejteni őt nem le­het addig, míg e hazában ma­gyar él. A virágok, amelyeket elhe- lyezünk Bottyán apánk sírjára, az egész magyar nép kegyeletét jelképezik. Annak idején is az egész magyar nép nevében fogadták holttestét fa­laik közé a gyöngyösiek. Hiá­ba rendelte el a szabadságharc bukása után a császári önkény Bottyán sírjának felforgatását. Csak a kriptafülke felől hiány­zik a névtábla. Az ereklyék itt maradtak befalazva a fe­rences barátok koporsói között. A császári önkény nem tudta megakadályozni, hogy sírhelye fölött évről évre kegyelettel adózzanak a gyöngyösiek és az egész ország is a Rákóczi-sza- badságharc nagyszerű emlékei­nek, az egyszerű kuruc kato­náknak, Bottyán Jánosnak és a Nagyságos Fejedelemnek egyaránt. A Bocskai István vezette szabadságharccal meginduló németellenes nemzeti függet­lenségi küzdelmeink történeté­ben kiemelkedő állomást je­lent a Rákóczi-szabadságharc. Vissza és előretekintő állomás 1604 és 1848 között. A „Pró Patria et Libertate” feliratú zászlók nemzetiségre vallás­ra való tekintet r " gyesi­tették a magyar haza megnyo­morított, sanyargatott népeit a közös célért. Népi-nemzeti ösz- szefogás teremtődött a haza függetlenségének kivívására. Ebben az össznemzeti vállalko­zásban a főerőt a keservesen robotoló, soknemzetiségű ma­gyarországi jobbágyság vállal­ta. Bár Bottyán János kisne- mesi családból származott — a nép vezére lett. Saját regulá­ris katonasága mellett legfé­nyesebb csatáiban a diadalt a felkelő jobbágyoknak köszön­hette... „S ha szerette őt a katonaság, tán még jobban sze­rette őt a nép. Bottyán neve a történelem lapjain legelőször is úgy fordul elő, mint a sze­gények, az igazságtalanul nyo­morítottak gyámoláé”... — ír­ja róla a kuruekor szakavatott búvára: Thaly Kálmán. Boty- tyán János erre a megkülön­böztetett szeretette rászolgált. „A szegény nép hű védelme­zője” volt hadjárataiban is, követ járásaiban is. A nép „Ját­tevő Jánosnak” nevezte el, s bizalmával megajándékozva, ha szerét tehette, és ha ügye volt a fejedelemnél, őt kérte közbenjáróul és pártfogóul. A kurucok három nagy csatát vesztettek a sza­badságharcban: Nagyszombat­nál, Zsibónál és Erencsénynél. Mind a három alkalommal Bottyánt küldték a diadalmas ellenség elé, üsse helyre a dol­gokat. Nagyszombat után ő nyomult át újra a Vágón 24 zászlóalj huszárral a morva végekig. Zsibó után ő hódítot­ta meg a Dunántúlt és villám­ként csapott le a győzelmi má­morban úszó Bécsre. Tren- csény után maroknyi hadával szállt szembe a mámoros ellen­séggel és adott leckét abból, hogy a magyar még nincs le­verve. Halált megvető bátorsá­gával, személyes példájával ra­gadta magával katonáit. Min­denütt elöljárt a küzdelemben. Ez magyarázza elsöprő erejű sikereit, mert harcoló népét személyes példával héroszokká fanatizálta. Utolsó csatájában — a hagyomány szerint — meg­sebesültén lovához kötöztette magát és így irányította szemé­lyesen a csatát. Szinte lóhátról fektették a koporsóba a győz­tes csata után. Ez volt méltó hozzá. Bottyán János élete az egész magyar nép XVII. századvégi és XVIII. századeleji küzdel­meit a saját sorsában tükrözi. Fiatalkori éveiben végvári vi­tézként küzdött a népünket megnyomorító török ellen, öreg napjaiban a haza legjobb fiait vitte elsöprő diadalokra a szabadságharc véráztatta lobo­gói alatt. Miként a magyar nép, úgy ő is „Két pogány közt egy hazáért” hullatta el vérét. Vak Bottyán mind a két „pogány” ellen egyforma keménységgel és könyörtelenséggel harcolt. I I ad vezéri jellemét magas­Li ra emeli és örök időkre példaként állítja az utókor elé az, hogy soha ellenséggel nem paktált. Sőt a nép megnyomo- rítóival „megvirágoztatta az akasztófát”. Könyörtelen és kíméletlen volt az árulókkal szemben, de apja volt minden egyszerű katonájának. Közöt­tük hált, velük étkezett és ve­lük vállalt minden nélkülözést, szenvedést. Igazi népi hadve­zér volt. A kuruc népköltészet külön emlékezik a „Sok derék kapitány” között első helyen róla: „Híres generális az öreg Vak Bottyán, Vagyon véle sok derék kapitány.” A kuruc szabadságharc ha­nyatló csillaga idején, az áru­lások közepette a fejedelem mindhalálig leghívebb embe­rei között tudhatta az ősz ge­nerálist. Bottyán sohasem vált hűtlenné a fejedelemnek tett esküjéhez. Valóban mindig úgy cselekedett, amint mondotta 1708. augusztus 7-én a fejede­lemhez írott levelében: „Kérem Nagyságodat, szüntelen tudó­sítson hollétéről. Isten engem úgy segiljön, kész vagyok élni- halni nemzetem és hazám mel­lett, csak parancsoljon Nagy­ságod, — szívbSl-lélekből cse- lekeszöm.” Ama vészjeles-vég­zetes napokban a fejedelem melletti ilyenfajta kiállás Bottyán jellembeli nagyságét példázza. Külön futárral küld­te a levelet Újvárból, melyét egyébként sajátkezűleg írt. A Mátravidék ősi gimná­^ ziuma, a 325 éves Vak' : Bottyán gimnázium' a nagy ért fordulón kegyelettel koszorúz- za meg a hős kuruc generális, annyi dicsőséges kuruc csaták legendás hősének a sírja köze­lében elhelyezett emlék'áblát. Ősi gimnáziumunk büszkén vallja magáénak a kuruc-kor szép emlékei között fényeseid tündöklő bottyáni példát ifjú-M Ságunknak a szocialista haza« szere tetére való nevelésében-;.. Nehéz, de nagyszerű küzdel­mei szerves részét alkotják magyar nép felemelkedéséri vívott harcainak. Tanulóink,; de egész magyar ifjúságunk tavi nulhat tőle önfeláldozó haza-v szeretetek törhetetlen akaratrt erőt, megingathatatlan hűségetr; a nép iránt. Kegyelettel hajtjuk meg Vak Bottyán és egyszerű kuruc ka­tona emléke előtt győztes lobo­góinkat, a népi küzdelmek győzelmes zászlaját. SEREG JÓZSEF, HONTERT REZSŐ, gimn. tanárok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents