Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

1959. szeptember 26., szombat nepojsag * Minden országnak együtt kell működnie, hogy bekövetkezzék a felmelegedés és hogy végképp megolvadjon a a hidegháború jege I\. Ss. Hruscsov beszéde Des J\loines város kereskedelmi kamarájában Az új párt vezetőség tervei N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertaná­csának elnöke szeptem­ber 22-én beszédet mon­dott Des Moines város kereskedelmi kamarájá­ban. Beszédében a követ­kezőket mondotta töb­bek között: Nagyon örülünk, hogy el­jöhettünk Iowa államba, amely mint nagy mezőgazda- sági központ, messze az Egye­sült Államok határaik túl is ismert. Nálunk, a Szovjetunióban jól tudják, hogy Iowa fontos helyet foglal el a világ ku.-u- ricatermelésében és, hogy önök nagy sikereket • értek el az ál­lattenyésztés fejlesztésében; Gondolom,. önöknek nem kö­zömbös megtudni azt, hógy országunk egyik legnagyobb mezőgazdasági központja, a kraszncdari terület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ver­senyezni fog Iowa állammal a mezőgazdasági termékek elő­állításában. Az Egyesült Államok és kü­lönösen Iowa mezőgazdaságát nagy érdeklődéssel figyeljük, elsősorban'-azért, mert itt a mezőgazdaságot kitűnően gé­pesítették. Az önök farmjai­nak némelyikén a mezei mun­kák. valamint a különféle há­ziállatok és szárnyasok hizla­lásának gépesítésével igen nagy termelékenységet értek el. A mezőgazdaságban jelen­leg az egy munkásra eső ter­melés önöknél jóval magasabb, mint a mi kolhozainkban. En­nek ellenére meg kell jegyez­ni, hogy az önök közgazdászai közül többen hibát követnek el. amikor gépiesen hasonlít­ják össze az egy főre eső me­zőgazdasági terméket az önök farmjain és a mi kolhozaink­ban. Ezek a közgazdászok nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban teljesen ellentétes alapokra épül a me­zőgazdaság. Ugyanakkor, amikor az önök farmjai nem egyebek, mint az egyes tulajdonosok magánka- pitalista vállalkozásai, a Szov­jetunióban a kolhozok a pa­rasztközösségek tulajdonát ké­pező társadalmi tulajdonban levő szövetkezeti gazdaságok. Az önök gazdaságaiban mindaz, ami gazdaságilag nein kifizetődő, elveszti a létjogo­sultságát és megsemmisül. A gyenge farmok, amelyek nem elég jövedelmeizöek és nincs elég forgóeszközük, nem tart­hatnak lépést az élettel. Ezek a farmok nem tud­nak el van magas gépesítést bevezetni, mint amilyen a nagy farmokon van, lema­radnak az utóbbiaktól, tönk­remernek, helyüket elfog­lalják az erősebbek. Önöknél a kapitalizmusra jel­lemző konkurrencia törvénye érvényesül. Nálunk a mezőgazdaság más elveken, mégpedig szocialista elveken épül. A kolhozok nagy szövetkezeti gazdaságok, ame­lyek a paraszti porták önkén­tes egvesüléséből jöttek létre. Ezért nálunk egy-egy gazda­ságban nem annyi embert fog­lalkoztatnak, amennyi mini­málisan szükséges ahhoz, hogy el tudiák végezni a föld meg­művelését a vetés gondozását és az állatok ellátását, hanem annyit, amennyi ebben a szö­vetkezetben rendelkezésre áll. Hí :z,an nem lehet tűrni azt. hegy a szövetkezeti tagok egy része dolgozzék, más részét pe­dig megfosszák a munkához való jogától. Mi látjuk azokat a hiányosságokat, amelyek a kolhozokban a mezőgazdasági munka szervezésében és a munkaerő felhasználásában mutatkoznak és megszüntetjük ezeket a hiányosságokat. Természetesen mezőgazdasá­gunk elmaradása az önökétől gépesítésben és a munka ter­melékenységében csak ideigle­nes jelenség. A mezőgazdaság szocialis­ta rendszere lehetővé teszi, hogy rövid időn belül fel­számoljuk ezt a lemaradást és magasabb termelékeny­séget érjünk el, mint ami­lyen az önök farmjain van. A mezőgazdaság szocialista rendszere határtalan távlatokat tár fel a termelés fejlesztésére, mivelhogy nem ismeri sem a válságot, sem a konkurrenciát. Nálunk nem fenyegetheti a tönkremenés veszélye ezt vagy azt a gazdaságot. A mi orszá­gunkban a, földművelés ’ kultu­ráltsága elég magas, . orsza-, gunknak rendelkezésére .állnunk,, mind a . szakképzett ' üádprek, mind pedig á gépgyártó ipar, amely elő' tudja' állítani a níe- zőgazdaság sz&inára 'Szükáé^S1 gépekét. Mi -afelé törekszünk, hogy gépek segítségévéi meg­valósítsuk az összes mezőgaz­dasági munkafolyamatok komplex, gépesítését, hogy ész­szerűen használjuk fel a mun­kaerőt, hogv egy főre eső ma­gas termelést biztosítsunk. Hruscsov elvtárs ezután is­mertette a szovjet mezőgazda­ság fejlődését a legutóbbi évek­ben. majd így folytatta: Mezőgazdaságunknak nagy tartalékai vannak, lehetőségei a vetésterület és a gabonafélék terméshozamának növelésé­ben. továbbá, az állattenyésztés fejlesztésében korlátlanok. Igen. népünk a következő jel­szót tűzte maga elé: „El kell érnünk és le kell hagynunk az Egyesült Államokat az egy fő­re eső termelésben.” De hát íe- het-e ebben valamiféle,'az ame­rikaiakat fenyegető „veszély”-t látni? Mi például egyáltalán nem, hajiunk, afelé,, hogy, ag­resszív embereknek’ tekintsük az iowai farmereket, csak azért,e mert ők több kukoricát és ftűsf termelnek, mint a kubányi kol­hozistáink. Versenyre hívjuk önöket a hús, a tej. a vaj, a közszükségleti cikkek, a gépek, az acél, a szén és az olaj ter­melésében azért, hogy jobban élhessenek az emberek. Mennyivel hasznosabb ez a verseny, mint a hidro- Rénbembák és minden­fajta fegyver felhalmozá­sában való versenyzés! Legyen minél több kuko­rica és hús és egyáltalán ne legyen hidregénbomba! Önök bizonyosan tudják: a békés fejlődés milyen hatalmas távlatait jelölte meg népünk számára a,^hétéves terv. Önök gyakorlatias embe­rek és nagyon jól tudják, hogy az, aki minden fi­gyelmét a gazdasági élet békés fejlesztésére irá­nyítja, az, aki minden ren­delkezésére álló erőt, esz­közt erre fordít, annak nem érdeke a háború és a háborús készülődés. Jobb a mezőgazdasági termé­kekkel és iparcikkekkel való kereskedelem, mint a fegyver­kezés és a nemzetközi kereske­delmet korlátozó intézkedések fenntartása. Eisenhower elnök meghívá­sára történő amerikai látogatá­sunk célja, hogy hozzájárul­junk a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyának meg- iavu'ásához, a béke megszilár­dításához. A történelem tanúsága sze­rint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között nem volt és ma sincs semmiféle területi köre etetésekből származó vita amely megakadályozná, hogy kapcsolataink jók, barátságosak legyenek. Az i§ ismeretes, hogy az amerikaiak között nem keve­sen óhajtják a jó viszonyt a mi országunkkal. A szovjet emberek azt akar­ják, hogy erősödjék népeink baráti együttműködése, s ez még tovább szélesedjék a bé­ke megőrzésének javára. Mi azt akarjuk, hogy ja­vuljanak a szovjet—amerikai kapcsolatok, mert úgy véljük, hogy ez megfelel mindkét nép érdekeinek. A baráti kapcsolatuk meg­teremtése a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött fontos lépés lenne előre, az általános béke és a népek közötti jó kap­csolatok megszilárdításá­nak útján. Ha sikerül megjavítani or­szágaink- kapcsolatait, sikerül megteremteni a kölcsönös elő­nyökkel járó kereskedelmet, ha még,, tovább fejlesztjük a kulturális, sport- és , egyéb kapcsolatokat, ezzel nagymér­tékben hozzá járulunk a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez, a békés együttéléshez, az egész világ békéjének megszi­lárdításához. Ez pedig kedve­zően befolyásolja majd népe­ink és az egész emberiség éle­tét. Amerikai tartózkodásunk alatt sok érdekes találkozás­ban és beszélgetésben volt ré­szünk. Ezek a találkozások és beszélgetések arra vallanak, hogy az amerikai nép nem akar háborút, hogy a béke tartóssá tételére törekszik. Sok meleg szót hallottunk’, amelyet a szovjet néphez in­tézten és úgyszintén egy sereg baráti jókívánságot. Mély el­ismeréssel és hálával adó­zunk ezekért az érzelmekért és a magunk részéről bizto­sítjuk önöket, hogy a szovjet embarek várják Eisenhower elnököt országunkban és mél­tó fogadtatásban részesítik majd. Beszédem befejező részében még egyszer szeretném han­goztatni, a szovjet népet az a szán­dék vezérli, hogy megvé­delmezi a békét, megte­remti és tovább fejleszti az országaink közötti ba­ráti kapcsolatokat és együttműködést, az összes népek közti együttműkö­dést. Ezt a célt szolgálják a szov­jet kormánynak az ENSZ-ben előterjesztett javaslatai az ál­talános és teljes leszerelésre. Ugyanezt a célt szolgálja a Szovjetuniónak az a javaslata, hogy kössenek békeszerződést Németországgal. Véleményünk szerint ezek a problémák nem megoldhatatlanok, természete­sen, ha rendezésükre megvan a szándék. Ahol pedig megvan az óhaj, megtalálják a meg­valósítás útját is. Ezek a prob­lémák megoldhatók. mert minden népnek egy és ugyan­az a célja, a legnemesebb, a legéletbevágóbb cél, a béke megőrzése. Ennek a célnak az elérésére az összes országoknak latba kell vetniök minden erejüket. Minden országnak együtt kell működnie és elsősorban együtt kell működniük a mi országainknak, hogy bekövet­kezzék a felmelegedés és hogy végképp megolvadjon a hideg­háború jege. Lengjen földjeink felett a béke és barátság szellője az égen és csak akkor jelenjenek meg felhők, ha a gazdag ter­més számára bőséges esőre van szükség. Legyen népeink zászlajára írva, vezérelje kormányaink tudatát és tevékenységét két szó: béke és barátság. Sok szerencsét kívánok önöknek nagyszerű államuk további fejlesztésében, jó egészséget és boldogságot az életben. Köszönöm figyelmü­ket. N, Sz. Hruscsov beszédét többször szakította félbe taps. A FÜZESABONYI vasuta­sok, — mint megyénk máso­dik legnagyobb állomásának dolgozói — nagy munkát vál­laltak az őszi csúcsforgalom le­bonyolításában. Az őszi csúcs­forgalom nagy feladatait sike­resen csak akkor tudják meg­oldani, ha a munka elvégzésé­ben egyformán kiveszik ré­szüket a dolgozók, Az élenjáró kommunista vasutasok példája, jó munkája magával ragadja a többieket is. A füzesabonyi csomópont kommunista vasutasai még szeptember 3-án új vezetősé­get választottak. A három és félórás gyűlés izzó hangulatú volt. A párttagok bírálták a vezetők munkáját, bátran, se­gítő szándékkal mondták el véleményüket. A három szak- szolgálatból a forgalom, a von­tatás és a pályafenntartás vas­utasai képviselték a csomópon­ti párttagságot. A vezetőségválasztó taggyű­lésen elhangzott bírálatok se­gítették, alapot adtak az új vezetőség munkájának meg­kezdéséhez. Káló Imre, a régi párttitkár munkájára továbbra is számít a tagság, mert újra őt, a fű­tőház egyszerű munkását vá­lasztották meg párttitkárnak és két új vezetőségi tag kezdte meg a munkát. Az első napok megbeszélései után egyre jobban megismer­ték egymást az új vezetőségi tagok. Üj gondolatok, tervek sorakoztak a jegyzetfüzetek­ben, hogy a szervezeti élet a termelést javító munkává ne­mesedjen. ÜJ VEZETŐSÉG új tervei­ről írni szép feladat. A párttit­kár munkáját végzi s nehezen lehet megtalálni az állomás területén. Így a két vezetőségi tag — Berta István és Antal József — számol be az új pártvezetőség elképzeléseiről, terveiről. — Szeptember 18-án tartot­tuk meg az első vezetőségi ülést — kezdi Berta István. Az új munkatervüket már a ve­zetőségválasztó taggyűlésen el­hangzott jogos bírálatokra épí­tettük. A régi vezetőségnél hi­ányzott a kollektív munka. A párttitkárnak pillanatnyi sza­bad ideje sem volt, minden ügyet ő intézett. A bizalmiak­nak csak a nevük volt meg. A tapasztalatok és a taggyű­lésekről készült jegyzőköny­vek igazolják ezt az állítását. A bizalmi-hálózat képtelen volt arra, hogy egyes rendez­vényekre munkásokat, de el­sősorban párttagokat mozgó­sítson. Az új vezetőség tervei között első helyen szerepel a bizalmi-hálózat megerősíté­se, hogy képzettek legyenek minden ellenséges nézet fel­számolására, megmagyarázá­sára. A bizalmiak részvételével rendszeres értekezletek meg­tartását vették a munkatervbe. Antal József, az alapszerve­zet gazdaságvezetője is a hi­bák felsorolása mellett a meg­valósítandó terveikről beszélt: — Igen, a bizalmi-hálózat gyenge volt és hiányzott a Két napon keresztül 120—120 vendéget fogadott Eger város az első szovjet barátsági vonat utasai közül, s pénteken meg­érkezett városunkba az utolsó társaság, a 320 tagú küldöttség utolsó része, egy 80 tagú cso­port, amellyel ellátogatott me­gyénk székhelyére a barátsági vonattal érkezettek vezetője is. A vendégeket a Pedagógiai Főiskolán, az intézet növendé­keinek orosz-szakosai fogad­ták, meleg baráti szeretettel és kis virágcsokrokkal. Az így ki­alakult ismeretségek után a vendégek és vendéglátók a díszterembe vonultak, ahol Mészáros József, az MSZBT megyei titkára üdvözölte a je­lenlevőket, kiemelve a követ­kezőket: — Kívánjuk kedves vendé­geinknek, hogy érezzék jól magukat városunkban, s szép emlékekkel őrizzék meg Eger hírét, nevét. Az MSZBT titkárának üd­vözlésére, Viktor ivanovics Dashenkin vízierőmérnök vá­kollektív munka. Ezeket az új vezetőségnek orvosolnia kell és orvosolni is akarjuk. A rendez­vények sikerességében nem nyújtott segítséget a bizalmi hálózat. De a munkában észre lehetett venni a kommunista vasutasok irányító kezét. Állo­másunk két éven keresztül élüzem szintet teljesít, és az 1959-es első félévben baleset- mentes állomás volt. A PÁRTVEZETÖSÉG. eze­ket az eredményeket látva, nem lehet elégedett, mert az önelé­gültség fékezi a munkát, el- bizakodottá teszi az embere­ket. Van még tennivaló a kongresszusi munkaverseny minél nagyobb sikeréért. A füzesabonyi állomás párt- alapszervezetének új vezetősé­gét a felsoroltakon kívül még más feladatok is foglalkoztat­ják. „A munkában kitűnt, a kongresszusi versenyben élen­járó , fizikai. dolgozókkal- meg kell 'erősíteni ;az alapszerveze>- tet” — igy szólt a murikaterv egyik - pontja; amit csak he­lyeselni leltet .mert az a vas­utas, aki példamutatóan dol­gozik. a párt célkitűzéseit va­lósítja meg, politikai fejlett­sége alapján méltó arra, hogy párttag legyen. A régi pártvezetőség hibája Kerecsend községben a kö­zelmúltban tartották meg a ve­zetőségválasztó taggyűlést. A taggyűlés valóságos ünnep­számba ment, hiszen a falu ötvenhét kommunistája szív- vel-lélekkel azon fáradozott, hogy a taggyűlés tényleg ha­tárkő legyen a pártszervezet életében és azt akarták, hogy olyan vezetőséget válasszanak, amely ' újult erővel, lendület­tel viszi majd előbbre a párt- életet. Nemcsak a gondosan elké­szített beszámoló, de a külső megnyilvánulások is valóban ünnepi jelleggel bírtak. Az újonnan elkészített kultúrház helyiségében tartották meg a taggyűlést, amelyet gondos ke­zek virággal díszítettek. Jellemző, hogy elenyésző volt azoknak a száma, akik vala­milyen elfogadható ok miatt nem jelentek meg a gyűlésen. A beszámolót meghallgatta, megvitatta a taggyűlés, majd sor került az új vezetőség meg­választására. öttagú vezetősé­get választottak, akik közül három régebbi vezetőségi tag, olyan elvtársak, akik továbbra Tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel ülést tartott a Heves me­gyei Tanács. A tanácsülés el­nökéül Friedrich Sándor elv­társat. a megyei tanács tagját választották meg az ülés rész­vevői. Napirend előtt Lendvai Vil­mos elvtárs. a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke beszámolt a legutóbbi ülé­laszolt, s elmondotta, hogy re­ményen felüli fogadtatásban volt részük mindenütt Magyar- országon. — Mi megfogadjuk — mon­dotta a többi között —, hogy önöket ugyanilyen szeretettel­jes fogadtatásban részesítjük, ha egyszer Moszkvába látogat­nak, mint amilyenben ma itt nekünk részünk volt. A Pedagógiai Főiskolán tett látogatás után a barátsági vo­nat utasainak 80 tagú csoport­ja megtekintette a Főszékes­egyházat, majd városnézésre indult. Az egri vár nevezetes­ségeinek bemutatása után a Park-szállóban vettek részt a közös ebéden, utána pedig a felnémeti Petőfi Termelőszö­vetkezetbe látogattak el, ahol a termelőszövetkezet tagságá­val együtt részt vettek a most folyó almaszüreten, és barát­ságosan elbeszélgettek a közös gazdaság tagjaival. A szovjet barátsági vonat utasainak utolsó csoportja a késő esti órákban hagyta el a várost. volt, hogy elhanyagolta a litikai nevelést. Nem igyekez­tek bevonni a pártoktatásba az arra érdemes munkásokat. Most újra szervezik az ok­tatás rendszerét. Pontos jegy­zőkönyveket vezetnek és sze­mélyesen beszélgetnek az ok­tatásra jelentkezőkkel, a párt­tagokkal. Nagyobb gondot, fe­lelősséget érez az új vezetőség, hogy a tagság ebben az évben politikailag is fejlődjék, ismer­je a kül- és bélpolitikai hely­zetet. A tagság 80 százaléka je­lentkezett már eddig az ided oktatásra. Színvonalas előadá­sok lesznek, mert képzett elő­adók tartanak beszámolókat egy-egy politikai foglalkozás alkalmával. LEHETNE MÉG sorolni az új vezetőség terveit, mert sok olyan feladat vár még a füzes­abonyi vasútállomás pártalap- szervezetének vezetőségére, amelyeket sikeresen kell még- oldaníbk. Van erő és lelkese­dj az új' vezetőségben, meg­birkózik a feladatokkal és a rpupkáhan is, további ■ jó ered­ményeket érnek..el: njegtartják. az élüzem szintet-, sikeresen te-, jezik be a kongresszusi munka- versenyt. Kovács János is élvezik a tagság bizalmát, megbecsülését. Nem sok idő múlt el még a vezetőségválasztás óta, de máris megállapítható, hogy az új vezetőség munkához látott. Mindenekelőtt gondosan fog­lalkoznak a tagjelöltek ügyé­vel és az új tagjelöltek felvé­telének kérdésével. Örömmel állapítható meg, hogy már a következő taggyű­lés újabb öt tagjelölt felvételi kérelmét tárgyalja. Ezen túlmenően az új veze­tőség nagy figyelmet fordít már most az oktatásra. Köze­ledik az oktatási év és a veze­tőség érthetően arra törekszik, hogy az idén is minél több párttag és pártonkívüli dolgo­zó vegyen részt a politikai kép­zésben. Ugyancsak foglalkozott már a vezetőség a sportélettel is, amely az utóbbi időkben erősen fellendült Kerecsend községben. íme, néhány nap csupán a vezetőségválasztás óta, de mindegyik dolgos, munkában töltött hétköznap, igazán kom­munistákhoz méltó. Sz. seken hozott határozatok vég­rehajtásáról. Ezek után került sor a megyei tanácsülés két napirendi pontjának megtár­gyalására. A napirend első pontjának előadója Ivádi Jó­zsef elvtárs, a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettese volt aki az állami, szövetkezeti, va­lamint a magánkereskedelem helyzetéről és feladatairól szá­molt be. _A vita előtt a tanácstagok a helyszínen tanulmányozták a megye kereskedelmi hálózatát. Tizenhárom csoport az egri, a füzesabonyi és a pétervásári já­rás üzleteit látogatta meg, míg hat csoport Eger város keres­kedelmét tanulmányozta. A délutáni órákban a csopor­tok visszatértek és megkezdő­dött a napirend feletti vita. A tanácsülés második napi­rendjének előadója dr. Pápay Gyula elvtárs. a pénzügyi osz­tály vezetője volt, aki az 1958- as évi zárszámadásról és az 1959-es évi költségvetésről szá­molt be. A megyei tanács ülése lap­zártakor még tart. A LOTTÓ e heti nyerőszámai; A lottó 39. heti sorsolását pénteken Csornán tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 37, 58. 67. 78. 85 A jövő heti tárgynyeremény- sorsoláson a 39. játékhét szel­vényei vesznek részt. (MTI» A szovjet barátsági vonat utolsó csoportja Egerben Munkában a kerecsendi új pártvezetőség Ülésezett a megyei tanács

Next

/
Thumbnails
Contents